KÖRNYEZETALAKÍTÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

KÖRNYEZETALAKÍTÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Bátmonostor készülő szerkezeti és szabályozási tervének környezetvédelmi munkarésze az alábbi törvényekkel, rendeletekkel, megyei és kistérségi tervekkel összhangban, azokhoz illeszkedve készül: 1995. évi LIII. tv. a környezet védelméről 1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról 1994. évi LV. tv. a földvédelemről 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról Nemzeti Környezetvédelmi Program Bács - Kiskun Megye Környezetvédelmi Programja Duna-Dráva Nemzeti Park térsége Területrendezési terve Bács - Kiskun Megye területrendezési terve A bajai kistérség fejlesztési koncepciója Bács - Kiskun Megye szennyvíz - elhelyezési koncepciója Levegővédelem Bátmonostor település teljes közigazgatási területére általános szabályozás szerint a légszennyezettségnek (immisszió) az egészségügyi határértékei az irányadók a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 4. - ban és 1. számú mellékletében foglaltak szerint. Mivel Bátmonostor település légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területei: a Duna-Dráva Nemzeti Park országos jelentőségű védett természeti területei (Ny on az Öreg-Duna, illetve a Holt-Dunaág), valamint a Nemzeti Park nyilvántartásában szereplő egyéb természeti területei (DNy - i., Ny - i. részen lévő belvízcsatornák vizes élőhelyei, illetve az Öreg-Duna és a Holt-Duna Nemzeti Parki területeken kívül lévő egyéb területei, vizes élőhelyei) nem érik el a 100, illetve 500 ha nagyságot összefüggően, így nem szükséges ezen területekre a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott légszennyezettség ökológiai határértékeit alkalmazni. A térségben az uralkodó szélirány É - ÉNy - i. A település levegőjének minőségét tekintve a térség egyik legkevésbé szennyezett, legkevésbé terhelt levegőjű részéhez tartozik az Országos Immissziómérő Hálózat adatai szerint, azaz az alap légszennyezettség nem számottevő. (A település a Környezetvédelmi Értesítő 2001. március 30. - án megjelent az évi 3. számában található "A KAC 2001. évi pályázati felhívásai" című anyag 1. mellékletében foglaltak szerint sem a "szennyezett", sem a "mérsékelten szennyezett levegőminőségű települések" között nincs felsorolva.) Ez köszönhető a település és környéke adottságainak: kevés és jelentős levegőterhelést nem okozó ipari üzem, viszonylag kevés parlagon hagyott mezőgazdasági terület. 1

A nagy távolságokról érkező légszennyező anyagok által okozott levegőterhelés a térségben meghatározó. A kémiai légszennyező komponensek tekintetében a település levegője tisztának mondható. Az ülepedő- és szálló por mennyisége száraz nyári időszakban időnként számottevő lehet a nagytáblás mezőgazdasági területek és a közigazgatási terület K i., ÉK i. területeinek deflációra kissé érzékeny talajminősége miatt. Az állattartó telepek környezetében a bűzterhelés időnként nem elhanyagolható. Mindezen adottságokat együttvéve várhatóan tarthatók és tartandók is a fenti rendelet előírásai szerinti immissziós határértékek. Légszennyező anyag kibocsátás szempontjából jelentős ipari üzemek, illetve termelő, vagy szolgáltató tevékenységet végző létesítmények Bátmonostor közigazgatási területén belül nem találhatóak. Ez alól kivételt csak a belterületi lakóterületen üzemelő színesfém kereskedő és feldolgozó üzem képez, ahol darálják, őrlik, valamint olvasztják is a színesfémeket (technológiai korszerűsítés várható, távlatban kiköltöznek a tervezett iparterületre), valamint a lakóterületektől ÉK re lévő majorban üzemelő fűrészüzem és gabonaszárító időnkénti porkibocsátása, továbbá a belterülettől Ny ra lévő állattartó telepek időnkénti bűzössége jelent, melyek hatása azonban a lakóterületen nem számottevő. Ez azt jelenti, hogy sem jelentősebb pontforrás, sem pedig jelentősebb helyhez kötött diffúz légszennyező forrás a fenti kivételektől eltekintve nincs és várhatóan nem is létesül a településen az alábbiak szerint. A meglévő üzemek és tevékenységek egyrészt a térség mezőgazdasági adottságaira és hagyományaira alapozva jellemzően élelmiszer feldolgozó üzemek (gabonaszárító, terménytároló), állattartó telepek, fóliás élelmiszertermelők, géptelepek, másrészt fafeldolgozó fűrészüzem, színesfém kereskedő és feldolgozó műhely, acél és műanyag szerkezet gyártó üzem, autójavító műhelyek, varroda, pékség, egy benzinkút, valamint kisebb kereskedelmi létesítmények. A nagyobb telephelyek néhány kivételtől eltekintve a külterületi majorokban, illetve a belterületi lakóterület mellett, attól ÉK re lévő majorban, gazdasági övezetben találhatóak. A belterületi lakóterületekhez kapcsolódva tervezett gazdasági terület fejlesztési területeire is ilyen döntően a mezőgazdasághoz kötődő feldolgozó-ipari üzemek és a jó közlekedési kapcsolat teremtette kereskedelmi és szolgáltató létesítmények telepítését javasoljuk elsősorban a térség gazdaságfejlesztési koncepciójához igazodva. A belterületi lakóterületekhez közvetlenül kapcsolódó gazdasági területeken belül ipari terület kialakítása nem, illetve csak jelentős véderdősáv védelme mellett tervezett. A belterületi lakóterületeken belül gazdasági területek nem kerülnek kijelölésre. A kialakítandó gazdasági területeken belül kereskedelmi, szolgáltató területek a belterület D i. szélén az 51. sz. főút mellett, valamint a belterülettől K re a Vaskútra vezető út D i. oldalán a tervezett iparterülethez kapcsolódva az iparterület és a lakóterület között kerülnek kijelölésre a szélirány szempontjából kedvező elhelyezkedéssel. A viszonylag kedvezőtlen adottságok, azaz a lakóterületek közelsége (mindegyik esetben) miatt ezen területeken a szabadban végzett számottevő levegőterhelést és bűzt okozó tevékenység megtiltásával és kötelezően alkalmazandó tüzelőanyagok (gáz) előírásával kívánjuk a levegőminőség romlását megakadályozni. Helyhez kötött diffúz légszennyező forrásokkal dolgozó technológiák nem települhetnek a kereskedelmi, szolgáltató területekre. 2

Jelentősebb iparterület bővülés a belterület K - i. irányú bővítésével tervezett az ÉK i. majorhoz és a tervezett kereskedelmi szolgáltató területekhez kapcsolódva a Vaskútra vezető út mentén a szélirány szempontjából kedvező elhelyezkedéssel. Kedvező továbbá, hogy a lakóterület és az iparterület közötti kereskedelmi, szolgáltató terület, valamint az ÉK i. major és a lakóterület között tervezett véderdő további puffert biztosít a levegőterhelés szempontjából. A rendeletek előírásainak megfelelő szennyezőbb tevékenységeket a gazdasági területek lakóterületektől távolabbi (iparterületi) részeire javasoljuk települni a szélirány szempontjából is kedvező elhelyezkedéssel. A külterületi meglévő majorok iparterületi besorolást kapnak. Két kisebb major található a belterületi lakóterületektől távol Ny i., DNy i. irányban a Ferenc -csatorna partján a volt zártkertek közelében, valamint egy nagyobb major a belterületi lakóterületek mellett ÉK re (a fentebbiekben részletezettek szerint). Az uralkodó szélirány szempontjából ezen majorok elhelyezkedése viszonylag kedvező. Ezen túlmenően azonban időnként érezhető a volt zártkertek területén, valamint a belterület ÉK i. szélén ezen majorokban lévő állattartó telepektől származó bűz is. Kedvező azonban az a tény, hogy az Ny i. majorok területe jó átszellőzésű terület, valamint ezen majorok területén belül és az ÉK i. major Ny i. határán a tervezett és meglévő lakóterületek irányában 50 m széles véderdősáv kialakítása tervezett melyek némi puffert biztosítanak a levegőterhelés szempontjából, továbbá minden major esetében, hogy Bátmonostoron külterületi tanyás beépítés gyakorlatilag nincs és ennek lehetősége a későbbiekben is korlátozott. Ezeken felül új majorok, illetve külterületi iparterületek kijelölését a rendezési terv nem tervezi Bátmonostor térségében. Bátmonostor térségében található nagyobb majorok, mezőgazdasági üzemek, állattartó telepek az alábbiak: - A belterület szomszédságában, attól ÉK re lévő majorban (volt Kossuth TSz. majorja) kis állatlétszámmal nyúl- és szarvasmarha tartó telep (fogyó létszámmal) található a fűrészüzem, a gabonaszárító, a géptelep és egy megszűnt benzinkút mellett. - A belterület szélétől Ny ra mintegy 1000 m re lévő un. Musztáng majorban közepes állatlétszámmal szarvasmarha tartó telep üzemel. - A közigazgatási terület DNy i. részén a belterület szélétől mintegy 2000 m re kis állatlétszámmal szarvasmarha, illetve birka tartó telep található. (Ezen két utóbbi majorban korábban baromfit neveltek.) A továbbiakban jelentősebb létszámú állattartó telepek működését csak ezen utóbbi két majorban szorgalmazzuk a belterületi lakóterületektől mért jelentős távolságuk miatt. A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy az állattartó telepek üzemelésével járó bűzterhelés a volt zártkertek területén és a belterületi lakóterületeken nem jelentős, és a távoli majorok területén belül, valamint a közeli major és a lakóterület között pufferként tervezett véderdősáv megerősödésével a vonatkozó állattartási előírások szigorú betartása mellett várhatóan tovább enyhül. Ezt segíti az a tény is, hogy a belterületi háztáji állattartás sem számottevő. 3

Ennek ellenére a településen a kül- és belterületekre vonatkozóan egyaránt az állattartást helyi rendeletben célszerű szabályozni, melyben különös fontosságú kérdésként kell kezelni a lakosságot érintő bűzhatásokat. (Belterületi lakóterületi ingatlanon csak az önellátást biztosító mennyiségű állat tartható az egyéb vonatkozó előírások betartása mellett.) Bátmonostor közigazgatási területén üzemelő tevékenységek esetében a jelenlegi termelési, vagy kibocsátási kapacitások alapján új légszennyező forrás létesítése esetén - a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. - a szerinti védelmi övezetet nem kell kijelölni (a település D i. részén lévő üzemanyagtöltő állomás kivételével, melynek esetében az 50 m sugarú védelmi övezet telken belül biztosított). A kereskedelmi, szolgáltató, illetve az iparterületre javasoljuk szintén olyan technológiák, tevékenységek telepítését a vázolt elveknek megfelelően, melyek légszennyező forrásai körül nem kell védelmi övezetet kialakítani. Ilyen tevékenységek megjelenése esetében, vagy a meglévő üzemek termelési, vagy kibocsátási kapacitásának tárgyi rendelet 2. számú mellékletében foglalt küszöbértékei fölé történő növekedése esetén a légszennyező forrás körül védelmi övezet alakítandó ki. A védelmi övezetet minden esetben az érintett tevékenység telekhatárán belül kell biztosítani, azaz védelmi övezetet a kereskedelmi, szolgáltató, illetve az iparterületek köré nem tervezünk kijelölni. (Kedvező, hogy a külterületeken jelenleg lakóépület a volt zártkerteken kívül gyakorlatilag nem található és ilyen létesítményekkel a későbbiekben is csak korlátozottan beépíthető a terület.) A védelmi övezetek kialakítására, hasznosítására vonatkozó előírásokat a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. - a, valamint 2. számú melléklete tartalmazza. Szorgalmazzuk a fentieken felül továbbá, hogy Bátmonostor közigazgatási területén üzemelő, illetve a későbbiekben ide települő tevékenységek az elérhető legjobb technikát alkalmazzák üzemelésük során. Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjait a 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Vonatkozó előírások: A telepítendő üzemeknek és technológiáknak légszennyező anyag kibocsátás szempontjából meg kell felelniük a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, valamint a végrehajtására kiadott egyes rendeletek (14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet, stb.) előírásainak. Különösen bűzös, kellemetlen szaghatásokkal járó technológiák telepítésénél szükséges a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) vonatkozó rendelkezéseinek, illetve függelékének figyelembe vétele. A deflációveszélyes területekkel a termőföld- és talajvédelmi fejezet foglalkozik. A település szilárd hulladék lerakója a tervezett és meglévő belterületi lakóterülettől K re, ÉK re mintegy 900 m re az ÉK i. major ÉK i. sarka mellett az 51. sz. főút 4

tervezett elkerülő szakaszának K i. oldalán található az előírt 1000 m - s védőtávolságon belül. Bűzkibocsátása és egyéb légszennyező anyag kibocsátása időszakonkénti felgyújtása miatt jelentős, melyet csak az uralkodó szélirány szempontjából kedvező elhelyezkedése enyhít a lakóterületek szempontjából. A regionális hulladéklerakó elkészülte után a telep bezárandó és a későbbi hasznosításnak megfelelően rekultiválandó. A település (felhagyott) folyékony hulladék leürítő helye a szilárd hulladéklerakó telep közelében, attól Ny - ra mintegy 100 m re az 51. sz. főút tervezett elkerülő szakaszának Ny i. oldalán található az ÉK i major ÉK i sarkában ugyancsak az előírt 1000 m - s védőtávolságon belül. 2002. január 1. óta a leürítő hely nem használható, (bűzkibocsátása egyre csökkenő mértékű) a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet értelmében, így rekultivációjáról a későbbi hasznosításnak megfelelőem gondoskodni kell. A település állati hulla elhelyező létesítménye (dögtemetője) a belterülettől K- re a lakóterületekhez közel a volt vasúti töltés mellett (annak lakóterületektől távolabbi oldalán) található időnkénti bűzkibocsátással. A vaskúti konténeres dögtároló elkészülte után a dögtemető bezárandó és a későbbi hasznosításnak megfelelően rekultiválandó. A regionális hulladéklerakó és a szennyvíztisztító, valamint a konténeres dögtároló kérdéseivel a későbbi fejezetek foglalkoznak részletesen. Az üzemi veszélyes-, termelési-, és a kommunális hulladékok tárolását a légszennyezést kizáró módon kell biztosítani minden telephelyen és ingatlanon. A közúti forgalomból adódó levegőterhelés a település térségében időnként jelentős, ugyanis az igazgatási területet É-D i. irányban átszelő (jelentős forgalmú) 51. sz. főút a belterületen halad keresztül és az uralkodó szélirány ezen légszennyező anyagokat a lakóterületek egy része felé továbbítja. Számottevően befolyásolja ezen út forgalmát a Jugoszláv határforgalom, amely az ország gazdasági helyzetétől, valamint egyéb gazdasági intézkedések hatásaitól függ. Várhatóan a gazdasági helyzet javulásával a jelenleginél a későbbiekben nagyobb forgalom, ezáltal jelentősebb levegőterhelés várható ezen úton, illetve környezetében. Némileg csökkenti a főút belterületi szakaszának a terheltségét az a tény, hogy a főút viszonylag nagy közterületi szélességű és jó átszellőzésű. A településről K re (a településen keresztül) Vaskútra vezető önkormányzati út forgalma jelenleg és az út melletti iparterületek kiépülése után sem lesz jelentős, így számottevő levegőterhelést nem okoz a jó átszellőzésű úton haladó forgalom. A településről (a településen keresztül) a Ny i. majorhoz, illetve szilárd burkolattal történő kiépítése után Szeremlére vezető önkormányzati út nem bonyolít számottevő forgalmat jelenleg és várhatóan a Szeremléig történő kiépítése után sem, így jelentős levegőterhelést a településen nem okoz az ezen az úton haladó forgalom. Az önkormányzat az 51. sz. főútnak Bátmonostor belterületét K i. irányból elkerülő új nyomvonalat tervez kialakítani. 5

Az új nyomvonal a belterületi lakóterületek szélétől távol halad beépítetlen (és a későbbiekben sem beépíthető) jó átszellőzésű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területeken, érintve a tervezett iparterület bővítési területeit is. Kiépítése kedvező az uralkodó szélirány szempontjából és várhatóan a közlekedési eredetű levegőterhelés csökkenését fogja eredményezni a belterületen. Az elkerülő út elkészültéig javítható az 51. sz. főút belterületi szakaszainak légállapota például forgalomtechnikai szabályozással, mely azonban nem képezi a településrendezési terv részét. Az 51. sz. főút tervezett elkerülő szakaszának esetében az út tengelyétől számított legalább 25 m s védelmi övezetet kell kialakítani, míg a főút meglévő nyomvonala esetében az úttengelytől számított legalább 25 m s védelmi övezet kialakítása, illetve megtartása javasolt levegővédelmi szempontból a 120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet előírásai szerint. A védelmi övezet beépíthetőségének és használhatóságának feltételeit a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. - a tartalmazza. A védelmi övezeten belül talajvédelmi és zajterhelő hatások ellen is védelmet nyújtó védő zöldsávok, fasorok telepítése javasolt. Az egyéb külterületi utak, illetve belterületi lakóutak forgalma csekély, így számottevő levegőterhelést nem okoz a jó átszellőzésű utakon haladó forgalom. Vasútvonal Bátmonostor közigazgatási területét 1973 óta nem érinti, így a vasúti közlekedésből származó levegőterheléssel a településen nem kell számolni. A települési környezet levegőminőségét a gépjárműforgalom (ezen belül is a nehéz járművek arányának) növekedése kedvezőtlenül, míg a gázfűtés terjedése kedvezően befolyásolja. A külterületi majorok gazdasági épületeinek, valamint a majorokban és környezetükben található néhány lakóépület és a volt zártkertek téliesített épületeinek a fűtése esetenként hagyományos tüzelőanyagokkal történik. Javasoljuk ezen területeken is a vezetékes, vagy a tartályos gázfűtéses megoldások alkalmazását. A belterületi porszennyezés csökkentését a telkeken és közterületeken növénytelepítéssel, illetve az utak burkolásával lehet elérni. A gazdasági területeken belül és a mezőgazdasági területek dűlőútjai mellé védőfásítás javasolt. Zaj- és rezgésvédelem 6

Bátmonostor település a Duna-Dráva Nemzeti Park országos jelentőségű védett természeti területeit, valamint a Nemzeti Park nyilvántartásában szereplő egyéb természeti területeit, melyek az ökológiai hálózat elemei zaj- és rezgésvédelmi szempontból "Védett természeti terület" területi funkcióba szükséges sorolni. A település lakó- és intézményterületeit, a volt zártkertek területét, valamint a külterületi beépítetlen mezőgazdasági területeket zaj- és rezgésvédelmi szempontból "Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű)" területi funkcióba szükséges sorolni. A külterületi majorok és az iparterületek, a különleges területek, valamint a kereskedelmi, szolgáltató területek zaj- és rezgésvédelmi szempontból "Gazdasági terület és különleges terület" területi funkcióba sorolandók. Ezen besorolást a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet vonatkozó előírásai indokolják. A fentiek szerint a vizsgált területen 3 különböző zajterhelési határértékkel szabályozott területi funkció különíthető el: Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységekből származó zaj esetén: Zajterhelési határérték (L TH db) Védett természeti terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű Gazdasági terület és különleges terület 45 db nappal / 35 db éjjel 50 db nappal / 40 db éjjel 60 db nappal / 50 db éjjel A közúti közlekedéstől származó zaj esetén: Zajterhelési határérték Gyűjtő-, összekötő- és bekötőutak mentén (L TH db) Védett természeti terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű Gazdasági terület és különleges terület 55 db nappal/45 db éjjel 60 db nappal/50 db éjjel 65 db nappal/55 db éjjel Megjegyzés: Az 51. sz. főút mentén (II. rendű főút) a zajterhelési határértékek minden területi funkció esetén 5 db-el nagyobbak a vonatkozó rendelet előírásai szerint. Zajterhelés szempontjából jelentős ipari és mezőgazdasági üzemek Bátmonostor közigazgatási területén belül nem találhatók (a terület üzemektől származó zaj szempontjából nem terhelt). (Ez alól kivételt időszakonként a lakóterületen üzemelő színesfém feldolgozó 7

műhely zajossága jelent, ahol technológia korszerűsítés várható és távlatban kiköltöznek az iparterületre.) A gazdasági területekre a levegővédelmi tervfejezetben ismertetett nem zajos mezőgazdasághoz kötődő feldolgozó-ipari üzemek, valamint ezek kiszolgáló létesítményei, továbbá a jó közlekedési kapcsolat teremtette kereskedelmi, szolgáltató létesítmények telepítését javasoljuk. A gazdasági területeken belül a kereskedelmi, szolgáltató területek találhatóak, illetve kerülnek közelebb a lakóterületekhez, ahová kisebb zajkibocsátású tevékenységek települését javasoljuk, míg az iparterületek a lakóterületektől távolabb, illetve kereskedelmi, szolgáltató területek, vagy véderdő védelmében létesülhetnek, illetve üzemelhetnek, ahová a rendeletek előírásainak megfelelő zajosabb tevékenységek is települhetnek. Iparterületi besorolást kapnak a külterületi majorok is. A hatályos előírások szerint a kereskedelmi, szolgáltató, az ipar és a különleges területek is azonos zajterhelési határértékkel szabályozott területi funkcióba sorolandók. A különleges területek az alábbiak: temető, sportpálya, hulladéklerakó, stb. terület. Ezen gazdasági és különleges területek több helyütt meglévő lakóterületi funkcióval (lakóépület, volt zártkertek területe, külterületi mezőgazdasági területek) közvetlenül határosak. A két területi funkcióban megengedett zajterhelési határérték között 10 db a különbség. Ezt a különbséget - a korábban részletezett, tanyákkal beépítetlen külterületek és a későbbi korlátozott beépítési lehetőség ellenére - a gazdasági terület határán belül létesítendő 30 m széles, háromszintű, örökzöld növényeket is tartalmazó véderdősávval szükséges csökkenteni. Ezen létesítmények összes célforgalma nem haladhatja meg a célforgalmat biztosító út jelenlegi forgalmát 20 % - nál nagyobb mértékben. (Ezen megállapítás minden a gazdasági területeken üzemelő létesítményre és a különleges területek üzemelésére is vonatkozik.) A gazdasági területek irányába lakóterület bővítést csak véderdő védelmében tervezünk. A gazdasági területek körüli mezőgazdasági területek nem beépíthetőek. A különleges területeken üzemi zajforrások nincsenek és nem is létesülnek. A belterületi meglévő és tervezett lakóterületek, valamint a szomszédos ÉK i. major közötti területre 50 m széles véderdősáv telepítendő a két különböző zajterhelési funkció teljesíthetősége érdekében mely hangárnyékoló hatásával biztosítja az iparterületről származó zaj a lakóterületekre előírt zajterhelési határértékekre történő csillapítását. A Ny i. és DNy i. major védett természeti terület mellett található (a két területi funkció között 15 db a különbség), azonban zajhatárérték túllépésre ebben az esetben sem kell számítani a majorok területén belül kialakítandó 30 m széles véderdősávok esetén, ugyanis az állattartó telepek üzemelése nem jár jelentős üzemi zajkibocsátással. A védett természeti területek, illetve a lakóterületi funkció között 5 db a zajhatárérték különbség. Ezen területek esetében az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységekből származó zaj- és rezgésterhelési határértékek túllépése nem várható, ugyanis a védett természeti területekkel szomszédos lakóterületi funkciójú mezőgazdasági területek üzemi létesítményekkel nem beépíthetőek. 8

A kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zaj terhelési határértékei a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében foglalt: az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységektől származó zaj terhelési határértékeinek felelnek meg. Ehhez kapcsolódó probléma Bátmonostor közigazgatási területén jelenleg nincsen és a későbbiekben sem várható adatszolgáltatás szerint. A közúti közlekedésből származó zaj- és rezgésterhelés az 51. főút környezetét kivéve a település térségében nem jelentős, de a forgalom növekedésével egyre növekvő mértékű. Az igazgatási területet É D i. irányban átszelő 51. sz. főút ezen szakaszának becsült távlati forgalmából számított kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszint értéke a belterületi lakóterületen L (7,5) = 70/63 dba (nappal/éjjel). Aeq A közút ezen szakaszai mellett meglévő lakó- és intézményterületi funkciójú területek találhatóak a viszonylag nagy szabályozási szélesség mellett általában előkert nélkül, vagy rövid előkerttel épített épületekkel, valamint tervezett kereskedelmi, szolgáltató területek találhatóak. Az út ezen szakaszain a viszonylag nagy közterületi szélességnek és a II. rendű főút miatti legenyhébb zajterhelési határértékeknek köszönhetően kismértékű (1-3 dba) zajhatárérték túllépés számítható. A zajcsökkentés az elkerülő út elkészültéig passzív zajvédelmi intézkedésekkel érhető el (sebességkorlátozás, a főút felőli védendő helyiségek nyílászáróinak zajvédő üvegezése, stb.) A levegővédelmi fejezetben részletezettek szerint a közeli határátkelő miatt a gazdasági helyzet javulásával a későbbiekben jelentősebb forgalomnövekedés, ezáltal zajterhelés növekedés és határérték túllépés várható. A településről K re a (települési lakóterületen keresztül) Vaskútra vezető önkormányzati út forgalma jelenleg és az iparterületek kiépülése után sem lesz jelentős, így a zajhatárértékek minden esetben teljesülnek a távlati forgalom esetén is. A településről a (települési lakóterületen keresztül) a Ny i. majorhoz, illetve szilárd burkolattal történő kiépítése után Szeremlére vezető önkormányzati út ugyancsak csekély forgalmat bonyolít, így a beépítések figyelembe vételével a távlati forgalom esetében is a zajhatárértékek minden esetben teljesülnek. Az önkormányzat az 51. sz főútnak Bátmonostor belterületét K i. irányból elkerülő új nyomvonalat tervez kiépíteni. (Ezen útszakasz segítségével mentesül a belterületi lakóterület érintett szakasza az átmenő forgalomtól.) Az új nyomvonal kialakítása a belterületi lakóterületektől távol történik, így a lakóépületek környezetében zajhatárérték túllépés ezáltal nem várható. (Az út meglévő és tervezett nyomvonala is külterületen beépítésre nem szánt területek mellett halad.) 9

Új lakóövezet kijelölése ezen utak irányában az utak hatásterületén belül nem történik. Az 51. sz. főút tervezett elkerülő szakaszának esetében az út tengelyétől számított kötelezően kialakítandó legalább 25 m s, míg a főút meglévő nyomvonala esetében javasolt az úttengelytől számított legalább 25 m s levegővédelmi szempontú védelmi övezeten belül a levegő- és talajvédelmi szempontok mellett zajvédelmi szempontokat is figyelembe vevő fasorok, illetve véderdő telepítendő. Egyéb utakra nem áll rendelkezésre forgalomszámlálási adat, de a forgalmuk olyan csekély, hogy határérték túllépés a fejlesztésekből adódó távlati forgalmukat figyelembe véve sem várható. Ezen utak (Vaskútra és Szeremlére vezető önkormányzati út és az egyéb utak) az első kivételével jelenleg tulajdonképpen csak célforgalmat bonyolítanak külterületen beépítésre nem szánt területek mellett haladnak, ennek ellenére ezen utak mellett is indokolt a levegő- és talajvédelmi szempontokon túl zajvédelmi szempontokat is figyelembe vevő fasorok, véderdő telepítése a tájesztétikai szempontokra is figyelemmel. A tervezett gazdasági területek kijelölése és majdani üzemelése sem okoz a korábbi feltételek alapján akkora forgalomnövekedést a település útjain, hogy ebből adódóan zajhatárérték túllépésre kelljen számítani. A tervezett és meglévő belterületi önkormányzati lakóutakon a közlekedés csekély, így zajhatárérték túllépés a későbbiekben sem várható. Vasútvonal Bátmonostor közigazgatási területét 1973 óta nem érinti, így a vasúti közlekedésből származó zaj- és rezgésterheléssel a településen nem kell számolni. Lakóterület bővülés a belterület É i. részén K i. és Ny i. irányban, illetve a belterület középső és É - i. részén meglévő üres telkek beépítésével tervezett. Egyik lakóterület bővítési terület sem érint jelentősebb forgalmú közutat (hatásterületen belül) és gazdasági területet sem (meglévő lakóterületekkel, illetve lakóterületi funkciójú területekkel határosak közvetlenül). (Az ÉK i. major és a tervezett, valamint meglévő lakóterületek közé 50 m széles, míg az egyéb gazdasági területek lakófunkció - felőli telekhatárán belül 30 m széles véderdősáv kialakítását írtuk elő.) A fentebbi intézkedésekkel a gazdasági területek célforgalmával növelt forgalmi zajterhelés esetén is teljesülnek várhatóan a zajterhelési határértékek. Vonatkozó előírások: Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a 96/2002. (V. 5.) Korm rendelettel és a 88/1990. (IV. 30.) MT. sz. rendelettel módosított 12/1983. (V. 12.) MT. sz. és a 8/2002. (III. 22.) KöM- EüM együttes rendelet előírásai az irányadók a terület beépítésével és a technológiák üzemeltetésével kapcsolatban. Termőföld- és talajvédelem 10

A talaj védelmét szolgáló javaslatok jelentős része egybeesik a felszín alatti vizek védelmében tett javaslatokkal. A termőföld- és talajvédelem kiterjed a földfelszín - különös tekintettel - a talaj, a felszín alatti rétegek, a kőzetek és az ásványok, ezek természetes és átmeneti formái és folyamatai védelmére. A talajvédelem célja a talaj funkcióinak tartós biztosítása, vagy helyreállítása, ennek érdekében a veszélyeztetés, károsítás mérséklése és megszüntetése. A termőföld védelméről a többször módosított 1994. évi LV. tv. és a hozzá kapcsolódó jogszabályok rendelkeznek, a védett természeti területeken azonban a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. előírásait is figyelembe kell venni a területek beépítése, illetve hasznosítása során. Bátmonostor térsége a Duna menti síkság DK i. és a Bácskai síkvidék Ny i. határán, ezen belül a Ny ra eső területek a Csepel Mohácsi síkság DK i. szélén, a Mohácsi-sziget ÉK i. és a Bácskai löszös síkság Ny i., ÉNy- i. határát képező tájegységén helyezkedik el. A tájegységek közötti markáns határvonalat a Ferenc-csatorna és a hozzá kapcsolódó övcsatornák völgye és a szomszédos magas-part képezi. Földtani szempontból a talajképző kőzet a magas-parttól Ny ra eső területen a folyóvízi homok, kavics, ártéri iszap, agyag, mésziszap, tőzeg és futóhomok, míg ettől K re a magas-parton a futóhomok, foltokban pedig a folyóvízi és ártéri homok, kavics, iszap, infúziós lösz. Mérnökgeológiai szempontból a közigazgatási terület Ny i. részein az ártéri infúziós lösz és a futóhomok, míg a K i. területeken a futóhomok, illetve foltokban a mésziszap és az édesvízi mészkő a jellemző talajtípus. Mérnökgeológiai területbeosztás határa húzódik a közigazgatási területen hozzávetőlegesen a magas-part vonalában É D i. irányban. Ettől Ny ra a nagy folyók ártere, K re a fedett hordalékkúp található. Genetikai talajtérképek alapján a magas-parttól Ny ra meghatározó módon a réti öntéstalaj a jellemző, míg K re csernozjom jellegű homoktalajok, egyes helyeken pedig futóhomok és humuszos homok talajok fordulnak elő. Fao talajtérképek szerint a Ferenc-csatornától Ny ra a Holt-Dunaág és az Öreg- Duna térségében öntéstalaj, ettől K re a magas-partig a Ferenc-csatorna környezetét is beleértve réti talajok, míg K re tovább haladva a magas-parton csernozjom jellegű homoktalajok találhatóak. A fentieket összefoglalva és kiegészítve az alábbi tájtípusok különíthetőek el a település közigazgatási területén: A magas-parttól Ny ra lévő területek a Ferenc-csatorna völgyét is beleértve az ártéri síkság magas talajvízállású, hidromorf talajú kultúrsztyeppes tájtípusba sorolhatóak. Ezen belül: 11

A vizsgált terület tájtípusa: Mentesített ártár holtmedrekkel, réti talajosodó öntésföldekkel, illetve mocsári erdőtalajokkal. A közigazgatási terület a magas-parttól K re eső része futóhomokos hordalékkúp síkság, szőlő gyümölcsös és erdőmozaikos kultúrsztyepp, közepes és mély talajvízállással típusba sorolható. Ezen belül: A vizsgált területek tájtípusa: "Csernozjomos homokhátság, kertészeti és szántóföldi hasznosítással. Környezetföldtani szempontból a térség talajai egyöntetűen felszíni szennyeződésre erősen érzékeny porózus képződmények. Ezt fokozzák - a következő fejezetben részletezendő - a talaj vízföldtani, vízgazdálkodási tulajdonságai. Ezek mellett a bátmonostori talajok szerves anyag tartalma közepes, illetve egyes helyeken alacsony, mely kedvezőtlenül befolyásolja a talaj káros környezeti hatásokkal szembeni puffer kapacitását. A jellemző É - ÉNy - i. széliránynak és a helyenkénti viszonylag kedvezőtlen talajszerkezeteknek, valamint egyes helyeken a parlagon hagyott termőföldeknek köszönhetően, továbbá az út menti védőfásítások eltűnése miatt az igazgatási terület egyes részein (döntően a közigazgatási terület K i., középső részein a Vaskútra vezető út mentén) előfordulnak időszakosan deflációra érzékeny területek. Ezen területeken mezővédő erdősávok telepítése javasolt a megfelelő területhasznosítás mellett. Az erdősávok telepítése különös figyelemmel - a növénytermesztési, táj- és természetvédelmi szempontokat is szem előtt tartva - végzendő. A belterület Ny i., illetve középső részén É D i. irányban húzódó magas-part rézsűje (löszös) homokos talajjal borított. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a löszös homoktalaj meredekebb rézsűknél a talajvíz hatására könnyen suvad és erodálódik. A vízellátás, szennyvízelvezetés és csapadékvíz-elvezetés javaslatait ennek figyelembe vételével vizsgáljuk a következő, valamint a közmű fejezetben. A vizsgált területen kiemelt védettségű geológiai képződmény, védendő földtani érték nem található. A település közigazgatási területén nincs legális, működő építőipari, illetve ásványi nyersanyag lelőhely (működő bánya, illetve bányászati célt szolgáló létesítmény) sem. Építőipari nyersanyag (homok) lelőhely kijelölését javasoljuk külterületi mezőgazdasági területen - természetvédelmi szempontból F övezetben a települési szilárd hulladéklerakó térségében - a megfelelő részletes vizsgálatokat követően. A településen található korábban felhagyott anyaggödröket a területek későbbi hasznosításának megfelelően rekultiválni szükséges. A talaj (és talajvíz) öntisztuló képességét meghaladó mértékű szennyezéssel járó tevékenység (területhasználat) megfelelő műszaki védelem nélkül nem végezhető. 12

A megtörtént és esetlegesen bekövetkező szennyezések szakszerű ártalmatlanításáról, (rekultivációjáról) gondoskodni kell. A talajszennyezések megelőzésére fokozott figyelmet kell fordítani a jelentősebb és a kisebb egyéni gazdaságok műtrágya és vegyszerhasználatának kiemelt ellenőrzésével. A természeti területeken belül a vegyszerhasználat általában csak korlátozottan engedhető meg. Erről részletesen a terület kezelési szabályzata rendelkezik. A talajerő utánpótlásnál a szalmás szerves trágyát előnyben kell részesíteni a hígtrágyával szemben. A belterülettől DK re mintegy 200 m re a megszűnt vasúton túl a motocross pálya alatt található a település korábbi felhagyott szilárd hulladék lerakója. A létesítmény adatszolgáltatás szerint 1986. ig. működött (egy gödör lett feltöltve települési kommunális és némi ipari nem veszélyes termelési hulladékkal), majd lezárásra (humusszal betakarásra) került. (Ismereteink szerint korábban folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) is ürítettek le a szeméttelep területén.) A lezárás és az utógondozás, azaz a rekultiváció szakszerűsége a hatályos rendeletek előírásai szerint felülvizsgálandó. A település üzemelő szilárd hulladék lerakója a tervezett és meglévő belterületi lakóterülettől K re, ÉK re mintegy 900 m re az ÉK i. major ÉK i. sarka mellett az 51. sz. főút tervezett elkerülő szakaszának K i. oldalán található felhagyott anyaggödörben került kialakításra 1986-87 - ben hatósági engedélyek és műszaki védelem nélkül (potenciális talaj- és talajvízszennyező forrás). A regionális hulladéklerakó elkészülte után a jelenlegi lerakó területe bezárandó és rekultiválandó a későbbi hasznosításnak megfelelően. A szilárd hulladéklerakó telep közelében, attól Ny - ra mintegy 100 m re az 51. sz. főút tervezett elkerülő szakaszának Ny i. oldalán található a település (felhagyott) folyékony hulladék leürítő helye. (Volt homokbánya gödrébe engedték a szippantott szennyvizet.) Az ugyancsak hatósági engedélyek és műszaki védelem nélkül kialakított leürítő hely 2002. január 1. óta nem használható a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet értelmében, így rekultivációjáról a későbbi hasznosításnak megfelelően gondoskodni kell. A felhagyott szilárd hulladék lerakó közelében a focipályával szemben a megszűnt vasút belterület felőli oldalán található a település építési törmeléklerakója. A hatósági engedélyek és műszaki védelem nélkül egy felhagyott agyaggödörben kialakított törmeléklerakót a rendezett törmeléklerakó elkészülte után be kell zárni és a területet rekultiválni a későbbi hasznosításnak megfelelően. A település állati hulla elhelyező létesítménye (dögtemetője) a belterülettől K re a lakóterületekhez közel a volt vasúti töltésen túl található az előírásoknak nem megfelelő kialakítással és üzemeltetéssel. A konténeres dögtároló elkészülte után a dögtemető bezárandó és a későbbi hasznosításnak megfelelően rekultiválandó. Konténeres dögtároló terület Vaskút közigazgatási területén került kijelölésre a településen a Hulladékgazdálkodási fejezetben részletezettek szerint. 13

A fenti területek újrahasznosításának feltételeit teljes körű környezeti felülvizsgálati dokumentációban kell megállapítani, amely rendelkezik a terület szakszerű rekultivációs munkáiról. A lerakók és a leürítő hely, valamint a dögtemető közvetlen területe a későbbiekben is be nem építhető terület lesz. (Megjegyezzük - ellenkező szándék esetén -, hogy a felhagyott létesítmények beépítése állékonysági problémák és a bomlás következtében keletkező gázok, stb. miatt néhány évtizedig nem javasolt és ezután is a beépítés feltételeit részletes talajmechanikai vizsgálatokkal kell meghatározni.) Vízgazdálkodás és vízvédelem A Bátmonostor térségi talajok vízgazdálkodási szempontból a terület magasan fekvő K - re eső részén az igen nagy víznyelésű és vízvezető képességű, gyenge vízraktározó képességű, igen gyengén víztartó talajok, míg a közigazgatási terület középső részén a magaspart és a Ferenc-csatorna közötti területen a közepes víznyelésű és vízvezető képességű, nagy vízraktározó képességű, jó víztartó talajok, a közigazgatási terület Ny i. részein (Ferenccsatornától Ny ra) pedig a jó víznyelésű és vízvezető képességű, jó vízraktározó képességű, jó víztartó talajok a jellemzőek az utóbbi két esetben az egész szelvényben viszonylag egyenletes mechanikai összetétel mellett. Vízföldtani szempontból a talajvíztároló kőzetek a területen a magas-parttól Ny ra eső részeken a pleisztocén és holocén kiváló vízvezető képességű (alluviális- és terasz-) homokos kavics rétegek (a Duna mentén a parti szűrésű vízkészletek tárolói.) A rétegvíztárolók határa a térségben nagyjából a Ferenc-csatorna és a magas-part völgyének vonulatát követi. A rétegvíztárolók a magas-parttól K re eső területeken a pleisztocén fluvioeolikus homok, kavics rétegek, még ettől Ny ra a pannóniai fluviolakusztrikus homok, homokkő rétegek. Bátmonostor közigazgatási területének szennyeződésérzékenységi besorolása: A. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területek a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 2/1. melléklete, valamint a Környezetvédelmi Értesítő 2001. március 30. - án megjelent az évi 3. számában található "A KAC 2001. évi pályázati felhívásai" című anyag 5. mellékletében foglaltak szerint (a felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme szempontjából). A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján Bátmonostor közigazgatási területe nitrátérzékeny terület, ezért a településen mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak a fenti rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott előírásokat kell betartania mezőgazdasági tevékenysége során. A vizsgált térség - a felszíni vizek tekintetében - VI. (nem kiemelt) vízminőségvédelmi területi kategóriába tartozik a jelenleg érvényes 3/1984. (II. 7.) OVH. rendelkezés 1. számú melléklete szerint. 14

A 2003. január 1. - től hatályos "A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól" szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet előírásai szerinti - a fenti helyett alkalmazandó - technológiai és országos területi kibocsátási határértékeket a 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet 1. és 2. számú melléklete tartalmazza. Ezen rendelet előírásai szerint a vizsgált térség a legenyhébb (3.) általánosan védett felszíni vízminőség-védelmi területi kategóriába sorolt. A terület felszíni vizeinek mennyiségét döntően a csapadékviszonyok és a felszíni viszonyok határozzák meg. A felszíni vizek minőségét a települési infrastruktúra, a csatornázottság színvonala, illetve a működő ipar befolyásolja. Hatással van a vízminőségre a mezőgazdasági művelés alatt álló területekről bejutó diffúz szennyezés, illetve a települési hulladékgazdálkodás is. Bátmonostor és térsége a Duna vízgyűjtőjén, a Duna menti síkság és a Bácskaisíkvidék határán helyezkedik el a 90-110 mbf. - i. tengerszint feletti magasságon. A mély fekvésű terület enyhe lejtésű, míg a magas-part viszonylag hirtelen emelkedése után a felszín változatos, hullámos. A terület fő lejtésviszonya a Ferenc-csatorna felé mutató irányú, azaz K ről Ny i., míg Ny ról enyhén K i. irányú. Ezen belül K ről Ny ra mutató a fő lejtésirány. A terület mély fekvésű részét átszelik a régi folyómeder, illetve holtágak többé - kevésbé feltöltött nyomai, mélyedései, illetve egyes helyeken megmaradt elzárt holtágai. A vízrendezés, vízhasznosítás és árvízvédelem kérdéseit a közmű munkarész tárgyalja részletesen. A felszín alatti vizek minőségi szempontból veszélyeztetettek. Bátmonostor közigazgatási területén különböző vízháztartású talajok találhatóak: - A Ferenc-csatornától Ny ra a Holt-Dunaág és az Öreg-Duna térségébe eső területek a felszíni vízfolyások hatása alatt álló vízháztartás típusába tartoznak. - Az ettől K re eső területeken a magas-partig a Ferenc-csatorna környezetét is beleértve a felfelé irányuló vízmozgás a jellemző. - K re tovább haladva a magas-part talajai az áteresztő típusba tartoznak. A talajvízkészletek a térségben a 10-30 m vastag pleisztocén korú dunai hordalékban a Ny i. területeken, illetve a magas-part laza összletében találhatóak, mely alatt a pleisztocén, majd a Felső - pannóniai és a Levantei agyagos - homokos - kavicsos üledéksor következik. A talajvízkészletek feküszintje a térség D - i., középső és K i. részén 12-16 m közötti mélységben, míg a közigazgatási terület Ny i., ÉNy i. részein kevéssel 30 m alatt találhatóak. (A talajvízkészlet terepszint alatti feküszintje az Alsó - Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság vízföldtani ismeretei szerint készült a közmű munkarészhez mellékelt "Kutak engedélyezhető talpmélysége" c. térképen került meghatározásra.) A terület vízföldtani adottságai a kinyerhető víz mennyisége szempontjából nem kedvezőek. 15

A talajvízszintek az utóbbi időszakban a térségben kissé emelkedtek. A település környezetében Vaskút közigazgatási területén lévő 1 db. általunk ismert talajvízszint-észlelő kút adatai alapján a minimális és maximális talajvízszintek a magasan fekvő területeken (a közigazgatási terület K i részét jellemzően) az alábbiak szerint alakultak: A 003862 törzsszámú talajvízszint észlelő kútban a sokévi megfigyelések szerint a minimális talajvízszint a terepszint alatt -237 cm (99,85 mbf.), a maximális talajvízszint a terepszint alatt -96 cm (101,26 mbf.) Ezen kútban 1995 óta végeznek megfigyeléseket. A kút Vaskút közigazgatási területén a Bátmonostort Vaskúttal összekötő út mellett található. A kút koordinátái EOV szerint: X = 84.600 km (8) Y = 644.000 km (4) Bátmonostor közigazgatási területén a talajvíz-tükör terep alatti becsült átlagos mélysége a szennyvízcsatorna hálózat engedélyezési terv műszaki leírása alapján a magasabb területrészeken 6-7 m, míg a mélyebb területeken 2-2,5 m. Ezen - kb. 10 30 m mélységig - kitermelhető talajvizek minősége a térségben többek között magas ammónia, vas- és mangántartalma miatt kifogásolható. A térségben a talajvizek áramlásának fő iránya ismereteink szrint a Ferenc-csatorna felé mutat, azaz K ről Ny i. irányú. A rétegvizek Bátmonostor közigazgatási területén a 10 30 m alatt kezdődő a Ny i. területeken a mintegy 80 100 m vastagságú pleisztocén és pannóniai fluviolakusztrikus homok, homokkő rétegekben, míg a K i. területeken a mintegy 100 120 m vastag pleisztocén fluvioeolikus homok, kavics, illetve Felső-pannon rétegekben találhatóak. A Villányi hegység mezozoós karsztvíztároló képződményeinek felszíne a közigazgatási terület DNy i. szélén 500 m nél kisebb, míg a közigazgatási terület egyéb részein 500 m - nél nagyobb mélységben található. A rétegvíztárolók vízvezető képessége a terület Ny i. részén jó, míg a K i. részeken igen jó. A kitermelhető rétegvizek (minősége) vas-, ammónia- és mangántartalma haladja meg általában a rendeletben előírt értékeket. A térségben a rétegvizek áramlásának fő iránya K ről Ny felé mutat. A felszín alatti vizek szennyező forrásai a felszíni vizeknél ismertetetteken túl a házi szennyvizek és az állati trágya helytelen gyűjtése, a települési szilárd hulladéklerakó és folyékony hulladék leürítő hely, valamint a dögtemető megfelelő műszaki védelem nélküli kialakítása, a palástcementezés nélkül létesített csőkutak, stb. A vízellátás (települési vezetékes és egyedi kutas), vízbázis-védelem, valamint a szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás, szennyvízelhelyezés kérdéseit a közmű munkarész tárgyalja részletesen. A vízvédelem érdekében tett javaslatok a közmű munkarészben foglaltakon túlmenően a következők: 16

A települési csatornahálózat kiépüléséig a csatornahálózattal a későbbiekben érintett területeken a házi kommunális szennyvizek gyűjtését megfelelő közműpótló berendezéssel szükséges megoldani. Ez javaslatunk szerint a fenti területeken kizárólag zárt gyűjtéssel (vízzáróan kialakított medencékben) valósítandó meg, annak ellenére, hogy az OTÉK 47. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a prioritási sorrendben élen álló szakszerű szikkasztáshoz általában a belterület K i. magasan fekvő részein kedvezőek a talajszerkezeti adottságok és a talajvízszint adatok. A fentieket az alábbiak indokolják: - A magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységekből keletkező kommunális szennyvizek szakszerű szikkasztása az MSz 15287/2000. számú (Településekről származó szennyvizek tisztítótelepei. Szennyvíztisztító kisműtárgyak és kisberendezések című) szabvány előírásai szerint kell, hogy történjen. A szabvány előírásainak megfelelő szakszerű szikkasztók kialakítása rendkívül költséges és megfelelő szakértelmet igényel. - Az előzőektől eltérő termelőktől származó, vagy a háztartási igényeket meghaladó mennyiségű és minőségű szennyvizek szikkasztása: A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet előírásai szerint történhet. A rendelet előírásainak megfelelő szikkasztó megtervezése, létesítése és üzemeltetése még az előbbiekben leírtaktól is jóval költségesebb és komolyabb szakértelmet igényel. Figyelemre érdemes továbbá, hogy nem megfelelő üzemeltetéssel ezen technológiák potenciális szennyező források. (A belterületek alatti talajvizek legkomolyabb szennyező forrásai a szakszerűtlenül kialakított szennyvízgyűjtő, -elhelyező létesítmények). A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 37/1999. (II. 26.) Korm. rendelettel módosított 38/1995. IV. 5.) Korm. rendelet alapján kötelezhetőek a szennyvíz törzshálózata mentén lévő ingatlanok a hálózatba való bekötésre. A szennyvízcsatorna hálózat és a tisztítótelep üzemeltetőjének törekvése a megfelelő minőségű szennyvíz összegyűjtése és egy központi helyen történő tisztítása, mely a környezetvédelem elveivel is összhangban lévő törekvés. A szennyvízcsatorna hálózat és a tisztítótelep kiépülése a településen néhány éven belül várható. A fentieket összevetve véleményünk szerint indokolt a csatornahálózattal későbbiekben érintett területeken a zárt gyűjtők előírásai az átmeneti időszakra, ugyanis akit belekényszerítünk az előírások szerinti szikkasztók kialakításába- az előbbiekben vázolt hátrányokon túl sokkal nehezebben tudjuk rávenni néhány éven belül, hogy egy újabb beruházással csatlakozzon a szennyvízcsatorna hálózatra. A fentieken túl zárt gyűjtők (vízzáróan kialakított medencék), vagy megfelelő közműpótló berendezések kialakítását tartjuk szükségesnek a csatornahálózattól függetlenül (a csatornahálózattal nagy távlatban sem érintett térségekben végleges megoldásként) az alábbi területeken a következő indokokkal: 17

- Bátmonostor település a Duna-Dráva Nemzeti Park országos jelentőségű védett természeti területeire, valamint a Nemzeti Park nyilvántartásában szereplő egyéb természeti területeire melyek az ökológiai hálózat elemei az 1996. évi LIII. törvény (a természet védelméről), valamint a Nemzeti Park területrendezési terve és az egyes területek kezelési szabályzata alapján. - A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme szempontjából A. (kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területek) szennyeződésérzékenységi besorolású területeken, azaz Bátmonostor teljes közigazgatási területén a Környezetvédelmi Értesítő 2001. március 30. - án megjelent az évi 3. számában található "A KAC 2001. évi pályázati felhívásai" című anyag 5. mellékletében foglaltak szerint. A fentieket tovább erősíti az a tény, hogy Bátmonostor Ny i. térsége közepes, egyes helyeken pedig magas talajvíz-állású terület. (Egy terület több - fentebb vázolt - szempont alapján is beletartozik a zárt gyűjtők, illetve megfelelő közműpótló berendezések kötelező alkalmazását indokló területek közé.) A zárt műtárgyak vízzáróságát - javaslatunk szerint - üzembe helyezés előtt víztartási próbával kell ellenőrizni, a rendszeres ürítést és szállítást pedig dokumentálni szükséges. Javaslatunk szerint a közigazgatási terület K i. magasan fekvő részein, melyek nem érintenek az első két pontban megjelölt védőterületeket és ahol a talajszerkezeti adottságok és a talajvízszint adatok megfelelőek a szikkasztáshoz (a szikkasztó fenékszintje és a maximális talajvízszint között mindenkor megvan a legalább 1,0 m s távolság) ez általában a közigazgatási terület magasan fekvő részein mindenhol igaz-, és a telekméretek is megfelelőek - a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet előírásai szerint elvégzett lokális érzékenységi vizsgálatot követő IV. V. szennyeződésérzékenységi besorolású területeken szakszerű szikkasztással is lehet a szennyvizek elhelyezéséről gondoskodni. A szikkasztók tervezését, kialakítását és üzemeltetését a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet és az MSz 15287/2000. számú szabvány előírásai szerint kell végezni. A 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet előírásai az irányadók a kommunális szennyvizeken kívül az egyéb kockázatos anyagok felszín alatti vízbe, illetve földtani közegbe történő közvetlen, illetve közvetett bevezetése, valamint elhelyezése esetén is (pl.: szennyezett előkezelt csapadékvizek elszikkasztása, stb.) Ezen tevékenységek végzése az ADUKÖFE által kiadott engedély, illetve az ADUKÖFE szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet. (Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdés c., pontja értelmében a közigazgatási területen folytatott egyes tevékenységek nem eredményezhetik a felszín alatti víz és a földtani közeg (E) egyedi szennyezettségi határértéknél, vagy ennek hiányában a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát.) Mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási területen történő szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya és egyéb kockázatos anyagok (nem veszélyes hulladékok) elhelyezéséhez a Bács - Kiskun Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat engedélye szükséges a 49/2001. (IV. 3.) és az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletek előírásai szerint. 18