Tervezz mindenkinek! Esélyegyenlőség mérnöki szemmel Az előadások összefoglalói Előadásvázlat: Perényi Tamás Akadálymentesítés az Építészkaron BME Építészmérnöki Kar, Lakóépülettervezési Tanszék 1. A rehabilitációs szakmérnökképzés története és jelen helyzete az Építészmérnöki Karon 2. Az akadálymentesítés oktatása a graduális képzés tárgyaiban 3. A BME Lakóépülettervezési Tanszék tananyagfejlesztési projekjének (TÁMOP 4.1.2.) akadálymentesítési munkarészei 4. A Kar által idén márciusban Az akadálymentesítés szakmai tudásának integrálása a BME Építészmérnöki Kar képzéseibe című TÁMOP-5.4.6. számú pályázat keretében nyert támogatás felhasználása Farkas Zita Akadálymentes közlekedés Rehabilitációs szakmérnök / Esélyegyenlőségi és akadálymentesítési szakoktató BME Gép- és Terméktervezés Tanszék zita.farkas@mail.bme.hu A közlekedés akadálymentesítése élettereinkben kiemelkedő szerepet játszik és a jövőben megjelenő mobil robotok, a fogyatékkal élőket, az időseket és minket is segítenek majd, mindennapi feladatainkat megkönnyítik. A Műegyetem GT3 és MOGI tanszékek közös kutatásának célja, hogy a mobilis robotok közlekedése nagyobb hatékonyságot és biztonságot érjen el, a velük való interakció természetes és emberi legyen, ezt segítik az általunk tervezett a navigálást segítő un. esztétikus marker, a fogyatékosságokat is figyelembe vevő ember-gép interakciók és a robotkompatibilis környezet. A téma rendkívül izgalmas és aktuális, emellett a rehabilitációs környezettervezéssel kapcsolódik össze, hiszen egy robot esetében, annak képességeire támaszkodva kell az optimális teljesítményt elérni az adott környezetben. Az akadálymentes és robotok számára is megfelelő
környezet megteremtéséhez az épített, a tárgyi és információs környezet összehangolása szükséges, legyen az egy intézmény, az otthon vagy a közösségi közlekedés tere. Tóth András: Robotok a fogyatékosság csökkentésének szolgálatában BME Gépészmérnöki Kar, Gyártástudomány és -technológia Tanszék A fogyatékosság csökkentésére irányuló tevékenységek három osztályba sorolhatók: 1. testi (szomatikus és pszichés), 2. funkcionális és 3. környezeti szinten megvalósuló beavatkozások. Mindhárom területen egyre növekvő szerep jut a fejlett technológiákon, köztük a robottechnológián alapuló eljárásoknak. A BME Gépészmérnöki Karán a 2000-es évek óta folynak ilyen témájú, több tanszék együttműködésében megvalósuló, és erős nemzetközi beágyazottságú kutatások. Az előadás három jelentős eredményű rehabilitációs robotikai projektről számol be, melyek az agysérülés következtében fellépő féloldali bénulás robottal segített gyógytornáztatásos rehabilitációjával (REHAROB-FIZIOROBOT-COSMOSYS), a testünkön viselhető járást segítő robotokkal (EVRYON), és enyhe időskori elbutulásban vagy a helyváltoztatás nehezítettségében szenvedők otthoni gondozásában szerepet játszó, a napi élettevékenységek ellátását segítő robotokkal (DOMEO) foglalkoznak. Hortobágyi Éva Design for All - Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont mindenkinek okl. építészmérnök és rehabilitációs szakmérnök kapcsolattartó - SINOSZ országos elnökségi tag A Mozgássérültek Budapesti Egyesülete egy kiválósági központot szeretne létrehozni az egyetemes tervezés szempontjaival megtervezett és előállított termékek és technológiák bemutatásra. Olyan mindennapi termékeket szeretnénk népszerűsíteni foglalkoztatók, tervezők és gyártók és kereskedők számára, amelyek mindenki, így a fogyatékos emberek számára is használhatók. A központ nem passzív bemutató terem lesz, hanem az Egyesület, mint civil szervezet az egész fővárosra kiterjedő közhasznú tevékenységeit is ebben a mindenki számára kialakított környezetben kívánja elvégezni a fogyatékkal élő emberek segítésére. A Egyetemes Tervezés Információs és Kutatóközpont (ETIKK) jogszabályi hátterét a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény adja, amelyet hazánk is ratifikált. Az Egyezmény előírja, hogy a részes államok elősegítik az egyetemes tervezést a szabványok és irányelvek kidolgozása során és kutatásokat és fejlesztéseket valósítanak meg, vagy segítenek elő az egyetemesen tervezett áruk, szolgáltatások, eszközök és létesítmények vonatkozásában.
Jókai Erika: Az Ergonómia és Pszichológia Tanszék esélyegyenlőségi vonatkozású oktatási, kutatási témája és projektjei BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék Szó lesz többek között az ergonómiai kurzusok Design for All és akadálymentes tervezés témakörhöz kötődő moduljairól és tantárgyairól, a pszichológiai képzések foglalkozási rehabilitációs témájú kurzusairól. A tanszék szakképzési kínálatában bizonyos kurzusokban, szakirányokban is megjelenik ez a témakör, a Foglalkoztatási rehabilitációs humán- és műszaki szaktanácsadó képzésben pedig ez a központi téma. Ezen kívül részt veszünk a BME Építészmérnöki karának Rehabilitációs környezettervező mérnöki képzésében két tantárgy erejéig, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal orvosszakértőinek képzéseiben, amelyekben szintén megjelennek a speciális és az akadálymentes termékek, szolgáltatások és környezet kialakításának szempontjai. Bemutatom továbbá a témákhoz készült jegyzeteinket és néhány hallgatói munkát. 2012 márciusában alakult meg a BME Foglalkozási Rehabilitációs Kutató Központja Dr. Izsó Lajos professzor vezetésével, amelyben tanszékünk főállású és megbízott munkatársai mellett intézményi partnereink többek között a Magyar Medikai Gyártók és Szolgáltatók Egyesülete (MMGYSZE), Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH), Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja (MEREK), Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI), és az Orvosi Rehabilitációért Alapítvány (ORA). Jelentősebb rehabilitációs témájú hazai és nemzetközi projektjeinkről fogok még említést tenni: ALADIN (Ambient Lighting Assistance for an Ageing Population) és CARE projektekben való részvételünkről (amelyet az Egészségipari Mérnöki Tudásközpont koordinált), és az ErgosCope munkaszimulátor fejlesztésében vállalt szerepünkről. Dr. Koch Mária Esélyegyenlőség - megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának munkavédelmi feltételei BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar, Munkavédelmi Továbbképző Központ Az előadás a fogyatékkal élő emberek foglalkoztatásához szükséges biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkahellyel kapcsolatos követelményekkel foglalkozik. Fehér Krisztina: IKT-val támogatott tanulói szolgáltatások feltérképezése és fejlesztése az egyetemeken, a nagy számú lemorzsolódás elkerülése érdekében BME Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet ktatásinnovációs és Felnőttképzési Központ
Az Oktatásinnovációs és Felnőttképzési Központ a BME oktatásmodernizációs törekvései részeként számos, az élethosszig tartó tanulás különböző szektoraiban működő EU-s kutatási és fejlesztési programban vesz részt. Az egyik ilyen futó projekt a STAY IN (Student Guidance at Universities for Inclusion - Hallgatói támogatás az egyetemeken a lemorzsolódás elkerülése érdekében), aminek céljai között van a már meglévő hallgatói támogatások feltérképezése, ezen szolgáltatások fejlesztése és egy elektronikus tanácsadó rendszer kifejlesztése. Mindezt a munkát azért végzi a 8 partnerből álló konzorcium a két éves projekt keretében, hogy megelőzze és ezáltal lecsökkentse a magas lemorzsolódást a felsőoktatási intézményekben. Hanák Péter, Kiss Norbert, Vajda Lóránt Életvitelt segítő infokommunikáció BME Egészségipari Mérnöki Tudásközpont (BME EMT) {hanak,kissn,vajda}@emt.bme.hu Ma már tudja mindenki, öregszik a népesség: csökken a születésszám, nő az átlagéletkor. Zajlik a digitális átállás is, az irodától a bankoláson át a televíziózásig. Terjed az informatika az egészségügyben és a szociális ellátásban is, csak sokkal lassabban. Nem jól van ez így. Az EMT-ben azt kutatjuk, hogyan lehetne infokommunikációs eszközökkel könnyebbé tenni az arra rászorulók egyedül élő idősebb emberek, krónikus betegek, fogyatékossággal élők napi életét, életvitelét. Projektjeinkben többek között vitális és tevékenységi adatok gyűjtésével és feldolgozásával (SGATE, CCE), esésfelismeréssel (CARE), egymástól távol élők virtuális jelenlétét lehetővé tevő hálózat fejlesztésével (CVN), mentális betegségek kialakulásának megelőzésével és korai felismerésével (M3W), tevékenységkövetéssel és szükséghelyzetek felismerésével (TeleNyugi) foglalkozunk. Előadásunkban projektjeink eddigi eredményeit, valamint a közeljövő terveit ismertetjük. Dr. Olaszy Gábor, Dr. Németh Géza: Beszédtechnológia az információs esélyegyenlőség szolgálatában BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszék A társadalmi integráció alapvető eszköze a beszéd. A beszéddel történő kommunikáció információs közműnek tekinthető. A magyar társadalom mintegy 60%-a használja az internetet. Az itt
szövegesen megjelenő és bevitt információ egyetlen alternatív interaktív megoldási lehetősége a beszédtechnológián alapuló telefonos információ hozzáférés. Tehát a beszédtechnológia alkalmazása automatizált információs szolgáltatásokban a magyar társadalom ma még információs szakadékban levő 40%-ának esélyegyenlőségéhez járulhat hozzá. Szűkebb értelemben az informatikában esélyegyenlőségen többnyire a fogyatékokkal élő emberek informatikai eszközökkel megvalósított segítését értik. Kutatócsoportunk több évtized alatt számos gyakorlati megoldást hozott létre. Néhány példa: A látássérült emberek számítógépes munkáját segítő képernyőolvasó rendszereket (pl. Jaws for Windows ) támogató szövegfelolvasó. Okostelefonok használatának új beszédtechnológiai lehetőségei nemcsak a látássérülteket, hanem például a gépkocsivezetőket is támogatják. A beszédsérült embereket (gégeműtét, afázia, izomsorvadás, stb.) támogató beszédprotézis rendszerek (pl. VoxAid programcsalád). Beszédvezérelt TV készülékek (vezérlés és műsortípus keresés) Pataki Máté, Kovács László: A W3C Magyar Iroda Akadálymentesítési Törekvései W3C Magyar Iroda mate.pataki@w3c.hu; kovacs.laszlo@sztaki.hu Az 1994-ben alapított World Wide Web Consortium (W3C) egy olyan szabványosítási testület, melynek ajánlásai meghatározzák a webtechnológiák fejlődési irányvonalait, olyan ismert a Web gerincét alkotó szabványok fűződnek a konzorcium nevéhez, mint a HTTP, a HTML és az XML. A W3C első akadálymentesítéssel kapcsolatos webes szabványát 1999- ben, 14 évvel ezelőtt jelentette meg, melynek legújabb változata a WCAG 2.0 2008 decemberében lett webes szabvány. A 2002-ben alakult W3C Magyar Irodának az MTA SZTAKI Elosztott Rendszerek Osztálya ad otthont. Az iroda fő célja a magyar webes élet fejlődésének elősegítése. Az iroda fontos feladata, hogy a magyarországi intézményekkel és cégekkel megismertesse a konzorcium fejlesztéseit és folyamatos tájékoztatást adjon róluk. Ennek legfontosabb eszközei a friss információkat nyújtó, magyar nyelvű honlap (w3c.hu), valamint a rendszeres, különböző webes témákban szervezett műhelykonferenciák. Az előadásban bemutatjuk a W3C konzorcium és a Magyar Iroda munkáját, a legfontosabb webes szabványokat valamint röviden ismertetjük a webes akadálymentesítés legfontosabb szempontjait Mátételki Péter: Intelligens gépi jeltolmács beszéd- és halláskárosultaknak SZTAKI A Tolmácskesztyű projekt célja egy olyan innovatív, intelligens segédeszköz megalkotása, melynek segítségével a beszéd- és halláskárosult emberek a mindennapi életben képesek kapcsolatba lépni ép embertársaikkal úgy, hogy az mindkét fél számára intuitív módon valósuljon
meg. A Tolmácskesztyű rendszer jelnyelvi szinkrontolmácsként működik, segítségével a fogyatékos felhasználók jelnyelven kommunikálhatnak az épekkel, akik a jelelt szöveget felolvasva hallják. A projekt során egy összetett hardver- és szoftverrendszert fejlesztünk ki. A kézmozgás érzékeléséhez szükséges szenzorokat, elektronikát és kommunikációs hardvert ergonomikusan integrálja a kesztyű, melyet a felhasználók az egyik kezükön viselhetnek. Segítségével Daktil jeleket (betűket), valamint betanított saját kifejezésekhez rendelt gesztusokat mutathatnak, melyeket a rendszer felismer. A komplex számítási feladatok elvégzéséért a felhasználó mobiltelefonja felelős: a gesztusleírók sorozatából betűket, azok természetes nyelvi feldolgozása során pedig szöveget állít elő, melyből beszédet szintetizál és végül felolvas..