Tudománytörténet 5. 5. Előadás A globális változások kezdete
XIX. század közepe Kialakul a modern gyáripar (szén, gőzgép) Társadalomban, jogrendben, politikai felépítésben lényeges változások Fokozódó környezeteszennyezés A tudomány a technika és a gazdaság szolgálatába állt A fejlődés mellett a növekedés kerül előtérbe a természet kiaknázása
Evolúcióelmélet XIX. század: származástan fejlődésnek indul Kezdetben: a fajok a bibliai teremtés időpontjától készen vannak, azóta változatlanok
Evolúcióelmélet 1800: a természetben nincsenek állandó fajok, a földi életet lassú, folyamatos átalakulás jellemzi (Jean Lamarck, francia filozófus)
Darwin (1809-1882) 1800-as évek: ősemberi maradványok 1859: A fajok eredete A fajok eredete természetes kiválasztás útján, vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutó fajták fennmaradása darwinizmus lényege A élővilág ma élő fajai közös ősöktől származnak Az evolúció előrehaladása
Darwin Kiindulópont: változatosság (élő szervezet természete + környezeti feltételek) Az állatok azért sorolhatók rokonsági rendszerbe, mert egymástól származnak. A hasonlóságuk abból ered, hogy egy adott csoporthoz tartozó fajoknak közös az eredete, közös őstől származnak. A rendszerbesorolás az idő során kialakult különbségeket jelöli
Darwin 1860-as évek: emberré válás központi kérdés 1871: Darwin Az ember származása és nemi kiválasztás Statikus világkép dinamikus világkép Az ember már nem lehetett felsőrendű lény, melynek feladata a környezetének uralása
Örökléstan Tudományos alapú örökléstan: citológusok Örökítő anyag: kromoszómák Génelmélet: az egyes tulajdonságoknak saját hordozója van a kromoszómán belül Az egyes fajokra speciális génkombináció jellemző Fejlődés: mutáció
Gregor Mendel 1822 1884: grüni apát Örökléstan kérdéseit botanikai oldalról közelítette meg Piros és fehér virágú borsót keresztezett uniformitás törvénye
Az atomelmélet fejlődéstörténete Ókori görögök Komolyabb vizsgálatok: XVIII. sz. vége Lavoisier: 1790 körül kémiai elem fogalma John Dalton (1766-1844), angol vegyész: Atomok jellemzése A molekulák atomokból állnak Első atomsúlytáblázat
Az atomelmélet fejlődéstörténete Jöns Jakob Berzelius (1779-1848), svéd kémikus: Atomsúlytáblázat (oxigén atomsúlyra vonatkoztatott) Vegyjel
Dmitrij Mengyelejev Orosz tudós, 1834-1907 Az elemeket atomsúly szerint rendszerezte 1869: periódusos rendszer 63 elem Az elemek tulajdonságai atomsúlyukkal periodikusan változnak
Katódsugárzás Megkérdőjelezik a XIX. század végén az atom oszthatatlanságát A figyelem az elektromos jelenségek felé terelődött Elkezdték tanulmányozni az anyag szerkezetét 1897, Joseph Thomson (angol fizikus): elektron felfedezése katódsugárcső segítségével 1904: első szerkezettel rendelkező atommodell: mazsolás puding
Röntgensugárzás Wilhelm Conrad Röntgen (1854-1923), német fizikus 1895, röntgensugárzás
Radioaktivitás Antoine Becquerel (1852-1908), francia fizikus 1896: spontán radioaktivitás Urán: olyan sugarakat bocsát ki, amelyek ionizálják a levegőt, hatnak a fényérzékeny lemezre, egyes anyagoknál fénykibocsátást idéznek elő Az atommag szerkezetével függ össze a spontán kisugárzás
Curie házaspár Pierre Currie (1859-1906), francia fizikus Marie Curie-Sklodowska (1867-1934), lengyel származású francia fizikus és kémikus Polónium és rádium felfedezése Radioaktivitás és radioaktív elemek fogalma
Rutherford Sir Ernest Rutherford (1871-1937) Alfa és béta sugárzás felfedezője Számos radioaktív izotópot felfedez Felezési idő Radioaktív bomlás elmélete
Relativitáselmélet Albert Einstein (1879-1955), német fizikus 1905: speciális relativitáselmélet (tér és idő) 1916: általános relativitáselmélet (gravitáció új geometriai elmélete) Fénykvantum, foton fogalma Atomenergia békés felhasználása
Relativitáselmélet Eötvös Loránd (1848-1919), magyar fizikus Folyadékok felületi feszültsége (Eötvös-szabály) Gravitációs vizsgálatok: Eötvös-inga
Az atom szerkezetének feltárása Ernest Rutherford 1911: híres szórási kísérlet 1919: első mesterséges magátalakítás nitrogénből oxigén, proton felfedezése 1913: Bohr-féle atommodell
Radioaktív nyomjelzés Hevesy György (1885-1966) Radioaktivitás és izotópok kutatása Radioaktív nyomjelzés: fizikai, kémiai és biológiai kutatások
Mesterséges radioaktivitás Charles Wilson (1869-1959): Wilson féle ködkamra 1829: Geiger-Müller számláló 1932: neutron felfedezése, James Chadwick 1934 Frédéric Joliot-Curie és Iréne Joliot- Curie: mesterséges radioaktivitás más elemek is radioaktívvá tehetők Higanyból aranyat állítottak elő
Atommaghasadás Szilárd Leó Önfenntartó termonukleáris láncreakció lehetősége (atomerőművek, bombák) A világ első atomreaktora: 1942, Chicago Felhívja Roosevelt elnök figyelmét az atomfegyver előállítására Az atombombák robbantását elítélte, elfordult a magfizikától
Wigner Jenő (1902-1995) 1933: meghatározza a magerők nagyságát és hatótávolságát Fő kutatásai: atombomba és atomenergia Háború befejezése után: reaktortervezés
Teller Ede Magyar származású fizikus Molekula-spektroszkópia Béta bomlás elmélete Hidrogénbomba atyja
Űrkutatás és űrhajózás Isaac Newton: kiszámítja a Föld felszínétől való elszakadáshoz szükséges sebességet XIX. sz. végéig: nem lehet a világűrbe repülni Konsztantyin Ciolkovszkij: rakétatechnika és űrhajózás alapelveinek kidolgozója Rakétamozgás alapegyenlete Többlépcsős rakéta és az űrállomás gondolata Szovjet hordozórakéták és űrhajók alaptípusai Első műhold és első embert szállító űrhajó
Űrkutatás és űrhajózás 1957. október 4. Lajka kutya Szovjetúnió 1961. április 12. első ember a világűrben: Jurij Gagarin 1961. május 5. Alan Shepard első űrséta 1969. július 21. Neil Armstrong: A Hold felszínére lép Napjainkban: műholdak (tv, távközlés, GPS)
Masat-1 A Masat 1 (a Magyar és satellite szavakból képzett szó) az első teljesen magyar építésű műhold