SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA 2013. Dunaújváros

5. kiadás 0. módosítás 2 (70). oldal Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa által 4-2013/2014.(2013.09.24.) határozatával elfogadva Hatályos: 2013.szeptember 25.

5. kiadás 0. módosítás 3 (70). oldal TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM... 6 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 6 1. Az SzMSz hatálya, megalkotása, tagozódása... 6 2. A Főiskola... 7 II. A FŐISKOLA FELADATAI... 9 3. A Főiskola tevékenységei... 9 III. A FŐISKOLA VEZETÉSE ÉS SZERVEZETE... 10 4. A Főiskola vezetése... 10 5. Szenátus... 11 6. A Szenátus összetétele, a tagok választása... 11 7. A Szenátus tanácskozási jogú résztvevői... 15 8. A tagság megszűnése... 15 9. A Szenátus tagjainak jogai és kötelességei... 16 10. A Szenátus feladatai... 16 11. A Szenátus működési rendje... 18 12. A Szenátus ülései... 19 13. A Szenátus határozatképessége, döntései... 20 14. A rektor (kinevezése, jogállása, hatásköre, feladatai)... 21 15. A rektorhelyettesek... 24 16. A gazdasági főigazgató... 27 17. A főtitkár... 29 18. Rektori Tanács... 30 19. Economic Consultancy Board... 31 20. Ipari-fejlesztési Igazgató... 33 21. Duna Stratégia Igazgató... 34 22. A Főiskola bizottságai, tanácsai... 34 23. A Főiskola szervezete... 35 24. Oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységek... 35 25. Az intézetekről általában... 36 26. Intézeti Tanszék... 36 27. Alkalmazott kutatásvezető... 36 28. Szervezeti egységek fenntartása... 37 29. Az oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységek vezetése... 37 30. Az intézetek feladatai... 38 31. A szak és szakirány-felelős, hatásköreik... 39 32. Dunaújvárosi Regionális Anyagtudományi és Technológiai Tudásközpont... 40

5. kiadás 0. módosítás 4 (70). oldal 33. Szolgáltató szervezeti egységek... 41 34. Kerpely Antal Kollégium... 41 35. Informatikai Szolgáltató Központ... 42 36. Könyvtár és Információs Központ... 44 37. Családi Napközi... 45 38. Funkcionális szervezeti egységek... 45 39. Gazdasági Hivatal... 46 40. Belső ellenőr... 46 41. HR és Jogi Osztály... 47 42. Rektori Hivatal... 48 43. Tanulmányi Hivatal... 49 44. Nemzetközi Kapcsolatok Iroda... 50 45. Pályázati Iroda... 51 46. Kommunikációs Központ... 52 47. Minőségirányítási Iroda... 53 48. Kompetencia Központ... 54 IV. A FŐISKOLÁN MŰKÖDŐ NEM ÁLLAMI SZERVEZETEK... 55 49. Szakszervezet... 55 50. Közalkalmazotti Tanács... 55 51. Érdekegyeztető Tanács... 55 52. Politikai és felekezeti szervezetek... 55 53. Tanácsadó Testület... 56 V. A FŐISKOLÁN BELÜLI KAPCSOLATTARTÁS... 56 54. Menedzsment értekezlet... 56 55. Mátrix értekezlet... 56 56. Összmunkatársi Értekezlet... 56 57. Intézetigazgatói Értekezlet... 57 58. Tanszéki Értekezlet... 57 59. Egységértekezlet... 58 VI. A FŐISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE... 58 60. Minőségirányítási rendszer alkalmazása... 58 VII. FŐISKOLA ALKALMAZOTTAI (KÖZALKALMAZOTTAK, MUNKAVÁLLALÓK)... 59 61. Az oktatói, tanári alkalmazottak köre... 59 62. Az alkalmazottak jogai és kötelességei... 59 63. Az oktatással kapcsolatos feladatok ellátásában közreműködők jogai és kötelességei... 60 VIII. A FŐISKOLA HALLGATÓI... 62

5. kiadás 0. módosítás 5 (70). oldal 64. A hallgatói státusz... 62 65. A főiskolai hallgató jogai és kötelességei... 62 66. A hallgató kötelességei... 64 67. A Hallgatói Önkormányzat... 65 68. A Hallgatói Önkormányzat jogai... 65 69. Hallgatói öntevékeny csoportok... 66 70. A tehetséggondozás... 67 IX. JOGORVOSLATI ELJÁRÁS... 68 71. Általános rendelkezések... 68 72. Panaszok kezelése... 68 X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 68 73. Szabályzat hatálya... 68 74. Átmeneti rendelkezés... 69 XI. MELLÉKLETEK... 70

5. kiadás 0. módosítás 6 (70). oldal PREAMBULUM (1) A Nehézipari Műszaki Egyetemen Kohó- és Fémipari Főiskolai Kar létesítéséről szóló 1028/1969. (VII. 19.) számú Korm. határozat létesítette a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Karát Dunaújvárosban. A kar neve az egyetemek kari tagozódásáról szóló 1049/1990. (III. 21.) számú MT határozattal Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Karára változott. A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi CXXX. törvény módosításáról szóló 1999. évi LII. törvény rendelkezései alapján 2000. január 1-jei hatállyal jött létre a Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Főiskolai Karának teljes körű jogutódjaként önálló és egyben autonóm felsőoktatási intézményként a Dunaújvárosi Főiskola (továbbiakban Főiskola). (2) A Főiskola jelen Szervezeti és Működési Szabályzatának (továbbiakban: SzMSz) megalkotására a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) 11. (1) bekezdésének felhatalmazása, valamint ezen törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek különös tekintettel az 51/2007. (III.26.) korm. rendelet, az 53/2006. korm. rendelet, valamint a 79/2006. (IV.05.) korm. rendelet figyelembevétele alapján került sor. (3) A Főiskola fentiek alapján, élve az Nftv.-ben biztosított jogi garanciák és feltételek megteremtésével, az alábbi szabályzatot alkotja, mint oktatási, kutatási, szervezeti és működési, valamint gazdálkodási autonómiával rendelkező felsőoktatási intézmény. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (1) Az SzMSz hatálya kiterjed: 1. Az SzMSz hatálya, megalkotása, tagozódása a) a Főiskolára, mint a Magyarország területén működő állami felsőoktatási intézményre, b) a Főiskola oktatóira, tudományos kutatóira és hallgatóira, valamint az oktatásban, a tudományos kutatásban, továbbá a Főiskola feladatainak megvalósításában közvetlenül részt vevő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állókra, c) a Főiskolán igazgatási, szervezési, pénzügyi, gazdasági, műszaki és szolgáltatási tevékenységet végző foglalkoztatottakra, d) az Nftv-ben meghatározott esetekben a Főiskola részére egyéb feladatokat ellátó egyéb személyekre, szervezetekre. (2) Az SzMSz-t és annak módosítását kétharmados többséggel a Szenátus fogadja el, melyet a döntéstől számított 15 napon belül megküld az oktatásért felelős miniszternek (továbbiakban: fenntartó). (3) Az SzMSz módosítását írásos beadványban a rektor, a Szenátus szavazati jogú tagjainak legalább egyharmada kezdeményezheti, illetve ellenőrzése eredményeképpen a fenntartó felhívja az intézmény vezetőjének figyelmét a jogszabálysértő döntés orvoslására, a szükséges intézkedés meghozatalára. (4) A Főiskolán hozott valamennyi határozatnak, intézkedésnek, utasításnak (továbbiakban: döntés) összhangban kell állnia az SzMSz-szel. (5) Az SzMSz és az SzMSz részeként megalkotott főiskolai szabályzatok hiteles példányát a Rektori Hivatal őrzi.

5. kiadás 0. módosítás 7 (70). oldal (6) Az SzMSz és a szabályzatok nyilvánosságra hozatala az érintettekre vonatkozóan ide értve különösen a hallgatókat, oktatókat, nem oktató alkalmazottakat elektronikus úton történik a Főiskola honlapján és a belső hálózaton. 2. A Főiskola (1) A Főiskola szakmailag önálló jogi személy, amelynek kizárólagos joga az Nftv. 3. (1) bekezdésének a)-b) pontjában felsőfokú végzettségi szintet biztosító alapképzés, valamint mesterképzés folytatása, jogosult a Nftv. 3. (3) bekezdésben foglalt felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító felsőoktatási szakképzés, illetve szakirányú továbbképzés, valamint e képzésekhez kapcsolódó Nftv. 51-52 -okban megállapított oklevelek kiadása. (2) A Főiskola 2001. június 25.-én kelt 8.815/3/2001. ügyiratszámú alapító okirata szerint központi költségvetési szervként működő állami felsőoktatási intézmény, amely a fenntartó által biztosított és az államháztartás alrendszereiből származó támogatás, átvett pénzeszköz, valamint államháztartáson kívüli forrásból származó bevételei felhasználásával látja el feladatait. (3) A Főiskola a) hivatalos neve: Dunaújvárosi Főiskola rövidített megnevezése: DF Angol nyelvű megnevezése: College of Dunaújváros b) székhelye: Dunaújváros c) címe: Dunaújváros, Táncsics Mihály u. 1/A Pf.: 152 H-2400 d) bankszámlaszáma: 10029008-00282723-00000000 (4) A Főiskola címere kör alakú, színei: fehér, kék és zöld. A központi alak zöld, fehér metszésvonalakkal. A stilizált alak alapja és két oldalt a csúcsai a kör külső pereméig érnek. A stilizált alak feje kék színnel kitöltött kör. Az alak fehér metszésvonalai íveltek, vagy hullámvonalban futnak. A címert három megszakítással kettős, kék színű körgyűrű határolja. (5) A Főiskola törvényes képviselője a rektor. Képviseleti joga a jogszabályi keretek között önálló és korlátlan. A rektor eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. (6) A rektor képviseleti jogát, valamint a jogszabályban meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más, magasabb vezető vagy vezető beosztású alkalmazottjára írásban átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.

5. kiadás 0. módosítás 8 (70). oldal (7) A Főiskola képviseletére meghatározott ügyek esetében bíróságok és más hatóságok előtt a rektor által írásban megbízott jogi képviselő jogosult. (8) A Főiskola nevében cégszerű aláírásra a rektor jogosult. A gazdasági főigazgató ellenjegyzése nélkül a Főiskolát terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő és ilyen intézkedés nem tehető. (9) A cégszerű aláírás jogát a rektor a Főiskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló személyre írásban átruházhatja. Az írásbeli felhatalmazásban meg kell határozni az átruházás időtartamát, a gyakorlás módját, és azon ügyek körét, amelyre a jogosultság fennáll. (10) Átruházott hatáskörben történő cégszerű aláíráskor két jogosult együttes aláírására van szükség. A Főiskolát terhelő gazdasági kihatású kötelezettség esetén szükséges a gazdasági főigazgató ellenjegyzése is. (11) A Főiskola cégjegyzése, cégszerű aláírása úgy történik, hogy a Dunaújvárosi Főiskola cégszövege alá az arra jogosult vagy jogosultak névaláírásukat (kézjegyüket) írják. (12) Csak cégszerű aláírással ellátott hivatalos iratban vagy levélben lehet a Főiskola nevében olyan (jog)nyilatkozatot tenni, amely a Főiskola javára vagy terhére jogot vagy kötelezettséget jelent. (13) A cégszerű aláírási joggal rendelkezők nyilvántartását a Rektori Hivatal végzi. A nyilvántartás tartalmazza a jogosultak hatályos névsorát, az írásbeli felhatalmazások és az aláírási címpéldányok egy-egy példányát. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a korlátozó rendelkezéseket is (időbeli, ügykörbeli, tárgybeli korlátozás stb.) A nyilvántartásból a megszűnt jogosultságokat törölni kell. (14) Cégszerű aláírást nem igénylő hivatalos irat vagy levél a Főiskola nevében az SzMSz-ben arra feljogosított alkalmazott aláírásával, vagy kiadmányozással küldhető el. (15) A Főiskola hivatalos bélyegzője kör alakú. A lenyomatán körben Dunaújvárosi Főiskola Dunaújváros felirat, középen a Magyarország hivatalos állami címere található. Cégszerű aláírás esetén kizárólag ezen lenyomatú bélyegző használható. (16) A rektor által egy személyben aláírt hivatalos iratokon, leveleken a Dunaújvárosi Főiskola Rektora lenyomatú bélyegzőt kell használni. (17) Az érvényben lévő bélyegzőkről a Rektori Hivatal vezet naprakész, sorszám szerinti nyilvántartást. (18) Az intézetek az intézet megnevezésével bővített pecsétet használhatják belső, oktatásszervezési feladataik ellátása során. A pecsét használatára a szervezeti egység vezetője jogosult.

5. kiadás 0. módosítás 9 (70). oldal (19) Az elveszett, megsemmisült vagy érvénytelenített bélyegzők esetén a szükséges hivatalos eljárást a Rektori Hivatal folytatja le, majd az eljárás végén a bélyegzőt törli a nyilvántartásból. A törlési eljárás dokumentációját a nyilvántartás részeként kell őrizni. II. A FŐISKOLA FELADATAI 3. A Főiskola tevékenységei (1) A Főiskola alaptevékenysége az oktatás és a tudományos kutatás. Az oktatási alaptevékenység magában foglalja az alapító okirat szerinti képzési területen és képzési szinten az alapképzést, a mesterképzést, a felsőoktatási szakképzést és a szakirányú továbbképzést. (2) A Főiskola, képzési profiljának megfelelően olyan szakemberek képzésére törekszik, akik képesek az elsajátított szakismeretek alkalmazására, a tudományok új eredményeinek megismerésére, felhasználására és továbbfejlesztésére a gyakorlati munka területén. Feladata az is, hogy a szakmai képzésen túlmenően széleskörű értelmiségi tevékenységre készítse fel a hallgatókat. (3) A Főiskola az igények és lehetőségek szerint törekszik új kutatási profilok indítására. (4) A Főiskola az alábbi képzési területeken folytat és folytathat képzést több képzési szinten (felsőoktatási szakképzés, főiskolai képzés, alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés: a) gazdaságtudományok területen, b) informatika területen, c) műszaki területen, d) társadalomtudományi területen, e) bölcsészettudományi területen, f) pedagógusképzés területen. (5) A Főiskola az alábbi szakmacsoportba tartozó felsőfokú szakképzéseket folytatja: a) elektrotechnika-elektronika, b) gépészet, c) informatika, d) kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció, e) közgazdaság, f) művészet, közművelődés, kommunikáció, g) vendéglátás-idegenforgalom. (6) A Főiskola a továbbképzés keretében közvetíti a gyakorlatban működő szakemberek számára a tudomány új eredményeit és módszereit, speciális szakirányban továbbfejleszti a szakmai ismereteket, oktatja a szakemberek gyakorlati munkájához nélkülözhetetlen, kiegészítő jellegű tudományokat, megteremti a különleges szakképesítések megszerzésének lehetőségeit és feltételeit. (7) A képzés eredményes befejezéséről a hallgatók magyar és angol nyelvű oklevelet kapnak, amely a szakképesítésüket tanúsítja. Az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél

5. kiadás 0. módosítás 10 (70). oldal mellé a Főiskola kiadja az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven. (8) A Főiskola az iskolarendszeren kívüli oktatás szabályai szerint tanfolyami képzést is folytat, s ennek megfelelő bizonyítványt ad ki. (9) A Főiskola a továbbtanulásra készülők részére előkészítő tanfolyamot szervez. (10) A Főiskola költségtérítéses szolgáltatásként, illetve vállalkozási tevékenységként külső megbízók számára oktatási, kutatási, fejlesztő szaktanácsadó, szolgáltató és egyéb feladatokat láthat el, melyet az éves költségvetésben kell tervezni. (11) A Főiskola a képzési irányának megfelelő tudományágakban tervszerű kutatómunkát végez és e tevékenységével segítséget kíván nyújtani az oktató-nevelő munka korszerű színvonalon való tartásához, továbbá a gazdaság az új tudományos eredmények felhasználásával történő fejlesztéséhez. (12) A Főiskola a képzési profiljának megfelelően az államilag finanszírozott alapfeladatán túl is folytathat felsőfokú szakemberképzést költségtérítéses szolgáltatásként. (13) A Főiskola a szakképzésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével költségtérítéses formában, illetőleg kiegészítő tevékenységként iskolai rendszeren kívüli szakképzést is folytathat. (14) Az oktatás, a tudományos képzés, a kutatás és a tanulás szabadságának biztosítása érdekében a Főiskola Tudományos Diákkört, Szakkollégiumokat működtet. A Főiskola joga az intézményben folyó oktató és kutatómunka minőségét biztosító intézkedések bevezetése és ellenőrzése. (15) A Főiskola, feladatait az oktatók, kutatók, tanárok, nem oktató alkalmazottak és a hallgatók együttműködésével valósítja meg. (16) A Főiskola, a jogszabályok szerint gondoskodik a kezelésében lévő vagyontárgyak minél gazdaságosabb működéséről, megóvásáról. (17) A képzés általános nyelve a magyar, de a Főiskola meghatározott keretek között idegen nyelvű (angol) képzést is folytat. (18) A Főiskola vezeti a jogszabályban előírt nyilvántartásokat és szolgáltatja az országos statisztikai programban, illetőleg a felsőoktatási információs rendszeren meghatározott adatokat. (19) A Főiskola az adatkezelésre és adattovábbításra vonatkozó működési ügyrendjét külön szabályozza a vonatkozó kormányrendeletek figyelembe vételével. (20) A Főiskola ISO 9001:2009 szerint tanúsított minőségbiztosítási rendszert működtet, melynek részletei jelen szabályzat VI. fejezetében találhatóak. III. A FŐISKOLA VEZETÉSE ÉS SZERVEZETE 4. A Főiskola vezetése (1) A Főiskola vezetésével kapcsolatos feladatokat: a) a Szenátus (mint döntést hozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testület), b) a rektor (mint a főiskola vezetője), és

5. kiadás 0. módosítás 11 (70). oldal c) a gazdasági főigazgató látja el. (2) A Főiskola alapvetően többszintű lineáris szervezet, amelyhez szükségszerűen kapcsolódnak egyes feladatokból, funkciókból adódóan a törzskari illetve a funkcionális szervezeteket jellemző megoldások. A Főiskolát oktatási és nem oktatási szervezeti egységek alkotják. Az egyes szervezeti egységek tevékenységét, azok vezetői irányítják, koordinálják, míg a hozzájuk kapcsolódó testületek (tanácsok, bizottságok, értekezletek, stb.) állásfoglalásokkal, tanácsokkal segítik munkájukat. (3) A Főiskola vezetésében az oktatók, a kutatók, a tanárok, a hallgatók és a nem oktató alkalmazottak választott képviselőiken keresztül vesznek részt. 5. Szenátus (1) A Főiskola döntéshozó és a döntés végrehajtását ellenőrző testülete a Szenátus. (2) A Szenátus döntései során köteles figyelembe venni a közpénz és a közvagyon hatékony és felelős használatának, rendeltetésszerű igénybevételének, a vagyon elidegenítésénél az értékarányosság követelményét. E célból figyelemmel kíséri a Főiskola gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítését. Rendszeresen de évente legalább két alkalommal áttekinti a felsőoktatási intézmény működését, gazdálkodását, az alapító okiratában meghatározott feladatok végrehajtását, e körben beszámoltatja a gazdasági vezetőt. (3) A Szenátus döntéseit mindig határozatba foglalja, melyet minden főiskolai alkalmazott számára elérhető helyen közzéteszi, a helyben szokásos módon, a belső hálózaton, öt munkanapon belül. (4) Szavazati joggal a rektor, a gazdasági főigazgató, valamint a választott képviselők rendelkeznek. (5) A Szenátus titkára a főtitkár. (6) A Szenátus ülésének levezetését a rektor, távollétében a rektor által felhatalmazott Szenátus tag látja el. (1) A Szenátus tagjai: 6. A Szenátus összetétele, a tagok választása a) tisztsége alapján: rektor 1fő b) A Szenátus további tagjai: gazdasági főigazgató b.1.) választott oktatói képviselők Informatikai Intézet Műszaki Intézet Társadalomtudományi Intézet Tanárképző Központ Összesen: b.2.) nem oktató alkalmazottak választott képviselője b.3.) érdekképviselet választott képviselője 1fő 2 fő 2 fő 2 fő 1 fő 7fő 1 fő 1 fő

5. kiadás 0. módosítás 12 (70). oldal b.4.) hallgatói választott képviselők A Szenátus tagjainak összlétszáma: 3 fő 14 fő (2) A Szenátusban a hallgatói választott képviselők számát meghatározza a HÖK választásokon résztvevő hallgatók száma. (3) Ha a HÖK választásokon résztvevő hallgatók legalább egynegyede nem vett részt, akkor az (1) bekezdés b.4.) 1 főre, illetve a Szenátus tagjainak összlétszáma 12 főre módosul. (4) Választási eljárási rend az oktatói képviselők számára: a) A Szenátus tagjait a 6. (1) b.1) pontja szerinti szervezeti egységenként megtartott értekezlet választja. b) A választásokat a rektor rendeli el olyan időpontra, hogy a tanév első Szenátusi ülésén az újonnan választott képviselők részt vehessenek. c) A megüresedett oktatói képviselőhely betöltésére a rektor rendeli el a választást. d) A törvényes választási eljárás lefolytatását a főtitkár felügyeli. e) A főtitkár Választási Bizottságot hoz létre a választásokat megelőzően két héttel. A bizottság egy elnökből és két tagból áll. f) A Választási Bizottság feladata a jelöltlista összeállítása az alkalmazottak körében végzett kellő tájékozódás alapján, valamint a választás szabályszerű lebonyolítása. A többes jelölés elvét kell érvényesíteni, a Választási Bizottság elnöke és tagja nem lehetnek jelöltek. g) Választói joga van a Főiskola minden fő- és másodállású oktatójának, címzetes főiskolai tanárának, tudományos kutatójának. h) A választásra összehívott értekezletek akkor határozatképesek, ha a választásra jogosultak 50%-a +1fő jelen van. A határozatképességet a Választási Bizottság elnöke köteles ellenőrizni, jelenléti ívet kell felvenni, mely a jegyzőkönyv része. i) A Választási Bizottság a gyűlés megnyitása után részletesen tájékoztatja a résztvevőket a jelölés és szavazás rendjéről. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvvezetőt és a két hitelesítőt a Választási Bizottság elnöke jelöli ki és szavazattöbbséggel, nyílt szavazással a jelenlévők választják meg. A jegyzőkönyvet a Választási Bizottság elnöke a jegyzőkönyvvezető és két fő hitelesítő írja alá. j) A képviseletet ellátó tagok megválasztása jelöltlista alapján történik. A jelöltlista megállapítása a szervezeti egységi értekezlet feladata. Először a Választási Bizottság által javasolt személyeket kell nyilatkoztatni a jelölés elfogadásáról, ezt követően az ő jelölésüket kell egyenként szavazásra bocsátani. A résztvevők további jelölt állítással élhetnek az előzőek szerint. A jelölésről, nyílt szavazással döntenek. A listára való felvételre a jelenlévők egyharmadának támogató szavazata szükséges. A jelöltlista sorrendjét a jelöltekre leadott szavazatok száma határozza meg úgy, hogy első helyre a legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül. k) A jelöltlista bezárása után az értekezlet háromtagú Szavazatszámláló Bizottságot választ, nyíltan, egyszerű szótöbbséggel. Jelölt személy nem lehet e bizottság tagja. l) A választás titkosan történik, érvényesen szavazni a hivatalos szavazólapon a jelölt/ek/ nevének meghagyásával lehet, a többi jelölt nevét át kell húzni.

5. kiadás 0. módosítás 13 (70). oldal m) Érvénytelen a szavazat, ha: nem a hivatalos szavazólapon adták le, a listán a meghatározott számú jelöltnél több nevet hagy meg a szavazó, a véglegesített jelöltlistán nem szereplő személy nevét írják fel, a jelöltlistán lévő nevek áthúzása nem egyértelmű. n) A Szavazatszámláló Bizottság a szavazatok összeszámlálása alapján úgy állapítja meg az eredményt, hogy a legtöbb szavazatot elnyert jelöltek a szavazatok sorrendjében foglalják el a testületben betölthető helyeket. Azonos szavazatszámot elérő jelöltek esetében a jelöltlista sorrendje dönt. o) A megválasztás feltétele, hogy a jelölt a leadott szavazatok több, mint 50%-át elnyerje. Ha a rendelkezésre álló helyek betöltésére nem került sor, nyomban új választást kell tartani. A listára új jelöltek is felkerülhetnek. A választási eljárást az eredményes választás befejezéséig ismételni kell. p) Az eredményesen megválasztott képviselőre vonatkozóan a Szenátusi tagság időtartama az eredményes választást követő legközelebbi Szenátus ülés napjától kezdődően a 8. szakaszban meghatározott időpontig, legfeljebb négy éves időtartamra 1 szól. (5) Választási eljárási rend a nem oktatói képviselőre vonatkozóan: a) a Szenátus nem oktatói képviselőjét a nem oktató, nem kutató közalkalmazottak együttesen megtartott főiskolai értekezlete választja. b) A választásokat a rektor rendeli el olyan időpontra, hogy a tanév első Szenátusi ülésén az újonnan választott képviselő részt vehessen c) A megüresedett nem oktatói képviselőhely betöltésére is a rektor rendeli el a választást. d) A törvényes választási eljárás lefolytatását a főtitkár felügyeli. e) A főtitkár Választási Bizottságot hoz létre a választásokat megelőzően két héttel. A bizottság egy elnökből és két tagból áll. f) A Választási Bizottság feladata a jelöltlisták összeállítása a nem oktató alkalmazottak körében végzett kellő tájékozódás alapján, valamint a választás szabályszerű lebonyolítása. A többes jelölés elvét kell érvényesíteni, a Választási Bizottság elnöke, tagjai nem lehetnek jelöltek. g) Választói joga van a Főiskola minden fő- és másodállású nem oktató, nem tudományos kutató közalkalmazottjának. h) A választásra összehívott értekezlet akkor határozatképes, ha a választásra jogosultak 50%- a + 1 fő jelen van. A határozatképességet a Választási Bizottság elnöke köteles ellenőrizni, jelenléti ívet kell felvenni, mely a jegyzőkönyv része. i) A Választási Bizottság a gyűlés megnyitása után részletesen tájékoztatja a résztvevőket a jelölés és szavazás rendjéről. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvvezetőt és a két hitelesítőt a Választási Bizottság elnöke jelöli ki és szavazattöbbséggel, nyílt szavazással a jelenlévők választják meg. A jegyzőkönyvet a Választási Bizottság elnöke a jegyzőkönyvvezető és két fő hitelesítő írja alá. 1 2013. január 1. utáni választás esetén, négy éves időtartamra

5. kiadás 0. módosítás 14 (70). oldal j) A képviseletet ellátó tagok megválasztása jelöltlista alapján történik. A jelöltlista jelöltjeinek megállapítása a nem oktatói munkatársi (egységértekezlet) feladata. Először a Választási Bizottság által javasolt személyeket kell nyilatkoztatni a jelölés elfogadásáról, ezt követően az ő jelölésüket kell egyenként szavazásra bocsátani. A résztvevők további jelölt állítással élhetnek az előzőek szerint. A jelölésről, nyílt szavazással döntenek. A listára való felvételre a jelenlévők egyharmadának támogató szavazata szükséges. A jelöltlista sorrendjét a jelöltekre leadott szavazatok száma határozza meg úgy, hogy első helyre a legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül. k) A jelöltlista bezárása után az értekezlet háromtagú Szavazatszámláló Bizottságot választ, nyíltan, egyszerű szótöbbséggel. Jelölt személy nem lehet e bizottság tagja. l) A választás titkosan történik, érvényesen szavazni a hivatalos szavazólapon, a jelölt nevének meghagyásával vagy áthúzással lehet, a többi jelölt nevét át kell húzni. m) Érvénytelen a szavazat, ha: nem a hivatalos szavazólapon adták le, a listán a meghatározott számú jelöltnél több nevet hagy meg a szavazó, a véglegesített jelöltlistán nem szereplő személy nevét írják fel. a jelöltlistán lévő nevek áthúzása nem egyértelmű. n) A Szavazatszámláló Bizottság a szavazatok összeszámlálása alapján úgy állapítja meg az eredményt, hogy az a jelölt nyer, aki a leadott szavazatok több, mint 50%-át elnyerte. o) Ha nincs ilyen jelölt, új választást kell tartani. Az új választáson az előző fordulóban a kettő legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt. A választási procedúrát az eredményes választás befejezéséig ismételni kell. Azonos szavazatszámot elérő jelöltek esetében a jelöltlista sorrendje dönt. p) Az eredményesen megválasztott képviselőre vonatkozóan a Szenátusi tagság időtartama az eredményes választást követő legközelebbi Szenátus ülés napjától kezdődően a 8. szakaszban meghatározott időpontig, legfeljebb négy éves időtartamra 2 szól. q) eredményesen megválasztott képviselőre vonatkozóan a Szenátusi tagság időtartama az eredményes választást követő legközelebbi Szenátus ülés napjától kezdődően a 8. szakaszban meghatározott időpontig, legfeljebb öt éves időtartamra (2013. január 1. utáni választás esetén, négy éves időtartamra) szól. (6) Választási eljárási rend a hallgatói képviselőkre vonatkozóan: a) a hallgatói képviselőkre vonatkozó választás szabályait a HÖK szervezeti és működési szabályzata határozza meg. b) A hallgatói képviselőkre vonatkozóan a szenátusi tagság időtartama a hallgatói jogviszony időtartamán belül az első szenátusi üléstől számított legfeljebb 2 év lehet. (7) Választási eljárási rend az érdekvédelmi szervezet képviselőjére vonatkozóan: a) Az érdekvédelmi szervezet képviselőjére vonatkozó választás a szervezet saját ügyrendje alapján történik. b) Az érdekvédelmi szervezet képviselőjére vonatkozóan a szenátusi tagság időtartama maximum az oktatói képviselőkre vonatkozó (4) p) pontjában leírt időtartam lehet. 2 2013. január 1. utáni választás esetén, négy éves időtartamra

5. kiadás 0. módosítás 15 (70). oldal 7. A Szenátus tanácskozási jogú résztvevői (1) Az egyes napirendi pontok tárgyalásához a rektor tanácskozási joggal más személyeket is meghívhat. Tanácskozási joggal rendelkezik az, a testületi ülésekre állandó, vagy ideiglenes jelleggel meghívott személy, akinek szavazati jogköre nincs. (2) A Szenátus ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a Főiskolán működő dolgozói érdekképviseleti szervezet(ek) egy-egy képviselőjét, ha taglétszámuk eléri a Főiskola dolgozói összlétszámának 10%-át. A Szenátus állandó tanácskozási jogú résztvevői a (1)-(2) bekezdésen túl: Állandó tanácskozási joggal meghívottak: a) Általános rektorhelyettes, b) Oktatási rektorhelyettes, c) Főtitkár, d) HR és Jogi Osztály igazgatója, e) mindenkori intézetigazgatók, amennyiben választással nem lesznek a Szenátus tagjai, f) a Tanárképző Központ vezetője, amennyiben választással nem lesz a Szenátus tagja, g) az Ipari-fejlesztési Igazgató, h) a Duna Stratégia Igazgató, i) a fenntartó által delegált költségvetési felügyelő. (1) A tagság megszűnik: 8. A tagság megszűnése a) a tisztség megszűnésével, a megszűnés napján, b) a tag közalkalmazotti (hallgatói) jogviszonyának megszűnésével, a jogviszony megszűnésének napján, c) a 6. (4) p), (5) p), (6) b), (7) b) pontjaiban körülírt határozott időtartam lejártával, amennyiben ezen időtartamon belül új Szenátusi választás kerül kiírásra, akkor az új és eredményes Szenátusi választás napjával, d) lemondással, a lemondás napján, e) a választott tag visszahívásával, a visszahívás alapjául szolgáló fegyelmi határozat jogerőre emelkedése napján, f) a tag halálával, g) a 9. (6) bekezdésben a hiányzás adott mértékét elérő Szenátusi ülést követő napon. (2) Amennyiben a választott Szenátustag olyan tisztségbe kerül, hogy annak alapján is szavazati jogú tagja lesz a Szenátusnak, választott tagsága automatikusan megszűnik az új tisztségre történő megbízása napján és helyére a 6. -ban foglaltak szerint új választást kell kiírni. (3) A választott tagok visszahívása, valamint lemondás és elhalálozás esetében, a 6. -ban foglaltak szerint új választást kell kiírni.

5. kiadás 0. módosítás 16 (70). oldal (4) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak, vagy bármilyen egyéb oknál fogva megszűnik a tagság, a 6. -ban foglaltak szerint, 30 napon belül új választást kell kiírni. (5) Az új (időközi) választással megválasztott tag szenátusi tagságának időtartama legfeljebb a fennálló Szenátus időtartamának lejártáig tart. 9. A Szenátus tagjainak jogai és kötelességei (1) Az intézménnyel kapcsolatos ügyekben a Szenátus tagjai a Szenátus ülésén szóban vagy írásban tájékoztatást kérhetnek a rektortól, aki 15 napon belül köteles választ adni. (2) Ha a Szenátus tagja a tájékoztatót nem tartja kielégítőnek, javasolhatja a szóban forgó közérdekű ügy tárgyalásának felvételét a Szenátus legközelebbi ülésének napirendjére. A napirendre tűzésről a testület dönt, a jelenlévő tagok egyszerű többségének szavazatával. (3) A tagok jogosultak betekinteni minden ügyiratba, amely szenátusi tagságukból folyó feladataik ellátásához szükséges. (4) A választott hallgatók, oktatók és nem oktató alkalmazottak képviselik választóikat a Szenátus ülésein, e jogukat közvetlenül gyakorolják (nem helyettesíthetők). (5) A tagnak részt kell vennie az üléseken, állásfoglalásai kialakításánál figyelembe kell vennie választói véleményét, munkájáról be kell számolnia a választóinak 10 munkanapon belül. (6) A tagok az ülésekről csak akkor maradhatnak távol, ha betegállományban, külföldi kiküldetésben vannak, illetve ha távollétüket a Szenátus elnökének előre bejelentik, és ezt az elnök igazolt távollétnek elfogadja. Amennyiben a tag a megválasztást követően a 6. (4) p), (5) p), (6) b), (7) b) pontjaiban körülírt határozott időtartam alatt két alkalommal igazolatlanul távol marad az ülésekről, tagsága megszűnik. Ha a tag igazolt hiányzásai egy adott tanévre eléri az összes ülésekhez viszonyítva az 50%-ot, akkor is megszűnik a Szenátusi tagsága. Az ilyen módon megszűnt Szenátusi tagság esetében alkalmazni kell a 8. (3) bekezdésében foglaltakat. 10. A Szenátus feladatai (1) A Szenátus a Főiskola vezető testülete. Ebben a jogkörében a törvényben meghatározottak szerint: a) határozza meg a Főiskola képzési és kutatási feladatait és ellenőrzi azok végrehajtását, b) állapítja meg saját működésének rendjét, c) fogadja el középtávra, legalább négyéves időszakra, évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait az intézményfejlesztési tervet, illetve annak részeként a kutatási-fejlesztési innovációs stratégiát, d) véleményezi a rektori pályázatokat, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét, e) fogadja el a Főiskola: ea) képzési programját, eb) minőségfejlesztési programját, ec) szervezeti és működési szabályzatát, doktori szabályzatát, ed) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit,

5. kiadás 0. módosítás 17 (70). oldal ee) a fenntartó által meghatározott keretek között költségvetését, ef) a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját; f) határozza meg a Főiskolán: fa) a hallgatói tanácsadás rendszerét, fb) az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét, g) a fenntartó egyetértésével dönt: ga) fejlesztés indításáról, gb) a Főiskola vagyongazdálkodási tervéről, gc) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről, h) a szenátus dönt továbbá: (2) Dönt továbbá: ha) együttműködési megállapodás megkötéséről, hb) a tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról, hc) az oktatói, kutatói és vezetői pályázatok rangsorolásáról, címek, kitüntetések adományozásáról, hd) a doktori iskola létesítéséről, megszüntetéséről és a doktori képzés indításáról, he) köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről, hf) képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről. a) szervezetének, szervezeti egységének átalakításáról, megszüntetéséről, b) a kutatási program elfogadásáról, c) a Főiskola állandó bizottságainak és egyéb tanácsainak létrehozásáról, d) a Szenátus képviseletében eljáró személy kiválasztásáról, visszavonásáról, e) a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény az Nftv 14. (1) bekezdés szerinti szervezeti egységének jogi személyiséggel történő felruházásával kapcsolatos kezdeményezésről, f) a habilitációs eljárás szabályozásáról, (3) A Szenátus döntéseinek meghozatalát és végrehajtását átruházhatja az (1) a)-g) ha)-hb), hd),hf) pontokban foglaltak kivételével meghatározott kérdéskörök tekintetében. (4) A Szenátus nem ruházhatja át továbbá: a) a Főiskola képzési munkáját, szervezetét, fejlődését alapvetően érintő kérdésekben való állásfoglalását, a tantervek jóváhagyását, b) a Főiskola munkájáról szóló beszámoló elfogadását, c) a Főiskola fejlesztési programjait, a tervek meghatározását, d) az éves költségvetés elfogadását, a költségvetés módosításának elfogadását, e) a Főiskola egészét érintő szabályzatok, illetve azon kötelezettségvállalásokat tartalmazó megállapodások elfogadását,

5. kiadás 0. módosítás 18 (70). oldal f) más szervek döntési hatáskörébe tartozó kérdésekben a véleménynyilvánítást. (5) Ha a Szenátus által a (2) c) pontja szerint létrehozott bizottság, illetve tanács a hallgatókat érintő ügyekben is eljár, a Főiskola biztosítja, hogy a bizottság munkájában, a Kreditátviteli Bizottság kivételével, részt vehessenek a hallgatók képviselői is. (6) A Szenátus a hallgatók tanulmányi, vizsga TB és szociális ügyeinek intézésére állandó bizottságot (Diákjóléti Bizottság) hoz létre. A hallgatókat érintő ügyekben eljáró bizottságban, a hallgatók részvételét a Főiskola biztosítja, figyelembe véve, hogy a tanulmányi, vizsga, TB és szociális ügyek intézésére létrehozott állandó bizottságban a hallgatók által delegált tagok száma a bizottság tagjainak legalább huszonöt, legfeljebb ötven százalékát adja. (7) A Szenátus javaslatot tesz a rektori pályázat kiírására. (8) A rektori megbízásra benyújtott valamennyi pályázatot a Szenátus véleményezi és rangsorolja. A fenntartó dönt a rektorjelölt személyéről. (9) A Szenátus javaslatot tesz az organogramnak megfelelő vezetői megbízásokra, új választásra, felmentésekre. (10) A magasabb vezetői illetve vezetői megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról kivéve a rektorjelölti pályázat a Szenátus dönt. Döntését megküldi a rektornak, aki a Szenátus véleményének mérlegelésével dönt a vezetői megbízás kiadásáról. (11) A Szenátus bármely kérdést megvitathat, bármely kérdésben kialakíthatja állásfoglalását, bármely kérdésben javaslattal élhet. Állásfoglalásait, javaslatait megküldheti a döntéshozatalra, intézkedésre jogosultnak, aki köteles arra 30 napon belül, testület esetén harminc napot követő első ülésen érdemi választ adni. (12) A munkatervben rögzített időpontban beszámoltathatja a Főiskola vezetőit. (13) A Szenátus felhívja a rektor figyelmét valamely jogszabályt, vagy bármely szabályzatot sértő döntésének felülvizsgálatára és visszavonására. 11. A Szenátus működési rendje (1) A Szenátus elnöke a rektor. Ha a rektor érintett adott kérdésben, a korelnök látja el az elnöki feladatot. (2) Szavazati joguk van a rektornak és a gazdasági főigazgatónak tisztségénél fogva, illetve azoknak, akik a jelen szabályzatban leírt választási rend alapján eredményes választással elnyerték a szükséges szavazatok számát. Az állandó és esetenként meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt a Szenátus munkájában. (3) A Szenátus hatáskörét ülésein gyakorolja. Szükség szerint, de tanévenként legalább négy alkalommal ülésezik. (4) Az elnök ülésvezetői feladatai és jogköre: a) az ülés megnyitása, b) a határozatképesség megállapítása, a 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő megválasztása, c) a napirendi pontok elfogadtatása, d) a napirendi pontok tárgyalása során a szó megadása, megtagadása. A szó megtagadására az elnök akkor jogosult, ha a szó megadása az SzMSz szabályaiba ütközne,

5. kiadás 0. módosítás 19 (70). oldal e) a tárgyra térésre történő felszólítás, a szó megvonása. Az elnök az eredménytelen felszólítás után a szót megvonhatja, akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra, f) napirendi pont tárgyalásának elnapolása: fa) az elnök, vagy bármelyik tag javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, fb) elnöki javaslat esetén a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, fc) más tag javaslata esetén, vita után, egyszerű szótöbbséggel határoznak az elnapolásról. g) az ülés félbeszakítása: ga) ha a testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja, gb) ha az elnök nem tudja biztosítani a rendet, elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak elnöki összehívásra folytatódik. (5) Az elnök vitavezetési feladatai: a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát: aa) az előadóhoz a résztvevők kérdést intézhetnek, amelyre a vita során választ kell adnia. ab) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület tagjai javaslatot tehetnek. A javaslatról (vita nélkül) egyszerű szótöbbséggel határoznak. ac) Ügyrendi kérdésben bármelyik tag bármikor szót kérhet és javaslatot tehet. A javaslatról a testület egyszerű szótöbbséggel dönt. b) az elnöknek bármikor felszólalási joga van az ülésen, c) az ülés rendjének biztosítása: ca) az elnök rendre utasítja azt a felszólalót, aki a testület vagy egy másik tag tekintélyét sérti, cb) az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet. 12. A Szenátus ülései (1) A Szenátus ülését az elnök hívja össze. A Szenátus üléséről az ülés időpontja, a napirend megküldésével előzetesen a fenntartó képviselőjét is tájékoztatni kell. (2) A Szenátus ülését 15 napon belül össze kell hívni, ha azt a tagok egyharmada írásban kéri, ha valamely önálló szervezeti egység intézetigazgatói- vagy egységértekezlete javasolja. (3) Az ülést a napirendek megjelölését tartalmazó meghívóval és az írásbeli előterjesztések megküldésével kell összehívni. (4) A (3) bekezdés szerinti dokumentumokat az ülés előtt 5 nappal meg kell küldeni a tagoknak és a meghívottaknak. (5) A Szenátus a tanév első ülésén megvitatja az előző tanév munkájáról szóló beszámolót és meghatározza az adott tanév fő feladatait, elfogadja munkatervét.

5. kiadás 0. módosítás 20 (70). oldal (6) A Szenátus ülései a zárt ülés kivételével az intézmény alkalmazottai, hallgatói számára nyilvánosak. (7) Zárt ülést tart a Szenátus, ha személyi ügy tárgyalásakor az érintett ezt kéri (személyiségi jog védelme), illetve bármely ügyben, ha a jelenlévő tagok legalább 50%-a + 1 fő ezt elfogadja. (8) Zárt ülést tarthat a testület, ha gazdasági ügy tárgyalásakor az intézmény gazdasági érdekére hivatkozással, javaslatra erről minősített többségű szavazással úgy dönt. (9) Zárt ülésen a testület szavazati jogú tagjai, az állandó meghívottak, illetőleg az adott témában felkért szakértő személyek vehetnek részt. (10) A zárt ülés határozata nyilvános. (11) Az ülésekről hangfelvétel utáni jegyzőkönyv készül, amelyért a főtitkár felelős és a Szenátus két, hitelesítőként megválasztott tagja hitelesíti. (12) A Szenátus az elé kerülő ügyek tekintetében nyílt szavazással dönt. Személyi kérdésekben minden esetben titkos szavazással dönt. Titkos szavazással dönt azokban az ügyekben is, amelyeket a jelenlévő tagok legalább 50%-a +1 fő ezt elfogad. (13) Nyílt szavazás egyszerű kézfeltartással, titkos szavazás az erre a célra rendszeresített előzetesen megvizsgált, lepecsételt szavazó urna és hitelesített (pecsét, szignó) papírlap segítségével történik. 13. A Szenátus határozatképessége, döntései (1) A Szenátus ülése akkor határozatképes, ha a szavazati jogú tagjainak legalább 60%-a jelen van. (2) Határozatképesség hiányában az elnök az ülésre új időpontot jelöl ki (megismételt ülés). A két ülés között legalább 4 munkanapnak kell eltelnie. A megismételt ülést az eredeti napirendi pontokkal kell összehívni. (3) A szavazásra bocsátott javaslat akkor nyer elfogadást, ha: a) egyszerű szótöbbség esetén a jelenlevő tagok legalább 50%-a+1 fő igennel szavaz; b) minősített szótöbbség esetén a Szenátus összes tagjának legalább 50%-a+1 fő igennel szavaz; c) kétharmados szótöbbség esetén a Szenátus összes tagjának legalább 2/3-a igennel szavaz. (4) A Szenátus, döntéseit ha törvény, vagy jelen szabályzat magasabb szavazati arányt nem ír elő jelen lévő tagjai többségének egyhangú szavazatával hozza. (5) A Szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával kezdeményezheti a rektor visszahívását. (6) A Szenátus az SzMSz-t és annak módosítását kétharmados többséggel fogadja el. (7) Amennyiben szavazategyenlőség miatt nem alakul ki érvényes döntés, nincs állásfoglalás. Ilyen esetben az elnök, jogköre, hogy az adott napirendi pontot ismét a Szenátus elé terjessze. A (2) bekezdésben szabályozottak szerint.

5. kiadás 0. módosítás 21 (70). oldal (8) Álláspályázatok rangsorolásakor a Szenátus tagjai szavazólapjaikon rangsorolják a jelölteket. A pályázatok rangsorolásával kapcsolatos további részletes eljárást a Foglalkoztatási követelményrendszer tartalmazza. (9) A Szenátus üléseivel, a napirendi pontok előkészítésével valamint a jegyzőkönyvek elkészítésével kapcsolatos feladatokat a főtitkár látja el, a keletkezett dokumentumokat gondozza. (10) A Szenátus megsemmisítheti, illetve felfüggesztheti bármely főiskolai testület, szervezet vagy vezető által hozott, a Főiskola érdekét sértő döntését. (11) A Szenátus határozatait minden tanév elején kezdődő sorszámozással, a határozat száma, a tanév, a pontos dátum megjelölésével hozza. Formája: szám-tanév(hó/nap) sz. határozata. A határozat az elfogadott döntést írja le, nyilvántartásáról, egy helyen történő gyűjtéséről a főtitkár gondoskodik. (12) A Szenátus üléseinek dokumentumai az intézmény foglalkoztatási jogviszonyban állók, hallgatói számára nyilvánosak. A Szenátus döntéseit tartalmazó dokumentumok a Főiskola belső hálózatán (N: meghajtó) érhetőek el. 14. A rektor (kinevezése, jogállása, hatásköre, feladatai) (1) A Főiskola vezetője és képviselője a rektor, aki ebben a jogkörében eljár mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály, szabályzat, határozat, a munkaköri leírás, illetve a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe. Alapítói jogokat gyakorol a Főiskola által alapított, illetve részvételével működő gazdálkodó szervezetekben, alapítványok tekintetében. Teljes jogkörben képviseli a Főiskolát, ennek során jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat. (2) A rektor a munkáltatói jogokat (kivéve a gazdasági főigazgatóval, belső ellenőrrel kapcsolatos munkáltatói jogokat) a foglalkoztatási tervben meghatározott keretek között, a Foglalkoztatási követelményrendszer alapján gyakorolja. (3) Rektori megbízást az kaphat, aki vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik, továbbá a Főiskolával teljes munkaidőre szóló közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek. A rektori megbízáshoz egyetemi tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori, illetve tudományos főmunkatársi munkakörben történő alkalmazás szükséges. (4) A rektori megbízásra benyújtott valamennyi pályázatot a Szenátus véleményezi, rangsorolja. A Szenátus a tagjai többségének szavazatával dönt a rektorjelölt személyéről kivéve az újraválasztása esetén, mely esetben a Szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazata szükséges. (5) A Szenátus által (4) bekezdés alapján meghatározott személy rektori kinevezési javaslatát megküldi a fenntartónak, abból a célból, hogy továbbítsa a kinevezésre jogosultnak. (6) A rektort a (4) bekezdés figyelembe vétele alapján a miniszterelnök nevezi ki határozott 3-5 évre szóló időtartamra, mely megbízás legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható. A magasabb vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat.

5. kiadás 0. módosítás 22 (70). oldal (7) A rektori megbízás meghosszabbítására nyilvános pályázat kiírása alapján van lehetőség a Szenátus 2/3-os támogatása mellett. (8) A rektor felel: a) a Főiskola szakszerű és törvényes működéséért, az egészséges és biztonságos munkafeltételek, valamint az oktatási és kutatási feltételek megteremtéséért, b) a Főiskola vagyonkezelésébe, használatába adott, illetve a Főiskola tulajdonában lévő vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, c) az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeinek érvényesítéséért, d) a Főiskola gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazadásosság követelményeinek érvényesítéséért, e) a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, f) a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, g) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért, h) a Főiskola működő testületek munkájához szükséges feltételek megteremtéséért, a Szenátus jogkörébe tartozó ügyek előkészítéséért, a hozott döntések végrehajtásáért, i) a Főiskola által kiállított oklevelekért, bizonyítványokért, j) a jogszabályban meghatározott adatszolgáltatással kapcsolatban a közölt adatok teljes körűségéért, valódiságért, k) a vezetői tevékenységének keretében gondtalanul okozott károkért teljes kártérítési felelősséggel tartozik. A magasabb vezető által a vezető tevékenység keretében okozott szándékos kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kárért az általános felelősségi szabályok az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy gondtalan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet. (9) A rektor feladatai: a) ellátja az igazgatási, gazdasági és ellenőrzési szervezet irányítását, b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a foglalkoztatási tervben meghatározott keretek között a Foglalkoztatási követelményrendszer alapján. E jogkörének ellátása során gondoskodik az oktatói munkakörrel kapcsolatos pályázatok kiírásáról, megküldi a főiskolai tanári kinevezésekkel kapcsolatos dokumentációt valamint a főiskolai tanári kinevezésekre vonatkozó javaslatát az intézmény fenntartójának, javaslatot tesz a főiskola gazdasági vezetőjének, valamint a belső ellenőrzési egység vezetőjének megbízására, díjazására, felmentésére, illetve megbízásának visszavonására vonatkozóan, c) a Főiskola belső szabályzataival és költségvetésével összhangban rendelkezik a Főiskola rendelkezésére álló költségvetési előirányzatok felett, ennek keretében kiadmányozási, kötelezettségvállalási, utalványozási jogkört gyakorol, d) jogszabályban meghatározott módon rendelkezik a fenntartó által rendelkezésre bocsátott és saját tevékenység révén szerzett forrásokkal, eszközökkel és vagyonnal,

5. kiadás 0. módosítás 23 (70). oldal e) előkészíti az intézményfejlesztési tervet és annak részeként a foglalkoztatási tervet, illetve az intézményfejlesztési tervvel összhangban a kutatás-fejlesztési-innovációs stratégiát, f) főiskolai szinten irányítja és összehangolja a képzési programnak megfelelő oktatási tevékenységet és kutatómunkát, g) gyakorolja a Főiskola kiadói és terjesztői jogkörét, h) ellátja a főiskolai Szenátus döntéseinek felügyeletét, i) irányítja a Főiskola külső kapcsolatait, j) biztosítja a Főiskola rendelkezésére bocsátott és tulajdonában álló vagyontárgyak védelmét, k) helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza, illetve hozzáférhetővé teszi a Főiskola szabályzatait és ellenőrzi azok betartását, l) díszoklevelet adományoz, m) dönt a hatáskörébe utalt hallgatói ügyekben, n) gondoskodik a pályázatok kiírásáról, o) a Szenátus döntése alapján a fenntartói intézkedéssel szemben bírósági eljárást kezdeményez, p) kialakítja, működteti és fejleszti a gazdálkodás folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságaira tekintettel a FEUVE rendszerét, elkészíti az intézmény ellenőrzési nyomvonalát, kockázatelemzést végez a kockázati tényezők figyelembe vételével és kockázatkezelési rendszert működtet, q) bejelenti a törzskönyvi nyilvántartást érintő adatváltozást, r) ezen túl ellát minden olyan feladatot, amelyet bármely jogszabály, belső szabályzat a feladat- és hatáskörébe utal. (10) A rektornak feladatai ellátása és hatáskörének gyakorlása során általános utasítási, ellenőrzési, illetve intézkedési joga van. Nem utasíthatja azonban sem a Szenátust, sem a Hallgatói Önkormányzatot és az érdekképviseleti szervezeteket sem. (11) A rektor a Szenátus, illetve a Szenátus által hatáskörébe utalt döntései kivételével megsemmisíthet minden olyan döntést, határozatot, intézkedést, amely jogszabályt vagy főiskolai szabályzatot sért. A rektor a Szenátus, a Szenátus pedig a rektor jogszabályt sértő döntésének megsemmisítése érdekében az illetékes bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás a végrehajtásra felfüggesztő hatállyal van. (12) A rektor, döntése előtt legalább tizenöt nappal kikéri a Közalkalmazotti Tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő a Munka Törvénykönyvében meghatározott, munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről. (13) A rektor személyében bekövetkező változás esetén az átadó és az átvevő rektor legkésőbb a változást megelőzően tizenöt nappal tájékoztatja a Közalkalmazotti Tanácsot a változás: a) időpontjáról vagy tervezett időpontjáról, b) okáról, c) a Főiskolával foglalkoztatási jogviszonyban lévők érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről.