Szakmai alapozó ismeretek TANTÁRGYLEÍRÁS Bevezetés a történettudományba TRO1001 Meghirdetés féléve 1. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai adjunktus A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a történettudomány fogalmával, társadalmi szerepével és megítélésével, annak az egyes történelmi korszakokban megfigyelhető változásaival, legfontosabb segédtudományaival és a történeti kutatás valamint a történetkritika alapvető módszereivel. A történettudomány fogalma, szerepe a társadalomban. A történetírás története az ókortól a posztmodernig. A történelem forrásai, forrástípusok, forráskritika. A történelem legfontosabb segédtudományai. A történettudomány módszerei. A történettudomány szervezeti keretei: egyetemek, levéltárak, könyvtárak, múzeumok. Internet és történettudomány. 1. A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi Iván. Budapest, 1998. 2. March Bloch: A történész mestersége. Budapest, 1996. 3. Eszenyi Miklós: A történettudományi szakirodalmi kutatás módszerei. Miskolc, 2000. 4. Gunst Péter: A magyar történettudomány története. Debrecen, 2000. 5. Kávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Budapest, 2005.
Bevezetés a régészetbe TRO1002 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium - Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Buhály Attila főiskolai docens A tantárgy célja, hogy a történettudomány egy társtudományát, a régészetet, illetve annak módszereit a hallgatók megismerhessék. Képesek legyenek eligazodni a különböző régészeti kutatási módszerek között. Alapvető képet kapjanak a régészet művelésének módjáról, a leletek kezeléséről. Régészeti témájú kézikönyvek, folyóiratok, portálok, blogok A régészet története Régészeti maradványok, lelőhelyek felmérése, ásatása Keltezési módszerek, időrend Társadalomrégészet Környezetrégészet Létfenntartás és étrend Technológia Kereskedelem és csere Művészet és vallás; az identitás régészete Az ember régészete A magyarországi régészet intézményhálózata A magyarországi régészet törvényi szabályozása 1. Renfrew, Colin: A civilizáció előtt. Osiris Kiadó. Budapest, 1995. 2. Renfrew, Colin Bahn, Paul: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Osiris Kiadó. Budapest, 1999. 3. Visy Zsolt (szerk.): Magyar régészet az ezredfordulón. Budapest, 2003. (I., II., XIII. fejezet fejezetenként is letölthető innen: http://www.regeszet.org.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=369&itemid=11 2 )
Történeti földrajz TRO1003 Meghirdetés féléve 5. félév Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Óbis Hajnalka főiskolai docens A tantárgy általános és specifikus célja megismertetni a hallgatókkal tájaink oknyomozó és magyarázó leírását, a társadalmak térbeli kereteinek, feltételeinek módosulását. A történelmi gondolkodásmód továbbfejlesztése, a történelmi folyamatok tér- és időbeli összefüggéseinek mélyebb megismerése. Hazánk a korai feudalizmus idején (mezőgazdaság, bányászat, kohászat a 10 16. sz. közepéig). Magyarország a virágzó és a kései feudalizmus korszakában (14 17. században). Az ország helyzete, fejlődése a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet (a 18 19. század első fele) idején. Megvizsgáljuk, hogyan hatott a kapitalizmus a környezet, a gazdaság, a demográfia, a településhálózat alakulására a 19. század második felében. Hogyan hatott a 20. század gazdasági robbanása a környezetre, gazdaságra, társadalomra? Milyen mélyreható változásokat hozott az első világháború utáni békerendezés a Kárpát-medencében élők munkamegosztásában? 1. Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1990. 2. Beluszky Pál (szerk.): Magyarország történeti földrajza I-II. Dialóg Campus Kiadó. Budapest, 2008-2009. 3. Beluszky Pál: A magyarországi városhálózat újrapozícionálódása a dualizmus korában (Az egykori szabad királyi városok a dualizmus kori városhálózatban) In: Geográfiai folyamatok térben és időben. Tanulmánykötet Dr. Hanusz Árpád 65. születésnapja tiszteletére. Szerk. Dr. Kókai Sándor. Nyíregyháza, 2011. 99 115. 4. Kókai Sándor: A Bánság történeti földrajza (1718 1918). A Bánság helye és szerepe a Kárpát-medence földrajzi munkamegosztásában. Nyíregyháza, 2010. 5. Kormány Gyula: Ibrány. Természeti-, társadalmi-gazdaságföldrajzi adottságai, fejlesztési lehetőségei. Ibrány Nyíregyháza, 2010.
Hon- és társadalomismeret TRO1005 Meghirdetés féléve 6. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai adjunktus Ismerjék meg a hallgatók a Kárpát-medence multietnikus jellegét, a multikulturális közösségek néprajzi és társadalomföldrajzi jellemzőit. Legyenek tisztában a társadalmi kategóriákkal, a demográfia alapfogalmaival, a jogi gondolkodás alapjaival. A magyar népi kultúra táji-történeti tagolódása. Néprajzi csoportok, tájak, etnokulturális kapcsolatok a Kárpát-medencében. A magyarországi etnikumok anyagi kultúrája (pásztorkodás, állattartás, gyűjtögetés, földművelés). Településtípusok, a telkek rendje. A magyar paraszti társadalom (rokonsági rendszer, társadalmi csoportok, munkaszervezet). a magyar társadalom az 1950-es években; a Kádár kor társadalomtörténete; társadalmi változások, jogi és politikai átmenet: út a rendszerváltás felé; az 1989-es XXXI. törvény és az új politikai rendszer (a hatalmi ágak, önkormányzatiság, pártstruktúra); a magyar társadalom 1990 után; Magyarország az Európai Unióban: a csatlakozási folyamat, kötelességek és jogok. A média világa, a nyilvánosság. 1. A magyar folklór. Voigt Vilmos szerk. Budapest, 1998. 2. Népi kultúra, népi társadalom. Szilágyi Miklós szerk. Budapest, 1998. 3. Bőhm Antal: A XX. századi magyar társadalom. Budapest, 1993. 4. A Kárpát-medence néprajzi kincsei. Szelestey László összeáll. Budapest, 2000. 5. Gyurgyák János (szerk.): Mi a politika? Bevezetés a politika világába. Budapest, 2004.
Szakmai törzsanyag TANTÁRGYLEÍRÁS Őstörténet és korai civilizációk TRO1006 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium - Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Buhály Attila főiskolai docens A kurzus összehasonlító szemlélettel tárgyalja az egyes kontinensek őstörténetét 2,5 millió évtől. Különös hangsúlyt fektet az emberré válás folyamatának megismertetésére, a vadászgyűjtögető-halász gazdálkodású őstársadalmak fejlődésének bemutatására, a földművelésállattenyésztés kialakulásának elméleti kérdéseire az egykori őskörnyezeti viszonyok hátterében. Az ókori kelet államainak, társadalmainak és kultúráinak alapvető megismerése (legalapvetőbb tények és helyszínek), továbbá az újabb kutatások következtében előkerült friss ismeretanyagok megismertetése. Bevezetés: az őstörténet és az ókori kelet fogalmi keretei, kutatástörténet. Anyagi és írott források A kulturális és társadalmi evolúció legfontosabb őstörténeti kérdései. A humánevolúció folyamata A paleolit kultúrák; A Kárpát-medence paleolitikuma Az agrártársadalmak kialakulása Elő-Ázsiában A mezolitikum és a neolitikum Európában és a Kárpát-medencében A fémhasználat kezdetei. Európa a rézkortól a rómaiakig. A Hallsatt-, a La Téne-kultúra. A kelták. A rézkor és a bronzkor a Kárpát-medencében Az ókori Egyiptom története Mezopotámia története a Kr.e. III. évezredben (a kora-dinasztikus kor, az agadei dinasztia, a III. Ur-i dinasztia) Elő-Ázsia a Kr.e. II. évezred első felében (az óasszír és az óbabiloni kor). Elő-Ázsia politikai, hatalmi viszonyai az Amarna-korban. Mittanni A hettita állam története Az újasszír állam és Urartu Az újbabiloni és a perzsa birodalom A zsidóság története az ószövetségi korban 1. BAZ Megyei Levéltár, ME Ős- és Ókortörténeti Tanszék, Herman Ottó Múzeum. 2001. Emberelődök nyomában. Az őskőkor emlékei Északkelet-Magyarországon. (Hevesi Attila, Mester Zsolt, Kordos László, Ringer Árpád, T. Dobosi Viola cikkei) 2. Gaál Ernő Kertész István: Az őskor és az ókor története. Eger, 2003. 3. Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest, 1998. 4. Leakey, R.: Az emberiség eredete. Budapest, 1995. 5. Az Ókor c. folyóirat vonatkozó tanulmányai
Ókori keleti történeti szeminárium TRO1007 Meghirdetés féléve 1 - Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Buhály Attila főiskolai docens A kurzus célja, hogy a hallgatókat megismertesse az ókori kelet történetének alapeseményeivel. A kurzus során a hallgatók megtanulnak önállóan eligazodni a különféle szakirodalmi hivatkozások között. Alapvető cél a magyar és idegen nyelveken publikált forrásokban, általános szakirodalmakban való eligazodás. A szeminárium során kiemelten foglalkozunk az ókori kelet történetének, kultúrájának azon részeivel, amelyekről a magyar nyelvű szakirodalom nem, vagy csak nagyon korlátozottan áll rendelkezésre (a hettita-kori Kis-Ázsia, Mittanni, Urartu). Az ókori kelet fogalma; térbeli és időbeli keretek. Az ókori kelet népei és nyelvei. Az ókori keleti filológia története, munkaeszközei Az ékírás története, fejlődési szakaszai. Legfontosabb archívumok (Boǧazköy, Tell el- Amarna, stb.). Az ókori keleti ékírásos dokumentumok műfajai : történeti, vallási szövegek, eposzok, mítoszok, stb. Az ókori Egyiptom története Mezopotámia a kora-dinasztikus korban. Az első birodalomalakítási kísérletek: az agadei és az Ur-i III. dinasztia. Az óasszír állam; óasszír kereskedők Anatóliában. Az óbabiloni állam: Hammurapi és kora A hettita állam története Az Amarna-korszak nemzetközi viszonyai. Mittanni Birodalomalakulatok az I. évezredben: az újasszír állam, Urartu és az újbabiloni birodalom A zsidóság története az ókorban 1. Gaál Ernő Kertész István: Az őskor és az ókor története. Eger, 2003. 2. Harmatta János (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomatia. Budapest, 1965. 3. Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest, 1998. 4. J. Maxwell Miller John H. Hayes: Az ókori Izrael és Júda története. Piliscsaba, 2003. (Studia Orientalia 3) 5. Az Ókor c. folyóirat vonatkozó tanulmányai
Az ókori Hellász és Róma története TRO1008 Meghirdetés féléve 1. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Óbis Hajnalka főiskolai docens A tantárgy célja a hallgatók történelemszemléletének alakítása a történelmi tények, fogalmak és összefüggések bemutatásával az ókori Hellász és Róma történelmén keresztül. A tantárgy kollokviummal zárul, amelynek anyagát a jegyzetek, a kötelező irodalom és az előadásokon elhangzottak képezik. A szóbeli vizsgán egy görög és egy római történelemre vonatkozó tételt kap a vizsgázó, valamint a témához kapcsolódó források és a topográfia ismerete is szükséges. A vizsgára bocsátás feltétele, hogy a hallgató a kötelező évszámok közül 10-ből legalább 5-öt pontosan tudjon. Hellász történetéből: A görög föld őstörténete. A minószi Kréta. A mükénéi kor. Az égei vándorlás. A sötét kor. A polisz kialakulása. A nagy görög gyarmatosítás. A korai görög türannisz. A spártai állam. Athén története: Külón, Drakón. A szolóni és a kleiszthenészi reform. A görög-perzsa háborúk. A déloszi szövetség megalakulása és Periklész kora. A peloponnészoszi háborúk. A polisz válsága a Kr.e. IV. században. Nagy Sándor és birodalma. A diadokhosz-államok Kr.e.31-ig. Róma történetéből: Itália korai története és az etruszkok. A királyság kora Rómában. A korai köztársaság államszervezete. Itália meghódítása. A Földközi-tenger nyugati és keleti medencéjének meghódítása. A hódítások gazdasági és társadalmi hatása. A köztársaság válságának kibontakozása. Marius és Sulla polgárháborúja. Az első triumvirátus kora. Caesar és Pompeius polgárháborúja. Caesar diktatúrája. Octavianus útja az egyeduralomhoz. Augustus principatusa. A principatus államszervezete. A Iulius-Claudius dinasztia. A Flaviusok kora. Az Antoninusok kora. A katonacsászárok kora. A Severus-dinasztia. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A dominatus rendszere és intézményei. Diocletianus és a tetrarchia. Nagy Constantinus reformjai és valláspolitikája. A Római Birodalom kettészakadása. A népvándorlás és a Nyugat-Római Birodalom bukása. Pannonia provincia. 1. Hegyi Dolores- Kertész István -Németh György- Sarkady János: Görög történelem a kezdetektől Kr. e. 30-ig, Osiris Kiadó. Budapest, 2006. 2. Németh György (szerk.): Ércnél maradandóbb. A görög és római történelem forrásai. Corvina, 1998. (vagy más görög és római történeti chrestomathia) 3. Havas László Hegyi W. György Szabó Edit: Római történelem. Osiris Tankönyvek sorozat. Budapest, 2007. 4. Római történelem. Szöveggyűjtemény. (Szerk. Borhy László) Budapest, 1998.
Az ókori Róma története TRO1009 Meghirdetés féléve 1. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Óbis Hajnalka főiskolai docens A tantárgy célja a hallgatók megismertetése az ókori Római Birodalom mindennapi életével és intézményeivel, valamint azokkal a gazdasági, társadalmi, kulturális folyamatokkal, amelyek ezt a kort jellemzik. A történeti forrásokon keresztül e korszak komplex, életszerű bemutatására törekszünk, hogy a hallgatók reálisan el tudják képzelni a múltban élt emberek életét. A tantárgy gyakorlati jeggyel zárul. A szakirodalom és az olvasott források ismeretéről a hallgatók a félév során referátumokkal és zárthelyi dolgozatban adnak számot. A római időszámítás. Róma története és intézményei. A mezőgazdaság. Az ipar és a kereskedelem. Rabszolgaság az ókori Rómában. Közlekedés, utazás, hírközlés. A római igazságszolgáltatás. A római jog. A római hadsereg. A diadalmenet, katonai jutalmak és büntetések. A római vallás. A kereszténység kialakulása és elterjedése. Névadási szokások. Gyermeknevelés és oktatás. Könyvkiadás, irodalom, könyvtárak. Szórakozás (cirkuszi, gladiátori játékok, színház). Lakberendezés (Magánházak, bérházak, császári paloták). Étkezés. Öltözködés. Művészek és tudósok. Pompeji, az eltemetett város. Botrányok az ókorban. 1. Havas László Hegyi W. György Szabó Edit: Római történelem. Osiris Tankönyvek sorozat. Budapest, 2007. 2. Ferenczy Endre Maróti Egon Hahn István: Az ókori Róma története. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1998. 3. Az antik Róma napjai. Szerk. Gulyás Istvánné. Tankönyvkiadó. Budapest, é. n. 4. Római történelem. Szöveggyűjtemény. (Szerk. Borhy László) Budapest, 1998. 5. Római történeti kézikönyv (Havas László Németh György Szabó Edit). Budapest, 2001.
Középkor (476 1492) TRO1010 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium TRO1008 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Aszalós Éva főiskolai docens Szerezzenek a hallgatók átfogó ismereteket a feudalizmus eredeti jellegzetességeiről, ismerjék fel az összefüggéseket a gazdasági trendek alakulása, az urbanizáció folyamata, a korporáció kialakulása között. A keresztes hadjáratokat, a százéves háborút topográfiai ismeretekkel együtt sajátítsák el. A középkor és ezen belül a feudalizmus fogalmának értelmezése a modern tudományos kutatások tükrében, az antik középkor sajátosságai, a feudalizmus eredeti jellegzetességei, a társadalom horizontális átrétegződése, a rendi-dualista monarchiák jellemző sajátosságai Nyugat-Európa királyságaiban. 1. Európa a korai középkorban, III XI. század. Szerk. Angi János és Bárány Attila. Multiplex Média. Debrecen, 1997. 2. Európa az érett és kései középkorban, XI XV. század. Szerk. Angi János és Bárány Attila. Multiplex Média. Debrecen, 2001. 3. Duby, G.: Emberek és struktúrák a középkorban. Magvető Kiadó. Budapest, 1978. 4. Southern, R. W.: A nyugati társadalom és egyház a középkorban. Gondolat Kiadó. Budapest, 1987.
Középkor (476 1492) szeminárium TRO1011 Meghirdetés féléve 2. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Aszalós Éva főiskolai docens Önálló és csoportmunka során legyenek képesek a hallgatók az antik középkorra vonatkozó elméletek ütköztetésére, a keresztes hadjáratok céljainak és következményeinek reális értékelésére, az egyházi és világi hatalom szétválásának az európai állam fejlődésére gyakorolt hatásának megértésére. A Karoling Birodalom kialakulása, kormányzati rendszere, hadszervezete. Felbomlásának folyamat, a Nyugati és a Keleti Frank Királyságok létrejötte. A keresztes hadjáratok okai, hadműveletek, vallási és politikai következmények. Az invesztitúra háborúk teljes áttekintése, a középkori pápaság eretnekellenes politikája. 1. Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Szerk. Sz. Jónás Ilona. Osiris Kiadó. Budapest, 1999. 2. Papp Imre: Nagy Károly és kora. Csokonai Kiadó. Debrecen, 1997. 3. Zombori István: Lovagok és lovagrendek. Kozmosz Könyvek. Budapest, 1988. 4. Runciman, Steven: A keresztes hadjáratok története. Osiris Kiadó. Budapest 1999.
Latin TRO1012 Meghirdetés féléve 2. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Óbis Hajnalka főiskolai docens Az óra célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a latin nyelv alapjait klasszikus latin szövegek feldolgozásával, megismerkedjenek nyelvtani rendszerével, és képessé váljanak arra, hogy a félév végén egyszerűbb szövegeket szótár segítségével lefordítsanak. A művelődéstörténeti kitérők megismertetik a hallgatókat a mai nyelvhasználatunkban továbbélő latinsággal is (kifejezéseket, rövidítések, közismert szólásmondások, római számok). A tantárgy teljesítésének feltétele a zárthelyi dolgozatok megírása és hallgatói referátumok tartása, amelyben a hallgatók a mai nyelvhasználatunkban is továbbélő latin kifejezéseket mutatnak be. A latin ábécé és helyesírás. A kiejtés. Nyelvtani alapfogalmak. A latin főnevek szótári alakja. A latin helye az indoeurópai nyelvek között és változatai (archaikus, klasszikus, vulgáris, középkori, reneszánsz, egyházi latin). Az I. és a II. declinatio. A főnevek és melléknevek egyeztetése. Az igék szótári alakja. A praesens perfectum. A III. declinatio. A római személynevek. A praeteritum imperfectum és perfectum. A IV. declinatio. A vonatkozó névmás. A futurum imperfectum és perfectum. A mutató és visszaható névmás. A hét napjai. Az imperativus. Az V. declinatio. A személyes névmás ragozása. A vocativus. A participiumok. Ragozható tőszámnevek. A római számok. Dátum kifejezése. A passivum. A melléknevek és adverbiumok. Az accusativus cum infinitivo. 1. Ferenczi Attila Monostori Martina: Latin nyelvkönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1998. 2. M. Nagy Ilona Tegyey Imre: Latin nyelvtan. Tankönyvkiadó. Budapest, 1992. 3. Tegyey Imre: Latin-magyar zsebszótár. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1992. 4. Győri Gyula: Nota bene! Latin kifejezések elnevezésekkel, magyarázatokkal. Ariadné Könyvek, 1988. 5. Wilfried Stroh: Meghalt a latin, éljen a latin. Budapest, 2011.
A magyar nép története 1440-ig TRO1013 Meghirdetés féléve 2. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Gulyás László Szabolcs, főiskolai adjunktus A cél, hogy a hallgatók reális képet alakítsanak ki magukban a magyarság történetének korai időszakáról, megismerjék a honfoglalás és az azt megelőző korszakok történetét, és tisztában legyenek azzal, hogy milyen szükségszerűségnek köszönhetően hozott létre a magyarság keresztény királyságot a Kárpát-medencében. Emellett képet kapjanak arról, hogy a magyar nép milyen sokoldalú módon, és milyen szálakkal kapcsolódik nyugat-európához, a nyugati típusú gazdasági és társadalmi fejlődést milyen keretek között valósította meg a középkori Magyarországon, és hogy milyen kihívásoknak kellett megfelelniük a magyar uralkodóknak a rendi állam kialakulásáig. A magyar nép története a honfoglalásig. A honfoglalás eseményei, okai és megítélése. A kereszténység felvétele és a keresztény királyság létrehozása. A társadalom- és gazdaságfejlődés problémái a 11. században. István rendszerének fénykora, a 12. század. A 13. század gazdasági-társadalmi és politikai földcsuszamlása. Károly Róbert és a tartományúri rendszer legyűrése. Az Anjouk bel- és külpolitikája. Magyarország belviszonyai Zsigmond idején és a török fenyegetés. 1. Kristó Gyula: Magyarország története 895 1301. Budapest, 1998. 2. Engel Pál Kristó Gyula Kubinyi András: Magyarország története 1301 1526. Budapest, 1998. 3. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1000 1526. Szerk.: Bertényi Iván. Budapest, 2000.
Magyar történelem szeminárium 1. (A középkori Magyarország etnikai viszonyai) TRO1014 Meghirdetés féléve 2. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai adjunktus A kurzus során a hallgatók megismerkednek a középkori Magyarországon megtelepedett idegen etnikumokkal, azok elterjedésével és a magyar gazdasági-társadalmi életben, illetve hadszervezetben játszott szerepükkel. A honfoglaló magyarság etnikai viszonyai, a Kárpát-medence népei a honfoglalás előtt. Magyarország népei a 11. században. A székelykérdés. Keleti és nyugati beköltözők a Magyar Királyságban. 1. Kordé Zoltán: A székelykérdés története. (Múzeumi füzetek 4.) Székelyudvarhely, 1991. 2. Pálóczi Horvát András: Besenyők, kunok, jászok. Budapest, 1989. 3. Györffy György: A magyarság keleti elemei. Budapest, 1990. 4. Kristó Gyula: Nem magyar népek a középkori Magyarországon. Budapest, 2003.
Magyar történelem szeminárium 2. (Városfejlődés a középkori Magyarországon) TRO1015 Meghirdetés féléve 2. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai adjunktus A szemináriumon a résztvevők megismerik a középkori magyar városfejlődés történetét. Megismerkednek a magyar és európai városok kialakulásának problémás kérdéseivel, a korai magyar városok jellemzőivel és keleti vagy nyugati párhuzamaival. Megismerik a kiváltságlevelek szerepét a városfejlődésben és azt, hogy a privilégiumoknak köszönhetően hogyan jöttek létre a nyugati típusú városok Magyarországon és ezek milyen gazdaságitársadalmi küldetést töltöttek be a hazai fejlődésben. Mindezek mellett megismerkednek a városok típusaival és azzal, hogy milyen kísérletek történtek a kutatásban a középkori hazai városok hierarchiájának megállapítására. A középkori város kialakulása Magyarországon és Európában. Az Árpád-kor városai. A városprivilégiumok elterjedése, a magyar városok típusai a 4-15. században. A mezővárosok. A központi helyek fogalma és a cenralitási pontrendszer. A királyi várospolitika, a város és a rendiség. A városi jogélet és önkormányzat. A városok gazdasági és társadalmi vonatkozásai. 1. Granasztói György: A középkori magyar város. Budapest, 1980. 2. Bácskai Vera: A magyar mezővárosok a 15. században. Budapest, 1965. 3. Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén. (Dél-alföldi évszázadok 14.) Szeged, 2000. 4. Bártfától Pozsonyig. Városok a 13-17. században. Szerk. Csukovits Enikő Lengyel Tünde. Budapest, 2005.
Kora újkor (1492 1789) TRO1016 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium TRO1010 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Aszalós Éva főiskolai docens A hallgató ismerje meg a földrajzi felfedezések okait, az árforradalommal, a tőkeakkumulációval és Európa regionális átrendeződésével való kapcsolatát. A Nyugat- Európában és Közép-Európában kialakuló abszolutizmusok sajátosságait, eltérő vonásait összefüggésében tudja elemezni. Az alapvető fogalmakat sajátítsa el. Az európai expanzió okai, előzményei, technikai és társadalmi feltételei. A nagy földrajzi felfedezések első hulláma a XV-XVI. században. Az Újvilág meghódítása. A felfedezések gazdasági és társadalmi következményei: árforradalom és tőkeakkumuláció. Az európai régiók és a világpiac kialakulásának kezdetei. Gazdasági munkamegosztás jellemzői és annak politikai, társadalmi következményei Európában. Az újkori abszolutizmusok kialakulásának okai. Az új államforma történelmi gyökerei és sajátosságai. 1. Pery Anderson: Az abszolutista állam. Budapest, 1989. 2. Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Budapest, 1983. 3. M. Vincent P. A. Sradling: A spanyol és a portugál világ atlasza. Budapest, 2000. 4. R. Cameron: A világgazdaság rövid története a kőkorszaktól napjainkig. Maecenas Könyvkiadó. Budapest, 1998. 5. Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Budapest, 1982.
Kora újkor (1492 1789) szeminárium TRO1017 Meghirdetés féléve 3. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Aszalós Éva főiskolai docens A hallgató ismerje meg a kora újkori hatalmi átrendeződések folyamatát, a kontinentális és gyarmati birodalomépítés okait, a Habsburg Birodalom és a Spanyol Birodalom hegemóniára törekvésének kudarcát. V. Károly Habsburg birodalmának és a Valois-dinasztiának a vetélkedése Itáliában, V. Károly és II. Fülöp birodalmának harca a Mediterráneumban a Török Birodalommal, II. és III. Fülöp Atlanti part menti birodalomépítési kísérletének sikertelensége és a Bourbon Habsburg hatalmi vetélkedés 1618 és 1713 között. 1. Gunst Péter: V. Károly. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1976. 2. Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1992. 3. Wittman Tibor: Németalföld aranykora. Gondolat Kiadó. Budapest, 1965. 4. Fernand Braudel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. Akadémiai Kiadó Osiris. Budapest, 1996.
Magyarország története (1440 1790) TRO1019 Meghirdetés féléve 3. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium TRO1013 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai adjunktus Az előadássorozat célja, hogy a szemináriumi foglalkozásokon folyó munkát kiegészítve átfogó képet nyújtson a korszak egészéről, a hallgatókat rávezetve a hosszú távú történelmi folyamatok meghatározó szerepére, a legújabb kutatási eredmények felhasználásával. Alapvető törekvés a hallgatók korszerű, sztereotípia-mentes történelemszemléletének a fejlesztése. A rendi erők előretörése és a rendi monarchia kiépítése: Hunyadi János és Mátyás időszaka. A királyi hatalom gyengülése, a Mohácshoz vezető út fázisai. Az ország három részre tagolódásának folyamata; a török hódoltság gazdasági és társadalmi viszonyai, közigazgatási sajátosságai. A 15 éves háború és következményei. A zsitvatoroki béke évtizedei, Habsburg erdélyi küzdelmek a XVII. század első felében. Habsburg-ellenes mozgalmak a XVII. század 2. felében. Változó külpolitikai kondíciók, az ország török uralom alóli felszabadítása. A Rákóczi szabadságharc és eredményei. A rendi dualizmus rendszerének helyreállítása, az ország intézményrendszerének újjászervezése III. Károly uralkodása idején. Az ország demográfiai folyamatai a XVIII. században. Mária Terézia és József uralkodása: a rendeleti kormányzás és a reformok évtizedei. 1. E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Budapest, 1990. 2. Fodor Pál: Magyarország és a török hódítás. Budapest, 1991. 3. ifj. Barta János: A Habsburgok és Magyarország a XVI XVII. században. Debrecen, 1997. 4. Barta János: Mária Terézia. Budapest, 1988. 5. Hajdú Lajos: II. József igazgatási reformjai Magyarországon. Budapest, 1982.
Magyarország története (1440 1790) szeminárium 1. TRO1020 Meghirdetés féléve 3. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Szoboszlay György Csaba főiskolai adjunktus A tantárgy célja a hallgatók rávezetése a hosszú távú történelmi folyamatok meghatározó szerepére és arra, hogy az egyedinek, elszigeteltnek látszó események milyen összefüggésben állnak egymással. Erre különösen alkalmas hazánk történelmének 1440 1699 közötti időszaka, amely hosszabb távon bel- és külpolitikailag is a középkori Magyar Királyság egységének a megszűnését, a partikularizmus előretörését hozta magával. A korszak záródátuma az egység megváltozott keretek és külső-belső feltételek között való helyreállítását hozta magával. A rendi erők előretörése, Hunyadi János kormányzóságának időszaka; a rendi monarchia kiépítése, Mátyás központosító törekvései, keleti és nyugati külpolitikája. A királyi hatalom gyengülése, a Mohácshoz vezető út fázisai. Mohács és következményei: az ország három részre tagolódásának folyamata, az erdélyi fejedelemség kialakulása. A török hódoltság gazdasági és társadalmi viszonyai, közigazgatási sajátosságai. A drinápolyi béke időszaka; a 15 éves háború és következményei. A zsitvatoroki béke évtizedei, Habsburg erdélyi küzdelmek a XVII. század első felében; Habsburg-ellenes mozgalmak a XVII. század második felében. Változó külpolitikai kondíciók, az ország török uralom alóli felszabadítása és beillesztése a Habsburg Birodalomba. 1. E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Budapest, 1990. 2. Rúzsás Lajos Szakály Ferenc szerk.: Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Budapest, 1986. 3. Fodor Pál: Magyarország és a török hódítás. Budapest, 1991. 4. ifj. Barta János: A Habsburgok és Magyarország a XVI XVII. században. Debrecen, 1997. 5. R. Várkonyi Ágnes: Magyarország visszafoglalása 1683 1699. Budapest, 1987.
Magyarország története (1440 1790) szeminárium 2. TRO1021 Meghirdetés féléve 3. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai adjunktus A tantárgy célja, hogy a hallgatók számára kellő rálátást biztosítson a XVIII. századi Magyarország alapvető gazdasági, társadalmi, politikai folyamataira. Külön hangsúly helyeződik a rendek és az udvar közötti erőviszony dinamizmusának az érzékeltetésére, valamint a Magyar Királyságnak a Habsburg Birodalomban elfoglalt helye, betöltött szerepe bemutatására. Alapvető törekvés a hallgatók korszerű történelemszemléletének kialakítása, a legújabb kutatási eredmények megismertetése, a lényegkiemelő képesség fejlesztése. A Rákóczi szabadságharc és eredményei. A rendi dualizmus rendszerének helyreállítása, az ország intézményrendszerének újjászervezése III. Károly uralkodása idején. Az ország demográfiai folyamatai a XVIII. században. Mária Terézia trónra lépésének külpolitikai következményei. A rendeleti kormányzás kezdete, a felvilágosult abszolutizmus ismérvei. II. József reformjai; a magyar felvilágosodás. 1. Köpeczi Béla R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Budapest, 1976. 2. ifj. Barta János: A kétfejű sas árnyékában. Budapest, 1984. 3. Ember Győző: A Habsburg Birodalom központi kormányszervei 1711-1765. Történelmi Szemle 1975/2 3., 445 488. 4. ifj. Barta János: Mária Terézia. Budapest, 1988. 5. Hajdú Lajos: II. József igazgatási reformjai Magyarországon. Budapest, 1982.
Újkor (1789-1914) TRO1023 Meghirdetés féléve 4. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium TRO1016 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Zsoldos Ildikó főiskolai adjunktus Ismerjék meg a hallgatók a hosszú 19. század legfontosabb folyamatait, történéseit, nagyhatalmi erőviszonyainak és diplomáciájának összefüggéseit. A hosszú 19. század történetét 2 fő rendezői elv befolyásolta: a nacionalizmus és a modernizáció. A hallgatókkal továbbá tudatosítani kell, hogy a 19. század kardinális kérdése a parasztpolitika. Azokban az államokban, ahol a jobbágykérdést a korszak elején többé-kevésbé megnyugtatóan rendezték akár csak a telkes jobbágyállományra koncentrálva ott a modernizáció gyorsabb ütemben haladt előre. Ahol ez késve vagy hiányosan történt meg (Közép- és Kelet-Európa), a hátrányok tovább halmozódtak. A kurzus célul tűzi ki a hallgatók nemzettudatának fejlesztését, erősítését, a demokrácia értékeinek elfogadását, az emberi jogok tiszteletét. A nagy francia forradalom, a napóleoni háborúk és Európa. A Szent Szövetség kora Európában. Az ipari forradalom és hatásai. A lengyel kérdés a hosszú 19. században. Az 1848-49-es forradalmak. A krími háború és az európai nagyhatalmak. Nemzeti egységmozgalmak: olasz egység, német egység. Az USA polgárháborúja, az egységes belső piac kialakulása. A szövetségi rendszerek kialakulása. A 19. század végi gazdaság jellemzői. 1. Czövek István: Fejezetek a hosszú 19. század történetéből. Nyíregyháza, 2005. 2. Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada. História. MTA Történettudományi Intézete. Budapest, 1997. 3. Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500 2000. Budapest, 1992. 4. Ormos Mária Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Osiris Kiadó. Budapest, 2003. 5. Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem 1789 1914. Európa és az Európán kívüli országok. Osiris Kiadó. Budapest, 2011.
Újkor (1789 1914) szeminárium 1. TRO1024 Meghirdetés féléve 4. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Zsoldos Ildikó főiskolai adjunktus A hosszú 19. század nyugat-európai és amerikai történetére koncentráló kurzus az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom alapos megismerését tekinti központi feladatának. A hallgatót képessé kell tenni a történelmi tárgyú ismeretterjesztés, a tudományos publikáció és a tudománytalan közlések megkülönböztetésére. Tudatosítani kell, hogy a hosszú 19. század történetét 2 fő rendezői elv befolyásolta: a nacionalizmus és a modernizáció. A hallgatókkal meg kell ismertetni a korszak diplomáciai mechanizmusainak változását, vizsgálat alá kell vonni a releváns szerepet játszó politikusok tevékenységét, utalva taníttatásukra, eszmerendszerükre és értékrendjükre. A hallgatók legyenek képesek információk gyűjtésére és következtetések levonására szöveges forrásokból, képekből, statisztikai táblázatokból, diagrammokból. Legyenek képesek egy választott témában előadás tartására, amely tükrözi a különböző adatbázisokban való tájékozottságukat, a szaknyelv biztonságos használatát, a lényegkiemelő képességüket, illetve az ok-okozati összefüggések felismerésének képességét. Forradalom Franciaországban. Polgári átalakulás az 1791. évi alkotmányban. A forradalmi kormányzat és a direktórium. Bonaparte Napóleon államszervező tevékenysége. Az európai restauráció. Az ipari forradalom. Nemzeti egységmozgalmak a 19. század második felében: olasz egység, német egység. Az USA polgárháborúja, az egységes belső piac kialakulása, és az USA nagyhatalommá válása. A szövetségi rendszerek kialakulása Európában. 1. Czövek István: Fejezetek a hosszú 19. század történetéből. Nyíregyháza, 2005. 2. Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada. História. MTA Történettudományi Intézete. Budapest, 1997. 3. Hahner Péter: A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648 1815. Panem. Budapest, 2006. 4. Kennedy, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500 2000. Budapest, 1992. 5. Winkler, Heinrich August: Németország története a modern korban I. Osiris Kiadó. Budapest, 2005.
Újkor (1789-1914) szeminárium 2. TRO1025 Meghirdetés féléve 4. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Zsoldos Ildikó főiskolai adjunktus A hosszú 19. századi Kelet-és Közép-Európára, valamint a félgyarmati sorba taszított Kínára és a tőkés átszervezés során a gyarmati sorsot elkerülő Japánra koncentráló kurzus az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom alapos megismerését tekinti központi feladatának. A hallgatót képessé kell tenni a történelmi tárgyú ismeretterjesztés, a tudományos publikáció és a tudománytalan közlések megkülönböztetésére. A hallgatók legyenek képesek információk gyűjtésére és következtetések levonására szöveges forrásokból, képekből, statisztikai táblázatokból, diagrammokból. Továbbá egy választott témában előadás tartására, amely tükrözi a különböző adatbázisokban való tájékozottságukat, a szaknyelv biztonságos használatát, a lényegkiemelő képességüket, illetve az ok-okozati összefüggések felismerésének képességét. Oroszország a nagy francia forradalom és a napóleoni háborúk idején. Oroszország a bécsi kongresszuson. Az autokrácia kiteljesedése Oroszországban: I. Miklós. A lengyel kérdés a hosszú 19. században. A krími háború és az európai nagyhatalmak. A keleti kérdés. II. Sándor a reformer cár. Az 1905-ös orosz forradalom és következményei. Japán a 19. század második felében modernizációs törekvések. Kína félgyarmattá válása 1. Czövek István: Oroszország külpolitikája II. Sándor korában és a közvélemény. Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza, 1996. 2. Davies, Norman: Lengyelország története. Osiris Kiadó. Budapest, 2006. 3. Heller, Mihail: Az Orosz Birodalom története. Osiris Kiadó. Budapest, 1996. 4. Jelavich, Barbara: A Balkán története. Osiris Kiadó. Budapest, 1996. 5. Niederhauser Emil: Kelet-Európa története. História. Budapest, 2001.
Magyarország története (1790 1914) TRO1026 Meghirdetés féléve 4 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium TRO1019 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Fazekas Rózsa, főiskolai tanár Cél: a hallgatók történelemszemléletének alakítása a történettudomány legújabb kutatási eredményeinek felhasználásával. Az előadások szolgáljanak mintául arra, hogy hogyan kell a lényeget kiemelni, az események közötti összefüggést, az ok-okozati kapcsolatot bemutatni. Fontos a történelmi tudat formálása, az érzelmi intelligencia fejlesztése. A Habsburg uralkodók, illetve a magyar politikai elit kapcsolatának ábrázolása 1790 1914 között, annak bemutatása, hogy a birodalom nagyhatalmi helyzetét és Magyarországnak a birodalmon belüli különállását hogyan sikerült összeegyeztetni. Magyarország gazdasági és társadalmi változásainak érzékeltetése a hosszú 19. században. A kései feudalizmus gazdasági és társadalmi viszonyainak jellemzése, a polgárosodás folyamatának, eredményeinek és nehézségeinek ábrázolása a reformkorban, majd a dualizmus időszakában. Témakörök: az 1790 1791. évi magyar nemesi mozgalom, a magyar liberális reformmozgalom kibontakozásának feltételei, a Habsburg udvar és a liberális ellenzék küzdelme az 1830-as, 1840-es években, az érdekegyeztetés (társadalmi, nemzetiségi, hatalmi) sikere 1848-ban, a Habsburg birodalom újjászervezésének alternatívái 1848 1851 között, a kiegyezés előzményei és az 1867. évi kiegyezés, az uralkodó, a magyar, illetve az osztrák politikai elit erőviszonyának változása 1867 1914 között. Magyarország gazdasága a 19. század első felében: a) mezőgazdaság: a konjunktúra és dekonjunktúra hatásai; b) az ipar, a kereskedelem és a közlekedés jellemzői. A magyar gazdaság fejlődése 1867 1914 között: a) a mezőgazdaság kapitalizálódása, b) a hitelszervezet, a közlekedés és az ipar fejlődése. A rendi társadalom szerkezete, a társadalom átstrukturálódása a 19. század második felében. 1. 19. századi magyar történelem 1790 1918. Szerk. Gergely András. Budapest, 1998. 2. Polgárosodás és szabadság. Magyarország a XIX. században. Szerk. Veliky János. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1999. 3. Estók János: Magyarország története 1849 1914. Budapest, 1999. 4. Magyarország története a 19. században. Szöveggyűjtemény. Szerk. Pajkossy Gábor. Osiris Kiadó. Budapest, 2003. 5. Kozári Monika: A dualista rendszer. Budapest, 2005.
Magyarország története (1790 1914) szeminárium 1. TRO1027 Meghirdetés féléve 4 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Fazekas Rózsa, főiskolai tanár Cél: A reformkor és az 1848 1849-es forradalom és szabadságharc legfontosabb problémáinak bemutatása, a korhangulat érzékeltetése. A forráselemző készség (a források megértése, interpretációja), a kritikai gondolkodás, a retorikai és vitatkozási készség, a kreativitás fejlesztése. A tér- és időérzékelés képességének elmélyítése. A reformmozgalom kibontakozása, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos reformprogramja, a reformországgyűlések vitái, eredményei. Az 1848-as európai forradalmak hatása a pozsonyi és a pesti eseményekre. Az áprilisi törvények értelmezése, a Batthyány-kormány tevékenységének jellemzése, az önvédelmi harc szakaszainak, szereplőinek ábrázolása. 1. 19. századi magyar történelem 1790 1918. Szerk. Gergely András. Budapest, 1998. 2. Gergely András: Széchenyi István. Budapest, 1998. 3. Fónagy Zoltán: Wesselényi Miklós. Budapest, 1998. 4. Pajkossy Gábor: Kossuth Lajos. Budapest, 1998. 5. Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. Budapest, 1986.
Magyarország története (1790 1914) szeminárium 2. TRO1028 Meghirdetés féléve 5 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Fazekas Rózsa, főiskolai tanár A dualizmus rendszerének értelmezése, a kor legfontosabb problémáinak elemzése. A problémamegoldó képesség, a kritikai gondolkodás, a felelősségteljes értékítélet alkotás, vitakészség, forráselemző készség, a fogalmak pontos használatának és értelmezésének készsége, a más véleménnyel szembeni tolerancia képességének fejlesztése A kiegyezés. a) a magyar és az osztrák politikai elit viszonya a kiegyezéshez, a magyar parlamenti pártok programja, b) a nemzetiségek helyzete Ausztriában és Magyarországon (horvát kiegyezés, nemzetiségi törvény, a dualizmus kori magyar kormányok nemzetiségi politikája, 1895. évi budapesti nemzetiségi kongresszus) A polgárosodás haszonélvezői és kárvallottjai: a) zsidó asszimiláció, antiszemitizmus, cionizmus, b) agrárius mozgalom, c) a parasztság differenciálódása, tömeges polgárosodásának akadályai kivándorlás A munkásság helyzete a 19 20. század fordulóján az állami szociálpolitika kezdetei A dualizmus válsága: az érdekellentétek kiéleződése a magyar és az osztrák politikai elit között, az 1905 1906. évi politikai válság 1. Polgárosodás és szabadság. Magyarország a XIX. században. Szerk. Veliky János. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1999. 2. Diószegi István: A Ferenc József-i kor. Budapest, 1999. 3. Somogyi Éva: Kormányzati rendszer a dualista Habsburg Monarchiában. Budapest, 1996. 55 73. 4. Fenyves Katalin: Képzelt asszimiláció? Négy zsidó értelmiségi nemzedék önképe. Budapest, 2010. 5. Szarka László: Kisebbségi léthelyzetek, közösségi alternatívák. Az etnikai csoportok helye a kelet-közép-európai nemzetállamokban, Budapest, 2004. 6. Galántai József: A Habsburg Monarchia alkonya. Budapest, 1985.
Modern kor (1914 1989) TRO1029 Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium TRO1023 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Reszler Pál Gábor főiskolai tanár A rövid 20. század főbb folyamatainak, összefüggéseinek megismertetése. Az előadás minta a történelmi fogalmak, a szaknyelv használatára. A hallgatók ismerjék fel a logikai kapcsolatokat és lássanak példákat a modellalkotásra. Az I. világháború hatása a nemzetközi viszonyokra. A párizsi-washingtoni békerendszer jellemzői, kritikája. Az 1920-as évek külpolitikai alapelvei, fontos állomásai. A német jóvátétel kérdése. Németország beilleszkedése a nemzetközi kapcsolatokba, törekvés a versailles-i béke békés revíziójára. A terjeszkedő külpolitika térnyerése az 1930-as években. Olaszország, Japán és a hitleri Németország külpolitikája. A II. világháború okai, lefolyása és hatása a nemzetközi erőviszonyokra. A nyíltan kétpólusú világ jellemzői. A hidegháborús szembenállás, fegyverkezési verseny. Az el nem kötelezett országok a kétpólusú világrendben. Helyi háborúk és következményeik. A kétpólusú világrend összeomlása, nemzetközi viszonyok a rövid XX. század végén. 1. Martin Roberts: Európa története 1900 1973. Az új barbárság kora? Budapest, 1992. 2. E. J. Hobsbawm: A szélsőségek kora. A rövid 20. század története. Pannonica Kiadó. Budapest, 1998. 3. J. M. Keynes: A békeszerződés gazdasági következményei. Európa Könyvkiadó. Budapest, 2000. 4. Berend T. Iván: Válságos évtizedek. Budapest, 1987. 5. Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1992.
Modern kor (1914 1989) szeminárium TRO1030 Meghirdetés féléve 5. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Reszler Pál Gábor főiskolai tanár Ismerjék meg a hallgatók a két világháború közötti, illetve a második világháború utáni gazdaság és társadalom legfontosabb jellemzőit, különös tekintettel a közép-európai térség államainak helyzetére. A történelmi gondolkodás mélyítése, képesség fejlesztése a források elemzésére, értelmezésére, az önálló következtetések levonására. Az első világháború politikai, gazdasági és társadalmi következményei. A megkésett nemzetállami törekvések felerősödése, az közép-európai utódállamok A nemzetállam építésének útjai és formái. A belpolitikai és gazdaságpolitikai jellemzők. A nemzetiségi politikai feszültségei. A demokrácia megteremtésének szintjei. Az 1929 33-as világgazdasági válság hatása, következményei. A tengelyhatalmak kihívása, mozgástér és kényszerpálya. A diplomáciai kapcsolatom alakulása az 1930-as években. A náci Németország térnyerése a Duna-medencében. A második világháború előkészítése, kirobbanása és következményei. A hidegháború következményei, a kétpólusú világrend intézményesülése. Közép-Európa a szovjet érdekszférában. 1. Berend T. Iván: Válságos évtizedek. Magvető Kiadó. Budapest, 1987. 2. Berend T. Iván: Európa gazdasága a 20. században. História MTA Történettudományi Intézet. Budapest, 2008. 3. Thomas E. Graham: Az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolata. Budapest, 2001. 4. Szokolay Katalin: Lengyelország története. Balassi Kiadó. Budapest, 1996. 5. Reszler Gábor: Segédlet a XX. századi egyetemes történelem tanulmányozásához (1914 1989). Bessenyei György Könyvkiadó. Nyíregyháza, 2006.
Magyarország története (1914 1989) TRO1032 Meghirdetés féléve 6. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 kollokvium TRO1026 Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Vinnai Győző főiskolai docens A hallgatók történelemszemléletének formálása a történettudomány legújabb kutatási eredményeinek felhasználásával. Az előadásokon kapjanak mintát arra, hogyan kell a lényeget kiemelni, az események közötti összefüggést, az ok okozati kapcsolatot bemutatni. Fontos a történelmi tudat formálása, az érzelmi intelligencia fejlesztése. A független magyar államiság Trianon után. A nemzetgazdaság megteremtése, politikai és gazdasági konszolidáció. A külpolitika mozgástere az 1920-as években. Nagyhatalmi támogatók és a szomszédos államokkal való viszony az 1920-as években. Gazdasági változások, életmód és társadalom a két világháború között. Nemzetközi erőviszonyok és a magyar külpolitika az 1930-as években. Külkapcsolataink kényszerpályán: a revízió bűvöletében. Diplomáciánk a második világháború idején. A második világháború társadalmi és gazdasági következményei. Földreform, államosítások, tervgazdálkodás. A pártállami diktatúra kiépítése. Erőltetett iparosítás és kollektivizálás. Az 1956-os forradalom okai, nemzetközi hatása. A Kádár-rendszer első periódusának jellemző vonásai. Külpolitika az 1960-70-es években. Gazdasági reformkísérlet, majd visszarendeződés. Az olajválság következményei, a rendszer működési zavarai. A rendszerváltás gazdasági, politikai előzményei. 1. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2000. 2. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914 1999. I II. kötet. Szerk. Romsics Ignác. Budapest, 2000. 3. Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában. Debrecen, 1998. 4. 20. századi magyar történelem. Szerk. Pölöskei Gergely Izsák. Budapest, 1997. 5. Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Szerk. Romsics Ignác. Budapest, 1995.
Magyarország története (1914 1989) szeminárium 1. TRO1033 Meghirdetés féléve 6. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Vinnai Győző főiskolai docens A magyar történelem fontosabb történéseinek bemutatása az első világháború kezdetétől a második világháború végéig. A történelmi fordulópontok elemzése, a magyar és európai események közötti összefüggések feltárása. Legyen képes a hallgató a történelmi források elemzésére, értelmezésére, az ismeretek szóbeli és írásbeli bemutatására. Az első világháború hatása a hátországra, az elhúzódó háború politikai, gazdasági és társadalmi következményei. A Monarchia széthullása, konszolidációs kísérletek (őszirózsás forradalom, tanácskormány, ellenforradalom). A Horthy-rendszer kiépítése (földosztás, békeszerződés, politikai konszolidáció, gazdasági stabilizáció); Gazdasági változások, életmód és társadalom a két világháború között. Parlamentarizmus és kormányzati politika. Baloldaliság és jobboldaliság kérdése, a népi urbánus vita lényege. A korszak iskola- és kultúrpolitikája. Külpolitika és revíziós törekvések. Zsidótörvények és holocaust. Magyarország és a második világháború. 1. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2000. 2. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914 1999. I II. kötet. Szerk.: Romsics Ignác. Budapest, 2000. 3. Galántai József: A trianoni békekötés 1920. Budapest, 1990. 4. Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete (1914 1989). Bp., é. n. 5. Gyáni Gábor Kövér György: Magyarország társadalomtörténete. Budapest, 1998.
Magyarország története (1914 1989) szeminárium 2. TRO1034 Meghirdetés féléve 6. Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Vinnai Győző főiskolai docens A magyar történelem fontosabb történéseinek bemutatása a második világháború végétől a rendszerváltásig. A történelmi fordulópontok elemzése, a magyar és európai események közötti összefüggések feltárása. Legyen képes a hallgató a történelmi források elemzésére, értelmezésére, az ismeretek szóbeli és írásbeli bemutatására. A magyar gazdaság állapota a második világháború után. Veszteségek, újjáépítés, földreform, infláció, pénzügyi stabilizáció. A koalíciós időszak politikai küzdelmei. A Rákosi-diktatúra kiépülése és jellemzése. Államosítások, tervgazdálkodás, egyoldalú iparfejlesztés és erőltetett termelőszövetkezeti mozgalom. Az új szakasz politikája: a Nagy Imre-kormány. Az 1956- os forradalom és szabadságharc a források tükrében. Megtorlás, a Kádár-rendszer első periódusának jellemző vonásai. A Kádár-kormány gazdaságpolitikája. Gazdasági reformkísérlet a hatvanas években. A hetvenes évek gulyáskommunizmusa. Az eladósodás és következményei. 1. 20. századi magyar történelem. Szerk.: Gergely Izsák Pölöskei. Budapest, 1997. 2. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2000. 3. Magyarország a (nagy)hatalmak erőterében. Szerk.: Fischer Majoros Vonyó. Pécs, 2000. 4. Horváth Csaba: Magyarország 1944-től napjainkig. Prezident Kiadó. Pécs, 1995. 5. Kovács Imre: Magyarország megszállása. Katalizátor Iroda. Budapest, 1990.
Szakmódszertan TANTÁRGYLEÍRÁS A történelemtanítás elméleti és gyakorlati alapjai TRO8001 Meghirdetés féléve 5. - Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Buhály Attila főiskolai docens A kurzus célja megmutatni, hogy az utóbbi 1-2 évszázadban hogyan alakult a történelemtanítás cél-, feladat és követelményrendszere, valamint hogy mi a szerepe a történelemtanításnak a társadalmi elvárások tükrében. A kurzus során megismerkedünk a történelmi fogalmak értelmezésének kérdésével, a történelmi ismeretszerzés folyamataival, fázisaival, a történelmi ismeretek jellemzőivel. a történelemtanítás alapelveivel. A kurzus során a hallgatók a csoportlétszámtól függően, optimális esetben 2 hetenként hospitáláson vesznek részt, a megadott, ill. az órákont tárgyalt szempontok alapján elemzik a látottakat, elhelyezik azokat a kurzus tágabb összefüggésrendszerében. A kurzus során törekedni kell arra, hogy a hospitált alkalmak változatosak legyenek mind az iskolai életkor, téma, ill. módszerek tekintetében. A történelemtanítás története A történelem elmélete A történelemtanulás sajátosságai A történelemtanítás eszközei és módszerei Az iskolai műveltség; tantervi műfajok Történelmi tévképzetek, nemzeti azonosságtudat Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db): 1. F. Dárdai Ágnes: Történelmi megismerés történelmi gondolkodás I-II. Budapest, 2006. 2. Történelemelmélet I II. Szerk. Gyurgyák János Kisantal Tamás. Budapest, 2006. 3. Katona András (szerk.): A történelemtanítás gyakorlata. Budapest, 2000. 4. Katona András Sallai József: A történelemtanítás elmélete. Budapest, 2002. 5. Knausz Imre: A tanítás mestersége. Budapest Miskolc, 2001.