6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK

Hasonló dokumentumok
7. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK

Ásványosztályok. Bidló A.: Ásvány- és kzettan

1. Mi a drágakő? a. ásványváltozat b. biogén eredetű anyag c. mindkettő lehet. 13. Mit értünk a kristályok külső szimmetriáján?

5. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK

5. elıadás AZ ÁSVÁNYRENDSZERTAN ALAPJAI

Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz

8. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE SZULFÁTOK, FOSZFÁTOK, SZILIKÁTOK (NEZOSZILIKÁTOK)

NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK

1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9.

Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás

2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba

5. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK

Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk

Almandin. Pirit Magnetit. Hexakiszoktaéder

8. előadás Csoport-, gyűrű- és láncszilikátok

ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS

5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK

a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok

ÉRCEK ércnek ércásványok

A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek

7. elıadás KRISTÁLYFIZIKAI ALAPOK

ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!

Ásványok. Az ásványok a kőzetek építő elemei.

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

Ásvány- és kőzettan. Kristálytan Ásványtan Kőzettan Magyarország ásványai, kőzetei Történeti áttekintés. Bidló A.: Ásvány- és kőzettan


4. elıadás A KRISTÁLYFIZIKA ALAPJAI

Ásványtani alapismeretek

9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok

Csermák Mihály: Kémia 8. Panoráma sorozat

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

11. előadás MAGMÁS KŐZETEK

3. előadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI

ÜVEG ÉS ÜVEGMÁZ. (Fórizs István MTA Geokémiai Kutatóintézet Anyagának felhasználásával)

EGY SPECIÁLIS, NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉK: A TALAJ

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Ásvány- és kzettan. Történeti áttekintés Kristálytan Ásványtan Kzettan Magyarország ásványai, kzetei. Bidló A.: Ásvány- és kzettan

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája

Kerámia, üveg és fém-kerámia implantátumok

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

ÁSVÁNYTANI ÉS KİZETTANI ALAPISMERETEK

Az ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák.

2. csoport: Alkáliföldfémek

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája

Folyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Anyagok és nyersanyagok az őskorban és a történeti korokban - bevezető

Környezetvédelem / Laboratórium / Vizsgálati módszerek

I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK

A TERMÉSZETES VIZEK KEMÉNYSÉGE

Az Analitikai kémia III laboratóriumi gyakorlat (TKBL0504) tematikája a BSc képzés szerint a 2010/2011 tanév I. félévére

Csódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze

AZ ÉLETTELEN ÉS AZ ÉLŐ TERMÉSZET

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

Törökbálinti Homokkő: millió év közt, Tengerparton / sekélyvízben rakódott le

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

Kémia OKTV döntő forduló I. kategória, 1. feladat Budapest, április 9.

ISMÉTLÉS, RENDSZEREZÉS

Kerámiák archeometriai vizsgálata

KÉMIA TEMATIKUS ÉRTÉKELİ FELADATLAPOK. 9. osztály A változat

6. Melyik az az erős oxidáló- és vízelvonó szer, amely a szerves vegyületeket is roncsolja?

Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok

2. előadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI. 1. A kristályok belső rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külső alakja (kristálymorfológia)

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

26. óra ÁSVÁNYOK, KŐZETEK, ÉRCEK

3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI

ÜLEDÉKES EREDETŰ VASÉRCTELEPEK. Szallagos Vas Formáció (BIF) eredete, típusai, geológiája és gazdasági jelentősége

9. előadás Fillo (réteg-) szilikátok és tekto- (térhálós) szilikátok

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

Mérnöki anyagismeret. Szerkezeti anyagok

Folyadékok. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 2. Általános anyagszerkezeti ismeretek Folyadékok, szilárd anyagok, folyadékkristályok.

7. osztály 2 Hevesy verseny, országos döntő, 2004.

+oxigén +víz +lúg Elemek Oxidok Savak Sók

10. előadás Kőzettani bevezetés

Az ötvözet a fémek szilárd oldata, ami a következő anyagokból tevődik össze:

Fémes szerkezeti anyagok

IV.főcsoport. Széncsoport

Kémiai kötések és kristályrácsok ISMÉTLÉS, GYAKORLÁS

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

Balesetvédelmi figyelmeztetés A sósavval óvatosan dolgozz! Vigyázz, hogy a bonctű nehogy megszúrja a kezedet!

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

MINŐSÉGI KÉMIAI ANALÍZIS

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

a NAT /2009 számú akkreditált státuszhoz

Minőségi kémiai analízis

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

6. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK

KÖZSÉGI VERSENY KÉMIÁBÓL március 3.

... Dátum:... (olvasható név)

Átírás:

6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK

Oxidok Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. Szerkezetükben főleg ionos kötés érvényesül. Az összetett oxidokban két vagy több kation található. Ezekben a kationok koordinációs száma lehet azonos, de lehet különböző is. A gyakori oxidok a szulfidokhoz képest jobbára tömöttebb rácsszerkezetet építenek föl, ami a kémiai és fizikai tulajdonságokban jut kifejezésre: nagyobb keménység, magasabb olvadáspont, nagyobb stabilitás, kisebb oldhatóság.

Oxidok Az oxidok csoportosítása a fém/kation : oxigén arányt követi. Jelenleg 450 oxidot és rokon vegyületet ismerünk a természetben. Egyesek igen gyakoriak, mint a kvarc, jég. Legnagyobb mennyiségben a földkéregben találhatók, átlagos mennyiségüket 17 %-ra becsülik (ebből kb. 13% esik a kvarcra). Gazdasági és történeti szempontból fontos ásványok tartoznak az oxidok közé. A vas, mangán, króm, ón, titán, alumínium és az urán döntő részét oxidokból nyerik ki. Sok oxid ismert a drágakövek világában is. De gondoljunk a jégre, az szintén ásvány és az oxidok közé tartozik.

Jég-Ih H 2 O, hexagonális Néhány fontos oxid jégcseppkövek Jég vázkristály

Spinell MgAl 2 O 4 ; köbös Néhány fontos oxid fontos kőzetalkotó (magmás, üledékes), megbecsült drágakő Magnetit Fe 2+ Fe 3+ 2 O 4 ; köbös Gyakori kőzetalkotó (magmás, metamorf üledékes), fontos érce a vasnak, ferromágneses sajátságú. Ferritek az elektronikában

Korund - Al 2 O 3 ; trigonális Néhány fontos oxid fontos kőzetalkotó (metamorf, üledékes) nagy keménység és kémiai stabilitás, drágakőváltozatok: (rubin, zafir)

Néhány fontos oxid Hematit - Fe 2 O 3 ; trigonális fontos kőzetalkotó (magmás, metamorf, üledékes) a vas ércásványa (limonit) vörösbarna pora korábban fontos festékalapanyag volt Ilmenit - FeTiO 3 ; trigonális fontos kőzetalkotó (magmás, üledékes), a titán ércásványa

Néhány fontos oxid Rutil - TiO 2, tetragonális gyakori kőzetalkotó (magmás, metamorf, üledékes), nagy keménység, kémiai stabilitás, a titán ércásványa, fehér festék alapanyaga Piroluzit - MnO 2, tetragonális a mangán legfontosabb ércásványa, üledékes eredetű, fekete pora kedvelt festékföld volt

A földkéreg legfontosabb oxidja: kvarc Kvarc - SiO 2 ; trigonális, hexagonális Tridimit - SiO 2 ; monoklin, rombos Cristobalit - SiO 2 ; tetragonális, köbös az egyik leggyakoribb kőzetalkotó (magmás, metamorf, üledékes), 7-es keménység, nagy kémiai stabilitás, nem hasad, allokrómás szín sokféle szín- és alakváltozat (drágakövek), változatos felhasználás: üvegipar, építőipar, kohászat, elektronikai és optikai ipar, tűzállóanyagipar, az őskorban eszközkészítés nyersanyaga (kőkorszak) SiO 2 módosulatok stabilitási tartományai

Kvarc: kristályformák, ikrek

Kvarc: jól kristályos változatok ametiszt ametiszt prázem hegyikristály rózsakvarc citrin füstkvarc

Kvarc: mikrokristályos változatok kalcedon- és jáspisfélék achátok

Egy rövid távon rendezett szerkezetű vagy amorf ásvány: opál Opál - SiO 2. nh 2 O amorf vagy rövid távon rendezett szerkezetű kagylós törés, változó víztartalom, felszínközeli képződés (magmás, üledékes eredet) üvegopál faopál nemesopál

Hidroxidok, oxid-hidroxidok A hidroxidokban a hidroxil-csoport egyedül vagy az oxigénnel együtt tölti be az anionhelyeket (hidroxidok és oxi-hidroxidok). Szerkezetük jelentősen különbözik az oxidokétól. Zömmel rétegrácsos felépítésűek. A hidroxidok sokkal kevéssé stabil vegyületek, mint az oxidok. A rétegrácsokban a rétegek között gyenge van der Waals kötés vagy hidrogénkötés van. Jellemző a hidroxidokra: kristályok táblás, lemezes termete, a rétegekkel párhuzamos kiváló hasadás és kis keménység. Legtöbbször a felszín közelben vagy a felszínen képződnek, kémiai mállási folyamatok során. Az alumínium, vas, mangán fontos ércásványai tartoznak közéjük.

A leggyakoribb vas-oxid-hidroxid: goethit Goethit - -FeO(OH); rombos roppant elterjedt kőzetalkotó, a felszínen minden vastartalmú ásvány döntően goethitté (vagy rosszul kristályos vas-oxiddá) mállik el, A limonit (vas-oxidok keveréke) legfontosabb komponense a vas évezredek óta ismert ércásványa, porát festékföldként hasznosítják.

Gyakori alumínium-hidroxidok Gibbsit - -Al(OH) 3 ; monoklin a felszínen más Al-tartalmú ásványokból képződik; kristályai mikroszkopikusak, a bauxit fontos ércásványa Böhmit - -AlO(OH); rombos a bauxit legfontosabb ércásványa, kristályai majdnem mindig mikroszkopikusak: földes aggregátuma jellemző

Környezetünkben képződő oxidok, hidroxidok Sokszor rövid távon rendezett szerkezetűek vagy amorfak; nagy fajlagos felülettel, nagy adszorpciós képességgel rendelkeznek Fe-oxidok Al-oxidok Fe-Mn-oxidok Fe-oxidok

Karbonátok A karbonátokra a CO 3 összetett anion jelenléte jellemző. A karbonát anionban lévő kötések sokkal erősebbek, mint a szerkezetben lévő többi kötéstípus. A karbonát anion legtöbbször közepes vagy nagy ionrádiuszú, két vegyértékű kationokkal (Ca, Mg, Fe, Mn, Pb, Ba, Sr) kapcsolódik össze. A kisebb ionméretű fémek karbonátokban ritkábbak, és általában más fémekkel együtt épülnek be a szerkezetbe. kalcit elemi cellája és hasadása

Karbonátok A vízmentes, vízben nem oldódó karbonátok 3 5 közötti keménységűek. A vízben főként az OH-csoportot tartalmazó, vagy a víztartalmú karbonátok oldódnak. Hidrogén-ion jelenlétében a karbonátok instabilakká válnak és elbomlanak (pl. sósavban pezsgéssel oldódnak). A karbonátok a földkéreg felső zónáiban, illetve a Föld felszínén elterjedt ásványok. Karbonátokból áll számos igen elterjedt üledékes (pl. mészkő, márga, dolomit) és metamorf (márvány) kőzet. Jelenleg kb. 200 karbonátásványt ismerünk. Gyakoriságuk és gazdasági jelentőségük miatt a kalcit-, az aragonit- és a dolomit-csoport ásványai a legfontosabbak. A karbonátokat a víztartalom, illetve a pótanionok hiánya vagy jelenléte alapján csoportosítjuk.

A leggyakoribb karbonát: kalcit Kalcit - CaCO 3 ; trigonális a leggyakoribb kőzetalkotó karbonát (magmás, üledékes, metamorf), romboéder szerinti kitűnő hasadás, közepes keménység, savakkal szembeni instabilitás, változatos felhasználás: építőipar, mész- és cementgyártás, kohászat, cukoripar, talajjavítás, festékipar, díszítőkőipar

A kalcitkristályok változatossága

Kalcit aggregátumok változatossága

Sziderit - FeCO 3 ; trigonális gyakori kőzetalkotó (magmás, üledékes); a vas egyik ércásványa, barna szín, romboéder szerint kitűnő hasadás Néhány fontos karbonát Magnezit - MgCO 3 ; trigonális a magnézium legfontosabb ércásványa, tűzállóipar, építőanyagipar (speciális cementek)

Dolomit - CaMg(CO 3 ) 2 ; trigonális Néhány fontos karbonát gyakori üledékes kőzetalkotó, közepes keménység, savakkal szemben instabilitás, romboéder szerinti kitűnő hasadás, Kohászati adalék, tűzállóanyag-ipar, talajjavítás, vegyipar

Aragonit - CaCO 3 ; rombos Néhány fontos karbonát A CaCO 3 nagynyomású polimorfja üledékes, ritkábban magmás, metamorf kőzetalkotó, közepes keménység, savakkal szemben instabilitás, prizma szerint közepesen hasad (ellentétben a kalcittal)

Malachit - Cu 2 (CO 3 )(OH) 2 ; monoklin rézérctelepek oxidációs zónája, zöld, közepes keménység, a réz ércásványa, pora korábban fontos festékföld volt, díszítőkő Néhány fontos karbonát Azurit - Cu 3 (CO 3 ) 2 (OH) 2 ; monoklin rézérctelepek oxidációs zónája, kék, közepes keménység, a réz ércásványa, pora korábban fontos festékföld volt

Környezetünkben képződő karbonátok