Balatonboglár Város Önkormányzatának 9 /2004. ( III.05. ) KT. számú rendelete BALATONBOGLÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL 1 A módosításokkal egységes szerkezetben (Utolsó átvezetett módosítás 1/2014. (I. 14. rendelet. Hatályos 2014.01.15-től.) Balatonboglár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. -ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területi Tervének (a továbbiakban BKÜTT) és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (a továbbiakban BTSZ) szóló 2000 évi CXII számú törvényre, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.)sz. Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) is figyelemmel az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja. I. FEJEZET Általános előírások 1.. (1) 2 A rendelet területi hatálya a város közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt ( a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet ( és a hozzátartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. (3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. (4) 3 A szabályozási terven kötelező és irányadó szabályozási elemek jelöltek. (5) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni: - a település igazgatási határát - a meglévő és tervezett belterületi határt - a szabályozási és védelmi vonalakat, területeket, - az egyes terület-felhasználási egységek és övezetek határait, és előírásait. - a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, műemléki és helyi védelmi szabályokat és kikötéseket. - az építési vonalat, építési határvonalat 1 A rendelet alapján megalkotott szabályozási tervet a Képviselő-testület a 83/2005. (IV. 28.) KT. számú határozatával fogadta el. 2 Szövegét megállapította a 11/2005.(V. 2.) KT számú rendelet 1. (1) bekezdése. Hatályos 2005. 05.10-től, melyet 1/2014.(I.14.) KT. számú rendelet 1. (1) bekezdése módosított. Hatályos 2014.I.15.-től 3 Szövegét megállapította az 1/2010. (II. 15.) rendelet 2. (1) bekezdés a) pontja. Hatályos 2010.02.23-tól.
2 (6) Az országos természetvédelem alatt lévő és arra javasolt területeken és a helyi természetvédelmi területeken az építési hatósági eljárási ügyekben az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakvéleményét be kell szerezni. (7) 4 (8) 5 A kialakult (K) beépítéseknél a meglévő telekméretet, beépítettséget és építmény magasságot adottságnak kell tekinteni, bővítés esetén azonban a beépítési előírásokat be kell tartani. Új telek alakításakor a telek legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítésnél 14,0 m, szabadon álló beépítésnél 16,0 m. (9) 6 A város közigazgatási területén megvalósuló épületek parkoló szükségletét az OTÉK 42. -ának előírásai alapján kell meghatározni, és az építési telken belül elhelyezni. Vegyes terület és különleges terület esetén a közterületi parkoló kialakítás is engedélyezhető a közterületi tulajdonos hozzájárulásával. (10) 7 (11) A Csehi ároktól északra lévő Üh1 és Vk1 jelű területeken, valamint a Korház utca tervezett folytatásától délre lévő területek mentén geotechnikai vizsgálattal kell tisztázni az építési tevékenység egyedi feltételeit. (12) 8 (14) 9 (15) A kivitelezéshez szükséges ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni. (16) A növényzet telepítésére vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza. (17) Az állattartással kapcsolatos szabályozást a város állattartó rendelete tartalmazza. (18) A rendezési terv által a külterületi mezőgazdasági ingatlanoknak beépítésre szánt területté válása vagy belterületbe vonási javaslata esetén annak végrehajtásáig az M0-ás területekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. (19) A város belterületén az országos és a helyi természetvédelmi területeken valamint az ökölogiai hálózattal érintett területeken adótorony nem létesíthető. (20) 10 Az ET jellel ellátott területeken az elvi telekalakítási engedélyt a tömbre kiterjedően kell elkészíteni. Az EÉTK val jelölt, elvi építési engedély tervkészítése előírással érintett tömböknél pedig az elvi engedélyt a telekre vonatkozóan kell elkészíteni. 4 Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) rendelet 2. (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól. 5 Kiegészítette a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 2. (1) bekezdése. Hatályos 2005.05.10-től. 6 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 2. (2) bekezdése. Hatályos 2005.05.10-től 7 Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) rendelet 2. (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól. 8 Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) rendelet 2. (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól. 9 Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) rendelet 2. (1) bekezdés b) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól. 10 Szövegét megállapította az 1/2010. (II. 15.) rendelet 2. (1) bekezdés c) pontja. Hatályos 2010.02.23-tól.
3 (21) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben a 2000 évi CXII törvény és az OTÉK valamint a vonatkozó rendeletek előírásait kell figyelembe venni, illetve az illeszkedési szabályokat kell alkalmazni. (22) A város beépítésre szánt területein, illetve belterületein új épület építésre és meglévő épület rendeltetésének változtatására a 2001. évi LXXXVIII törvény (2) bek. előírása alapján kerülhet sor. (23) 11 Ahol új épület építését a szabályozási terv nem teszi lehetővé, ott a meglévő épület legfeljebb egy alakalommal, legfeljebb nettó 25 m 2 alapterülettel bővíthető. Nem bővíthető ismételten a már meglévő épület, ha azt 1988. december 31-ét követően már bővítették. (24) A város beépítésre nem szánt területein 2500 m2-nél nagyobb, összes szintterületű csarnok jellegű épület nem létesíthető. (25) A település beépítésre nem szánt területén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10 %-át nem haladhatja meg. (26) A város beépítésre szánt területein különálló terepszint alatti építmény (pince) csak a falusias lakóterületeken engedélyezhető. A további területeken a talajvíz és talajviszonyok figyelembe vétele mellett terepszint alatti építmény csak épület alatt helyezhető el oly módon, hogy a telekre előírt beépítettség nem növelhető. (27) A település beépítésre nem szánt területén 10 m-nél magasabb építményeket a környezethez illeszkedően kell elhelyezni (28) 12 (29) 13 A szabályrendeletben és a szabályozási tervben előírt építmény magasságok nem vonatkoznak a technológia jellegű építményekre és műtárgyakra és a sajátos építmény fajtákra. (30) 14 A vízparti rehabilitációs.szabályozással érintett területen meghatározott építési határvonalon részben vagy egészben kívül eső, a közhiteles alaptérképen is feltüntetett, illetve szerkezet-kész állapotban lévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, hőszigetelhetők és burkolhatók,- maximálisan 30 cm vastagságban,- akkor is, ha az építési helyen kívüli területre átnyúlnak. (31) 15 A beültetési kötelezettséggel érintett területeken háromszintes, gyep-, cserje-, és lombkoronaszinttel képzett növényzetet kell telepíteni és fenntartani. A beültetési kötelezettség teljesítését az építési engedélyben kell előírni és a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig kell teljesíteni, megvalósítása a használatbavételi engedély megadásának feltétele. 11 Szövegét megállapította az 1/2010. (II. 15.) rendelet 1. -a. Hatályos 2010.02.23-tól. 12 Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) rendelet 2. (1) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól. 13 Szövegét megállapította az 1/2010. (II. 15.) rendelet 2. (1) bekezdés e) pontja. Hatályos 2010.02.23-tól. 14 Szövegét megállapította az 1/2014.(I.14.) KT. számú rendelet 1. (2) bekezdése. Hatályos 2014.I.15.-től 15 Szövegét megállapította az 1/2014.(I.14.) KT. számú rendelet 1. (2) bekezdése. Hatályos 2014.I.15.-től
4 A település igazgatási területe tagozódik: II. FEJEZET Településszerkezet, terület-felhasználás. 2.. (1) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %. (2) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet. (3) A város területén, a beépítésre szánt területek szintterület sűrűsége amelyet a területi egységeknél teketömbre kiterjedően kell figyelembe venni a következő: Lakóterületek: 1./ Kisvárosias lakóterület: 1,5 2./ Kertvárosias lakóterület: 0,4 3./ Falusias lakóterület: 0,5 Vegyes területek: 1./ Településközpont vegyes terület: 1,4 2./ Központi vegyes terület: 1,0 Gazdasági területek: 1./ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület: 1,5 2./ Ipari és mezőgazdasági ipari gazdasági terület: 1,0 Üdülőterületek: 1./ Üdülőházas üdülőterület: 1,0 2./ Hétvégiházas üdülőterület 0,2 Különleges területek: 1,5 (4) A lakóterületeken és a településközpont vegyes területeken csak a városképet nem sértő és a területegység környezetvédelmi előírásainak megfelelő kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó tevékenység épületei helyezhetők el az adott környezethez illeszkedő módon. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületek 3.. (1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésre szolgál. (2) A város területén az alábbi lakóterületek szabályozására kerül sor: Kisvárosias lakóterület (Lk) Kertvárosias lakóterület (Lke) Falusias lakóterület (Lf) (3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és a lakóterületek részletes előírásai tartalmazzák.
5 (4) 16 A lakóterületeken az oldalkert legkisebb szélessége az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén az adott övezetre megengedett legnagyobb építménymagasság; szabadon álló beépítési mód esetén az adott övezetre megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3 méter. (5) 17 Kialakult beépítési mód esetén létesített nyúlványos telekkel utca felől szomszédos telek oldalkertjének legkisebb szélessége a nyúlványig 3,0 méter. (6) 18 A kialakult, keskeny, oldalhatárosan beépített telkeknél a tűztávolság és az oldalkert szélessége a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával 4,0 m-ig csökkenthető. A tűztávolság és az oldalkert csökkentése csak abban az esetben engedélyezhető, ha a szomszédos épületek tényleges, illetőleg tervezett építménymagassága nem haladja meg a 4,0 métert. (7) 19 A (6) bekezdés szerinti csökkentett oldalkert esetén a szomszédos épületek tényleges építménymagassága később sem növelhető 4,0 méter fölé. E körülményre az oldalkert felől szomszédos ingatlan tulajdonosának figyelmét az építési engedélyre vonatkozó elsőfokú határozatban fel kell hívni. (8) 20 Oldalhatáron álló beépítésű övezetben a legalább 20 méter széles telken szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető úgy, hogy a szomszédos oldalhatáros beépítés felőli oldalon az oldalkert legkisebb szélessége 6,0 méter legyen. (9) 21 A lakóterületeken az alkalmazott tetőhéjazati anyag legalább mérsékelt tűzterjedésű kategóriába sorolt lehet. Könnyen éghető anyagú tetőhéjazati anyag (pl. nád) csak az I. fokú tűzvédelmi hatóság külön egyedi esetre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható. Kisvárosias lakóterület 4.. (1) A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lk" A szabályozási terven Lk1-Lk10 és Lk12, valamint Lk11* jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget é a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Telekszélesség min. m Telekmélység min. m Lk1 SZK 7,5 30 700 K K Lk2 IKR 6,0 60 350 K K Lk3 CSK 6,0 60 350 K K Lk4 OK 5,0 30 600 K K Lk5 SZK 5,0 30 700 K K Lk6 SZ 5,0 35 450 18 25 Lk7 CS 6,0 60 350 K K Lk8 SZK 6,0 25 700 K K Lk9 OK 6,0 30 400 K K Lk10 ZK 6,0 40 22 400 K K 16 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 3. -a. Hatályos 2005.05.10-től 17 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 3. -a. Hatályos 2005.05.10-től 18 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 3. -a. Hatályos 2005.05.10-től 19 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 3. -a. Hatályos 2005.05.10-től 20 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 3. -a. Hatályos 2005.05.10-től 21 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 3. -a. Hatályos 2005.05.10-től 22 Mértékét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 4. (1) bekezdése. Hatályos 2005.05.10-től
6 Lk11* SZK 9,0 40 4000 K K Lk12 SZK 6,0 40 400 K K Tömbtelkes beépítés. A határértékek a tömbtelek egészére vonatkoznak. (2) A legkisebb építménymagasság: egy szint (3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 40 %-a (4) A területen lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari létesítmény és kivételesen elhelyezhető: szálláshely szolgáló épület, igazgatási épület, termelő kertészeti építmény és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. A területen nem helyezhető el. üzemanyagtöltő, önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (5) Melléképítmények az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában felsoroltak építhetők, az i,) j.), k.), és l.) pontokban említettek kivételével. (6) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni. Kertvárosias lakóterület 5.. 23 (1) A szabályozási terven a lakóterület jele: "Lke". A szabályozási terven Lke1-Lke13 24 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Telekszélesség min. m Telekmélység min. m Lke1 OK 5,0 30 550 K K Lke2 SZK 5,0 30 450 K K Lke3 SZK - OK 5,0 30 450 K K Lke4 SZK 4,5 30 550 K K Lke5 OK 5,0 30 400 K K Lke6 OK 5,0 30 700 K K Lke7 SZK 5,0 30 700 K K Lke8 ZK 4,5 40 400 K K Lke9 SZ 5,0 25 700 18 45 Lke10 O 5,0 30 700 16 35 Lke11 IKR 5,0 30 400 K K Lke12 O 5,0 30 550 15 35 Lke13 SZK 6,0 30 550 K K (2) A legkisebb építménymagasság: egy szint 23 A (2)-(7) bekezdések számozását javította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 8.. a) pontja. Hatályos 2004. 06.09-től. 24 Szövegét megállapította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 2. -a. Hatályos 2004. 06.09-től.
7 (3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 50 %-a. (4) A kialakult területeken lakóépület építése minimum 12,0 m-es telekszélesség esetén lehetséges. (5) 25 A területen legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló közbiztonsági, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, kivételesen elhelyezhető a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari és egyéb gazdasági épület, sportépítmény, 1 db négy szobaszámot meg nem haladó kereskedelmi szálláshely épület. A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő, négy szobaszámot meghaladó szolgáltató szálláshely, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (6) 26 (7) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni. Falusias lakóterület 6.. (1) A szabályozási terven a lakóterület jele: Lf. A szabályozási terven Lf1-Lf6 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Telekszélesség min. m Telekmélység min. m Lf1 SZ 5,0 25 1200 16 - K 50 Lf2 SZ 5,0 25 1200 18 50 Lf3 SZ 5,0 25 1500 18 60 Lf4 O 5,0 30 900 16 50 Lf5 OK 5,0 30 800 K K Lf6 OK 5,0 30 600 K K (2) A legkisebb építménymagasság: egy szint (3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telek 40 % -a. (4) A területen elhelyezhető lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, sportépítmény. (5) 27 (6) A területet teljes közművel kell ellátni. 25 Az utolsó mondat szövegét megállapította a 26/2009. (IX. 11.) rendelet 1. (1) bekezdése. Hatályos 2009.10.01-től. 26 Hatályon kívül helyezte a 26/2009. (IX. 11.) rendelet 1. (2) bekezdése. Hatálytalan 2009.10.01-től. 27 Hatályon kívül helyezte a 26/2009. (IX. 11.) rendelet 4. -a. Hatálytalan 2009.10.01-től.
8 (7) A kialakult területeken lakóépület építése minimum 12,0 m-es telekszélesség esetén lehetséges. Vegyes terület 7.. (1) A vegyes terület lakó- kereskedelmi- igazgatási és szolgáltató gazdasági épületek, vegyesen történő elhelyezésére szolgál. (2) A város területén az alábbi vegyes területek szabályozására kerül sor: Településközpont vegyes terület (Vt) Központi vegyes (Vk) (3) A területeket teljes közművel kell ellátni. (4) 28 A területeken a teljes telekméret minden 200 m 2 -e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki. Településközpont vegyes terület 8.. 29 (1) A településközpont vegyes terület az igazgatási, oktatási, kereskedelmi, szolgáltató és lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A szabályozási terven a terület jele: "Vt". A szabályozási terven Vt1-Vt12 jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, a legnagyobb építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Telekszélesség min. m Telekmélység min. m Vt1 SZ 7,5 30 1500 30 50 Vt2 SZ 7,5 30 1000 K K Vt3 SZ 5,0 35 700 30 25 Vt4 SZK 6,0 35 650 K K Vt5 SZ 5,0 35 600 K K Vt6 SZK 7,5 35 450 K K Vt7 SZK 5,0 30 450 K K Vt8 ZK 6,0 40 450 K K Vt9 SZK 6,0 40 Nem osztható - - 28 A bekezdés számozását javította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 8.. b) pontja. Hatályos 2004. 06.09- től. 29 Az (5)-(6) bekezdések számozását javította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 8.. c) pontja. Hatályos 2004. 06.09-től.
9 Vt10 SZ 5,0 25 800 20 40 Vt11 SZK 30 9,0 60 450 K K Vt12 ZK 10,5 80 120 K K (3) A legkisebb építménymagasság: egy szint (4) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 10 %-a (5) 31 A településközpont vegyes területen (Vt) lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény. A területen nem helyezhető el üzemanyagtöltő, négy szobaszámot meghaladó szolgáltató szálláshely, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (6) 32 A Vt 12 jelű építési övezetben zártsorú beépítés az OTÉK 36. (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően megszakítható. Az építési övezetben az utcai határvonalon kerítés nem építhető. Központi vegyes terület. 9.. (1) A központi vegyes terület több önálló rendeletetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) A szabályozási terven a terület jele: "Vk". A szabályozási terven Vk1-Vk11 jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, a legnagyobb építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Telekszélesség min. m Telekmélység min. m Vk1 SZ 7,5 30 2000 35 50 Vk2 SZ 7,5 30 Nem - - osztható Vk3 SZ 5,0 30 1200 K K Vk4 SZK 6,0 40 Nem - - osztható Vk5 SZ K 40 Nem - - osztható Vk6 SZK 6,0 40 600 K K Vk7 SZ 6,0 40 600 30 20 Vk8 SZ 4,5 40 Nem - - 30 Szövegét megállapította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 4. -a. Hatályos 2004. 06.09-től. 31 Utolsó mondata szövegét megállapította a 26/2009. (IX. 11.) rendelet 2. -a. Hatályos 2009.10.01-től. 32 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 4. (2) bekezdése. Hatályos 2005.05.10-től
10 osztható Vk9 SZK 9,0 35 2000 K K Vk10 SZK 5,0 60 Nem - - osztható Vk11 SZ 6,0 20 Nem osztható (3) A legkisebb építménymagasság: egy szint (4) A legkisebb zöldfelület mértéke a be nem épített terület 50 %-a (5) 33 A központi vegyes területen (Vk) igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgálati lakások építhetők. A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, üzemanyagtöltő és önálló lakóépület. Gazdasági terület 10.. (1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. (2) A város igazgatási területén: Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz) Ipari és mezőgazdasági üzemi gazdasági területek (Gip) (Gipm) kialakítására került sor. (3) A területeken a teljes telekméret minden 200 m 2 -e után 1 db, min. 16/18 cm törzs körméretű lombos fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki. (4) A gazdasági területeken csak a környezetének terület-felhasználását nem zavaró létesítmények helyezhetők el. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület. 11.. (1) A területen kereskedelmi, szolgáltató és nem zavaró ipari építmények helyezhetők el elsősorban. (Gksz). (2) A szabályozási terven Gksz1-Gksz6 jelű övezetek jelöltek A területre vonatkozó előírásokat - beépítési mód, legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület, a szabályozási terven is jelöltek az alábbiak szerint: Övezet Beépítési Építmény Beépített- Legkisebb Telek- Telek- 33 Utolsó mondata szövegét megállapította a 26/2009. (IX. 11.) rendelet 3. -a. Hatályos 2009.10.01-től.
11 jele mód magasság max. m ség max % telekméret m2 szélesség min. m mélység min. m Gksz1 SZK 7,5 40 2000 30 50 Gksz2 OK 5,0 40 2000 K K Gksz3 SZK 6,0 40 600 K K Gksz4 SZ 6,0 30 2000 25 50 Gksz5 SZ 10,5 50 2000 30 40 Gksz6 SZK 6,0 40 900 25 40 (3) A legkisebb építménymagasság: egy szint (4) A telken belüli zöldterület minimum a telek terület 25 %-a (5) A területen mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, az épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, kereskedelmi vendéglátó épület és egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el. (6) Az utak mentén, a telken belül minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani. (7) A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni. Ipari és mezőgazdasági üzemi gazdasági terület. 12.. 34 (1) Az ipari és mezőgazdasági üzemi gazdasági területek a város külterületén lévő, beépítésre szánt területként jelölt ipari (Gip) és mezőgazdasági üzemi területek (Gipm) Beépítési előírásuk a következő: Beépítési mód: szabadon-álló Építmény magasság legnagyobb: 7,5 m, legkisebb: egy szint Beépítettség max: 30 % Telek nagyság minimum: 2.000 m2 Telekszélesség min: 25 m Telekmélység min: 50 m (2) A területen történő beépítéseknél az OTÉK 20 (4) és (5) bekezdésben felsorolt létesítmények helyezhetők el valamint állattartó és mezőgazdasági üzemi épületek (3) A legkisebb zöldfelület a telek 40 % (4) 35 (5) Az utak mentén, minimum 5,0 m-es előkertet kell kialakítani. 34 Az (1)-(8) bekezdések számozását javította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 8.. d) pontja. Hatályos 2004. 06.09-től. 35 Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) rendelet 2. (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól.
12 (6) 36 (7) Az igazgatási területen új mezőgazdasági üzem vagy állattartó telep csak a rendezési terv módosításával jelölhető ki jelenleg a 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet előírásaira is figyelemmel. E rendelet előírásai a meglévő állattartó telepek működtetésére is vonatkoznak. (8) A területeket burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni. Üdülőterületek 13.. (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésre szolgál. (2) A város területén az alábbi üdülőterületek szabályozására kerül sor: Üdülőházas üdülőterület (Üü) Hétvégi házas üdülőterület (Üh) (3) A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot és méreteket a szabályozási terv és az üdülőterületek részletes szabályozása tartalmazza. (4) 37 A kialakult, keskeny, oldalhatárosan beépített telkeknél a tűztávolság és az oldalkert szélessége a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával 4,0 m-ig csökkenthető. A tűztávolság és az oldalkert csökkentése csak abban az esetben engedélyezhető, ha a szomszédos épületek tényleges, illetőleg tervezett építménymagassága nem haladja meg a 4,0 métert. (5) 38 A (6) bekezdés szerinti csökkentett oldalkert esetén a szomszédos épületek tényleges építménymagassága később sem növelhető 4,0 méter fölé. E körülményre az oldalkert felől szomszédos ingatlan tulajdonosának figyelmét az építési engedélyre vonatkozó elsőfokú határozatban fel kell hívni. (6) 39 Oldalhatáron álló beépítésű övezetben a legalább 20 méter széles telken szabadon álló beépítési mód is engedélyezhető úgy, hogy az oldalhatáros beépítésnek megfelelő oldalon az oldalkert legkisebb szélessége 6,0 méter legyen. (7) 40 Az üdülőterületeken az üdülőkre vonatkozó beépítési előírások alapján lakóépület is építhető, kivéve az Üü6 és Üh4 jelű övezeteket. Üdülőházas üdülőövezet 14.. 41 36 Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) rendelet 2. (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól. 37 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 5. -a. Hatályos 2005.05.10-től 38 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 5. -a. Hatályos 2005.05.10-től 39 Szövegét megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 5. -a. Hatályos 2005.05.10-től 40 Számozását (6)-ról módosította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 5. -a. Hatályos 2005.05.10-től 41 Az (1)-(7) bekezdések számozását javította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 8.. e) pontja. Hatályos 2004. 06.09-től.
13 (1) 4243 A szabályozási terven az üdülőházas üdülőterület jele: "Üü". A szabályozási terven Üü1- Üü9 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Telekszélesség min. m Telekmélység min. m Üü1 SZK 6,0 20 600 K K Üü2 SZ 7,5 25 550 18 25 Üü3 SZ 7,5-K 20 1200 30 50 Üü4 SZK 7,5 20 1200 K K Üü5* SZK 7,5-K 20 Nem - - osztható Üü6 SZK K 20 Nem - - osztható Üü7 SZ 7,5 25 1600 K K Üü8 SZK 7,5 30 450 K K Üü9 SZK 6,0 30 Nem - - osztható Üü10 SZK 7,5-K 30 Nem osztható - - *Tömbtelkes beépítés. A határértékek a tömbtelek egészére vonatkoznak. (2) A legkisebb építménymagasság: egy szint (3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 40 %-a. (4) A kialakult területeken az épületmagasság az épület bontása esetén az elbontott épület építménymagassága, de legfeljebb 12,5 m lehet. (5) A területeken üdülőépületek, üdülőtáborok, kempingek és kivételesen lakóépületek helyezhetők el. Üü6 övezetben lakóépületek nem építhetők. (6) 44 (7) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni. Hétvégi házas üdülőterület 15.. (1) A szabályozási terven az hétvégi házas üdülőterület jele: "Üh". A szabályozási terven Üh1- Üh8 45 jelű övezetek jelöltek. A beépítési módot, a legnagyobb épületmagasságot, a beépítettséget és a legkisebb telekméret előírást a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint: 42 43 Szövegét és a táblázat tartalmát megállapította a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 5. -a. Hatályos 2005.05.10-től melyet módosított az 1/2014.(I.14.) KT. számú rendelet 2. (1) bekezdése. Hatályos 2014.I.15.-től 44 Hatályon kívül helyezte a 26/2009. (IX. 11.) rendelet 4. -a. Hatálytalan 2009.10.01-től. 45 Szövegét megállapította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 6. (1) bekezdése. Hatályos 2004. 06.09-től.
14 Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Telekszélesség min. m Telekmélység min. m Üh1 SZ 5,0 20 600 18 35 Üh2 SZK 5,0 20 46 550 K K Üh3 IKR 5,0 20 360 K K Üh4 OK 3,5 20 360 K K Üh5 SZK 5,0 20 600 K K Üh6 O 4,5 20 450 15 47 30 Üh7 SZK 4,5 20 600 K K Üh8 SZK 4,5 20 550 K K (2) A legkisebb építménymagasság: egy szint (3) A legkisebb zöldfelület mértéke a telekterület 60 %-a. (4) A kialakult területeken beépítés minimum 12,0 m-es telekszélesség esetén lehetséges. (5) 48 A terület telkein legfeljebb kétegységes üdülő vagy kivételesen lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató épület, valamint nem zavaró sportlétesítmény építhetők telkenként egy tömegben. Az ÜhIV. övezetben lakóépületek nem építhetők. (6) A területen nem helyezhető el közösségi szórakoztató, kulturális építmény és 3,5 t önsúlynál nehezebb járművek részére garázs és parkolóhely kialakítás (7) 49 (8) A területet burkolt úttal és teljes közművel kell ellátni. Különleges területek 16.. (1) 50 A különleges területek közé a város területén a temetők (Kt), a kegyeleti parkok (Ktk) a sportterületek, (Ksp), kempingek (Kkp), kikötő (Kk) és a turisztikai fejlesztési övezet (Kü.) strandterületek (Kst) soroltak, a beépítési előírásokat a szabályozási terv illetve e szabályrendelet tartalmazza, (2) A temető (Kt) és a kegyeleti park (Ktk) területein csak a temető üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, és egyházi építmények helyezhetők el. A lezárt területeket kegyeleti parkká kell nyilvánítani és e szerint kell kezelni. 46 Szövegét megállapította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 6. (2) bekezdése. Hatályos 2004. 06.09-től. 47 Szövegét megállapította a 21/2004.(VI.08.) KT számú rendelet 6. (3) bekezdése. Hatályos 2004. 06.09-től. 48 Szövegét megállapította a 21/2005. (VIII. 1.) KT rendelet 1. -a. Hatályos 2005.08.02-től. 49 Hatályon kívül helyezte a 26/2009. (IX. 11.) rendelet 4. -a. Hatálytalan 2009.10.01-től. 50 Szövegét Strandterületek (Kst) szövegrésszel kiegészítette a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 7. (1) bekezdése. Hatályos 2005.05.10-től
15 (3) 51 A sportterületen (Ksp) a sportolással illetve a strandolással kapcsolatos építmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények, szolgálati lakás helyezhetők el. A telken belüli zöldterület minimum a telek terület 40 %-a. A Ksp1 jelű övezetben az oldalkert minimális mérete terepszint feletti létesítményeknél 14 méter. A terep szint alatti létesítményeknél 9 méter. A terepszint alatti l beépítésre kijelölt telekrészt a szabályozási terv tartalmazza. Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Kst SZ 10,5 25 Nem osztható Kst1 SZ 14 25 Nem osztható - - - - (4) A kempingek területén (Kkp) szállásférőhelyek, sportlétesítmények, kereskedelmi és vendéglátó, szolgáltató építmények helyezhetők el. (5) 52 A kikötő területén (Kk) a hajózással és vitorlázással kapcsolatos építmények, valamint vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató építmények helyezhetők el (6) 53 A turisztikai övezetben (Kü) 5 ha-nál nagyobb területek építhető be 8 %-os beépítettséggel, maximum 7,5 m-es építmény magassággal, szabadon-álló beépítési móddal, a telek területének legalább 50 %-át növényzettel kell borítani. Az M7-es út védőtávolságába eső területet beültetési kötelezettség előírásával védőfásítással kell ellátni, amely a telkek növényzettel borított részébe beszámítható. (7) A különleges területek szabad területeit fásítani kell. (8) 54 A strandterületeken a strandolás célját szolgáló, valamint a strandoláshoz kapcsolódó kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató építmények helyezhetők el. Övezet jele Beépítési mód Építmény magasság max. m Beépítettség max % Legkisebb telekméret m2 Kst SZK 4,5 8 Nem osztható Telekszélesség min. m Telekmélység min. m Telekszélesség min. m Telekmélység min. m - - BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közmű területek 17.. (1) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-vasút, KÖ-közmű) 51 Szövegét megállapította és a táblázatot beiktatta az 1/2014.(I.14.) KT. számú rendelet 1. (2) bekezdése. Hatályos 2014.I.15.-től 52 Szövegét megállapította a 15/2008. (VI. 5.) rendelet 2. (1) bekezdése. Hatályos 2008.06.13-tól. 53 Szövegét megállapította az 1/2010. (II. 15.) rendelet 2. (2) bekezdés b) pontja. Hatályos 2010.02.23-tól. 54 Beiktatta a 11/2005. (V. 2.) KT. rendelet 7. (3) bekezdése. Hatályos 2005.05.10-től.
16 (2) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26..-ban előírtak alapján kell biztosítani. (3) A közutak, a vasút és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni. (4) Az utak, és a vasút védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeletetők szakvéleményét ki kell kérni. (5) A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül az OTÉK 26.. (3) pontjában felsorolt építmények helyezhetők el. (6) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező. (7) 55 (8) A 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogon átvezetve lehet a csapadékvíz csatornába bekötni és a parkolókba összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető. Zöldterületek 18.. (1) A város igazgatási területén a zöldterületek közé a közparkok (Zkp) és a part menti közpark és szabad strand területek (Z1) soroltak (2) A közparkok (Zkp) a város állandóan növényzettel fedett közterületei, amelyeknek közútról, köztérről közvetlen megközelíthetőnek kell lennie. (3) A közparkokban az OTÉK 27.. (4) bekezdésében felsorolt építmények, - a Z1-es területen ezen túl strandépítmények- helyezhetők el a már meglévő, kialakult közparkokban (Zkp) legfeljebb 2 %, az újonnan kialakított és Z1 jelű közparkokban amelyek egyben strand és közlekedési területnek is minősülnek - legfeljebb 4 % -os beépítettségig. (4) A területek kialakítása, átépítése csak szaktervező (táj- és kertépítész) által készített kertépítészeti terv alapján történhet. (5) A közpark területeken (Zkp) a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen. (6) A parkolóhelyek, közmű létesítmények a meglévő és tervezett zöldfelületi elemeket nem károsíthatják. A mennyiben ez elkerülhetetlen, úgy azok pótlásáról gondoskodni kell. Erdőterületek 19. (1) A város igazgatási területén meglévő és tervezett védőerdők (Ev1, Ev2) gazdasági erdők (Eg1, Eg2) és turisztikai erdők (Ee1, Ee2) területei kerültek kijelölésre. 55 Hatályon kívül helyezte a 26/2009. (IX. 11.) rendelet 4. -a. Hatálytalan 2009.10.01-től.
17 (2) 56 A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a szőlőkataszter I. osztályú területeket, illetve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket. (3) A meglévő és a tervezett gazdasági erdők területén (Eg1, Eg2), valamint a meglévő turisztikai erdő területeken (Ee1) minimum10 HA nagyságú telek legfeljebb 0,3 %-ig építhető be az erdő rendeltetésének megfelelő épületekkel, szolgálati lakással és vadászházzal., illetve a turisztikai erdő turisztikai erdő(ee1) kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató épületekkel. (4) A tervezett turisztikai erdőterületeken (Ee2) minimum10 HA nagyságú telek maximum 5 %-ig építhető be egészségügyi, turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató és az erdő rendeltetésének megfelelő építményekkel. (5) A védőerdők területén (Ev1, Ev2) épületet elhelyezni nem lehet. (6) 57 (7) Az övezetben csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás engedélyezhető, illetve ilyen tevékenység folytatható. (8) Védett erdőterületen közút, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény létesítése csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek szerint engedélyezhető. (9) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdasági célból szabad. Mezőgazdasági területek 20.. (1) A mezőgazdasági területek a növénytermelés, állattenyésztés, a kert és szőlőgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak. (2) A város igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor: Mezőgazdasági általános területek (Má) Általános I. oszt szőlőkataszteri területek Má-C1 Kertes szőlő és gyümölcsös területek (Mk) Be nem építhető mezőgazdasági általános területek (Má0) (3) A területen építményeket elhelyezni az e rendeletben kikötötteken túl csak a 36/2002 (III.7.) Korm. rend. 8.. (4-8) bek. előírás figyelembe vételével lehet szabadon-álló beépítési móddal azzal, hogy a technológiai jellegű építményeknél, műtárgyaknál és a sajátos építmény fajtáknál, műtárgyaknál az építmény magasság nem korlátozott, az a technológiai igények és építési előírások függvényében az építési hatóság határozza meg. 56 Szövegét megállapította az 1/2010. (II. 15.) rendelet 2. (2) bekezdés c) pontja. Hatályos 2010.02.23-tól. 57 Hatályon kívül helyezte az 1/2010. (II. 15.) rendelet 2. (2) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2010.02.23-tól.
18 (4) A területen vízi közművel ellátott építmény szennyvíz elvezetése a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság előzetes szakvéleménye alapján kialakított zárt szennyvíztározóba történhet. (5) A területen beépítésre szánt terület kijelölése, vagy a szabályozási terven jelölttől eltérő terület-felhasználás programozása, megváltoztatása a rendezési terv módosításával lehetséges. Mezőgazdasági általános területek 21.. (1) A mezőgazdasági árutermelő területek a szabályozási terven jelöltek (Má, Má-C1) a területek beépítésnél a 26 és 27 -ok előírásait is figyelembe kell venni. (2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m2, amelynek megközelítését közhasználatú, vagy magán úttal kell biztosítani. (3) Szántóföldi művelés esetén a 20 ha-nál nagyobb telken a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető és a beépített alapterület a telek 0,1 %-át illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m. (4) Gyep művelési ágú, 5,0 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és lakófunkciót kielégítő épület építhető és a beépíthető alapterület a telek 0,5 %-át illetve a 400 m-t nem haladhatja meg. Az építmény magasság lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületnél 6,0 m. (5) Szőlő műveléssel hasznosított területen a 2 ha-nál nagyobb telken a termelést és a borturizmust szolgáló és lakófunkciót is kielégítő épület építhető és a beépített alapterület a telek 1 %-át illetve az 500 m2-t nem haladja meg. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületeknél 7,5 m. (6) A Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlő műveléssel hasznosított telekkel rendelkező tulajdonos ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 HA-nál nagyobb a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési szándékát megvalósíthatja csak az egyik a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1 %-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági területek alövezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági területek alövezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem kerülő telkekre a tulajdonos érdekében telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére bejegyezni. Az építmény magasság maximuma lakóépület esetén 5,5 m, gazdasági épületnél 7,5 m. (7) Az Má-C1 minősítésű I. osztályú szőlőkataszteri területeken az előző pontokban rögzítetteken túl építmény akkor létesíthető, ha terület művelési ága 80 %-ban szőlőnek minősített.
19 (8) A telkek művelési ága a beépítési feltételeként akkor fogadható el, ha az I. osztályú szőlőkataszteri területek kivételével legalább 80 %-ban meghatározó. Kert, szőlő és gyümölcsös területek. 22.. (1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven jelöltek (Mk). A területek beépítésénél a 26 és 27 -ok előírásait is figyelembe kell venni. (2) A területeken kialakítható beépíthető legkisebb földterület 3.000 m2, legkisebb szélesség 12 m. (3) A már kialakított 1500 m2-es telek a korábbi szabályozás alapján még beépíthető, a 24. (4), (5), és (6) bek. előírásai kivételével. (4) Gazdasági épület művelt telekre legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, és 4,0 m-es építmény magassággal építhető oly módon, hogy a legmagasabb homlokzat magasság sem haladhatja meg a 6,0 m-t. (5) 58 Lakóépület, a 3000 m2 és azt meghaladó nagyságú, minimum 18,0 m széles területeken építhető, maximum 3 % beépítettséggel és 5,5 m-es építmény magassággal. (6) A meglévő épületek az 1500 m2 vagy azt meghaladó nagyságú telkek esetén a telek 3 %-os beépítettségéig bővíthetők. Az 1500 m2-nél kisebb telkeken a meglévő épületek felújíthatók, de a beépítettség a bővítéssel nem növelhető. (7) A telkek művelési ága a beépítési feltételeként akkor fogadható el, ha az I. osztályú szőlőkataszteri területek kivételével legalább 80 %-án szőlő, gyümölcsös illetve más kertészeti kultúra található. (8) A területen egytömegű, szabadon-álló, vagy a kialakult állapot szerinti magas tetős, 35-45 fok közötti tető hajlásszögű építmények létesíthetők. Cserép vagy cseréphez igazodó karakterű és színű fedés vagy nádfedés alkalmazható (9) Lakókonténer, lakókocsi a területeken nem helyezhető el. Be nem építhető mezőgazdasági övezetek. 23.. (1) A be nem építhető mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven jelöltek az általános mezőgazdasági területeken (Má0). (2) A művelési ág elsősorban erdősítés és gyepesítés céljára megváltoztatható. (3) A területen kialakítható legkisebb földrészlet 3.000 m2 58 Szövegét megállapította az 1/2010. (II. 15.) rendelet 2. (2) bekezdés e) pontja. Hatályos 2010.02.23-tól.
20 (4) A területen csak köztárgyak, közutak, közterek, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések ( a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el. Vízgazdálkodási területek. 24.. (1) A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv jelöli (V), (2) A vízgazdálkodási területeken és a szomszédos földterületeken a közforgalmi vízi közlekedési építmények, a vízkár elhárítási, a vízi sport a sporthorgászat a strandolás és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján. (3) A vízfolyások partszélei mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es sávot a tavaknál 3 m-es sávot szabadon kell hagyni. (4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell. (5) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet-közeli állapotának visszaállítását elősegítik. III. FEJEZET. Védelmi övezetek 25.. (1) A védelmi övezeteket a terv a 2000 évi CXII tv előírásai alapján tartalmazza. Az itt nem szabályozott kérdésekben is e törvény előírásait kell alkalmazni. (2) Az építési hatósági ügyekben a jelen fejezetben lévő előírásokat is alkalmazni kell. (3) Az egyes területeket érintő több védelmi övezet esetén a szabályozási terv összevont övezeteket tartalmaz (Ö1-Ö22) (4) A szabályozási tervben a 2000 évi CXII törvény alapján alkalmazott védelmi övezeteket és jelölésüket az 4. számú melléklet tartalmazza. (5) A jelen szabályrendeletben nem szabályozott esetekben, és az építési hatósági engedélyezéshez közvetlenül nem kapcsolódó ügyekben a 2000. évi CXII törvény 23-38 -it kell figyelembe venni. Összevont védelmi övezetek 26.. (1) Ö-1 számú összevont övezet. (V-2, SZ-1, F-1)
21 A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető. A beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető; Erdőterületen elsősorban védelmi rendeltetésű erdő, mezőgazdasági területen csak nádas, gyep művelési ágú területek, zöldterület, valamint indokolt esetben közlekedési és közműterület jelölhető ki. Épületek építése, bővítése - a településrendezési tervekben szabályozott területeken elhelyezett, a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények és az illetékes természetvédelmi és vízügyi hatóság egyetértésével elhelyezett, a legkevesebb 5 ha egybefüggő gyepterületen, a legeltetést biztosító állatállomány szállásául szolgáló, hagyományos istállóépületek kivételével - nem engedélyezhető. Új hulladéklerakó, hulladéktároló telep, hulladékátrakó állomás, valamint szennyvízürítő nem létesíthető. (2) Ö-2 számú összevont övezet (V-2, SZ-1, P-2) A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető. Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető. A földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlőkataszter szerint I. osztályú területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni. A már kialakult vízmosások rendezésével (megkötésével, bedöntésével) kapcsolatos feladatokat a borvidékekre készítendő rekonstrukciós tervekben kell meghatározni. (3) Ö-3 számú összevont övezet (V-1, SZ-1) Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető. A szántó művelési ágú területek nem építhetők be; A kertgazdasági területek övezetébe is besorolt területeken 2700 m2-nél kisebb telkek nem építhetők be; Új bányanyitás nem engedélyezhető. Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet. A beépítésre nem szánt területeken a 10 méternél magasabb építmények elhelyezése - a kilátók, hidak, víztárolók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével tilos. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet. Egyéb közművezetékek és műtárgyaik, szerelvényeik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el. Ettől eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet. Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét
22 végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető. (4) Ö-4 számú összevont övezet (V-2, SZ-1) A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető. Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető. (5) Ö-5 számú összevont övezet (V-2, SZ-2) A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető. A területeken környezetkímélő erdő és mezőgazdasági termelés folytatható. (6) Ö-6 számú összevont övezet (V-2, SZ-3 ) A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető. Az üdülőkörzet, illetve a települések üzemelését, környezetvédelmét szolgáló létesítmények - pl. szennyvíztisztító, hulladékkezelő telep, hulladékátrakó állomás stb. - elhelyezésére a szabályozási terv által kijelölt területeket lehet csak figyelembe venni, illetve a megyei területrendezési tervekben jelölendő ki terület. (7) Ö-7 számú összevont övezet (V-2, SZ-1, P-1, P-2 ) A természeti és az érzékeny természeti területeken a művelési ágak megváltoztatása, illetve közmű és közút építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető. Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető. A földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlőkataszter szerint I. osztályú területeket - kell az erózió mértékét csökkenteni. A már kialakult vízmosások rendezésével (megkötésével, bedöntésével) kapcsolatos feladatokat a borvidékekre készítendő rekonstrukciós tervekben kell meghatározni. Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető. A felszíni vizek és belvizek szakszerű elvezetéséről gondoskodni kell. (8) Ö-8 számú összevont övezet (V-3, SZ-1, P-1) Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, illetve a belterület nem bővíthető. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.