SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS Tanári útmutató 6 Alternatív fejezet
A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült. SZAKMAI VEZETÕK PÁLA KÁROLY SZAKMAI IGAZGATÓ PUSKÁS AURÉL FEJLESZTÉSI IGAZGATÓHELYETTES RÁPLI GYÖRGYI, A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐ JE FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ KORÁNYI MARGIT VEZETŐ FEJLESZTŐ K ARATÓ LÁSZLÓ KÁLMÁN LÁSZLÓ SZAKMAI BIZOTTSÁG BÓKAY ANTAL ELNÖK BÁNRÉTI ZOLTÁN CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR ALKOTÓSZERKESZTÕ SZARKA JUDIT SZAKMAI LEKTOROK A SZAKMAI BIZOTTSÁG TAGJAI PETHŐ NÉ NAGY CSILLA FELELÕS SZERKESZTÕ NAGY MILÁN BORÍTÓGRAFIKA TIPOGRÁFIA SZŰ CS ÉDUA BÁRD JOHANNA SULINOVA KHT. SZARKA JUDIT A KIADVÁNY INGYENES, KIZÁRÓLAG ZÁRT KÖRBEN, KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLLAL HASZNÁLHATÓ. KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET. MÁSOLÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS! KIADJA AZ EDUCATIO TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÓ KÖZHESZNÚ TÁRSASÁG 1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37. A KIADÁSÉRT FELEL: KEREKES GÁBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ NYOMDAI MUNKÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2008
TEREMTÉS ÉS SZÜLETÉS Tanári útmutató Fejlesztő k Juhász Orsolya Rung András
TARTALOM TEREMTÉS ÉS SZÜLETÉS 5 NÉVJEGY 9 KEZDETTŐ L FOGVA MEGRENDÍTETT A LÉTEZÉS CSODÁJA MIÉRT SZÜLETNEK MÍTOSZOK? 20 A VILÁG TEREMTÉSE 46 A VÍZ EGYRE ÁRADT ÉS NÖVEKEDETT A FÖLDÖN PUSZTULÁSTÖRTÉNETEK 66 LEGENDÁS LÉNYEK, MITIKUS ÁLLATOK 78 MÍTOSZ VAGY MESE? 86 MAI MÍTOSZOK 102 FEJEZETZÁRÓ FELADATLAP
NÉVJEGY A FEJEZET CÉLJA Elhagyható, kiegészítő fejezet. A mitológia, azon belül a teremtéstörténetek világával való ismerkedés. Minél több szöveg megismerésével a mitikus gondolkodás befogadása és elfogadása. Régi kultúrák, hiedelmek, rítusok megismerése. A mítoszok és a szimbolikus ősképek továbbélésének felismerése a tömegkultúrában és a mai irodalomban. Műfaj és világlátás különbségeinek felfedezése a mítoszban és a mesében. A szóbeli és írásbeli képességek fejlesztése. Saját vélemény megfogalmazása, mások véleményének meghallgatása és elfogadása, érvelési technikák alkalmazása. Szövegek értő olvasása, az aktív és a passzív szókincs fejlesztése, lényeg kiemelése adott szövegből, különböző stílusú és műfajú művekben. Szimbólumok jelentésének értelmezése. A mitikus képzőművészeti megjelenítésének értelmezése. A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME ÉS AJÁNLOTT ÓRASZÁMA JAVASOLT IDŐKERET 19 tanóra AJÁNLOTT KOROSZTÁLY 6. évfolyam, 11 12 év FEJEZET KAPCSOLÓDÁSI PONTOK KÉPESSÉG FEJ LESZTÉSI FÓKUSZOK 1. Kezdettől fogva megrendített a létezés csodája. Miért születnek mítoszok? (1 óra) 2. A világ teremtése (7 óra) 3. Pusztulástörténetek (3 óra) 4. Legendás lények, mitikus állatok (3 óra) 5. Mítosz vagy mese? (2 óra) 6. Mai mítoszok (3 óra) Örökségünk, Vissza a meséhez! Ember és társadalom Művészetek (Ének-zene, Dráma és tánc, Rajz és vizuális kultúra)
6 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M KÖVETELMÉNYEK A gyerek legyen képes saját vélemény megfogalmazására és megvédésére a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően. Legyen képes mások véleményének meghallgatására, megértésére többszereplős helyzetekben. Legyen képes az irodalmi szövegekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerésére, értelmezésére. Legyen képes a szereplők cselekedeteinek, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértésére. Legyen képes gondolatok, vélemények, érzelmek, képzetek kifejezésére különböző nézőpontokból rövidebb fogalmazások formájában. Legyen képes a mai és korábbi nyelvállapot különbségének felismerésére a korosztálynak megfelelő szinten. Legyen képes megérteni, elfogadni a különböző korok és kultúrák világlátását. Legyen képes felismerni és értelmezni a mitikus szimbólumok megjelenését a mai kultúrában. ÉRTÉKELÉS A tanulók munkáját folyamatosan értékeljük, főként szóban. A menet közben elkészített írásbeli feladatokat érdem jeggyel minősíthetjük. A tanulói prezentációkat szintén érdemjeggyel értékelhetjük. Ha előtte felhívtuk figyelmüket arra, hogy az óra végén a csoport munkavégzését minősítjük, akkor erre is adhatunk érdemjegyet. A fejezet végén egy feladatlappal ellenőrizhetjük az elsajátított ismereteket.
N É V J E G Y 7 MÓDSZERTANI JAVASLATOK A fejezet nagyrészt a gyerekek tevékenykedtetésére épül, a pedagógus szerepe nagyrészt a munka, a tanulás szervezése. A munkaformák közül preferáljuk a heterogén csoportokban folytatott és a páros munkát, de találkozunk homogén csoportok számára szóló feladatokkal és egyéni feladatmeg oldásokkal is. Célunk minél több szöveg és történet megismertetése a gye rekekkel. Mivel a szövegek nagyrészt terjedelmesek, a nevek gyakran idegen hangzásúak, mérlegeljük, mikor célszerű kérni a szövegekkel való otthoni, előzetes ismerkedést. A fejezet kevés irodalomtörténeti és -elméleti ismeretet tartalmaz. Ezekben az esetekben sem definíciószerű megfogalmazásokat várunk, sokkal inkább a szövegekből szerzett saját tapasztalatokon alapuló következtetések levonását, megfogalmazását. Kiemelt szerepet kapott a fejezetben a képzőművészeti alkotások értelmezése. Adjunk lehetőséget arra, hogy a gyerekek megfogalmazzák az irodalomtól eltérő kifejezésformákkal kapcsolatos észrevételeiket. Többször előforduló feladat az olvasott történetek képi megjelenítése. Érdemes együttműködni pl. a rajz és vizuális kultúrát, illetve az énekzenét tanító pedagógussal, ezek az órák is mélyíthetik az itt szerzett ismereteket, tapasztalatokat. Az órák folyamán készült rajzokból vagy más megjelenítési formákból folyamatosan bővülő kiállítást rendezhetünk az osz tályban. A gyűjtőmunka eredményeként született, a különböző kultúrákat és azok mitológiáját bemutató prezentációra szánjunk külön órát. A bemutatás történhet más osztályok, esetleg a szülők előtt is. TÁMOGATÓ RENDSZER Könyvek: Trencsényi Waldapfel Imre: Görög regék. Móra Ferenc Kiadó, Bp., 1976 Nagy László: Versek és versfordítások. Magvető Kiadó, Bp., 1975 Pilinszky János összegyűjtött versei. Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1987 Mitológiai ábécé. Gondolat, Bp., 1985 Mítoszok és legendák. A világ teremtése. Lilliput Könyvkiadó, 1991 E. Hamilton: Görög és római mitológia. Holnap Kiadó, 1992 Kalevala. Helikon Kiadó Koczogh Ákos: A csodamalom. Mesék a Kalevalából. Móra Ferenc Kiadó, 1985 A jaguár fiai. Dél-amerikai indián mesék, legendák, mítoszok. AB-ART, 1995
8 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Berze Nagy János: Égigérő fa. Magyar mitológiai tanulmányok, Pécs, 1984 Genest: Mitológiai legendák. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1993 Kéki Béla: Az írás története. Gondolat zsebkönyvek. Gondolat, Bp., 1971 Román József: Mítoszok könyve. Gondolat, Bp., 1963 Teremtéstörténetek. Populart füzetek. Interpopulart Könyvkiadó, Bp., 1993 O. Nagy Gábor: Mi fán terem? Gondolat, Bp., 1988 Csepregi Márta szerk.: Finnugor kalauz. Panoráma, 1998 Gilgames. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1986 A Biblia világa, MRT Minerva, Bp., 1973 Falus Róbert: Az antik világ irodalma, Gondolat, 1976 Szabó György: Mitológiai kislexikon. Trezor Kiadó, Bp., 1992 Román József: Zeusz. Görög mítoszok, Ciceró, Bp., 1997 Arany János: Buda halála. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1972 Fenyő D. György: A Biblia az irodalomban. Korona Nova Könyvkiadó, 1998 Komjáthy István: Mondák könyve, Inter M. D., 2000 Hoppál Jankovics Nagy Szemadám: Jelképtár. Helikon Kiadó Pál Újvári: Szimbólumtár. Balassi Kiadó, 1997 A Vatikán. Corvina, 1989 Fraenger: Hieronymus Bosch. Corvina, 1985 Művészet dióhéjban. Corvina Kiadó A művészet története. Az antik világ. Corvina, 1986 A művészet kezdetei. Corvina, 1990 Biblia. Pécs, 1972 CD Voigt Vilmos szerk.: A magyar folklór. Osiris, 1998 Internetcímek: http://mek.oszk.hu http://versek.freeblog.hu
1. KEZDETTŐL FOGVA MEGRENDÍTETT A LÉTEZÉS CSODÁJA MIÉRT SZÜLETNEK MÍTOSZOK? 1 óra A fejezet teljes egészében elhagyható, ha a tanár úgy ítéli meg. A fejezetben a téma tárgyalása során a tanulók csoportokban dolgozva választhatnak egy-egy kultúrát, amelynek történetét, mitológiáját folyamatosan együttműködve feldolgozzák. Egy csoportban maximum 4-6 fő dolgozzék együtt, osztálylétszámtól függően egy témával több csoport is foglalkozhat. Az utolsó órán a csoportok szöveges, képes formában bemutatják egymásnak a modulok során szerzett ismereteiket, akár meghívott vendégeknek (szüleiknek, diáktársaiknak) is. Mivel az egyes modulok végén többször sor kerül részösszefoglalásra, az összefoglaló órát szánhatjuk a prezentációra. Az órák során többször is feladatuk a tanulóknak rajzok készítése. Ezeket is kitehetjük a falra, s a téma végére valódi kiállítás születhet a gyerekek munkáiból. R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1. 5. oldal 5 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja, hogy az órának ebben a ráhangoló szakaszában a gyerekek előhívják saját tudásukat a témával kapcsolatban. Pár perces gondolkodási idő után kezdeményezzünk beszélgetést a feladat kérdései alapján. Felidéződhetnek a beszélgetés során bibliai történetek (pl. a bábeli torony, a nyelvek sokféleségére magyarázatot kínáló okadó történet), és más, mítoszokhoz hasonló, nem bibliai történetek is, melyeken keresztül eljuthatunk a teremtésmítoszokig. Itt még ne használjuk a mítosz szót, helyette a történetet ajánljuk. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : emlékezet C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : beszélgetés
10 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M 1. Idézzünk fel olyan történeteket, amelyek a világ valamilyen jelenségét magyarázzák! Mit gondoltok, miért találtak ki ilyen történeteket a régi idők emberei? JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2. feladat T/2. 5. oldal 30 PERC 15 perc szövegfeldolgozás, 15 perc bemutatás Tanári instrukciók A feladat célja, hogy a gyerekek a három szöveg feldolgozásával ráhangolódjanak a fejezet teremtéssel, születéssel kapcsolatos történeteire. A szövegeket néhány órával korábban már adjuk oda a tanulóknak, hogy olvashassák, megismerhessék, eligazodjanak azok világában. A gyerekek szabadon választhassanak a szövegek közül. Egy történettel több csoport is foglalkozhat. Az órán a gyerekek 4-5 fős csoportban dolgozzanak. Valamennyi csoport oldja meg a szövegéhez kapcsolódó feladatokat. Ennek segítségével egy-egy csoporttag röviden foglalja össze az osztály többi tagjának is a történetet. K iemelt ké s z s égek, kép e s s égek: szövegértés, szóbeli szövegalkotás, lényegkiemelés Célcsoport differenciálás: az egész osztály M unk aformák: heterogén csoportok Módszerek, eljárá sok: csoportos szövegfeldolgozás és -bemutatás 2. A teremtés, a világ keletkezése A) Olvassátok el a szöveget, majd válaszoljatok a kérdésekre! A VILÁG ÉS AZ EMBEREK TEREMTÉSE (közép-amerikai, maja mítosz) Elmélkedtek (az istenek), és íme, megvilágosodtak, megjelent az Ősfényhajnal, és terveikben megjelent az ember. Ennek utána elgondolták a teremtést, elgondolták a fák és a folyondárok növekedését, az élet születését és az ember alkotását és a sötétségben és fénytelen éjszakában ekképpen szerezte mindezt Égszíve, az, akit Hurakánnak mondanak Miképpen legyen élet, és miképpen jöjjön létre világosság? Kinek kell gondoskodnia táplálékról és betevő falatról? Jöjjön immár, és legyen! Népesüljön be az üresség! Húzódjanak félre a vizek, és hagyják el helyüket! Tűnjenek elő a szárazok, és szilárduljanak! Legyen! Így szóltak.
K E Z D E T T Ő L F O G V A M E G R E N D Í T E T T A L É T E Z É S C S O D Á J A 11 Legyen élet és legyen világosság az égen és a földön! És ne legyen ragyogás, nagyság és dicsőség művünkben és teremtésünkben, míg nem alkottunk embert, míg testet nem öltött az ember! Így szóltak. És utána megcselekedték, és így megteremtették a földet. Igen, így volt, így teremtették a földet. Nem volt föld, és így szóltak: Föld! És egy szempillantás alatt létrejött a föld. Ekképpen teremtetett a föld, így teremtetett általa, kinek neve Égszíve és Földszíve, és aki terméken y - nyé tette a földet, mikor még várakozás borult az égre, és víz borult a szárazra. Így történt, hogy teljessé vált a mű, és ekkor elmélkedtek és megvilágosodtak, és gondolkodtak és megcselekedték. Ennek utána megteremtették a bércek vadjait, az erdők démonait és a hegyek szellemeit, őzeket, madarakat, pumákat, jaguárokat, kígyókat, csörgőkígyókat, viperákat és a liánok démonait. Azt kívánták, hogy minden földi élő imádja őket. De az állatok nem értették egymás beszédét, ezért nem mentek semmire, és nem tudtak tenni semmit. Így hát áldozatul adták mindet, és a föld állatai arra ítéltettek, hogy megölessenek, és táplálékul szolgáljanak. Ekkor a Teremtő és az Alkotó, a Nemző és a Szülő elhatározták, hogy új kísérletbe kezdenek, megteremtik és megalkotják az embert. Teremtsünk hát engedelmes és tisztelettudó lényeket, akik táplálnak és eltartanak minket. Így szóltak. Ezután következett a teremtés és a formálás. Földből és sárból alkották a húsát. De látták, hogy nem jó És az emberi alakokat fából azonnal elkészítették. Olyanok voltak, mint az emberek, beszéltek, mint az emberek, és benépesítették a föld színét. Éltek és sokasodtak, lányaik voltak, fiaik voltak a fából alkotott embereknek, de nem volt lelkük, nem volt értelmük, és nem emlékeztek a Teremtőre és az Alkotóra. Elfelejtették Égszívét, és ezért elveszítették kegyelmét. Égszíve vízözönt bocsátott rájuk, és a hatalmas vízözön a fából teremtett alakok fejére zúdult. a) Egy vagy több isten vett részt a teremtésben? b) Mi az, ami már a teremtés előtt is létezett? c) Milyen tevékenységgel történik a teremtés? d) Milyen sorrendben jelennek meg a dolgok a teremtés során? e) Miből teremtik az embert? f) Mi az ember teremtésének a célja? g) Mennyi idő alatt megy végbe a teremtés? h) Készítsetek folyamatábrát a cselekményről! Válasszatok szóvivőt, aki az ábra segítségével elmeséli a történetet! B) Olvassátok el a szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre!
12 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M A VILÁG KELETKEZÉSE (részlet a Kalevala című finn eposzból) Telt az idő egy darabig, Egy picinyke pillanatig, Kacsa jött, kecses madárka, Kóvályogva, karingálva, Földet néz, hol fészkelhetne, Helyet, hol lakása lenne. Száll keletre, napnyugtára, Száll éjszaki, déli tájra, Fészekföldet csak nem kaphat, Helyet bárha legrosszabbat, Fészkét ahol felüthesse Lakát hova helyezhesse. Ott szálldogál, repdesődik, Tanakodik, tépelődik: Szobámat ha rakom szélen, Habokon ha lakom lészen, Szél szobámat feldöntheti, Hab a házam elöntheti. Hát ekkor a Vízasszonya, Víz asszonya, ég leánya, Térdit tengerből emelé, Lapockáját hullám fölé, Hogy a réce ott fészkelne, Lakóhelyre, jóra lelne. A kecses kacsamadárka Ott repesve, szálldogálva, Észreveszi kék víz tükrén Vízasszonya térdit tüstént, Véli: pástos emelkedő, Gyepesedő kis dombtető. Csak repesget, csak szálldogál, A térdfőre lassan leszáll, Fészkit rajta meg is rakja, Arany tojást tojik abba, Arany tojást hat darabot, Hetediket vasbul valót. Kotlik, ül tojásit költve, Azt a térdfőt melengetve, Ül egész nap, másnap is ül, Harmadnap is azonfölül; Már akkor a Vízasszonya, Vízasszonya, ég leánya Érzi, hőség jön reája, Parázs minden porcikája, Véli, térde lángra lobban, Minden íze olvadóban. Itt a térdén egyet rándít, Minden tagján egyet rázint; Tojás mind a vízbe szédül, Tenger habjai közé dűl, Cserepekre hull csörögve, Száz darabra zúzik össze. ( ) Tört tojásnak alsó fele Válik alsó földfenékké, Tört tojásnak felső fele Fényes nappá fenn az égen, Fehérjének felső fele A halovány holddá lészen; Tojáson mi tarka rész volt, Égen csillag lesz belőle, Tojáson mi feketés volt, Lesz belőle ég felhője. Az idők így múlton múlnak, Öreg évek elvonulnak, Nap fiatal ékeskedvén; Úszik ám a Vízasszonya, Vízasszonya, ég leánya Ama csendes nagy vizeken, Homályos habok hegyiben. Előtte a vékony víz-ség, Megette a merő menny-ég. Esztendő kilenc már telve, A tizedik nyárra kelve Fölüti fejét a vízbül, Homlokát a habok közül, Akkor alkotásit kezdi, Teremtéseit teremti A sík tenger tág mezején, A temérdek víz tetején. Hol kezét kanyarította, Földfokot szakajt ki ottan, Ahol lába földet ére, Halas vermet vájt helyére; Hol alá-alábukott volt, Oda mélységeket módolt. Földnek fordul oldalaslag, Alacsony martok maradnak, Lába fordultába Lazacos hely lesz utána, Fejjel föld felé jutottan Kis öblöket alkot ottan.
K E Z D E T T Ő L F O G V A M E G R E N D Í T E T T A L É T E Z É S C S O D Á J A 13 Úszik el a földtül aztán, Majd megáll a tenger síkján, A tengerbe sziklát szerze, Zátonyokat szóra szerte Hajók tönkre tételéül, Hajósok haló helyéül. (Vikár Béla fordítása) a) Milyen csodás lény segítségével jönnek létre a dolgok ebben a történetben? b) Mi az ő szerepe a teremtésben? c) Mi létezett már a teremtés előtt is? d) Miből eredezteti a világot a történet? e) Soroljátok fel, mi lett a tojás egyes részeiből! f) Mi lehet az oka annak, hogy éppen a tojásból teremti a népi képzelet a világot? g) Mennyi idő alatt megy végbe a teremtés? h) Keressétek meg a térképen Finnországot! Milyen földrajzi adottságok jelennek meg a teremtéstörténetben? i) Folyamatábrán vázoljátok a cselekményt, majd ennek segítségével mesélje el szóvivőtök, miről szól a finn teremtéstörténet! C) Olvassátok el a szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre! AZ ÉGBŐL HULLOTT ASSZONY (észak-amerikai mítosz) Réges-régen, mielőtt az emberek a Földön laktak, az égben éltek, ugyanis az égbolt fölött volt egy másik világ. Vadállatokkal népes erdők, tavak és folyók voltak ott, és emberek, akik falvakban települtek össze. Az egyik faluban élt egy fiatalasszony, Aténtszik. Nap mint nap kijárt a mezőre dolgozni, s a kutyája is vele tartott. A kutya szívesen szimatolt, csatangolt a környéken, s ilyenkor kiugrasztotta vackukból a vadakat. Egy napon Aténtszik éppen gyomlált, amikor dühös morgásra lett figyelmes a liget felől. Aggódva hívta kutyáját, de az eltűnt a sűrű bozótban. Nyomban ezután hangos ugatás hallatszott, majd egy súlyos, szőrös állat tört elő a bokrok árnyékából, egy medve, nyomában a kutyával. Bár Aténtszik nagyon félt, követte őket. Egy szakadék szélén bukkant rájuk. A medve szembefordult ellenfelével, míg háta mögött tátongott a mélység. Nem volt hova menekülnie. A kutya dühödten ugatott, majd a vadállat torkának ugrott, s mindketten belezuhantak a szakadékba. Aténtszik rémülten felkiáltott, majd a szakadék széléhez sietett, abban reménykedve, hogy egy ág vagy egy szikla fölfogta a kutyáját. Előrehajolt, de semmit sem látott, még a szakadék alját sem. Úgy
14 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M tűnt neki, hogy feneketlen ez a mélység. Izgalmában egyre mélyebbre hajolt, míg aztán elveszítette egyensúlyát, és beleszédült a semmibe. Aténtszik hosszú ideig zuhant, zuhant lefelé. Nem is sejtette, hogy keresztülsiklott az égbolton tátongó résen. Messze, nagyon messze a világtól, ahonnan a fiatalasszony lezuhant, hatalmas óceán hömpölygött. Nem volt rajta egyetlen sziget, de még egy szikla sem, és partok sem szegélyezték. Mégsem volt teljesen elhagyatott. Itt élt a teknősbéka, a hód, a pézsmapocok és mindenféle más víziállat. A teknősbéka pillantotta meg először Aténtsziket. Még csak egy kis pont volt az égen, de a teknős azonnal sejtette, hogy valami szokatlan dolog történt. Miféle csoda ez? rikkantotta kíváncsian, s nagy hangon hívta társait. Gyertek gyorsan, gyertek már! Nézzétek csak, mi esett le hozzánk az égből! Úgy tűnik, valamiféle eleven teremtmény. A teknős híres volt hidegvéréről és nagy bölcsességéről. A többi állat megértette, hogy jelentős esemény tanúi lettek. De mit kezdjenek az égből pottyant ismeretlennel, hogyan fogadják? Mindannyian azon a véleményen voltak, hogy ez a levegőből érkező jövevény nem tudhat úszni, és azonnal meg fog fulladni. Hogyan lehetne megmenteni? S míg ők egymás szavába vágva tanácskoztak, Aténtszik vészesen közeledett az óceán felszínéhez. Ekkor a hód, farkával a vízre csapva, csendet parancsolt, s a teknőshöz fordult: Te vagy köztünk a legidősebb és a legbölcsebb. Én megbízom a te döntésedben. Cselekednünk kell, nem vesztegethetünk el több időt! jelentette ki a teknős. Készítsünk valami biztos pontot az óceán felszínén, ahol ez a különös állat megvetheti a lábát. Merüljetek le gyorsan az óceán fenekére, és hozzatok fel annyi földet, amennyit csak tudtok! Így is tettek. A pézsmapocok és a vidra többször is lemerült a tenger mélyére, a hód pedig széles farka segítségével egyengette a földet a teknős páncélján. Apránként fölépítettek egy kis szigetet az óceán színén. Mikor elkészültek, a vízimadarak fölröppentek Aténtszik fogadására, csőrük hegyével megtámasztották, és úgy irányították, hogy puhán szálljon le az előre elkészített szilárd talajra. A fiatalasszony így baj nélkül ért földet. Az állatok által épített kis sziget volt az első szárazföld bolygónkon, s Aténtszik volt rajta az első ember. A szigetecske később nőni kezdett, s minden irányban kiterjeszkedett, míg végül az óceán nagy részét beborította. Aténtszik egy kislánynak adott életet, akinek aztán ikerfiai születtek, a nyugati szél gyermekei. Mindkettő alakított a világon, de úgy, ahogyan az ellentétes természetüknek megfelelt. Egyikük megteremtette mindazt, ami jó az embereknek, a nyarat, a fényt, a termékenyítő esőt, a másik a hideget, a szárazságot és a sötétséget. Az ikrek és nagyanyjuk, Aténtszik számos észak-amerikai törzs őse. a) Hány rétegű világot képzelhetünk el ebből a teremtéstörténetből? Melyek ezek? b) Közreműködik-e a teremtésben valamilyen isteni erő? c) Milyen események hatására kezdődik el a Föld teremtése? d) Minek az eredetére keres választ a történet? e) Milyen lényeknek van szerepük a teremtésben? f) Mi létezett a Föld kialakulása előtt? g) Mire következtethetünk a történet alapján: mi tartja a Földet?
K E Z D E T T Ő L F O G V A M E G R E N D Í T E T T A L É T E Z É S C S O D Á J A 15 h) Ábrázoljátok folyamatábrán az eseményeket, majd ennek segítségével mesélje el szóvivőtök, miről szól a történet! D) Olvassátok el az alábbi germán történeteket, és válaszoljatok a kérdésekre! A VILÁG KELETKEZÉSE A régi időkben semmi sem volt, Nem volt sem homok, sem tenger, Sem sós habok, Nem volt föld, nem volt fenn ég. Nem zöldült a fű még, Ásított a semmi. A határtalan semmiben élt a titokzatos világszellem, akit soha élő ember szeme meg nem pillantott. Ő teremtette messze északon a Ködök Birodalmát és délen a Muspellt, a Tűz Országát. A Ködök Birodalmában kút keletkezett, s ebből tizenkét folyam eredt: Hűvös, Harci, Vágy, Rohanó és a többiek. Ezek a folyamok jéggé váltak, s lassan kitöltötték a mély szakadékokat. A Tűz Birodalmából pedig forró lég és tüzes szikra áradt. Ott, ahol a forró levegő a fagyos folyamokkal összetalálkozott, megolvadt a jég, és az olvadó cseppekből egy óriás keletkezett: Ymir. Ez az Ymir a déróriások ősatyja, gonosz, félelmetes teremtés volt. Gylfi király most arról érdeklődött, hogy mit evett ez az Ymir, mivel táplálkozott. Megtudta, hogy a Köd Birodalmából áradó dér és a Tűz Országából jövő meleg találkozásánál egy óriási tehén is keletkezett, ennek a tejéből lakott jól Ymir és népe. Az óriás tehén nyalta, nyalogatta a sós dérsziklákat, s íme, a sziklák emberi formát öltöttek, kilépett belőlük a fenségesen szép Bur isten. Bur isten gyermekei óriáslányokkal házasodtak össze, s isteni gyermekeket hoztak a világra: az első gyermek Odin volt, a legbölcsebb, leghatalmasabb az istenek között. Később harc támadt az istenek és a déróriások között. Az istenek győzedelmeskedtek, s csak egyetlen óriáspár menekült meg a csatából. Tőlük származnak a későbbi óriások. Ezután az istenek Ymirből, az ősi jégóriásból megalkották a földet. Koponyájából lett az ég; négy sarkán négy törpe állott: Kelet, Nyugat, Észak és Dél. Csontjából keletkeztek a hegyek, véréből a tenger és a tavak, hajából a fák és a bokrok, fogából a kőgörgetegek és a sziklák. Szemöldökei falat alkottak, s ez választotta el a szárazföldet a tengerektől. Az északi szigeteken telepedtek le az óriások. A szárazföldet Midgardnak nevezték, ez lett az emberek lakóhelye, az istenek pedig Aszgardban építettek maguknak palotát. AZ EMBER TEREMTÉSE Ég és föld, felhők és tengerek már elváltak egymástól, de még sötét volt mindenütt. Ekkor Odin így szólt fivéreihez: Menjünk el Muspellbe, a Tűz Országába, ahol Surt kivont karddal állt őrt. Fogjunk néhány szikrát, s tegyük fel az égre. Úgy is tettek, ahogy Odin mondta. A Tűz Országából felfogott szikrából lett a nap, a hold és a csillagok. Csakhogy ezek eleinte nem tudták még, hogy milyen úton kell járniuk, egészen addig, míg az istenek pályát nem szabtak nekik. Gylfi királyfi figyelmesen hallgatta mindezt, majd így szólt: Nagy dolog volt, hogy földet és eget teremtettek, és megszabták a nap és az éj idejét. De vajon hogy keletkeztek az emberek?
16 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Erre a következő választ kapta: Egy napon a három isteni fivér a tengerparton haladva két fatörzset talált. Ezekből lettek az első emberek. Odin isten életet lehelt beléjük, Hönir isten értelmet adott nekik, és járni tanította őket, Loki isten pedig kiformálta arcukat, s megtanította őket látni, hallani és beszélni. Ezután ruhát készítettek az embereknek, s elnevezték a férfit Aszkrnak, a nőt pedig Emblának. Tőlük származik minden ember. a) Isten vagy istenek alkották a világot a történet szerint? b) Mi létezett a világ teremtése előtt? c) Milyen fontosabb események előzték meg a Föld teremtését? d) Sorold fel, Ymir mely testrészei mivé lettek a teremtés során! e) Miből lettek az emberek? f) Mely istenek hogyan játszottak szerepet az ember formálásában? g) Folyamatábrán vázoljátok fel a történet legfontosabb eseményeit, majd ennek segítségével meséljétek el, miről szól a germán teremtéstörténet! MEGOLDÁSOK A) a) több isten b) a vizek, egyébként az üresség c) szóval és cselekedettel d) 1. lépés: a világosság és a sötétség szétválása 2. lépés: a világosság 3. lépés: a föld 4. lépés: az állatok, a démonok 5. lépés: az ember e) Az embert először sárból, majd fából alkották. f) Cél: hogy imádják, szolgálják az isteneket. g) Nem derül ki a teremtés ideje. B) a) Vízasszony segítségével b) Rajta telepszik meg és rak fészket a réce. c) víz, állatok, de legalábbis a tojást rakó kacsa d) egy kacsatojásból e) 1. a kettétört tojás alsó fele: földfenék 2. a tojás felső fele: Nap 3. a fehérje felső fele: Hold 4. a tojás tarka része: csillagok 5. a tojás feketés része: felhők f) Többféle magyarázat is elfogadható, pl. a tojásból élet támad, a tojás alakja stb.
K E Z D E T T Ő L F O G V A M E G R E N D Í T E T T A L É T E Z É S C S O D Á J A 17 g) Éveken át (a tizedik évet említi a szöveg). h) a félsziget jelleg, a tagolt partok C) a) háromrétegűt (a föld, a víz alatti világ, és a föld feletti, égi világ) b) Nem. c) Egy másik világból érkezett asszony megmentésére hozzák fel az állatok a földet a víz mélyéről. d) a föld és az ember eredetére e) különböző vízi álaltoknak: teknős, pézsmapocok, vidra f) víz (tenger), állatok g) a teknős páncélja D) a) istenek b) a határtalan semmi c) 1. a Ködök Birodalmának és a Tűz Országának megteremtése 2. 12 folyam keletkezése 3. Ymir és az óriások teremtése 4. Bur isten létrejötte 5. istenek születése 6. az istenek és a déróriások harca, az istenek győzelme d) koponyájából az ég csontjából a hegyek véréből a tenger és a tavak hajából a fák és a bokrok fogából a kövek, sziklák szemöldökei választották el a szárazföldet és a tengereket e) két fatörzsből f) Odin életet lehelt beléjük, Hönirtől kapták az értelmet és a mozgást, Loki arcot formált nekik, látni, hallani és beszélni tanította őket. REFLEKTÁLÁS 3. lépés: 3. feladat T/3. 15. oldal 15 PERC Tanári instrukciók Beszéljük meg a három mítosz elolvasása, bemutatása utáni tapasztalatainkat. Frontális munka legyen a táblázat kitöltése. A táblázat beírásainak bővítése folyamatos lehet az egész fejezet anyagának feldolgozása során! Fogalmazzuk meg, hogy az emberiség öröktől fogva keresi az őt körülvevő világ jelenségeinek
18 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M magyarázatát, s ha ilyet nem talál, kreál egyet. Beszélgetésünkből formálódjon az a gondolat, hogy minden nép, minden kultúra rendelkezik a maga világmagyarázatával, teremtéstörténetével, ami egyben az irodalom születését is jelenti. A beszélgetés végén nevezzük meg és definiáljuk a gyerekek számára is érthetően a mítosz, a mitológia fogalmát. Állítsuk szembe a Biblia eredettörténeteit a mítoszokéval. Utaljunk az utóbbiak antropomorf jellegére, arra, hogy az istenek emberi cselekvések (munka, nemzés) mintáját követve teremtenek, s gyakran maguk is egy-egy természeti erővel azonosak, míg ez a két vonás s persze a többistenhit is idegen a Bibliától. (Kivétel a második teremtéstörténet a Bibliában.) Házi feladat, hogy a gyerekek elolvassák a többi csoport történetét is, és készítsenek illusztrációt valamelyikhez. Az illusztrációt külön papírra vagy plakátra készítsék, hogy majd ki lehessen állítani. Kiemelt készségek, képességek: vélemények, következtetések szóbeli megformálása Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: frontális M ó d s zerek, e ljárá s o k: táblázat kitöltése, beszélgetés 3. A történetek elolvasása után rögzítsétek tapasztalataitokat a következő táblázatban! MI LÉTEZETT MÁR A VILÁG KELETKEZÉSE ELŐTT IS? MILYEN LÉNYEK VEHETNEK RÉSZT A TEREMTÉSBEN? HÁNY VILÁGRÉTEG LÉTEZIK? HOGYAN TEREMTIK AZ EMBERT? MI AZ EMBER MEGTEREMTÉSÉNEK CÉL- JA? Gondolkodjatok az alábbi kérdéseken! a) Mi a közös az olvasott történetekben?
K E Z D E T T Ő L F O G V A M E G R E N D Í T E T T A L É T E Z É S C S O D Á J A 19 b) Keressétek meg a térképen azokat a helyeket, ahonnan származhatnak! c) Mi lehet az oka, hogy egymástól távoli helyeken születtek, mégis ugyanarról szólnak? d) Mi lehetett az ember célja az ilyen történetek megalkotásával? A mítosz görög eredetű szó, jelentése: történet, monda, egy történet elbeszélése. A mítoszok az írásbeliség előtti korokban keletkeztek. Leggyakrabban a világ (s benne az ember) keletkezéséről, természeti jelenségekről, istenekről, többnyire isteni eredetű, emberfeletti képességű hősökről szólnak. Egy-egy történet elbeszélése segítségével választ adnak az embert leginkább érdeklő, de megmagyarázhatatlannak tűnő jelenségekre. A mítoszok összessége a mitológia. e) Válassz ki egyet az olvasott történetek közül, és készíts hozzá illusztrációt!
2. A VILÁG TEREMTÉSE 7 óra R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1. 17. oldal 15 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A ráhangolódás a bűnbeesés történetét ábrázoló festmény felismerésével kezdődik. Ez lehetőséget ad arra, hogy jelezzük a gyerekeknek, ismét bibliai történettel fognak találkozni. Ezután önként jelentkezőkkel olvastassuk fel a szemelvényként közölt két bibliai teremtéstörténetet. K i e m e l t k é s z s é g e k, k é p e s s é g e k : olvasási készség C é l c s o p o r t d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k, e l j á r á s o k : beszélgetés egy képzőművészeti alkotás kapcsán, hangos olvasás 1. Nézzétek meg Michelangelónak a Vatikánban található Sixtuskápolna mennyezetére festett freskójának egy részletét! Milyen jelenetre ismertek a festményről? a) Kik a képen látható szereplők? b) Miről szól a történet? c) Hol olvasható? d) A Biblia nem ezzel a történettel kezdődik. Vajon milyen esemény előzi meg?
A V I L Á G T E R E M T É S E 21 JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2. feladat T/2. 17. oldal 30 PERC Tanári instrukciók A feladatokat homogén csoportokban oldják meg a gyerekek. Az A) csoporté egyszerű szövegértési feladat, és erőteljesebben csak az egyik szövegre koncentrál. A B) csoport feladata kicsit bonyolultabb, mert két szöveg összehasonlítását kéri, megadott szempontok alapján. A C) csoport feladatának megoldásakor a szövegértés nem cél, hanem eszköz. Elevenítsük fel azt az első modulban tett fontos megállapítást, hogy a bibliai történetek nem mítoszok, bár sokuknak van indokadó, eredetmagyarázó szerepük. Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy a második bibliai teremtéstörténet azonban közel van a mítoszok (antropomorf) szemléletmódjához. Olvassunk fel ízelítőül egy rövid részletet, igény szerint hosszabbat is lehet, a Károli Gáspár fordította Bibliából! A feladatmegoldás után minden csoportból egy tanuló ismertesse megfigyeléseik eredményeit. A fontosabb észrevételeket vázlat formájában is rögzítsük. Házi feladat legyen, hogy a folyamatosan vezetendő táblázatba írják be a gyerekek a bibliai teremtéstörténettel kapcsolatos információkat. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: szövegértés, lényegkiemelés, szövegértelmezés Célcsoport differenciálás A) nehezebben olvasó és szöveget nehezebben értő gyerekek B) jól olvasó, szöveget jól értő gyerekek, akik azonban igénylik az irányítást C) szintézisteremtésre, szövegértelmezésre leginkább alkalmas gyerekek Munkaformák: homogén csoportok, frontális Módszerek, eljárások: feladatmegoldás homogén csoportokban Eszközök: Biblia Károli Gáspár fordításában 2. Olvassátok el a bibliai teremtéstörténetet, és válaszoljatok a kérdésekre! A VILÁG TEREMTÉSE (A Teremtés könyve, Mózes I.) 1. Kezdetkor teremtette Isten az eget és a földet. A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket és Isten lelke lebegett a vizek fölött. Isten szólt: Legyen világosság, és világos lett. Isten látta, hogy a világosság jó. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől. A világosságot nappalnak nevezte Isten, a sötétséget pedig éjszakának. Azután este lett és reggel: az első nap.
22 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Isten újra szólt: A vizek közepén keletkezzék szilárd boltozat, és alkosson válaszfalat a vizek között. Úgy is lett. Isten megalkotta a szilárd boltozatot, és elválasztotta vele a boltozat fölötti és a boltozat alatti vizeket. Isten a boltozatot égnek nevezte. Erre este lett és reggel: a második nap. Isten ismét szólt: Gyűljenek össze az ég alatti vizek egy helyre, és emelkedjék ki a száraz. Úgy is történt. Isten a szárazat földnek nevezte, az összefolyt vizeket pedig elnevezte tengernek. Isten látta, hogy ez jó. Akkor megint szólt Isten: Teremjen a föld zöldellő növényeket, amelyek termést hoznak, és fákat, amelyek magot rejtő gyümölcsöt teremnek a földön. Úgy is lett. A föld zöldellő növényeket termett, amelyek termést hoznak fajuk szerint, és fákat, amelyek gyümölcsöt érlelnek, amelyben magvak vannak, a fajtának megfelelően. Isten látta, hogy ez jó. Este lett és reggel: a harmadik nap. Akkor megint szólt Isten: Legyenek világító testek az égbolton, s válasszák el a nappalt az éjszakától. Ezek határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éveket. Fényeskedjenek az égbolton, s világítsák meg a földet. Úgy is lett. Isten megteremtette a két nagy világítót. A nagyobbik világítót, hogy uralkodjék a nappalon, és a kisebbik világítót, hogy uralkodjék az éjszakán, s hozzá még a csillagokat. Isten az égboltra helyezte őket, hogy világítsanak a földnek, uralkodjanak a nappal és az éjszaka fölött, s válasszák el a világosságot meg a sötétséget. Isten látta, hogy ez jó. Este lett és reggel: a negyedik nap. Isten szólt: A vizek teljenek meg élőlények sokaságával, az égen, a föld felett pedig röpködjenek madarak. Úgy is történt. Isten megteremtette fajtájuk szerint a nagy tengeri állatokat és mind az élőlényeket, amelyek mozognak vagy a vízben úszkálnak. És a röpködő madarakat is, ugyancsak fajtájuk szerint. Isten látta, hogy ez jó. Isten megáldotta őket és így szólt: Legyetek termékenyek, szaporodjatok, lepjétek el a tengerek vizét, s a madarak is szaporodjanak a földön. Este lett és reggel: az ötödik nap. Aztán szólt Isten: Hozzon létre a föld élőlényeket fajuk szerint: háziállatokat, csúszómászókat és mezei vadakat fajuk szerint. Úgy is történt. Isten megteremtette a mezei vadakat fajuk szerint, a háziállatokat fajuk szerint és az összes csúszómászót a földkerekségen, fajonként. Isten látta, hogy ez jó. Isten újra szólt: Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog. Isten megteremtette az embert, saját képmására alkotta, férfinak és nőnek teremtette. Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog. Azután ezt mondta Isten: Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden növényt táplálékul adok. Úgy is történt. Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a hatodik nap. 2. Így készült el a föld és az ég minden bennelevővel együtt. Isten a hetedik napon befejezte művét, amit alkotott. A hetedik napon megpihent munkája után, amit végzett. Isten megáldotta és megszentelte a hetedik napot, mert azon megpihent egész teremtő munkája után. Ez a története az ég és a föld teremtésének, ahogy az lefolyt. A MÁSODIK TEREMTÉSTÖRTÉNET, A PARADICSOM Azon a napon, amikor az Úristen a földet és az eget megalkotta, még nem volt a földön semmiféle vad bozót, és nem nőtt semmiféle mezei növény, mert az Úristen még nem adott esőt a földnek, s nem volt ember sem, hogy a földet művelje. Egyszer pára szállt fel a földről, és megáztatta a föld
A V I L Á G T E R E M T É S E 23 egész felszínét. Akkor az Úristen megalkotta az embert a föld porából és orrába lehelte az egész leheletét. Így lett az ember élőlénnyé. Az Úristen kertet telepített Édenben, keleten és oda helyezte az embert, akit teremtett. És az Úristen a földből mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálkozásra alkalmas; azután kisarjasztotta az élet fáját a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának a fáját. Egy Édenben eredő folyó öntözte a kertet, s ott négy ágra szakadt. Az egyiknek a neve: Pison: ez átfolyik Havilla egész földjén, ahol arany található. Ennek az országnak aranya kiváló, van ott még bdellium és onixkő is. A második folyó neve: Gichon, ez öntözi Kus egész földjét. A harmadik folyó neve: Tigris, ez Asszurtól keletre folyik. A negyedik folyó az Eufrátesz. Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze. Az Úristen parancsot adott az embernek: A kert minden fájáról ehetsz. De a jó és a rossz tudás fájáról ne egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz. Azután így szólt az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lennie. Alkotok neki segítőtársat, aki hasonló hozzá. Az Úristen megteremtette még a földből a mező minden állatát s az ég minden madarát. Az emberhez vezette őket, hogy lássa, milyen nevet ad nekik. Az lett a nevük, amit az ember adott nekik. Az ember tehát minden állatnak, az ég minden madarának és a mező minden vadjának nevet adott. De a maga számára az ember nem talált segítőtársat, aki hasonló lett volna hozzá. Ezért az Úristen álmot bocsátott az emberre, s amikor elaludt, kivette egyik oldalcsontját s a helyét hússal töltötte ki. Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt és az emberhez vezette. Az ember így szólt: Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfiből lett. Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz. Mind az ember, mind az asszony meztelen volt, de nem szégyenkeztek egymás előtt. (Gál Ferenc fordítása) A) Válaszoljatok a kérdésekre! a) Isten vagy istenek vesznek részt a teremtésben? b) Hány nap alatt zajlott a teremtés? c) Vázold fel a teremtés sorrendjét! d) A teremtés egy része szétválasztás, más része feldíszítés. Melyek ezek a részek? e) Milyen tevékenységgel történik a teremtés? f) Mi áll a második teremtéstörténet középpontjában? B) Töltsétek ki az alábbi táblázatot! A teremtés ideje AZ ELSŐ TEREMTÉSTÖRTÉNET A MÁSODIK TEREMTÉSTÖRTÉNET Az ember teremtésének módja
24 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M A nő teremtése A nő teremtésének célja Az ember és más élőlények teremtésének sorrendje Az ember teremtésének célja C) Válaszoljatok a kérdésekre! a) Miért nevezhetjük az első teremtéstörténetet piramisszerűnek? b) Milyen ismétlődő elemek teremtik meg a szöveg ritmusát? Milyen szavak ismétlődnek? Milyen szerkezetek ismétlődnek? Melyik nép teremtéstörténetében találkozhattál már hasonló ismétlődésekkel? MEGOLDÁSOK A) a) Isten b) 6 + 1 = 7 c) 1. nap: ég és föld 2. nap: világosság és sötétség 3. nap: szárazföld, tenger és zöld növények 4. nap: a Nap, a Hold és a csillagok 5. nap: vizi élőlények és a madarak 6. nap: szárazföldi állatok, az ember 7. nap: Isten befejezte művét, és megpihent munkája után d) az 1 4. nap szétvélasztás; az 5 7. nap feldíszítés e) Szóval történik a teremtés Isten akaratából. f) az ember teremtése B) AZ ELSŐ TEREMTÉSTÖRTÉNET A MÁSODIK TEREMTÉSTÖRTÉNET A teremtés ideje (6+1 nap) 7 nap Nem tudható. Az ember teremtésének módja Szóval történik. A föld porából formálta, az orrába lelket lehelt. A nő teremtése Együtt és azonos módon a A férfi oldalcsontjából. férfivel. A nő teremtésének célja Ugyanaz, mint a férfié. A férfi segítőtársa legyen. Az ember és más élőlények teremtésének sorrendje Először a növényeket, majd az állatokat, végül az embert teremtette Isten. Először az embert, majd a többi élőlényt.
A V I L Á G T E R E M T É S E 25 Az ember teremtésének célja Uralkodjék a teremtett világ fölött. Művelje és őrizze az Édent és annak teremtményeit. 3. lépés: 3. feladat T/3. 21. oldal 20 PERC Tanári instrukciók A téma egészében fontos szerepet kap a képzőművészeti alkotások vizsgálata és értelmezése. Ennek egyik lépése Michael Wolgemut A hat nap műve című illusztrációjának elemzése. A feladatot egyénileg vagy páros munkában oldják meg a gyerekek. Az f) feladat házi feladat lehet. Kiemelt készségek, képességek: asszociációs képességek, képolvasás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: egyéni vagy páros, frontális megbeszéléssel Módszerek, eljárások: képelemzés Eszközök: Michael Wolgemut: A hat nap műve 3. Nézzétek meg Michael Wolgemut A hat nap műve című illusztrációját!
26 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Michael Volgemut (1434 1519) A hat nap műve a) Mit gondoltok, mi okozhat nehézséget, ha egy képzőművész a bibliai teremtéstörténet eseményeit kívánja ábrázolni? b) Hogyan oldja meg a művész ezt a problémát a fenti illusztráción? c) Magyarázzátok meg a mű címét! d) Adjatok címet az egyes képkockáknak! 1. 2. 3. 4. 5. 6. e) Meséljétek el a teremtéstörténetet saját szavaitokkal az illusztráció alapján! f) Egészítsétek ki a sorozatot egy hetedik képkockával!
A V I L Á G T E R E M T É S E 27 4. lépés: 4. feladat T/4. 23. oldal 15 PERC Tanári instrukciók A feladat célja, hogy felhívja a figyelmet a hetes szám jelképes szerepére, illetve a mesékben, szólásokban stb. való gyakori jelenlétére. A gyerekek négy-öt fős homogén csoportokban oldják meg a feladatot: a B) csoport feladata összetettebb, ezt vegyük figyelembe a csoportalkotásnál. A csoportok ismertessék egymással megoldásaikat. K iemelt ké s z s égek, kép e s s égek: szövegértés, szóbeli szövegalkotás, szókincsbővítés Célcsoport differenciálás A) nehezebben olvasó és szöveget nehezebben értő gyerekek B) szintézisteremtésre, szövegértelmezésre leginkább alkalmas gyerekek M unk aformák: homogén csoportok, frontális megbeszélés Módszerek, eljárások: szövegfeldolgozás Eszközök: O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások 4. A hetes szám különösen fontos szerepet kap a Biblia teremtéstörténetében! A) Gyűjtsétek össze, milyen helyzetekben, kifejezésekben, szólásokban találkozunk a hetes számmal! A szólásoknál magyarázatot is adjatok! B) Olvassátok el az alábbi részletet O. Nagy Gábor Mi fán terem? című könyvéből, és válaszoljatok a kérdésekre!
28 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M Hogy miért éppen heten vannak a gonoszok, az ördögök, a boszorkányok, azt akkor értjük meg, ha arra gondolunk, hogy a mesebeli sárkánynak is hét feje van, a mese hőse hetedhét országon is el tud jutni hétmérföldes csizmájával; hétpecsétes titokról beszélünk, és hetedik mennyországról, hét országra szóló a lakodalom, és aki már messze van, az a hetedik határban jár. Az ókorban is a világ hét csodáját emlegették, és a hónapot is hetekre osztották fel. Mindez azzal van kapcsolatban, hogy a primitív népek egyes számoknak, elsősorban a 7-nek, azután a 3-nak, a 9-nek és a 12-nek titokzatos jelentőséget, szimbolikus értékeket tulajdonítottak. Hogy mi ennek a számmisztikának a végső magyarázata, arra már manapság, e hiedelem keletkezése után sok ezer évvel nem lehet biztos feleletet adni. Mindenesetre figyelmet érdemel az a feltevés, hogy a hetes szám szimbolikus misztikus értéke összefügg a mai tízes számrendszerben való számolástól eltérő, hajdani más számrendszerek használatával. Joggal feltehető ugyanis, hogy a régi ötös, húszas és hatvanas számrendszereken kívül valamikor, a történelem előtti időkben hetes számrendszerrel is kísérletezett az emberiség, és mivel ebben a 7 volt a mai 10-nek megfelelő első nagyobb egység, a hetes számnak különös jelentőséget tulajdonítottak; a nagyság vagy befejezettség, a zártság szimbólumát látták benne. Abban, hogy a hetes szám ilyen nagy jelentőséget kapott a régiek tudatában, valószínűleg annak van a legnagyobb szerepe, hogy az időszámításnak már a legrégibb időben is a hét napból álló naptári hét volt az alapja. a) Mi magyarázza a hetes szám különös jelentőségét? b) Minek a szimbóluma volt a hetes? c) A szövegben szereplő példák közül melyek szoktak a mesékben előfordulni? d) Mit jelentenek a következő kifejezések? Alkossatok velük egy-egy mondatot! hétpecsétes titok Jelentése:... Mondatban:... a hetedik mennyországban érzi magát Jelentése:... Mondatban:... MEGOLDÁSOK B) a) A hetes számrendszerben ez volt az első legnagyobb egység. b) A nagyság, a befejezettség, a zártság szimbóluma volt. c) Mesei előfordulások: hétfejű sárkány, hetedhét ország, hétmérföldes csizma.
A V I L Á G T E R E M T É S E 29 REFLEKTÁLÁS 5. lépés: 5. feladat T/5. 25. oldal 10 PERC Tanári instrukciók A bibliai teremtéstörténettel foglalkozó órákat zárjuk beszélgetéssel az egyik leghíresebb ide vonatkozó festményről, Michelangelo Ádám teremtése (1509 1510) című freskójáról (részlet a Sixtus-kápolna freskójából). Kiemelt készségek, képességek: a festészet formanyelvéről való megnyilvánulás Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: frontális M ó d s zerek, e ljárá s o k: beszélgetés Eszközök: Michelangelo: Ádám teremtése 5. Nézzétek meg Michelangelo Ádám teremtése című festményét! a) A teremtés mely pillanatát ábrázolja a festő? b) Miben felel meg a kép a Bibliában olvasott szövegnek, és miben tér el attól? Megfelelések:... Eltérések:... c) Ki a két főalak? d) Hol fekszik Ádám, és hol az Úr?
30 S Z Ö V E G É R T É S S Z Ö V E G A L K O T Á S 6. É V F O L Y A M e) Milyen színeket látunk az egyik, milyeneket a másik alak körül? Mi lehet ennek a jelentése? f) Milyen kapcsolatot fedeztek fel Wolgemut illusztrációja és Michelangelo festménye között? RÁHANGOLÓDÁS 6. lépés: 6. feladat T/6. 26. oldal 20 PERC Tanári instrukciók A görög világmagyarázatra, az istenek születésére azért érdemes viszonylag hosszú időt fordítanunk, mert tanulmányainkban, de egész életünkben is elkísér bennünket a görög kultúra számos vonatkozása. A feldolgozás lehetséges lépései 1. Hangulatteremtésként hallgassuk meg Richrad Strauss Imigyen szóla Zarathustra c. művének bevezetőjét. Kezdeményezzünk rövid beszélgetést a zene hangulatáról, arról, milyen képzeteket idéz fel bennünk. A zene fenségessége miatt illik a témához. 2. Ezután ismerkedjünk meg a szöveggel. Emlékeztessük a gyerekeket arra, hogy magának a mítosznak nincs egyetlen autentikus szövege. A szövegrészlet még a rövidítések ellenére is talán túl hosszú és túlzsúfolt. Nyugodtan daraboljuk tovább, hagyjunk ki belőle, tömöríthetjük is. 3. A Prométheusz- és a Pandóra-történetet külön is feldolgozhatjuk (lásd: 12 14. feladat). Mellesleg ez utóbbi kínálja magát, hogy összevessük a bibliai bűnbeesés-történettel mint a halandóság, a munkára kötelezettség és az asszonyok alávetett helyzetének eredetmagyarázata. 4. Első alkalommal csak annyit olvassunk vagy olvastassunk fel a szövegből, amennyit az órai fel adatok megkívánnak. A szöveg további (esetleg) szakaszos olvasása házi feladat lehet. Így időt nyerhetünk a feladatok megoldására, azok alaposabb megbeszélésére. Kiemelt készségek, képességek: olvasási készség Célcsoport differenciálás: az egész osztály Munkaformák: frontális M ó d s zerek, e ljá r á s o k: zenehallgatás, hangos olvasás E s zközö k: Richard Strauss: Imigyen szóla Zarathustra CD 6. Hallgassátok meg Richard Strauss Imigyen szóla Zarathustra című művének bevezető tételét! Olvassátok el Trencsényi-Waldapfel Imre magyar ókortudós népszerű összefoglalójának rövidített változatát!
A V I L Á G T E R E M T É S E 31 ISTENEK SZÜLETÉSE (görög mítosz) Kezdetben csak Khaosz, a tátongó üresség létezett. Belőle vált ki Erebosz, az alvilági sötétség és Nüx, a fekete Éjszaka. Aztán megszületett Gaia, a széles mellű Föld, a világmindenség megingathatatlan alapja, s önmagából hívta létre Uranoszt, az Eget. Akkor már megjelent a világban minden élet ősforrása, a Szerelem. Az Ég a Föld után kívánkozott, s Gaia a százkezű Hekatonkheireket, az egyszemű Küklopszokat és a Titánokat hozta a világra. Ókeanosz volt a legidősebb a titánok közül, Kronosz a legfiatalabb. ( ) Ókeánosz felesége volt Thétüsz, Kronoszé pedig Rheia. ( ) De Gaia hiába szülte meg gyermekeit, Uranosz bilincsbe verte az egyszemű és a százkezű óriásokat, és az Alvilág legsötétebb mélyére taszította őket. ( ) Végül is Gaia elkeseredetten fordult gyermekeihez: Hallgassatok rám, gyermekeim, és álljatok bosszút kegyetlen atyátokon! Félelem fogta el a Titánokat, egyik sem mert szólni, csak Kronosz, a legfiatalabb vállalta, hogy eleget tesz anyja felszólításának, hiszen Uranosz maga idézte fel maga ellen Gaia és gyermekei haragját. Éles sarlót vett át anyjától, lesbe állt, és váratlanul súlyos sebet ejtett Uranoszon. Az Égnek a földre cseppenő véréből esztendőre megszülettek a bosszúálló Erinnüszek, abból pedig, ami a tenger habjaira hullott, Aphrodité, a Szerelem szépséges istennője támadt életre, s kagylóhéjban hajózott Küthéra, majd innét Küprosz szigetére. Kronosznak és Rheiának három leánya született, Hesztia, Déméter és Héra, meg három fia, Hádész, Poszeidón és Zeusz. De Kronosznak atyja, Uranosz átka járt az eszében, amely kimondta, hogy őt is saját gyermeke fogja legyőzni. Ezért gyermekeit, amint megszülettek, sorra lenyelte. Nem tudott ebbe belenyugodni Rheia, s mikor legkisebb fiát, Zeuszt hozta világra, elhatározta, hogy megmenti az életét. Követ pólyált be újszülött gyermeke helyett, azt adta át Kronosznak, Kronosz le is nyelte. Zeuszt pedig elrejtette Kréta szigetén, a Dikté-hegy barlangjában. ( ) Mert Zeuszra várt a legnagyobb hatalom, ő lett az istenek és emberek atyja, miután felnőtt, és beteljesítette az átkot, amelyet Kronoszra kimondott Uranosz. Ókeánosz leánya, Métisz, az Ész istennője látta el tanácsokkal, ő adta Zeusznak a varázsszert is, amellyel Kronoszt arra kényszerítette, hogy visszaadja lenyelt gyermekeit. Azok sorra ki is léptek a napfényre atyjuk gyomrából, de születésük rendjét megfordítva: elsőnek a bepólyált kő, utolsónak Hesztia. Ezért Hesztia a házi tűzhely istennője a legidősebb és a legfiatalabb isten egy személyben. Így Zeusz, a legkisebb fiú visszahozta az életbe idősebb testvéreit, s most már velük együtt küzdött meg Kronosszal a világ uralmáért. Kronoszt támogatták a Titánok, csak Ókeánosz állt félre a harctól, a leánya, Sztüx pedig, az Alvilág folyója négy gyermekével, a Győzelemmel, az Erővel, a Féltékenységgel és az Erőszakkal Zeuszt segítette, ezért kapta jutalmul, hogy a legszentebb eskü az ő nevét idézze. Prométheusz, Iapetosz fia is Zeusz és a többi fiatal isten oldalára állt, mert anyja, Themisz időben kioktatta. Hasznát vette Zeusz Prométheusz bölcs tanácsainak. Felhozta a Tartaroszból a Küklópszokat, akik akkor kovácsolták számára a villámot, Hádész számára pedig a láthatatlanná tévő sisakot, Poszeidón számára a háromágú szigonyt. Ilyen fegyverek segítségével győzték le Zeusz és testvérei Kronoszt és a Titánokat, majd maguk között osztották fel a világot. Zeusznak jutott az Ég, Poszeidónnak a tenger és Hádésznak a föld mélyén az Alvilág. A Titánokat pedig Zeusz letaszította a Tartaroszba, és a Hekatonkheireket, a százkezű óriásokat rendelte az őrizetükre. Utóbb Kronosznak megkegyelmezett, felengedte a Tartaroszból, de száműzte, és messze Nyugaton, a Boldogok Szigetein, az üdvözült halottak fejedelmévé tette. Akkoriban, amikor a Titánok harca folyt, már tele volt a világ istenekkel. És minden isten megszületése teljesebbé tette a világot valamivel, ami addig hiányzott. ( )