6. TÁRGYSZAVAZÁS Oktató: dr. Pálvölgyi Mihály. Szombathely: BDF KIT, 2006-07.tanév, 1. félév
TARTALOM 6.1. ALAPFOGALMAK, TÖRTÉNET, ELTERJEDÉS 6.2. TÁRGYSZAVAK ÉS RENDSZERBE SZERVEZÉSÜK 6.3.NYELVI ÉS LOGIKAI SZABÁLYOZÁS RÉSZLETEI 6.4. TÁRGYSZAVAS INDEXELÉS 6.5.A KÖNYVTÁRI TÁRGYSZAVAZÁS FEJLESZTÉSE, ALKALMAZÁSAI 6.6. A TÁRGYSZAVAZÁS BIBLIOGRÁFIAI ÉS EGYÉB ALKALMAZÁSAI
6.1. ALAPFOGALMAK, TÖRTÉNET, ELTERJEDÉS 6.1.1. Alapfogalmak 6.1.2. Történeti áttekintés 6.1.3. Tárgyszólista vagy rendszer? Rendszerfejlesztési követelmények 6.1.4. A tárgyszórendszer f fejlesztési elvei és feltételei
6.1.1. Alapfogalmak - a tárgyszó fogalma A tárgyszó olyan tömör és egyértelm szó vagy kifejezés, mellyel a dokumentumokban, szövegekben rejl tudás lényegét képesek vagyunk leírni, vagy valamely objektum, folyamat jellemz jegyét megjelölni. /HORVÁTH SÜTHE, 2001/
6.1.1. Alapfogalmak a tárgyszó f jellemzi - részletesebben (1) A tárgyszó a tartalmat tömören, (2) egyértelmen kifejez szó. (3) Természetes nyelven megfogalmazott, (4) szabványosított (kötött) szó, melynek (5) alkalmazásához tárgyszójegyzéket, tárgyszórendszert használunk.
6.1.1. A tárgyszavazás lényegi jellemzi a fentiekbl következik, hogy - a tárgyszónyelv a természetes nyelvnél kevésbé gazdag, redukált, - alapkategóriákat (tartalom, személy, intézmény, hely,id, forma) képes szabályozottan kifejezni, - rendszerbe szervezett.
6.1.2. Történeti áttekintés, fejldési szakaszok Középkor-17/18. század egyetemi, fúri, egyházi könyvtárak - Adrien Baillet - elvek kidolgozása szórványos alkalmazások 19. század eleje- Martin Schrettinger elvek + gyakorlati alkalmazás 19.század második fele: public library - Charles Cutter elvek és széleskör alkalmazás 20. század els fele könyvtár, bibliográfiák, referáló folyóiratok, repertóriumok, dokumentáció 20. század második fele adatbázisok, OPAC-ok, Internet 21. század szemantikus web
6.1.3. Tárgyszólista és tárgyszórendszer Abszolút szabad tárgyszó - Listába se veszik, bármely új szó felhasználható Tárgyszólista felsorolja a tárgyszavakat, szinonimákról utal a tárgyszavakra Tárgyszórendszer nyelvi szabványosítást hajtanak végre, szinonimákat következetesen jelölik, logikai szabványosítást hajtanak végre /legalább részlegesen/, ily módon kötött, szabályozott
6.1.3. Tárgyszólistából tárgyszórendszer - rendszerfejlesztési követelmények Az alábbi elvekre, feltételekre kell figyelni! 1. - felhasználói igények, elvárások figyelembevétele, a felhasználók szóhasználata meghatározó szempont, 2. - tematikus-diszciplináris kapcsolatok feltárása, 3. - naprakészség, 4. - funkcionális szempontok (pl. szervezés, mködtetés, fejlesztés, szabványosítás, együttmködési követelmények
6.1.3. Tárgyszólista vagy rendszer. Mit tartalmaz a tárgyszórendszer? tárgyszavakat, magyarázatokat (értelmezéseket), tárgyszavak és nem tárgyszavak közötti kapcsolatokat, utalások formájában - az inverziók, a tárgyszóként nem használt alosztások, a szinonimák, kváziszinonimák esetében, tárgyszavak és tárgyszavak közötti kapcsolatokat - hivatkozások formájában /logikai és egyéb kapcsolatok esetében
6.1.4. A tárgyszórendszer f fejlesztési elvei, feltételei - nyelvi alaptényezk A tárgyszó természetes nyelvhez kötött - a tárgyszónyelv a szövegekben rejl információk feltárását, tárolását, keresését szolgáló információkeresnyelv (IKNY), röviden keresnyelv Nyelvenként eltér a kialakításával, használatával, fejlesztésével, feladat nagysága és jellege (pl. angol magyar)
6.2. TÁRGYSZAVAK ÉS RENDSZERBE SZERVEZÉSÜK 6.2.1. A tárgyszókiválasztás elvei és feladatai 6.2.2. Általános és speciális tárgyszórendszerek 6.2.3. Tárgyszómegválasztás, a tárgyszavak alapvet kategóriái 6.2.3.1. Tárgyszókategóriák 6.2.3.2. Tárgyszómegválasztási elvek tárgyszókategóriák szerint elemezve 6.2.3.3. Tárgyszókategóriák a bibliográfiai leírás adatcsere-formátuma i
6.2.1. A tárgyszómeghatározás elvei és feladatai a 6.1.4 ponthoz kapcsolódva a használók igényeinek, szóhasználatát tükrözi a tárgyszavak tematikai körét meghatározzák - hézagtalan a lefedés A szabályozottsággal kapcsolatos minségi követelményeknek megfelel- nyelvileg, logikailag szabályozott Figyelemmel van a könyvtári és bibliográfiai tárgyszórendszerek összefüggéseire a tárgyszómegválasztás eszközei meghatározottak, fejlesztési elvei, követelményei, példái megfogalmazottak A tárgyszavas indexelés, illetve a keresés lehetségei meghatározottak(böngészés, egyszer/összetett keresés)
6.2.2. Általános és speciális tárgyszórendszerek Általános tárgyszórendszerek - általános gyjtkör nyilvános könyvtárakban: - Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszere - Új Könyvek tárgyszórendszere - OSZK tezaurusz /köztaurusz - Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár tárgyszórendszere - a MÁTRIKSZ program
6.2.2. Általános és speciális tárgyszórendszerek Speciális tárgyszórendszerek speciális gyjtkör könyvtárakban, információs központokban Pedagógiai tárgyszórendszer - Pedagógiai Adatbázis /OPKM/ Mezgazdasági tárgyszórendszer Országos Mezgazdasági Könyvtár Orvosi tárgyszórendszer Országos Orvostudományi Könyvtár Mszaki tárgyszórendszer - BME OMIKK - Magyar Mszaki és Gazdasági Repertórium
6.2.3. Tárgyszókiválasztás alapvet tárgyszókategóriák Tárgyi/tematikus tárgyszavak Személyi/intézményi tárgyszavak Földrajzi tárgyszavak Id tárgyszavak Formai tárgyszavak A tartalmi feltárás adatmezi /HUNMARC tartalomjelölk
6.2.3.2. Tárgyszómegválasztási elvek az egyes kategóriákon belül - példa Személynevek Egyes, konkrét személyek (Dewey, Melvil, Széchenyi István) Személyek csoportjai, életkorok, nem, stb. szerint (Nk, Gyermekek, Idsek stb.) Társadalmi osztályok, rétegek nevei (értelmiség Intézményi, testületi nevek Intézmények, testületek, szervezetek típusai (fiskolák, egyetemek stb.) konkrét intézménynevek (pl. Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Szombathelyi Könyvtároshallgatók Egyesülete stb.
6.2.3. Tárgyi melléktételek 600 600Személynév - tárgyi melléktétel 610 Testületi név - tárgyi melléktétel 611 Rendezvénynév - tárgyi melléktétel 630 Egységesített cím - tárgyi melléktétel 650 Tárgyszó (tárgyszó rendszerbl) 651 Földrajzi név - tárgyi melléktétel 653 Szabad tárgyszó 655 Formai tárgyszó (a dokumentum mfaja) 657 Dokumentum célja, rendeltetése - tárgyszó 658 Oktatási tárgyszó http://www.bdtf.hu/konyvtar/oktatas/marc/hunmarc.htm
6.3. NYELVI ÉS LOGIKAI SZABÁLYOZÁS RÉSZLETEI 6.3.1.Nyelvi szabályozás 6.3.2. Értelmezés 6.3.3. Jelentéstani szabályozás 6.3.4. A tárgyszókapcsolatok feltüntetése 6.3.5. A tárgyszórendszer szerkezete, gondozása és fejlesztése
6.3.1. Nyelvi szabályozás Fontos elv, hogy a tárgyszórendszer emlékeztessen a természetese nyelvre szókincsében alaktanában mondattanában de legyen kötöttebb, szabványosítottabb annál!
6.3.1. Nyelvi szabályozás - a tárgyszó szófaja legyen fnév! Tárgyszó csak fnév lehet, az esetleges igei, melléknévi stb. alakokat fnévi alakra kell hozni (pl. nem lehet osztályoz, osztályozni, osztályozott stb. hanem csak Osztályozás Az egyes szám - többes szám használatát szabályozzák, a többes számú alak általában gyjtfogalomként szerepel, pl. Növények, Kutyák. A fneveket alakjuk szerint elemzik, szabályozzák: Egyes, különálló szavak, összetett szavak pl. Kutyák Kéttagú kifejezések szintagma, pl. információs társadalom Többtagú kifejezések Rövidítések pl. NATO
6.3.1. Nyelvi szabályozás - jelzs szerkezetek Inverzió - jelz hátravetése - Gépek, háztartási Vagy A természetes nyelvi forma megtartása - Háztartási gépek Mivel szinonima-relációról van szó, lásd utalás szükséges!!!
6.3.1. Nyelvi szabályozás - teljes alak, vagy rövidítés? North Atlantic Treaty Organization vagy NATO? Más tárgyszórendszer másképp dönthet e tekintetben, pl. Uj Könyvek tárgyszórendszer a rövidített alakot használja (mert a nagyközönségnek szól, és így egyszerbb) LOC, MNB IKER a teljes alakot használja,(mert a nemzetközi, szabványos megnevezést részesíti elnyben)
6.3.2. A tárgyszavak értelmezése A tárgyszórendszerekben magyarázó és értelmez szövegek találhatók. Az értelmezk két funkciója: (1) a homonimák szétválasztása, pl. - Komló (növény) - Komló (város) (2) a tárgyszó jelentésének pontosítása, egyértelmvé tétele, pl. - Gyermek /12 éves korig/
6.3.3. A tárgyszavak jelentéstani szabályozása szinonimák Nyelvészeti mszóval a jelentések azonosságáról van szó, a jelöl nyelvi kifejezések különböznek. Az azonos jelentés kifejezések egyike emelkedik tárgyszó rangra, a többit kiiktatjuk, használata tilos, csak annyiban szerepelnek, hogy segítségükkel utalással eljuthassunk az elfogadott tárgyszóhoz. Az elfogadott kifejezés, a tárgyszó után pedig minden esetben utalunk - visszautalással - a kiiktatott névalakokra
6.3.3. A tárgyszavak jelentéstani szabályozása szinonima-példák Növény- és állatnevek - példa Tudományos (latin, görög) megnevezések Nemtoidea Lepidoptera Népszer, magyar megnevezések Fonálférgek Lepkék
6.3.3 A szinonimák fbb elfordulásai tudományterületek szavai objektumok, jelenségek tudományos és népszer nevei rövidítések és a teljes megnevezések anyagok, vegyületek tudományos nevei és szerkezeti képletei, köznyelvi változataik
6.3.3 Utalás a szinonimákról a tárgyszavakra példa Az utalás ugyanazon forrás ketts beosztásának elkerülését teszi lehetvé azzal, hogy jelzi, ha a keresett témára vonatkozó forrás a keresrendszerben máshol kereshet. Jelölési példák, alternatívák: Computer lásd SZÁMÍTÓGÉP Computer L. SZÁMÍTÓGÉP Computer -> SZÁMÍTÓGÉP
6.3.4.A tárgyszavak közötti logikai kapcsolatok és jelölésük - hivatkozás A hivatkozás felhívja a figyelmet egy adott témával, tárggyal, stb. nem-faj, egészrész és rokonsági kapcsolatokra. Hivatkozási példák: Aranyhalak lásd még Halak Aranyhalak L. még Halak Aranyhalak X Halak
6.3.4.A tárgyszavak közötti logikai kapcsolatok és jelölésük - hivatkozás Általánosan hivatkozva: LM= Lásd még hivatkozás Az OSZK-tezauruszban a kapcsolat típusát is jelölve: - F = Lásd még általánosabban - A = Lásd még specifikusabban - T = Lásd még átfogóbban - P = Lásd még részletesebben - R = Lásd még oksági összefüggésben - E = Lásd még okozati összefüggésben - X = Lásd még egyéb összefüggésben
6.3.4. A tárgyszavak közötti logikai kapcsolatok szabványos (kód) és felhasználóbarát (kiírt) jelölése F = Lásd még általánosabban A = Lásd még speciálisabban T = Lásd még átfogóbban: P = Lásd még részletesebben: R = Lásd még oksági összefüggésben E = Lásd még okozati összefüggésben X = Lásd még egyéb összefüggésben: http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/szotar/oszk-tez/html/tartalom.htm#14
6.3.5. A tárgyszórendszer szerkezete - mechanikus A besorolás mechanikus betrendben történik Ez az ún. tiszta tárgyszórendszer, mechanikus tárgyszórendszer, vagy klasszikus tárgyszórendszer Példa: Anyagszerkezet Anyagszilárdság Anyagtakarékosság Apaságvizsgálat Balaton -
6.3.5. A tárgyszórendszer szerkezete vegyes szerkezet alapveten klasszikus, azaz mechanikus, de alkalmanként bokrosít, hogy a tartalmilag összetartozó kifejezések együtt legyenek, pl. Kémia, szerves Kémia, szervetlen UK tárgyszórendszer példája
6.3.5. A tárgyszórendszer szerkezete rendszerez Rendszerez, vagy szisztematikus tárgyszórendszer: A mveket ismeretáganként csoportosítja Nemfogalmak alá sorolja a fajfogalmakat, 1. példa: kémia - - szerves kémia - - - aciklikus vegyületek 2. példa: macskafélék, - - macska, - - - perzsamacska stb.
6.3.5. A tárgyszórendszer gondozása és fejlesztése A gondozás szabályzaton alapuljon A fejlesztés legyen folyamatos, És építsen a hasonló funkciójú könyvtárakkal való együttmködésre
6.4. TÁRGYSZAVAS INDEXELÉS 6.4.1. Indexkifejezés és indextétel 6.4.2. Indexelési alapelvek, követelmények, példák 6.4.3. A tárgyszavak indextételbe való szervezése, prekoordináció 6.4.4. A tárgyszóindexelés nyomtatott kiadványokban illetve adatbázisokban
6.4.1. Indextétel és indexkifejezés Az indexelés az eredeti forrás tartalmának leképezése tárgyszavakkal történik. A tárgyszavak olyan indexkifejezések, melyek az eredeti forrás valamely fontos tartalmi, tárgyi, személyi, földrajzi, id, formai aspektusát mutatják Az egy forrásra vonatkozó tárgyszavak összességükben indextételt alkotnak. A tárgyszavas indextétel összetett egység - a tárgyszavak egymáshoz kapcsolódásával keletkezik, és az eredeti forrás tárgyi-tematikus reprezentációja.
6.4.2. A tárgyszavas indexelés funkciók A szabályozott keresnyelv szavaival le kell tudnia írni a dokumentumok /kognitívumok lényeges vonásait, a tárgyszavak rendje segítségével határozza meg a tárolási-keresési rendszert (pl.: katalógus, OPAC-tárgyszómodulja bibliográfia, adatbázis tárgyszóindexe stb.), tegye lehetvé a böngészést, lehetvé kell tennie a keresképek /kereskérdések/ leírását, a keresés témáinak a leírását is.
6.4.2. tárgyszavas indexelés - alapkövetelmények Tömörség - az eredeti forrás tartalmának tömör kifejezése Specifikusság olyan mélységben, ahogy az eredeti forrás teszi Lényegkiemelés - az eredeti forrás lényegének kiemelése Szabályozottság, rendezettség Összhang a tárgyszórendszer és indexelés között Relációmegrz transzformáció
6.4.2 Tárgyszavas indexelés - tények, amikkel számolni kell! - az eredeti szöveghez képest a tárgyszavas indextétel mindig szegényebb - az indexelés mindig veszteséggel jár
6.4.2 Tárgyszavas indexelés pre-, illetve posztkoordinált Prekoodinált indexelés: Az indexkifejezéseket eleve ( pre- ) egymáshoz rendeli, mondatszer láncba szervezi a természetes nyelv mondatainak redukáltan analóg módján. Az indextételen belüli elemek sorrendjét kidolgozza, ezt a szabályt következetesen betartja! Posztkoordinált indexelés: Az indexkifejezéseket ( tárgyi, személyi, földrajzi, id, formai ) megadja, de nem kapcsolja össze, azokat a felhasználónak kell a kereséskor keresési célja, igénye szerint utólag ( poszt rendeli egymáshoz
6.5. A TÁRGYSZAVAZÁS FEJLESZTÉSE, ALKALMAZÁSAI A jegyzet és a szemináriumi foglalkozások tapasztalatai alapján készüljön: 6.5.1. A fejlesztés elvei és feltételei 6.5.2. Az Új Könyvek szerepe a tárgyszavazás fejlesztésében 6.5.3. A tárgyszavazás fejldése az 1980-as évektl napjainkig 6.5.4. Az Általános Tárgyszójegyzék terve 6.5.5. Osztott katalogizálási és egyéb fejlesztési formák 6.5.6. A VOCAL tárgyszó-adatbázis célja, használata 6.5.7. A MÁTRIKSZ program céljai, eredményei
6.5.1. A fejlesztés elvei és feltételei A tárgyszavazás során fontossá válnak a nyelvi ismeretek (különösen a világnyelveké). Elfordul, hogy egy könyvtár két vagy több nyelven adja meg tárgyszavait A tárgyszavak mellett fontos a hierarchikus rendszer /pl. ETO/, illetve a kulcsszavak szerinti keresés biztosítása is
6.6. A TÁRGYSZAVAZÁS BIBLIOGRÁFIAI ÉS EGYÉB ALKALMAZÁSAI A jegyzet és a szemináriumi munka tapasztalatai alapján vegye számba: 6.6.1. A nemzeti bibliográfiai rendszer 6.6.2. A nemzeti szakbibliográfiai rendszer 6.6.3. Folyóirat-repertóriumok 6.6.4. A digitális dokumentumok tárgyszavazása
KÉRDÉSEK Tanulmányozza az elektronikus anyagban szerepl 21 kérdést, és legyen képes azokra választ adni!
Jó felkészülést kíván A szerz