Energiaellátás. Dr. Fülöp László főiskolai tanár fulopl@pmmf.hu ENERGIAELLÁTÁS TANULMÁNY



Hasonló dokumentumok
Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

A biomassza rövid története:

Megújuló energia, megtérülő befektetés

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza,

Napelemek és napkollektorok hozamának számítása. Szakmai továbbképzés február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, április 14.

K+F lehet bármi szerepe?

Megújuló energiák fejlesztési irányai

2014. Év. rendeletére, és 2012/27/EK irányelvére Teljesítés határideje

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

A fenntartható energetika kérdései

energetikai fejlesztései

Atomerőművek. Záróvizsga tételek

A megújuló energiahordozók szerepe

Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energia forrást támogató pályázati lehetőségek az Észak-Alföldi régióban

A villamosenergiarendszer

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

ENERGIAFELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ (Közlekedési szektor) Adatszolgáltatás száma OSAP 1335/C Adatszolgáltatás időszaka

Energetikai pályázatok 2012/13

Geotermikus Aktualitások. Magyar Termálenergia Társaság Hódmezővásárhely, nov.10

NCST és a NAPENERGIA

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

2014 (éves) Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló évi XLVI. törvény 8. (2) bekezdése alapján és a Adatszolgáltatás jogcíme

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017.

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

Energetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk. I. táblázat

Távhőszolgáltatásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk a 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet alapján. I. táblázat

Energetika I-II. energetikai mérnök szak

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP B

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő

3. Előadás: Az ember tevékenységeinek energia igénye.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája December 8.

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

A fa mint energiahordozó felhasználási lehetőségei a távhőszolgáltatásban és a fontosabb környezeti hatások

A Földben termett energia avagy: a biomassza és földhő hasznosítás prioritásai

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Energia- és Minőségügyi Intézet Tüzeléstani és Hőenergia Intézeti Tanszék. Energiahordozók

A magyar energiapolitika alakulása az Európai Unió energiastratégiájának tükrében

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

Tüzeléstan előadás Dr. Palotás Árpád Bence

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk I. táblázat

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS

1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 6,7 5,9 2. Lakossági felhasználók számára értékesített fűtési célú hő GJ 1112, ,62

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

A bányászat szerepe az energetikában és a nemzetgazdaságban

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

I. táblázat. 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 9,4 8,0 2. Lakossági felhasználók számára értékesített fűtési célú hő GJ

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

1. Energiahordozók. hőtermelés (gőz/forróvíz)

Lakossági felhasználók számára értékesített használati melegvíz felmelegítésére felhasznált hő

Megújuló energiák hasznosítása a távfűtéses lakóépületek energiaellátásában

Pályázati tapasztalatok és lehetőségek KEOP. Kovács József tanácsadó Eubility Group Kft.

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

13 404, ,51. Lakossági felhasználók számára értékesített használati melegvíz felmelegítésére felhasznált hő

Mérték- Megnevezés. 5. Egyéb felhasználók számára értékesített hő GJ 5 024, ,33 6. Értékesített villamos energia mennyisége, MWh 687,68 780,46

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

A 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet 17/I. (1) bekezdése szerinti adatok: Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk. I.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája február 28.

rendszerszemlélet Prof. Dr. Krómer István BMF, Budapest BMF, Budapest,

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal

4. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez Gazdálkodásra vonatkozó gazdasági és műszaki információk

I. táblázat. Sor- Megnevezés év év

2018. ÉVES SZAKREFERENS JELENTÉS. R-M PVC Kft. Készítette: Group Energy kft

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Megnevezés Mértékegység szám 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 5,08 8,26

Sertéstartó telepek korszerűsítése VP

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Innovatív energetikai megoldások Kaposváron

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

I. Nagy Épületek és Társasházak Szakmai Nap Energiahatékony megoldások ESCO

A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Éves energetikai szakreferensi jelentés

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

A véletlen a józan észt korlátlanul hatalmában tartó kísértet. Adolphe Quetelet Belga csillagász 1830

A8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében

Megnevezés. Mértékegység szám 1. A fűtési időszak átlaghőmérséklete C 5,49 5,08

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázati lehetőségek. Farkas Norbert Europatender Consulting Kft.

Átírás:

Energiaellátás Dr. Fülöp László főiskolai tanár fulopl@pmmf.hu ENERGIAELLÁTÁS TANULMÁNY 1. A település(rész) bemutatása, szerkezeti vázlat. Részletesebb térkép a mellékletben. (Turista térkép fénymásolata is megfelel.) 2. Az energiafogyasztók jellege, megoszlása (pl. lakosság, ipar, szolgáltatás ) Az önkormányzati fenntartású létesítmények energiafelhasználásának bemutatása, értékelése 3. A jelenlegi energiaellátás rendszere A hálózattól független energiahordozók beszerzése, szállítása, tárolása A vezetékes energiaellátás nyomvonala, a vezetékek elhelyezkedése, jellege, transzformátorok, gázátadó- ill. nyomáscsökkentő állomások, fűtőművek, hőközpontok 4. Megújuló energiaforrások használata. 5. A jelenlegi energiaellátás értékelése Az ellátás biztonsága A rendelkezésre állás időbeli korlátai Ár / tarifarendszer Üzemvitel karbantartás Üzemvitel, karbantartás Hatásfok, veszteségek Hulladék-elhelyezés Környezetvédelmi szempontok Egyéb, különleges tényezők Az ellátás általános minősége, megelégedettség, hiányosságok, panaszok 6. Az energiaigény várható alakulása jövőben a fejlesztési tervekkel illetve a tervezett energiahatékonysági intézkedésekkel összhangban. 7. Az energiaellátás fejlesztésének javasolt stratégiája.

Energiahordozók osztályozása Előállítás szerint Primer Szilárd, folyékony és gáznemű energiahordozó Átalakítási hatásfok, üzemvitel, karbantartás, hulladékelhelyezés, környezeti terhelés (légnemű, folyékony, szilárd) Szekunder Elektromos energia, távhő (gőz vagy forróvíz és használati melegvíz) Átalakítási hatásfok az előállítás helyén, környezeti terhelés (légnemű, folyékony, szilárd, sugárzó) az előállítás helyén illetve távol, szállítási veszteség. Helyszíni hatásfok jó, veszteség, üzemviteli költség, környezeti terhelés kicsi Energiahordozók osztályozása Helyszínre juttatás szerint Vezetékes (hálózathoz kötött) Elektromos energia, földgáz ill. városi gáz, távhőellátás Csatlakozás lehetősége és költsége, vételezési korlátok Hálózattól független Helyszínen (közelében) keletkező: Begyűjtés, estleges előkészítés, tárolás Helyszínre szállított: Szilárd (szén, fa, bio), olaj, PB gáz (palackos és tartályos). Tárolási problémák, tárolóhely, optimális tárolási idő - szállítási gyakoriság

Primer energiahordozók tüzelőanyagok Az anyagokban kötött kémiai és nukleáris energia. Tüzelőanyagok: - szén, - szénhidrogén (kőolaj, földgáz), - nukleáris (urán, tórium). Tüzelőanyagok termelése bányászat a művelt terület elhelyezkedése szerint: - külszíni -mélyművelésű. A tüzelőanyagok kitermelésénél keverék tüzelőanyag/ok/ + idegen anyagok, ezért szükséges a feldolgozásuk, a szekunder energiahordozók előállítása. Tüzelőanyagok szén: - feldolgozás nélkül, - a feldolgozás maradéka Erőműben villamos energia fejlesztése. - szénelgázosítás. kőolaj: - feldolgozás (finomítás) -ipari és - energiahordozó termékek. földgáz: - feldolgozás -ipari és - energiahordozó termékek (földgáz, PB) nukleáris: dúsítás, feldolgozás fűtőelemek.

, A tüzelőanyagok kötött energiája Q = m H - fosszilis tüzelőanyag fűtőértékték H ü ü ü H - olaj 42 MJ/kg - földgáz 34 MJ/Nm 3 47 MJ/kg] - szén 28 MJ/kg (hazai szenek: - lignit 6-7 MJ/kg - barnaszén 8-12 MJ/kg - lakossági 12-15 MJ/kg) - fosszilis tüzelőanyag kiégési szint nyomottvizes reaktorok 30.000 kwnap/kg (2600 GJ/kg) ü Szekunder energiahordozók Primer energiahordozók átalakításával jön létre Villamos energia: villamos jelenségek formájában előállított munkavégző és/vagy hőátadó képesség. A különböző tüzelőanyagokat, a megújuló energiákat erőművekben alakítják át villamos energiává. Hő (a hőmérséklet-eloszlás inhomogenitására létrejövő transzportmennyiség): a hőhordozó hőátadó képessége. A különböző tüzelőanyagokat, a megújuló energiákat fűtőművekben, fűtőerőművekben és fűtőberendezésekben alakítják át hővé, továbbá a hőhordozók hulladékhője is hasznosítható. Hőhordozók: - H 2 O (melegvíz, forróvíz, gőz), - levegő, thermoolaj.

Az energiaforrások csoportosítása Felhasználhatóság Elektromos energia: bármire Gáznemű, folyékony és szilárd tüzelő: hőtermelésre (egylépcsős) többlépcsős: szinte bármire (bonyolult technológia) Távhő: hő (gőz: technológiai)

Energiahordozók szállítása Elosztás: - szervezeti: a szekunder energiahordozók termelők és a fogyasztók közti kereskedelme. - területi szállítás. Szállítás: a szekunder energiahordozók eljuttatása a területileg szétszórt fogyasztókhoz. Tárolás: Az igények szezonális és piaci egyenlőtlenségeinek kiegyenlítése az egyenletes ütemben előállított tüzelőanyagok felhalmozásával. Szállítás Tüzelőanyag Szállítási mód Vasút Vízi Közút Távvezeték Szén x x x Kőolaj Nyersolaj x x Olajtermék x x x Földgáz x (cseppfolyós) x PB gáz (palack) x x Villamos energia Hőhordozó x x

Az energiaellátás rendszerstruktúrája Energiahordozók elõállítása Energiahordozók szállítása elosztása tárolása Energia végfelhasználás Hazai termelés Import Primer energiahordozók Import Hazai termelés Szekunder energiahordozók Átalakítási, feldolgozási veszteségek Szállítás, elosztás, tárolás Szállítási, tárolási veszteségek Energia végfelhasználás Hasznosult energia Felhasználási veszteségek Az energiaellátás folyamábrája

Felhasználás (ellátás) tervezésének alapvető szempontjai: Az ellátás biztonsága A rendelkezésre állás időbeli (napi ill. szezonális) korlátai Ár / tarifarendszer (beleértve szállítást, üzemvitelt stb.) Üzemvitel, karbantartás Hatásfok, veszteségek Hulladék-elhelyezés Környezetvédelmi szempontok Egyéb (különleges) tényezők (pld. tüzelőolaj - útadó) Célszerű felhasználás: Elektromos energia: világítás, gépek hajtása, (klímatizálás) Gáznemű, folyékony és szilárd tüzelő: hőtermelés AZ ENERGIAELLÁTÁS TERVEZÉSE Ellentmondó szempontok: Többfajta energiahordozó: nagyobb ellátási biztonság rugalmasabb alkalmazkodás a különböző árakhoz a célnak, feladatnak legmegfelelőbb energiahordozó használata párhuzamos kapacitások kiépítése, fenntartása Elkerülhetetlen: villamos energiaellátás Területfejlesztési terv, koncepció Energiakoncepció Energiastratégia Rendezési terv

ENERGIAHATÉKONYSÁG Összehasonlíthatóság alapja: fajlagos mutatók képzése: pl. fűtött légtérfogat, alapterület, személyek száma, termelési egység stb alapján Normalizálás: időjárásfüggő mért adatok átszámítása átlagos meteorológiai évre Technikák, módszerek: Audit (Átvilágítás): Elsősorban meglévő, visszamenőleges adatok elemzése, esetleg rövid távú mérések) é Monitoring (Megfigyelés): Részletes, hosszú távú mérések és azok feldolgozása, kiértékelése, következtetések levonása Targeting (Célkitűzés) Energia címkézés (labelling) Energiapolitika, stratégiai célok Az energiaellátás diverzifikálása és a volt SZU-tól való függőség csökkentése, kiküszöbölése. A hatékonyság és rugalmasság növelése az energiaszektorban, az energetikai vészhelyzetekre való gyors és rugalmas reagálás képességének megteremtése. Az energiaellátás környezetvédelmi szempontból fenntartható biztosítása. A környezetvédelmi szempontból jobb energiaforrások ösztönzése. Az energiaellátás hatékonyságának javítása. Torzítatlan energiaárak, amelyek lehetővé teszik a piacok hatékony működését. Szabad és nyílt kereskedelem és biztonságos befektetési keretek. Együttműködés az energetikai piac valamennyi szereplője között.

Intézményi szerkezet Magyar Energia Hivatal (MEH): a gáz és villamos energia ellátás engedélyezése, a gáz és villamos energia árak szabályozása; az energetikai adatok összegyűjtése, elemzése, az energetikai statisztikák hivatalos forrása. Műszaki Biztonsági Főfelügyelet: a műszaki termékek, berendezések és létesítmények hatósági engedélyezési, ellenőrzési ill. felülvizsgálati tevékenysége. Magyar Atomenergia Bizottság: nukleáris biztonsági feladatok. Magyar Bányászati Hivatal: bányászati feltáró és termelő koncessziók működtetése, a bányászati, olaj- és gáztermelési biztonság és a csővezetékek működésének felügyelete. Tarifarendszerek Vezetékes ellátás esetén egytarifás, korlátozás nélkül éjszakai csúcsidőkizárásos: völgyidők kihasználása külön vezeték van kiépítve két vagy többtarifás: mérőórán két vagy több tárcsa nincs külön vezeték kiépítve teljesítménylekötés: alapdíj + fogyasztott energia díja főleg nagyfogyasztóknál

Vezetékhálózatok elrendezési lehetőségei Sugaras a leágazások után egyre kisebb keresztmetszet legkisebb költség hosszú vezetékeknél alkalmazott megoldás Vezetékhálózatok elrendezési lehetőségei Körvezeték: minden fogyasztó két irányból táplálható (biztonság) keresztmetszete olyan, hogy a teljesítményt körbe tudja vinni pangó szakaszok kialakulása az ellátott területen belül célszerű megoldás 5 = energia betáplálás 6 = fogyasztó

Vezetékhálózatok elrendezési lehetőségei Hurkolt (két oldali energia betáplálással) minden fogyasztó több irányból táplálható 5 = energia betáplálás 6 = fogyasztó Vezetékhálózatok elrendezési lehetőségei Kombinált (hurkolt és sugaras kombináció) 5 = energia betáplálás 6 = fogyasztó

Megújuló energiaforrások A természeti folyamatok eredményeként keletkező energia fajtái: - napsugárzás, - szél, - víz, (ár-apály) - biomassza, (- geotermikus). Hulladék tüzelőanyagok: a lakossági-kommunális és ipari fogyasztók eltüzelésre alkalmas hulladékai elsősorban a hulladékok térfogatának átlagosan tizedére való csökkentése miatt. (A hulladékgazdálkodás feladata a hulladékok összegyűjtése, szelektálása, energetikai hasznosító művekhez való eljuttatása.) Megújuló energiaforrások felhasználása Napenergia Napelem: elektromos energia Napkollektor: közvetlen hőhasznosítás (célszerűen melegvíz) Passzív rendszerek: építészeti eszközök (fűtés) Koncentráló rendszerek: magas hőmérs. technológia, gőz (áram) fejlesztés Vízbontás: hidrogéntechnológia h i (kísérleti stádiumban) Szélenergia: áramfejlesztés, szivattyúzás, egyéb technológia Vízenergia Nagy léptékben: elektromos áram Kis léptékben: technológia (mechanikai energia), áramfejlesztés Környezeti energiák: levegő, talaj, talajvíz, természetes vizek, hőszivattyúval Geotermikus energia (gyógyhatás, korróziós és üledék problémák) A kinyert víz elfolyatásával nem megújuló! A kinyert víz visszapréselésével megújulónak tekinthető Hőszivattyúval kombinálható Biomasza: szilárd: (energiaerdő, tüzifa, biobrikett, pellet) fűtés Folyékony: (repceolaj, alkohol) gépek, gépjárművek hajtása Gáznemű: (biogáz, depóniagáz) tüzelés, gépek (pl. áramfejlesztő) hajtása Hulladéktüzelés