Hegedős Gábor 1 A lakóparkokban élık és környezetük szociálgeográfiai kapcsolatai 1. A lakóparkok általános jellemzıi A lakópark (angolul: gated community) posztmodern korunk sajátos globális jelensége, amely ma már széles körben ismert mindenütt a világon. Kutatásunkban esettanulmányok bemutatásán keresztül arra keressük a választ, hogy külföldön és hazánkban mi jellemzi a lakóparkok és környezetük szociálgeográfiai kapcsolatrendszerét. A lakóparkok és környezetük közti térbeli viszonyt és kapcsolatrendszert a lakó-, a munka- és a közlekedés- és kommunikáció funkciók segítségével vizsgájuk meg részletesebben. Fıként a külföldi szakirodalom vonatkozó eredményeit foglaljuk össze, majd a magyar lakóparkok esetén ismertetjük a rendelkezésre álló kevés kutatási tapasztalatot. Az egyes társadalmi, etnikai csoportoknak a településen belüli szegregált részekbe való elkülönülése hosszú történeti múltra visszatekintı jelenség. Az ókorban és a középkorban a fallal körülvett enklávék nemcsak erıdítmények, hanem az uralkodó, illetve a feudális arisztokrácia más tagjai biztonságának jelképei is voltak egyúttal (BLAKELY, L. SYNDER, M.G. 1999). Az újkortól, az állampolgári jogegyenlıség megszületésétıl kezdve az etnikai alapú lakóhelyi szegregáció fokozatosan elveszítette törvényi, intézményi jogalapját, és a jövedelmi alapú szegregáció váltja fel, illetve társul mellé. A külvilágtól elzárkózó, privát csoportos lakóforma az újkorban is, napjainkig tovább létezik. Európában már a 19. században több helyen (például Párizsban, Berlinben) a mai lakóparkokhoz hasonló jellegő létesítményeket építettek (azaz a lakópark nem amerikai találmány, GLASZE, G. WEBSTER, C. FRANTZ, K. eds. 2006). Mindazonáltal a gated community-k az 1960-as, 1970-es évekig ritkának számítottak, modern formái ekkor kezdtek terjedni elıször az Amerikai Egyesült Államokban, nyugdíjas lakóparkok formájában. Késıbb az USA vidéki térségeiben és nyaralóhelyein, majd a középosztály elıvárosaiban is feltőntek. Az 1980-as években a golfpályák körül, a szuburbán egycsaládos házak zónájában, és a sőrőn beépített városi apartman létesítmények övében is burjánzásnak indultak. Az 1980-as évek vége óta az Egyesült Államok tájképének elmaradhatatlan, tipikus jellemzıi (BLAKELY, L. SYNDER, M.G. 1999). Sıt, immár az egész világon gyorsan nı a számuk, globális, Latin-Amerikától Kínáig divatba jövı jelenségekké váltak. Sok helyen speciális, helyi tényezık is hozzájárultak sikerükhöz (WU, F. WEBBER, K. 2004). Európában is gyarapodott számuk, de itt az USA-hoz viszonyítva eddig relatíve még kevés a lakópark Az ırzött gated community-k elıször az 1980-as években jelentek meg Európa mediterrán tengerpartjain. Az 1990-es években szuburbán lakóparkok sora alakult ki Madrid, és Lisszabon környékén. Nagy-Britanniában is többféle típusuk létesült. Bécs és Berlin nagyvárosi régióban, Kelet-Közép-, és Kelet-Európában is ekkor tőntek fel (LENTZ, S. 2005). A lakóparkokat diszciplínától függıen sokféle módon lehet definiálni. Egy részletes amerikai meghatározás szerint olyan lakócélú létesítmények, melyeket falak, kerítések, vagy cserjékkel, bokrokkal borított földsáncok vesznek körbe, és melyeknek biztosított, lezárt a bejárata. A házak, utak, járdák, és egyéb létesítmények az említett akadályokkal bekerítettek; a bejárati kapukat ırök mőködtetik, vagy kulccsal, illetve elektronikus azonosító kártyával nyithatók. A létesítményen belül gyakran ún. szomszédságfigyelı szervezet mőködik, vagy hivatásos biztonsági személyzet járırözik gyalog, vagy gépkocsival. Nemcsak a lakóparkban 1 Hegedős Gábor Szegedi Tudományegyetem, Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged E-mail: hegedusgab@gmail.com 47
élık otthonainak, de a területükön található közösségi tereknek és szolgáltatásoknak (utak, parkok, berendezések) is korlátozott az elérhetısége a külvilág számára. A lakóparkok nagysága néhánytól több tízezer lakóegységig terjedhet. Sok közülük golf- és teniszpályákat, fittneszközpontokat, úszómedencéket, tavakat, stb. is magában foglal (Frantz in SETHA, L. 2004). Számos országban ma már a lakóparkokat többnyire a beruházók által létrehozott szervezetek irányítják. Területükön minden ingatlantulajdonosnak jogi tulajdona van a lakóparkok létesítményeiben. Választott tanácsok felügyelik a közös tulajdont, és minden egyes új tulajdonos egy szerzıdést ír alá, ami sokféle, néha meglehetısen szigorú és gyakran megsértett szabályt foglal magába (BLAKELY, L. SYNDER, M.G. 1999). Az ingatlan fejlesztıi az említett szervezetek révén gondoskodnak az építészeti egyformaságról, az építészeti standard betartásáról. A szervezetek gyakran antidemokratikus jellegőek, például némelyikben a szavazatok száma az illetı tulajdonának értékétıl függ (BLAKELY, L. SYNDER, M.G. 1999). Mi a környezetétıl kerítéssel elválasztott és ırzött, legalább 10 lakóegységet magában foglaló településrészeket tekintjük lakóparknak. Hazánkban kevés a valódi, az említett szolgáltatásokat nyújtó funkcionális lakópark. A legtöbb magyar lakópark semmiben sem hasonlít nyugati társaihoz: nem ırzik ıket (nincs ellenırzött bejáratuk), fizikailag nincsenek elválasztva a környezetüktıl, és például semmilyen, vagy a nyugati lakóparkokhoz képest csak jóval kevesebb szolgáltatást nyújtanak lakóiknak. A nem ott élık sincsenek annyira kirekesztve a lakóparkok területérıl, mint a nagyvilágban általában máshol (BOROS L. HEGEDŐS G. PÁL V. 2005, CSAPÓ T. 2005). A lakóparkok tudományos kutatása csak késve követte megjelenésüket külföldön, hazánkban pedig még kezdeti állapotban tart. A lakóparkok kialakulásáról és elterjedésérıl ma már hatalmas, sıt egyre növekvı terjedelmő, túlnyomórészt angol nyelvő szakirodalom áll rendelkezésre (lásd például BLANDY, S. et al. 2003 áttekintését), a hazai szakirodalom azonban még nem annyira kiterjedt. A lakóparkokat építészek, geográfusok, szociológusok, közgazdászok, jogászok stb. sokféle szempont alapján, egymástól olykor gyökeresen eltérı nézıpontból és céllal vizsgálják. A társadalomföldrajzon belül a lakóparkok vizsgálata leginkább a településföldrajz és a szociálgeográfia tárgyköréhez sorolható. Társadalomföldrajzi szempontból a lakóparkok térbeli elhelyezkedése, terjedése, a létesítmény lakóinak térhasználati konfliktusai, térpályáinak változása jelenthetnek kutatási témát. A településen belüli zárt, fizikailag elkülönített lakórészek kialakulásában, létezésében számos globális, regionális, és lokális szintő gazdasági, társadalmi, kulturális stb. tényezı játszik szerepet (ATKINSON, R. BLANDY, S. eds. 2006). A történeti elızmények továbbélésén kívül gazdasági és földhasználati és szociológiai tényezık egyaránt hozzájárulnak a lakóparkok kialakulásához. A lakóparkok elterjedéséhez a lakóparkok iránti kereslet gerjesztésének változatos módszereivel a beruházók, ingatlanfejlesztık is hozzájárulnak (HOOK, D VRODLJAK, M. 2002) 2. A lakóparkok létesítése mind a bennük élık, mind pedig a lakópark környezete számára sokféle elınnyel és hátránnyal járhat (BLAKELY, L. SYNDER, M.G. 1999), amelyeket a lakóparkokat kutatók olykor teljesen eltérıen ítélnek meg. A lakóparkok hatásai a települések egésze, és a lakóparkokban élık számára teljesen mások is lehetek. A települések szempontjából a lakóparkok például olykor jelentıs bevételeket (az ingatlanok befektetıknek való eladása, tehetısebb lakosok letelepedése), az érintett helyszínek, városrészek ingatlanjainak felértékelıdését jelenthetik, de jelentıs 2 Lásd még például TIMÁR J. a lakásépítı beruházók fogyasztókra irányuló manipulációját elemzı munkáját (TIMÁR J. 2001). A szerzı elemzésében kifejti, hogy véleménye alapján az USA-ban, és hasonlóképpen Magyarországon is a szuburbán térségekbe, (így azok lakóparkjaiba) is (ki)költözık valójában nem a fogyasztói szuverenitásból eredı saját döntésüket, preferenciáikat követik, hanem a befektetık által felkínált (fogyasztási, azaz lakásvásárlási) alternatívákat fogadják el, és választanak közülük. 48
közterületeknek magántulajdonba kerülését, a települések terének fragmentálódását, a kirekesztés és a szegregáció gyakorlatának megvalósulását és növekedését, illetve dzsentrifikációt is elıidézhetnek a településeken. A lakóparkoknak világszerte, így Magyarországon is többféle típusuk létezik, tipizálásuk számos tulajdonságuk (például az általuk nyújtott szolgáltatások) alapján lehetséges (BLAKELY, L. SYNDER, M.G. 1999, GLASZE, G. 2002). A magyar lakóparkokat alapvetıen családi házas, illetve társasház jellegő típusra különíthetjük el (KOVÁCS K. 2006). 2. A lakóparkok szociálgeográfiai jellegő vizsgálati lehetıségei A lakóparkoknak kifejezetten szociálgeográfiai jellegő vizsgálatára még kevés alkalommal került sor idáig külföldön és hazánkban. Felvetıdhet a kérdés, hogy egyáltalán van-e értelme ilyen kis területő településrészeket a szociálgeográfia vizsgálat keretében környezetüktıl elkülöníteni és önálló téregységként kutatni, illetve, hogy milyen szociálgeográfiai funkciókat érdemes vizsgálni az esetükben. Feltételezzük, hogy a nyugati típusú, kerített és ırzött lakóparkok karakteresen eltérnek környezetüktıl, mivel viszonylag homogén, azonos társadalmi-gazdasági helyzető csoportok (általában a felsı-középosztály) lakják ıket. Ezen kívül a lakóparkok száma, és területe egyre nı Magyarországon is. Az említett két tényezı miatt a nagyobb kiterjedéső, nyugati típusú lakóparkokat véleményünk alapján szociálgeográfiai szempontok alapján is érdemes vizsgálni. Ellentétben a kisebb kiterjedéső, el nem kerített társaikkal, amelyek feltevésünk szerint nemigen térnek el tágabb környezetük szociális karakterisztikájától, és ennélfogva a településen belüli lakóhelyi szegregáció sem mérhetı igazán megfelelı módon velük. A nyugati típus lakóparkjai viszont különálló, szociálgeográfiai mikroterekként értelmezhetıek. A Partzsch-féle szociálgeográfiai alapfunkciók (Partzsch in BERÉNYI, I. 1992) közül leginkább a lakó-, a közlekedés- és kommunikáció, illetve a munkafunkciót vizsgálták közvetlenül az eddigi kutatások. Az ellátás-szolgálatatás, az oktatás-képzés, a szabadidıeltöltés és a lokális létforma funkciók vizsgálatára csak részben, vagy egyáltalán nem került sor. A lakóparkok kutatását megnehezíti, hogy általában sem Magyarországon, sem pedig külföldön nem állnak rendelkezésre velük kapcsolatban hivatalos primer adatbázisok, statisztikák, elkülönített népszámlálási adatok. Ez azért is sajnálatos, mert egy, kifejezetten a lakóhelyi szegregáción alapuló településformáról van szó, amely környezetétıl fizikailag (és gyakran jogilag) egyértelmően elkülönül, és empirikusan nem egyszerő adatokat nyerni róla (például a lakóparkba való bejutás nehézségei, az ott élık bizalmatlansága). Mivel nemigen létezik más adatforrás, ezért mégis nagy szerepe van a gated community-k esetén az empíriának, a különbözı, másodlagos adatforrásoknak és az ezekhez kapcsolódó kutatási módszereknek (például internetes médiaelemzés, terepbejárás, helyszíni megfigyelés, kérdıívezés, interjúk készítése, mőholdas és egyéb térképezés). A megfelelı módon végzett internetes médiaelemzés (például lakóparkos hirdetések) a lakópark-kutatás elfogadott módszerének számít a nemzetközi szakirodalomban (lásd például GRANT, J. 2006). 3. A lakóparkok szociálgeográfiai vizsgálata külföldön BLANDY, S. és társai szisztematikus áttekintése alapján (BLANDY, S. et al. 2003) a legtöbb, lakóparkokkal kapcsolatos kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a lakóparkokban élık szegregálva élnek a közvetlen környezetüktıl, amelyet nem ismernek, és a lehetıség szerint többnyire elkerülnek. A lakóparkok és szomszédságaik között nem léteznek szorosabb kapcsolatok, és a falakon belül lakók többsége számára kifejezetten ellenszenves a lakóparkok tágabb környezete. 49
Castell egy londoni esettanulmányában (CASTELL 1997 in BLANDY, S. et al. 2003) a brit fıváros Bow Quarter nevő negyedében egy korábbi épületek átalakításával létrehozott lakóparkot vizsgált. Sokoldalú, változatos módszertanú kutatást végzett. A kérdıívezés és az interjúk alapján a lakóparkban élık számára kifejezetten ellenszenves a környezetük. A falak között élı válaszadók több mint fele a bevásárlás, bankba járás és parklátogatás céljain kívül soha más céllal nem járt a lakópark környékén. Lemanski hasonló tapaszaltokról számol be egy dél-afrikai, túlnyomórészt, de nem kizárólag fehér jómódúak által lakott lakópark (Silvertree), és a közeli, sötét bırőeknek otthont adó kis alapterülető házakból álló településrész (Westlake) kapcsolatát vizsgálva. Tapasztalata szerint a két térbeli egység társadalmilag, és funkcionálisan teljesen el van szigetelıdve egymástól (LEMANSKI, C. 2002). A Silvertree-iek több mint fele sohasem járt Westlake-ben. Akik már voltak ott, azok például alkalmazottak felfogadása, és nézelıdés céljából fordultak meg a településrészben (a nézelıdéshez kötıdıen negatív élményekrıl számoltak be, és többet nem kívántak Westlake-be menni). A Westlake-iek Silvertree-i látogatásainak elemzésekor célszerő figyelembe venni, hogy ık önszántukból nem léphetnek a lakópark területére. E kissé egyoldalú térbeli kapcsolat keretében némelyikük munkásként jutott az elit lakópark területére. Atkinson és Flint széles körő, lakóparkokkal kapcsolatos kutatást végzett Angliában (ATKINSON, R. FLINT, J. 2003). Az összes angliai tervezési helyhatóságot, és más hatósági szerveket érintı kérdıívezésbıl, nemzeti kulcsszereplıkkel folytatott interjúkból, és 10 kiválasztott lakóparkon belüli strukturált megfigyelésekbıl álló vizsgálatuk során a lakóparkok Anglián belüli elterjedésérıl, jellemzıirıl kívántak információkat szerezni. Tapasztalataik szerint a lakóparkokban élık jelentıs része ún. globális életstílust folytató, multinacionális vállalatoknál dolgozó, külföldi nemzetiségő állampolgár. A falak mögött élıkkel készített interjúk alapján a gated community-k lakosainak életében igen nagy szerepet játszik például a (késı estig folytatott) munka, s a gyakori költözés, helyváltozatás. Jó néhányan közülük nem vásárolnak a helyi üzletekben, és nem használják a közeli, lakóparkon kívüli szabadidıs lehetıségeket, hanem a messzebb lévı, saját, nemzeti kultúrájukhoz tartozó speciális boltokba járnak. A lakóparkon kívüli térségükkel való kapcsolathiányuk számtalan formában érhetı tetten, de sok esetben még a lakóparkon belül sem tartják egymással a kapcsolatot. A lakóparkban élık fı közlekedési útjai a magas gépkocsi-függıségő zárt közösségek lakóinak elkülönült, utazási módjait jelentik, amelyek megakadályozzák a nem kívánt személyekkel való társas érintkezést. A szerzık lakóparkokban végzett strukturált megfigyelései alapján a gépkocsik (a két színtér közti helyváltoztatás eszközeiként) igen fontos szerepet játszanak a lakosok életében. A kutatók szerint a gépkocsiállományon belül a nagyobb kocsik, luxusjármővek, és furgonok aránya a legnagyobb, de a terepjárók is gyakoriak. A gépkocsik legfıbb funkciója a környezettel való nem kívánt társadalmi érintkezés (például az idegenekkel való kellemetlen találkozás) elleni védelem. Ezen kívül a biztonság is fontos (ami a helyváltoztatás során igen lényegesnek minısül): a lakóparkiak (nem kívánt) közösségi életének tartománya tulajdonképpen a kocsi és az iroda-, vagy boltajtó (célállomás) közötti távolságra szőkül. A kutatók e jelenség kapcsán a tér mozgékony, a térpályák szegregációját elısegítı privatizációjáról beszélnek. Ha a helyváltoztatás, utazás közben néha mégis gyalog kell menniük a gated community-kben élıknek (például a munkahelyük városában), akkor veszélyérzet tölti el ıket. A külföldiek gyakran lakóparkjukon belüli saját (például amerikai) iskolába járatják gyerekeit. Az egyik interjúalany még azt is kiemeli elınyként, hogy a lakópark, ahol él, közel van jónéhány multinacionális cég központjához. A lakóparkok és környezetük közti (szociálgeográfiai) kapcsolatok hiányát, a különbségeket, és a szembenállást hangsúlyozó kutatásokon kívül azonban kis számban bár, de más eredményekre jutó kutatások is léteznek. 50
Ezek közül Salcedo és Torres 2004-es chilei, santiagói vizsgálatát érdemes kiemelni (SALCEDO, R. TORRES, A. 2004). A kutatók a lakóparkokban és a környezetükben végzett mélyinterjúkat készítettek, amelyben a Villa la Esperanza szegénynegyed, és a környezı lakóparkok egymáshoz való viszonyulását, és kapcsolatait vizsgálták. Némileg meglepı és a Los Angeles-i iskola képviselıinek ellentmondó kutatási eredményeik alapján a vizsgált lakóparkokban élık és az említett szegénynegyed lakói között még a nagy társadalmigazdasági eltérések ellenére is kölcsönös funkcionális kapcsolatok léteznek (például barátságok, ismeretségek, a lakóparkon kívül élık munkát végeznek a lakóparkban). Ennek alapján nem meglepı, hogy az említett esetben a falakon belül és kívül élık egymásról alkotott képe nem olyan rossz, mint amit más, az eddig említett kutatások hangsúlyoztak. 4. A lakóparkok szociálgeográfiai vizsgálata Magyarországon Eddigi, folyamatban lévı vizsgálataink alapján Magyarországon az ellátó-szolgáltató funkció (például üzletek, egészségügyi ellátás, iskolák) általában sem a nyugati, sem a magyar lakóparktípusok esetén sem jellemzı. Bár az igazi magyar gated community-k nyújtanak néhány luxusszolgáltatást (az ırzésen kívül például sportolási lehetıséget), ezek korántsem tekinthetıek teljes körőeknek. Ennek részben az is az oka, hogy a hazai lakóparkok viszonylag kisebb kiterjedésőek nálunk nincsenek még olyan város mérető, a falakon belül például iskolával vagy uszodával ellátott lakóparkok, mint külföldön (lásd például BLAKELY, L. SYNDER, M. G. 1997), és túl kicsi a falakon belüli vásárlóerı a vállalkozások számára. Ennélfogva a lakóparkban élık az ellátó-szolgáltató funkciók zömét a lakóparkon kívül veszik igénybe. Magyarországon a lakóparkok és környezetük közötti éles elkülönülés csak a nyugati típusú lakóparkokban (leginkább Budapest külsı kerületeiben és szuburbán zónájában) figyelhetı meg. Az említett lakóparkok esetén kevés a kapcsolat a lakóparkok és környezetük között. Az intenzív lakóhelyi szegregáció a Budapestre, vagy a budapesti belvárosba irányuló személygépkocsival való ingázással társul (az angliai esettanulmányokhoz hasonló módon). Az ellátó-szolgáltató funkciók térbelisége, az adott lakóparkhoz való közelsége igen fontos a lakóparkok marketingjében is. A beruházók egy része hirdetéseiben térképeken tünteti fel a lakóparkok környéki közhivatalokat, egészségügyi létesítményeket és vásárlási lehetıségeket, azok könnyő és gyors megközelíthetıségét, gyakran még az eljutási módot is megadva hozzájuk. Feltehetıleg a nyugati típusú lakóparkokban élık másféle ellátó-szolgáltató egységeket (magasabb színvonalúakat) vesznek igénybe, mint a gyakran alacsonyabb társadalmi státuszú környékbeli lakosság. Ez a feltételezésünk is még további kutatásokat igényel. Összegzésképpen elmondható, hogy a lakó-, munka-, és közlekedés- és kommunikáció szociálgeográfiai funkciókat érdemes a lakóparkok, és környezetük esetén vizsgálni, mivel így lehetıvé válik a kapcsolatok jellegének, és erısségének társadalomföldrajzi szempontú vizsgálata. Ezidáig még kevés a témában rendelkezésre álló szakirodalom. Külföldön többnyire nincsenek, vagy csak hiányosak a kapcsolatok a lakóparkok és környezetük között. Magyarországon ez feltehetıen csak a nyugati típusú lakóparkokra igaz, mivel az el nem kerített, olcsóbb lakóparkokba kevésbé jómódú, a környezetüktıl jövedelmüket és életformájukat tekintve annyira nem különbözı csoportok költöznek általában. 5. Összegzés Az igazi, ırzött és elkerített lakóparkokban élık esetében érdemes vizsgálni, hogy hol és hogyan, illetve közvetlen környezetükhöz képest milyen eltérésekkel veszik igénybe a szociálgeográfiai funkciókat. Azt is célszerő kutatni, hogy vannak-e, és ha igen, akkor 51
milyenek a szociálgeográfiai kapcsolataik a környékükkel. A rendelkezésre álló kevés külföldi és hazai kutatás szerint a lakóparkokban élık és közvetlen környezetük közötti szociálgeográfiai kapcsolatrendszer gyakran nem létezik, vagy hiányos, és egyoldalú. A jövıben valószínőleg egyre növekvı elkülönülés, és súlyosabbá váló problémák kapcsolódnak a vizsgált kérdésekhez. Még további, hasonló jellegő hazai és nemzetközi kutatásra lenne szükség, hogy a lakóparkok és környezetük szociálgeográfiai kapcsolatait még alaposabban megvizsgáljuk. E kutatásoknak célszerő lenne a falakon belül és kívül élık térpályáira (idıföldrajzi megközelítés) is kiterjedni. A lakóparkok kiváltotta településpolitikai problémák száma is nıhet, amire a magyar településpolitikának célszerő lenne még jobban felkészülnie (szigorúbb engedélyezési eljárással, a társadalmi és környezeti hatások gondosabb mérlegelésével és esetleg újabb szabályozási eszközökkel). Irodalom ATKINSON, R. FLINT, J. 2003: Fortress UK? Gated communities: the spatial revolt of the elites and time-space trajectories of segregation. Keynote paper, University of Glasgow ATKINSON, R. BLANDY, S. (eds.) 2006: Gated communities. Routledge Studies in Human Geography, Routledge, London New York, 242p. BLAKELY, L. SYNDER, M. G. 1999: Fortress America: Gated communities in the United States. Brookings Institution Press, Washington D.C. 209p. BLANDY, S. et al. 2003: Gated communities: A Systematic Review of the Research Evidence. University of Bristol University of Glasgow, 63p. BERÉNYI I. 1997: A szociálgeográfia értelmezése. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 135p. BOROS L. HEGEDŐS G. PÁL V. 2006: Globalizációs hatások alföldi városainkban a városszerkezet és a településkép átalakulása. MTA, III. Magyar Földrajzi Konferencia, Budapest, CD melléklet CSAPÓ T. 2005: A magyar városok településmorfológiája. Savaria University Press, Szombathely, pp. 52-53 GLASZE, G. 2002: Wohnen hinter Zäunen bewachte Wohnkomplexe als Herausforderung für die Stadtplanung In: Gestring, N. et al. (Hrsg.): Jahrbuch StadtRegion 2002, Leske und Budrich, Opladen, pp. 75-96 GLASZE, G. WEBSTER, C. FRANTZ, K. (eds.) 2006: Private communities: Global and Local Perspectives. Routledge Studies in Human Geography, Routledge, London New York, 242p. GRANT, J. 2006: Planning responses to Gated Communities in Canada In: Gated communities, Routledge Studies in Human Geography, Routledge, London New York, pp. 84-96 HOOK, D. VRODLJAK, M. 2002: Gated communities, heterotopia and a rights of privilege: a heterotopology of the South-African security-park In: Geoforum, 2. pp. 195-219 KOVÁCS K. 2006: Lakóparkok vizsgálata Magyarországon és néhány angolszász országban. Diplomamunka, SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, 55p. LEMANSKI, C. 2002: Spaces of exclusivity, or connection? Linkages between a security village and its poorer neighbour in a Cape Town master plan development. Dark Roat Occasional Paper Series, No.21, 32p. LENTZ, S. 2006: More gates, less community? Guarded housing in Moscow In: Glasze, G. Webster, C. Frantz, K. (eds.): Private communities: Global and Local Perspectives, Routledge Studies in Human Geography, Routledge, London New York, pp. 206-221 LEISCH, H. 2002: Gated communities in Indonesia. Cities, 5. pp. 341-350 MILLER, C. M. BLEVINS, A. 2005: Battlement Mesa: a case study of community evolution. The Social Science Journal 1. pp. 1-12 SALCEDO, R. TORRES, A. 2004: Gated Communities in Santiago: Wall or Frontier? International Journal of Urban and Regional Research, Vol.28, No.1, pp. 27-44 SETHA, L. 2004: Behind the gates. Life, security, and the pursuit of happiness in Fortress America. Routledge, New York London, 275p. TIMÁR J. 2001: Mégis, kinek az érdeke? Szuburbanizáció a kapitalizálódó Magyarországon. Földrajzi Konferencia, Szeged, CD melléklet WEBSTER, C. et al. 2002: The global spread of gated communities. Planning and Design, 29, pp. 315 320 WU, F. WEBBER, K. 2004: The rise of foreign gated communities in Beijing: between economic globalization and local institutions. Cities, 3. pp. 203-213 52