3,,,,,,,,,,,,,,, PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2. Tel/Fax: /46/ 356-345 E-mail: provincia@chello.hu Web: www.provinciaterv.extra.hu FELSÖZSOLCA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA Étv.9..(3)bekezdés szerinti Államigazgatási egyeztetési eljárás után átdolgozva
2 K Ü L Z E T L A P Településtervező: Építész munkatárs: Soltész Jánosné TT-1-05-0114-SZK/2001 TR-05-0114 /2002 05-0114-SZKI-SZK Barnáné Papp Tünde 05-0196-É3-É Közlekedési és víziközmű-tervező: Harangozó Gyula K-1/1050202/d K-2-2/05-0202, VCS1-1/05-0202 Közlekedés, közmű és vízrendező tervező munkatársak: CAD szerkesztő: Sallai Attila K-1-d-1 Erdélyi András Holló György Koordináló főépítész: Rudolf Mihály Miskolc, 2008. október hó. S o l t é s z J á n o s n é ügyvezető
3 T A R T A L O M J E G Y Z É K I. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ Határozati javaslat a Településszerkezeti tervhez Településszerkezeti terv a BELTERÜLETRE TSZ-1 Településszerkezeti terv a KÜLTERÜLETRE TSZ-2 M=1:4000 M=1:16000 III. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ Helyi építési szabályzat Szabályozási terv a BELTERÜLETRE Szabályozási terv a KÜLTERÜLETRE SZ-1 M=1:2000 SZ-2 M=1:10000
4 FELSÖZSOLCA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV FELSŐZSOLCA Város Önkormányzatának./200..számú
5 HATÁROZATA (tervezet) a város Településszerkezeti Tervének módosításáról Tárgy: FELSŐZSOLCA város közigazgatási területére készített Településszerkezeti Terv FELSŐZSOLCA város Önkormányzatának Képviselőtestülete a fenti tárgyú előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1.)FELSŐZSOLCA város Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. -ának (3) bek. b) pontjára tekintettel, továbbá hivatkozással a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel közzétett OTÉK 2. (1) bekezdésében foglaltakra, a tervezési területre vonatkozóan meghozza a város Településszerkezeti tervéről szóló határozatát. 2.)A Településszerkezeti Terv szöveges munkarészét a Településszerkezeti Leírás szerint állapítja meg. 3.)A településfejlesztési, településrendezési tevékenységek engedélyezése során a Településszerkezeti Tervben és az elválaszthatatlan részét képező Településszerkezeti Leírásban foglaltakat együttesen kell alkalmazni. Felelős: Határidő: Polgármester folyamatos FELSŐZSOLCA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁSA
6 I. FEJEZET 1.)A Településszerkezeti Terv hatálya a település teljes közigazgatási területére kiterjed. A tervezési területen terület-felhasználást korlátozó tényező az árvízveszély, a nagyfeszültségű távvezetékek, illetve az M30-as nyomvonala. Az egész település jelenleg közműves szennyvízelvezetéssel ellátott terület. 2.)Az 1.) pontban meghatározott területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírásoknak (az OTÉK, az ágazati szabványok stb.) megfelelően valamint a jelen Településrendezési Leírás és Településszerkezeti Terv és a Helyi Építési Szabályzat együttes alkalmazásával szabad. 3.)A terület-felhasználási egységek építési övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzat határozza meg. Igazgatási és belterületi határ 1.)Felsőzsolca város területén a tervezett funkciók beavatkozási területe olyan nagy mértékű, melynek jogi következményeit az igazgatási területek rendezését csak a későbbiek során kialakítandó helyzetnek megfelelően lehet rendezni. A terület használat változása a jelenleg miskolci közigazgatási területeket is érinti. 2.)A belterületi határ (beépítésre szánt terület határa) megváltozik. A megváltozott belterület vonatkozó részének rendeltetését jelen Településszerkezeti Terv határozza meg. A belterületi határ módosításának tárgyát képezik az ipari gazdasági területek, a kereskedelmi gazdasági területek kijelölése, valamint a SAJÓ-folyó tervezett parti sávja mentén kialakítandó zöld- és különleges területek, valamint a tervezett városkapu (településközpont vegyes terület, melyet szintén Miskolc város közigazgatási területéből szükséges átcsatolni. 3.)A Településszerkezeti Terv távlati fejlesztési területeket is kijelöl. E területek szakaszosan kerülnek átminősítésre a konkrét fejlesztési és építési igények függvényében. Távlat területnek minősül -Kk kiállítási terület -Kr régészeti park területe -Kst strand területe -Klo logisztikai terület -Kbe bevásárló központ 4.)A Településszerkezeti Terv hatálya alá eső területeken lévő településszerkezeti és terület-felhasználási egységek a megváltozott területhasználat, funkció és beépítési mód szerint az alábbiak szerint tagolódnak: a.) beépítésre szánt területekre, és azon belül építési övezetekre, valamint
7 b.) beépítésre nem szánt területekre, és azon belül önálló funkcionális övezetekre 5.)Az egyes területek terület-felhasználási módját a Településszerkezeti Terv, az építési övezeti besorolást a Szabályozási Terv határozza meg. A Településszerkezeti Terv elemei a.)a közlekedési rendszer jelölt elemei és hierarchiája (jelen esetben az M30-as gyorsforgalmi út, illetve a 37-es számú másodrendű főútvonal, mely távlatban szintén gyorsforgalmi útként funkcionál, továbbá a 3605-ös számú Felsőzsolca-Gesztely, továbbá a 2617-es számú Felsőzsolca-Edelény összekötő út. A terv távlatán túl várható az M30-as autópálya nyomvonal korrekciójának átvezetése, valamint a vasúthálózat (80-as Budapest- Miskolc- Nyíregyháza, a 90-es számú Budapest, Miskolc, Hidasnémeti), továbbá a fejlesztések a Sátoraljaújhely- Nyíregyháza-Debrecen-Nagyvárad deltavágány átvezetése. b.)a terület-felhasználási egységeken belül eltérő funkciójú területegységek határai c.)szintterület sűrűség A Településszerkezeti Terv módosítása 1.)A Településszerkezeti Terv elemeinek megváltoztatásához a Településszerkezeti Tervet és a hozzá tartozó Településrendezési Leírást módosítani kell. Amennyiben a változás övezeti szabályozást is érint, úgy a Szabályozási Tervet és a hozzá tartozó Helyi Építési Szabályzatot is módosítani kell. 2.)A Településszerkezeti Terv módosítása esetén a módosítás az érintett területfelhasználási egységet magába foglaló legalább egy tömbre vonatkozzon, és az adott terület környezetében lévő szomszédos tömbök együttesét is vegye figyelembe. 3.)Amennyiben a Településszerkezeti Terv módosítása vonalas jellegű létesítményeket és főforgalmi, forgalmi és gyűjtő utakat érint, úgy az érintett szakasz teljes egészének környezetét is figyelembe kell venni. 4.) Jelen esetben a felülvizsgálat tárgyát képezi vonalas létesítmények vonatkozásában: -M30-as gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala, csomópontjának átépítése -a településközpont vegyes terület belső tömbfeltárása -a város D-i területén módosul a kertvárosi lakóterületek úthálózata 5.)Jelen esetben módosul a terület-felhasználás, mivel módosul a lakóterület felhasználás, illetve a településközpont vegyes terület határa. 6.)Változik a helyi védelem, csökken a védett épületek száma.
8 II. FEJEZET A település természeti és épített környezetének védelmi előírási A települési környezetvédelem előírásai az alábbiakra terjednek ki: 1.)Levegőtisztaság védelem levegőminőségi besorolás: Sajó-völgye levegőminőségi agglomeráció 2.)Vízminőség védelem Felszíni szennyeződésre fokozottan A érzékeny terület. 3.)Földvédelem A termőföldön történő beruházás esetén a beruházó köteles a területileg illetékes Földhivatal földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni 4.)Hulladékgazdálkodás A települési hulladékgyűjtő rendszerbe be kell kapcsolódni. A veszélyes hulladékok átmeneti tárolásáról gondoskodni kell. A város hulladék udvart kíván létesíteni. 5.)Zaj és rezgés elleni védelem A zaj- és rezgésterhelési határértékeket (közlekedésből, üzemi létesítményektől és építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken) a vonatkozó rendelet szabályozza. Zajvédelmi szempontból fokozottan védett területnek minősül az oktatási és nevelési intézmények környezete. 6.)Természetvédelem Táj- és kilátásvédelem szempontjából fokozottan érzékeny terület a Sajó-folyó és a holtágak, illetve a Zsolcai-halmok környezete. A régészeti érdekeltségű területek tájhasználati konfliktuskezelést igényelnek. A be nem mutatható és eltérő különleges célra hasznosítandó területeken el kell végezni a leletmentést. 7.)Állattartással kapcsolatos előírások Az állattartási önkormányzati szabályrendelet érvényes.
9 III. FEJEZET A településszerkezeti terv hálózati elemei A város hosszú távú szerkezete félköríves-gyűrűs jellegű, mely hosszú távon a Sajófolyóra szerveződik. Forgalmi utak M30, és 37-es számú gyorsforgalmi utak 2617-es számú Felsőzsolca-Edelény összekötő út 3605-ös számú Felsőzsolca-Gesztely összekötő út A terv távlatán túl elkerülő nyomvonal kiépítésére szükséges területsávot fenntartani, hogy ezáltal a 3606-os KM út átkelő szakaszának forgalma csökkenthető legyen. Tervezett gyűjtő utak Szerkezeti Tervlap szerint; részben az autóbusz járat vonalai, illetve a korszerűsítésre váró utcák Kerékpár utak A kerékpárutat a Szent István utca északi szakaszán a Gk templomtól az iskoláig a tervezett új utcákra kerül át. Kerékpárút van tervezve az Ipari park mellett Arnótig is. Közúti hidak Hosszú távon a meglévő híd korszerűsítésén túlmenően még legalább egy gyalogos híd kapcsolat létesítése szükséges a Kis-Sajó folyón. Csillapított forgalmú utak (gyalogos zónák) A volt Vám területen, illetve a város szerkezet történeti jelentőségű kis közei (pl. Kacsa köz), mint védett közterületek fejlesztendők. Vasút 90-es és 80-as számú vasúti fővonalak, tervezett delta vágány a páneurópai gyorsvasút hálózat egyik alternatívája is képezi részét képezi a szerkezeti terv hálózati elemeinek. A változással érintett hálózati elemek A városközponti területen hosszútávon tömbfeltárással kell számolni, mivel a terület intenzitásának növekedése várható.
10 IV. FEJEZET A terület-felhasználási egységek tagozódása (területi elemek) 1.)Beépítésre szánt területek Lakóterületek Jele: L, szintterület sűrűség: 0,5-1,5 Lk-1 Lke-1 Lke-2 Lf-1 Lf-2 Kisvárosi intenzív lakóövezet (oldalhatáron álló, zártsorú, hézagosan zártsorú beépítéssel) Kertvárosi, kistelkes családi házas lakóövezet Kertvárosi, nagytelkes családi házas lakóövezet Falusias aprótelkes lakóövezet Falusias szalagtelkes lakóövezet 2.)Településközpont vegyes terület Jele: Vt, szintterület sűrűség: 2,4 Vt 1 Településközpont vegyes terület, dominánsan lakóépületek elhelyezésére szolgáló terület kisvárosias arculattal Vt 2 Településközpont vegyes terület, dominánsan alapfokú és középfokú intézményi épületek elhelyezésére szolgáló nagy telkes terület Vt 3 Településközpont vegyes terület, különleges intézményi funkció elhelyezésére szolgáló nagy telkes terület(kastély és parkja) Vt 4 Településközpont vegyes terület, jellemzően nagytelkes, jelentős zöldfelülete igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló terület Vt 5 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek, valamint kereskedelmi és szolgáltatói intézmények elhelyezésére 3.)Gazdasági területek Jele: G, szintterület sűrűség: 0,2 Gip Gip-M Gksz Ipari gazdasági területek Mezőgazdasági-agroipari terület Kereskedelmi gazdasági területek 4.) Különleges területek Jele: K, szintterület sűrűség: 0,2-2,0 Kr Zsolcai-halmok régészeti parkja Ksp sportpálya Kt temető Ket emléktemető Kkáv kiállítási terület Kst termálstrand Ká állatmenhely Kc vízi tábor, kemping
11 Ksz Kb Kbe Klo szabadidőpark (a Csepnyik kert távlati felhasználásával) kavicsbánya bevásárló központ logisztikai központ területe Beépítésre nem szánt területek Közlekedési és közmű elhelyezési területek Jele: KÖ KÖu KÖk KÖl közút vasút kisforgalmú üzleti repülőtér Zöld területek Jele: Z Erdő területek Jele: E Ev környezetvédelmi célú erdő Eg gazdasági célú erdő Ev természetvédelmi célú erdő Mezőgazdasági rendeltetésű területek Jele: M Má-I Általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív használattal) Má-Ix Általános mezőgazdasági terület szántó művelésű terület intenzív használattal majorlétesítési tilalommal Má-E Általános mezőgazdasági terület gyep, legelő területek extenzív használattal Má-Ex Általános mezőgazdasági terület gyep, legelő területek majorlétesítési tilalommal Mk Kertes mezőgazdasági terület és gyümülcsültetvények területek Mk x Kertes mezőgazdasági terület építmény elhelyezési tilalommal Védelmi célú területek: Kataszterezett természeti területek Egyéb területek Jele: V V-1 Sajó-folyó, patakok, holtágak V-2 Kavicsbánya-tó, tó V-3 Vízbeszerzési területek
12 V. FEJEZET A végrehajtást előkészítő rendelkezések A Szerkezeti terv és a Településfejlesztési koncepció megvalósítását elősegítő intézkedések 1.)A közigazgatási terület egészére készítendő Szabályozási terv előírásaiban érvényesíteni kell a táj védelmét, az infrastruktúrahálózat -környezetvédelem vízrendezés szempontjait. 2.)A Szabályozási terv övezeti előírásai tükrözzék a kialakult állapot elsődlegességét, biztosítva ezzel a településszerkezet, városkép karakterének megőrzését: 3.)A Szabályozási tervek készítésénél a tulajdoni viszonyokat,(a telek- és tömbszerkezetet) a már szerzett építési jogokat és a kialakult épített környezet adottságait figyelembe kell venni. Tervkészítési és egyéb feladatok Helyi környezetvédelmi rendelet, 2008-ig. Szabályozási terv alapján fejlesztési programok indítása. (folyamatos) A településszerkezeti terv megvalósításával kapcsolatos egyéb feladatok 1.)A terven belterületbe vonásra jelölt területeket, az előírt feltételek egyidejű teljesülése esetén) lehet belterületbe vonni az e célra kijelölt területeket. 2.) Segíteni kell a szerves fejlődést, ezért a városközponti, belvárosi területen az oldalhatáron álló beépítési mód esetében, ahol az építési telek lehetővé teszi hézagosan zártsorú beépítésével (hajlított ház) a kisvárosi arculat erősítendő. 3.)A Kis-Sajó és az M30-as közötti terület zöldterületként hasznosítandó. A terület fejlesztése itt tájhasználati konfliktuskezelést igényel, mivel a zajterhelés korlátozza a rekreációs célú hasznosítást. Hasonlóképpen konfliktuskezelést igényel a kisforgalmú repülőtér kijelölése, mivel ez régészeti érdekeltségű területeket is érint. A be nem mutatható és eltérő különleges használat esetén el kell végezni a leletmentést. 4.)A városkapu, valamint a belváros tömbfeltárására és a Kis- Sajón túli területekre beépítési terv készítendő. 5.)Az ipari zóna minőségi fejlesztésével el kell érni, hogy a szolgáltatási színvonal megfeleljen az ipari-park címre.
13 6.)A Zsolcai halmok területét országos jelentőségű régészeti parkká kell nyilvánítani. Meg kell oldani a tájhasználati konfliktust a régészeti érdekeltségű terület, kiállítási terület és a kisforgalmú üzleti célú repülőtér funkció használata között. 7.)Bármely belterületbe vonási határozat csak akkor hozható meg, ha az érintett területek belterületbe vonásának és fejlesztésének anyagi terheit a mindenkori területtulajdonosok az Önkormányzattal kötött előzetes megállapodásban vállalták (pl. továbbterveztetés, közművesítés, közintézmény-bővítés stb. költségei). A szabályozási, telekalakítási terveket csak településrendező közreműködésével lehet elkészíteni. 8.)Azoknak a területeknek, építési telkeknek, amelyeken olyan tevékenység folyik, amely a szakhatóságok egyedi vagy általános környezeti előírásait meghaladja, védőövezettel kell rendelkezniük. a.)amennyiben e terv jóváhagyása után kerül sor a tevékenység megkezdésére, akkor az illetékes környezetvédelmi szakhatóság bevonásával meg kell állapítani a kibocsátási határértékeket és ennek függvényében további intézkedéseket tenni. (pl.: védőövezet létesítése, tevékenység megtiltása, stb.) b.)a jelenleg már védőövezettel rendelkező telkek esetében rendszeresen felül kell vizsgálni a kibocsátási határértékeknek való megfelelést, hogy nem szükséges-e a módosítás (védőövezet csökkentés vagy növelés). c.)a jelenleg védőövezettel nem rendelkező, de már termelési tevékenységet folytató azon telkeknél, amelyekkel kapcsolatban a területen folytatott tevékenységből (vagy egyéb módon) arra lehet következtetni, hogy a környezetre a megengedett határértéknél nagyobb értékekkel hatnak, az illetékes környezetvédelmi szakhatóság bevonásával meg kell állapítani a kibocsátási határértékeket és védőövezet nagyságát, illetve ennek függvényében kell megállapítani a területre vonatkozó rendelkezést. 9.)A település fejlődésével párhuzamosan a közintézmények kihasználtságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A lakosság igényeinek megváltozásával együtt gondoskodni kell a szükséges intézménybővítésekről (telekvásárlás, építés). 10.)A településszerkezeti tervben foglaltak megvalósítását, megvalósíthatóságát folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A terv megvalósítását elősegítő tárgyi és személyi feltételek 1.)A településfejlesztési koncepció és a településszerkezeti tervben rögzített célok megvalósulása érdekében pénztámogatást nyújtó pályázatokon kell részt venni. 2.)A pályázatokon való részvételhez településfejlesztési programokat kell kidolgozni.
14 3.)A Polgármesteri Hivatalnak a településrendezési tervek érvényesítése érdekében folyamatosan gondoskodnia kell a szükséges továbbterveztetésekről és egyéb kapcsolódó feladatokról.
15 PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2. Tel/Fax: /46/ 356-345 E-mail: provincia@chello.hu Web: www.provinciaterv.extra.hu FELSÖZSOLCA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ II. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV (AKTUALIZÁLVA, EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA) FELSŐZSOLCA Város Önkormányzat
16.../200.számú RENDELETE (tervezet) a város Helyi Építési Szabályzatáról FELSŐZSOLCA VÁROS Önkormányzatának képviselőtestülete felhatalmazás alapján alkotta meg a 7/2005. számú rendeletet, az 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. 6 3. a) pontjában kapott felhatalmazása alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) a város közigazgatási területére vonatkozóan megalkotja Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) szóló rendeletét, és egyúttal jóváhagyja a település Szabályozási Tervét, valamint kötelezően elrendeli azok együttes alkalmazását. I.FEJEZET A rendelet hatálya 1. (1)A rendelet területi hatálya kiterjed FELSŐZSOLCA VÁROS teljes közigazgatási területére. (A határrendezések figyelembevételével.) (2)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet. (3) A HÉSZ az alábbi mellékletekkel és függelékekkel együtt érvényes Mellékletek: 1.számú melléklet :Szabályozási terv a belterületre M=1:4000 2.számú melléklet: Szabályozási terv a külterületre M=1:10000 3.sz. melléklet: Helyi védelemre javasolt épületek 2.
17 (1)A beépítésre szánt területre (belterületre) a vonatkozó tervlapokon (SZ-1, SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat: a)a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala b)építési határvonal c)az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai d)a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti besorolás e)a legnagyobb beépítettség mértéke f)a megengedett építmény magasság g)a minimális telekméret h)a kötelező beépítési vonal (ahol jelölve van) i)korlátozások (2)Az (1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet. 3. (1)A beépítésre nem szánt területre (külterületre) a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat: a)a szabályozási vonalakat, b)a terület-felhasználási egységek határát, c)a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát, d)a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét, e)a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát, f)a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét, g)a belterület bővítés határát. (2)Az (1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg. II. FEJEZET
18 4. (1)Az engedélyező hatóság - az építészeti minőség védelme érdekében - a benyújtott építési engedélyezési tervről főépítészi állásfoglalást kérhet, melyről az építtetőt és tervezőt írásban értesíti. A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása 5. (1)A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll. (2)A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak. A terület-felhasználási egységek övezetei 6. (1)Beépítésre szánt területek a)lakóterületek alövezetei Lk-1 Lke-1 Lke-2 Lf-1 Lf-2 Kisvárosi intenzív lakó alövezet (oldalhatáron álló, zártsorú, hézagosan zártsorú beépítéssel) Kertvárosi, kistelkes családi házas lakó alövezet Kertvárosi, nagytelkes családi házas lakó alövezet Falusias aprótelkes lakó alövezet Falusias szalagtelkes lakó alövezet b)településközpont vegyes terület alövezetei Vt 1 Településközpont vegyes terület alövezete kisvárosias arculattal Vt 2 Településközpont vegyes terület, dominánsan nagy telkes alövezet Vt 3 Településközpont vegyes terület, különleges intézményi funkció elhelyezésére szolgáló nagy telkes alövezet(kastély és parkja) Vt 4 Településközpont vegyes terület, jellemzően nagytelkes, jelentős zöldfelülete igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet Vt 5 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek, valamint kereskedelmi és szolgáltatói intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet c)gazdasági területek övezetei
19 Gip Gip-M Gksz Ipari gazdasági alövezet Mezőgazdasági agroipari alövezet Kereskedelmi gazdasági alövezet d)különleges területek alövezetei Kr Ksp Kt Kc Kb Ká Kst Ksz régészeti park sportpálya temető vízi tábor, kemping kavicsbánya állatmenhely termálstrand szabadidő terület (2)Beépítésre nem szánt területek: a)közlekedési és közmű elhelyezési területek övezetei KÖu KÖk közút vasút b)zöld területek övezete Z c)erdő területek övezetei E Ev környezetvédelmi célú erdő Eg gazdasági célú erdő Evt természetvédelmi célú erdő d)mezőgazdasági rendeltetésű területek alövezetei M Má-I Általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív használattal) Má-Ix Általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív használattal majorlétesítési tilalommal) Má-E Általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek extenzív használattal) Má-Ex Általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek majorlétesítési tilalommal) Mk Kertes mezőgazdasági terület Mk x Kertes mezőgazdasági terület építmény elhelyezési tilalommal e)védelmi célú területek övezetei: Kataszterezett természeti területek
20 f)egyéb területek övezetei V V-1 Sajó-folyó, patakok, holtágak V-2 Kavicsbánya- tó V-3 Vízbeszerzési területek 7. (1)A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével. (2)A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia. (3)Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza. III. FEJEZET Beépítésre szánt területek Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások Telekalakítás 8. (1)Azon övezetek területén, ahol a szabályozási terv telekalakítási terv készítését írja elő, a telekalakítás és az építési engedély kiadásának feltétele a telekalakítási terv elkészítése. Kodály Zoltán utcától D-re eső területek az Árpád fejedelem utcától keletre a Kodály Zoltán utca északi teleksora is, almáskertnél Telekösszevonások esetén, ha kettőnél több telek kerül összevonásra, Telekmegosztások esetén (2)Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek. Illetve ilyen helyzetben, ha ez lehetséges, a beépítés egyértelművé tétele érdekében az övezeti tervet módosítani kell. (3)A város belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki. (4)Az övezetekben több telek összevonásával - az övezeti előírásoknak megfelelően -egységesen beépíthető építési telek kialakítható. Az engedélyezési terveket 2000
21 m 2- nél nagyobb telekterület esetében a város önkormányzatánál helyi főépítésszel kell véleményeztetni. (illetve kettőnél több telek esetén) (5)A telekalakítás szabályai: a)telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen. b) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani. 9. Elő-, oldal- és hátsókert előírásai (1)Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el. a)elő- és oldalkertben: közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel, 1,00 m hosszúsággal). b)oldal- és hátsókertben: kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m- nél nem magasabbra emelkedő, illetve 1 m-nél nem mélyebbre benyúló lefedés nélküli terasz ), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakó hely, lugas, kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop (2)Terepszint alatti építmény- a közműépítmények kivételével- a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával, és csak akkor engedélyezhető, ha terepszinttől számított magassága az 1 m-t nem haladja meg. (3)Az alábbiakban felsorolt területeken átjátszó antennát, szélkereket és annak tartószerkezetét nem szabad elhelyezni: helyi értékvédelmi területen, lakóépülettől 50 méteren belül. (4)Ha az övezetben kazán vagy más nyomástartó berendezés, gáz vagy olajellátó rendszer, tüzeléstechnikai berendezés, 0,4 KV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezés, illetve kábel (távfűtő vezeték), valamint PB gázpalack cseretelep, föld alatti és föld feletti tartályok, autógáz- és üzemanyagtöltő-, továbbá gázfogadó és
22 nyomásszabályozó állomások, 140 kw feletti hőterhelésű gáz- vagy olajtüzelő berendezés kerül elhelyezésre, akkor első fokon a területileg illetékes műszaki biztonsági felügyelet jár el. (5) Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a termőföld, vagy belterületi, de mezőgazdasági művelés alatt álló föld felhasználásával járó építési tevékenység esetén a földhivatal más célú hasznosításához adott engedélyét. (6)A SZT szerinti régészeti védelemmel érintett telkeken a földmunkával járó beruházások esetében előzetesen ki kell kérni az illetékes régészeti szakhatóság véleményét. (7) Talajmechanikai szakvélemény készítését engedélyezési eljárás során az építési hatóság előírhatja. Közterületek szabályozására vonatkozó rendelkezések 10. (1)Közterület csak a területre vonatkozó terv szerinti szabályozási vonal alapján módosítható. a)új telektömbök kialakításakor a közterületek szabályozási szélessége a kizárólagos gyalogutak kivételével - keresztmetszet igazolásával sem lehet kevesebb 10 m-nél. Kivéve azokat a szabályozási terven jelölt utcákat, ahol a kialakult állapot ettől eltér pl.: Bocskai utca északi folytatása. b)új közúti közlekedési célú közterület kiszabályozásánál biztosítani kell a egyoldali fasor helyét. c)a rögzített szabályozási vonalak, illetve meglévő közterületi határok módosításához nem szükséges a SZT egyébként előírt összes alátámasztó munkarészeit elkészíteni ha: -a közterületi határ korrekciójára a létesítendő közművesítés és útépítés miatt van szükség, és a geodéziai felmérés alapján a közterületi telekhatár pontosítása indokolt, -a közterület szélessége legfeljebb 20%-kal csökken vagy növekszik és nem lesz 10 m-nél kisebb, (Ld.: a) pont) -a közterületi határ pontosítása meglévő épületet nem érint, a meglévő közművezeték helye a továbbiakban is közterületen biztosított. Lakóövezetek általános előírásai
23 11. (1)A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint a)termelő kertgazdasági építmény, b)a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m 2 beépített szintterületig c)kézműipari építmény, 500 m 2 beépített szintterületig d)igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m 2 beépített szintterületig e)szolgáltató és szállás épületek 500 m 2 beépített szintterületig f)sportlétesítmény g)üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el h)nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény (2)Ahol a beépítési mód az építési helyre vonatkozóan oldalhatáron álló, de a telekméret indokolttá, illetve szükségessé (illetve lehetővé) teszi, az építési helyen belül az építmény szabadonállóan is engedélyezhető. (3)Különálló kiszolgáló melléképületek elhelyezésének szabályai: a)az épületek közötti tűz távolság betartandó, b)oldalhatáron álló beépítés esetén állattartó melléképítményt minden esetben, egyéb építményt általában a főfunkció építménye mögött kell elhelyezni arra a telekhatárra, ahol a főfunkció építménye áll. Ettől eltérni csak abban az esetben lehet, ha a főfunkció építménye nem közvetlenül a telekhatárra került. c)szabadonálló beépítésnél az építmény mögött, a szomszédos telken lévő épületek közt előírt legkisebb tűz távolság betartásával lehetséges. (4)Kisüzemi állattartás létesítményei (helyi önkormányzati állattartási rendelet szerint) csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges. (5)Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el. (6)A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése kerámia anyagú (lehetőleg) natúr cserép lehet. A harsány színű (zöld, kék) tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg. (7)Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák. A lakóterület övezetei
24 Lk jelű alövezet kisvárosi intenzív lakóterület 12. (1)Lk építési övezet max. négylakásos épületek számára. Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a I. sz. táblázatban előírtaknak. (2)A kisvárosi lakóterületen a lakóépületeken kívül elhelyezhető: a)a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület b)egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület c)sportépítmény d)a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. e)gépkocsi-tároló, egyéb tároló építmények (3)A kisvárosi lakóterületen kivételesen elhelyezhető: a)szálláshely szolgáltató épület b) igazgatási épület c)a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb kézműipari építmény (4)A kisvárosias lakóterületen belül kivételesen sem helyezhető el a)termelő kertészeti építmény b)üzemanyagtöltő c) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, és az ilyeneket szállító járművek számára d)semmilyen feltétellel állattartó épület (5)A telek és építmény normatív előírásait az I. sz. táblázat tartalmazza, azonban az eseti helyzetek kezelhetősége érdekében, megengedett szabadon álló, vagy zártsorú beépítés is, de ezek a szomszédos tel(k)ek beépíthetőségét nem korlátozhatja, ezért elbírálásuk elvi engedélyezési eljáráshoz kötött. (6)I.SZ. TÁBLÁZAT Övezeti Jele Lk-1 Beépítési Módja K Kialakult Kialakítható legkisebb területe* Az építési telek beépítettség építményénekmagassága Zöldfelület legkisebb mértéke 500 m 2 40% 7,5 m 30% Minimális telek szélesség 14 m Szabadonálló beépítés sarok telken megengedhető. Zártsorú beépítés 14 m-nél keskenyebb telken engedhető meg.
25 (7)Környezetvédelmi besorolások levegőminőség: Sajó völgye agglomerációs zóna határértékei szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás kisvárosias lakóterület Közművesítés: teljeskörű Lke jelű alövezetek Kertvárosias lakóterület övezetei 13. (1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a II. sz. táblázatban előírtaknak. (2) Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre Lke-1 KISTELKES CSALÁDIHÁZAS KERTVÁROSI LAKÓÖVEZET Lke-2 NAGYTELKES CSALÁDIHÁZAS KERTVÁROSI LAKÓÖVEZET a) A kertvárosias lakóövezetben legfeljebb 4 lakásos lakóépület helyezhető el. (3)II. SZ. TÁBLÁZAT Övezeti jele Beépítési Módja Kialakítható legkisebb területe* Az építési telek beépítettsége építményénekmagassága Zöldfelület legkisebb mértéke Lke-1 O Oldalhatáron 550 m 2 30 % 6,0 m 50% álló Lke-2 O Oldalhatáron 700 m 2 30 % 6,0 m 50% álló *A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba. (4)Minimális telek szélesség új telekalakítás esetén Lke-1, Lke-2 estén 18 m. (5)Nem lakó funkciójú épületek közül a területen a következőek létesíthetők: - járműtároló (gépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, stb.) - kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, raktár - idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató funkciók (a fenti megszorításokkal) a falusi turizmushoz kapcsolódva - hőtermelést biztosító épület (kazánház) - nyári konyha, mosókonyha, szárító - egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.), (6) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését a város állattartási rendelete szabályozza. (7) Környezetvédelmi besorolások levegőminőség: Sajó völgye agglomerációs zóna határértékei szerint
26 zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás kertvárosias lakóterület határértékei szerint Közművesítés: teljeskörű (8) Övezeti eltérések Saroktelken (két utca találkozásánál az oldalhatáron álló beépítési mód esetén melléképület 3,5 m építmény magasság betartása mellett tűzfalasan illeszthető a szomszéd telkek mellék építményeihez.) Lf jelű alövezetek Falusias lakóterüklet övezetei 14. (1)Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a III. sz. táblázatban előírtaknak. (2)Az alábbi funkcionális övezetek kerültek kijelölésre Lf-1- APRÓ (SZABÁLYTALAN) TELKES FALUSIAS LAKÓÖVEZET Lf-2- SZALAGTELKES FALUSIAS LAKÓÖVEZET (3)III. TÁBLÁZAT Övezeti jele Beépítési Módja Kialakítható legkisebb területe* Az építési telek beépítettség építményének- Magassága Zöldfelület legkisebb mértéke Lf-1 O Oldalhatáron 550 m 2 30 % 4,5 m 40% álló Lf-2 O Oldalhatáron 800 m 2 30 % 4,5 m 40% álló *A minimális teleknagyság kétszeresét meghaladó telekhányad a beépítési %- nál nem vehető számításba. (4)Minimális telek szélesség új telek alakítás esetén Lf-1 esetében 16 m, Lf-2 esetében 14 m. (5)A lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el. Nem lakó funkciójú építmény elhelyezése esetén a teleknagyság nem haladhatja meg a normatív (minimális teleknagyság háromszorosát. A beépítettség szempontjából figyelembevehető telekterület ez esetben Lf-1 övezetben max, 1650 m2, Lf-2 övezetben pedig 2400 m2
27 (6)Saroktelken a beépítési mód az építési helyre vonatkozóan oldalhatáron álló, de az építési helyen az építmény szabadonállóan is elhelyezhető 18 m-nél szélesebb telek esetén. (7) Környezetvédelmi besorolások levegőminőség: Sajóvölgye agglomerációs zóna határértékei szerint zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület Közművesítés: részleges A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező. (8) Övezeti eltérések Saroktelken (két utca találkozásánál az oldalhatáron álló beépítési mód esetén melléképület 3,5 m építmény magasság betartása mellett tűzfalasan illeszthető a szomszéd telkek mellék építményeihez.) Vegyes terület övezetei 15. (1)A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú és középfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál. (2)A vegyes terület funkcionális övezetei a következők Vt-1 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet Vt-2 Településközpont vegyes terület, jellemzően alapfokú és középfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet Vt-3 Településközpont vegyes terület, különleges intézményi funkciók elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet Vt-4 Településközpont vegyes terület, jellemzően nagytelkes, jelentős zöldfelület igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet Vt-5 Településközpont vegyes terület, jellemzően lakóépületek, valamint kereskedelmi és szolgáltatói intézmények elhelyezésére szolgáló alövezet Településközpont vegyes terület övezeteinek általános előírásai 16. (1)A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
28 (2)A településközpont vegyes területen elhelyezhető: lakóépület igazgatási épület kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület egyéb közösségi szórakoztató épület egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület sportépítmény (3)A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény Termelő kertészeti építmény (4)A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A településközpont vegyes övezet helyi védelem alatt álló területére vonatkozó sajátos előírások 17. (1)Az építési engedélyezési eljárás speciális szabályai településközpont vegyes területen és helyi értékvédelmi területen a következő szempontokat kell érvényesíteni: (2)Az épületek tervezésénél figyelembe veendő speciális előírások a) Anyaghasználat -lábazat -falburkolat -eresz -tető -nyílászáró b)homlokzatképzés- arányrendszer, tagolás - színezés c)tömegalakítás: d)utcaképek e)égéstermék kivezetés f)tetőtér beépítés -nyílásképzés, (portál, ajtó, ablak) -tetőhajlásszög, tetőforma (oromzatos, kontyolt stb.) -tetőablak -tömör falazás, kapuáthajtó zártsorú beépítésnél -padló vonal
29 (3) Zártsorúsítás speciális szabályai Zártsorú beépítési mód esetén a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az ún. hajlított ház az oldalhatáron álló beépítés sajátos formája (hézagosan zártsorú beépítés) is megengedhető, teljes zártsorúsítás esetén a kapuáthajtókat biztosítani kell. (4)Kerítés létesítésének speciális szabályai a)a rendelet hatálya alá tartozó területen kerítés csak a telkes övezetekben létesíthető, illetve tartható fenn, az övezeti előírásoknál jelzett módon (pl. kapuáthajtók stb.). b)ahol nincs külön előírás a kerítésre, ott az utcában hagyományos jellegű, időtálló, lehetőleg természetes anyagokról igényesen kialakított kerítés engedélyezhető. c)a településközpont vegyes övezetben az érintett területen az épületek átépítésével együtt kell a kerítések építési engedélyét benyújtani. Vt-1 TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET JELLEMZŐEN KIS TELKES ALÖVEZET KISVÁROSIAS ARCULATTAL 18. (1).Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az IV. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: a)az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 1ha terület nagyságig helyezhető el. b)tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése (2)Környezetvédelmi besorolások: levegőminőség: Sajó-völgye agglomeráció zóna határértékei szerint zaj- és rezgésvédelmi besorolás: településközpont vegyes terület határértékei szerint közművesítés: teljes körű
30 (3)IV. TÁBLÁZAT Övezeti jele Vt-1 Vt-1a Vt-1b Vt-1c Beépítési módja Z Zártsorú Z Zártsorú Z Zártsorú Z Zártsorú Kialakítható legkisebb területe* Az építési telek beépítettsége építményének magassága** Zöldfelület legkisebb mértéke 550 m 2 60% 6,0 m 20% 550 m 2 100% 9,0 m 10% 550 m 2 80% 6,0 m 10% 550 m 2 50% 6,0 m 25% Adott esetben, ahol ezt a szabályozási terv jelöli és az engedélyezéshez szükséges alátámasztó anyagok ezt igazolják a legnagyobb beépítettség akár 100%-is lehet. (4)Zártsorú beépítési mód esetén a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette az ún. hajlított ház az oldalhatáron álló beépítés sajátos formája (hézagosan zártsorú beépítés) is megengedhető, teljes zártsorúsítás esetén a kapuáthajtókat biztosítani kell. (5)az építmény magasság nagyobbik értéke lakófunkciójú építmény esetén * saroktelken megengedhető, amennyiben az városépítészeti hangsúly ** Az építmény magasság templomtoronyra nem vonatkozik (6)Zártsorú beépítési mód eltérő szabályai a településközpont vegyes övezetben a melléklet szerint alkalmazandó. Vt-2 -TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET, JELLEMZŐEN NAGYTELKES ALÖVEZET 19. (1)Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: a)a minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (pl. oktatási intézmények minimális telke) b)az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló mérlegbe a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani. c)az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 2 ha terület nagyságig helyezhető el.
31 d)tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése (2)V. TÁBLÁZAT Övezeti jele Vt-2 Beépítési módja* SZ Szabadonálló Kialakítható legkisebb területe** Az építési telek beépítettség építményének magassága*** Zöldfelület legkisebb mértéke 800 m 2 (T) 40% 12,5 m 15 % * A beépítési mód az illeszkedés szabályai és beépítési terv alapján állapítandó meg **(T) Technológiai tervvel és beépítési tervvel igazolandó érték oktatási építmények esetében. Oktatási intézmény elhelyezése esetén lakófunkció csak az intézményi funkció működtetéséhez kapcsolva szolgálati lakásként engedélyezhető. (intézményenként max. 2 lakás) ***(K) kialakult érték, az építmény magasság templomtoronyra nem vonatkozik 6,0 m -lakóépületekre vonatkozó érték 12,5 m-intézményi épületekre vonatkozó érték, mely technológiai terv alapján igazolt érték (3)Környezetvédelmi besorolások levegőminőség: Sajó- völgye agglomerációs zóna határértékei szerint zaj- és rezgésvédelmi besorolás: településközpont vegyes terület határértékei szerint közművesítés: teljes körű Vt-3 - TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET, JELLEMZŐEN KÜLÖNLEGES INTÉZMÉNYI ÉPÜLET (KASTÉLY ÉS PARKJA) ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ NAGYTELKES ALÖVEZET 20. (1)Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VI. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: a)az övezetben lakófunkció önálló rendeltetési egységben nem jelenhet meg b) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló mérlegbe a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani.
32 c)az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 0,3 ha terület nagyságig helyezhető el. d)tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése (2)Környezetvédelmi besorolások: levegőminőség: Sajó-völgye agglomerációs zóna határértékei szerint zaj- és rezgésvédelmi besorolás: településközpont vegyes terület határértékei közművesítés: teljes körű (3)VI. SZ. TÁBLÁZAT Övezeti jele Beépítési módja Kialakítható legkisebb terület* Az építési telek beépítettsége építményének magasság** Zöldfelület legkisebb mértéke Vt-3 K K m 2 K+10 % K m K % *K kialakult érték Vt-4 - TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET, JELLEMZŐEN NAGY TELKES, JELENTŐS ZÖLDFELÜLETET IGÉNYLŐ INTÉZMÉNYEK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ ALÖVEZET 21. (1)Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VII. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: a)az övezetben lakófunkció önálló rendeltetési egységben nem jelenhet meg b) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló mérlegbe a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani. c)az övezetben sportlétesítmény elhelyezhető 1 ha nagyságrendig d)tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése
33 (2)VII. TÁBLÁZAT Övezeti jele Beépítési módja Kialakítható legkisebb terület Az építési telek beépítettsége építményének magasság* Zöldfelület legkisebb mértéke Vt-4 SZ 1000 m 2 20 % 7,5 m 30 % *Az építmény magasság technológiailag igazolt esetben, vagy templom torony építése esetén meghaladhatja a megadott építmény magasságot (3)Környezetvédelmi besorolások: levegőminőség: Sajó-völgye agglomerációs zóna határértékei szerint zaj- és rezgésvédelmi besorolás: településközpont vegyes terület határértékei szerint közművesítés: teljes körű Vt-5 - TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET, JELLEMZŐEN LAKÓÉPÜLET ÉS KERESKEDELMI - SZOLGÁLTATÓI FUNKCIÓ ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ ALÖVEZET 22. (1).Az övezetbe azok a telektömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az VIII. sz. táblázatban előírtaknak. A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai: a)az övezetben 1 ha területnagyságot meghaladó telekterületre beépítési terv készítendő. b)az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani, amennyiben a Helyi Parkolási Rendelet az ettől való eltérési lehetőséget nem biztosítja. A teljes településközpont vegyes területre vonatkozó parkoló mérlegbe a közterületen létesíthető parkolóhelyeket is be kell számítani. c)az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 2 ha terület nagyságig helyezhető el. d)tilos az övezetben a sugárzott hírközlés tornyainak létesítése, valamint lemezházas trafó és épített gáznyomás szabályozó elhelyezése e)az alövezetben egy építési telken több főépítmény is létesíthető.
34 (2)VIII. TÁBLÁZAT Övezeti jele Vt-5 Beépítési Módja SZ Szabadonálló Kialakítható legkisebb területe Az építési telek beépítettség építményének magassága* Zöldfelület legkisebb mértéke 1000 m 2 40% 12,5 m 15 % *Az építmény magasság technológiailag igazolt esetben, vagy templomtorony építése esetén meghaladhatja a megadott építmény magasságot (3).Környezetvédelmi besorolások levegőminőség: Sajó-völgye agglomerációs zóna határértékei szerint zaj- és rezgésvédelmi besorolás: településközpont vegyes terület közművesítés: teljes körű Gazdasági területek funkcionális övezetei 23. (1)A gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari tevékenységet biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál. Gazdasági terület övezetein, illetve alövezetein belül semmiféle hulladékgazdálkodással, sem autóbontással, sem elektronikai eszköz szétszereléssel kapcsolatos tevékenység nem folytatható. (2)A Gip jelű területeken belül min. 10 m széles sávban 3 szintes növénytelepítés szükséges. (3)A gazdasági terület lehet: a)gksz -Kereskedelmi, szolgáltató terület, elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. b)gip-1 -Egyéb ipari terület, dominánsan ipari épület elhelyezésére szolgáló alövezet védőterületet igénylő építmények elhelyezésére c)gip-2 -Egyéb ipari terület, dominánsan ipari épület elhelyezésére szolgáló alövezet védőtávolságot igénylő építmények elhelyezésére d)gip-m -Mezőgazdasági, agroipari terület
35 Gksz KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ TERÜLETEK ALÖVEZETEI 24. (1)funkciók: az OTÉK 19.. (2)(3)-ban megnevezettek helyezhetők el a következő megkötésekkel: -lakások szálláshely jelleggel is kialakíthatók (2)A településképi megjelenítés feltételei: -az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok, stb.) nem kerülhetnek. Takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, reklámfelület, örökzöld növényzet.) -a tevékenységhez szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek. (3)A beépítés mértéke az egyéb ágazati előírásoknak megfelelő (közlekedés, rakodás, parkolás, zöld, tűztávolságok, stb.) de max. 40 % lehet. Az építmény magasság a technológiai, építészetileg rendezett burkolata által meghatározott. (4)IX. TÁBLÁZAT (Gksz) Övezeti jele Beépítési Módja Kialakítható legkisebb terület Az építési telek beépítettsége építményének magasság* Zöldfelület legkisebb mértéke Gksz SZ 1000 m 2 40 % 12 (T) m 20% * T kivétel technológiafüggő értékek (siló, darupálya, kémény, torony) (5)A kereskedelmi, szolgáltató területen [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. 5.A TEAOR 1998. ÉU megfeleltetés alapján a III. számú tevékenységi körök. (KERESKEDELEM ÉS SZOLGÁLTATÁSOK G kód alatt felsoroltak), kivéve az alábbi tevékenységeket: 51.12 Alapanyag,üzemanyag ügynöki nagykereskedelem 51.23 Élőállat nagykereskedelem 51.24 Nyers-félkész bőr nagykereskedelem 51.51 Energiahordozó nagykereskedelem 51.52 Fém-, érc, nagykereskedelem 51.54 Vasárú szerelvény nagykereskedelem 51.55 Vegyi árú nagykereskedelem 51.56 Egyéb termelési célú termék nagykereskedelem 5.Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények