ESETI DÖNTÉSEK SZEMÉLYISÉGI JOGOK SÉRELME (1-12. számú jogeset) 1. Pf.II.20.444/2014.: Az egyesület feloszlatására alapot ad, ha a szervezet tevékenysége során a nevében nyilatkozó személyek nyilvános beszédeikben a cigányságot általában mint bűnöző életmódot folytató, a magyarság létére nézve veszélyt jelentő, ezért az országból elűzendő népcsoportként állítja be, és a cigánysággal szembeni akár erőszakos fellépést is indokoltnak ítéli. 2. Pf.II.20.171/2014.: A természetes személynek egy politikai párt szóvivőjeként, ilyen minőségben tett nyilatkozata a jogi személynek a politikai pártnak tudható be, ezért annak joghatásai is a jogi személyre, a politikai pártra nézve állnak be. A nyilatkozó természetes személyt terheli annak bizonyítása, hogy sérelmezett kijelentéseit egy adott jogi személy nevében politikai párt szóvivőjeként ilyen minőségében tette, a bizonyítás eredménytelensége esetén saját személyében köteles helytállni. 3. Pkf.II.21.081/2014.: A bíró által az ítélkezési tevékenysége során az okszerű eljárása keretében elkövetett személyiségi jogsértés esetén az objektív és a szubjektív szankciók érvényesítése iránti keresetet egyaránt a jogi személyiséggel rendelkező bírósággal szemben kell előterjeszteni. A keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül kell elutasítani, ha a munkáltató a bíróság helytállási kötelezettsége körébe tartozó személyhez fűződő jogot sértő tevékenység és egyéb károkozás miatt a munkavállaló a bíró ellen indították a pert. 4. Pf.II.20.901/2013.: A polgári jog által biztosított személyiségvédelem körében az emberi méltóság megsértése akkor valósul meg, ha a személyt emberi mivoltában megalázzák, méltatlan vagy hátrányos helyzetbe hozzák. A polgári perben eljáró bíróság eljárási szabálysértése csak akkor ad alapot az emberi méltóság megsértésének megállapítására, ha az eljárási szabálysértés a fél személyiségének lényegét alkotó tulajdonság sérelmét valósítja meg. 5. Pf.II.20.906/2013.: I. A jóhírnévhez fűződő személyiségi jogsértés megállapításához elegendő annak bizonyítása, hogy a másik fél magatartása a polgári jog által védett személyiségi alanyi jogot sértett. Ha ez beigazolódott, a másik félnek kell a tényállítását bizonyítania. II. Az elégtétel adása erkölcsi jóvátételt jelent, amely történhet szóban,írásban, nyilatkozattal vagy más megfelelő módon, a nyilvánosság előtt vagy annak kizárásával egyaránt. A megfelelő elégtétel adásnak általában tartalmi eleme a jogsértés tényének és mibenlétének ismertetése, és ezen túl kifejezésre juthat abban a jogsértő megbánása, bocsánatkérése is. A bocsánatkérést, megbánást kifejező nyilatkozat azonban csak önkéntes lehet; ilyen nyilatkozat tételére a jogsértő nem kötelezhető, mivel a bocsánatkérésre kötelező marasztalás önkéntes teljesítés hiányában nem kikényszeríthető,nem végrehajtható. 6. Pf.II.20.973/2013.: A bíróság ha etekintetben kétsége merül fel a fél perbeli cselekvőképességét a per bármely szakaszában, illetve az eljárás egész folyamata alatt hivatalból köteles vizsgálni. Ha a bíróság a fél elmeorvos szakértői vizsgálatát a perbeli cselekvőképessége megítélése érdekében indokoltan, nem visszaélésszerűen rendelte el, az intézkedése személyiségi
2 jogsérelmet nem valósíthat meg, és bírósági jogkörben okozott kártérítési felelősséget sem alapozhat meg. 7. Pf.II.20.309/2014.: A közérdekű bejelentés, büntető, szabálysértési, vagy más hatósági eljárás kezdeményezése önmagában személyiségvédelmi igényt nem alapoz meg. Ha azonban a feljelentő a jóhiszemű joggyakorlás követelményét megsértve, a joggal visszaélve tudatosan tesz valótlan tartalmú bejelentést vagy feljelentést, a sérelmet szenvedő személy alappal tarthat igényt a személyiségvédelmi eszközök alkalmazására. 8. Pf.II.20.357/2014.: A névtelen feljelentést az általános társadalmi felfogás negatívan értékeli, a névtelen feljelentőt elítéli. Aki neve felvállalása nélkül tesz más személyre nézve hátrányos tartalmú bejelentést, általában azért nem kívánja ahhoz a nevét adni, mert maga is tudja, hogy a bejelentése alaptalan, illetve valótlan tartalmú, és az csupán az érintett személy lejáratását, meghurcolását célozza. Más esetben a névtelen feljelentő csupán feltételezésekre alapozva kíván valamely eljárást kezdeményezni és ismeretlenként kívánja önmagát megóvni az esetlegesen eredménytelen eljárás rá hátrányos következményeitől. E magatartás erkölcsileg elítélendő, a társadalom általános értékítélete szempontjából tisztességtelen, ezért ha valakit névtelen feljelentőnek neveznek, az alkalmas az érintett személy jóhírneve megsértésére. 9. Pf.II.20.511/2014.: A gyermek bántalmazása alátámasztásául készült hangfelvétel nem minősül visszaélésszerűnek, ha a hangfelvétel készítésére vagy felhasználására a jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet. 10. Pf.II.20.569/2013.: A magánlakás sérthetetlenségéhez való személyiségi jog sérül, ha a károkozó kezelésében álló vízvezeték csőtörése miatt a károsult elhagyni kényszerül a családja lakhatását biztosító ingatlant. A személyiségi jog megsértése az életminőség negatív megváltozása folytán nem vagyoni kártérítést alapoz meg. 11. Gf.III.30.498/2013.: Szerzői jogi jogsértést valósít meg, ha az építőipari vállalkozó a versenytársa honlapján szereplő, építményekről készült, szerzői jogi védelem alá tartozó fényképfelvételeket letölti, és a saját honlapján, a referencia munkái bemutatásaként felhasználási szerződés megkötése nélkül felhasználja. 12. Pf.II.20.279/2014.: A panzió szobáiban elhelyezett televízió készülékek a vendéglátóhely látogatottságának növelését, a vendéglátás színvonalának emelését, és ezáltal a forgalom és jövedelem fokozás célját szolgálják. A zeneművek televízió készüléken történő előadása ezért nem minősül a szabad felhasználás körébe tartozó magánhasználatnak. TULAJDONJOG. ÖRÖKLÉSI JOG (13-18. számú jogesetek) 13. Pf.II.20.036/2014.: Ha a tulajdonostársak a közös tulajdonban álló ingatlan használatát szerződéssel rendezik, utóbb a használat újrarendezését a bírósági szerződésmódosítás törvényi feltételei szerint abban az esetben kérhetik, ha a használat szabályozásánál a szerződésben figyelembe vett
3 körülmények utóbb lényegesen megváltoztak, és emiatt az eredetileg helyesnek tartott elrendezés az okszerű gazdálkodás követelményeit vagy valamelyik tulajdonostárs jogos érdekét sérti. A tulajdonostársak jogos érdeke körében az őket megillető tulajdoni hányad lényeges, de nem kizárólagos mérlegelési szempont. 14. Pf.II.20.304/2014.: Ha a jogosult elbirtoklásra alapított tulajdoni igényét az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonossal szemben annak elhalálozása miatt érvényesíteni nem tudja, az ismeretlen örökösökkel szemben előterjesztett keresetlevél tárgyalás kitűzésére alkalmatlan, azt idézés kibocsátása nélkül kell elutasítani. Az ismeretlen örökösök részére hirdetmény útján történő kézbesítés kizárólag a hagyatéki eljárásban alkalmazható. 15. Pf.II.20.786/2013.: A házastársi közös vagyon megosztása során a bíróság rendelkezhet úgy, hogy valamely közös adósságot kizárólag az egyik házastárs köteles kiegyenlíteni. A rendelkezés azonban kizárólag a volt házastársak egymás közötti belső viszonyában jelent kötelezettséget: a tartozások jogosultja, mint külső, harmadik személy irányában a közös adósság kiegyenlítéséért mindkét házastárs felelőssége változatlanul fennmarad. 16. Pf.II.20.173/2014.: A közös háztartásban, érzelmi közösségben együtt élő felek gazdasági közösségének, ezáltal élettársi kapcsolatának fennállására nyomatékosan utal, ha az egyikük által vásárolt építési telken közös otthonuk megteremtése céljából lakóház építési költségeinek fedezésére adóstársakként kötnek kölcsönszerződést, és közös építtetőként állami lakásépítési kedvezményt, adó visszatérítési támogatást vesznek igénybe. 17. Pf.II.20.390/2014.: Az az elv, hogy az öröklési szerződést az örökhagyó valóságos akaratának az érvényre juttatásával kell értelmezni csak alakilag hibátlan öröklési szerződés esetén alkalmazható, de nem szolgálhat az alaki hiba orvoslására. Az alaki kellék hiánya az örökhagyó szándékának, akaratának elemzésével nem orvosolható, ezért az alaki okból érvénytelen öröklési szerződés érvényes írásbeli magánvégrendeletnek sem felelhet meg. 18. Pf.II.20.105/2014.: A köteles részre jogosult a köteles rész kiadását kérheti az örökhagyó által juttatásban részesített, és a köteles rész kielégítéséért felelősséggel tartozó személyekkel szemben akkor is, ha a közjegyző a hagyatékot az örökösnek nem adta át. A köteles részre jogosult ezért a köteles rész kiadása iránt nem megállapítási, hanem marasztalásra irányuló keresetet terjeszthet elő. KÁRTÉRÍTÉSI JOG (19-40. számú jogesetek) 19. Pf.II.20.635/2014.: A jogos védelmi helyzet a károkozó magatartás jogellenességét a támadónak okozott kár tekintetében zárja ki. Ha a károkozó a támadás elhárítása során harmadik személy károsultnak okoz sérülést, a kártérítési felelősség alól az ügy körülményeitől függően a felróhatóság hiányának bizonyításával mentesülhet. 20. Gf.III.30.151/2014.: Ha az épületet megrongáló gázrobbanásnak több, különböző veszélyes üzemi tevékenység körébe tartozó lehetséges oka van, a károsultnak kell bizonyítania, hogy mely veszélyes
4 üzemi tevékenységgel okozati összefüggésben keletkezhetett a káresemény. Ha a több, különböző érdekkörbe tartozó lehetséges ok közül nem lehet megállapítani a káresemény konkrét okát, a bizonyíthatatlanság következményei a károsultra hárulnak. 21 Pf.III.20.178/2014. I. A lakó- és üdülőingatlanok közvetlen közelébe épített fémszerkezetű mobil-átjátszó torony zavaró hatása az ésszerű tűrési határon kívül esik, ezért az ingatlanok tulajdonosai (használói) a szükségtelen zavarástól való tartózkodás tilalmának megsértésével keletkezett károk megtérítését a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint követelhetik. II. Az olyan ingatlan használati értéke, amelynek közelében egy magas, fémszerkezetű mobilátjátszó torony létesül, a zavarás ténye folytán szükségképpen alacsonyabb, mint amelynek közelében ilyen nem épült, és a zavaró hatás nem érvényesül. Az ingatlan értékcsökkenésében jelentkező kár összegszerűsége körében azonban mérlegelni kell azt is, hogy a mobil-átjátszó torony létesítése folytán a lefedettség értéknövelő hatású, a mobilinternet (mobiltelefon) használatának lehetősége pozitív irányban befolyásolja az ingatlanok értékét. A vállalkozások számára az online pénztárgépek bevezetése a mobilinternet használatot elengedhetetlenné teszi, ezért a vállalkozások tekintetében az értéknövelő hatás erőteljesebb. 22. Pf.III.21.008/2013.: Az ingatlan tulajdonosa az autópálya objektív léte miatt a szükségtelen zavarás folytán a lakhatását biztosító épület tekintetében kártérítésre jogosult. Nem tarthat igényt azonban kártérítésre az autópálya nyomvonalának ismeretében utóbb megvalósított felépítményekkel, beruházásokkal összefüggésben. 23. Pf.II.20.551/2013.: Az áruház napi rendszerességű árufeltöltése, az áruház működésével együtt járó gyalogos és járműforgalom növekedése, ezáltal a zajszint emelkedése a városfejlődés szükségszerű velejárója. Az ingatlanszomszédok a szükséges az ésszerű tűrési határon belüli zavarás tényét tűrni tartoznak, kártérítésre nem tarthatnak igényt. 24. Pf.II.20.446/2014.: I. Jogszerű a rendőrség eljárása, ha az ismeretlen személyazonosságú holttest eltemettetését a boncolás elvégzését követően nyomban engedélyezi, feltéve, hogy az engedély kiadásakor rendelkezésre álló adatok alapján nem valószínűsíthető a holttest rövid időn belüli azonosíthatósága. A jogszabálynak megfelelő intézkedés a jogellenességet kizárja. II. A jogi előadó által képviselt pernyertes fél javára perköltségként képviseleti munkadíj akkor állapítható meg, ha a jogi előadó a féllel munkaviszonyban álló jogtanácsos helyetteseként jár el. Ha mint alkalmazott képviseli munkáltatóját, a képviselt fél perköltségként csak az alkalmazott bíróság előtti megjelenésével felmerült útiköltség megtérítésére tarthat igényt, részére munkadíj nem állapítható meg. 25. Pf.I.20.057/2014.: Ha a bíróság, mint intézmény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényi kötelezettségének az épület akadálymentesítése tekintetében eleget tenni a jogszabályban foglalt határidőig azért nem tudott, mert az akadálymentesítés megvalósításához szükséges költségvetési fedezetet számára nem biztosították, a kártérítési felelősség felróhatósága alól erre hivatkozással mentesülhet. Az akadálymentesítés rajta kívülálló okból való elmaradásán túlmenően azonban a bíróság köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a mozgásában korlátozott felet ne érje hátrány a tárgyalásokon való részvételével kapcsolatban. Ennek felróható elmulasztása nem vagyoni kártérítést alapozhat meg.
5 26. Pf.I.20.055/2014.: Jogerős közigazgatási határozat hiányában, ezért jogellenesen lebontott melléképület esetén a közigazgatási szerv olyan kárösszeg megfizetésére köteles, amely a bontást elrendelő határozat hiányával áll okozati összefüggésben. Nincs helye kártérítésnek, ha az ingatlan életveszélyes állapotát a tulajdonos állagmegóvási kötelezettségének elmulasztása okozza. 27. Pf.I.20.228/2014.: Ha a jogosult a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyással szemben benyújtott ellentmondás folytán az illetéket a peres eljárás illetékére nem egészíti ki, a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatos jogorvoslati lehetőségét mulasztja el. A jogorvoslati lehetőség elmulasztása kizárja a közjegyző nemperes eljárásban végzett tevékenysége miatti kártérítési igényét. 28. Pf.II.20.375/2014.: Ha a bíróság ugyanazon ügyben, ugyanazon tényállás alapján önmagával ellentétes tartalmú döntéseket hoz abban a kérdésben, hogy a jogerős bírósági határozat alapján helye van-e a végrehajtás elrendelésének vagy sem, a végrehajtást kérő az ellentétes döntésekkel okozati összefüggésben keletkezett költségeinek megtérítését jogszerűen követelheti bírósági jogkörben okozott kártérítés jogcímén az eljárt törvényszéktől. 29. Pf.I.20.207/2014.: Az építési hatóságnak az építési engedély kiadása után a megváltozott jogszabályi környezetet az engedély érvényességi idejének meghosszabbítása iránti eljárásban figyelembe kell vennie. Ha ezt elmulasztja, az olyan kirívóan súlyos jogsértésnek minősül, amelyért közigazgatási jogkörben okozott kártérítés címén felelősséggel tartozik. Az élet- és vagyonbiztonsághoz kapcsolódó, az építési hatósági eljárásban irányadó korlátozó rendelkezések felülírják az építkezőknek a kivitelezés befejezéséhez fűződő méltányos érdekeit, illetve korábban jóhiszeműen megszerzett jogait. 30. Pf.I.20.925/2013.: A tisztességes ügyintézéshez való jog sérelmét, a közigazgatási jogkörben okozott kártérítési felelősséget a törvény által egyes eljárási cselekményekre nyitva álló határidők túllépése önmagában is megalapozhatja. 31. Pf.I.20.992/2013.: I. Ha a büntető perújítási ügyben hozott felmentő ítélet megállapítja az alapügyben eljárt hatóságok egyes mulasztásait, a felmentett vádlott kártérítés címén csak e mulasztásokkal okozati összefüggésben felmerült, bizonyított kárai megtérítését igényelheti. II. A felmentéssel végződő büntetőeljárás miatt előterjesztett kártalanítási, illetőleg kártérítési igények nem azonos jogintézmények: kártalanítás esetén a fogva tartást előidéző jogalkalmazói magatartás nem jogellenes, a személyes szabadságtól megfosztás jogalkalmazói hiba nélküli elvonásával okozott károk megtérítése objektív alapon követelhető. Ezzel szemben, ha a fogva tartás hiányos, eljárási hibás nyomozati cselekmények, téves, jogsértő vádemelés alapján történt, az igény jogalapja kártérítés. 32. Pf.II.20.186/2014.: I.A betegnek az egészségügyi intézmény nőgyógyászati osztályra történő felvételével polgári jogi kötelmi jogviszony, egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó kezelési szerződés jön létre, amelynek alapján az egészségügyi intézmény a beteg gyógykezelését az egészségügyi ellátásban részt vevőktől elvárható gondossággal, a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával az Eütv. kezelési, ellátási tevékenységet meghatározó szabályai szerint vállalja. A jogviszony kontraktuális jellegére figyelemmel az egészségügyi intézmény felelősségét megalapozó jogellenes magatartást a szerződés megszegése, vagyis a szerződés tartalmából fakadó kötelezettségek bármelyikének nem, vagy nem megfelelő
6 teljesítése, illetve mulasztása jelenti. II. Az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban hátrányt szenvedő betegek, vagy túlélő hozzátartozói igényérvényesítési lehetőségének könnyítése érdekében általában vélelmezett, hogy a beteg egészségügyi ellátása során bekövetkező váratlan halála vagy állapotrosszabbodása valamely ellátási, kezelési hiba következménye. A károsultnak ezért általában elegendő azt bizonyítania, hogy a testi, egészségügyi hátrányos változás a gyógyintézet által nyújtott ellátás, illetve kezelés során, vagy utóbb azzal összefüggésben következett be. A gyógyintézet ebben az estben kimentheti magát a felelősség alól annak bizonyításával, hogy a szerződés tárgyát képező gyógyító, megelőző tevékenység során az általában elvárható gondossággal, az írott és íratlan szakmai követelményeknek, szabályoknak (protokollnak) megfelelően járt el, és a kár ennek ellenére következett be, vagy ettől függetlenül is ugyanúgy bekövetkezett volna. III. A tájékoztatáshoz való jog megsértése önmagában nem eredményezi az egészségügyi intézmény műtéti szövődmény következtében kialakult egészségkárosodásért való kártérítési felelősségét. 33. Pf.I.20.573/2014.: Az egészségügyi intézmény alkalmazottainak az ellátás során tanúsított magatartásával okozati összefüggésben felmerült károkért az egészségügyi intézményt, mint munkáltatót terheli a felelősség. A károsult részéről elegendő annak bizonyítása, hogy a kárigény alapját képező egészségkárosodás az egészségügyi intézmény által végzett ellátás, kezelés, beavatkozás során következett be, míg az intézmény a felróhatóság alóli kimentés körében bizonyíthatja, hogy felróható kezelési hiba nem történt, az egészségkárosodás nem a kezelési hiba miatt következett be, illetve attól függetlenül is előállott volna. A felelősség alóli mentesüléshez vezethet az is, ha az egészségügyi szolgáltatási jogviszonyban részt vevő személyzet szakmailag egyébként nem megfelelő kezelésével nem áll adekvát és jogilag releváns oksági kapcsolatban a bekövetkezett egészségügyi hátrány. 34. Pf.II.20.711/2013.: I.A kiskorú gyermekek édesapjuk emberölés miatti elvesztése miatt nem vagyoni kártérítésre tarthatnak igényt akkor is, ha a szülővel annak halálát megelőzően nem éltek közös háztartásban. A különélő, szülőjét elveszítő gyermek akkor is igényt tarthat nem vagyoni kártérítésre, ha a teljes családban éléshez való joga nem sérült. II. Valamely bűncselekmény sértettjének a bűncselekményben való közrehatása a sértett személyétől eltérő károsult közrehatásaként nem értékelhető. A károsult saját jogán érvényesített, a hozzátartozó halálával összefüggő kárigénye körében nincs helye kármegosztás alkalmazásának azon az alapon, hogy az elhalt hozzátartozó a kár bekövetkeztében felróható magatartásával közrehatott. 35. Pf.II.20.658/2013.: Az egészségügyi intézmény kártérítési felelőssége alapjául az élet meghosszabbodása, illetve a gyógyulás esélyének elvesztése szolgálhat, ha bizonyossággal nem lehet megállapítani, hogy a kellő időben megkezdett vizsgálatok, kezelések a néhai életét megmenthették volna. Ha a kártérítési követelés jogalapját az életben maradási, gyógyulási esély csökkenése képezi, a halál beállta a hozzátartozó elvesztése miatti kártérítési igény körében nem értékelhető. A károsultat arányos, de a halál bekövetkezésének számbavételénél alacsonyabb mértékű kártérítés illetheti meg. 36. Pf.I.20.572/2014.: A magzat biológiai okból eredő fejlődési rendellenességéért (Down-kór) az egészségügyi intézmény nem felel. Felelősség terheli azonban, ha a fejlődési rendellenességet felróható
7 mulasztása folytán nem ismerte fel kellő időben, erről az anyát nem tájékoztatta olyan időben, amikor még lehetőség lett volna a terhesség megszakítására. Ha az oksági összefüggés a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása és a terhesség megszakítása lehetőségének elvesztése között fennáll, sérül az anya önrendelkezési, a szülők családtervezési, valamint a gyerekek egészséges családban éléshez fűződő joga. 37. Pf.I.20.734/2013.: A súlyos, maradandó egészségkárosodással világra jött gyermek miatt az egészségügyi intézmény kártérítési felelősségét megalapozza annak szakvéleménnyel történő valószínűsítése is, hogy az intézmény késedelme hiányában reális, legalábbis minimális esély lett volna az egészséges, vagy kevésbé károsodott magzat megszületéséhez. Az esély elvesztése önmagában hátrány, ezért kárnak minősül, de a mulasztás (szerződésszegés, adott esetben késedelem) és az esély elvesztése között reális oksági összefüggésnek kell lennie. Az egészségügyi intézmény a kimentés körében bizonyíthatja, hogy a betegnek a mulasztás ellenére sem lett volna értékelhető esélye. 38. Pf.I.20.890/2013.: I. A személyre szabott tájékoztatás ismeretében a beteg önrendelkezési jogát gyakorolva szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve annak során mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. Nincs azonban szükség a beteg beleegyezésére, ha az adott beavatkozás vagy intézkedés elmaradása mások ideértve a magzatot is egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti. A választott beavatkozás kockázatának kisebbnek kell lennie az alkalmazás elmaradásával járó kockázatnál. II. Az egészségügyi intézmény eredményesen menti ki magát a felróhatóság alól, ha bizonyítja, hogy az elvárható gondossági mércének megfelelően jártak el a teljes szülés levezetése alatt, és nem merült fel olyan körülmény, mely arra utalna, hogy a választott műtéti módszer alkalmazásával elvették a magzat esélyét az egészséges vagy kevésbé károsodott megszületéshez. 39. Pf.I.20.156/2014.: Az egészségügyi intézmény szerződéses kötelezettségét megszegi, ha a nem megfelelően megválasztott, ellentétes utókezelési igényű műtétek a betegség gyógytartamát jelentős mértékben meghosszabbítják, ami a nem vagyoni kártérítés jogalapját is megteremti. 40. Pf.II.20.836/2013.: Az egészségügyi mentés igénybevételéhez való jog mindenkit megillet. A mentésre irányuló egészségügyi kötelmi jogviszonyt jogszabály hozta létre, amelyre a szerződésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. A mentőszolgálat nem tartozik kártérítési felelősséggel, ha a mentőegység a beteg rosszulléte miatt hívásra késedelem nélkül érkezik a helyszínre, és nem bizonyított, hogy a néhai halálát kezelési hiba okozta. FELSZÁMOLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁK (41-57. számú jogesetek) 41. Gf.III.30.092/2014. I. Nem érvénytelen az olyan engedményezést és tartozásátvállalást is tartalmazó szerződési konstrukció, melynek keretében a felszámolás alá került fővállalkozó az alvállalkozók jövőben elvégzendő, beruházást befejező munkálatai után a megrendelő felé keletkező díjfizetési jogát közvetlenül az alvállalkozókra engedményezi, és amelynek következményeként a jövőben a fővállalkozót terhelő, az alvállalkozókat megillető díjfizetési
8 kötelezettségeket a megrendelő átvállalja. II. A fellebbezési jogosultság független attól, hogy a fellebbező félnek van-e jogi érdekeltsége a támadott ítéleti rendelkezés megváltoztatását illetően, ez ugyanis olyan jogkérdés, amelyet a bíróságnak a fellebbezés érdemi elbírálása során kell eldöntenie. A felszámolás alá került gazdasági társaság jogi érdekeltségéből adódóan alperesként is jogosult a keresetet elutasító ítélet elleni fellebbezésre, figyelemmel a felszámolónak a hitelezői érdekvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeire. A jogi érdekeltségre figyelemmel megengedett fellebbezési jog azonban nem eredményezheti az anyagi jogi természetű jogvesztő megtámadási határidő megkerülését. 42. Gf.III.30.112/2014.: Ha a szerződő fél a szerződés semmissége iránti keresetében a jóerkölcsbe ütközés ténybeli alapjaként olyan körülményekre hivatkozik, amely adott esetben a Cstv. szerint önálló megtámadási kereset alapjául szolgál, a szerződés érvénytelensége a jóerkölcsbe ütközés címén nem állapítható meg. 43. Gf.III.30.257/2014.: A felszámolási eljárást megelőzően az eladó adós által tulajdonjog fenntartással kötött adásvételi szerződés érvénytelenségére irányuló megtámadása esetén az adós vagyonának csökkenése hiányában a megtámadás alaptalan. 44. Gf.III.30.127/2014.: A felszámolási eljárás elrendelése előtt kötött adásvételi előszerződés vonatkozásában is megilleti a felszámolót a jogszabályon alapuló, indokolás nélküli felmondási jog, amelynél fogva a végleges adásvételi szerződés sem hozható létre. 45. Gf.III.30.149/2014.: I. Ha a peres eljárás tartama alatt az alperesi gazdálkodó szervezettel szemben felszámolási eljárás elrendelésére került sor, a bíróságnak hivatalból vizsgálnia kell, hogy a követeléssel élő felperes hitelezői igényét a felszámolási eljárásban bejelentette-e, és a regisztrációs díjat befizette-e. Ha a hitelezői igénybejelentésre és a regisztrációs díj befizetésére a jogvesztő határidőn belül nem került sor, az alanyi jog, a követelés megszűnik, ezért a keresetet a tárgyának vizsgálata nélkül, érdemben el kell utasítani. II. Ha a felperes a felszámolási eljárás során hitelezői igényét bejelenti, de ún. behajthatatlansági nyilatkozat kiadását kéri és ennek a felszámoló eleget tesz, a hitelező további igényérvényesítésre az adóssal szemben nem jogosult, további anyagi jogi igénye a peres eljárásban sem nem lehet. 46. Gf.I.30.464/2013.: Az építési-vállalkozási szerződések körében alkalmazott ún. jóteljesítési garancia annak biztosítására szolgál, hogy a megrendelő a visszatartott vállalkozói díjból elégítse ki a hibás teljesítésből eredő esetleges követeléseit, ha a kivitelező a jótállási, szavatossági alapon fennálló kötelezettségeit nem teljesítené. Az ilyen megállapodás tartalmilag megfelel az óvadék nyújtásának, ezért arra a felszámolási eljárás körében is az óvadék szabályai az irányadók. 47. Gf.III.30.173/2014.: A vezető tisztségviselő hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettsége szempontjából a vagyoncsökkenés akkor is bekövetkezhet, ha az ügylet eredményeként egyes hitelezői követelések megszűnnek, az ugyanis az aktív vagyon csökkenését jelenti. Vagyoncsökkenést okoz a társaság tartozásának növekedése, a követelések behajtásának elmulasztása, és vagyoncsökkenést okoznak a fiktív, illetőleg értékaránytalan szerződések is.
9 48. Gf.III.30.267/2013.: A vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállása szempontjából a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után a vezető döntési szabadsága kiterjed ugyan arra, hogy a lejárt tartozásokat milyen sorrendben elégíti ki, ezt azonban csak addig az időpontig teheti meg, amíg előrelátható, hogy az adós készpénz vagyona az összes lejárt és lejáró követelésre fedezetet nyújt. A tagok által nyújtott kölcsönnek a társaság vagyonából történő visszafizetése szükségképpen meghiúsítja a többi hitelezői követelés teljes körű kielégítését. A társaság hitelezőinek érdeke azt kívánja meg, hogy a vezető tisztségviselő a saját a csődtörvény kötelező kielégítési sorrendre vonatkozó szabályai folytán hátrasorolt követeléséhez másokat megelőzően ne jusson hozzá, ezáltal a társaság vagyonát ne csökkentse. 49. Gf.III.30.466/2013.: A vezető tisztségviselő hitelezőkkel szembeni helytállása szempontjából a kimentés során az ügyvezető javára lehet értékelni azt a pénzösszeget, amelyet a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően tagi kölcsönként a társaság rendelkezésére bocsátott és az ilyen helyzet elhárítása érdekében használt fel. Az átadott összeggel az okozott vagyonhiány mértékét csökkenteni lehet; adott esetben a tagi kölcsön összegének elszámolása a kereset elutasítására is vezethet. 50. Gf.III.30.431/2013.: I. Ha a vezető tisztségviselő az adóstól vásárolt ingatlan vételárát nem egyenlítette ki, a vételár megfizetése iránti követelés vele szemben érvényesíthető, ezért önmagában vagyoncsökkenést nem okoz. A vagyoncsökkenés miatt akkor tartozik helytállással, ha mulasztása folytán a követelés érvényesítésére irányuló jog elenyészett (elévült). II. Ha a vezető tisztségviselő közli a felszámolóval, hogy a társaságnak követelése áll fenn, de nem jelöli meg a követelés érvényesítéséhez szükséges adatokat, erre nézve nem adja át a bizonyítékokat, a követelés érvényesíthetőségének hiánya miatt a tisztségviselő által okozott vagyoncsökkenés ténye megállapítható. 51. Gf.III.30.479/2013.: Jogszabály megkerülésére és kijátszására irányul az adós cég ügyvezetője és egy csődjogi szakértő cég közötti engedményezést is tartalmazó megállapodás, amelynek kizárólagos célja, hogy a megbízott bevonásával elérjék a követelés kedvező, privilegizált besorolását, és ezáltal kényszeregyezség létrehozását. 52. Fpkhf.III.30.158/2013.: A kijelölt felszámoló a saját szervezeti egységein kívüli, külső harmadik személynek más szervezetnek vagy természetes magánszemélynek a felszámolási eljárás lefolytatását sem egészben, sem pedig részegységként nem engedheti át. Ilyen tevékenységre megbízási szerződés tartós (állandó) megbízási jogviszony sem létesíthető, akkor sem, ha a felszámolás átengedése egyébként a felszámolói díjat nem növelné meg. Ha a felszámolóbiztos köt a felszámolóbiztosi teendők egy részének ellátására ilyen (tartós) megbízási szerződést, a felszámoló helyi megbízottjaként eljáró személy hitelezőknek küldött felhívásai hatálytalanok. 53. Fpkhf.III.30.021/2014.: A felszámolási eljárás lezárási szakaszában, az adós vagyontárgyainak értékesítését követően a felszámoló felmentése indokolatlan, az erre irányuló kérelem alaptalan. 54. Fpkhf.III.30.313/2013.: A felszámoló mulasztása megállapítható, ha a zálogtárgy értékesítése után, a megtámadási határidő elteltét követően nem intézkedik haladéktalanul az általa helyesnek tartott elszámolás szerinti összeg jogosult részére történő kifizetéséről. Nem kötheti a kifizetést ahhoz a
10 feltételhez, hogy a jogosult az elszámolás minden elemét fogadja el; a kifogással érintett tételen kívül a nem vitatott összeg visszatartása a felszámoló részéről jogszabálysértő. 55. Fpkhf.III.30.401/2013.: A felszámolási eljárásban a vitatott hitelezői igény elbírálása során is hozható mulasztásos határozat, ha a hitelező a törvénynek megfelelő felhívás és tájékoztatás ellenére bizonyítási kötelezettségének a követelése tekintetében nem tesz eleget. 56. Fpkf.III.30.030/2014.: Ha a hitelező több, különböző, együttesen jelentős összeget kitevő számlakövetelései alapján indít az adóssal szemben felszámolási eljárást, de a tartozás ténylegesen csak 200.000,- Ft alatti összeg erejéig nem vitatott, a felszámolási eljárást meg kell szüntetni. 57.Vpkf.III.30.097/2014.: A vagyonrendezési eljárás olyan tárgyakra indulhat, amelyek a törlés időpontjában a törölt cég vagyonához tartoztak. Azt pedig, hogy mely vagyontárgyak tartoztak a cég vagyonához, mely ingó, ingatlan dolognak volt tulajdonosa, illetve vagyoni értékű jogoknak, követeléseknek volt jogosultja a polgári anyagi jogi szabályok határozzák meg. A jogi személy megszűnésekor (törlésekor) meglévő vagyon nem válik uratlanná, hanem az ún. likvidációs hányad a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon a jogi személy (megszűnéskori) volt tagjait illeti, a részesedésnek meghatározott hányadban. Azok a vagyontárgyak, amelyeket a cég értékesített és tulajdonjogát átruházta akkor sem tartozik vagyonába, ha az a könyveiben szerepel. TÁRSASÁGI JOG (58-63. számú jogesetek) 58. Gf.I.30.299/2014.: I.Ha a társasági szerződés szerint a kft. képviseletére két ügyvezető jogosult, akiknek képviseleti módja együttes, az ügyvezetők eltérő előadásai, a társaság érdekeinek ellentétes képviselete esetén a társaság legfőbb szervének feladata a társaság perbeli képviseletének eldöntése. Taggyűlési határozat esetén érdemi jognyilatkozatot a képviseletre jogosultak nem tehetnek, hanem arra a taggyűlési határozattal ezzel megbízott személy jogosult. II. A korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó törvényi szabályozás nem teszi lehetővé az üzletrészre fennálló közös tulajdon természetbeni megosztását. Az ilyen megszüntetés a társaság életébe való meg nem engedett beavatkozást, a társasági szerződés módosítását jelentené. 59. Gf.I.30.359/2013.: Ha a részvényes a részvénykönyvbe történő bejegyzés jogszabályi feltételeit a részvénykönyv lezárásának időpontjáig maradéktalanul teljesítette, és részvényesi jogállásának elismerését, ebből eredő jogainak gyakorlását kizárólag a részvénytársaság igazgatósági tagjának felróható magatartása akadályozta, a részvénytársaság nem hivatkozhat a részvényessel szemben a részvényesi jogok gyakorlásának kötelmi hatályú feltételeként szabályozott részvénykönyvbe történő bejegyzés hiányára. Az egyoldalú döntési pozícióba került fél felróható magatartása nem vezethet a részvényesi jogosultságok korlátozásához, ellehetetlenítéséhez, az így hozott közgyűlési határozatok törvénysértőek. 60. Gf.III.30.296/2013.: I. Ha a társaságból kizárt tag üzletrészének árverési értékesítése során a társaság indokolatlan korlátozó feltételeket alkalmaz, amellyel megakadályozza, hogy az értékesítés a piacon elérhető legmagasabb áron történjen, a jogellenesen lebonyolított árverést eredménytelennek kell tekinteni.
11 II. Az árverés eredménytelensége következtében a kizárt tag a társaság árveréskori saját tőkéjéből a rá eső részesedésre tarthat igényt, melyet nem a könyv szerinti, hanem a saját tőke korrigált piaci értékén kell meghatározni. 61. Pf.II.21.028/2013.: A betéti társaságra vonatkozó törvényi rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy a bíróság a közös tulajdonra vonatkozó szabályokat alkalmazva az egyik társasági tag részesedését egy másik tag tulajdonába adja. A betéti társaság tagja a tagsági jogviszonya megszűnése esetén követelheti a társasági részesedése értékének megtérítését, amelyet a gazdasági társasággal és nem a volt házastársával szemben érvényesítheti. 62. Pf.II.20.312/2014.: I.A korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó törvényi rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy a bíróság a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazva az egyik társasági tag üzletrészét egy másik tag tulajdonába adja. Ha a kft. tagja az üzletrésze tulajdonjogát át kívánja ruházni, úgy a tagtársat elővásárlási jog illeti meg, arra azonban nem kötelezhető, hogy a másik tag üzletrészét magához váltsa. II. Ha a haszonélvezeti jog ugyanazon a dolgon egyidejűleg több személyt is megillet, a birtoklás, használat, hasznosítás körében a közös tulajdonra vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazhatók. A haszonélvezők e kérdésekben együttesen jogosultak dönteni, együttértésük hiányában bármelyikük a bíróság döntését kérheti. Nem alkalmazhatók ugyanakkor a haszonélvezeti jogra a közös tulajdon megszüntetését szabályozó rendelkezések. 63. Gf.I.30.347/2014.: I. Nem minősül a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvénybe ütköző magatartásnak, ha a könyvvizsgáló a megbízotti feladatokat a versenytársakhoz képest alacsonyabb díj ellenében, vagy átmenetileg ingyenesen látja el. II. A szakértőhöz egyes kérdések feltevését ugyan a felek is indítványozhatják, a bíróságnak azonban nincs olyan kötelezettsége, hogy a kérdéseket a szakértőnek változatlan tartalommal feltegye. A tárgyalásvezetés körében a bíróság feladata, hogy szakvélemény beszerzésére a perben releváns kérdések tekintetében kerüljön sor.