SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA DUNAÚJVÁROS 2013 39
TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések... 3 2. Intézményi adatok... 4 3. Az intézmény vezetése... 5 4. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje... 8 5. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek... 14 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 18 7. Az intézmény működési rendje... 20 8. Intézményi védő, óvó előírások... 22 9. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 25 10. Az intézmény munkarendje... 27 11. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje... 32 12. A tanulói egyeztető és fegyelmi eljárás szabályai, a tanulói alkotások tulajdonjoga... 36 13. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje... 40 14. Az intézményi hagyományok ápolása... 42 15. Egészségügyi felügyelet és ellátás, testi- és egészséges életmódra nevelés... 44 16. Tájékoztatási szabályok... 47 17. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyv-ellátás rendje... 48 18. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei... 50 19. Záró rendelkezések... 51 2
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. Az SZMSZ célja és tartalma A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az Arany János Általános Iskola szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, a pedagógiai program, az annak végrehajtására készülő éves munkaterv, valamint e szabályzat alapján végzi. 1.2. Jogszabályi háttér A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: - 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, - 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, - 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről, - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, - 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről, - 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról. 1.3. Az SZMSZ személyi és időbeli hatálya Az SZMSZ és a mellékleteit képező egyéb szabályzatok hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett programok rendezvények ideje alatt. 1.4. Az SZMSZ elfogadása, jóváhagyása, nyilvánossága Jelen szervezeti és működési szabályzatot az Arany János Általános Iskola nevelőtestülete fogadja el a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az SZMSZ-t az iskola igazgatója hagyja jóvá, jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. Az SZMSZ nyilvános, a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában fogadó időben, valamint az igazgatóhelyettesi irodában, a könyvtárban, továbbá az intézmény honlapján. 3
2. AZ INTÉZMÉNYI ADATOK 2.1. Az intézmény jellemzői Neve: Arany János Általános Iskola Címe (székhely): 2400 Dunaújváros, Március 15. tér 5-6. Típusa: Általános iskola OM azonosító: 030037 KLIK azonosító: 065002 Maximális létszám: 750 fő 2.2. Az irányító, felügyeleti szerv megnevezése, székhelye Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. 2.3. A fenntartó szerv megnevezése, székhelye Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. 2.4. A működtető megnevezése, székhelye Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata 2400 Dunaújváros, Városháza tér 1. 2.5. Az Arany János Általános Iskola jogállása Jogi személyiségű szervezeti egység 2.6. Alaptevékenységek - általános iskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás - alsó tagozat, felső tagozat - sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása - fejlesztő iskolai oktatás - Freinet szellemiségű oktatás 1-4 osztályban, kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben. 1 osztálynyi angol, illetve vizuális kultúra emelt szintű képzés városi beiskolázással. 4
3. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 3.1. Az igazgató és feladatköre a) A közoktatási intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. b) A munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. c) A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. d) Az intézményvezető kiemelt feladatai: - a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, - a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, - a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján, - a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, - a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a szülők és a diákok képviselőjével, - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése. e) A hatáskörből az igazgató-helyettesekre átruházható feladatok - az oktató-nevelőmunka ellenőrzésének intézményi szintű megszervezése, - a tanári továbbképzések koordinálása, - a tantárgyfelosztás elkészítése, - a nemzeti és iskolai ünnepségek megszervezése, koordinálása, - az iskolai ügyelet szervezése, - a szakmai munkaközösségek munkájának koordinálása, - tanulmányi versenyek, tehetséggondozás, felzárkóztatás koordinálása, - a szakmai, oktatási eszközök, információhordozók megújítása, - az iskolai minőségirányítási munkával kapcsolatos teendők ellenőrzése. 3.2. Az igazgató-helyettesek a) Az igazgató-helyettesi megbízást a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. 5
b) Igazgató-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgató-helyettesek a törvényben meghatározott, az iskolatípusnak megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógusi munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személyek. Ők irányítják közvetlenül a pedagógusok munkáját. c) Feladat- és hatáskörük, valamint egyéni felelősségük mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. 3.3. A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos. A vezetőség a munkatervben rögzített időközönként vezetői értekezleteket tart. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az iskolavezetőségi megbeszéléseket az igazgató készíti elő és vezeti, a megbeszélésekről írásos emlékeztető készülhet. Az iskola vezetőségének tagjai a belsőellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 3.4. Az igazgató és az igazgató-helyettesek helyettesítési rendje a) Az igazgatót akadályoztatása (szabadság, betegség, hivatalos távollét) esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az általános igazgató-helyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén is ő gyakorolja a kizárólagos jogkörébe fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az általános igazgató-helyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a nevelési igazgató-helyettes feladata. b) Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. c) Az igazgató-helyettesek helyettesítésére az igazgató ad utasítást, tartós hiányzás esetén kijelöli a helyettesítő pedagógust. d) A helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető helyett. Csak olyan ügyekben járhatnak el, melyek gyors intézkedést igényelnek, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kaptak. e) A helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 3.5. Az intézmény vezetősége a) Az iskola igazgatóságát az igazgató valamint közvetlen munkatársai, az általános igazgató-helyettes, és a nevelési igazgató-helyettes alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. 6
b) Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők oktatási-nevelési intézményben való benntartózkodásának rendjét minden tanévben meghatározzák, és a munkatervben rögzítik. c) Az intézmény vezetősége az igazgatón és a helyetteseken kívül úgynevezett középvezetőkből (munkaközösség vezetők) áll. A középvezetők az egyes szervezeti egységek munkáját irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámol közvetlen vezetőjének, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. A vezetőség rendszeresen a munkatervben rögzített időközönként rendes értekezletet tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. d) Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői közösségek választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel. e) Az intézmény kibővített vezetőségének tagjai: az igazgató, igazgató-helyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői, a közalkalmazottak választott képviselői, a diákönkormányzat vezetői, a szakszervezet vezetője. A kibővített vezetői értekezlet az igazgató szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal hívja össze. A megbeszéléseket az igazgató készíti elő és vezeti le. A megbeszélésről írásos emlékeztető vagy jegyzőkönyv készül. A kibővített vezetőség megbeszélésére - amikor a téma indokolja - meghívhatja az igazgató a Szülői Szervezet vezetőjét, a diákság képviselőjét. Az intézményvezető a szakszervezeti vezetőkkel külön is rendszeres konzultációt tart. 7
4. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 4.1. Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai a) Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Alkalmazotti közösség: az iskolai, szakmai munkaközösségek, a nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége Szülői közösségek: az osztályok szülői közösségei, a szülői választmány A tanulók (gyermekek) közösségei: osztályközösségek, csoportok, diákönkormányzat b) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza. Az időpontokról tájékoztatást kell adni (faliújságon, tájékoztatóban, honlapon). A kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 4.2. Az intézményi közösségek jogai a) Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. b) Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját az iskolai programokon. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségeit, a tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatban álláspontját a véleményezővel közölnie kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. A döntési joggal rendelkező személy vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50%+1 fő) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha kétharmad része jelen van. 4.3. Az alkalmazotti közösség a) Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az 8
intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. b) A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. c) Az intézmény nem pedagógus képesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat az igazgató-helyettesek fogják össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival. 4.4. A szülői közösségek a) A szülői közösség és a szülői szervezet a Köznevelési törvény 73. -a alapján: a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelezettségük teljesítése érdekében közösségeket hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a szülői közösségek számára, a törvényben biztosított jogkörön túlmenően nem állapít meg jogköröket. A szülői közösség az iskola támogatása érdekében rendezvényeket, programokat szervezhet. Ez esetekben a nyereség felhasználásáról a szülői közösség dönt, figyelembe véve az iskola javaslatát, kérését. b) A szülői közösséget az igazgató az éves munkatervben rögzített időpontokban félévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, és feladatairól. A szülői szervezet elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői közösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői közösségek véleményét, javaslatait a szülői közösség vezetői, vagy a választott szülői szervezet elnöke juttatja el az intézmény vezetőségéhez. 4.5. A szülőkkel való kapcsolattartás formái és rendje a) Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad az éves munkatervben rögzített, a honlapon közzétett, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), valamint rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a gyermekek tájékoztató füzetében. Az intézmény munkatervében rögzítetten tanévenként kettő rendes szülői értekezletet és kettő fogadóórát tart. b) Szülői értekezletek, családlátogatások Az osztályok, csoportok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnökök tartják. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő gyermekközösségek szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az intézmény a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről, a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök, a szülői közösség elnöke a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői értekezlet összehívásában a szülőt kezdeményezési jog illeti meg. Össze kell hívni a szülői értekezletet, ha ezt a szülők 50%-a kéri. 9
A családlátogatásokra szükség szerint kerül sor. A látogatás előtt a szülőt lehetőség szerint értesíteni kell. c) Fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a gyermekekről. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A soron kívüli fogadóóra időpontját és a résztvevők nevét az osztálynaplóban kell vezetni. d) Nyílt napok Az osztályok pedagógusai a szülők számára nyílt napot szerveznek a tanév folyamán, melyen tetszés szerint részt vehet bármelyik szülő. 4.6. A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái és rendje a) Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe (1 fő/osztály). Minden osztályközösség megválaszthatja az osztály diákbizottságát és az osztály titkárát. A tanulóközösségek ily módon önmaguk diákképviseletéről döntenek. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a felelős igazgató-helyettes javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok értekezletének összehívására. b) Diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint diákönkormányzati vezető, illetve az iskola diákbizottsága áll. c) Diákközgyűlés, iskolagyűlés Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a DÖK-öt patronáló nevelő valamint a DÖK elnöke beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról. A tanulók tájékoztatást kapnak az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. 10
A diákközgyűlés (iskolagyűlés) összehívását a DÖK vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató a felelős. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat a faliújságon keresztül tájékoztatja. d) Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését saját maguk végzik. Az intézményben működő diákköröket az igazgató-helyettes tartja nyilván. Az a diákkör, amelyik az iskola helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja venni, működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be az intézmény igazgatójához. A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell: a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát, a felügyelő pedagógus nevét. Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát. Diákkör alakítása csak akkor tagadható meg, ha tevékenysége jogszabályba ütközik. 4.7. Diák-önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje a) A diákönkormányzat munkáját segítő nevelőket a diákok felkérését követően a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. b) A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az igazgató-helyettes, valamint a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. c) Az iskolai diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi, valamint az iskolaszéki értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztály diákbizottságának képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét előzetes egyeztetés után. 4.8. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása a) Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A Diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Indokolt esetben az iskola technikai eszközeit használhatja (fax, telefon, fénymásoló, sporteszközök, stb.). b) Az iskola dolgozói a DÖK rendezvényeit személyi gondoskodással is támogatják (ügyelet a rendezvényeken, eszközök előkészítése, stb.). 4.9. Az intézményen kívüli kapcsolattartás a) Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a gyermekek szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása 11
érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezető vagy megbízottak útján. b) A vezetők, valamint az oktató-nevelőmunka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján. c) A kapcsolattartás formái és módjai: közös értekezletek tartása, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása, intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés, közös ünnepélyek rendezése. d) Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk: - a Tankerülettel, - a város és környékének oktatási intézményeivel, óvodákkal, általános iskolákkal és középiskolákkal, - az intézményt támogató alapítványok kuratóriumával, - a helyi gyermek, illetve ifjúsági szervezetekkel, - a városi közművelődési intézményekkel, szervezetekkel (József Attila Könyvtár, Intercisa Múzeum, Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, Dózsa mozi, Munkás Művelődési Központ), - a szülői közösséggel, - az iskolaorvossal, védőnővel, - a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal, - az egyházakkal, - a szakmai szolgáltatókkal, - a városi rendőrkapitánysággal (a körzeti megbízott iskolarendőr segítségével). e) A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása érdekében az osztályfőnökök kapcsolatot tartanak fenn: - az Útkeresés Segítő Szolgálattal, - a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal, - a Gyámhivatallal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. Az iskola részéről az osztályfőnök bejelentést tesz a veszélyeztetett tanuló létéről, és a vele kapcsolatos problémáról, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A veszélyeztetett tanulót Gyermekjóléti Szolgálat alapellátásba veszi, és részére családgondozót jelöl ki. A családgondozó rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolával, szükség esetén esetmegbeszélést tartanak az iskola, a szolgálat és a gyámügy képviselőinek részvételével a veszélyeztető okok közös megoldására. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. 12
f) A tanulók egészségi állapotának megóvásáért, a rendszeres egészségügyi vizsgálat érdekében az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel: - az Egészségmegőrzési Központtal, - a területileg illetékes iskolaorvossal, védőnővel (gyermekorvos, fogászati szakrendelés és egyéb szakrendelések). Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van a munkavállalók miatt is. A törvény előírja a munka-alkalmassági vizsgálatot, melyet a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben, az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. g) Az intézmény feladatainak eredményesebb ellátása érdekében kapcsolatot tart olyan gazdálkodó szervezetekkel, amelyek anyagilag és erkölcsileg segítik a magasabb szakmai munka ellátását. A munkakapcsolatok megszervezéséért az igazgató a felelős. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, és a támogatással megvalósítandó elképzeléséről, annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. - Az intézményvezető és minden dolgozó feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. h) Nem engedélyezett kapcsolatok Az iskola nem létesít kapcsolatot politikai vagy párthoz kapcsolódó szervezettel. Az iskolában párt, politikai mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. 4.10. Intézményi Tanács Az intézményi tanács összetételét, megalakítását és működését a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 73 (3) (8) pontja szabályozza. Intézményünk a kötelezettségnek eleget tett, megalakította az Arany János Általános Iskola Intézményi Tanácsát, mely a szülői szervezet, a nevelőtestület, a fenntartó és a települési önkormányzat delegáltjából áll. Az intézményi tanács félévenként legalább egy alkalommal tanácskozik, mely üléseken az intézmény igazgatója minden alkalommal részt vesz, és beszámol az intézmény működéséről. Az igazgatói beszámoló után az intézményi tanács féléves beszámolót készít, melyben megfogalmazza az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját. Az intézményi tanács féléves beszámolóját kötelező eljuttatni a fenntartó (Dunaújvárosi Tankerület) számára. 13
5. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 5.1. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei a) A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelésioktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. b) A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 5.2. A nevelőtestület értekezletei a) A nevelőtestület a tanév folyamán rendes illetve indokolt esetben rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló diákönkormányzat tanuló képviselőjét is. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott hitelesítő írja alá. b) Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során: - tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - őszi és tavaszi nevelési értekezlet, - munkaértekezletek szükség szerint. c) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 33 %-a, valamint a közalkalmazotti tanács, az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 5.3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 14
5.4. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje a) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. b) A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) neveltségi szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök) hívhat össze szükség esetén az igazgató tudtával úgynevezett nevelői mikro értekezletet. A nevelői mikro értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. c) A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: - a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése, - a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződéskötéséhez javaslattétel, - helyi szakmai, módszertani programok összeállítása. 5.5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. a) A köznevelési törvény 71. szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagjai évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Munkaközösség akkor szervezhető, ha legalább öt fő alkotja. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja és munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított munkaterv szerint tevékenykednek. Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. b) A szakmai munkaközösségek feladatai - javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, - gondoskodnak a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről, - fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására, 15
- szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát, - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, javaslatot tesznek a gyakornok vezetőtanárának megbízására, fejlesztik a munkatársi közösséget, - az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek, - végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat, - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok, tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését. Az intézmény vezetőségének be kell szereznie a szakmai munkaközösségek véleményét a pedagógiai program, és a továbbképzési program elfogadásához. c) A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai - összeállítja, és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, - szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, segíti a szakirodalom felhasználását, - ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, - képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül, - összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, - tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait, a vezetői értekezletekről, - állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. A munkaközösség-vezető szükség szerint, de legalább félévenként csoportértekezletet tart. Az értekezletet a munkaközösség vezetője hívja össze és vezeti. Az értekezletre meg kell hívni a csoport valamennyi tagját és az intézmény vezetőségének egy tagját. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. Feladatát a munkaköri kötelezettségek alapján végzi. d) A munkaközösségi értekezlet feladata - a munkaközösség az eltelt időszak alatt végzett munkájának értékelése, - a munkaközösség munkájában tapasztalt hiányosságok feltárása és azok megszüntetésére intézkedések megfogalmazása, - a munkafegyelem értékelése, - a munkaközösség előtt álló feladatok megfogalmazása, 16
- a munkaközösség munkáját, munkaközösségeit érintő javaslatok megtárgyalása. e) Kapcsolattartás a munkaközösségek között - kibővített vezetőségi megbeszélés, - a felmerülő oktatási és nevelési problémák megoldására alkalomszerűen, bármelyik munkaközösség kérésére összehívott konzultáció. 5.6. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoport Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy a vezetés döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot a vezetőség hozta létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoport tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 17
6. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 6.1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai - Biztosítsa az intézmény törvényes működését. - Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát. - Támogassa az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését. - Az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről. - Tárja fel és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt. - Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 6.2. Az oktató-és nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók - igazgató, - igazgató-helyettesek, - munkaközösség-vezetők. Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetekben- jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 6.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a nem kötelező tanórai, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel folyik. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét az igazgató készíti el a szakmai munkaközösségek javaslata alapján. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet a szakmai munkaközösség. Az ellenőrzés módszerei: - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - írásos dokumentumok vizsgálata, - tanulói munkák vizsgálata, - szaktanácsadói, szakértői vélemény. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet. A belső ellenőrzés általánosítható tapasztalatait a feladatok egyidejű meghatározásával nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 6.4. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során - a pedagógusok munkafegyelme, - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, - az oktató-nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, - a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, 18
- az oktató-nevelőmunka színvonala a tanítási órákon, - a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás. 6.5. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei a) A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: - az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni, - az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, - az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni, - az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. b) A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: - az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni, - az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, - az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozóval és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozó közvetlen felettesével, - hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 6.6. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei a) Az ellenőrzött dolgozó jogosult: - az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni, - az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. b) Az ellenőrzött dolgozó köteles: - az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni, - a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 6.7. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai: - Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. - Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatni. - Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba foglalni, ha azt bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. 19
7. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE 7.1. A tanév rendje a) A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. b) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. A tanév helyi rendjének elfogadása a tantestületi értekezleten történik. Tantestületi értekezlet dönt az új tanév feladatairól, a pedagógiai program és házirend módosításairól, valamint az éves munkaterv jóváhagyásáról. c) A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási napon, az osztályfőnöki órákon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. d) A tanév helyi rendjében meghatározzuk: - az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a tanítási szünetek időpontját (a miniszter által meghatározott kereten belül). 7.2 Az intézmény nyitva tartása Az iskola szorgalmi időben munkanapokon a diákok számára 6.45 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, legkésőbb 18 óráig van nyitva. A tornacsarnok nyitva tartása a programok függvényében ettől eltérhet. Szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódhat. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon rendezvények hiányában zárva kell tartani. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon 7.00 órától 16.00 óráig tart. Hivatalos ügyek intézésére 7.30 órától 16.00 óráig van lehetőség. 7.3. Az intézmény ügyeleti rendszabályai a) Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgató-helyettes a felelős. b) Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. c) Az intézmény a tanítási (foglalkozási) órák megkezdése előtt és után munkanapokon az alábbi ügyeleteket tartja pedagógus jelenlétében a szülői igények figyelembevételével: 6.45 órától 7.30 óráig, 16.00 órától 17.00 óráig. d) A vezetők benntartózkodása: Az iskola nyitvatartási idején belül 7.00 és 16.00 között az igazgató vagy a helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre beosztott pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé vált halaszthatatlan intézkedések megtételére. A 16.00-kor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért. 20
e) A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Betegség, rosszullét esetén szülői kísérettel távozhat. f) A tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább l0 tanuló számára igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. 7.4. A tanítási (foglalkozási) órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama a) Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, minden esetben pedagógus vezetésével a kijelölt tanteremben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. b) A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra 8.00 órakor kezdődik. A kötelező tanítási órák alsó tagozaton 8.00 órától 15.30 óráig, felső tagozaton 8.00 órától 13.35 óráig tartanak. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák és foglalkozások látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák és foglalkozások megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A testnevelés órákat a jelző csengetéskor (5 perccel a kicsengetés előtt) be kell fejezni. c) Az óraközi szünetek időtartama 10-15 perc, a házirendben feltűntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. Az óraközi szüneteket az étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Összevont (dupla) órák az igazgató engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de ezekben az esetekben a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a második tanóra kicsöngetéséig. d) Az étkezést lehetőség szerint 11.30 és 14.00 óra között kell lebonyolítani. e) A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét a munkaközösség-vezetők javaslata alapján az éves munkaterv rögzíti. f) A tanórán kívüli foglalkozások megtartásánál figyelembe kell venni, hogy az utolsó óráját befejező tanulónak legyen elegendő ideje arra, hogy ebédjét nyugodtan elfogyassza. 21
8. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet XVIII. fejezete tartalmazza, melyet minden pedagógusnak ismernie kell. 8.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan - A pedagógusok és egyéb alkalmazottak számára minden tanév elején tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az alkalmazottak aláírásukkal igazolják. - Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartani az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. - Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedésformákat. - A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. - Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. 8.2. A balesetek megelőzését szolgáló szabályok ismertetésének ideje és tartalma A tanév megkezdésekor az első tanítási napon ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend tűz- és balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény bekövetkezésekor szükséges teendőket, - a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt ismertetni kell: - a várható veszélyek elhárításának módját, - a biztonságos közlekedés szabályait, - a megfelelő öltözködési és étkezési normákat. A tanév végén ismertetni kell: - a nyári idénybalesetek veszélyeit, - a biztonságos napozás szabályait, 22