By CsHuszi!
Sikos László ADOBE PHOTOSHOP ZSEBKÖNYV
Sikos László ADOBE PHOTOSHOP ZSEBKÖNYV BBS-INFO, 2006.
4 Photoshop zsebkönyv Szerző: Sikos László Szerkesztette: Bártfai Barnabás BBS-INFO Kiadó, 2006. Minden jog fenntartva! A könyv vagy annak oldalainak másolása, sokszorosítása csak a kiadó írásbeli hozzájárulásával történhet. A könyvben Bártfai Bamabás-Sikos László: ECDL képszerkesztés c. könyvéből felhasznált részletek a szerzők hozzájárulásával történt. A betűtípus elnevezések, az Adobe, a Photoshop, a PostScript, a Microsoft, a Windows, a Windows logo bejegyzett védjegyek. A könyv nagyobb mennyiségben megrendelhető a kiadónál: BBS-INFO Kft. 1630 Bp. Pf. 21. Tel.: 407-17-07 A könyv megírásakor a szerző és a kiadó a lehető legnagyobb gondossággal járt el. Ennek ellenére a könyvben előfordulhatnak hibák. Az ezen hibákból eredő esetleges károkért sem a szerző sem a kiadó semmiféle felelősséggel nem tartozik, de a kiadó szívesen fogadja, ha ezen hibákra felhívják figyelmét. ISBN Kiadja a BBS-INFO Kft. 1630 Budapest, Pf. 21. Felelős kiadó: a BBS-INFO Kft. ügyvezetője Nyomtatta és kötötte a Kaposvári Nyomda Kft. - 261426 Felelős vezető: Pogány Zoltán igazgató
Tartalomjegyzék 5 Tartalomjegyzék Előszó 10 1. A képszerkesztés alapjai 12 1.1. A képek használata 12 1.1.1. A digitális képek előnyei 13 1.1.2. A digitális képek korlátai 14 1.1.3. A képszerkesztő programok alapfunkciói 15 1.2. A digitális képek fő jellemzői 15 1.2.3. A digitális kép alapeleme: a képpont (pixel) 17 1.2.2. A képfelbontás fogalma 17 1.3. Egy kis színismeret 19 1.3.1. A fontosabb fogalmak 19 1.3.2. Színrendszerek 23 1.3.3. Színpaletták 28 1.3.4. A Pantone színskála 29 1.4. Grafikus formátumok 30 1.4.1. Képformátumok 31 1.5. Képek átalakítása 35 1.6. Képek előállítása 38 1.6.1. Szkennelés 38 1.6.2. Digitális fényképezés 40 1.6.3. Letöltés internetről 41 1.6.4. Rajzolás 42 1.6.5. Képernyőfelvétel 42 1.7. Lehetőségek a feldolgozás során 43
6 Photoshop zsebkönyv 1.8. Képek archiválása 44 2. A Photoshop indítása 45 3. A Photoshop felülete 46 3.1. A menürendszer 47 3.2. Az eszköztár 47 4. Alapvető funkciók 48 4.1. Különböző formátumú fájlok megnyitása 48 4.2. Képfájl létrehozása 49 4.3. Váltás megnyitott fájlok között 51 4.4. Képfájl mentése különböző formátumban 52 4.5. Képfájl bezárása kilépés nélkül 56 4.6. Kép görgetése 57 4.7. Súgó funkciók használata 58 4.8. A Photoshop bezárása 60 5. Beállítások 62 5.1. A nézet-változtatás és a nagyító eszköz 62 5.1.1. Nagyítás 63 5.1.2. Kicsinyítés 64 5.1.3. Méret-változtatás húzással 64 5.1.4. A kép megtekintése eredeti méretben 65 5.1.5. Maximális helykihasználás 65 5.2. Előtérszín, háttérszín kiválasztása 66 5.3. Rácsok és vezetők 66 5.3.1. Rács vagy vezető megjelenítése és elrejtése 68 5.3.2. Vezető elhelyezése 69 5.3.3. Vezető mozgatása 69 5.3.4. Vezető rögzítése 70 5.3.5. Vezetők eltávolítása 70 5.4. Képrészletek 70 6. Képek beolvasása és mentése 72 6.1. Szkennelő program indítása, szkennelés 72 6.1.1. Előnézet, szkennelési paraméterek 74 6.2. Aktív ablak képernyőtartalmának használata... 77 6.3. Kép beolvasása digitális fényképezőgépről 78 7. Kijelölések 81
Tartalomjegyzék 7 7.1. Teljes kép kijelölése 81 7.2. Képrészlet kijelölése 82 7.2.1. A téglalap/ellipszis-kijelölő 82 7.2.2. Színtartomány kijelölése varázspálcával 84 7.2.3. Szabadkézi kijelölés lasszóval 86 7.2.4. Sokszög alakú terület kijelölése lasszóval 86 7.2.5. Intelligens kijelölés mágneses lasszóval 87 7.2.6. A kijelölő eszköz tulajdonságai 90 8. Képátalakítás 92 8.1. Kép újraméretezése, felbontás módosítása 92 8.1.1. Képátméretezés nyomtatáshoz 95 8.2. Kép vagy kijelölés forgatása, vágása 95 8.3. Kép vagy kijelölés kétszerezése 97 8.4. Kép vagy kijelölés mozgatása 98 8.5. Láthatóság és színek 98 8.5.1. Világosság 99 8.5.2. Kontraszt 99 8.5.3. Színtelítettség 100 8.5.4. Színegyensúly 101 9. Rétegek 102 9.1. A réteg fogalma 102 9.2. Réteg létrehozása 103 9.3. Réteg duplázása 105 9.4. Réteg törlése 107 9.4.1. Linkelt réteg törlése 107 9.4.2. Rejtett réteg törlése 108 9.5. Rétegsorrend beállítása 108 9.6. Rétegek összevonása 109 9.7. Rajzolt objektum raszteressé konvertálása 110 9.8. Rétegtulajdonságok 111 9.8.1. Rétegnév 111 9.8.2. Láthatóság 112 9.8.3. Zárolás 112 9.8.4. Átlátszóság 113 9.8.5. Fedési mód 114
8 Photoshop zsebkönyv 10. Szövegek 121 10.1. Szöveg létrehozása 122 10.2. Szöveg duplázása 123 10.3. Szöveg törlése 124 10.4. Szövegigazítás 125 10.5. Karakterformázások 126 10.5.1. Betűtípus választása 127 10.5.2. Betűcsalád és stílus kiválasztása 128 10.5.3. Betűméret 129 10.5.4. Betűszín 131 10.5.5. Egyetlen betű színének megváltoztatása 132 11. Rajzoló eszközök 133 11.1. Egyenes vonal, görbe és szabadkézi rajz 133 11.2. Alakzatok ; 134 11.3. Rajzolt objektum módosítása 136 12. Festőeszközök 137 12.1. Színválasztás a pipettával 137 12.2. Képrészlet kitöltése 138 12.3. Az ecset használata 139 13. Szűrők, hatások 141 13.1. Művészi hatások 142 13.1.1. Festett üveg 142 13.1.2. Mozaik 143 13.1.3. Dombormű 144 13.2. Elmosás 144 13.2.1. Gauss-i elmosás 145 13.2.2. Bemozdulás 145 13.3. Torzítások 146 13.3.1. Szél 146 13.3.2. Fodrozás 146 13.4. Render hatások 147 13.4.1. Megvilágítás 147 13.4.2. Becsillanás 148 14. Kimenetek 149 14.1. Nyomtatás 149
Tartalomjegyzék 9 14.2. Nyomtatási előnézet 150 14.2.1. Nyomtatási tulajdonságok 150 14.2.2. Kép nyomtatása a telepített nyomtatón 151 14.3. Publikáció a Webre 152 15. Gyakorlati fogások 154 15.1. Kész képek minőségének javítása 154 15.1.1. Szkennelt kép javítása 154 15.1.2. Általános képjavítási fogások 155 15.1.3. Interpoláció hibáinak csökkentése 156 15.1.4. Nagy érzékenységű képzaj csökkentése 157 15.1.5. Helytelen exponálása kép javítása 158 15.1.6. Digitális géppel készített kép javítása 159 15.1.7. Képrészletek kiemelése 161 15.2. A legfontosabb képjellemzők módosítása 163 15.3. Speciális képek készítése 165 15.3.1. Háttérkép készítése 165 15.3.2. Áttetsző kép készítése 166 15.3.3. Digitális fényképek előkészítése előhívásra 167 15.4. Képi információk módosítása 168 15.4.1. Fénykép objektumának eltüntetése 168 15.4.2. Fénykép ellipszis körbevágása 172 15.4.3. Részlet eltüntetése fényképről 173 16. Függelék 174 16.1. Színkeverési módok 174 16.1.1. Színmodellek 174 16.1.2. Az RGB színmodell 176 16.1.3. Az CMYK színmodell 178 16.1.4. A HSB színmodell 180 16.2. A JPG tömörítés hatása a képminőségre 181 16.3. Photoshop szűrők 182
10 Photoshop zsebkönyv Előszó E kisméretű könyvecske könnyen elfér még a zsebünkben is, így kényelmes, de tartalmilag mindazt tartalmazza, amit a Photoshop program kezelésének alapjaihoz tudni szükséges, mivel lényegében az ECDL képszerkesztés c. kiadvány Photoshop fejezetének tartalmával azonos. Egy olyan képszerkesztő alkalmazás, mint a Photoshop segítségével digitális képeinkkel szinte bármit megtehetünk. A képek javítása, létrehozása, előkészítése, elküldése vagy webre helyezése csak a kezdet, a program a képek módosítása terén szinte korlátlan lehetőségeket kínál. A legegyszerűbb levágásoktól kezdve a megfelelő minőségűre való javításon át a leglehetetlenebb trükkökig minden megvalósítható. A képbe tetszés szerint belejavíthatunk, kitörölhetünk belőle részeket, hozzáadhatunk más dolgokat, átcserélhetünk részleteket, régiessé tehetjük, elhalványíthatjuk, hátteret cserélhetünk, stb. A lehetőségeink szinte korlátlanok, csak a fantáziánk és a tudásunk szab határt az
Előszó 11 elvégezhető műveletek körének. Érdemes tehát megismerni a program szolgáltatásait, melyhez segítséget e könyv nyújthat. A könyv első fejezete azokat az alapokat ismerteti, amelyek a képek kezeléséhez nélkülözhetetlenek. Nem tartalmazza azonban a számítógép használatához szükséges alapvető tudnivalókat, így az operációs rendszer kezelését sem. Ha valakinek ilyen ismeretekre is szüksége van, azoknak ezt előbb el kell sajátítaniuk, például a Windows XP zsebkönyvből. A könyv középső, legnagyobb része magának a Photoshop programnak a használatát részletezi, azt követően pedig néhány gyakorlati fogást mutatunk be. A könyv végén lévő színes függelék segítséget nyújt a színek kezelésében, illetve számos hasznos szűrőt mutat be. Egyszóval amilyen kicsi a könyv annyira hasznos is lehet egyben.
12 Photoshop zsebkönyv 1. A képszerkesztés alapjai 1.1. A képek használata A számítógépen létrehozott, tárolt és használt képek sokfélék lehetnek. Ezek minőségi jellemzőikben, megjelenésükben, tárfoglalásukban és egyéb paramétereikben különbözőek. A digitális fénykép sok mindenben különbözik hagyományos társától. Míg a hagyományos képeknél egyszerű felhasználóként nem kellett a kép paramétereivel foglalkoznunk, addig a digitális technika igazi kihasználásához ez elengedhetetlen. Míg ha egy hagyományos képet technikailag jól készítettünk el, jó képet kaptunk, addig egy digitális fénykép minőségét számos egyéb dolog is befolyásolja. A legfontosabbak az alábbiak: felbontás: minél nagyobb, annál nagyobb méretben reprodukálható a kép. képformátum: minél kisebb a tömörítés, annál szebb a kép. A tömörítetlen képek megjelenésben csak viszonylag kicsit térnek el az alig tö-
A képszerkesztés alapjai 13 mörített fájloktól, méretük viszont így is 6-8- szorosa lehet a tömörítettekének. színmélység: általában 3 x 8 bit, vagyis színenként 256 árnyalat, ami 256 x 256 x 256 16,7 millió szín oldalarány: általában 4:3, de mivel a hagyományos papírképek oldalaránya 2:3, a profi készülékek támogatják ezt az arányt is. 1.1.1. A digitális képek előnyei A digitális képeknek számos előnyük van. Ha például készítünk egy plakátot vagy névjegykártyát, azt korlátlan számban kinyomtathatjuk, nem kell egyesével elkészíteni az ábrákat. Megfelelő programokkal olyan grafikákat készíthetünk, melyek minőségromlás nélkül nagyíthatók vagy kicsinyíthetők, így ugyanazt a logót elkészíthetjük néhány cm-es és A/0-s méretben is. Egy weblapon nyugodtan használhatunk gyönyörű, színes fényképeket is, ha a fizikai méret nem lesz túl nagy (ez ugyanis a szerveren a tárolás költségét, valamint a letöltéshez szükséges időt is növeli). A Weben nincs többletköltség abból, hogy egy színes oldalt készítünk (egy egyszerű szövegeshez képest), ellentétben például a nyomtatással. Mivel nem kell várni az előhívásra, a digitális fényképeket készítésük után néhány percen belül elküldhetjük e-mail-ben a világ bármely pontjára vagy megoszthatjuk azt weblapunkon. A legegy-
14 Photoshop zsebkönyv szerűbb színes nyomtatókkal is közel fényképminőségben nyomtathatunk. És akkor még nem is beszéltünk a feldolgozás sorári tapasztalható lehetőségekről (Ld.1.7.) A lehetőségek száma szinte végtelen. 1.1.2. A digitális képek korlátai A rengeteg előny mellett természetesen vannak hátulütők és korlátok is. Az egyik legjelentősebb probléma, hogy a legtöbb digitális képet nem lehet minőségromlás nélkül nagyítani. A jó minőségű képek tárolásához nagy háttértár, feldolgozásukhoz nagy memória szükséges. Az igazán jó minőséghez elengedhetetlen a nagy felbontás, ami viszont megnöveli a fájl méretét, így körülményesebben tárolható, nehezebb vagy lehetetlen elküldeni e-mail-ben, weblapra nem feltétlenül lesz érdemes kirakni, mert a letöltési ideje kivárhatatlanul hosszúra nyúlik. Nagy felbontás mellett nem szokás tömörítetlen képekkel dolgozni, hacsak erre nincs külön okunk (pl. profi anyag nyomdai előkészítése). A tömörítés viszont rontja a kép minőségét, sőt a leggyakrabban alkalmazott algoritmusok visszavonhatatlanul kihagynak egyes információkat a képekből. A digitális képek egyik legnagyobb korlátja tehát az, hogy ha igazán jó minőséget szeretnénk, akkor komoly hardverre és szoftverre van szükség. Igaz viszont az is, hogy a ma használatos számítógépek szinte kivétel nélkül képesek a digi-
A képszerkesztés alapjai 15 tális fényképek tökéletes megjelenítésére, a komolyabb videókártyáknak pedig egy kis szerkesztés sem jelent problémát. A technikai korlátok tehát egyre kevésbé akadályozzák a minőség szem előtt tartását. 1.1.3. A képszerkesztő programok alapfunkciói A képszerkesztő programok eltérő képességűek, de a legfontosabb képszerkesztési feladatokra szinte kivétel nélkül mindegyik alkalmas. A képszerkesztők általában többféle fájltípust képesek kezelni. A legfontosabb funkciók közé sorolható az átméretezés (különféle mértékegységekkel adható meg), a képmanipulációk (retusálás, por- és karceltüntetés, tömörítési hibák csökkentése, színarányok megváltoztatása, kontraszt növelése, élesítés, színtelítettség módosítása, különleges effektusok), a webre való előkészítés, a nyomtatás, a tetszőleges formátumba mentés, stb. 1.2. A digitális képek fő jellemzői Amíg egy papírképet fogunk a kezünkben, nem jut eszünkbe azon gondolkodni, hogy a kép milyen pici építőelemekből áll össze, hogy szemünk azt egységként érzékelje. A digitális képeknél annál inkább előjön ez a kérdés, mert ezek a képek képpontokból épülnek fel, melyek a különböző eszkö-
16 Photoshop zsebkönyv zökön (monitor, nyomtató, szkenner, digitális fényképezőgép) más és más méretűek, így a minőséget számos tényező befolyásolja. A képek tárolásának több módja alakult ki és folyamatosan születnek új formátumok is. A különböző formátumok más és más módon tárolják a kép adatait. Van olyan képfájl, ahol fentről lefelé, másokban ellenkezőleg, lentről felfelé vannak tárolva a kép sorai". Az egyes formátumokat nemcsak az esetleges kiterjesztés, hanem az első néhány karakter is azonosítja. Így elképzelhető, hogy egy képszerkesztő programmal megnyitva egy képfájlt az hibát ad, mert a formátum nem megfelelő. Sajnos a szabványok ellenére is lehetnek problémák egyes formátumokkal, ezért előfordulhat, hogy egy komoly fotószerkesztővel sem tudunk megnyitni egy JPEG fájlt. És akkor még nem is beszéltünk a profi digitális fényképezőgépek RAW formátumáról, mely szinte minden márkánál mást és mást jelent. A digitális képeknek rengeteg jellemzője van. Ezek befolyásolják a felhasználhatóságát, a minőségét, a nagyíthatóságát, a részletgazdagságát, tartalmának láthatóságát stb. Egy digitális kép legfontosabb tulajdonságai: felbontás, színezet, színtelítettség, fényesség, színegyensúly, színmélység, átlátszóság, kontraszt, világosság, gamma, használt színrendszer, zajtartalom, tömörített ség/tömörítetlenség, tömörítés mértéke, minősége
A képszerkesztés alapjai 17 és algoritmusa, élesség/homályosság, formátum. Ezek együttesen befolyásolják a képfájl méretét. 1.2.1. A digitális kép alapeleme: a képpont (pixel) A digitális képek közös vonása, hogy képpontokból épülnek fel. A digitális képek pontok kétdimenziós tömbjeként képzelhető el. A kétdimenziós rács egy pontja a képpont (pixel, pel - a picrure element, azaz képelem rövidítéséből). Alapesetben a képpont négyzet alakú. (3D-s terekben a pixel helyett voxel-ekkel dolgozunk /volume element/.) 1.2.2. A képfelbontás fogalma A felbontás elsődlegesen azt határozza meg, hogy egy kép összesen hány képpontból épül fel. Például egy digitális fényképezővel készített 3 megapixel felbontású kép 2048x1536 pontból áll össze. Persze ettől eltérő méretarányok is előfordulnak. Ez a felbontás tökéletesen jó egy 10x15 cmes fénykép kidolgoztatásához, vagy otthoni kinyomtatásához, mivel kellően részletes ahhoz, hogy az apró képpontokat már ne vegyük észre. Internetre viszont vétek lenne feltölteni, mert a monitoron való megjelenítés úgysem tenne lehetővé ekkora felbontást. Ilyen célra sokszor bővel elegendő még egy 0,1 megapixeles kép is.
18 Photoshop zsebkönyv A felbontást mint kifejezést a digitális képeknél azonban kétféle kontextusban használják. 1. A kép vízszintes és függőleges képpontjainak szorzata, vagyis a kép mérete. Mértékegysége leggyakrabban a pixel, de lehet cm, hüvelyk, pica stb. is. Ha egy weblapra készítünk egy 50x100 pixeles logót, akkor a képpont lesz a mértékegység, ha viszont pontosan A/4-es méretű grafikát készítünk, akkor a cm vagy mm (ebben az esetben 210x297 mm). 2. Azt határozza meg, hogy a kép egyetlen hüvelykjén (vagy cm-én) hány képpontot különböztetünk meg. Mértékegysége a dpi, vagy dot per inch (pont/hüvelyk). Ezt az egységet használjuk például a szkennelés minőségének beállításánál, illetve a nyomtatásnál. A 600 dpi körüli felbontás már elegendő ahhoz, hogy szemünk ne érzékelje a képpontokat. Nyomdai célokra akár több ezer dpi-s felbontásig is elmennek. A Webre publikált képek esetén azonban elegendő a 75 dpi, mert ennél többet a monitorokon nem nagyon lehet megjeleníteni. A számítógép monitorán alkalmazott felbontás többféle is lehet. Ezek általában szabványos (vagy annak tekintett) értékek (pl. 800x600, 1024x768, 1280x1024, 1600x1200 stb.). Ugyanaz a kép nagyobb felbontáson értelemszerűen kisebb lesz, de rajzolata is finomabbá válik.
A képszerkesztés alapjai 19 1.3. Egy kis színismeret 1.3.1. A fontosabb fogalmak 1.3.1.1. A színárnyalat, színezet A színárnyalat (hue) az egy objektumon áthaladó vagy onnan visszaverődő szín. A standard színkörön való hellyel fejezhető ki (0 és 360 közötti értéket vehet fel). A gyakorlatban a színárnyalatot leggyakrabban egy színnévvel azonosítják (vörös, narancssárga, fekete, zöld stb.). 1.3.1.2. A telítettség A színtelítettség (saturation, szaturáció, króma) a szín erőssége vagy tisztasága. A színben a szürke szín mennyiségét fejezi ki. Értéke 0%-tól (szürke) 100%-ig (teljesen telített szín) terjedhet. A standard színkörön a telítettség bentről kifelé növekedik. 1.3.1.3. A fényesség A fényesség (brightness) a szín relatív világossága vagy sötétsége. Mértékegysége a százalék, a 0% a fekete, a 100% a fehér. 1.3.1.4. A színegyensúly A színegyensúly (Color Balance) egy kép színeinek keverési arányát határozza meg (általános színkorrekció). Ha a cián mennyiségét növeljük, akkor kevesebb lesz a vörös a képben és fordítva.
20 Photoshop zsebkönyv Ugyanez elmondható a magenta-zöld és a sárgakék színpárokról is. 1.3.1.5. A színmélység A színmélység (color depth) azt határozza meg, hogy egy adott színábrázolási rendszerben hány bit szükséges egyetlen képpont színének meghatározásához. A legfontosabb színmélységek: 1 bites kép: csak fekete és fehér képpontokat tartalmaz (kétféle, azaz 2 1 féle szín"). Elsősorban grafikus formátumban tárolt szöveg mentésére alkalmas. 8 bites kép: 256 (2 8 ) (szürke)árnyalat tárolására alkalmas. A multimédia minimuma. 16 bites kép: 65536 (2 16 ) árnyalat megkülönböztetésére használható. Közel fotórealisztikus képet eredményez. 24 bites kép: csatornánként 256 árnyalat (3*8 bit), azaz 256*256*256 16,7 millió árnyalat tárolására képes, így alkalmas fotórealisztikus képek tárolására is. Az ennél nagyobb (32, 48 bites) színmélység értelemszerűen szintén fotórealisztikus. A mai számítógépeknél a leggyakoribb a 24, illetve a 32 bites színmélység használata. Mivel a színmélység nagymértékben befolyásolja a képfájl méretét, fontos azt pontosan igényeinknek megfelelően beállítani. Egy Webre készülő néhány színt tartalmazó grafikus szöveg esetén
A képszerkesztés alapjai 21 például nem indokolt (sőt ésszerűtlen) a 8 bitnél nagyobb színmélység, míg egy digitális fényképnél a 24 bit alá nem érdemes menni, mert akkor a színárnyalatok között jól látható erős határok alakulnak ki (durva kvantálás). 1.3.1.6. Az átlátszóság Sok esetben van szükség olyan grafika készítésére, mely különböző háttereken is ugyanolyan jól mutat. Ha egy grafika különleges alakú, akkor a probléma abból adódik, hogy - mivel minden digitális kép négyszögletes - az alak körül nem lehet eldönteni, hogy milyen kitöltést kell tenni. Ha ugyanis kiválasztunk egy színt, akkor ugyanezt az alakot egy másik háttérre helyezve a háttérszín azt nem follya körül". Ez rendkívül csúnya hatást eredményez. A fenti eset pedig egy egyszerű webes logó esetén is előfordulhat. A problémára megoldást jelenthet az átlátszó felület, hiszen azt bármire is helyezzük rá, a felületen keresztül a megfelelő háttér fog látszani. Egy képrészlet azonban nem csupán átlátszó vagy nem átlátszó lehet. Az átlátszóság (opacitás) mértéke változtatható, így készíthetünk olyan grafikát is, ahol a háttér színe látszik valamennyire, de nem valós színében (pl. olyan, mintha egy tejfehér üvegen keresztül néznénk a kép megfelelő részeit).
22 Photoshop zsebkönyv 1.3.1.7. A kontraszt A kontraszt relatív fényerősség-eltérés, illetve a szürkeségek (vagy árnyalatok) szórása. Egy kép világos és sötét részeinek különbségét határozza meg. Növelésével általában jobban láthatóvá válnak a kép egyes részei, valamint valósághűbbé válik a kép (természetesen nem növelhető korlátlanul). 1.3.1.8. Világosság A kép világossága azt határozza meg, hogy a színekben mennyi a fehér. Ha növeljük a világosságot, akkor fehéret adunk a színekhez, ha csökkentjük, akkor feketét. 1.3.1.9. Fehéregyensúly A fehéregyensúly azt jelenti, hogy a fehér részeken minden alapszínnek azonos súllyal kell részt venni. Ha ez nem így történik, akkor eltértünk az egyensúlyi állapottól, így az eredetileg fehér területek kékes, vagy vöröses szín felé tolódnak el. Minden kép egyfajta színezetű. Ha például egy képet fénycső mellett készítünk, és nem állítjuk be a fehéregyensúlyt az adott fénytípushoz, akkor az eredményként kapott kép kékes-zöld színezetű lesz. 1.3.1.10. A gamma A gamma egy eszköz (pl. számítógép-monitor) által alkotott vagy fényképre értelmezett középtónusú értékek kontrasztjának és fényességének mér-
A képszerkesztés alapjai 23 téke. Egy magasabb gamma érték egy mindenhol sötétebb képet eredményez. A Gamma-korrekcióval a kép fényessége és színeinek élessége szabályozható. Ezáltal a pontos részletek a sötétben játszódó jeleneteknél jobban láthatók, és a kép mélysége is megmarad. Ha a Gamma korrekció értéke magas, a kép világosabb tónusú lesz kevésbé telt színekkel, míg ellenkező esetben sötétebb árnyalatok és valamivel teltebb színek jellemzik a képet. A Windows rendszerek általában nagyobb gamma értékeket használnak (2.2), mint a Mac OS rendszerek (1.8). Ennek következménye, hogy ugyanazon kép egy Windows rendszeren észrevehetően sötétebb, mint Macintosh-on. A Mac OS alatt készített képeknél ezt figyelembe kell venni. A gamma érték módosításával kompenzálhatjuk a Windows és a Macintosh rendszerek közötti különbséget. 1.3.2. Színrendszerek Mint korábban láttuk a szín nem más, mint a fény frekvenciája vagy hullámhossza. A látható színek azonban ennél kissé bonyolultabban épülnek fel, ugyanis egy tárgyrészletnek, vagy érzékelt pontnak nem csupán a színe, hanem a fényessége és a telítettsége is meghatározó. Ha egy képpont színét elfogadható módon tárolni szeretnénk, úgy tehát jóval több információt kell róla eltárolni, mint
24 Photoshop zsebkönyv az adott szín frekvenciáját. Ennek megfelelően többféle modellt is létrehoztak a színek számítógépen való tárolására és reprodukálására. (Megjegyzendő, hogy bizonyos színek - pl. áttetsző anyagok színei, arany, ezüst, stb. - még így sem reprodukálhatók tökéletesen.) Ahhoz, hogy ki tudjuk választani a leginkább megfelelő formátumot ismerni kell a színkezelési lehetőségeket, amely eltérő módszer szerint történik, attól függően, hogy monitorra vagy nyomtatóra kerül-e a kép. Photoshop-ban új kép létrehozásánál öt szín modell közül választhatunk (Bitmap, Grayscale, RGB, CMYK, Lab). A Photoshop színpalettáján négy elterjedt színrendszer szerint keverhetünk színeket (HSB, RGB, CMYK, Lab). 1.3.2.1. Bitmap A bitmap vagy bittérképes grafika minden képpontja 1 biten kerül tárolásra. Az ilyen képeken tehát kétféle szín lehet, fehér (0) vagy fekete (1). Ez a legkisebb helyigényű ábrázolás, de csak korlátozottan alkalmazható. Egy első ránézésre feketefehérnek" tűnő vonalrajzhoz vagy tusrajzhoz is célszerűbb a szürkeárnyalatos mód használata, mert lényegesen szebb eredményt kapunk. 1.3.2.2. Grayscale A grayscale vagy szürkeárnyalatos mód minden képpontot 8 biten tárol. Ez pixel tehát a szürke szín 256 árnyalata közül ábrázolhatja valamelyiket,
A képszerkesztés alapjai 25 a feketétől a fehérig. Fekete-fehér fényképekhez hasonló grafikák esetén érdemes használni. 1.3.2.3. HSB A HSB színmodell neve a Hue (színárnyalat), Saturation (színtelítettség) és Brightness (fényesség, fényerő) angol kifejezésekből ered. Ebben a modellben minden színt a három jellemző tengelyén történő elmozdulással írhatunk le. Az egyes komponensek értéktartománya: színárnyalat: 0-360 (a szín színkörön való helye) telítettség: 0-100 (0% a szürke, 100% a teljes színtelítettség) fényesség: 0-100 Az emberi szem érzékelésének legjobban ez a modell felel meg. A H, S és B értékeket eltérő részletességgel is tárolhatjuk, mivel az emberi szem is eltérő mértékben képes a különböző jellemzőket megkülönböztetni. A modell hátránya, hogy nem alkalmas sem a monitoron, sem a nyomtatókban közvetlen képelőállításra, mivel azok működési elve teljesen eltérő, így az ilyen modell alapján tárolt képeket a feldolgozás során mindenképp át kell alakítani, ami kisebb mértékű eltéréseket okozhat. A Photoshop-ban a HSB modell színdefiniáláshoz használható (a színpalettán vagy a színfelvevő párbeszédablakban), de képek létrehozásához és szerkesztéséhez nem érhető el a HSB mód. (A program a HSB színmodell színeit CMYK színekké alakítja.)
26 Photoshop zsebkönyv 1.3.2.4. RGB Az RGB színmodell neve a red, green, blue (vagyis vörös, zöld, kék) színnevek rövidítéséből származik. A videórendszerekben és számítógépes kijelzőkön leggyakrabban alkalmazott színkeverési mód. Bármely színt is jelenítjük meg a monitoron, az a vörös, zöld és kék színek megfelelő arányaiból áll össze. Ezt nevezzük additív (összeadó) színkeverésnek (az egyes komponensek egymásra vetítésével áll elő a kívánt szín). A sugárzott fényekre jellemző, hogy minél nagyobb a fényerejük, annál világosabbak. Jellemző ez a napfényre, a diavetítőkre, és a monitorokra is. Értelemszerűen az ösz szes szín nagy fényerővel való sugárzása fehéret, a sugárzás hiánya a feketét adja. A színképzés során az összetevők megfelelő arányából alakul ki a kívánt szín. Ha mindegyik szín teljes fényerővel világít, úgy fehér színt kapunk. Az RGB színrendszer mindhárom komponense 0 és 255 közötti értékeket vehet fel, az ábrázolható színek száma tehát 256*256*256, azaz 16777216. Az így tárolt képeket tehát közvetlenül tudjuk monitoron való megjelenítésre használni, így az RGB formátum a számítógépes feldolgozás során a legelterjedtebb formátummá vált. 1.3.2.5. CMYK A tárgyak, illetve a fényelnyelő anyagok esetében a színek jelentése pontosan fordítva működik, mint a fényt kibocsátó készülékeknél. Itt ugyanis
A képszerkesztés alapjai 27 minél nagyobb egy szín intenzitása, annál sötétebb az adott szín. A nyomtatóknál és egyéb eszközöknél az RGB színmodell párját, a CMYK-t használják. Ennek lényege, hogy mások az alapszínek. A betűszó a cián (kékeszöld, türkisz), magenta (bíbor, fukszin, egyfajta lila), sárga és fekete rövidítéséből ered. Az RGB színmodell egyfajta ellentettje a CMYK, ami kivonó színkeverés. Az RGB színmodell alapszíneit páronként összekeverve megkapjuk a CMYK színmodell alapszíneit (zöld + kék = cián, vörös + kék = magenta, vörös + zöld = sárga). Mivel azonban a nyomdai festékek minőségéből adódóan a három alapszín összekeverése nem hozza meg a kívánt sötétségű fekete színt, a nyomtatóknál, illetve a nyomdaiparban a három alapszínen felül egy külön feketét is használnak, így a cián (Cyan), a bíbor (Magenta), a sárga (Yellow) és a fekete (Black) színekből áll össze a kép (CMYK). Az alapszínek egyforma arányú keveréke adja a feketét, ha nem nyomtatunk semmit, úgy a tárgy fehér marad. A nyomtatóra, vagy nyomdai levilágításra kerülő képek esetében tehát ez a modell a legalkalmasabb. A tökéletes színkeveréshez (négyszínnyomásos nyomdatechnikához) a nyomdákban is előszeretettel használják a CMYK színmodellt, így nyomdai előkészítéshez érdemes ezt alkalmazni. A színes tintasugaras nyomtatók is a CMYK alapszíneiből állítják elő a nyomatot.
28 Photoshop zsebkönyv Ha színenként egy-egy bájtot használunk, úgy 32 bites színkezelésről beszélünk, amely több mint négymilliárd féle szín megjelenítését biztosítja. 1.3.2.6. Lab A Lab színrendszer három betűje a három komponenst rövidíti: Lightness - fényesség, értéke 0-100% közötti lehet. a - zöld-vörös átmenet, -128 és 127 közötti értékkel, b - kék-sárga átmenet, szintén -128 és 127 között vehet fel értéket. A Lab színrendszer elméletileg lefedi az RGB és a CMYK színmodellek teljes színtartományát. Az egyes színek a színhenger palástján felvett pontokkén értelmezhetők. Bár a modell a különböző grafikai programokban használatos, mégsem elterjedt, pontosan a HSB modellre is jellemző megjelenítő eszközökön való nehézkes használat miatt. 1.3.3. Színpaletták Mint láttuk a számítógépen a képeket 24 vagy 32 bit színmélységben célszerű tárolni, ami képpontonként 3, illetve négy bájtot jelent. Ez azonban óriási kapacitásigényt jelentene, ami ráadásul kihasználatlan is, mivel az emberi szem úgysem képes megkülönböztetni ennyi féle színt. A kisebb színmélységek esetén a gép úgy dolgozik, mint a festő palettája, hiszen az összesen
A képszerkesztés alapjai 29 használható színek száma szinte végtelen, ám ezekből a palettára csupán néhány kerül, ami mégis elegendő ahhoz, hogy teljesen élethű képet lehessen alkotni. A 16, 256 vagy 65 ezer színt tartalmazó képek palettával dolgoznak, amelyre a teljes színkínálatból kerül megfelelő számú egyedileg kiválasztott szín. Ennek megfelelően akár 16 biten is tökéletes képet tárolhatunk, hiszen a 65 ezer szín is több az emberi szem által érzékelni képesnél. (High-color szabvány). A kisebb színmélységek (pl. 256 szín) azonban már nem elegendőek a megfelelő minőség előállításához, ezért különféle trükköket kell bevetni a vizuálisan élvezhető színvisz szaadáshoz. 1.3.4. A Pantone színskála A színek egyértelmű azonosítása már a számítógépek elterjedése előtt is fontos feladat volt, hiszen számos esetben nem engedhető meg a legkisebb eltérés sem. Az egyértelmű színazonosításnak szinte etalonjának vehetjük a pantone színskálát, hiszen ha biztosan azt a színt szeretnénk a nyomtatásban viszontlátni, amit a megrendelő kér akár látatlanban is, akkor a pantone skálákat érdemes használni. A PANTONE skálán
30 Photoshop zsebkönyv összegyűjtve láthatjuk, hogy az adott technológiával mely színeket lehet kikeverni, így a skála azokat a színeket is tartalmazza, amelyek a fenti technikákkal nem állíthatók elő. A színek azonosítására nemzetközileg egységesített számok szolgálnak (pl. PANTONE 128 CVC). 1.4. Grafikus formátumok A képfájlok számos fajtája alakult ki az idők során. Ezek többféle szempont szerint is csoportosíthatók. Más formátumban érdemes letárolni egy névjegykártyát vagy egy digitális fényképet, és más formátumban egy óriásplakátot vagy egy weblap grafikai elemét. A számítógépen használt digitális képek feldolgozása és tárolása szempontjából két jól elkülöníthető grafika-típus létezik. A pixelgrafika (rasztergrafika) képpontokból áll, az egyes képpontok minden jellemzőjét egyesével letárolják. Ennek előnye, hogy minden egyes képpont egyedileg módosítható, így például kiválóan alkalmas retusálásra, manipulációkra. Ezen képeknek vannak azonban hátrányai is. Tárolásukhoz nagy lemezterület szükséges, továbbá nagyításuk során minőségromlás jelentkezik. Ha digitális fényképezővel készítünk fotót, vagy szkennerrel olvasunk be képet, ilyen formátumot kapunk.
A képszerkesztés alapjai 31 A képek másik nagy csoportja a vektorgrafika. Ez matematikai egyenletekkel írja le a képet. Ebből következik, hogy fényképek tárolására nem alkalmasak. A vektorgrafika óriási előnye, hogy korlátlanul nagyítható minőségromlás nélkül. Egyes bittérképes programok képesek rétegeket is kezelni, ami annyit jelent, hogy a kép több egymáson lévő különböző módon átlátszó és színeket tartalmazó rétegekből vagy objektumokból áll, amelyek külön-külön szerkeszthetőek, így egyesíteni lehet a bittérképes és vektorgrafikus képformátum előnyeit. 1.4.1. Képformátumok A következőkben néhány elterjedt képformátum legfőbb jellemzőit nézzük meg a teljesség igénye nélkül: 1.4.1.1. BMP A Windows operációs rendszereken elterjedt, tömörítetlen, egyszerű szerkezetű, de nagyméretű fájlokat eredményező formátum. A kép 1, 4, 8 és 24 bites színmélységű lehet, és kizárólag az operációs rendszer által meghatározott színeket használhatja, ami alacsonyabb színmélység esetén gond lehet.
32 Photoshop zsebkönyv 1.4.1.2. GIF Jó veszteségmentes tömörítési algoritmussal rendelkező elterjedt, interneten is használható bittérképes formátum. A kép 1, 4 és 8 bites lehet, azaz maximum max. 256 színű, vagy 256 fokozatú szürkeárnyalatos kép tárolható ebben a formátumban. A GIF formátumnak két verziója létezik, a GIF87-tel szemben a GIF89a képes több képkocka egyetlen fájlban való tárolására (animált GIF), valamint az Internetes böngészőkben a lassabb hálózatokon hasznos azonnali (de nem részletes) megjelenítésre, majd a kép finomítására. 1.4.1.3. JPG, JPEG Igen elterjedt formátum. Fényképek, nem kontrasztos nagyfelbontású képek tárolására legalkalmasabb veszteséges, de nagyon jó hatásfokú tömörítést használó bittérképes fájlformátum. A tömörítés hatásfoka széles határok közt változtatható, amelyből kifolyólag tetszőleges képméretet, és vele arányos minőséget kapunk. A formátumot minden internetes böngésző támogatja. 8, 24 és 32 bites színmélységet is képes kezelni, így alkalmas szürkeárnyalatos RGB és CMYK képek tárolására is. A tömörítési eljárás az emberi szem becsaphatóságán alapul, és mivel adatvesztéssel jár, az nem visszaalakítható.
A képszerkesztés alapjai 33 1.4.1.4. PNG Bittérképes, az interneten is használható nem liszencelt veszteségmentes tömörítést alkalmazó bittérképes formátum a Portable Network Graphics rövidítésből. Folyamatosan válik egyre népszerűbbé. Tervek szerint a GIF formátum alternatívájaként készült. Színmélysége a megszokott formátumokhoz képest sokkal tágabb határok közt változhat. 1.4.1.5. PSD Az Adobe Photoshop saját natív bittérképes fájlformátuma. 1, 8, 24, 32 és 48 bites színmélységet támogat. A formátum támogatja a program legtöbb funkcióját. 1.4.1.6. EPS Encapsulated Postscript - nyomdai előkészítéshez használatos, az Adobe által kifejlesztett PostScript szabványt használó lapleíró formátum, mely a nyomtatást vezérlő, szabványos nyomtatóparancsokat tartalmazó PostScript részen kívül tartalmazhat a fájlban egy előnézeteti képet is. 1.4.1.7. TIF, TIFF Tagged Image File Format - PC és Macintosh környezetben használt bittérképes formátum. Támogatja a szürkeárnyalatos, a 16 és 24 bites színes palettát, a CIELab, RGB és CMYK színmodelleket. Tömörítetlen, vagy RLE, LZW, Packbits, ill. JPEG
34 Photoshop zsebkönyv típusú tömörítést használhat. Számos grafikus program ismeri és kezeli. 1.4.1.8. RAW A fényképezőgéppel készített képek egyedi, nagyméretű fájlformátuma. A fájlban a CCD érzékelő által érzékelt értékek kerülnek tárolásra. A RAW úgynevezett nyers formátum, tömörítetlen és feldolgozatlan. A fájlban lényegében a CCD-n lévő adatokat tároljuk le egy az egyben. Utólagos felhasználása körülményes. 1.4.1.9. Egyéb képformátumok A fentieken túl számos egyéb képformátum is létezik, sok program használ saját formátumot, de ezekkel bánjunk óvatosan, mert könnyen előfordulhat, hogy rajtunk kívül mások nem fogják tudni kezeim. 1.4.1.10. PDF A formázott szövegeket, képeket, táblázatokat és egyéb részeket tartalmazó dokumentumok speciális formátuma a PDF. A három betű a Portable Document Format, azaz hordozható dokumentumformátum kifejezés rövidítése. Univerzális fájlformátum. A PDF fájl készítése során beállítható a képek minősége, tömörítésének mértéke.
A képszerkesztés alapjai 35 1.5. Képek átalakítása A képformátumok többségénél lehetőség van V, 4, 8,16, 24, 32 és 48 bites színmélység használatára is. Számos formátum azonban nem támogat mindenféle színmélységet. A jpg például csak 8, 24 és 32 bites, a gif 1, 4 és 8 bites, a psd 1, 8, 24 és 32 bites, a bmp 1, 4, 8 és 24 bites, a pcx pedig szintén 1, 4, 8 és 24 bites színmélységet támogat. Ha tehát egy 24 bites képet gif formátumban szeretnénk tárolni, úgy át kell alakítanunk 8 bitesre, amely jelentős minőségromlást okoz. Ez a folyamat nem visszaállítható, ezért az eredeti fájlt is célszerű megtartanunk. Szintén gondban lehetünk a nyomtatásra szánt 32 bites, CMYK képekkel, ez ugyanis az elterjedt formátumok közül szinte csak a jpg és psd formátumokban használható. A konvertálás pedig itt sem célszerű, mert sok program az RGBből való átalakítást követően, illetve az RGB képek nyomtatásánál gyenge, kevésbé telített színeket eredményez. Mint láttuk nem csak lehetséges, hanem néha szükséges is a képeket egyik formátumból a másikba átalakítani, konvertálni. A konvertálás azonban számos esetben nem visszaalakítható folyamat. A színmélység megváltoztatása szinte kivétel nélkül visszafordíthatatlan, a méretváltozás csak az egész számú többszörösre való nagyítás esetén fordítható meg, a különböző veszteségmentes for-
36 Photoshop zsebkönyv mátumokba való átalakítások viszont biztosítanak visszaalakítási lehetőséget. A 16 színű (4 bites) képek palettája kétféle lehet, rendszerszínű (system) és adaptív (adaptive). A rendszerszínű képek csak előre meghatározott színekből állhatnak, az adaptív színkezelés esetén pedig a képben lévő leggyakoribb 16 szín kerül a palettára. Hasonló a helyzet a 8 bites képekkel is, bár itt kissé jobb a helyzetünk, hiszen a rendszerpaletta is többféle lehet, és az adaptív színek száma is jóval nagyobb, ami sok esetben egy kevésbé részletgazdag kép esetén még elegendő is. Ha egy képet átalakítunk egy gyengébb formátumba, úgy a programok különféle lehetőséget biztosítanak a kieső színek leképzésére. A legrosz szabb eset az, amikor a kieső szín helyett a hozzá legközelebb eső szín kerül alkalmazásra, ennél jobb a rácsos leképzés, melynek számos alfaja létezik. A legérdekesebb és egyben a leglátványosabb módszer a diffúziós hibára alapuló algoritmus, amely a szín árnyalatának megfelelő távolságra szórja szét látszólag véletlenszerűen a képpontokat. Bár az, hogy melyik módszer a legjobb nem minden esetben egyértelmű, hiszen mindez függ a kép méretétől, nagyításától, és színmélységétől is.
A képszerkesztés alapjai 37 eredeti kép rács nélkül ráccsal diffúziós algoritmussal További megfontolás tárgya lehet az is, hogy a képet hova szánjuk. Interneten ugyanis csak gif, png és jpg képek jeleníthetők meg, mert ezek a leghatékonyabb tömörítésűek. Ekkor azonban célszerű az eredeti fájl megtartása mellett egy kisebb méretű variációt is elkészíteni. Nagy általánosságban elmondható, hogy fotókhoz a jpg, rajzolt ábrákhoz, kisebb, kevesebb színt tartalmazó, de élesebb képekhez pedig inkább a gif formátum javasolt. Egyes formátumok azonban rendelkezhetnek olyan különleges tulajdonságokkal is, mint az átlátszóság és az animált megjelenítés.
38 Photoshop zsebkönyv 1.6. Képek előállítása Amennyiben számítógépes képet kívánunk készíteni, úgy több lehetőségünk is kínálkozik. Az egyik az, amikor magunk rajzoljuk meg a képet, a másik pedig az, amikor digitális fényképezőgéppel, szkennerrel, vagy valamilyen egyéb eszközzel bevisszük a képet a számítógépbe. Az így bevitt képek többnyire bittérképes formában tárolódnak. Természetesen a meglévő képek utólag is módosíthatók, alakíthatók, vagy konvertálhatók. Ha a számítógépben rendelkezésre áll egy kép, úgy azzal számos dolgot végezhetünk: Kinyomtathatjuk, kidolgoztathatjuk egy digitális fotólaborban, elküldhetjük e-mailben ismerőseinknek, ügyfeleinknek, feltehetjük az internetre, stb. A felhasználás jellege azonban meghatározza a kívánt képjellemzőket is, így lehet, hogy egy képet többféle méretben is célszerű eltárolni. 1.6.1. Szkennelés A szkenner segítségével a számítógép közvetlenül képes feldolgozni (pontokra bontva, az adott ponthoz tartozó szín- vagy szürkeség-értéket továbbítva a központi egység felé) a papíron lévő képeket, így a szkennerek kiválóan alkalmasak képek számítógépre vitelére (pl. régi fényképeink rögzítésére, újságból képek beolvasására, stb.).
A képszerkesztés alapjai 39 Az alapértelmezett szkennelési beállítások az esetek többségében nem mindig hoznak megfelelő eredményt, ezért nem árt azokat ellenőrizni, illetve módosítani. A legfontosabb a felbontás és a színmélység helyes beállítása, képkorrekcióra többnyire a programokból is van lehetőségünk. A beállítható felbontás-értékek szkennertől függően változnak, többnyire 75 és 19200 dpi közt állítható. Színes fényképnél, újságoknál nem érdemes 300 dpinél nagyobb értéket választani, többnyire a 150 dpi megfelelő. Viszont ha fekete-fehér, kontrasztos anyagot, szöveges részt is tartalmazó oldalt kívánunk beolvasni, úgy a 600 dpi körüli érték az optimális. A színmélység (kimeneti típus) szintén szkennertől függően változik. Az alapértelmezés a 24 esetleg 32 bites formátum, de választható más is. Ha fényképet szeretnénk szkennelni, úgy mindenképpen a legjobb értéket válasszuk, ha nincs szükségünk színes képre, vagy ha szöveget olvasunk be, úgy a szürkeárnyalatos formátum is megfelelő. Ez ugyanis sokkal kisebb fájlméretet eredményez. Számos szkennernél van lehetőség automatikus fotójavításra, átméretezésre, világosításra, sötétítésre, élesítésre és színkorrekcióra is. E funkciók mindig az adott szituációtól függnek, s szükségességük mértéke a használat során derül ki. Gyakran a beolvasás után vesszük észre, hogy világosítani kell még a képet, így ismét be kell azt olvasni. Ettől ne ijedjünk meg, nagyon gyakori
40 Photoshop zsebkönyv dolog az, hogy egy szkennelést meg kell ismételni, mert nem voltak optimálisak a beállítások. 1.6.2. Digitális fényképezés A digitális fényképezőgépek első ránézésre olyanok, mint a hagyományosak, annyi különbséggel, hogy a képeket nem filmen, hanem egy memóriakártyán tárolják, s a gépen lévő kis képernyőn azt azonnal vissza is nézhetjük. Így a felesleges képeket letörölve, a jókat pedig számítógépre mentve újból fényképezhetünk a memóriakártyára. Az újabb operációs rendszerek már közvetlenül háttértárként kezelhetik a számítógéphez kötött fényképező memóriáját, de mivel a kártyaolvasó is egyre inkább elterjedt részegysége a számítógépeknek, a képek beolvasása azzal is lehetséges. A fényképek a memóriakártyán külön fájlokban tárolódnak, amelyeket könnyedén áttölthetünk a számítógépünkre, hogy ott aztán kedvünkre szerkesz szük azokat. A digitális fényképezés előnyeiről itt most részletesen nem szeretnénk szólni, arról szól a szerző Digitális fényképezés a mindennapokban könyve, de néhány gondolatot meg kell említenünk a grafikai feldolgozhatóság feltételeivel kapcsolatban. Nem árt tudni, hogy jó képet, csak jó alapanyagból lehet készíteni, tehát egy hiányzó fejet igen nehéz utólag pótolni, egy rosszul exponált,
A képszerkesztés alapjai 41 kisfelbontású képpel pedig nemigen fogunk tudni mit kezdem. Nagyon fontos tehát, hogy már a kép elkészítésénél figyeljünk oda a részletekre, ismerjük meg a fényképezőnket, annak lehetőségeit és kezelését. Ha jó képeket készítünk, azoknak a feldolgozása is könnyebb. Még egy dolgot azonban meg kell említenünk, mégpedig a dátumozást. Erre ugyanis figyelnünk kell, a későbbi feldolgozás miatt. Ha kérünk dátumozást, úgy az a kép alsó sarkában apró betűkkel a készítés dátumát is rögzítjük. Ez azonban nem egy külön információ, a dátum ugyanis a képre kerül rá, így az a képfájlban is rögzül, ezért utólag nem tüntethető el, mert a képen kitakarja a mögötte lévő képrészletet. Ez gondot okozhat olyan esetekben is, amikor a képet vágjuk, és annak csak egy részét dolgoztatjuk ki. Ilyenkor előfordulhat, hogy a dátum lemarad, vagy rosszabb esetben annak csak a fele látszódik. 1.6.3. Letöltés internetről A képek beszerzésének" legegyszerűbb, bár nem mindig legális módja az internetről való letöltés. Az internetes képekkel azonban az a gond, hogy azok felbontása többnyire kicsi, sokszor olyannyira, hogy az minden feldolgozásra alkalmatlan. Persze lehet, hogy találunk megfelelő témájú és minőségű képet, amit aztán saját háttértárolónkra menthetünk. Amennyiben tehát a letöltött web-
42 Photoshop zsebkönyv lapról egy képet saját háttértárolónkra szeretnénk menteni, úgy kattintsunk a képen a jobb egérgombbal, majd a helyi menüről válasszuk a Kép mentése más néven menüpontot. Számos oldalon találunk nagyon szép háttérképeket, de a keresők többsége is biztosít lehetőséget külön a képekre való keresésre. 1.6.4. Rajzolás Aki érez magában művészi hajlamot, vagy ösz sze tud állítani képet a grafikai programok által nyújtott rajzeszközök alkalmazásával is, az saját maga is elkészítheti a képeket. Ehhez kiindulási alapként használhat egy üres fehér hátteret, vagy valamely már meglévő képet, részletet, textúrát, esetleg egyéb objektumot. 1.6.5. Képernyőfelvétel Kiindulási alapként sok esetben használható az éppen aktuális képernyőtartalom is. A képernyőtartalmat nagyon egyszerűen bemásolhatjuk a rajzolóprogramokba, ugyanis a PrtScr gomb a teljes képernyőt, az Alt-PrtScr billentyűkombináció pedig az aktuális ablakot helyezi vágólapra. A vágólap tartalma pedig már igen egyszerűen beilleszthető bárhová.
A képszerkesztés alapjai 43 1.7. Lehetőségek a feldolgozás során A képszerkesztő alkalmazások alapfunkciói a képek javítása, létrehozása, előkészítése elküldésre vagy webre helyezése csak a kezdet. A különféle grafikai programok egy digitális kép utólagos átszerkesztésére, montírozására szinte korlátlan lehetőségeket kínálnak. A legegyszerűbb levágásoktól kezdve a megfelelő minőségűre való javításon át a leglehetetlenebb trükkökig minden megvalósítható. A képbe tetszés szerint belejavíthatunk, kitörölhetünk belőle részeket, hozzáadhatunk más dolgokat, átcserélhetünk részleteket, régiessé tehetjük, elhalványíthatjuk, hátteret cserélhetünk, stb. A lehetőségeink szinte korlátlanok, csak a fantáziánk és a tudásunk szab határt az elvégezhető műveletek körének. Érdemes tehát megismerni a programok szolgáltatásait. Ha tehát szégyelljük a sörhasunkat a nyaralási fotón tüntessük el azt a kidolgozás előtt. Dicsekedni akarunk barátunknak egy nemlétező nyaralásról, montírozzuk magunkat egy hawaii háttér elé. Nem szeretnénk, hogy ismerőseink is megtudják, hogy az anyósunk is velünk volt a nászúton, tüntessük el őt a fotókról. Lézerkardozni szeretnénk, rajzoljunk magunknak egyet. Elmaradt a gyerek születésnapi fotózása, montírozzunk gyertyát a tavalyi fotóra. Az összes plakát, film hasonló
44 Photoshop zsebkönyv trükkökkel készül, szinte minden magazinban retusálják a fotókat, sokszor olymértékben, hogy az már csak éppenhogy hasonlít a modellre. 1.8. Képek archiválása Ha képeinket hosszú távon is meg szeretnénk őrizni, akkor valószínűleg nem a memóriakártyán vagy a merevlemezen való tárolás a legoptimálisabb. Sokkal jobb megoldás, ha a képeket CD vagy DVD lemezre másoljuk. Ez ma már nem okozhat problémát, mivel szinte minden gépben található CD vagy DVD író, de ha mégsem úgy tízezer forint alatti áron beszerezhetjük, ráadásul a hozzá való lemezek ára is százforintos nagyságrendbe esik. Archiválásnál célszerű a képeket mappákba rendezni, például nyaralásaink vagy egyéb témakörök alapján. Fontos, hogy mindig tároljuk el az eredeti fájlt is, ne csak az esetlegesen módosított változatot. A teljes információ ugyanis csak az eredeti képben van meg, ha bármit módosítunk, - mégha javítunk is a képen - azzal csak elveszünk a képből, így ha netán más műveletet is kívánunk a későbbiekben végezni, úgy szükséges, hogy az eredeti kép rendelkezésünkre álljon.
A Photoshop indítása 45 2. A Photoshop indítása A program indítása többféleképpen is történhet. A telepítés után Windows rendszerben a Start menüben is megjelenik egy hivatkozás a programra. Értelemszerűen ilyen hivatkozás lehet az Asztalon is. Ezek dupla kattintással indíthatók. A program jellegéből adódik, hogy lehetőség van különféle, a Photoshop által támogatott grafikus fájlok Photoshop-ban történő megnyitására is, mégpedig a jobb egérgombbal előhívható helyi menüben az Edit with Photoshop lehetőség kiválasztásával. A programhoz társított kiterjesztésű fájltípusok ikonjának kiválasztásával a fájl automatikusan a Photoshop-ban nyílik meg.
46 Photoshop zsebkönyv 3. A Photoshop felülete A program felülete alapesetben a legfontosabb és leggyakrabban, legáltalánosabban használt képszerkesztési funkciókat mutatja. Az egyes programrészeket azonban eltüntethetjük, helyettük másokat jeleníthetünk meg, tehát a Photoshop felülete testreszabható.
A Photoshop felülete 3.1. A menürendszer A Photoshop menürendszere hasonlít más szabványos alkalmazásokéhoz, a menüsor elején a File (Fájl) és az Edit (Szerkesztés), a végén a Help (Súgó) menü található. Ezek között vannak a program specifikus menüi, az Image (Kép), a Layer (Réteg), a Select (Kiválasztás), a Filter (Szűrő), a View (Nézet) és a Window (Ablak). 47 3.2. Az eszköztár A PhotoShop eszköztára az ablak bal oldalán rajzoló és szerkesztő eszközöket tartalmaz: kijelölő lasszó körülvágó festékszóró másoló radír homályosító útvonal-komponens kijelölő toll megjegyzés kéz előtérszín alapértelmezett színek ikonja szerkesztés standard módban teljes képernyős mód menüvel ugrás a program honlapjára mozgató varázspálca daraboló festékecset "emlékező" ecset színátmenet manipuláló szöveg alakzat-rajzoló pipetta zoom színek felcserélése háttérszín szerkesztés gyors maszk módban teljes képernyős mód ugrás az Image Ready programra
48 Photoshop zsebkönyv 4. Alapvető funkciók 4.1. Különböző formátumú fájlok megnyitása A Photoshop által támogatott fájltípusok: Acrobat retusált kép (*.PDF, *.AI, *.PDP) Általános EPS (*.AI3, *.AI4, *.AI5, *.AI6, *.AI7, *.AI8, *.PS) Általános PDF (*.PDF, *.PDP, *.AI) BMP (*.BMP, *.RLE, *.DIB) Cineon (*.CIN, *.SDPX, *.DPX, *.FIDO) CompuServe GIF (*.GIF) EPS TIFF előnézet (*.EPS) Fényképezőgép RAW nyersfájlja (*.TIF, *.CRW, *.NEF,*.RAF,*.ORF) Filmsáv (*.FLM) JPEG (*.JPG, *.JPEG, *.JPE) Large Document Format (*.PSB) PCX (*.PCX) Photo CD (*.PCD) Photoshop (*.PSD, *.PDD) Photoshop DCS 1.0 (*.EPS)
ő Alapvető funkciók 49 Photoshop DCS 2.0 (*.EPS) Photoshop EPS (*.EPS) Photoshop PDF (*.PDF, *.PDP) Photoshop Raw (*.RAW) PICT (*.PCT, *.PICT) Pixar (*.PXR) PNG (*.PNG) Scitex CT (*.SCT) Targa (*.TGA, *.VDA, *.ICB, *.VST) TIFF (*.TIF, *.TIFF) Wireless Bitmap (*.WBMP, *.WBM) A fájlmegnyitás során ezek a fájlok típusonként szűrhetők. 4.2. Képfájl létrehozása Új képet Photoshop-ban a File menü New... menüpontjával hozhatunk létre. Ekkor a kép legfontosabb paramétereit azonnal beállíthatjuk. Megadhatjuk a nagyságot, azaz a magasságot és a szélességet számos mértékegységben (pixel, hüvelyk, cm, mm, pont, pica). Szintén a létrehozáskor meghatározhatjuk a kép felbontását is, vagyis azt, hogy a kép egyetlen hüvelykjén vagy cm-én belül hány képpontot szeretnénk tárolni. A Photoshop-ban számos színmód közül választhatunk (bitmap, szürkeárnyalatos, RGB, CMYK, Lab). A színmélység 1, 8 vagy 16 bites lehet (a választott színmódtól függően).