9. előadás Fillo (réteg-) szilikátok és tekto- (térhálós) szilikátok
|
|
- Mátyás Sipos
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 9. előadás Fillo (réteg-) szilikátok és tekto- (térhálós) szilikátok
2 Fillo- vagy rétegszilikátok Az SiO 4 -tetraéderek három irányban történő összekapcsolódásával végtelen réteg jön létre, melynek gyöke (Si 2 O 5 ) 2. A töltések kiegyenlítésére ehhez a tetraéderes réteghez kationok, illetve ezeken keresztül további rétegek kapcsolódhatnak (rétegkomplexumok kialakulása). tagjainak száma attól függ, hogy mikor történik töltéskiegyenlítődés. tetraéderes réteg tetraéderes és oktaéderes rétegek egymáshoz kapcsolódása
3 Az oktaéderes rétegben lévő kationok legtöbbször két vagy három vegyértékűek. Ha két vegyértékűek (Fe 2+, Mg), akkor a réteg a brucitéhoz hasonló, melyben minden kationhely betöltött. Egy ilyen réteget, ahol minden O-atomot és (OH)-csoportot 3 kation övez trioktaéderesnek nevezzük. Amikor viszont az oktaéderes rétegben három vegyértékű kationok vannak (Al, Fe 3+ ), minden hármas kationhelynél egy nincs betöltve, mint a gibbsitnél. Ezeknél minden O-atomot és (OH)-csoportot csak két kation övez, ezeket nevezzük dioktaéderesnek. dioktaéderes réteg (gibbsit-típus) trioktaéderes réteg (brucit-típus)
4 A tetraéderes és oktaéderes rétegek egymásutánjából levezethetők a legfontosabb filloszilikát csoportok. Legegyszerűbb a t-o rétegkomplexum. Ha az oktaéderes réteg másik oldalán is megjelenik egy tetraéderes réteg, akkor t-o-t rétegkomplexumot kapunk, és így tovább. t-o szerkezet (dioktaéderes) t-o-t szerkezet (trioktaéderes)
5 A filloszilikátok jellegzetes tulajdonságai: rétegkomplexumokkal párhuzamosan kitűnő hasadás, kis keménység, kis sűrűség. Megjelenésük a szerkezetnek megfelelően pikkelyes-leveles, kristályaik lemezesek, vékony táblásak, a pikkelyek többnyire rugalmasak, ritkábban merevek. A földkéregben magmás és metamorf kőzetek uralkodó kőzetalkotói. Jelentőségüket tovább növeli az a tény, hogy ezeknek a kőzeteknek a mállása során is nagy tömegben képződnek (elsősorban piroxének, amfibolok, földpátok, illetve kőzetüveg átalakulásából). Talajok ásványi komponensei között is mindig megtalálhatók. Jelenlétük a növényvilág szempontjából nagy fontosságú (vízháztartás, vitális kationok felvétele stb).
6 Csillám-típusú t-o-t rétegkomplexumok Pirofillit - Al 2 Si 4 O 10 (OH) 2 ; triklin, monoklin Talk - Mg 3 Si 4 O 10 (OH) 2 ; triklin Az oktaéderes réteg talk esetén brucit-típusú, míg a pirofillitnél gibbsit-típusú (trioktaéderes, illetve dioktaéderes szerkezet). Leveles halmazok; kis keménység (1-1,5), zsírszerű tapintás (zsírkő) Színtelen, illetve halványzöld. pirofillit A talk és pirofillit Mg-, illetve Al-gazdag kőzetek kisfokú metamorfózisa során képződik leginkább. talk
7 Csillámok: t-o-t rétegkomplexumok rétegközi kationokkal Szerkezetükben a rétegkomplexumokat rétegközi kationok kötik össze. Ennek oka, hogy a tetraéderes rétegben a Si 4+ egy részét Al 3+ helyettesíti, így negatív töltéstöbblet jelentkezik a t-o-t rétegkomplexumok felületén. A csillámok általános képlete: IM T 4 O 10 A 2, ahol I = K, Na, Ca, Ba; M = Li, Fe 2+, Fe 3+, Mg, Al, Ti, Cr; = üres hely; T = Al, Fe 3+, Si, Ti, A = F, OH. Valódi csillámok, ha a rétegközi kationoknak több, mint az 50%-a egy vegyértékű (az I pozícióban K és Na van); 2/ Merevcsillámok, ha a rétegközi kationoknak több, mint 50%-a két vegyértékű (az I pozícióban Ca található); 3/ Rétegközi kationhiányos csillámok, ha a rétegek közötti pozitív töltés értéke 0,85 és 0,6 között van.
8 Valódi csillámok, Dioktaéderes sorozat (monoklin) Muszkovit - KAl 2 [AlSi 3 O 10 ](OH) 2 Kis keménységű, kis sűrűségű. pikkelyes-leveles aggregátumok, kristályaik álhexagonális táblák. Elterjedt kőzetalkotó: elsősorban metamorf, kisebb mértékben magmás kőzetek, és törmelékes üledékek elegyrésze. Hidrotermás mállás során gyakran keletkezik (szericit változat).
9 Valódi csillámok. Trioktaéderes sorozat (monoklin) Annit (biotit-sor) - KFe 3 [AlSi 3 O 10 ](OH) 2 Flogopit - KMg 3 [AlSi 3 O 10 ](OH) 2 Kis keménységűek, kis sűrűségűek. Pikkelyes-leveles aggregátumok, kristályaik álhexagonális táblák. Elterjedt kőzetalkotó ásványok: a biotit-sor metamorf és magmás kőzetekben, míg a flogopit alkáli magmás kőzetekben elterjedt. A biotit törmelékes üledékek gyakori elegyrésze. Mállásukból agyagásványok keletkeznek. flogopit annit (biotit)
10 Rétegközi kationhiányos csillámok Glaukonit (K,Na)(Mg,Fe 2+ ) 0,33 (Fe 3+,Al) 1,67 [(Si,Al) 4 O 10 ](OH) 2 Illit [K,(H 3 O + )]Al 2 [Si 3 AlO 10 ](OH) 2 Rétegközi pozíciókban kationokat tartalmaznak. Mivel kevesebb alkálifémkationt tartalmaznak, mint a valódi csillámok, gyengébb a rétegek közötti összetartás. Jellemző a kálium jelenléte rétegközi helyzetben. Földes vagy agyagszerű megjelenésűek. Kristályaik nagysága nem nagyobb mint 2 4 m. Üledékes kőzetek (agyagok, homokkövek), nagyon kisfokú metamorfitok és talajok komponensei. Az illit a kerámiaipar fontos ásványa. illit glaukonit
11 Szmektit-csoport (monoklin) Montmorillonit (Na,Ca 0,5 ) 0,33 (Al,Mg) 2 Si 4 O 10 (OH) 2. nh 2 O Nontronit (Na,Ca 0,5 ) 0,33 (Fe 3+,Al) 2 (Si,Al) 4 O 10 (OH) 2. nh 2 O Rétegközi helyzetben kationokat és vizet tartalmaznak. Jellemzőjük: reverzibilis duzzadóképesség, szerves és szervetlen anyagok adszorptív megkötése, ioncserélő-képesség. Üledékes kőzetek, talajok komponensei, ipari mennyiségű szmektitet a bentonit tartalmaz.
12 Szmektitek megjelenései Földes megjelenés, táblás kristályaik roppant aprók, 1 4 m-esek.
13 Klorit-csoport (monoklin) Klinoklor - Mg 3 (Mg 2 Al)[Si 3 AlO 10 ](OH) 8 T-o-t rétegkomplexumok között brucittípusú oktaéderes réteg helyezkedik el. Az oktaéderes rétegek és a t-o-t rétegkomplexumok hidrogénkötéssel kapcsolódnak egymáshoz. A legtöbb kloritban Mg vagy Fe 2+ a jellegzetes kationok az oktaéderes rétegben. Metamorf kőzetek, illetve üledékek jellegzetes elegyrésze. Magmás kőzetek színes elegyrészeinek elbontódása során gyakran képződik és azok zöld színét okozhatja.
14 Kaolinit-típusú t-o rétegkomplexumok, Kaolinit - Al 2 Si 2 O 5 (OH) 4 ; triklin Halloysit - Al 2 Si 2 O 2 (OH) 4. H 2 O; monoklin, triklin t-o rétegkomplexum (gibbsit-típusú réteggel). Egy-egy rétegkomplexum hidrogénkötéssel kapcsolódik egy másikhoz. A halloysitnál emellett a rétegkomplexumok között rétegközi víz is megjelenik. Földpátok és csillámok mállásából nagy mennyiségben keletkeznek. A legfontosabb kerámiaipari nyersanyagok. kaolinit halloysit
15 Szerpentin-alcsoport Antigorit Mg 3 Si 2 O 5 (OH) 4 ; monoklin Krizotil Mg 3 Si 2 O 5 (OH) 4 ; monoklin, rombos t-o rétegkomplexum (brucit-típusú réteggel). A tetraéderes és oktaéderes rétegek között nincs jó illeszkedés. Emiatt a rétegek nem sík felületűek, hanem redőzöttséget, görbületet, illetve hengerszerű alakzatokat formáznak. Vaskos-tömeges, illetve szálas-rostos (azbeszt-megjelenés). A szerpentinásványok Mg-gazdag, bázisos-ultrabázisos kőzetek kisfokú metamorfózisa során képződnek. antigorit krizotil
16 A rétegek hengerré görbülnek krizotil szálas azbeszt megjelenés
17 Tekto- vagy térhálós szilikátok A tektoszilikátok szerkezetében az SiO 4 -tetraéderek a tér mindhárom irányában végtelen hálózattá kapcsolódnak össze (térhálós szerkezetek). A Si 4+ -t gyakran Al 3+ helyettesíti, emiatt a rács semlegesítéséhez további kationok belépése szükséges. Attól függően, hogy hány Si 4+ -t helyettesít Al 3+, milyen kationnal történik a semlegesítődés, illetve az SiO 4 - és AlO 4 -tetraédereknek a térben milyen elrendeződése van, számos szerkezeti típus létrejöhet. A tektoszilikátok csoportosításának alapja (az ún. zeolitos) víz jelenléte vagy hiánya. A zeolitos víz nélküli tektoszilikátokat a pótanion megléte vagy hiánya, illetve a Si : Al arány alapján osztályozzuk. A tektoszilikátok közé sok gyakori ásvány tartozik. Közöttük vannak a földpátok, melyek az összes ásványok között a legnagyobb mennyiségben jelennek meg a földkéregben, annak mintegy 55%-át alkotják! A földpátok mellett a zeolitok is nagy elterjedésűek és gazdasági szempontból jelentős ásványok.
18 Földpátpótlók Nefelin - (Na,K)(AlSiO 4 ); hexagonális Leucit - K(AlSi 2 O 6 ); tetragonális, köbös Akkor keletkeznek a magma-olvadékból, amikor az SiO 2 mennyisége kevés a földpátok képződéséhez. Elsősorban bázisos vagy alkáli magmás kőzetekben jönnek létre. leucit leucitkristályok vulkáni kőzetben nefelin
19 Földpát-csoport Általános képletük az alábbi két típussal írható le: R + (AlSi 3 ) és R 2+ (Al 2 Si 2 ), ahol R + = Na, K (ritkán Rb, NH 4 ) R 2+ = Ca (ritkán Ba, Sr). A földpátok nagy többsége a NaAlSi 3 (albit) KAlSi 3 (ortoklász) CaAl 2 Si 2 (anortit) háromkomponensű rendszerbe tartozik. A NaAlSi 3 KAlSi 3 sorozat tagjai az alkáliföldpátok, míg a NaAlSi 3 (albit) CaAl 2 Si 2 (anortit) sorozat tagjai a plagioklász földpátok.
20 Az albit és ortoklász közötti tagok esetén magas hőmérsékleten teljes elegyedés lehetséges, de alacsonyabb hőmérsékleten, illetve lassú lehűlésnél ezeknél szételegyedés következik be. Utóbbi jelenség neve: pertitesedés. ortoklász albit
21 A földpátok szimmetriája monoklin vagy triklin. Termetük zömök prizmás vagy táblás. Kivétel az adulár (ortoklász hidrotermás eredetű változata). Laza szerkezet: az (Al,Si) 4 térhálóban nagy hézagok vannak, ide épülhetnek be a töltéskiegyenlítő kationok. Ha egy Si 4+ -ot egy Al 3+ helyettesít, akkor a kationhiányt egy vegyértékű K + vagy Na + ion egyenlíti ki. Ha viszont 2Si 4+ 2Al 3+ helyettesítés történik, akkor két vegyértékű kation (Ca 2+ vagy Ba 2+ ) épül be a szerkezetbe.
22 Alkáliföldpátok Szanidin - (K,Na)AlSi 3 ; monoklin Kitűnő hasadás, Zömök prizmás termet. Üvegfény, átlátszó-áttetsző. Savanyú vulkáni kőzetek jellegzetes földpátja. szanidin riolitban üveges földpát
23 Mikroklin - KAlSi 3 ; triklin Ortoklász - KAlSi 3 ; monoklin Zömök prizmás termet (adulár álrombos) Kitűnő hasadás, színtelen, fehér, húsvörös színek. Mélységi magmás kőzetek és metamorfitok jellegzetes földpátjai. Pegmatitokban óriási kristályok. Kerámiaipar fontos nyersanyagai. Díszítőkő felhasználás. ortoklász (adulár) mikroklin (amazonit) ortoklász gránitban
24 Plagioklász földpátok Albit - NaAlSi 3 ; triklin Oligoklász (An 10 - An 30 ) Andezin (An 30 - An 50 ) Labradorit (An 50 - An 70 ) Bytownit (An 70 - An 90 ) Anortit - CaAl 2 Si 2 ; triklin Az albit anortit izomorf elegysor tagjai. tartoznak. A kristályrácsot (Si,Al)O 4 tetraédereknek az alkáliföldpátokhoz hasonló kapcsolódása hozza létre. A plagioklászoknál, képződésük alapján, két sorozatot különböztetünk meg: 1/ nagy hőmérsékleten keletkezettek, itt folyamatos az elegyedés (a felső-albiton belül); 2/ kis hőmérsékleten keletkezettek (alsó-albit), ezek nem mutatnak folyamatos elegyedést. A plagioklászokban mikroszkopikus méretű szételegyedések gyakoriak (holdkőeffektus, labradorizálás stb). albit
25 Földpátok szín- és fényjátéka (szételegyedés és zárványok miatt) labradorizálás holdkő napkő
26 A plagioklász földpátok a legelterjedtebb kőzetalkotó ásványok. A kőzettanban savanyú plagioklászoknak nevezzük a magas albit-tartalmú tagokat, ezzel szemben a bázisos plagioklászoknak magas az anortit-tartalma. A kiömlési magmás kőzetek plagioklászai gyakran zónásak, a kristályok belseje anortitban, míg szegélye albitban gazdag. Amíg a savanyú plagioklászok savanyú és intermedier magmatitokban (gránit, diorit, andezit, riolit), addig a bázisos plagioklászok bázisos-ultrabázisos magmatitokban elterjedtek (gabbró, bazalt). A földpátokból hidrotermás hatásra elsősorban zeolitok képződnek. Felszíni körülmények között viszont legtöbbször rétegszilikátok, pl. agyagásványok (kaolinit, montmorillonit, illit, halloysit stb.) keletkeznek belőlük. zónás plagioklász plagioklász fenokristályok vulkáni kőzetben
27 Tektoszilikátok zeolitos vízzel; zeolit-csoport A tektoszilikátok sajátos csoportja, melyekben az SiO 4 - és AlO 4 -tetraéderek oly módon kapcsolódnak össze széles variációkban, hogy a rácsban csatorna és kalitka alakú, nyitott üregek találhatók. A rácsra jellemző csatornák a különböző kationok, anionok, illetve kisméretű molekulák széleskörű cseréjét teszik lehetővé. Az üreges rácsukban lévő, lazán adszorpciósan kötött zeolitos víz már enyhe hevítéssel eltávolítható anélkül, hogy a rács összeomlana. A dehidratált ásvány, vízben vagy páradús közegben az elvesztett vizet újra felveheti. A rács hézagaiban lévő inaktív kationok eltávolíthatók és az eltávozó kationok más fémionnal kicserélhetők. A zeolitok gazdasági jelentősége szelektív adszorpciós képességükben rejlik, így molekula- vagy ionszűrőként használhatók.
28 Láncszerkezetű zeolitok (rostos zeolitok) Szerkezetükben az SiO 4 és AlO 4 tetraéderek összekapcsolódása láncokat eredményez. A láncok közötti térben inaktív kationok és vízmolekulák helyezkednek el. Nátrolit - Na 2 [Al 2 Si 3 ]. 2H 2 O; rombos rostos-szálas; fehér. Bázisos vulkanitok hólyagüregeiben. Földpátokból keletkezik hidrotermás úton.
29 Analcim - Na[AlSi 2 O 6 ]. H 2 O; köbös Phillipsit - (Na,K,Ca 0,5,Ba 0,5 ) x [Al x Si 16-x O 32 ]. 12H 2 O; monoklin Vulkáni kőzetek hólyagüregeiben fordulnak elő leginkább. phillipsit analcim
30 Rétegszerkezetű zeolitok (leveles zeolitok) A tetraéderek összekapcsolódása rétegszerű szerkezetet eredményez. Ez a szerkezeti típus alapvetően lemezes vagy táblás habitust eredményez. Heulandit (Ca 0,5,Sr 0,5,Ba 0,5,Mg 0,5,Na,K)[Al 9 Si 27 O 72 ]. 24H 2 O; monoklin Sztilbit (Ca 0,5,Na,K) 9 [Al 9 Si 27 O 72 ]. 28H 2 O; monoklin sztilbit heulandit
31 Kalitkaszerkezetű zeolitok (kockás zeolitok) A kristályrácsban kalitkaszerű egységek vannak. Ezek egymáshoz kapcsolódásától függően különböző átmérőjű csatornahálózat alakul ki. Ezekben a csatornákban jelennek meg a Si Al vázon kívüli kationok, melyek más kationokkal, vagy molekulákkal lecserélhetők (ioncserélőképesség). Kabazit (Ca 0,5,Na,K,Mg) 4 [Al 4 Si 8 O 24 ]. 12H 2 O; trigonális
10. elıadás Filloszilikátok és tektoszilikátok
10. elıadás Filloszilikátok és tektoszilikátok Fillo- vagy rétegszilikátok Az SiO 4 -tetraéderek három irányban történı összekapcsolódásával végtelen réteg jön létre, melynek gyöke (Si 2 O 5 ) 2. A töltések
Részletesebbena.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok a.) tektoszilikátok b.) filloszilikátok c.) inoszilikátok
1. Melyik összetett anion a szilikátok jellemzője? a.) SO 4 b.) SiO 4 c.) PO 4 2. Milyen ásványok a csillámok? a.) filloszilikátok b.) inoszilikátok c.) nezoszilikátok 3. Milyen ásványok az amfibolok?
Részletesebben6. elıadás A FÖLDKÉREG LEGFONTOSABB KİZETALKOTÓ ÁSVÁNYAI: A SZILIKÁTOK
6. elıadás A FÖLDKÉREG LEGFONTOSABB KİZETALKOTÓ ÁSVÁNYAI: A SZILIKÁTOK IX. osztály. SZILIKÁTOK A leggyakoribb magmás és metamorf kızetalkotó ásványok A földkéreg felépítésében a szilikátoknak messzemenıen
Részletesebben8. előadás Csoport-, gyűrű- és láncszilikátok
8. előadás Csoport-, gyűrű- és láncszilikátok Csoport- (szoro-) szilikátok Az SiO 4 tetraéderek közvetlen kapcsolódással 2-, 3-, 4-, 6-os, (ritkábban még több tagból álló) csoportokká fűződhetnek össze.
RészletesebbenÁsványtani alapismeretek 6. előadás Kőzetalkotó ásványok Az ásványok olvadékból történő kristályosodásának sorrendje Bowen szerint Kőzetalkotó ásványok: SiO 2 ásványok Kvarc: hexagonális és trigonális
Részletesebben11. előadás MAGMÁS KŐZETEK
11. előadás MAGMÁS KŐZETEK MAGMÁS KŐZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képződnek az elő- és főkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerint: Intruzív (mélységi) kőzetek (5-20 km mélységben) Szubvulkáni
Részletesebben9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok
9. elıadás Szoro-, ciklo- és inoszilikátok Szoro- (csoport-) szilikátok Az SiO 4 tetraéderek közvetlen kapcsolódással 2-, 3-, 4-, 6-os, (ritkábban még több tagból álló) csoportokká főzıdhetnek össze. A
RészletesebbenSzilikátok 3. Filloszilikátok SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN. A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla
SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla Kilencedik rész: Szilikátok 3. (Filloszilikátok) 1 IX. F. alosztály. Filloszilikátok A földkéregben számos magmás és metamorf
Részletesebben8. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE SZULFÁTOK, FOSZFÁTOK, SZILIKÁTOK (NEZOSZILIKÁTOK)
8. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE SZULFÁTOK, FOSZFÁTOK, SZILIKÁTOK (NEZOSZILIKÁTOK) Szulfátok A szulfátok alapvetıen oxigéndús környezetben, a földkéreg felszínhez közeli részein, a litoszféra-bioszféra
RészletesebbenSzilikátok 4. Tektoszilikátok SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN. A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla
SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla Kilencedik rész: Szilikátok 4. (Tektoszilikátok) 1 IX. F. alosztály. Tektoszilikátok A tektoszilikátok közé sok gyakori ásvány
RészletesebbenSegédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok
Segédanyag Az I. éves Földrajz BSc és Környezettan BSc szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György Józsa Sándor, 2010. Kőzetalkotó ásványok A kőzetalkotó ásványok megjelenése a kőzetekben
RészletesebbenA Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek
A Föld kéreg: elemek, ásványok és kőzetek A Föld szerkezete: réteges felépítés... Litoszféra: kéreg + felső köpeny legfelső része Kéreg: elemi, ásványos és kőzettani összetétel A Föld különböző elemekből
RészletesebbenA legfontosabb kőzetalkotó ásványok (segédanyag hidrológus szakosoknak)
A legfontosabb kőzetalkotó ásványok (segédanyag hidrológus szakosoknak) Szakmány György, 2002. Plagioklászok Izomorf sor: albit oligoklász andezin labradorit bytownit - anortit Képlet: albit: NaAlSi 3
RészletesebbenSegédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése
Segédanyag Az I. éves geográfus és földrajz szakos hallgatók kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György Józsa Sándor, 2002. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése A kőzetalkotó ásványok
RészletesebbenSegédanyag BSc szakosok geológus szakirány kőzettan gyakorlat anyagához. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése
Segédanyag BSc szakosok geológus szakirány kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György - Józsa Sándor 2008. Kőzetalkotó ásványok makroszkópos felismerése, elkülönítése A kőzetalkotó ásványok megjelenése
RészletesebbenAz ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk
Ásványtani alapismeretek 4. előadás Az ásványok rendszerezése Az ásványok osztályokba sorolásának alapelvei: - Összetétel - Kristályszerkezet - Előfordulás Összesen 9 osztályba soroljuk az ásványokat,
RészletesebbenCsódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze
Csódi-hegy, szombati terepgyakorlat, 2012 ősze Környezettan alapszak: 09.22., szombat Földrajz alapszak: 09.29., szombat Földtudomány alapszak: 10.06. szombat Aki nem a saját idejében megy, és még nem
RészletesebbenBidló A.: Ásvány- és kzettan
Ásványosztályok 1. Termésemelek 2. Szulfidok 3. Halogenidek 4. Oxidok és hidroxidok 5. Nitrátok, karbonátok, borátok 6. Szulfátok, kromátok, molibdenátok, wolframátok 7. Foszfátok, arzenátok, vanadátok
Részletesebben2. Talajképző ásványok és kőzetek. Dr. Varga Csaba
2. Talajképző ásványok és kőzetek Dr. Varga Csaba Talajképző ásványok A földkéreg egynemű szilárd alkotórészei, melyeknek többsége szabályos, kristályos felépítésű. A bennük az építőelemek szabályosan
RészletesebbenTörökbálinti Homokkő: 25 29 millió év közt, Tengerparton / sekélyvízben rakódott le
Dunabogdány Alapok Kőzet: Földi léptékben nagy kiterjedésű ásványkeverék. Dácit: Vulkáni kiömlési kőzet, amelynek uralkodó elegyrészei a fehér színű földpát, a fekete, többnyire lemezes biotit, a fekete,
RészletesebbenNEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK
NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti
RészletesebbenGeokémia
Geokémia 2016.12.05. A Föld szerkezete, a földkéreg felépítése földkéreg: a Föld legkülső, szilárd halmazállapotú rétege, amely kőzetekből áll. A földkéreg bolygónk sugarával összehasonlítva nagyon vékony,
RészletesebbenTesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz
Tesztkérdések az Ásványtani és kızettani alapismeretek tárgyhoz 1. Mi a drágakı? a. ásványváltozat b. biogén eredető anyag lehet 2. Mit nevezünk ércnek? a. ásvány, amibıl fémet nyerhetünk ki b. kızet,
RészletesebbenAgyagkızetek. Alkotórészek
Agyagkızetek Alkotórészek Elsıdlegesen agyagásványok + kvarc, földpát, karbonátok Agyagásványok: d < 2 µm szemcseméret, lemezszilikátok magas adszorpciós képesség magas ioncserélı képesség kis permeábilitás
RészletesebbenTanítási tervezet Fehér András Tamás Vulkáni kőzetek Tantervi követelmények A tanítási óra oktatási célja: A tanítási óra nevelési célja:
Tanítási tervezet Óra időpontja: 2017.10.17. - 9:00 Évfolyam/osztály: 9/A Tanít: Fehér András Tamás Témakör: A Föld, mint kőzetbolygó Tanítási egység címe: Vulkáni kőzetek Óra típusa: Új ismereteket szerző
RészletesebbenMAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu
MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu IUGS osztályozás (Streckeisen, 1976, 1978; Le Maitre, 1989) Modális ásványos összetétel Normatív ásványos összetétel Szöveti jellegek Szín index
Részletesebben1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9.
1. Terméselemek 2. Szulfidook 3. Oxidok, hidroxidok 4. Szilikátok 5. Foszfátok 6. Szulfátok 7. Karbonátok 8. Halogenidek 9. Szerves ásványok 1. Terméselemek 26 fajta - fémes: Au(szab) arany tisztán található
RészletesebbenÁsványok. Az ásványok a kőzetek építő elemei.
Ásványok Az ásványok a kőzetek építő elemei. Az ásványok örzik a kőzetek keletkezési történetét, továbbá meghatározzák a fizikai és kémiai jellemvonásaikat 1 Minden ásványt jellemez egy sajátos - összetétel
Részletesebben6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK
6. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK Oxidok Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. Szerkezetükben főleg ionos kötés érvényesül. Az összetett oxidokban két vagy több kation
RészletesebbenSegédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához ALAPFOGALMAK
Segédanyag Az I. éves geográfusok és földrajz tanárszakosok magmás kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György - Józsa Sándor 1997-2003. ALAPFOGALMAK Kőzet: A bolygók szilárd anyagát alkotó, kémiailag
RészletesebbenMAGMÁS KŐZETTAN. Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu
MAGMÁS KŐZETTAN Dr. Pál-Molnár Elemér palm@geo.u-szeged.hu 1. Terepi- és s kézipk zipéldány-kőzettan A legprimitívebb osztályoz lyozás: mélysm lységi (abissziks( abissziks, intruzív) magmás s kőzetek k
RészletesebbenÉrcteleptan IV. 4/20/2012. Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai. Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Geológia Szak, 3.
4/0/01 Ércteleptan IV. Dr. MÁRTON ISTVÁN Istvan.Marton@stockwork.ro Intermedier és savanyú intrúziók ásványi nyersanyagai Fanerites szövettel rendelkező intrúziók: Pegmatitok Greizen telepek (pneumatolitok)
RészletesebbenTörmelékkızetek. Törmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix
Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék 1 Szemcseméreti skála
RészletesebbenTörmelékes kızet. Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek. Szemcseméret alapján. kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix
Törmelékkızetek Törmelékes kızet Legalább 50%-ban törmelékes alkotórészek kızettöredékek ásványtöredékek detritális mátrix Szemcseméret alapján agyag kızetliszt homok durvatörmelék Szemcseméreti skála
RészletesebbenAz ásványtan tárgya, az ásvány fogalma. Geometriai kristálytan. A kristály fogalma. A Bravais-féle elemi cellák.
Tantárgy neve Fejezetek az általános földtan témaköreiből I-II. Tantárgy kódja FDB1307; FDB1308 Meghirdetés féléve 1-2 Kreditpont 3-3 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel
Részletesebben5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK
5. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK KRISTÁLYKÉMIAI ALAPFOGALMAK Atomok: az anyag legkisebb olyan részei, amelyek még hordozzák a kémiai elem jellegzetességeit. Részei: atommag (mely protonokból és neutronokból
RészletesebbenMetamorf kőzettan. Magmás (olvadék, kristályosodás, T, p) szerpentinit. zeolit Üledékes (törmelék oldatok kicsapódása; szerves eredetű, T, p)
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak és/vagy
RészletesebbenLitoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Elemek >1.0 tömeg%-ban főelemek (főleg litofil, refrakter és illó) 0.1-1.0 tömeg%-ban mikroelemek < 0.1 tömeg% nyomelemek A kontinentális kéreg főelemei, (Winter,
Részletesebben12. elıadás MAGMÁS KİZETEK
12. elıadás MAGMÁS KİZETEK MAGMÁS KİZETEK A FÖLDKÉREGBEN A magmából képzıdnek a fıkristályosodás során. A megszilárdulás helye szerinti csoportosításuk: Intruzív (mélységi) kızetek (5-20 km mélységben)
RészletesebbenP és/vagy T változás (emelkedés vagy csökkenés) mellett a:
Metamorf kőzettan Metamorfózis (átalakulás, átkristályosodás): ha a kőzetek keletkezési körülményeiktől eltérő nyomású és/vagy hőmérsékletű környezetbe kerülve szilárd fázisban átkristályosodnak. P és/vagy
RészletesebbenSzilikátok 1. Nezo-, szoro- és cikloszilikátok SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN. A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla
SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla Kilencedik rész: Szilikátok 1. (Nezo-, szoro- és cikloszilikátok) 1 IX. osztály. Szilikátok A szilikátok osztályában található
RészletesebbenMetamorf kızetek osztályozása
Metamorf kızetek osztályozása Modális összetétel alapján X > 75% :: X-it pl. szerpentinit, kvarcit, glauokfanit, de amfibolit nem X > 5% :: fıelegyrész :: elıtagként pl. muszkovit gneisz X < 5% :: járulékos
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
Részletesebben13. elıadás METAMORF KİZETEK
13. elıadás METAMORF KİZETEK A METAMORFÓZIS JELENSÉGE Oka: hımérséklet és/vagy nyomás megváltozása, illetve irányított nyíróerık jelenléte. 1. Megváltozik a kızet ásványos összetétele Látszólag szilárd
RészletesebbenSzilikátok 2. Inoszilikátok SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN. A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla
SZAKÁLL SÁNDOR ÁSVÁNYRENDSZERTAN A kristályrajzokat készítette: Fehér Béla Kilencedik rész: Szilikátok 2. (Inoszilikátok) 1 IX. D. alosztály. Inoszilikátok Szerkezetükben az SiO 4 -tetraéderek közös oxigénekkel,
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 9 KRISTÁLYTAN IX. A KRIsTÁLYOK CsOPORTOsÍTÁsA A szimmetriaelemek ALAPJÁN 1. A HÉT KRIsTÁLYRENDsZER Mint az előzőekben már láthattuk, a hét primitív elemi cella
RészletesebbenZeolitos tufa alapú nanodiszperz rendszer tápelem hordozó mátrixnak
Zeolitos tufa alapú nanodiszperz rendszer tápelem hordozó mátrixnak Mucsi Gábor, Bohács Katalin, Kristály Ferenc (Miskolci Egyetem), Dallos Zsolt (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Bevezető Zeolitos savanyú
RészletesebbenÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé!
ÁSVÁNY vagy KŐZET? 1. Honnan származnak ásványaink, kőzeteink? Írd a kép mellé! 2. Magmás kőzetek a hevesek A legjobb építőtársak a vulkáni kiömlési kőzetek. Hogy hívják ezt a térkövet?.. A Föld kincseskamrája
Részletesebben2. előadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI. 1. A kristályok belső rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külső alakja (kristálymorfológia)
2. előadás A KRISTÁLYTAN ALAPJAI 1. A kristályok belső rendezettsége (kristályszerkezet) 2. A kristályok külső alakja (kristálymorfológia) KRISTÁLY FOGALOM A MÚLTBAN Ókorban: jég (= krüsztallosz), a színtelen
RészletesebbenEGY SPECIÁLIS, NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉK: A TALAJ
EGY SPECIÁLIS, NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉK: A TALAJ A TALAJ FELÉPÍTÉSE A talaj olyan, nem konszolidált üledék a Föld felszínén, mely életteret ad az élővilág számára (litoszféra bioszféra határa). Részei:
RészletesebbenPolimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kri
Ásványtani alapismeretek 3. előadás Polimorfia Egy bizonyos szilárd anyag a külső körülmények függvényében különböző belső szerkezettel rendelkezhet. A grafit kristályrácsa A gyémánt kristályrácsa Polimorf
RészletesebbenLitoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája
Litoszféra fő-, mikro- és nyomelemgeokémiája Elemek csoportosítása (gyakoriságuk szerint) Főelemek (>1 tömeg%), pl. O, Si, Fe, Al, Ca, Mg, Na, K (major) Mikroelemek (kis mennyiségben jelen lévő főelemek)
RészletesebbenÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS
ÁSVÁNYOK-KİZETKÉPZİDÉS Tartalom Ásvány, kristály, kızet fogalma Elemek gyakorisága a földkéregben Kızetképzıdés folyamata Ásványok tulajdonságai Kızetalkotó ásványok Ásvány természetben elıforduló anyag
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 6 KRISTÁLYTAN VI. A KRIsTÁLYOs ANYAG belső RENDEZETTsÉGE 1. A KRIsTÁLYOs ÁLLAPOT A szilárd ANYAG jellemzője Az ásványok néhány kivételtől eltekintve kristályos
Részletesebben7. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK
7. elıadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE OXIDOK, HIDROXIDOK, KARBONÁTOK Oxidok Fémeknek oxigénnel alkotott vegyületei. Szerkezetükben fıleg ionos kötés érvényesül. A koordinációt tekintve a nagy koordinációs
RészletesebbenMagmás kőzetek szerkezete és szövete
Magmás kőzetek szerkezete és szövete Szövet: A kőzetet alkotó ásványok alaki sajátságai, az ásványok egymáshoz való viszonya, kapcsolata, elhelyezkedési módja és mérete. A kőzeteket felépítő ásványokat
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY. 36. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. március 4., hétfõ. Tartalomjegyzék
MAGYAR KÖZLÖNY 36. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. március 4., hétfõ Tartalomjegyzék 62/2013. (III. 4.) Korm. rendelet A vasúti és autóbuszos személyszállítást igénybe vevõ utasok jogainak védelmérõl
RészletesebbenKzetek csoportosítása
Kzetek csoportosítása sa Eruptív v (magmás) Üledékes (szediment( szediment) Átalakult (metamorf) Átalakult (metamorf) kzetek A metamorfózis az a folyamat, amelynek során a kzetek ásványos összetétele és/vagy
RészletesebbenAlmandin. Pirit Magnetit. Hexakiszoktaéder
Ásványtani alapismeretek 2. előadás Jellemző kristályformák a monoklin és rombos kristályosztályokban A monoklin rendszer szimmetria ele- mei a maximális szimmetria esetén 1 digír 1 tükörsík 1 inverzíós
RészletesebbenKŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás
KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA Aprózódás-mállás Az ásványok és kőzet jelentős része olyan környezetben képződött, ahol a hőmérsékleti, nedvességei, nyomási és biológiai viszonyok jelentősen különböznek
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 14 KRISTÁLYkÉMIA XIV. KRIsTÁLYsZERKEZETEK, KRIsTÁLYRÁCsOK 1. A KRIsTÁLYRÁCsOK főbb TÍPUsAI Az atomok, ionok és molekulák fentiekben tárgyalt megszabott elrendeződését
Részletesebben5. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK
5. előadás AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE TERMÉSELEMEK, SZULFIDOK, HALOGENIDEK AZ ÁSVÁNYOK RENDSZEREZÉSE A mai ásványrendszerezés alapja a kristálykémia. A rendszer vázát az egyszerű és összetett anionok által
RészletesebbenBevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok
Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok Kolloid rendszerek (kolloid mérető részecskékbıl felépült anyagok): Olyan két- vagy többfázisú rendszer, amelyben valamely anyag mérete a tér valamely irányában
Részletesebben3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI
3. elıadás A KRISTÁLYKÉMIA ALAPJAI KRISTÁLYKÉMIAI ALAPFOGALMAK Atomok: az anyag legkisebb olyan építıelemei, amelyek még hordozzák a kémiai elem jellegzetességeit. Részei: atommag (mely protonokból és
RészletesebbenÉPÍTÉSI KŐANYAGOK KŐZETTANI MEGNEVEZÉSE ÉS OSZTÁLYAI
2. kiadás 1982. 04. Magyar Népköztársasági Országos Szabvány ÉPÍTÉSI KŐANYAGOK KŐZETTANI MEGNEVEZÉSE ÉS OSZTÁLYAI 691.21:552.21 MSZ 18281 79 Az MSZ 14602 58 helyett A 43 Building rock materials Terminology
RészletesebbenÁsványtani alapismeretek
Ásványtani és s kőzettani k alapismeretek Előadók: Dr Molnár Ferenc, egyetemi docens, Ásványtani Tanszék Dr Ditrói Puskás Zuárd, egyetemi docens, Kőzettan-Geokémiai Tanszék Gyakorlatvezetők: Dr Molnár
RészletesebbenKarbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetése során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetése során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2015. 12. 11. 1 Kerámia geológus szemmel
RészletesebbenKRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA
KRISTÁLYOK GEOMETRIAI LEÍRÁSA Kristály Bázis Pontrács Ideális Kristály: hosszútávúan rendezett hibamentes, végtelen szilárd test Kristály Bázis: a kristály legkisebb, ismétlœdœ atomcsoportja Rácspont:
RészletesebbenA K-Ar módszer. 40 K-nak elektron befogásával és 0.05MeV
A K-Ar módszer Bevezetés A kálium egy alkáliföldfém, a periódusos rendszer IA főcsoportjába tartozik, rendszáma (Z) 19. A földkéreg hetedik leggyakoribb eleme és fontos alkotóeleme számos gyakori ásványnak
RészletesebbenMélységi magmás kızetek
Mélységi magmás kızetek Magma (gör.): tészta Hımérséklete: 700-1 200 (1 400) C Nagy szilikáttartalmú (SiO 2 ): 37 75 % Lassú lehőlés: kristályos szövet! Kel\SiO 2 Savanyú Semleges Bázikus Ultrabáz. Tufa
RészletesebbenAzbeszt. Pekár Mihály BME- VBK
Azbeszt Pekár Mihály BME- VBK Mi is az azbeszt? Az azbeszt gyűjtőfogalom a természetben előforduló ásványi anyagok egy speciális csoportjára Három legjobban elterjedt típusa: Krizotil, fehér azbeszt: Mg
Részletesebben1. Magmás. 2. Üledékes. 3. Metamorft. A kőzet egy vagy több ásvány természetes keletkezésű, tömeges megjelenésű társulása.
A kőzet egy vagy több ásvány természetes keletkezésű, tömeges megjelenésű társulása. 1. Magmás 2. Üledékes 3. Metamorft (átalakult) A kőzetképződés körfolyamata (Juhász Á. nyomán) KELETKEZÉS Forró kőzetolvadék
RészletesebbenSegédanyag (az I. éves földrajz szakos hallgatók ásványtan gyakorlatához)
Segédanyag (az I. éves földrajz szakos hallgatók ásványtan gyakorlatához) Az ásványtan gyakorlati része azt a célt szolgálja, hogy a hallgatók megtanulják azokat az egyszerű módszereket, amelyekkel felismerhetik
RészletesebbenKőzetlemezek és a vulkáni tevékenység
Kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A vulkánok a Föld felszínének hasadékai, melyeken keresztül a magma (izzó kőzetolvadék) a felszínre jut. A vulkán működését a lemeztektonika magyarázza meg. Vulkánosság
RészletesebbenAdszorpció folyadékelegyekből 2. Elektrolit oldat
Adszorpció folyadékelegyekből 2. Elektrolit oldat Bonyolultabb, mert min. 3 komponens van: anion, kation és oldószer. Általában 5 komponens: anion, kation, oldószer-anion, oldószer-kation, disszociálatlan
RészletesebbenKarbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al alapján)
Karbonát és szilikát fázisok átalakulása a kerámia kiégetés során (Esettanulmány Cultrone et al. 2001 alapján) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2014. 12. 12. 1 Miért fontos? ősi kerámiák
RészletesebbenA VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL
A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni
Részletesebbengait k, rozzák k meg solják szembeni viselkedését, szerkezetét és a talajba került anyagok (tápanyagok, szennyezıanyagok, stb.
TALAJ KÉMIAI K TULAJDONSÁGAI A talaj kémiai k tulajdonságai gait a vízben v oldható sók k mennyisége és s minısége, a kolloidkémiai reakciók, k, a kémhatk mhatás s határozz rozzák k meg ezek befolyásolj
RészletesebbenÁsvány és kőzettan Dr. Dávid, Árpád
Dr. Dávid, Árpád Dr. Dávid, Árpád Publication date 2011 Szerzői jog 2011 EKF Copyright 2011, EKF Tartalom 1. Ásvány és kőzettan... 1 1. ÁSVÁNYTANI ALAPVETÉS... 1 2. Mi az ásvány?... 1 3. Az ásványok rendszerezése...
RészletesebbenKŐZET ÉS ÁSVÁNYFELISMERÉS
K: keménység, Ef: előfordulás KŐZET ÉS ÁSVÁNYFELISMERÉS ÁSVÁNYOK ELŐKRISTÁLYOSODÁS: Pirrhotin (Magnetopirit, FeS) Kalkopirit (rézkovand CuFeS 2 ) FŐKRISTÁLYOSODÁS Olivin (bazalt) Piroxén (bazalt, andezit,
Részletesebbenezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.
Bevezetés ezetés a kőzettanba 5. Metamorf kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu
RészletesebbenRöntgen-pordiffrakció (XRD) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra
Röntgen-pordiffrakció (XRD) Kő-, kerámia- és fémek archeometriája Kürthy Dóra 2016. 11. 21. 1 Kerámia geológus szemmel T nő egyensúlyi rendszer felborul ásványos összetétel és szövet változik Kis léptékű,
RészletesebbenKERÁMIA NYERSANYAGOK, KERÁMIÁK
KERÁMIA NYERSANYAGOK, KERÁMIÁK Kerámiák nyersanyagai agyag agyagfejtő Keramosz (görög): agyag - agyagból készített tárgy Mázatlan (terrakotta) - mázas Csoportosítás a szemcseméret alapján finomkerámia
RészletesebbenVályogfalazat nyomószilárdsági vizsgálata
Vályogfalazat nyomószilárdsági vizsgálata Csicsely Ágnes * Témavezetõ: dr. Józsa Zsuzsanna ** és dr. Sajtos István *** 1. A vályog bemutatása A vályog a természetben elõforduló szervetlen alkotórészek
RészletesebbenMichéli Erika Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszék
A talajképző kőzet szerepe a talajok képződésében és kialakult tulajdonságaiban Michéli Erika Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszék AGRÁR - ÁSVÁNYVAGYON FÓRUM Gyöngyös, 2017. április 19
RészletesebbenA litoszféra felépítése. Környezeti kémia. A litoszféra felépítése. A földkéreg fő alkotóelemei. Pedoszféra (talajzóna) Ásványok és kőzetek
A litoszféra felépítése Környezeti kémia A litoszféra kémiája A földkéreg felső és alsó kőzetöve és a külső földköpeny felső része 70 125 km vastag szilárd réteg Kőzetburok vagy litoszféra (gör. lithos
RészletesebbenÁSVÁNYOK, KŐZETEK KELETKEZÉSE, OSZTÁLYOZÁSA
ÁSVÁNYOK, KŐZETEK KELETKEZÉSE, OSZTÁLYOZÁSA Ásvány: Természetes úton keletkezett kristályos vegyület, vagy elem. Jellemző rá vegyi összetétele és kristályszerkezete. Pl. grafit, vegyjele C, kristályrács:
RészletesebbenSegédanyag BSc szakosok geológus szakirány magmás kőzettan gyakorlat anyagához BEVEZETÉS
Segédanyag BSc szakosok geológus szakirány magmás kőzettan gyakorlat anyagához Szakmány György - Józsa Sándor 2008. BEVEZETÉS Kőzet: A bolygók szilárd anyagát alkotó, kémiailag heterogén, regionális elterjedésű
Részletesebbenáttekintés Kristálytan Kzettan Magyarország g geológi Bidló A.:Ásvány- és kzettan
Ásvány- és s kzettank Történeti áttekintés Kristálytan Ásványtan Kzettan Magyarország g geológi giája Kzetek fogalma A kzet k nagy kiterjedés,, meglehetsen állandó összetétel,, a Föld F külsk ls burkát
RészletesebbenGEOTECHNIKA I. LGB-SE005-01 GEOLÓGIAI ALAPISMERETEK
GEOTECHNIKA I. LGB-SE005-01 GEOLÓGIAI ALAPISMERETEK Wolf Ákos 2 Földtani alapismeretek Föld keletkezése 3 Naprendszer kialakulása Föld körfolyamatai 4 Atmoszféra (légkör) troposzféra, stratoszféra, ionoszféra,
RészletesebbenKERÁMIATAN I. MISKOLCI EGYETEM. Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék. gyakorlati segédlet
MISKOLCI EGYETEM Mőszaki Anyagtudományi Kar Kerámia-és Szilikátmérnöki Tanszék KERÁMIATAN I. gyakorlati segédlet 1. gyakorlat: Porcelán öntımassza oxidos összetételének meghatározása Összeállította: Dr.
Részletesebbenezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék
Bevezetés ezetés a kőzettanba 1. Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu geology.elte.hu
RészletesebbenNo kérdés A B C D 1 A földkéreg két leggyakoribb eleme: vas és alumínium szilícium és oxigén szén és oxigén bazalt és gránit. legkülső héjakon lévő
1 A földkéreg két leggyakoribb eleme: vas és alumínium szilícium és oxigén szén és oxigén bazalt és gránit 2 Az atomok között megosztott elektronok a kötést jellemzik hidrogénhíd tetraéderes kovalens ionos
Részletesebbenezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai geology.elte.
Bevezetés ezetés a kőzettanba 6. Üledékes kőzetek Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu
Részletesebben6. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK
6. elıadás KRISTÁLYKÉMIAI ALAPOK POLIMORFIA ( több alakúság ) Azokat az ásványokat nevezzük polimorfoknak, melyek azonos kémiai összetétellel, de kettı vagy többféle kristályszerkezettel (ennek megfelelıen
RészletesebbenA magma eredete, differenciálódása
A magma eredete, differenciálódása Miért van ennyiféle magmás kızet? Magma eredete: honnan? A Föld öves felépítése fizikai tulajdonságok alapján kémiai összetétel alapján Asztenoszféra szilárd, képlékely
RészletesebbenKémiai kötések. Kémiai kötések kj / mol 0,8 40 kj / mol
Kémiai kötések A természetben az anyagokat felépítő atomok nem önmagukban, hanem gyakran egymáshoz kapcsolódva léteznek. Ezeket a kötéseket összefoglaló néven kémiai kötéseknek nevezzük. Kémiai kötések
RészletesebbenACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series DEBRECEN Vol.: 1. pp
ACTA GGM DEBRECINA Geology, Geomorphology, Physical Geography Series DEBRECEN Vol.: 1. pp. 39-50. 2006 A LIPPMANN-féle stabilitási diagramok jelentősége az agyagásványok képződési viszonyainak értelmezésében
RészletesebbenÁsvány- és kőzettan. Kristálytan Ásványtan Kőzettan Magyarország ásványai, kőzetei Történeti áttekintés. Bidló A.: Ásvány- és kőzettan
Ásvány- és kőzettan Kristálytan Ásványtan Kőzettan Magyarország ásványai, kőzetei Történeti áttekintés Ásványok Ásványok fogalma Az ásvány a földkéreg szilárd, homogén, természetes eredetű része kb. 4000
RészletesebbenSzakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban
Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag
Részletesebben