BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GD SZAK Nappali tagozat PR szakirány A KÉZENFOGVA ALAPÍTVÁNY 2007-ES FOGADD EL, FOGADJ EL CÍMŰ ORSZÁGOS KÖZVÉLEMÉNY-FORMÁLÓ KAMPÁNYÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE Törölt:. Budapest, 2007 Készítette: Tuza Dávid
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ 5 A NON-PROFIT SZEKTOR 8 1. A NON-PROFIT SZEKTOR EREDETE ÉS HELYZETE 8 2. A CIVIL SZFÉRA KOMMUNIKÁCIÓJÁNAK JELLEMZŐI, A KÜLSŐ ÉS A BELSŐ PR 10 3. ADOMÁNYOZÁS, SZPONZORÁCIÓ 13 A PUBLIC RELATIONS TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI ÉS ÖSSZETEVŐI 15 KAMPÁNY BEVEZETŐ 16 1. CÉLOK, ÜZENET, CÉLCSOPORT 16 2. A KAMPÁNY BEMUTATÁSA 17 3. A KAMPÁNY KOMMUNIKÁCIÓJA 18 4. A KEZDETEK 24 A MEGVALÓSÍTÁS ELSŐ LÉPÉSEI 26 1. PÁLYÁZATOK, FELKÉRÉSEK 26 2. TÁMOGATÓK SZERVEZÉSE 29 3. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI, GYÁRTÁSI FELADATOK 30 4. A KAMION 31 5. ÚTVONAL ÉS A STAFÉTAÁLLOMÁSOK 32 A NYITÓRENDEZVÉNY 34 1. HELYSZÍN, TECHNIKA, ÉPÍTÉS 34 2. VIRÁGKIÁLLÍTÁSSAL KAPCSOLATOS TENNIVALÓK 36 3. KOMMUNIKÁCIÓS, TERVEZÉSI ÉS GYÁRTÁSI FELADATOK 37 4. SZÍNPAD ÉS SÁTRAK 38 5. LÁTOGATÓI ELÉGEDETTSÉG 40 ORSZÁGJÁRÁS 43 1. A KAMION SZEREPE AZ ORSZÁGJÁRÁS SORÁN 43 2. AZ ORSZÁGJÁRÁS HELYSZÍNEI 45 3. HONLAP 46 4. HIRDETÉSEK 48 5. LÁTOGATÓI ELÉGEDETTSÉG 48 GYEREK SZIGET, ÉS SZIGET FESZTIVÁL 52 JÓTÉKONYSÁGI ZÁRÓKONCERT 55 SAJTÓFIGYELÉS 59 Törölt: 7 Törölt: 7 Törölt: 9 Törölt: 2 Törölt: 4 Törölt: 5 Törölt: 5 Törölt: 6 Törölt: 7 Törölt: 3 Törölt: 5 Törölt: 5 Törölt: 8 Törölt: 29 Törölt: 0 Törölt: 1 Törölt: 3 Törölt: 3 Törölt: 5 Törölt: 6 Törölt: 7 Törölt: 39 Törölt: 2 Törölt: 2 Törölt: 4 Törölt: 5 Törölt: 7 Törölt: 7 Törölt: 1 Törölt: 4 Törölt: 8 3
ZÁRSZÓ 60 Törölt: - Törölt: 59 FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE 61 TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK JEGYZÉKE 62 MELLÉKLETEK 63 Törölt: 0 Törölt: 1 Törölt: 2 4
ELŐSZÓ Az értelmi és halmozottan fogyatékos, autista emberek a magyar társadalom leghátrányosabb helyzetű csoportjai közé tartoznak. Nagy részüknek nem csupán az egészségügyi állapota, hanem a mostoha társadalmi körülmények is nehezítik életét. A tudatlanság, a nemtörődömség, az előítéletek és a félelem olyan társadalmi tényezők, amelyek elszigetelik őket és hátráltatják fejlődésüket. A róluk való gondoskodás ma már nem csak állami feladat. 1993-ban Göncz Árpád köztársasági elnök alapította a Kézenfogva Alapítványt, azzal a céllal, hogy országos szinten próbáljon javítani az értelmi és halmozottan fogyatékos gyermekek, felnőttek, valamint hozzátartozóik, gondozóik és a velük foglalkozó szakemberek, civil szervezetek helyzetén. Az Alapítvány kuratóriumának elnöke: Göncz Árpádné. Alapítványunk olyan befogadó társadalmat tart ideálisnak, amelyben az értelmi és halmozottan fogyatékos, autista emberek a társadalom egyenértékű tagjaiként részt vesznek a társadalmi élet minden területén. Ernyőszervezetként kapcsolatot tartunk azokkal a civil szervezetekkel, amelyek értelmi és halmozottan fogyatékos, autista emberek számára nyújtanak támogatást. Többek között információval, szaktanácsadással szakmai konferenciák szervezésével igyekszünk összefogni, és erősíteni őket. Honlapot és web alapú nyilvános segítő adatbázist működtetünk, tanfolyamokat szervezünk, kiadványokat jelentetünk meg, valamint nemzetközi és hazai kutatásokban veszünk részt. Így már 14 éve, hogy programjainkon keresztül igyekszünk felhívni a társadalom figyelmét az értelmi sérült emberek mellőzöttségére, kitaszítottságára, életük égető gondjaira. (Kézenfogva Alapítvány, 2006, p. 2) Cégünk, a Rátky és Társai Kft. 2002-től a Kézenfogva Alapítvány megbízott kommunikációs ügynöksége kampányai, konferenciái, rendezvényei lebonyolítása során. Jómagam 2007 májusában kezdtem meg gyakorlatomat az ügynökségnél. Gyakorlati időm alatt, valamint annak letelte után is feladataim főként az Alapítvány 2007-es Fogadd el, fogadj el című országos közvéleményformáló kampányának szervezésével és lebonyolításával voltak kapcsolatosak, így meglehetősen jó rálátásom nyílt egy országos kampány tervezési és szervezési folyamataira, valamint betekintést nyertem a non-profit szektor működésébe. Az Alapítvány munkájával egyetértésben én is fontosnak tartom, hogy az emberek tudatában megfelelő szemlélet alakuljon ki sérült embertársaikról, megkönnyítve az előítéletmentes befogadásukat, erősítve emberi jogaik érvényesülését, ezért is választva a kampány értékelését dolgozatom témájául. Törölt: - 5
Dolgozatom célja, hogy bemutassam non-profit és a for-profit szektor között fennálló párhuzamokat és különbségeket, képet adjak a non-profit szektorban működő szervezetek társadalmunkban elfoglalt helyzetéről és általános megítéléséről, kihangsúlyozva a pr tevékenység és pr eszközrendszer fontosságát és elengedhetetlenségét a napi ügyvitel és egy konkrét kampány, jelen esetben egy közvélemény-formáló kampány során. Mindazonáltal ismertetni szeretném a pr munka átfogó spektrumát, valamint az Alapítvány külső és belső célcsoportjaival folytatott kommunikációja mentén, ennek konkrét elemeire is kitérnek majd a továbbiakban. Az elsődleges irányvonalat dolgozatom készítése során a public relations tevékenység értékelésének szempontjai és összetevői adták, a fogalmak konceptualizálására az ide vonatkozó fejezetben részletesen kitérek. Az értékeléssel kapcsolatosan a következő eredményességi kritériumokat fogalmaztam meg: Törölt: - Törölt: tev Formázott: Betűszín: Automatikus Törölt: r Formázott: Betűszín: Automatikus Törölt: - Törölt: - Formázott: Betűszín: Automatikus Törölt: Az értékelési szempontok, az egyes elemek értékelésének módjai, összevethetősége a következő kérdést vetették fel bennem: A megjelent cikkek, sugárzott műsorok számának minimum arányban kell lennie az eszközölt információs ráfordítással. A kampány országos és figyelemfelkeltő profilját szem előtt tartva, a sajtómegjelenések számán kívül ezek területi megoszlása is számottevő. Minél több emberhez el kell érnie az üzenetnek, a lokalitás fontos, a lokális médiumok nagyobb társadalmi bizalomnak, elfogadásnak örvendenek, viszont mint kezdeti lépés, figyelemfelkeltés, legszélesebb célcsoport elérése érdekében az országos megjelenéseknek dominálniuk kell. A részvevők számának meghatározása road show esetén ugyan mindig nehéz, az elérni kívánt emberek száma nem adható meg szám szerint, viszont ez nem alapulhat csupán becsléseken. A kampány során 2 kérdőív került kitöltésre, a kérdőíveket a későbbiekben részletesen ismertetem. A kérdőívekkel kapcsolatos fontos kritérium, hogy reprezentatív mintát kell hogy képezzenek, amiből az értékelés során vonatkoztathatunk a részvevők számára, összetételére. Az ismeretszint bővülését, pozitív reakciókat, a vélemény-, magatartás-, attitűdök változását, mint elsődleges célt kezelném, ezek mérésére kellő figyelmet kell fordítanunk. Az előbb már említett kérdőívek ebben nagy segítséget nyújtanak. A kérdőíveknek egyértelmű képet kell adniuk céljaink elérésének mértékéről. 6
Ha az előbb felsorolt kritériumok maradéktalanul teljesülnek, akkor a szakmai tevékenység a kitűzött célokat, elért hatásokat és eredményeket tekintve eredményesnek mondható. A public relations tevékenység során alkalmazott ráfordítások, elért hatások és eredmények ismertetése, összegzése után erre a hipotézisre térek vissza és próbálok adekvát válasszal szolgálni a zárszóban. 7 Törölt: Az értékeléssel kapcsolatosan következő eredményességi kritériumokat fogalmaztam meg, azaz alábbi kritériumok teljesülése esetén tartom eredményesnek a kampányt: A megjelent cikkek, sugárzott műsorok számának legalább arányban kell lennie az eszközölt információs ráfordítással. A kampány országos és figyelemfelkeltő profilját szem előtt tartva, a sajtómegjelenések számán kívül ezek területi megoszlása is számottevő. Minél több emberhez el kell érnie az üzenetnek, a lokalitás fontos, a lokális médiumok nagyobb társadalmi bizalomnak örvendenek, viszont mint kezdeti lépés, figyelemfelkeltés, legszélesebb célcsoport elérése érdekében az országos megjelenéseknek dominálniuk kell. A részvevők számának meghatározása road show esetén ugyan mindig nehéz, az elérni kívánt emberek száma nem adható meg szám szerint, viszont ez nem alapulhat csupán becsléseken. A kampány során 2 kérdőív került kitöltésre, a kérdőíveket a későbbiekben részletesen ismertetem. Kritériumom a kérdőívekkel kapcsolatosan az, hogy a kitöltött kérdőíveknek reprezentatív mintát kell hogy képezzenek, amiből az értékelés során vonatkoztathatunk a részvevők számára, összetételére. Az ismeretszint bővülését, pozitív reakciókat, a vélemény-, magatartás-, attitűdök változását, mint elsődleges célt kezelném, ezek mérésére kellő figyelmet kell fordítanunk. Az előbb már említett... [1] Törölt: Ha mérhető célokat tűzünk ki magunk elé, viszont azt is tudjuk, hogy ezek rövidtávon, - értem ez alatt a konkrét kampányt Törölt: - Törölt:, nem érhetőek el és a részcélok nem meghatározottak, vagy nem is lenne értelme meghatározni őket, valamint az elérni kívánt hatás és eredmény mértékét nem tudjuk előre... [2] Törölt:, megalapozott-e ez a következtetés? Törölt: Kérdésemből az alábbi hipotézist fogalmaztam meg: Ha olyan célt tűzünk ki magunk elé, amit a szakmai munka befejeztével biztosan nem érhetünk el, valamint... [3] Törölt: szakmai munka Törölt: eszközölt Törölt: a kérdésre, Törölt: adekvát vá Törölt: lasszal/megfelelő indoklással
A NON-PROFIT SZEKTOR 1. A NON-PROFIT SZEKTOR EREDETE ÉS HELYZETE Politikai szempontból a társadalomban hagyományosan két nagy szereplőt különböztetünk meg: egyfelől az államot és másfelől a polgári (civil) társadalmat. Napjainkra ez a kettős modell mind politikai, mind gazdasági, mind pedig jogi szempontból idejét múltnak tekinthető. Ugyanis a polgári társadalom két, jól megkülönböztethető további részből áll: egy haszonérdekelt (for-profit) és egy nem haszonérdekelt (non-profit) szektorból. Gazdasági szempontból a non-profit szektor a piacgazdaságok tökéletesítésének eszköze, amely a korai piacgazdaságokban bizonyos hiányzó szolgáltatások pótlása érdekében született. A non-profit szervezetek eredetileg olyan szükségletek kielégítésére jöttek létre, amelyeket a piaci szolgáltatók azért nem elégítettek ki, mert rövid távon az nem hozott számukra üzleti hasznot, nyereséget, az állam pedig azért nem látott el, mert hosszabb távon az nem növelte a kincstár bevételeit (adóbevételeket). A fejlett piacgazdaságokban a non-profit szervezetek léte már nem a hiányzó szolgáltatásokkal, hanem a szolgáltatók hiányosságaival magyarázható. A magánszolgáltatások terén a fogyasztók sok esetben nem képesek kellően megítélni a piaci szolgáltatások minőségét (pl. gyógypedagógiai nevelés, házi gondozás). Ezért bizalmatlanok a haszonérdekelt szolgáltatókkal szemben, akiknek elsődleges célja a nyereség növelése, nem pedig a fogyasztói igények minőségi kielégítése. Ilyen esetekben a fogyasztók szívesebben fordulnak a non-profit szolgáltatókhoz, mivel azok nem érdekeltek tájékozatlanságuk kihasználásában. (Csanády, 1999) A nem haszonérdekelt szektor tehát társadalmilag hasznos célokat (közcélokat) valósít meg, szervezeti kereteket (pl. érdekképviseleti, szakmai) és különleges szolgáltatásokat (vallási, kulturális, tudományos stb.) nyújt. Azokat a szervezeteket, amelyek a tagságnál szélesebb kör szükségleteit elégíti ki, közhasznú szervezeteknek nevezzük. Egyes közhasznú szervezetek a társadalom jelentős csoportjai (fogyatékosok, hátrányos helyzetűek) számára nyújtanak nélkülözhetetlen szolgáltatásokat, más szervezetek pedig az államtól vállalnak át feladatokat. 8
A haszonérdekeltség hiánya nem azt jelenti, hogy a közcélú szervezetek nem törekszenek haszonra. Ez a haszon általában nem pénzügyi nyereség, vagy ha mégis, akkor az nem valamely magánszemély vagyonát gyarapítja, hanem csakis valamely közösség szükségleteinek kielégítését szolgálja. A non-profit szektor jogi környezete Magyarországon hosszú ideig rendezetlen volt. A rendszerváltás környékén ugyan körvonalaiban kialakultak a nem haszonérdekelt szektor jogi és szervezeti keretei, ám az, a legutóbbi időkig ellentmondásos és hiányos volt. (Csanády, 1999) Többek között ennek is köszönhető, hogy a non-profit szektor szervező- és szolgáltató képessége mindmáig messze elmarad a for-profit szektor hatékonysága mögött. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (1988. évi VI. törvény, http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8578, letöltés pontos dátuma: 2007. 11. 30, 11h 30m) megalkotása óta a magyar törvényhozás és az egymást követő kormányok a haszonérdekelt szektor fejlődése számára megadták a szükséges kormányzati támogatást. A nem haszonérdekelt szektor megerősítését azonban nem tekintették sürgős feladatnak, és ennek megfelelően elhanyagolták. Így a jelenlegi szabályozás alapján a non-profit szervezeteknek kevesebb törvényes lehetőségük van a polgárokkal való kapcsolatteremtésre, mint a direkt marketing módszereket alkalmazó kereskedelmi cégeknek A rendszerváltás óta a magyar non-profit szervezetek száma ugrásszerűen megnövekedett. A civil szektor sajátsága Magyarországon, hogy a közcélú szervezetek számbeli növekedéséhez képest a bevételeik összessége lényegében stagnál. Hazánkban a civil szféra állami támogatása gyenge, s még aggasztóbb a helyzet, ha azt is figyelembe vesszük, hogy nagyfokú és egyre növekvőbb koncentráció jellemzi ezen támogatást. Nagyrészt ennek az egészségtelen koncentrációnak tudható be, hogy a közcélú szektor foglalkoztatási képessége csekély. Az állami forrásokból nem részesülő szervezetek technikai infrastruktúrája kifejezetten gyenge, és az általuk foglalkoztatott munkaerő szakképzettsége alacsony. Mindez arra utal, hogy rendszerváltás során "szárba szökkenő" hazai non-profit szektor fejlődése az elmúlt években megtorpant. Ennek oka csak kisebb részben az állami támogatások növekedésének megakadása, nagyobb részben az a gond, hogy a szervezetek nem tudnak igazodni a 9
piacgazdasághoz. A megváltozott körülményekre nekik is változással kellene válaszolniuk. Ennek felismerése csak az első lépés. Azt hiszem nyugodtan általánosíthatok és mondhatom, hogy minden szervezetnek javítania kell kommunikációján, erősítenie a bizalmat a szervezet irányába, használniuk kell tehát a pr eszközrendszerét. Formázott: Betűszín: Automatikus 2. A CIVIL SZFÉRA KOMMUNIKÁCIÓJÁNAK JELLEMZŐI, A KÜLSŐ ÉS BELSŐ PR Az első és legfontosabb tény, amit nem szabad szem elől téveszteni e szektor megfigyelésénél, hogy a non-profit szervezeteknek saját maguknak kell előteremteniük a fenntartásukhoz szükséges forrásokat. Ebből adódóan a szféra kommunikációjára az állandó pénzhiány a jellemző. Nehéz döntés előtt állnak sokszor a szervezetek vezetői, amikor egy pénzigényes, ugyanakkor esetleg csak hosszútávon "kamatozó" pr tevékenység mellett döntenek. Formázott: Betűszín: Automatikus Sajnos köztudott, hogy Magyarországon a non-profit szektor jelentős részének, főleg az alapítványoknak alacsony a társadalmi megbecsültsége. Ennek okai: Nem alakultak ki a jótékonykodás hagyományai. E tevékenységnek nincs meg a kellő társadalmi és gazdasági háttere. Tovább rontotta a helyzetet az ügyeskedő, mondvacsinált, saját érdekeket társadalmi köntösbe bújtató alapítványok elszaporodása, melyek leginkább az üzleti nyereség adómentessé tételére jöttek létre. Törölt: ák Törölt: azok Törölt: a Ezért a társadalom véleményének megváltoztatása, az elveszett bizalom újrateremtése óriási feladatokat ró a szféra kommunikációját szervezők vállára. Törölt: ine A non-profit terület kommunikációjának szervezése a pr stratégia, taktika, a tervezés és végrehajtás kérdéseiben, a megvalósítás módjaiban, semmiben sem tér el a profit szféra módszereitől. Ugyanez igaz az eszközrendszerre is. A különbség az eszközök felhasználásában, a hangsúlyok máshová helyezésén van. Ritkábban hallunk arról, hogy egy alapítvány, vagy egyesület sajtótájékoztató tart, vagy szerepel a médiában. Inkább jellemző kommunikációjukra a kiállításokon, vásárokon való megjelenés (Nonprofit Expo), saját környezetükben megrendezett évfordulók, amelyekről jó sajtókapcsolat esetében is csak a helyi média tudósít. Formázott: Betűszín: Automatikus Törölt: a tételében Törölt: ák 10
A non-profit szféra ugyanúgy használja a MI-HO-KI-HO-ME elvet pr stratégiájának tervezésénél, mint a profit orientált vállalatok. Ezen elv használatával egy üzenet fő stratégiai kérdéseit foglalhatjuk össze: Formázott: Betűszín: Automatikus MIt kívánunk a szervezetről mondani? HOl, milyen közegben fogják majd a szervezetet megítélni? KIkből áll az a célcsoport, akiknek szól az üzenet? HOgyan, milyen eszközöket kell igénybe venni, hogy az üzenet eljusson a célcsoporthoz? MEnnyiszer kell elismételnem az üzenetet, a helyes értelmezés érdekében? (Barát, 2001) A pr alapvető feladata a kommunikációs kapcsolatok elemzése, a kommunikációs tevékenység megszervezése, a közvélemény tájékoztatása, de a visszacsatolás is, a közvélemény állásfoglalásának közvetítése a cég felé. (Barát, 2001) Többféleképpen csoportosíthatjuk a pr területét. Így például megkülönböztethetünk profit, illetve non-profit pr-t, mégis a kategorizálás leggyakrabban az irányultság szerint történik. Ez alapján beszélhetünk belső és külső pr-ről. A belső pr a munkatársakkal való kapcsolattartást, míg a külső pr a vállalat külső kapcsolatrendszerével történő kommunikáció területét öleli fel. (Józsa, 2000) Formázott: Betűszín: Automatikus Törölt: PR A belső pr: Egy vállalat, cég belső pr tevékenysége alatt mindenfajta olyan tudatos információáramlást értünk, amely a szervezet tagjai között zajlik. A belső pr tevékenység lehet formális vagy informális, írott vagy szóbeli. Négy célcsoportját különíthetjük el: Munkatársak (az egyes dolgozók); Vertikális csoportok/szervezeti egységek (gazdasági osztály, marketing osztály stb.); Horizontális csoportok vagyis azok, akik a vállalati hierarchiában egy szinten helyezkednek el; Érdekvédelmi és egyéb szerveződések. A belső pr feladata, hogy ismertesse a vállalat helyzetét, célját az egyes csoportokkal mindig az egyes szinteknek megfelelő minőségű és mennyiségű információval. A jól definiált, reális jövőkép a munkatársakra ösztönzőleg hat, ugyanakkor az új munkatársak megszerzése is könnyebb. (Németh, 1998) Törölt: PR 11
A külső pr: A külső pr feladata a pozitív kapcsolat kialakítása, annak megtartása, tehát minden olyan kommunikációt magában foglal, amelyet a cég, vagy annak képviselője a környezettel, a társadalommal, vagy annak valamely elemével folytat. (Fazekas-Harsányi, 2000) A külső kapcsolatok célcsoportjai igen széles kört alkotnak: Ágazati kapcsolatok: a legfontosabb célcsoportként a vevők körét ölelik fel, de ide tartoznak a partnerek (beszállítók, szolgáltatók, tanácsadók), illetve a konkurencia is; Pénzügyi kapcsolatok jelentik a hitel-, pénzintézetekkel, valamint a befektetőkkel, pénzügyi elemzőkkel történő kapcsolattartást; Szakmai kapcsolatok magukba foglalják a szakmai szervezetek, szaktekintélyek, kutatási és oktatási intézmények körével folytatott kommunikációs tevékenység szervezését; Kormányzati és közösségi kapcsolatok a jogalkotók, a kormány, a kormányzati szervek, az önkormányzatok, az érdekképviseleti szervek és a vállalat közötti információcsere szervezése. Fontos eszköze a lobbyzás, amely a törvényhozói és végrehajtó hatalom képviselőinek tájékoztatása és szabályozott keretek közötti meggyőzése; Társadalmi kapcsolatok kiemelkedő jelentőségű a társadalom egészét, illetve csoportjait foglalkoztató kérdések kezelése szempontjából; Média-/sajtókapcsolatok céljuk a tömegkommunikációs médiumok munkatársaival, újságírókkal, riporterekkel, szerkesztőkkel a folyamatos információáramlás biztosítása. (Fazekas-Harsányi, 2000) Törölt: ev Non-profit szervezet belső pr-e: A non-profit szektorban különös jelentőséggel bír a belső pr tevékenység. Mivel általában a szervezetek önkéntesekkel vagy alacsony fizetésű dolgozókkal működnek, megfelelő információval ellátva ezeket az embereket, növelhetjük a szervezethez való ragaszkodásukat, munkakedvüket, s nem utolsó sorban jó csapatszellemet alakíthatunk ki. Így az együtt dolgozók azonosulni tudnak a szervezet céljaival. A hatékony belső pr munka a legjobban kifizetődő külső pr eszköz is, hiszen rajta keresztül hatást gyakorolhatunk a szervezet külső megítélésére is. 12
Non-profit szervezet külső pr-e: E munka során az egyesületek, alapítványok vagy azok képviselői információkat közvetítenek, a szervezetről, annak szolgáltatásairól, tevékenységéről, miközben információkat kapnak a külső megítéléséről. Mint arról már korábban volt szó, a civil szektorra az általános pénzhiány a jellemző. Ezért nem véletlen, hogy ma Magyarországon a non-profit szféra legtöbb vezetője célként a pénzforrások megteremtését tűzi ki, így az összes célcsoport felé ezt a kommunikálja. Mivel a non-profit szervezeteket valamilyen társadalmi érdek alapján hozták létre, ezért az elsődleges célcsoportjuk a társadalom valamely rétege (fogyatékosok, hajléktalanok, nagycsaládosok stb.), a közvélemény egy része. Egy szervezet akkor tud jól és hatékonyan működni, ha ezen réteg igényeinek és elvárásainak meg tud felelni. A non-profit szervezetek külső pr-ének további célcsoportjai között ugyanúgy megtalálhatjuk az ágazati, pénzügyi, szakmai, kormányzati, média kapcsolatokat, mint a for-profit cégeknél, de kiemelkedően fontos, és mindenek előtt áll, hogy a lehető legjobban megfeleljenek az adományozók és szponzorálók köreinek. A non-profit szervezetek fő támogatói ugyanis a profit orientált vállalatok. Ritkábban a kormányzatok, viszont egyre jelentősebb szerepet játszanak az adományozó magánszemélyek. 3. ADOMÁNYOZÁS, SZPONZORÁLÁS Az állandó pénzhiányból fakad, hogy ezen szektor kommunikációjának eszközrendszerében az adomány gyűjtés döntő jelentőséggel bír. Magyarországon egyre inkább terjed a vállalati adományozás, a filantróp kultúra, a közösségi felelősségvállalás kifejezések használata. Számos kis- és nagyvállalat támogatja a helyi közösség, a civil szervezetek kezdeményezéseit, igényeikre pénzforrásokkal, vagy természetbeni adományokkal reagálva. Az adományozásnak is van kommunikációs szerepe, hiszen a cég imázsának ápolását szolgálja, de mindenképpen fontos tudni, hogy az adakozó nem köthet ki semmiféle ellenszolgáltatást jótéteménye fejében. 13
Bár a civil szektorban az adományozás révén jutnak leginkább támogatáshoz a szervezetek, definiálnunk kell a támogatás egy másik módját is a szponzorációt. A szponzorálás olyan külső pr eszköz, olyan kapcsolat, ahol az invesztáló fél cserébe többnyire reklámlehetőséghez jut. Például elhelyezheti logóját az esemény helyszínén, vagy bekerül a rendezvény programfüzetébe, esetleg hirdetés jelenik meg róla egy napilapban. Törölt: iz Törölt: PR Az üzleti szektor társadalmi felelősségvállalásának különböző módozatai léteznek. A vállalatok életciklusuk, szervezetei fejlődésük során, illetve ezzel párhuzamosan a társadalmi "érzékenység" területén is különböző szinteket választanak. (Sátor-Kapás, 1999) Az egyik ilyen szint az alkalmi adományozás, amikor a vállalat a hozzáérkező megkeresésekre adhoc alapon válaszol. Nincsenek kiépült mechanizmusok az elbírálásra, és elszámoltatásra, jótékonyságból, vagy pénzügyi, adóügyi megfontolások alapján adományoznak. A következő szint a piaci alapú adományozás (szponzorálás), amikor is a cég felismeri, hogy a nonprofit szervezetek, illetve a társadalmi célú rendezvények támogatásából közvetlen haszna származhat. Ilyenkor a cég kialakít egy szponzorálási politikát, amely meghatározza, hogy milyen típusú eseményeket, projekteket támogat, és erre a külön forrást is biztosít, amely legtöbbször a marketing költségvetés része marad. Ebben a fázisban a cégek előnyben részesítik a nagy publicitást biztosító, valódi reklámértékkel bíró projekteket. Ekkor elsősorban a tevékenység típusa áll a megfontolás középpontjában, nem a szervezet iránt való elköteleződés. A harmadik szinten a vállalt kialakít egy átfogó stratégiát a társadalmi felelősségvállalás terén. A cég különbséget tesz jótékony célú (azaz közvetlen hasznot nem hozó) támogatás, adományozás és piaci alapú támogatás, szponzorálás között. Ez esetleg a szervezeti felépítésben is tükröződhet pl. létrehoz egy külön alapítványt, bevezet egy közösségi menedzser státuszt, miközben a marketing részleg továbbra is foglalkozik a szponzorációval. A negyedik kategória a társadalmilag felelősen működő vállalat. Ennek lényege, hogy a cég nem csupán a közösségi szervezetek felé, történő különböző adományozási stratégiákkal tesz eleget a társadalmi felelősségvállalás követelményének, hanem egész működésére kiterjeszti azt. Pl. megszünteti a környezetre káros technológiáit, termelése során újrahasznosít, esélyegyenlőséget nyújt a munkához jutáshoz, például azzal, hogy mozgássérültek számára akadálymentesített épületben működik stb. (Sátor-Kapás, 1999) 14
A támogatók szervezése című alfejezetben a későbbiekben még konkrétan kitérek a Kézenfogva Alapítvány ezen tevékenységéhez kapcsolt feladatok, megvalósításuk, valamint az eredmények ismertetésére. A PUBLIC RELATIONS TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI ÉS ÖSSZETEVŐI Mindenek előtt tisztáznunk kell, hogy mit is értünk e tevékenység értékelése alatt. Minden olyan vizsgálatot, amelynek célja egy public relations stratégia vagy program relatív hatékonyságának meghatározására a public relations program outputjainak és/vagy eredményeinek az előre meghatározott célrendszerrel történő összehasonlítása alapján. (Nyárády-Szeles, 2002, p. 433) Az értékelés, a szakmai tevékenység 3 elemének megfelelően, 3 fázisú. Értékelhetjük a munka ráfordításait az INPUT-ot, értékelhetjük a munka hatását az OUTPUT-ot, valamint értékelhetjük a munka eredményét az OUTCOME-ot. Itt fontos megemlíteni, hogy értékelésünk csak akkor lehet eredményes, ha céljaink elérését valamilyen formában mérni tudjuk, ebben nagy segítséget nyújthat, ha az elérni kívánt eredményeket és hatásokat már a projekt kezdetekor rögzítjük. Az input a tervezési és előkészítő fázis. Meg kell határozni a költségekre, minőségre, időre vonatkozó célokat, ki kell alakítani a célok eléréséhez szükséges üzenetek tartalmát, valamint célirányosan ki kell választani a legmegfelelőbb médiát az üzenetek továbbítására. (Nyárády-Szeles, 2002) A kampány kívánt eredményeit és hatásait, az átfogó célokat, az input elemeit a soron következő kampány bevezető című fejezetben ismertetem, a konkrét, a kampány egyes eseményeihez kapcsolt feladatokat külön, az ismétlődő feladatok címszó alatt elkülönítve kezelem a továbbiakban. Output alatt általában egy meghatározott public relations program vagy tevékenység rövid távon vagy azonnal jelentkező hatását kell érteni. Az output gyakran a szemmel látható eredményt jelenti. (Nyárády-Szeles, 2002, p. 437) Az outputot minőségileg és mennyiségileg is lehet értékelni. Érthetjük ez alatt, hogy egy szervezet, jelen esetben az alapítvány milyen és mekkora figyelmet kap, milyen kontaktust képes teremteni, de egyben érthetjük alatta az összes média-megjelenés számát, az eseményen résztvevő személyek számát, a sugárzott műsorok idejét, hosszát is. (Nyárády-Szeles, 2002) A média-megjelenéseket a IMEDIA sajtófigyelő rendszerének segítségével gyűjtöttük össze és a sugárzás/megjelenés dátumát, média nevét és típusát, illetve a megjelent anyag hosszát 15
feltűntetve foglaltuk táblázatba. A kampány kapcsán realizált média-megjelenések összefoglaló táblázata a 3.sz. mellékletben részletesen áttekinthető. Az Outcome mérése azt mutatja meg számunkra, hogy a célcsoport valóban megkapta-e az üzenetet, megértette-e a hozzá intézett üzenetet és nem utolsó sorban megjegyezte-e azt. Azt eredmények azt is szemléltetik, hogy a terjesztett anyagok hoztak-e bárminemű változást a célcsoport viselkedésében és/vagy véleményében, attitűdjeiben. (Nyárády-Szeles, 2002) Az eredmények felmérésére a személyes úton történő kérdőíves megkeresést választottuk. A kampány értékelése folyamán 2 általunk készített kérdőív kérdései kerülnek értékelésre, az egyik kifejezetten a kampány nyitórendezvényére készült, a másikat pedig az országjárás állomásain töltettünk ki a látogatókkal. A kérdőívek megtalálhatók az 1. sz. illetve a 2. sz. mellékletben, részletes értékelésük pedig az ismétlődő látogatói elégedettség címszó alatt található. KAMPÁNY BEVEZETŐ 1. CÉLOK, ÜZENET, CÉLCSOPORT A közvélemény-formálás fontos és nélkülözhetetlen feladat, azonban az emberek véleményének, attitűdjének megváltoztatásához néha évtizedek kellenek. Ezért egy kampánnyal nem tudjuk megváltani a világot, de elkezdhetjük lerakni azokat az alapokat, amelyekre az elkövetkező években építhetünk. A kampány elsődleges célja a társadalom minél szélesebb rétegének elérése, a figyelemfelkeltés, az empátia előhívása, annak tudatosítása, hogy a sérültek is velünk, köztünk élnek, és ők is hozzá tartoznak társadalmunkhoz. Annak megértetése, hogy a fogyatékossággal élőket nem sajnálni kell, hanem elfogadni és segíteni őket. Legfontosabb üzenetünk a többségi társadalom felé, hogy a sérültek is emberek, vannak vágyaik, céljaik még ha azok egy egészséges ember számára teljesen magától értetődőek és mindennaposak is. Szeretnének emberhez méltó életet élni ők is. Úgy gondoljuk, hogy ezeknek a gondolatoknak a befogadására a gyerekek, illetve a fiatalok a legalkalmasabbak, ők még nyitottak minden újra, nem befolyásolják őket annyira a társadalmi konvenciók, mint az idősebb korosztályt. Amennyiben a fiatalokra tudunk hatni, velük megértetni, hogy a fogyatékosok is ugyanolyan emberek, mint ők, nagy lépést teszünk a hosszú távon 16
bekövetkező elfogadás felé. Hiszen ők lesznek azok, akik a következő generációt felnevelik, gyermekeik az ő példájukat, magatartásukat fogják követni. Természetesen a családjukra is tudnak hatni, és sokszor hatásosabb egy gyerek figyelmeztetése szülei felé, mint bármilyen egyéb propaganda. Célcsoportok: gyerekek fiatalok a helyi lakosság helyi és országos szinten döntéshozók a társadalom minél szélesebb rétege Hosszú távú cél a következők megvalósítása és elfogadtatása a közvéleménnyel: Az előítéletek csökkentése. A lojalitás és a tolerancia növelése a fogyatékossággal élőkkel szemben. A társadalomban a fogyatékossággal élők iránti felelősség tudatosítása. Sajnálat helyett elfogadás és segítség. 2. A KAMPÁNY BEMUTATÁSA STAFÉTA Az alapötlet egy kamion, amit mindenki megnéz egy kamion, amely az elfogadás virágainak szirmait szállítja, egy kamion, amely egy előre megtervezett útvonalon végigjárja az országot, egy kamion, amely egyedi ruhát kap, messziről jól felismerhető, egy kamion, amely bemutat egy másik világot, egy kamion, amely iskolákat látogat, egy kamion, amely jelképpé válhat. A Kézenfogva Alapítvány felhívást intéz a fogyatékossággal élő embereket ápoló, nevelő intézményekhez, családokhoz, melyben felkéri őket a programban való részvételre: azaz arra, hogy fogadják a kamiont egy olyan iskolával közösen, ahova ép gyerekek járnak. A kamion néhány napot, egy-egy hétvégét tölt egy városban, a jelenlétéhez családi programok kapcsolhatók. A 17
kamionban az egészséges gyerekek lemérhetik, hogy sérült társaik milyen nehézségekkel küzdenek meg nap mint nap. A kamion belsejében lehetőség van a kép- és hangrögzítésre is. A látogatók a kamion meglátogatása után elmondhatják, hogy mit tapasztaltak, mit gondolnak a sérültekről, az arcokból, mondatokból film készül. Törölt: l- A kamion köré épülő helyi programot, eseményeket minden esetben a helyi civil szervezetek szervezik, szorosan együttműködve a partner-iskolával. Amennyiben az adott településen lehetőség van rá, arra kell törekedni, hogy a helyi mozi(k)ban a kamion ottlétének ideje alatt sérült emberekről szóló film kerüljön műsorra. A helyi szervezetek által szervezett programok mellett minden staféta állomáson sor kerül virágültetésre is. A meglátogatott iskolák kiválasztanak egy, a sérültekkel foglalkozó intézményt, szervezetet, és közösen virágot ültetnek. A kampány ideje alatt folyamatosan működik a program honlapja, ahol egy térkép segítségével nyomon követhető a kamion útja, képes és hangos beszámolók lesznek a különböző állomásokról. Az intézmények részvételének fontos eleme, hogy a sérült gyerekek vagy felnőttek rajzokat készítenek Virágszirmok címen arról, hogyan szeretnének együtt élni egészséges társaikkal, milyen lenne számukra az ideális társadalom. Minden egyes rajz a virágkiállítás virágaira kerül fel, amit a staféta végén Budapesten rendezünk meg. Az Alapítvány az útvonaltervet előre összeállítja, az érdeklődő iskolák és intézmények ennek alapján jelentkezhetnek a programban való részvételre staféta állomásként. 3. A KAMPÁNY KOMMUNIKÁCIÓJA ORSZÁGOS KOMMUNIKÁCIÓ A) AZ ARCULAT KIALAKÍTÁSA Online pályázatot hirdetünk, melyben a kampány arculatára lehet javaslatokat tenni. Így már a kampányra való figyelemfelkeltés eszközeként is használjuk az eseménysorozat arculatának kitalálását. Nagyon fontos egy olyan kabalafigura megtalálása, amellyel mindenki azonosulni tud, könnyen felismerhető, és nem utolsó sorban jól használható bármilyen formában. 18
Ez a kabala végigvonul a kampányon: a kamion festésén, tetején a figura megformázva az összes reklámanyagokon (pályázati felhívások, pr anyagok, szórólap stb.) a kampány honlapján szóróajándékokon (toll, ceruza, póló stb.) Formázott: Betűszín: Automatikus Törölt: - B) ARCULATI PÁLYÁZAT MEGHIRDETÉSE A pályázatot egyrészt suttogó propagandával hirdetjük, másrészt megkeressük azokat a médiapartnereket, akik rendszeresen segítenek az alapítvány kommunikációjában, hogy tegyék közzé felhívásunkat az általuk képviselt médiumokban. C) NYITÓ SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A kamion staféta indulásakor és érkezésekor sajtótájékoztatót szervezünk. Induláskor a kamiont, érkezéskor a staféta állomásokon összegyűjtött tapasztalatokat, illetve rögzített anyagokat mutatjuk be a meghívott újságíróknak. Fontosnak tartjuk egy országos napilap megnyerését, amely a kampány ideje alatt az újságnak egy részében akadálymentes híreket közöl, illetve tájékoztat a stafétáról. D) BUDAPESTI ZÁRÓESEMÉNY Előkészítés A záróesemény nagyszabású, a közszolgálati és kereskedelmi tévékkel, illetve a televíziók reklámblokkjait megvásárló cégekkel közösen megvalósított akció lesz. Azokat a nagyobb cégeket érdemes megkeresni, amelyek rendszeresen, sokat hirdetnek a kereskedelmi csatornákon. Felkérjük őket, hogy vásárolják meg a reklámidőt a stafétával kapcsolatos műsor környezetében. A kampány előkészítésének kezdetén javasolunk egy fogadást, amelyre meghívjuk a média és a hirdető cégek képviselőit, és ismertetjük a tervezett kampányt egy kötetlen beszélgetés keretében. 19
Sajtókommunikáció A kamion útjának csúcspontja a budapesti záróesemény. A teljes kampányidőszak alatt nagyon fontos, hogy minél több csatornán keresztül hívjuk fel a figyelmet az eseményre. A teljes staféta ideje alatt financiális okokból nincs lehetőség a rendezvény-sorozatot folyamatosan hirdetni. A záróesemény esetében mindenképpen szükséges, hogy meg is hirdessük a rendezvényt, ne csak a sajtókapcsolatokra támaszkodjunk. A rendezvény kommunikációja két csatornán keresztül szerveződik: pr megjelenések (sajtótájékoztató, sajtóközlemények, interjúk, stúdióbeszélgetések, cikkek stb.), és fizetett társadalmi célú hirdetések. Törölt: - Pr események A pr megjelenéseket, akárcsak a helyi szinten történő kommunikációnál itt is hasonló módon kell szerveznünk. Törölt: - Formázott: Betűszín: Automatikus Formázott: Betűszín: Automatikus Törölt: - A rendezvény előtt egy héttel sajtóközleményt küldünk szét a jelentősebb médiumoknak, melyben tájékoztatjuk őket a teljes kamion-stafétáról, a várható eseményekről és a segítségüket kérjük az emberek figyelmének felkeltéséhez. Ezenkívül cél, hogy azok a médiumok, akik rendelkeznek valamilyen formában programajánló oldallal, műsorrésszel jelentessék meg a zárórendezvényről szóló információkat. Formázott: Betűtípus: Nem Félkövér, Nem Dőlt Törölt: iá Értesítendő médiumok: hírügynökségek közszolgálati televízió kereskedelmi televíziók rádiók napilapok célcsoport orientált heti lapok internetes hírportálok szakmai kiadványok A budapesti esemény előtt interjúkat, stúdióbeszélgetéseket szervezünk a médiában az Alapítvány képviselőivel, illetve az alapítványhoz közel álló közismert személyek bevonásával. Ezekben az interjúkban lehetőség adódik a rendezvénysorozat céljának bővebb kifejtésére, a figyelemfelhívásra. Formázott: Betűtípus: Nem Félkövér, Nem Dőlt 20
Célzott médiumok: közszolgálati és kereskedelmi televíziók rádiók napilapok internetes hírportálok A Virágkiállítás apropóján sajtótájékoztatót szervezünk a helyszínre, ahova ugyanazt a kört hívjuk meg, mint akiknek a sajtóközleményt elküldtük. Úgy gondoljuk, hogy ez a megmozdulás elég nagyszabású lesz ahhoz, hogy felkeltse a média érdeklődését, és eljusson rajtuk keresztül az információ a közvéleményhez is. Formázott: Betűtípus: Nem Félkövér, Nem Dőlt Társadalmi célú és fizetett hirdetések Az egész kampány során törekedni kell arra, hogy a staféta beharangozása túlnyomórészt ingyenes, illetve jelentős kedvezménnyel biztosított társadalmi célú hirdetésként jelenjen meg mindenhol. Ezért is nagyon fontos a fejezet elején leírt találkozó a média képviselőivel, mert személyesen könnyebben meg lehet győzni őket az ügy súlyáról és fontosságáról. Azonban biztos, hogy lesznek olyan orgánumok, amelyeket nem hagyhatunk ki hatékonyságuk miatt, viszont nem várhatunk tőlük kiemelkedő mértékű támogatást. Az, hogy a kampány során mely helyeken, és milyen gyakorisággal tudunk megjelenni, túlnyomó részben a média segítőkészségétől függ. A kampányban használandó eszközök Televízió m1, m2 Duna TV TV2 RTL Klub Viasat3 ATV Napkelte Hír TV 21
Rádió Kossuth és Petőfi Rádió Danubius Rádió Sláger Rádió Info Rádió Sajtó országos napilapok (Népszabadság, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszava, Blikk, Mai Nap) megyei napilapok Műsor újságok (Színes RTV, RTV Részletes stb.) Magazinok (Pesti Est, Pesti Műsor, női és családi lapok) Internet napilapok weblapjain (a legtöbb oldalon található programajánló, az ott történő megjelenés nagyon fontos) Est.hu portálok (Index, Origo stb.) BTL eszközök 1 A helyi kampányokban különösen nagy szerepet kapnak a direkt marketing eszközök. Ahogy azt már a helyi kommunikáció részletezésénél is leírtam az egyes staféta állomásokon elsősorban a helyi média igénybevételével, illetve szórólapok és plakátok kihelyezésével tájékoztatjuk a lakosságot az eseményről. A szórólaposztást és a plakátozást a közreműködő intézmények szervezik meg helyi szinten. Törölt: uk A zárórendezvény tájékoztató szórólapját és plakátjait elsősorban budapesti iskolákban és rendelőkben helyezzük ki. A szórólapokat önkéntesek bevonásával elhelyezzük bevásárlóközpontokban, hipermarketekben, művelődési házakban, mozik előterében, osztogatjuk a forgalmasabb kereszteződésekben is. Törölt: Természetesen ezek elhelyezése a legtöbb esetben engedélyhez kötött, ezért fel kell venni a kapcsolatot az érintett cégekkel, hogy engedélyeztessük az osztogatást. 1 Direkt marketing eszközök 22
Egyéb promóciós eszközök A kampány kabalafigurája alapján különböző szóróajándékokat készíttetünk. Ezek felhasználhatók nyereményként, illetve a stafétaállamásokon árusítjuk őket. Aki vásárol belőle, az támogatja az Alapítványt. A rendezvénysorozat kabalafigurájának népszerűsítésére a következő ajándéktárgy javaslataink vannak: matrica póló baseball sapka plüss kabala figura tologatós puzzle játék ceruza kulcstartó HELYI SAJTÓKOMMUNIKÁCIÓ A helyi közvélemény elérése Cél, hogy minél több helyen jelenjen meg a kamion érkezésével kapcsolatos hír. A kamion útjáról sajtóközleményben folyamatosan tájékoztatni kell az éppen illetékes helyi és megyei lapokat és más helyi kommunikációs csatornákat (rádió, televízió, megyei lapok online változata), meghívni őket a kamion érkezésére, illetve az adott település építőkövének átadására, melyet a kamion visz tovább a végcélig, Budapestig. A legtöbb lapban található kulturális programajánló. A kamion érkezésének időpontjáról előre tájékoztatjuk ezeket a lapokat, lehetőséget adva nekik az esemény időpontjának közzétételére. A helyi szervezetek, alapítványok, intézmények, illetve iskolák feladata, hogy a tőlünk kapott reklámanyagok segítségével helyi szinten minél több emberhez jusson el az információ az eseményről. A helyi szinten történő megjelenéseket gyűjteni, rögzíteni kell. 23
A helyi szintű kommunikáció tehát a következő csatornák segítségével történik: az adott staféta állomás megyei napilapja helyi televízió helyi rádió helyi lapok internet plakát, szórólap a programba bevont iskolák, intézmények személyes kapcsolatai Ami szükséges hozzá: a helyi kapcsolatok felderítése a partner megtalálása a megvalósításhoz helyi szinten önkéntesek megtalálása (ottani szervezetek feladata), akik segítenek szórólapot osztani, plakátokat kihelyezni stb. megfelelő szóróanyagok (plakát, szórólap) biztosítása a helyi szervezeteknek sajtó kapcsolatok ápolása háttéranyagok, sajtóközlemények biztosítása a helyi szervezeteknek 4. A KEZDETEK 2006. júniusában a Kézenfogva Alapítvány egy nagyszabású, országos közvélemény-formáló rendezvénysorozatot indított, Fogadd el, fogadj el címmel, mely a nyár folyamán 33 településen valósult meg. Az országjárást a budapesti felvonulási téri családi programokkal, kirakodóvásárral, koncertekkel, kiállítással tarkított egész napos rendezvény zárta szeptember 17-én. Törölt: a Törölt: nyár folyamán meg A cél egy olyan kampány megvalósítása volt, mely elsősorban az értelmi- és halmozottan fogyatékos emberekkel szembeni pozitív attitűd kialakítását, illetve az értelmi fogyatékosok imázsának javítását segíti elő. Az országjárás során tapasztalt siker, a kutatások eredményeiből kitűnő igény a hasonló rendezvényekre és az a szakmai meggyőződés, hogy közvélemény-formálást csak hosszú távon lehet elérni, mind-mind arra ösztönzött minket, hogy a Fogadd el, fogadj el rendezvénysorozatnak legyen folytatása. 24
2007 az Esélyegyenlőség Éve, ezért különösen fontosnak tartottuk, hogy a megkezdett közvélemény-formáló munkánkat ebben az évben is folytassuk. 2007-ben az elfogadás kamionja május 1-jén a Felvonulási téren megrendezett egész napos rendezvénnyel indult útjára. AZ ORSZÁGJÁRÁS FŐBB MÉRFÖLDKÖVEI 2006 novemberében előzetesen pályázatot írtunk ki az országjárás helyszíneinek kiválasztásához. Törölt:. 2007. január közepén rajzpályázatot írtunk ki az általános iskoláknak, 2007 az Esélyegyenlőség Évéhez szorosan kapcsolódó témakörben. Május 1-jén családi napot rendeztünk a Felvonulási téren: reggeltől estig színpadi produkciókkal, kézműves foglalkozásokkal, kirakodóvásárral, játékokkal és az országos rajzpályázat legjobb alkotásainak kiállításával vártuk az érdeklődőket. Országjárás a beérkezett pályázatokból kiválasztott helyszíneken május-júniusban és szeptemberben az általános iskolák bevonásával. Ebben az évben a stafétaállomások rendezvényei elsősorban nagyobb lélekszámú városokban voltak, a kamion köré épülő egész napos családi programmal várták az érdeklődőket. Júliusban és augusztusban a kamion felkereste a Gyerekszigetet, és a Sziget fesztivált is. Október 11-én komolyzenei jótékonysági koncert zárta a programsorozatot a Művészetek Palotájában. A következő oldalakon a 2007. évi Fogadd el, fogadj el rendezvénysorozat során elvégzett munkát, eredményeket mutatom be részletesen. 25
A MEGVALÓSÍTÁS ELSŐ LÉPÉSEI 1. PÁLYÁZATOK, FELKÉRÉSEK STAFÉTAÁLLOMÁSOK FELADATOK: A stafétaállomások helyszínére kiírt pályázat főbb szempontjai: integrált esemény megszervezése, összefogás a helyi önkormányzattal, általános iskola bevonása csak nagyobb városok több szervezet összefogása Pályázati felhívás kiküldése (szervezetek, művelődési házak stb.), meghirdetése (Sansz) sajtóban és az alapítvány, illetve a kampány honlapján Pályázatok beérkezése, kiértékelése, nyertesek értesítése MEGVALÓSÍTÁS A pályázatra összesen 32 szervezet nyújtott be pályázati anyagot. Mivel nagyon színvonalas pályamunkák érkeztek, végül a tervezett 10-12 vidéki helyszín helyett 17 nyertest hirdettünk, akik a következők voltak: Autista Sérültekért Zalában Alapítvány, Zalaegerszeg Gyermekeinkért Egyesület, Debrecen Városi Önkormányzat Egyesített Szociális Intézmény Vadvirág Esély Klubja, Orosháza Értük-velük Egyesület, Tata "Reménység" Autista és Autisztikus Sérültekért Alapítvány, Mosonmagyaróvár "Fogadj el" Alapítvány, Szajk Balla Róbert Téri Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, Pápa Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület, Eger Magyar Speciális Olimpiai Szövetség, Budapest Németh László Városi Könyvtár, Hódmezővásárhely RAMPA Rehabilitációs és Akadálymentesítési Programok Alapítvány, Baja 26
Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona, Zsira ÉFOÉSZ Heves Megyei Közhasznú Egyesülete, Eger Kolping Támogató Szolgálat Vecsés, Vecsés Reménysugár Fogyatékosok Napközi Otthona, Dabas Garai Ház Alapítvány, Baja Rákoscsabai Közösségi Ház, Budapest A fenti szervezetek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy bírják a helyi önkormányzat támogatását, bevonjanak minimum egy általános iskolát, nagyobb lélekszámú településen valósuljon meg a rendezvény, vagy kapcsolódjon egy nagyobb rendezvényhez, mely várhatóan nagy látogatói számot biztosít majd. NYITÓ RENDEZVÉNYEN RÉSZTVEVŐK KIVÁLASZTÁSA FELADATOK: A nyitórendezvényen résztvevő fogyatékossággal élő emberekkel foglalkozó szervezeteknek: kézműves foglalkozásokra, valamint saját termékek árusítására fogyatékossággal élő lehetséges fellépők megkeresése Felhívás kiküldése (szervezetek, művelődési házak stb.), meghirdetése (Sansz) sajtóban és az alapítvány, illetve a kampány honlapján. Kapcsolatfelvétel, egyeztetések a kiválasztott szervezetekkel MEGVALÓSÍTÁS A május 1-jei Családi Napra 17 szervezetet hívtunk meg a visszajelzések alapján. Ők elsősorban kézműves foglalkozásokat tartottak, az Alapítvány biztosította számukra a szükséges alapanyagokat. A rendezvény színpadára összesen 6 fogyatékossággal élő művészekből álló fellépő kapott meghívást. 27
RAJZPÁLYÁZAT MEGHIRDETÉSE ÁLTALÁNOS ISKOLÁKNAK FELADATOK: Tündér vagyok rajzpályázat kiírása általános iskoláknak Médiatámogató keresése (Minimax, 2 Zsiráf újság) Pályázati felhívás kiküldése iskoláknak e-mailen, postai úton azon városokba, környező községekbe küldtünk plakátot és pályázati kiírást, ahová a kamion is menni fog. Meghirdetése a médiában (Minimax) és az alapítvány, illetve a kampány honlapján. Pályázatok beérkezése, kiértékelése, nyertesen kiértesítése MEGVALÓSÍTÁS A Tündér vagyok rajzpályázatra a kiírást (mellékletként csatolva) e-mailen jutattuk el 2804 iskolába, emellett 165 iskola kapta meg postán is a pályázati kiírást, A3 méretű plakátokat, és A6 méretű szórólapokat. Postán azok az iskolák kapták meg a kiírást, amelyek olyan városokban, településeken működnek, ahova az országjárás során a kamion is ellátogatott, erre külön fel is hívtuk az iskolaigazgatók figyelmét. Médiatámogatóként megnyertük a Minimaxot, így a tv-csatornán, a lapjukban, illetve a honlapjukon is segítséget nyújtottak a rajzpályázat meghirdetésében. Másik médiatámogatónk a 2Zsiráf újság volt, akik szintén mind lapjukban, mind a honlapjukon elhelyezték a pályázati kiírást. Kedvezményes megjelenési lehetőséget biztosított az National Geographic Kids is. Számos, a témához kapcsolható startlap oldalon elhelyeztük a pályázati kiírás linkjét, illetve a munkatársak és ismeretségi körük segítségével még számos közintézménybe, iskolába jutattuk el a plakátokat, szórólapokat. A rajzpályázatra szerte az országból közel 5000 rajz érkezett, közülük a két korcsoportból 20-20 rajzot választottunk ki, melyeket a későbbiekben a kamionban kiállítás formájában mutattunk meg a látogatóknak, illetve a www.fogadj-el.hu honlapra is felkerült 115 rajz. 28
2. TÁMOGATÓK SZERVEZÉSE FELADAT Tárgyalások előkészítéséhez anyagok összeállítása (1 oldalas összefoglaló a tervekről, támogatói ajánlat) A támogatói csomagok kidolgozása MEGVALÓSÍTÁS A támogatói anyagok elkészülését követően a következő stratégia szerint kezdtük el a támogatók felkutatását: Azoknak a támogatóknak a megkeresése, akik az előző évben is támogatták a rendezvénysorozatot Azoknak a támogatóknak a megkeresése, akik még nem támogatták a Fogadd el, fogadj el kampányt, de valamilyen módon jelét adták hajlandóságuknak Korábbi és új média támogatók megkeresése Pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése Hideg megkeresések a felépített adatbázis alapján, több körben (először e-mailben a támogatói anyag eljuttatása, majd telefonos megkeresés, mindaddig, míg végleges választ nem kaptunk), összesen 500 céget kerestünk meg ezzel a módszerrel. Jómagam személy szerint a hideg megkeresések folyamatában vettem részt. Előzetesen a kampány egyes állomásainak 50 km-es körzetéből internetes kereső segítségével leválogattam a nagyobb cégeket és vállalkozókat, majd kigyűjtöttem elérhetőségeiket. Ezután e-mailben továbbítottam számukra a támogatói anyagot, majd telefonon kerestem meg őket. A fenti megkeresések eredményeképpen az alábbi támogatói kört sikerült megnyerni: Anyagi támogatás Waberer's Holding Tesco Golbál Áruházak Zrt. Esély Év programiroda OTP Bank Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 29
Magyar Telekom Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Magyar Villamos Művek Zrt. MKB Bank Inter-Európa Bank Demján Sándor Alapítvány MVM Partner Dunamenti Regionális Vízmű Zrt. Guardian Orosháza Kft. Foxconn Kft. Termék támogatás Avon Cosmetics Hungary Philips Ltd. Assembly Centre Hungary Média támogatás TV2 Sláger Rádió Index Magyar Hírlap EstMédia Minimax 2Zsiráf A támogatói ajánlatokból többféle verzió készült, a megkeresett cég prioritásait, lehetőségeit figyelembe véve. 3. ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI, GYÁRTÁSI FELADATOK FELADAT LA4 tájékoztató prospektus a teljes kampányról. A3 plakátok helyi rendezvényekre. A honlapra készült totó kérdéssor bővítése. 30
A speciális játékok megújítása, nehezítések, több szint kidolgozása. Új, részletesebb magyarázatok írása a játékokhoz. A kamionba filmmontázs készítése. MEGVALÓSÍTÁS A brosúra ismertette a kampány céljait, rövid leírását a rendezvénysorozat egészét. A helyi rendezvényeken ezeket a brosúrákat úgy osztogatták a rendezők, hogy elhelyezték benne egy külön lapon az aktuális programokat is. Minden vidéki helyszínre A3 méretű plakátokat készítettünk, melyek az adott rendezvény részletes programját tartalmazták. A honlapon megújítottuk a totót, melynek célja az volt, hogy játékos formában minél több információt adjon át a játékosoknak a fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatos információkról. A kamionban és a honlapon is elérhető játékok célja szintén az ismeretterjesztés volt. A kamion látogatóinak a számítógépes játékok, a Tündér vagyok rajzpályázat győztes rajzainak megtekintése mellett lehetőséget biztosítottunk a filmnézésre is. Közel 1 órás összeállítást készítettünk, mely a sérült emberek hétköznapjait, sport sikereit mutatják be, részletek láthatóak színházi előadásaikból, illetve a 2006. évi országjárás legkedvesebb pillanatait idézik fel. 4. A KAMION FELADAT A kamion felújítása, kiállítás lecserélése a rajzpályázatra készült alkotásokra. MEGVALÓSÍTÁS A rajzpályázat nyertes alkotásaiból készített kiállítás koncepciója az volt, hogy a gyerekek rajzai mellett információkat is adjunk a fogyatékossággal élő emberek magyarországi helyzetéről, ezért minden egyes tablón egy-egy rövid gondolatot helyeztünk el ezzel kapcsolatban. A kiállítás 31