Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 ELŐADÓ: Tót Erika HATÁROZAT SZÁM: 02.5/11992-2/2010. OLDALAK SZÁMA: 2 MELLÉKLET: - TÁRGY: Mospilan 20 SP rovarölő permetezőszer forgalomba hozatalának engedélyezése Gazelle 20 SP rovarölő permetezőszer néven A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, mint elsőfokú élelmiszerláncfelügyeleti szerv (a továbbiakban: Engedélyező hatóság) a Sumi Agro Hungary Kft. (1016 Budapest, Zsolt u. 4.) által képviselt Nippon Soda Co., Ltd. (2-1,2-chome, Ohtemachi, Chiyoda-ku, Tokyo 100-8165, Japán) ügyfélnek a Mospilan 20 SP rovarölő permetezőszer új néven történő forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmével kapcsolatban meghozta az alábbi h a t á r o z a t o t. Az Engedélyező hatóság hozzájárul ahhoz, hogy az ügyfél Gazelle 20 SP rovarölő permetezőszer néven is forgalomba hozza, a 15904/2003. FVM számú forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel rendelkező Mospilan 20 SP rovarölő permetezőszert. Minden tekintetben a Mospilan 20 SP rovarölő permetezőszer 15904/2003. FVM számú engedélyokirata szerinti előírások az érvényesek. Az ügyfél köteles a Gazelle 20 SP rovarölő permetezőszer címkéjét 2010. december 31-ig az engedélyező hatósághoz benyújtani, amely meg kell, hogy egyezzen a Mospilan 20 SP rovarölő permetezőszer elfogadott címkéjével, kivéve a rendelkező részben foglaltakat. Az ügyfél továbbá köteles a Mospilan 20 SP rovarölő permetezőszer engedélyokiratában, a későbbiekben történő változásokat a Gazelle 20 SP rovarölő permetezőszer címkéin is azonnali hatállyal átvezetni. Az engedélyezési eljárás díja 100.000 Ft. Jelen határozat ellen közigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálata jogszabálysértésre hivatkozással kérhető a Fővárosi Bíróságtól a határozatot hozó Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ elleni kereset indításával. A keresetlevelet (3 példányban) a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központnál, a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül, kell benyújtani, vagy ajánlott küldeményként kell postára adni.
02.5/11992-2/2010. INDOKOLÁS A Határozat Indokolás része nem nyilvános! Kelt: Budapest, 2010. december 2. Jordán László igazgató P.H. Kapja: 1. Ügyfél. 2. Irattár. (310/2010.) 2/2
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Növény- és Talajvédelmi Főosztály Szám: 15904/2003. Előadó: Andrásfalvy P. Dr. Gólya G. Dr. Princzinger G. Tárgy: MOSPILAN 20 SP rovarölő permetezőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélye Summit-Agro Hungaria Kft. 1016 Budapest, Zsolt u. 4. A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény 11. (1) bekezdése, illetve a 6/2001. (I. 16.) FVM rendelet 1. (1) bekezdése alapján a Mospilan 20 SP rovarölő permetezőszer 24415/1997. FM számú korlátozott engedélyét visszavonom, egyidejűleg forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét az alábbi feltételekkel adom ki: 1. Gyártó vállalat: Nippon Soda Co. Ltd., Japán. Az engedély tulajdonosa: u.a. Hazai képviselet: Summit-Agro Hungaria Kft., Budapest. 2. A szer faja: 20 % acetamiprid (E)-N-(6-klór-3-piridil)-metil-N-ciano-N-metil-acetamidin hatóanyagot tartalmazó, por alakú rovarölő permetezőszer. 3. Előírt minőségi feltételek: hatóanyag tartalom (HPLC): 20 (±) 1,0 % (m/m) lebegőképesség: (1 %-os konc.-ban) min. 70 % 4. Felhasználható: kijuttatáshoz szükséges kultúra károsító szer víz mennyiség (l/ha) kalászosok levéltetvek 0,1-0,125 400 cukorrépa lisztes répabarkó, répabolha, levéltetvek 0,125 300-400
dohány 0,4 dohánytripsz, levéltetvek 0,125 500-600 burgonya burgonyabogár 0,06-0,1 300-600 napraforgó levéltetvek 0,15 500 kukorica kukoricabogár 0,15 80 (légi) paprika levéltetvek 0,125 (hajtatott) nyugati virágtripsz 0,4 600-1000 paradicsom (hajtatott) üvegházi molytetű 0,25 600-1000 uborka (hajtatott) levéltetvek 0,125 600-1000 alma almamoly almalevél-aknázómoly, 0,25-0,4 0,4 800-1000 lombosfa-fehérmoly körte körte-levélbolha 0,5 800-1000 őszibarack molykártevők 0,4 800-1000 levéltetvek 0,125 cseresznye, meggy cseresznyelégy 0,2 800-1000 szőlő szőlőmolyok viaszos és teknős 0,4 0,25 800-1000 600-1000 pajzstetvek szamóca szamóca bimbólikasztó 0,3 300-400 málna szamóca bimbólikasztó 0,3 400-600 piros és fekete ribiszke üvegszárnyú 0,2 400-600 sörtéstetvek, valódi levéltetvek, kéregtetvek, fenyő gubacstetvek, pajzstetvek, üvegházi molytetű, levélbolhák,,varró-, gyümölcs- és szövődarazsak, molykártevők, aknázómolyok, aknázólegyek levélbogarak dísznövények, díszfa kabócák, tripszek, és díszcserje fajok csipkéspoloskák, levél- 0,06-0,5 500-1500
5. Méregjelzés, veszélyesség, várakozási idők: Gyenge méreg. Veszélyjel: Xn (ártalmas). Vízi szervezetekre mérsékelten veszélyes. A felszíni vizektől előírt biztonsági távolság 20 méter, illetve az egyéb jogszabályok további korlátozásai szerint. Méhekre mérsékelten veszélyes, kukoricában 0,15 kg/ha adagban méhekre nem veszélyes. Közegészségügyi szempontból veszélyes. Munkaegészségügyi várakozási idő: 0 nap. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő, megengedett hatóanyag maradék: kultúra várakozási idő (nap) megengedett maradék (mg/kg) alma, körte, őszibarack 14 0,5 uborka, paprika, paradicsom (hajtatott) 3 0,5 cukorrépa, kalászosok, napraforgó, kukorica 35 0,05 burgonya 7 0,05 dohány 35 0,5 cseresznye, meggy 14 0,1 szőlő, piros- és fekete ribiszke, málna, szamóca 14 0,05 Tilos a szert, fel nem használt maradékát, csomagoló burkolatát folyókba, víz-folyásokba, tározókba, állóvizekbe juttatni. 6. Munkaegészségügyi óvórendszabályok: egyéni védőfelszerelés előkészítőknek és kijuttatóknak: védőruha, védőkesztyű, védőszemüveg, FFP3SL részecskeszűrő félálarc, védőlábbeli, védőkalap. Mérgezéskor, allergiás megbetegedés esetén, vagy annak gyanújakor a munkát azonnal félbe kell szakítani, majd helyszíni elsősegélynyújtás után /lásd: általános eljárás/ orvosi, intézeti ellátást kell biztosítani. Terápia: tüneti-megfigyelő kezelés. Jelzések: S 2, S 13, S 20/21, S 22, S 36/37/39, S 46. 7. Tűzveszélyességi besorolás: Tűzveszélyes (C).
8. Forgalmazási kategória: II. 9. Eltarthatóság: eredeti zárt csomagolásban, száraz, hűvös helyen, szabályos növényvédő szer raktárban 3 év. 10. Az engedély érvényessége: 2006. augusztus 13. Mellékletek 1. Javasolt növényvédelmi technológia: Kalászosokban a levéltetvek ellen az első kolóniák megjelenésekor kell a védekezést megkezdeni. Cukorrépában a lisztes répabarkó és a répabolha ellen a betelepedés kezdetén kell a készítményt kijuttatni. Répalevéltetű ellen az első telepek megjelenésétől kell védekezni. Dohányban a dohánytripsz elleni védekezést a tripszek betelepedése kezdetén javasolt megkezdeni. Ez az időpont kék, fehér, vagy sárga színű ragadós lapokkal előre jelezhető. A levéltetvek ellen a védekezéseket az első levéltetű telepek megjelenésekor kell elkezdeni. Ennek időpontja ragadós sárgalappal, vagy sárgatálas csapdákkal állapítható meg. Burgonyában a burgonyabogár elleni védekezést a fiatal lárvák ellen kell időzíteni. Amennyiben a lárvanépesség fiatal (L1-L2) és kis egyedszámú, akkor elegendő a 0,06 kg/ha dózis alkalmazása. Idősebb és nagyobb egyedszámú népesség esetén a magasabb, 0,1 kg/ha dózis használata javasolt. Napraforgóban levéltetvek ellen az első telepek megjelenésekor kell a védekezést megkezdeni. Kukoricában a kifejlett kukoricabogarak elleni védekezés célja az egyedszám tojásrakás előtti gyérítése a következő évi lárvakártétel mérséklése, valamint a bibeszálak lerágásának, ezáltal a hiányos termékenyülésnek az elkerülése érdekében. A védekezést a tömeges rajzás idejére, lehetőleg a bogarak tojásrakása előtti időre kell időzíteni. Ha a nővirágzás még nem haladta meg az 50 %-ot és a táblában egyidejűleg a zöld bibeszálak 1,5 cm-re történt visszarágása észlelhető, valamint ha a bogarak növényenkénti egyedszáma eléri a 0,5-1 értéket, a védekezés indokolt. A kukorica pollenszóródása (hímvirágzás) idején, illetve ha a védendő táblán virágzó gyomok, vagy annak környezetében más virágzó kultúra található, a szer 0,15 kg/ha dózisban nappali permetezéssel kijuttatva a méhekre nem veszélyes. A kijuttatást légi úton, 80 liter/ha permetlémennyiség felhasználásával javasolt elvégezni. Hajtatott paprikában a levéltetvek elleni kezeléseket az egyedek betelepedésekor kell elkezdeni, és annak intenzitása szerint, 7-14 naponként célszerű ismételni. A nyugati virágtripsz ellen a virágzási időszakban, virágvizsgálat és kék fogólapos megfigyelés alapján szükséges a védekezést megkezdeni, és a kezelést 1-2 alkalommal ajánlott megismételni. A megfelelő hatékonyság érdekében a készítmény kijuttatásához nagy lémennyiség javasolt.
Hajtatott paradicsomban üvegházi molytetű ellen a szer csak a kifejlett, mozgó alakkal szemben rendelkezik megfelelő hatékonysággal, ezért a védekezéseknél, kombinációs partnerként a rovarok fejlődését szabályozó készítmények (kitin-szintézist gátlók, juvenil hormonok stb.) alkalmazása szükséges. A kezeléseket a rajzásmegfigyelés alapján kell megkezdeni. Hajtatott uborkában a levéltetvek elleni permetezést a telepek megjelenése előtt javasolt kezdeni, és további felszaporodás esetén, 7-14 naponként célszerű folytatni. Almatermésű kultúrákban almamoly ellen szexferomon-csapdás előrejelzés alapján, lárvakeléskor kell védekezni. Elhúzódó rajzás esetén a kezelést 7-10 nap múlva szükséges megismételni. Aknázómolyok ellen a védekezést a lepkék főrajzása idején javasolt elkezdeni, és a rajzást követően a kis aknák megjelenéséig célszerű megismételni. Körtében a körte-levélbolha áttelelő nemzedékének tojásaiból kelő fiatal lárvák ellen kell irányítani a védekezéseket. Ebből eredően a kezeléseket nem programszerűen, hanem az előrejelzés alapján kell megkezdeni. Őszibarackban barackmoly ellen a kezelést a szexferomon- csapdás előrejelzés alapján, a lárvakelés idejére ajánlott időzíteni. Az egygazdás (a vegetációban gazdanövényt nem váltó) levéltetű fajok ellen a védekezést az első telepek megjelenésekor javasolt megkezdeni, és a felszaporodás mértékétől függően 1-2 alkalommal célszerű ismételni. A zöld őszibarack-levéltetű esetében növényvizsgálat és előrejelzés alapján, tavasszal az áttelelt petékből kelt nemzedék és utódai, a nyárvégi-őszi időszakban pedig az ivaros egyedek ellen szükséges védekezni. Cseresznyében és meggyben a cseresznyelégy ellen sárga ragadólapos rajzásmegfigyelésre alapozva, a kifejlett legyek megjelenésekor kell permetezni. Elhúzódó rajzás esetén a kezelést 10-14 naponként szükséges megismételni az élelemezés-egészségügyi várakozási idő figyelembe vételével. A készítmény évente 1-2 alkalommal kijuttatva a csonthéjas kultúrák integrált növényvédelmi technológiájába beilleszthető. Szőlőben szőlőmolyok ellen a védekezést szexferomon-csapdás rajzásmegfigyelés alapján, a tömeges lárvakeléskor kell elvégezni, és a rajzás intenzitásától függően a kezelést 10-14 naponként javasolt megismételni. A viaszos és teknős pajzstetvek ellen a készítmény az áttelelő egyedek gyérítésére tavasszal alkalmazható, a rajzó, fiatal lárvák ellen pedig az előrejelzés alapján, a nyári időszakban kell védekezni. A folyamatos szaporodás miatt a kezelést szükség szerint célszerű ismételni. Szamócában és málnában szamóca bimbólikasztó ellen a kezeléseket növényvizsgálat alapján, a kifejlett bogarak betelepedésekor, fehérbimbós állapottól a virágzás kezdetéig kell elvégezni. Folyamatos betelepedés esetén a permetezés virágzásig megismételhető. A kijuttatás során ügyelni kell a méhkímélő technológia követelményeinek betartására.
Piros és fekete ribiszkében üvegszárnyú ribiszkelepke ellen a védekezést május végétől a szexferomon-csapdás megfigyelés alapján, a rajzás időszakára kell időzíteni, ügyelve az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására. A permetezést a lárvák rejtett életmódja és a lepkék elhúzódó rajzása miatt a termés betakarítása után célszerű megismételni. A vegyszeres védekezés hatékonyságát jelentősen javítja a károsított, elszáradt vesszők időben történő kimetszése a tavaszi időszakban. Dísznövényekben a gyapottok bagolylepke ellen rajzásmegfigyelés alapján a fiatal, kelő lárvákkal szemben 0,25 kg/ha dózisban kell védekezni, és a kezelést szükség szerint, 5-7 naponként ajánlott megismételni. Az idősebb hernyók ellen a nagyobb, 0,4 kg/ha dózis alkalmazása javasolt. Nyugati virágtripsz ellen a kezelést kék fogólapos rajzásmegfigyelés és virágvizsgálat alapján, az imágók betelepülésétől javasolt megkezdeni. A permetezéseket a betelepedés ütemének megfelelően, 5-7 naponta célszerű ismételni 0,25 kg/ha dózisban. A kezelés után a Saintpaulia és Impatiens sziromlevelein enyhe sárgulásos tünetek alakulhatnak ki. A sörtés- és kéregtetvek többsége az év folyamán nem vált tápnövényt, így a dísznövények, díszfa- és díszcserjefajok esetében a védekezés már az áttelelt petékből kelt (részleges [anholociklikus] szaporodásmódú populációknál az áttelelt) nemzedék ellen megkezdődhet, és a megfigyelések alapján a vegetáció során is lehetséges. Nyár közepétől azonban bizonyos sörtéstetű fajoknál nyugvólárvák találhatók a populációban. Ebben az esetben a kezeléseket csak azok aktivizálódása, hímet és ivarosan szaporodó nőstényt szülő alakká fejlődése után javasolt elvégezni 0,15 kg/ha dózisban. A tápnövényváltós levéltetvek fő gazdanövényein, tavasszal az áttelelt petékből kelt nemzedék és az esetlegesen túlszaporodó utódai ellen kell védekezni. Ősszel viszont a rajzásmegfigyelések alapján, a visszatelepülő ivaros nőstényt szülő és a tojást rakó alak ellen kell irányítani a kezeléseket. A tápnövényváltós fajok nyári gazdanövényein a védekezéseket az egyedek betelepedésekor, a telepek megjelenése előtt ajánlott megkezdeni, és 7-14 naponként a kártételi veszélyhelyzet szerint célszerű ismételni. Az egygazdás fajok esetében a kezeléseket szintén a kolóniák kialakulása előtt, a megfigyelésekre alapozva kell elvégezni 0,15 kg/ha dózisban. A fenyő-gubacstetvek elleni védekezés a tavaszi időszakban az áttelelő lárva ellen lehetséges a gubacsképződés megindulása előtt. A gubacsok üregeiben fejlődő egyedek ugyanis a kezelésekkel szemben védettek. Az őszi védekezések hatékonyságát növeli, hogy ebben az időszakban a lárvák testét a viaszfonalak még nem borítják teljes mértékben, így a károsító a vegyszerrel könnyebben érintkezhet. Mivel az áttelelő egyedek többnyire szorosan a rügyek tövébe, védett helyekre húzódnak, ezért a permetezésekhez nagyobb lémennyiség használata javasolt. A tápnövényváltós fajok esetében a visszatelepülő, illetve a nyári tápnövények levelein élő egyedek ellen is célszerű védekezni 0,15 kg/ha dózisban.
Az üvegházi és szántóföldi dísznövényeken, valamint a díszfa- és díszcserjefajokon károsító viaszos és teknős pajzstetvek ellen a készítmény 0,25 kg/ha dózisban alkalmazható. Az áttelelő egyedek gyérítésére tavasszal, a rajzó, fiatal lárvák ellen pedig az előrejelzés alapján, a nyári időszakban kell védekezni. A folyamatos szaporodás miatt a kezelést célszerű megismételni. Dísznövényeken üvegházi molytetű ellen a szer csak a kifejlett, mozgó alakkal szemben rendelkezik kielégítő hatékonysággal, ezért a védekezéseknél, kombinációs partnerként rovarnövekedést szabályozó készítmények alkalmazása szükséges. A kezeléseket a rajzásmegfigyelés alapján, 0,25 kg/ha dózisban javasolt megkezdeni. A levélbolhák esetében a védekezés 0,5 kg/ha dózisban a fiatal lárvák ellen irányuljon. Ebből eredően a kezeléseket nem programszerűen, hanem az előrejelzés alapján kell elkezdeni. A kabócák elleni védekezés a kifejlett, és a tajtékot nem képző fajoknál a lárvák ellen is lehetséges 0,5 kg/ha dózisban. Bár a védekezéseknek elsősorban a lárvák ellen kell irányulniuk, a tajtékos kabócáknál a habos csomók védelme alatt fejlődő egyedeket a készítmény nem éri el. A kezelések szükségességének megítélése és időpontjának megválasztása a megfigyelések alapján történjen. Dísznövényeken a tripszek lárvái és kifejlett egyedei ellen a védekezéseket 0,25 kg/ha dózisban, növényvizsgálat alapján kell megkezdeni, és szükség esetén 2-3 alkalommal ismételni. A kezelésekhez nagy lémennyiség javasolt. A csipkéspoloskák ellen rajzásmegfigyelés alapján, 0,5 kg/ha dózisban javasolt védekezni, a nagyobb méretű növények esetében is ügyelve a lombkorona felsőbb szintjeinek megfelelő fedettségére. A védekezések során legalább 1-2 ismétlés szükséges. Levél-, varró- és szövődarazsak ellen a kezelések rajzásmegfigyelés szerint, a kelő és a fiatal lárvákra irányuljanak 0,4 kg/ha dózisban. Az idősebb, illetve a szövődarazsak esetében a sűrű szövedék alatt táplálkozó lárvákkal szemben a hatékonyság azonban nem kielégítő. A gyümölcsdarazsak ellen a készítmény kijuttatását a rajzásmegfigyelések alapján, szintén a kelő, illetve a fiatal lárvák ellen kell időzíteni, mielőtt azok a növény mélyebb szöveteibe rágnának. Elhúzódó rajzás esetén a kezelések ismételése 7-10 naponként szükséges 0,4 kg/ha dózisban. Molykártevők ellen a védekezéseket az előrejelzések szerint, a lárvakelés kezdetén célszerű megkezdeni 0,4 kg/ha dózisban. Amennyiben a rajzás elhúzódó, a kezelést 7-10 nap múlva ajánlott megismételni. Aknázómolyok ellen a permetezést a lepkék főrajzása idején kell elkezdeni, és azt követően a kis aknák megjelenéséig célszerű megismételni 0,4 kg/ha dózisban. Aknázólegyek ellen a kezelést a rajzásmegfigyelésre alapozva, a legyek megjelené-sekor szükséges elvégezni 0,2 kg/ha dózisban. Elhúzódó rajzáskor a védekezést 10-14 naponként ajánlott megismételni. A levélbogarak elleni védekezésben a készítményt a lárvák tömeges kelésének kezdetén, illetve a fiatal egyedek (L1-L2) ellen kell kijuttatni (0,06-0,1 kg/ha). Nagyobb egyedszám és vegyes fejlődési állapotú lárvanépesség esetén a nagyobb, 0,1 kg/ha dózis alkalmazása javasolt. A kijuttatás során a lémennyiséget a védendő felület nagyságától és az alkalmazott növényvédelmi gép típusától függően kell megválasztani, amely a hatékony koncentráció megtartásával (különösen hajtatásban és dísznövények, díszfák és díszcserjék esetében) a
megfelelő fedettség és a megfolyás elkerülésének biztosítása mellett a javasolt értékektől eltérő is lehet. A dísznövény, díszfa és díszcserje fajokon az előzetes fitotoxicitási vizsgálatok elvégzése ajánlott. A készítmény közterületeken történő felhasználása esetén a kezelésről az érdekelt lakosságot tájékoztatni kell. A permetezés kizárólag növényvédelmi szakmérnök közvetlen irányításával, 22-03 óra közötti időszakban végezhető. A játszóterek 10 méteres körzetében a szer nem használható! 2. Légi kijuttatás: kukoricában 80 l/ha permetlé felhasználásával. 3. Tájékoztató adatok: - patkányon p.o. LD50: 689 mg/kg - R 20/22 Budapest, 2003. augusztus 13. A kiadmány hiteléül: /Derzsi Anikó/ Dr. Eke István s.k. főosztályvezető (157/2003.)
ELŐADÓ: Tót Erika ENGEDÉLYSZÁM: 02.5/47/2/2008. OLDALAK SZÁMA: 4 MELLÉKLET: - TÁRGY: MOSPILAN 20 SP rovarölő permetezőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének módosítása A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatósága, mint engedélyező hatóság a Summit-Agro Hungaria Kft. (1016 Budapest, Zsolt u. 4. I. em.) által képviselt Nippon Soda Co., Ltd. (2-1, 2-chome, Ohtemachi, Chiyoda-ku, Tokyo 100-8165, Japán) ügyfélnek a Mospilan 20 SP rovarölő permetezőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének módosítása tárgyában indult hatósági eljárásban meghozta az alábbi határozatot. H A T Á R O Z A T Az engedélyező hatóság a Mospilan 20 SP rovarölő permetezőszer 15.904/2003. FVM számú forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét a következők szerint módosítja: Az engedélyokirat 4. pontjának az alábbiakkal egészül ki: Kultúra Károsító Kezelések maximális száma őszi káposztarepce repcefénybogár, repcebecőormányos, repceszárormányos Két kezelés A kijuttatáshoz szükséges közti min. szer víz időtartam mennyisége (nap) kg/ha l/ha 2 14 0,15-0,2 250-300 Az utolsó kezelési fenostádium Virágzás (BBCH 65) Előírt növényvédelmi technológia: Repcében a védekezés szükségességéről a repce-fénybogarak és az ormányosok egyedszámának a felmérése alapján lehet dönteni. Növényenként 5 repce-fénybogár előfordulása esetén javasolt a védekezést elvégezni. Ismétlődő betelepedés esetén 14 nap múlva a permetezés megismételhető. A permetezést 250-300 l/ha vízmennyiséggel javasolt elvégezni. Javasolt a permetlébe nedvesítő szert adagolni. A repce-fénybogár elleni kezelések a területen előforduló egyéb károsítók (repceszár-ormányos, repcebecőormányos) ellen is hatékonyak. A kártevők nagy egyedszáma esetén a nagyobb dózist kell használni.
Az engedélyokirat 5. pontjának Méregjelzés, veszélyesség része az alábbiak szerint módosul: 5. Emberre, állatra, környezetre való veszélyesség, a biztonságos felhasználás feltételei: a) Mérgező (toxikológiai és környezetkárosító ) tulajdonságok: Veszélyjel és jelkép: Xn ártalmas b) A készítmény p.o. LD 50 értéke (patkányon): 1000 mg/kg c) Vízi szervezetekre való veszélyesség: mérsékelten veszélyes. A felszíni vizektől előírt biztonsági távolság (pufferzóna) minimum 20 méter. d) Méhekre való veszélyesség: mérsékelten veszélyes. e) A veszélyes anyagok veszélyeire/kockázataira utaló R -, és biztonságos használatára vonatkozó S mondatok: R-mondatok: R 20/22 Belélegezve és lenyelve ártalmas S-mondatok: S 2 S 13 S 20/21 S 22 S 36/37/39 S 46 Gyermekek kezébe nem kerülhet Élelmiszertől, italtól és takarmánytól távol tartandó A használat közben enni, inni és dohányozni nem szabad Az anyag porát nem szabad belélegezni Megfelelő védőruházatot, védőkesztyűt és szem-/arcvédőt kell viselni Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni f) A növényvédő szerek biztonsági óvó rendszabályaira vonatkozó különleges S-mondatok: SP 1 A növényvédő szerrel vagy annak csomagolóeszközével ne szennyezze a vizeket! (A berendezést vagy annak részeit ne tisztítsa felszíni vizek közelében! Kerülje a gazdaságban vagy az utakon levő vízvezetőkön keresztül való szennyeződést!) SPo 2 Használat után minden védőruházatot ki kell mosni! Az engedélyokirat 5. pontjának az Élelmezés-egészségügyi várakozási idő része az alábbiakkal egészül ki: várakozási idő kultúra (nap) repce 56 Az engedélyokirat 5. pontjának a Munkaegészségügyi várakozási idő része nem módosul. Az engedélyokirat 5. pontjának Megengedett hatóanyag maradék része hatályát vesztette.
Az engedélyokirat 10. pontja az alábbiak szerint módosul: 10. Az engedély érvényessége: A készítmény nemzeti felülvizsgálata során megállapításra kerülő határidő, de legfeljebb 2011. december 31. Az engedélyokirat az alábbi, 11. ponttal egészül ki: 11. A termékcímke elfogadására vonatkozó döntés: Az ügyfél köteles a készítmény csomagolóeszközén a jelen határozatnak megfelelő veszélyességi besorolást feltüntetni, vagy kiegészítő címkével ellátni legkésőbb 2009. június 30- ig. Az engedély módosítási eljárás díja 250.000 Ft, az ügyfél megfizetett. Jelen határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresetet indíthat a Fővárosi Bírósághoz címezve, de az engedélyező hatóságnál előterjesztve jogszabálysértésre hivatkozással. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának illetéke 16.500 Ft, a feleket a perben tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztése kérhető. INDOKOLÁS Az ügyfél hazai képviselete 2007. december 17. napján kelt kérelmében a készítmény forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének újraengedélyezését kérte. Mellékelte a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V.15.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. és 3. számú melléklete szerinti adatokat. Az újraengedélyezés folyamatban van, annak befejezéséig a készítmény engedélyének meghosszabbítása indokolt. Az ügyfél hazai képviselete a továbbiakban, 2008. október 9. napján kelt kérelmében, a készítmény engedélyokiratának kiterjesztését kérte az engedélyező hatóságtól őszi káposztarepce kultúrában. Az engedélyező hatóság az engedély repce kultúrában való kiterjesztése vonatkozásában figyelembe az ügyben eljáró Országos Tisztifőorvosi Hivatal 2855/2008. OÉTI számú állásfoglalását, melyet jelen határozat rendelkező részének 5. pontja tartalmazza. Az engedélyező hatóság az engedély kiadása vonatkozásában, az adatok hitelességéért felelősséget vállaló engedély jogosultja által benyújtott Biztonsági Adatlapban foglaltakat vette figyelembe. A Biztonsági Adatlap adatain alapuló, emberre, állatra, környezetre vonatkozó jelenleg érvényes veszélyességi besorolást jelen határozat rendelkező részének 5. pontja tartalmazza. A módosítási eljárás díja a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 165/2004. (XI. 22.) FVM rendelet 4. (1) és (5) bekezdései és 11. e) pontja valamint a 2. számú melléklet A részének 11.1 és 11.2 pontja alapján lett megállapítva. Az engedélyező hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71-74. -a, a növényvédelemről szóló 2000.
évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Ntv.) 12-16. -a, valamint a R. 7. és a 15-18.,-a alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Az engedélyező hatóság hatáskörét a Nvt. 11. (1) bekezdésére, a R. 3. (1) bekezdésére, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 45. (2) bekezdésére alapítva állapította meg. A jogorvoslat lehetőségéről, feltételeiről, és az illeték mértékéről, illetve az illeték-feljegyzési jogról a Ket. 109. és 110. (1) bekezdése, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. (2) bekezdése, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. (3) bekezdése és a 62. (1) h) pontja alapján rendelkezett az engedélyező hatóság. Budapest, 2008. december 8. P.H. Dr. Halmágyi Tibor igazgató Kapja: 1. Ügyfél hazai képviselete 2. Szakhatóság (OTH) 3. Szakhatóság (OKTVF) 4. Irattár (255/2008.)
ELŐADÓ: Somogyiné Pálos Éva ENGEDÉLYSZÁM: 02.5/1875/1/2008. OLDALAK SZÁMA: 3 MELLÉKLET: - TÁRGY: MOSPILAN 20 SP rovarölő permetezőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének módosítása A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága, mint engedélyező hatóság a Summit-Agro Hungaria Kft. (1016 Budapest, Zsolt u. 4. I. em.) által képviselt Nippon Soda Co., Ltd. (2-1, 2-chome, Ohtemachi, Chiyoda-ku, Tokyo 100-8165, Japán) ügyfélnek a Mospilan 20 SP rovarölő permetezőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének módosítása tárgyában indult hatósági eljárásban meghozta az alábbi határozatot. H A T Á R O Z A T Az engedélyező hatóság az acetamiprid hatóanyagot tartalmazó Mospilan 20 SP rovarölő permetezőszer 15.904/2003. FVM számú forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét a következők szerint m ó d o s í t j a. Az engedélyokirat 10. pontja a következőképpen módosul: 10. Az engedély érvényessége: a készítmény nemzeti felülvizsgálata során megállapításra kerülő határidő, de legfeljebb 2008. december 31. Az engedélyokirat egyéb előírásai változatlanul érvényesek. Az engedély módosítás eljárási díja 50.000 Ft, amelyet az ügyfél köteles a kibocsátott számla alapján megfizetni. Felhívom a figyelmét, hogy az eljárási díj meg nem fizetése esetén az engedélyező hatóság az eljárási díj hiányáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv alapján az illetékes állami adóhatóság
a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal növelt összegű igazgatási szolgáltatási díjat és a felhívás költségét írja elő. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresetet indíthat a Fővárosi Bírósághoz címezve, de az engedélyező hatóságnál előterjesztve jogszabálysértésre hivatkozással. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának illetéke 16 500.-Ft, a feleket a perben tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztése kérhető. INDOKOLÁS Az ügyfél 2006. szeptember 27. napján kelt kérelmében a Mospilan 20 SP rovarölő permetezőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélye érvényességének meghosszabbítását kérte az engedélyező hatóságtól. Az engedély módosítás eljárási díjának megállapítása a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 165/2004. (XI. 22.) FVM rendelet 4. (1) és (5) bekezdései, a 11. e) pontja, valamint a 2. számú melléklet A részének II/11. pontja alapján történt. Az engedélyező hatóság a 1092/39/2004. NTKSz számú felhívásában felszólította az ügyfelet, hogy az acetamiprid hatóanyagot tartalmazó Mospilan 20 SP rovarölő permetezőszer jogszabályban előírt felülvizsgálatára vonatkozóan az adatszolgáltatási kötelezettségének tegyen eleget. A hatóság felülvizsgálta a termék forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét annak tisztázása érdekében, hogy teljesülnek-e a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 7. (8) bekezdésben meghatározott feltételek. Az engedélyező hatóság a felülvizsgálat során a 2550/5/2006. NTKSz számú határozatával megállapította, hogy az ügyfél az acetamiprid hatóanyagra vonatkozóan rendelkezik a R. 2. számú mellékletében meghatározott követelményeket kielégítő dossziéval, illetve az ahhoz való hozzáférés jogával, továbbá a szer hatóanyagai megfelelnek a R. 1. számú melléklet A. részében előírt feltételeknek, ezért a hatóság a R. 7. (8) bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálat lefolytatása érdekében benyújtásra kerülő adatok elbírálásáig az engedély érvényességének meghosszabbítása mellett döntött. Az engedélyező hatóság a fentiek alapján a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 16. (1) bekezdése, továbbá az ennek végrehajtására kiadott, a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 18. -a alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Jelen határozat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71-74. -ain, valamint a Nvt. 12-15. -án, továbbá a R. 7. -án és 15-17. -ain alapul. Az engedélyező hatóság hatáskörét a Nvt. 11. (1) bekezdésére tekintettel a R. 3. (1) bekezdése állapítja meg. A jogorvoslat lehetőségéről, feltételeiről, és az illeték mértékéről, illetve az illeték-feljegyzési
jogról a Ket. 109. és 110. (1) bekezdése, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. (3) bekezdése és a 62. (1) h) pontja alapján rendelkezett az engedélyező hatóság. Kelt: Budapest, 2008. június 10. napján Kapják: 1. Ügyfél. 2. Szakhatóság (OTH) 3. Szakhatóság (OKTVF) 4. Irattár. P.H. Dr. Halmágyi Tibor igazgató (136/2008.)
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 ELŐADÓ: Tót Erika ENGEDÉLYSZÁM: 02.5/56/7/2009. OLDALAK SZÁMA: 2 MELLÉKLET: - TÁRGY: MOSPILAN 20 SP rovarölő permetezőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének módosítása, kiegészítése A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatósága, mint engedélyező hatóság a Summit-Agro Hungaria Kft. (1016 Budapest, Zsolt u. 4. I. em.) által képviselt Nippon Soda Co., Ltd. (2-1, 2-chome, Ohtemachi, Chiyoda-ku, Tokyo 100-8165, Japán) ügyfélnek a Mospilan 20 SP rovarölő permetezőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének módosítása, kiegészítése tárgyában indult hatósági eljárásban meghozta az alábbi határozatot. H A T Á R O Z A T Az engedélyező hatóság a Mospilan 20 SP rovarölő permetezőszer 15.904/2003. FVM számú forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét a következők szerint módosítja és egészíti ki: Az engedélyokirat 4. pontjának az alábbiakkal egészül ki: A készítmény, az engedélyokiratában szereplő, összes engedélyezett kultúrában felhasználható nappali kijuttatással, virágzó állományban is. Az engedélyokirat 5. pontjának méhekre való veszélyesség része az alábbiak szerint módosul: 5. Emberre, állatra, környezetre való veszélyesség, a biztonságos felhasználás feltételei: d) Méhekre való veszélyesség: nem jelölésköteles. Az engedélyokirat, 11. pontja az alábbiak szerint módosul: 11. A termékcímke elfogadására vonatkozó döntés: Az ügyfél köteles a készítmény csomagolóeszközén a jelen határozat rendelkezéseit feltűntetni, vagy kiegészítő címkével ellátni legkésőbb 2009. június 30-ig. Az engedély módosítási eljárás díja 100.000 Ft, az ügyfél megfizetett. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresetet indíthat a Fővárosi Bírósághoz címezve, de az engedélyező hatóságnál előterjesztve jogszabálysértésre hivatkozással. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának illetéke 16.500 forint, a feleket a perben tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a végrehajtás felfüggesztése kérhető.
INDOKOLÁS Az ügyfél hazai képviselete 2008. december 18. napján kelt kérelmében a készítmény forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének kiterjesztését kérte a tekintetben, hogy a készítmény nappali kijuttatással is használható legyen az engedélyezett kultúráiban. Az engedélyező hatóság a kérelem vonatkozásában figyelembe az ügyben eljáró az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Vízügyi Főfelügyelőség 14/825/13/2009. OKTVF számú állásfoglalását, amelyet jelen határozat rendelkező részének 5. pontja tartalmazza. Az engedélyezési eljárási díj a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 165/2004. (XI. 22.) FVM rendelet 4. (1) és (5) bekezdései és 11. e) pontja valamint a 2. számú melléklet A részének 11.1 pontja alapján lett megállapítva. Az engedélyező hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71-74. -a, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 37. (1) bekezdés c.) pontja valamint a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V.15.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 7. és a 15-18.,-a alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Az engedélyező hatóság hatáskörét a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 13. (1) bekezdésére, 45. (2) bekezdésére, illetve a R. 3. (1) bekezdésére alapítva állapította meg. A jogorvoslat lehetőségéről, feltételeiről, és az illeték mértékéről, illetve az illeték-feljegyzési jogról a Ket. 109. és 110. (1) bekezdése, az Éltv. 39. (4) bekezdés d.) pontja, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. (3) bekezdése és a 62. (1) h) pontja alapján rendelkezett az engedélyező hatóság. Budapest, 2009. április 23. P.H. Dr. Halmágyi Tibor igazgató Kapja: 1. Ügyfél hazai képviselete 2. Szakhatóság (OTH) 3. Szakhatóság (OKTVF) 4. Irattár (80/2009.)
. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 ELŐADÓ: Lázár Nelli, Tót Erika HATÁROZATSZÁM: 02.5/805/2/2010. OLDALAK SZÁMA: 10 MELLÉKLET: - TÁRGY: Mospilan 20 SP rovarölő permetezőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének módosítása A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, mint elsőfokú élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (a továbbiakban: Engedélyező hatóság), a Sumi Agro Hungary Kft. (1016 Budapest, Zsolt u. 4. I. em.) által képviselt Nippon Soda Co., Ltd. (2-1,2-chome, Ohtemachi, Chiyoda-ku, Tokyo 100-8165, Japán) ügyfélnek a Mospilan 20 SP rovarölő permetezőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének módosítása tárgyában indult hatósági eljárásban meghozta az alábbi h a t á r o z a t o t: Az engedélyező hatóság a Mospilan 20 SP rovarölő permetezőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélyének a megadásáról rendelkező 15904/2003. FVM (továbbiakban engedély) számú határozatot - egyéb rendelkezések változatlanul hagyása mellett az alábbiak szerint módosítja: Az engedélyokirat 1-10. pontjai az alábbiak szerint módosulnak: 1. A növényvédő szer engedélyokirat azonosítási adatai: 1.1. engedélyokirat száma: 15904/2003. FVM 1.2. növényvédő szer neve: Mospilan 20 SP rovarölő permetezőszer 1.3. engedélyokirat érvényessége: 2011. december 31. 1.4. engedélyokirat tulajdonosa: Nippon Soda Co., Ltd. Shin-Ohtemachi BLDG 2-1, Ohtemachi 2-Chome Chiyoda-Ku Tokyo 100-8165 Japán 1.5. engedélyokirat tulajdonos hazai képviselője: 2. A növényvédő szer adatai: 2.1. növényvédő szer gyártója: 2.1.1. hatóanyag gyártója: Sumi Agro Hungary Kft. 1016 Budapest, Zsolt u. 4. I. em. Nippon Soda Co., Ltd. Shin-Ohtemachi BLDG 2-1, Ohtemachi 2-Chome Chiyoda-Ku Tokyo 100-8165 Japán Nippon Soda Co., Ltd. Shin-Ohtemachi BLDG 2-1, Ohtemachi 2-Chome Chiyoda-Ku Tokyo 100-8165 Japán 2.2. növényvédő szer rendeltetése: rovarölő permetezőszer Határozat: 02.5/805/2/2010. MGSZHK 1
. 2.3. növényvédő szer formulációja: SP vízoldható por 2.4. növényvédő szer összetétele: 2.4.1. hatóanyag ISO név acetamiprid CAS szám 135410-20-7 IUPAC név tiszta hatóanyag részaránya (E)-N1-[(6-chloro-3-pyridyl)methyl]-N2-cyano-N1- methylacetamidine 200 g/kg 3. Az előírt minőségi követelmények: 3.1. hatóanyag tartalom 3.1.1. hatóanyag: acetamiprid (HPLC) 20,0± 1,2% (m/m) 3.2.Fizikai-kémiai tulajdonságok: 4. A növényvédő szer felhasználására vonatkozó előírások: Meg kell felelnie az SP formuláció FAO követelményeinek kultúra károsító kijuttatáshoz szükséges szer (kg/ha) víz (l/ha) mennyisége alma pajzstetvek 0,2-0,4 600-1500 almamoly, cserebogarak levél-aknázómolyok 0,25-0,4 0,4 körte körte-levélbolha 0,5 600-1500 cserebogarak 0,2-0,4 cseresznye, meggy levéltetvek 0,125 600-1200 szilva őszibarack, nektarin cseresznyelégy, cserebogarak levéltetvek szilvadarazsak cserebogarak pajzstetvek levéltetvek molykártevők cserebogarak 0,2-0,4 0,125 0,15-0,20 0,2-0,4 0,2-0,4 0,125 0,4 0,2-0,4 600-1200 600-1200 kukorica amerikai kukoricabogár 0,15 300-500 (légi 50-90) káposztarepce (őszi) repce-fénybogár, repcebecőormányos, repceszár-ormányos 0,15-0,2 300-400 (légi 50-90) mustár, olajretek repce-fénybogár, repcebecőormányos, 0,15-0,2 300-400 repceszár-ormányos burgonya burgonyabogár 0,06-0,1 400-800 dohány paprika (hajtatott) levéltetvek dohánytripsz levéltetvek nyugati virágtripsz Határozat: 02.5/805/2/2010. MGSZHK 2 0,125 0,4 0,125 0,4 300-400 400-800
paradicsom (hajtatott), üvegházi molytetű 0,25 400-600 tojásgyümölcs (hajtatott) uborka (hajtatott), cukkini levéltetvek 0,125 400-800 (hajtatott) saláta (szabadföldi, hajtatott) levéltetvek 0,125 400-800 bimbóskel levéltetvek, földibolhák, 0,25 400-800 káposztalégy, repceszárormányos, káposztabagolylepke, káposztalepke fűszernövények szívó- és rágókártevők 0,25 400-800 dísznövények szívó- és rágókártevők 0,06-0,5 500-1500 erdészeti kultúrák szívó- és rágókártevők 0,2-0,3 500-1500. A felhasználásra vonatkozó további betartandó előírások: kultúra kezelések maximális száma két kezelés közt eltelt minimális idõtartam (nap) alma 2 7 érés az utolsó kezelés idõpontja (fenológiához viszonyítva) körte 1-50 %-os gyümölcsméret cseresznye, meggy 1 - érés kezdete szilva 2 7 gyümölcskötődés vége őszibarack, nektarin 2 7 érés kukorica 1 - címerhányás vége őszi káposztarepce, 2 14 virágzás mustár, olajretek burgonya 1 - bogyóérés dohány 2 7 virágzás paprika (hajtatott) 2 7 1. bogyó teljes kifejlődése paradicsom (hajtatott), 2 7 1. bogyó teljes kifejlődése tojásgyümölcs (hajtatott) uborka (hajtatott), 2 7 érés kezdete cukkini (hajtatott) saláta (szabadföldi, 2 7 70 %-os levéltömeg hajtatott) bimbóskel 1 - végleges főhajtáshossz fűszernövények 2 7 dísznövények 2 7 n.k. erdészeti kultúrák 1 - n.k. kultúra Határozat: 02.5/805/2/2010. MGSZHK 3 Házikerti felhasználás (g/10 l víz)
alma 2-4 2,5-4 4 körte 5 2-4 cseresznye, meggy 1,25 2-4 szilva 1,25 1,5-2 2-4 őszibarack, nektarin 1,25 4 2-4 kukorica 1,5 őszi káposztarepce, mustár, olajretek 1,5-2 burgonya 0,6-1 dohány 1,25 4 paprika (hajtatott) 1,3-4 paradicsom (hajtatott), 2,5 tojásgyümölcs (hajtatott) uborka (hajtatott), cukkini 1,25 (hajtatott) saláta (szabadföldi, hajtatott) 1,25 bimbóskel 2,5 fűszernövények 2,5 dísznövények 0,6-5,0 erdészeti kultúrák 2-3. Almában almamoly ellen szexferomon-csapdás előrejelzés alapján, lárvakeléskor kell védekezni. Elhúzódó rajzás esetén a kezelést 7-10 nap múlva szükséges megismételni. Aknázómolyok ellen a védekezést a lepkék főrajzása idején javasolt elkezdeni, és a rajzást követően a kis aknák megjelenéséig célszerű megismételni. A cserebogarak elleni védekezést az első imágók megjelenése után célszerű időzíteni. Körtében a körte-levélbolha áttelelő nemzedékének tojásaiból kelő fiatal lárvák ellen kell irányítani a védekezéseket. Ebből eredően a kezelést nem programszerűen, hanem előrejelzés alapján kell elvégezni. A cserebogarak elleni védekezést az első imágók megjelenése után célszerű időzíteni. Cseresznyében és meggyben cseresznyelégy ellen sárga ragadólapos rajzásmegfigyelésre alapozva, az első legyek megjelenésekor/ az imágórajzás kezdetén kell permetezni. A levéltetvek ellen a védekezést az első levéltetű telepek megjelenésére kell időzíteni. Ennek időpontja ragadós sárgalappal, vagy sárgatálas csapdákkal állapítható meg. A cserebogarak elleni védekezést az első imágók megjelenése után célszerű időzíteni. Szilvában a poloskaszagú szilvadarazsak elleni védekezést sziromhullás után célszerű elvégezni. A levéltetvek elleni első kezelést növényvizsgálat alapján, az első telepek megjelenésekor célszerű elvégezni, majd szükség esetén 7-10 nap múlva megismételni. A cserebogarak elleni védekezést az első imágók megjelenése után célszerű időzíteni. Őszibarackban, nektarinban barackmoly ellen a kezelést a szexferomon-csapdás előrejelzés alapján, a lárvakelés idejére ajánlott időzíteni. Az egygazdás (a vegetációban gazdanövényt nem váltó) levéltetű fajok ellen a védekezést az első telepek megjelenésekor javasolt megkezdeni, és a felszaporodás mértékétől függően célszerű ismételni. A zöld őszibarack-levéltetű esetében növényvizsgálat és előrejelzés alapján, tavasszal az áttelelt petékből kelt nemzedék és utódai, a nyárvégi időszakban pedig az ivaros egyedek ellen szükséges védekezni. A cserebogarak elleni védekezést az első imágók megjelenése után célszerű időzíteni. Határozat: 02.5/805/2/2010. MGSZHK 4
Kukoricában a kifejlett kukoricabogarak elleni védekezés célja az egyedszám tojásrakás előtti gyérítése a következő évi lárvakártétel mérséklése, valamint a bibeszálak lerágásának, ezáltal a hiányos termékenyülésnek az elkerülése érdekében. A védekezést a tömeges rajzás idejére, lehetőleg a bogarak tojásrakása előtti időre kell időzíteni. Ha a nővirágzás még nem haladta meg az 50 % -ot és a táblában egyidejűleg a zöld bibeszálak 1,5 cm-re történt visszarágása észlelhető, valamint ha a bogarak növényenkénti egyedszáma eléri a 0,5-1 értéket, a védekezés indokolt. A kukorica pollenszóródása (hímvirágzás) idején, illetve ha a védendő táblán virágzó gyomok, vagy annak környezetében más virágzó kultúra található, a szer 0,15 kg/ha dózisban nappali permetezéssel kijuttatva a méhekre nem veszélyes. A kijuttatást légi úton, 80 liter/ha permetlémennyiség felhasználásával javasolt elvégezni. Őszi káposztarepcében, mustárban és olajretekben a védekezés szükségességéről a repce-fénybogarak és az ormányosok egyedszámának felmérése alapján lehet dönteni. Növényenként 5 repce-fénybogár előfordulása esetén javasolt a védekezést elvégezni. Ismétlődő betelepedés esetén 14 nap múlva a permetezés megismételhető. A permetezést 250-300 l/ha vízmennyiséggel célszerű elvégezni. Javasolt a permetlébe nedvesítő szert adagolni. A repce-fénybogár elleni kezelések a területen előforduló egyéb károsítók (repceszár-ormányos, repcebecő-ormányos) ellen is hatásosak. A kártevők nagyobb egyedszáma esetén a nagyobb dózist kell használni. A repce virágzása idején, illetve ha a védendő táblán virágzó gyomok, vagy annak környezetében más virágzó kultúra található, a szer 0,15-0,2 kg/ha dózisban nappali permetezéssel kijuttatva a méhekre nem veszélyes. A kijuttatást légi úton, 80 liter/ha permetlémennyiség felhasználásával javasolt elvégezni. Burgonyában a burgonyabogár elleni védekezést a fiatal lárvák ellen kell időzíteni. Amennyiben a lárvanépesség fiatal (L1-L2) és kis egyedszámú, akkor elegendő a 0,06 kg/ha dózis alkalmazása. Idősebb és nagyobb egyedszámú népesség esetén a magasabb, 0,1 kg/ha dózis használata javasolt. Dohányban a dohánytripsz elleni védekezést a tripszek betelepedése kezdetén javasolt megkezdeni. Ez az időpont kék, fehér, vagy sárga színű ragadós lapokkal előre jelezhető. A levéltetvek ellen a védekezéseket az első levéltetű telepek megjelenésekor kell elkezdeni. Ennek időpontja ragadós sárgalappal, vagy sárgatálas csapdákkal állapítható meg. Paprikában a levéltetvek elleni kezeléseket az egyedek betelepedésekor kell elkezdeni, és annak intenzitása szerint, 7-14 nap múlva célszerű ismételni. A nyugati virágtripsz ellen a virágzási időszakban, virágvizsgálat és kék fogólapos megfigyelés alapján szükséges a védekezést megkezdeni, és a kezelést 7-14 nap elteltével ajánlott megismételni. A megfelelő hatékonyság érdekében a készítmény kijuttatásához nagy lémennyiség javasolt. Paradicsomban, tojásgyümölcsben üvegházi molytetű ellen a szer csak a kifejlett, mozgó alakkal szemben rendelkezik megfelelő hatékonysággal, ezért a védekezéseknél, kombinációs partnerként a rovarok fejlődését szabályozó készítmények (kitin-szintézist gátlók, juvenil hormonok stb.) alkalmazása szükséges. A kezeléseket a rajzásmegfigyelés alapján kell megkezdeni. Uborkában, cukkiniben a levéltetvek elleni permetezést a telepek megjelenése előtt javasolt kezdeni, és további felszaporodás esetén, 7-14 nap múlva célszerű megismételni. Salátában az első levéltetű-kolóniák megjelenésének észlelésekor indokolt a védekezés elkezdése. A védekezés célja annak megakadályozása, hogy a levéltetvek a salátafejbe is bejussanak. Szükség esetén a védekezést 7-10 nap múlva meg kell ismételni. Bimbós kelben a földibolhák és káposztalégy ellen a védekezés kritikus időszaka a palántanevelés vége, illetve a kiültetést követő 1 hónap. A védekezés eredményét számottevően javítja a vetésforgó alkalmazása. Levéltetvek ellen az első kis telepek kialakulásakor érdemes védekezni. Bagolylepke és káposztalepke ellen a tojásból kikelt fiatal lárvák megjelenésekor célszerű védekezni. Fűszernövények szívó- és rágó kártevői ellen a védekezést az első imágók megjelenése után célszerű időzíteni, és szükség esetén 7-10 nap múlva megismételni. Dísznövényekben a gyapottok-bagolylepke ellen rajzásmegfigyelés alapján a fiatal, kelő lárvákkal szemben 0,25 kg/ha dózisban kell védekezni, és a kezelést szükség szerint, 5-7 naponként ajánlott megismételni. Az idősebb hernyók ellen a nagyobb, 0,4 kg/ha dózis alkalmazása javasolt. Nyugati virágtripsz ellen a kezelést kék fogólapos rajzásmegfigyelés és virágvizsgálat alapján, az imágók betelepülésétől javasolt megkezdeni. A permetezéseket a betelepedés ütemének megfelelően, 5-7 naponta célszerű megismételni 0,25 kg/ha dózisban. A kezelés után a Saintpaulia és Impatiens sziromlevelein enyhe sárgulásos tünetek alakulhatnak ki. A sörtés- és kéregtetvek többsége az év folyamán nem vált tápnövényt, így a dísznövények, díszfa- és díszcserjefajok esetében a védekezés már az áttelelt petékből Határozat: 02.5/805/2/2010. MGSZHK 5.
kelt (részleges [anholociklikus] szaporodásmódú populációknál az áttelelt) nemzedék ellen megkezdődhet, és a megfigyelések alapján a vegetáció során is lehetséges. Nyár közepétől azonban bizonyos sörtéstetű fajoknál nyugvólárvák találhatók a populációban. Ebben az esetben a kezeléseket csak azok aktivizálódása, hímet és ivarosan szaporodó nőstényt szülő alakká fejlődése után javasolt elvégezni 0,15 kg/ha dózisban. A tápnövényt váltó levéltetvek fő gazdanövényein, tavasszal az áttelelt petékből kelt nemzedék és az esetlegesen túlszaporodó utódai ellen kell védekezni. Ősszel viszont a rajzásmegfigyelések alapján, a visszatelepülő ivaros nőstényt szülő és a tojást rakó alak ellen kell irányítani a kezeléseket. A tápnövényváltó fajok nyári gazdanövényein a védekezéseket az egyedek betelepedésekor, a telepek megjelenése előtt ajánlott megkezdeni, és 7-14 naponként a kártételi veszélyhelyzet szerint célszerű ismételni. Az egygazdás fajok esetében a kezeléseket szintén a kolóniák kialakulása előtt, a megfigyelésekre alapozva kell elvégezni 0,15 kg/ha dózisban. A fenyő-gubacstetvek elleni védekezés a tavaszi időszakban az áttelelő lárva ellen lehetséges a gubacsképződés megindulása előtt. A gubacsok üregeiben fejlődő egyedek ugyanis a kezelésekkel szemben védettek. Az őszi védekezések hatékonyságát növeli, hogy ebben az időszakban a lárvák testét a viaszfonalak még nem borítják teljes mértékben, így a károsító a vegyszerrel könnyebben érintkezhet. Mivel az áttelelő egyedek többnyire szorosan a rügyek tövébe, védett helyekre húzódnak, ezért a permetezésekhez nagyobb lémennyiség használata javasolt. A tápnövényváltó fajok esetében a visszatelepülő, illetve a nyári tápnövények levelein élő egyedek ellen is célszerű védekezni 0,15 kg/ha dózisban. Az üvegházi és szántóföldi dísznövényeken, valamint a díszfa- és díszcserjefajokon károsító viaszos és teknős pajzstetvek ellen a készítmény 0,25 kg/ha dózisban alkalmazható. Az áttelelő egyedek gyérítésére tavasszal, a rajzó, fiatal lárvák ellen pedig az előrejelzés alapján, a nyári időszakban kell védekezni. A folyamatos szaporodás miatt a kezelést célszerű megismételni. Dísznövényeken üvegházi molytetű ellen a szer csak a kifejlett, mozgó alakkal szemben rendelkezik kielégítő hatékonysággal, ezért a védekezéseknél, kombinációs partnerként rovarnövekedést szabályozó készítmények alkalmazása szükséges. A kezeléseket a rajzásmegfigyelés alapján, 0,25 kg/ha dózisban javasolt megkezdeni. A levélbolhák esetében a védekezés 0,5 kg/ha dózisban a fiatal lárvák ellen irányuljon. Ebből eredően a kezeléseket nem programszerűen, hanem az előrejelzés alapján kell elkezdeni. A kabócák elleni védekezés a kifejlett, és a tajtékot nem képző fajoknál a lárvák ellen is lehetséges 0,5 kg/ha dózisban. Bár a védekezéseknek elsősorban a lárvák ellen kell irányulniuk, a tajtékos kabócáknál a habos csomók védelme alatt fejlődő egyedeket a készítmény nem éri el. A kezelések szükségességének megítélése és időpontjának megválasztása a megfigyelések alapján történjen. Dísznövényeken a tripszek lárvái és kifejlett egyedei ellen a védekezéseket 0,25 kg/ha dózisban, növényvizsgálat alapján kell megkezdeni, és szükség esetén 2-3 alkalommal ismételni. A kezelésekhez nagy lémennyiség javasolt. A csipkéspoloskák ellen rajzásmegfigyelés alapján, 0,5 kg/ha dózisban javasolt védekezni, a nagyobb méretű növények esetében is ügyelve a lombkorona felsőbb szintjeinek megfelelő fedettségére. A védekezések során legalább 1-2 ismétlés szükséges. Levél-, varró- és szövődarazsak ellen a kezelések rajzásmegfigyelés szerint, a kelő és a fiatal lárvákra irányuljanak 0,4 kg/ha dózisban. Az idősebb, illetve a szövődarazsak esetében a sűrű szövedék alatt táplálkozó lárvákkal szemben a hatékonyság azonban nem kielégítő. A gyümölcsdarazsak ellen a készítmény kijuttatását a rajzásmegfigyelések alapján, szintén a kelő, illetve a fiatal lárvák ellen kell időzíteni, mielőtt azok a növény mélyebb szöveteibe rágnának. Elhúzódó rajzás esetén a kezelések ismételése 7-10 naponként szükséges 0,4 kg/ha dózisban. Molykártevők ellen a védekezéseket az előrejelzések szerint, a lárvakelés kezdetén célszerű megkezdeni 0,4 kg/ha dózisban. Amennyiben a rajzás elhúzódó, a kezelést 7-10 nap múlva ajánlott megismételni. Aknázómolyok ellen a permetezést a lepkék főrajzása idején kell elkezdeni, és azt követően a kis aknák megjelenéséig célszerű megismételni 0,4 kg/ha dózisban. Aknázólegyek ellen a kezelést a rajzásmegfigyelésre alapozva, a legyek megjelenésekor szükséges elvégezni 0,2 kg/ha dózisban. Elhúzódó rajzáskor a védekezést 10-14 naponként ajánlott megismételni. A levélbogarak elleni védekezésben a készítményt a lárvák tömeges kelésének kezdetén, illetve a fiatal egyedek (L1-L2) ellen kell kijuttatni (0,06-0,1 kg/ha). Nagyobb egyedszám és vegyes fejlődési állapotú lárvanépesség esetén a nagyobb, 0,1 kg/ha dózis alkalmazása javasolt. A kijuttatás során a lémennyiséget a védendő felület nagyságától és az alkalmazott növényvédelmi gép típusától függően kell megválasztani, amely a hatékony koncentráció megtartásával (különösen hajtatásban és dísznövények, díszfák és díszcserjék esetében) a megfelelő fedettség és a megfolyás elkerülésének biztosítása mellett a javasolt értékektől eltérő is lehet. A dísznövény, díszfa és díszcserje fajokon az előzetes fitotoxicitási vizsgálatok elvégzése ajánlott. Határozat: 02.5/805/2/2010. MGSZHK 6.