ldi, mezőgazdas gazdasági gi környezetben TÁMOP Őzgazdálkodási szakmai nap április 9.

Hasonló dokumentumok
élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás június 9 Fotó: Internet

Az intenzív mezőgazdálkodás legfontosabb élőhelyi hatásai

Erdei élőhelyek kezelése

V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T

Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei AZ ŐZ (CAPREOLUS CAPREOLUS) TÁPLÁLKOZÁSA ALFÖLDI ÉLŐHELYEKEN. Barta Tamás. Témavezetők:

A vadtakarmányozás értékelése

Önt. WACHAL KÁLMK Szabolcs-Szatm Kormányhivatal

Vadkár-megelőzés és -becslés XI. előadás

rtípusok sben Csatári Bálint, geográfus MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet Kecskemét, Rákóczi út 3. Tel:

városi vadgazdálkod lkodási Városi vadgazdálkod llapot Alapállapot VII. előad lkodás s a gyakorlatban Ausztrália élőhelyeken Előfordul rozása

Ó Ó É ü É ü ü

Ö Ó Ó Ó

Ö Ö É Ő Ú É

Ö

A mezei nyúl és az üreginyúl táplálkozása


Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak

TÁMOP Őzgazdálkodási szakmai nap április 9. nyezők. Sonkoly Krisztina Lehoczki RóbertR

Ü ű Ü É ű ű É Ü Ü

ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű

Ó ű ű ű ű ű ű É É É

Ú Ú Ü Ü ű ű ű É Ú É ű

Ó Ó ú ú ú ú ú É ú

Ü Ü Ó Ü Ó

Ó ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú

É ö

Ó ú É Ú

Apróvadfajok. Apróvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Mezei nyúl táplálkozási és területhasználati sajátosságai

ű ő ű ű ű ö ő ú ö ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ü ü ő ü ü ő ú ü ő ő ü ü ü ő ú ü

Lehoczki Róbert. Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u

A talajok vízgazdv. mozgékonys eloszlása sa jellemzi, kenységgel, termékenys. aktivitását

Növényevő vadfajok táplálkozásbiológiája

Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

Ó Ó ó ö ó

É É Ö ű Ú Ú É ű

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

Á ű ó ó

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

ű Ú ű ű É Ú ű ű

GÉPÉSZMÉRNÖKI SZAK ( BSc.)

ő ű É Ó Ü É É É É Ü Ö É É É ű É Ö É Ü É Ú Ó ő Ó

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

Á Ü É Ü Ú Ü É

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

ő ü ó í í í ő ó Ó í

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

ö ö É ő ó ó ő ü ó ó Ü É É ö ö ó ű ü ó ó ö ű Í ö ó ö Í ő ü ü ö ö ő ö ó ö ó ó É ó ő ö ö ó Ö ü ő Í ű ó ő ü ő Ó Ö ű Í ó Ó ő ő ö ő ő ő ö

ü É ü Ö ü ü ü Ü ü ü Í

í í í í í

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

É Á Á Ö Á

ű ő ő ő

É É Ö

ö ü í ú í ö ö í ú ü í ü ö í ú ö ü í ö ü ö ö ö Í ö ö

É É Í É É ö Í í í í ű ü ö í í Í

É ó Í É

ü ö í ü ö í ü ö ű í í í ö Ü í ü ü ö í í ü ö í ű í ö í í ú ö ö í í ü ű ö ü í í ü í ü í í ö ü í ö ö ü í ö ű ö í í ö ú ö í ö í ű ö ö ö í í í í ö ö

ú ü ú ü ú

ü ú ú ü ú ú ú ú

ű ú ú ö ö ö É ö ú ú ú ö ű Ó ű Ö Ö ú

Növényevő vadfajok táplálkozásbiológiája

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

ö ű ü ü ö ü ö ö ü ö ö Í Ö ö ü ö Í ű ö ű ü ü ö ú ö ű ü ü ö ö ö ü ű ü ö ü ű ű ú ö ö ö ű ü ú ú

ű ű ű ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű

í ö ó í ö í Í ó ú ó ö ű ó ű ö í ó ó ó ó ó Í ú í ó í í ó Í ö ö ú í ú ó ö Í ó ó Í í ó ó ö ö ö ö ö í ö ó ű í ó ó ö ú ó ó ö ö ó í ö ö ó ó ö ö í ö ó í ű ö


Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)

ű ö ű ö í í ö É ö ü ö ú ü ű ü ü ű ö ö ü ü ü ö ü ü ű ü ü ű í ü ü ö Ö ü í ű ö Ö ü ű

Növényevő vadfajok táplálkozásbiológiája

ű í ú í ú í ü ü í í í Ö í Í É í ú í í í ű ű í í Í í í É í í í

A NYÍREGYH GAZDASÁGI GI KÉPZK MŰSZAKI MEZŐGAZDAS BEMUTATÁSA NYÍREGYHÁZA 2011

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Célirányos hatékonyság

Éves Jelentés A Hungária Öko Garancia Kft. publikus éves jelentése a évi ellenőrzési és tanúsítási tevékenységéről

Termék k fogalma. A termék k fogalma, a mezőgazdas tosságai a forgalmazás. suk II. Terméknek minősül l mindaz, amit a piacon kségletek

A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései

Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

NYITÓKONFERENCIA. INTER- Studium. Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel október 16.

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár

Ü

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

Átírás:

TÁMOP Őzgazdálkodási szakmai nap 2010. április 9. Az őz z táplt plálkozásának jellemzői i alföldi, ldi, mezőgazdas gazdasági gi környezetben Dr. Mátrai M Katalin, ny. egyetemi adjunktus Bleier Norbert, tanszéki mérnm rnök Lehoczki Róbert, R egyetemi tanárseg rsegéd Dr. Csányi Sándor, S egyetemi tanár Megbízó: : FöldmF ldművelésügyi és s Vidékfejleszt kfejlesztési si Minisztérium, Vadgazdálkod lkodási és s Halászati FőosztF osztály

AMIT TUDUNK Fajgazdag táplt plálék (Kossak 1983); Intenzív v anyagcsere, kis testméret -> > kevés s hely a nehezen emészthet szthető növények nyek számára -> > nagy mennyiségben hozzáférhet rhető,, könnyen k emészthet szthető növények nyek (Hanley 1982 és s mások) m Koncentrátum-válogató (Hofmann 1985); Képesség g a szelekcóra <-< kis szájm jméret -> válogató, pákosztos (Ellis 1976 és s mások) m sok); Szelektív, de megalkuvó (Cransac 2001 és s mások) m sok); Fásszárúak dominanciája a táplt plálékban (Mátrai 1989 és s mások) m akkor, ha nincs mag, gyümölcs (Holisová 1984),, még m g kultúrn rnövények nyek közelségében is (Barančeková 2004); Egyedi különbsk nbségek (Ellis 1976 és s mások) m sok); Hozzáférhet rhetőség és s búvóhely b (Maillard 1984 és s mások); m Energiatakarékoss kosság (Illius 2002). sok);

ÉS S AMIT NEM I. Az őz z szezonális táplt plálékának jellemzői az Alföld ldön; II. A betakarítás s hatása a táplt plálékra a mezőgazdas gazdasági gi térst rség g kizárólag kultúrn rnövényekkel nyekkel művelt, m u.n. natúr területr letrészén, és s egy erdőfoltj foltjában; Monoton környezet k -> > monoton táplt plálék? Közös s faj(ok) a táplt plálékban? Egyedi különbsk nbségek? A táplt plálék k minőségi jellemzői?

VIZSGÁLATI TERÜLET Tiszapüsp spöki, Hofi Géza VT 5 ezer ha, erdősülts ltség g 9% Intenzív őzhasználat 2,500 ha, erdősülts ltség g 5 %

I. AZ ÉVES TÁPLT PLÁLÉK K VIZSGÁLATA (2006-2007) 2007) M ó d s z e r Szezonális hullatékgy kgyűjtés: tavasz -> > március m (n = 20), nyár -> > júliusj lius-augusztus (n = 22), ősz -> > november (n = 20), tél -> > január r (n = 20) Laboratóriumi riumi feldolgozás -> > mikroszövettani elemzés (Anthony 1974 és s mások) m

Baracklevelű keserűfű (Persicaria mucosa)

I. E r e d m é n y e k Növénycsoportok és s növényfajok n nyfajok előfordul fordulása (%) az őz z szezonális táplt plálékában

Egyedi táplálékösszetétel nyáron (fajszám = 5 ± 1,41 db) 100 Növényfajok (%) 80 60 40 20 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 Keserűfű Szeder Napraforgó Gyümölcs Gabona Kukorica Aszat Akác Csűdfű Réti perje

Egyedi táplálékösszetétel télen (fajszám = 4,9 ± 1,84 db) 100 Növényfajok (%) 80 60 40 20 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Gabona Gyümölcs Aszat Akác Bodza Fűz Galagonya Ezüstfa Pillangós Napraforgó Peszterce Repce

II. TÁPLÁLÉKÖSSZETÉTEL A KULTÚRAVÁLTÁS IDŐSZAKÁBAN A NATÚR MEZŐGAZDASÁGI TÉRSÉGBEN, ÉS A KÖZELI (3 km) ERDŐFOLTBAN (2008)

II. E r e d m é n y e k Növénycsoportok és s növényfajok n nyfajok előfordul fordulása (%) az őz táplálékában a kultúrav raváltás s időszak szakában, különbk nböző területr letrészeken

Az egyedi táplálék növényei ( 10%) a "natúr" területrészen betakarítás előtt ( (1: n=19, fajszám=4,1±1,41), és betakarítás után (2: n=18, fajszám=4,2±1,56) 100 Domináns növények (%) 80 60 40 20 0 Időszak Egyedek 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 Keserűfű Gabonaszem Kukoricaszem Napraforgó Repce Árpa Aszat Bodza Szeder Gyümölcs Egyéb egyszikű Bükköny

Az egyedi táplálék növényei ( 10%) az erdőfoltban, betakarítás előtt ( (1: n=20, fajszám=5,7±1,72), és betakarítás után (2: n=20, fajszám=6,1±1,68) 100 Domináns növények (%) 80 60 40 20 0 Időszak Egyedek 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 Keserűfű Füzény Szappanfű Kukoricaszem Akác Napraforgó Repce Árpa Bodza Szeder Vadrózsa Gyümölcs

KÖVETKEZTETÉSEK Az őz jól érzi magát a térst rségben -> konstans állományjellemzők (test- és s agancstömeg, szaporulat, elhullás); Nagyszámú növényfaj nyfaj a táplt plálékban -> válogató,, pákosztosp kosztos -> > 20-22 növényfaj, n nyfaj, helytől, l, időszakt szaktól l függetlenf ggetlenül; l; Fő táplálékalkotók -> > mikrofoltok termőhelyt helytől l függf ggő,, domináns ns növényei nyei -> minimális ráfordr fordítás; Választási si lehetőség -> > magas fehérjetartalm rjetartalmú,, könnyen k emészthet szthető növények nyek -> > akác, bodza, keserűfű,, vadgyümölcs 72-80% -> erdei mikrovilág DE napraforgó (kukorica), keserűfű, árpa, repce 74-77% 77% -> mezei mikrovilág; Miért a keserűfű? Nagyfokú egyedi változatossv ltozatosság g <-< kultúrt rtáblák többszintűsége, cserjeszint foltossága; Domináns ns növények n nyek állandó fehérje/rost aránya? -> > gímszarvas g (Hajós): 1 -> > akác+bodza+peszterce+lucerna 42-80% a vegetáci ciós s időszakban (szarvasmarha 0,5); Minőségi őzállományhoz -> > minőségi növényfajok n nyfajok foltjainak sűrűs hálózata -> keresés=energiapazarl s=energiapazarlás ( No time is wasted in searching Illius 2002).