PÉCSI KERESKEDELMI, IDEGENFORGALMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 2013.
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 1. Intézményi adatok... 2 2. Bevezető rendelkezések... 2 3. A diákok jogai és kötelességei... 3 3.1. A tanuló kötelességei... 4 3.2. A tanuló jogai... 4 3.3. A szülő jogai és kötelességei... 6 4. Az iskola munkarendje... 6 4. Magatartás az iskolában... 8 4.1. Az iskolai fegyelem... 8 4.2. Késések (2. melléklet)... 10 4.3. Mulasztás igazolása (2. melléklet)... 10 4.4. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében... 11 4.5. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló, védő-óvó szabályok... 12 5. A tanulók és a szülők tájékoztatása, véleménynyilvánítása... 12 8. Tanórán kívüli foglalkozások... 12 9. Jutalmazás... 14 10. Fegyelmező intézkedések... 14 11. A házirend hatálybalépése, módosításának szabálya, nyilvánossága... 20 MELLÉKLET... 22 1. sz. melléklet... 22 2. sz. melléklet... 25 1
1. Intézményi adatok Név: Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Cím: 7623 Pécs, Rét utca 10. OM azonosító: 027424 Telefon: +3672/518-190 Fax: +3672/512-749 E-mail. kero@kero.eu.org 2. Bevezető rendelkezések A Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Házirendje a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján készített szabálygyűjtemény, amelynek betartása kötelező az iskola tanulói, dolgozói, a tanulók szülei és az intézményben tartózkodó vendégek számára. A Házirend célja, hogy biztosítsa az intézmény működésének kereteit, szabályozza a nevelő-oktató munka folyamatát, és a közösség életét szervezeti keretek közé illessze. A Házirend rögzíti a tanulói jogokkal és kötelességekkel kapcsolatos eljárásokat, az iskolai munkarend speciális szabályait, az iskolai védő-óvó rendszabályokat, a helyiség- és területhasználati szabályokat, a fegyelmező és jutalmazó eljárásokat. Hatálya kiterjed az iskola teljes területére, a tanítási időre mely a nevelésioktatási intézménybe való belépéstől az intézmény jogszerű elhagyásáig tart, valamint minden olyan esetre, amikor a tanuló az iskola felügyelete alatt áll, továbbá az iskola által az iskolaépületben, annak közvetlen környezetében és a külső helyszíneken szervezett valamennyi programra (kirándulások, iskolai vagy külső rendezvények). A Házirend összeállításában részt vesznek az iskola pedagógusai, tanulói és a szülők. A Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a szülők közössége, és a diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestület döntése után a Házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend: - 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről; - 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról; - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; - a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXXIX. törvény; - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatóságról szóló 1997. évi XXXI. törvény; 2
- 149/1997. (IX. 10.) kormányrendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról - A Kormány 334/2011. (XII. 29.) kormányrendelete a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletnek a családi pótlék intézményi felhasználásával kapcsolatos módosításáról - továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának és Pedagógiai Programjának rendelkezései alapján készült. A Házirend készítésekor figyelembe vettük az 1994. december 18-án megalkotott Diákjogi Charta elveit. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirendről bárki tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, az osztályfőnököktől valamint az ifjúságvédelmi felelőstől. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: a) az iskola irattárában; b) az iskola könyvtárában; c) az iskola nevelői szobájában; d) az iskola igazgatójánál; e) az iskola igazgatóhelyetteseinél; f) az osztályfőnököknél; g) a diákönkormányzatot segítő felnőttnél; h) az iskolai SZM vezetőnél; i) az iskola honlapján. A házirendet a törvényi előírásoknak megfelelően az iskolába történő beiratkozáskor, a tanévkezdő szülői értekezleten, ill. annak lényegi változásakor a szülővel ismertetjük. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin megismertetik tanítványaikkal a Házirend szövegét. Annak tudomásul vételét a tanulók az ellenőrző könyv utolsó oldalán és a napló megjegyzés rovatában is aláírásukkal jelzik. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a) a tanulókat az első tanítási napon; b) a szülőket az első szülői értekezleten. 3. A diákok jogai és kötelességei A diákoknak egyaránt vannak jogai és kötelességei. A törvényben előírt jogokat és kötelességeket teljes terjedelmében a mindenkor érvényes jogszabályok rögzítik. A helyi megvalósítása a következők szerint zajlik. 3
3.1. A tanuló kötelességei HÁZIREND A tanuló kötelessége, hogy: a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon, iskolai programokon, szakmai gyakorlaton [ ]; b) eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének; c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában; d) betartsa az iskola tanórai és tanórán kívüli foglalkozásainak rendjét, az iskola helyiségeinek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola egyéb szabályzatainak előírásait; e) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. A tanuló az általa használt tárgyakért anyagi felelősséggel tartozik. Szándékos rongálás, gondatlanságból eredő meghibásodás esetén a mindenkor érvényes jogszabályok szerinti kártérítési kötelezettsége van. (1. sz. melléklet) f) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. Haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt. g) tartsa tiszteletben az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait; h) taneszközeit, felszerelését és az ellenőrző könyvét az órákra magával vigye, érdemjegyeit, az iskola értesítéseit szüleivel aláírassa. i) betartsa a szakmai képzés során a házirenden kívül a gyakorlati képzőhelyre vonatkozó munka-, és balesetvédelmi szabályokat, előírásokat (munkaruha, higiéniás szabályok stb.). 3.2. A tanuló jogai A tanuló jogai gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait. A tanuló joga, hogy a) méltó környezetben, képességeinek megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön személyiségét, emberi méltóságát, jogait tiszteletben tartva; b) a személyi sértetlenség joga megillesse; c) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz; d) véleményét elmondja minden, a tanulóifjúságot érintő kérdésben személyesen vagy érdekképviselet útján, mások és saját emberi méltóságának tiszteletben tartásával; 4
e) kezdeményezze diákkörök létrehozását, részt vegyen azok munkájában; f) részt vegyen a diákönkormányzat munkájában, a diákszervezet különböző tisztségeire tanulókat választhat és maga is választható; g) egyéni problémákkal a nevelőtestület bármely tagjához, az ifjúságvédelmi felelőshöz és a diákönkormányzathoz fordulhat érdekképviseletért, illetve a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását; az oktatási jogok biztosához fordulhat; h) igénybe vegye az iskola sportpályáját, sportfelszereléseit, az iskolai könyvtárat, részt vegyen az iskola kulturális, illetve sportéletében, tanulmányi versenyeken, pályázatokon induljon; i) tanulmányai során a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván. (KT 11. (1)) j) a felkínált választható tárgyakból válasszon (szabadsáv) a törvény adta órakereten belül. A tizenegyedik, tizenkettedik (és tizenharmadik) évfolyamon tanulóknak joguk van arra, hogy megválasszák azokat a tantárgyakat, amelyekből a pedagógiai programnak megfelelően érettségire való felkészítést igényelnek. E jog gyakorlásához az iskola minden év márciusában tájékoztatja a diákokat a választható tárgyakról, azok heti óraszámáról; k) az érettségi, szakmai vizsga előtt legalább 4 hónappal megismerje az adott tantárgyból a témaköröket; l) családja anyagi helyzetétől függően kérelmére szociális és társadalmi juttatásban részesülhet (tankönyvellátás, segély); m) dolgozatát a megírástól számítva 15 munkanapon (esszé esetén 20 munkanapon) belül kijavítva kezébe kapja, az osztálynaplóba bekerülő érdemjegyekről, bejegyzésekről azonnal értesüljön; n) igénybe vegye az iskolaorvosi és ifjúságvédelmi szolgáltatásokat; o) a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30 napig az igazgatóhoz benyújtott kérvény alapján független vizsgabizottság előtt adhat számot tudásáról osztályzatainak megállapítása céljából. p) A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére (MT. 18., 19., 21., 22. (1) (2) bekezdés, 24 (1) bekezdés, 26-27., 102. (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b, - c pontja) q) A tanuló foglalkoztatására a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve 104. -ának (1) (4) bekezdését, 124. -ának (1) bekezdését, a 125. -ának (1) (2) bekezdését, 129/A. -ának (2) (6) bekezdését, valamint a munka-, és balesetvédelemre vonatkozó jogszabályokat. r) a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (MT. 199-202..) jogvitát kezdeményezhet. 5
s) a szakképző osztály tanulója tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján részt vegyen a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. t) a jogszabályi keretek között kérje a foglalkozásokon való részvétel illetve az értékelés alóli felmentését; u) az igazgatóhoz benyújtott kérvény alapján tanulói jogviszonyát magántanulóként teljesítse. (KT. 69. (5)) 3.3. A szülő jogai és kötelességei A szülőknek egyaránt vannak jogai és kötelességei. A köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei részletesen tartalmazzák a szülők egyéni és kollektív jogait. Az iskola pedagógiai programja, SzMSz-e és házirendje az iskola honlapján bármely érdeklődő rendelkezésére áll. A szülő kötelessége különösen az iskola vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartva: - figyelemmel kísérje gyermeke tanulmányi előmenetelét, - gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, - rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre a szükséges tájékoztatást megadja. 4. Az iskola munkarendje 1. A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. 2. Az intézmény nyitvatartási rendje nevelési évben, illetve szorgalmi időben: hétfőtől péntekig 6 00 órától 21 00 óráig. 3. Az intézményegység vezetőivel történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, munkaszüneti napon, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. 4. A tanítás zavartalansága érdekében a tanulónak az első tanítási óra előtt 10 perccel az intézménybe kell érkeznie. A tanítási órák előtt az órára felkészülten, a tanteremnél kell lennie. 5. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt az órákról kihívni, vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. A hangosbemondót használni a tanítási órák alatt naponta egy alkalommal a harmadik óra utolsó 5 percében vezetői engedéllyel lehet, ettől eltérni csak indokolt esetben szabad. 6. Rendkívül indokolt esetben az intézményegység vezetője rövidített órákat és szüneteket rendelhet. 6
7. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató, igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. A kilépési engedélyt az ellenőrzőbe kell rögzíteni. 8. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában az iskola elhagyására csak az igazgató, vagy az igazgató helyettes, vagy az osztályfőnök adhat engedélyt. 9. Az iskola épületét tanulóink sem lyukasórában, sem szünetekben nem hagyhatják el. Rendkívüli esetekben az iskola elhagyása az osztályfőnök, az adott órát tartó szaktanár vagy az igazgatóhelyettes által aláírt ellenőrzővel történhet. Az óraközi szünetekben diákjaink (a lezárt szaktantermek kivételével) a tantermekben, a folyosón, az őszi és tavaszi hónapokban a kertben tartózkodhatnak, ahonnan csengetéskor vonulnak be a tanterembe. Azok a tanulók, akiknek lyukasórájuk van, kötelesek fegyelmezetten viselkedni. 10. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje: Délelőtt Rövidített 0. 7 00-7 45 0. 7 00-7 45 1. 7 50-8 35 1. 7 50-8 25 2. 8 45-9 30 2. 8 30-9 05 3. 9 40-10 25 3. 9 10-9 45 4. 10 40-11 25 4. 9 50-10 25 5. 11 35-12 20 5. 10 35-11 10 6. 12 30-13 15 6. 11 15-11 50 7. 13 20-14 05 7. 11 55-12 30 8. 14 10-14 55 8. 12 35-13 10 9. 15 00-15 45 9. 13 15-13 50 11. Az iskola a szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az igazgató határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 12. Az érettségire és a felsőoktatási intézményekbe minden évben a jogszabályban központilag meghatározott időpontig kell jelentkezni. 7
4. Magatartás az iskolában HÁZIREND 4.1. Az iskolai fegyelem 1. Tiszteletadás, napszaknak megfelelő köszönés diáktársaknak és a tanároknak. 2. Az iskola munkahely, ezért a diákok megjelenése ennek megfelelő legyen, tiszta, rendes, egyszerű és természetes, a divat szélsőségeit, a feltűnést kerülő. (A haj extrém festése, nyírása, a köröm és arc festése, a test tetoválása, a szárában vagy derekában rövid nadrág, a túl rövid szoknya, top, a piercing, a feltűnő ékszerek, fiúk esetében a fülbevaló nem iskolába való.) 3. Kulturált szórakozás, másokat nem zavaró párkapcsolat. 4. Másság elfogadása (vallási, etikai, értelmi, fizikai, egészségügyi hátránnyal küzdők elfogadása). 5. Önálló véleményalkotás és véleménynyilvánítás képessége. 6. Mások igazának elfogadása, törekvés a konfliktushelyzetek megoldására. 7. Az ellenőrző hivatalos okmány, ezért a diák a tanítás minden napján kötelezően hordja magával. 8. A tanítási óra a diákok felállásával kezdődik és végződik. A hetes az óra elején jelentést tesz. 9. Szünetben a diákok a tantermet kötelesek elhagyni, a tanár a tantermet bezárja. A tanulók a szünetben a folyosókon, az iskola udvarán vagy a parkjában tartózkodnak. Elvárjuk, hogy a diákok a folyosókat és a lépcsőket a közlekedés számára szabadon hagyják, továbbá a balesetek megelőzése érdekében tilos a folyosókon és lépcsőkön rohangálni, labdázni, dobálózni; lépcsőn, földön, ablakpárkányon, radiátoron ülni. 10. A diák a saját holmijáért felelősséggel tartozik. A diákok nem hozhatnak be az iskolába olyan tárgyakat, állatokat, melyek a tanuláshoz nem szükségesek, amelyek mások testi épségét, egészségét veszélyeztethetik (vágó, szúró eszközök, fegyvernek minősülő tárgyak, szegecses karkötő stb.), továbbá nagy értékű tárgyakat. Ha az iskolai felszerelésen kívüli más értéktárgy bevitele elengedhetetlen, akkor azt a tanuló megőrzésre hagyja a titkárságon, illetve testnevelés órán a testnevelő tanárnál. 11. Az elveszett és esetleg mások által megtalált ruhadarabot, iskolai felszerelési tárgyat a portásfülkében kell leadni a portásoknak, akik azt az igazolt tulajdonosuknak átadják. Az értékesebb tárgyakat (számológép, mobiltelefon, pénztárca, kulcs, ékszerek) a titkárságon kell leadni. 12. Környezetünk védelme érdekében a diák köteles a szemetet a szemetesben elhelyezni, az iskola bútorait és helyiségeit rendeltetésszerűen használni, az udvar és a kert rendjét óvni. 13. Testnevelési órákon a testnevelő tanár által előírt, az osztály által megszavazott egységes öltözet használata kötelező (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, torna dressz, melegítő). Az uszodában fürdőruha, fürdősapka és fürdőpapucs használata kötelező. A tanuló a tornateremben és az uszodában csak pedagógus felügyeletével 8
tartózkodhat. A testnevelési órákon, sportfoglalkozásokon és az uszodában a tanulók nem viselhetnek különféle ékszereket. Testnevelési órán és délutáni sportfoglalkozások idején az öltözőt zárva kell tartani, a kulcsot ez idő alatt a testnevelő tanártól lehet elkérni. 14. Magasabb rendű jogszabályok értelmében az iskola egész területén, valamint az iskolai rendezvényeken tilos a tiltott jelképek használata, jogszabályban tiltott a közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek minősített eszközök birtoklása, használata; a dohányzás, a szeszesital és a kábítószer tárolása, fogyasztása! Ez a tilalom érvényes az iskolán kívüli közös rendezvények tartamára is. Amennyiben a diák az egészségre káros tiltott szert (szeszesital, dohányáru, stb.) birtokol vagy fogyaszt, fegyelmi vétséget (kábítószerrel való visszaélés esetében bűncselekményt) követ el. 15. Tilos a tanulónak mobiltelefont és szórakoztató elektronikai eszközöket, készülékeket tanórán, illetve tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint a könyvtárban használni. Az órákon ezeket az eszközöket kikapcsolt állapotban, a táskában kell tartani. 16. Az érettségi és szakmai vizsgára mobiltelefont bevinni tilos! 17. Szaktantermekbe (számítástechnika, kémia, taniroda, pénztárterem, tanműhely, tornaterem, uszoda) enni és innivalót bevinni szigorúan tilos! 18. Elvárjuk, hogy az órákon a diák ne egyen, igyon, rágózzon, illetve ne folytasson órai munkát zavaró tevékenységet. 19. Az iskola berendezéseit és eszközeit a diák köteles óvni és rendeltetésszerűen használni. 20. A diákok a tanév elején munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek, melyet a naplóban rögzítenek. A szaktantermekben, tanulókísérletek és sportfoglalkozások során a munka-, tűz, és balesetvédelmi előírásokat és a szaktanár utasításait a balesetek megelőzése érdekében kötelező betartani. 21. Az iskolában történt balesetet azonnal jelenteni kell a legközelebb elérhető tanárnak és az igazgatónak. 22. A diákok az iskolában magánjellegű üzleti tevékenységet nem folytathatnak. 23. A diákok kötelessége a tanórákon és a tanítási időben rendezett iskolai programokon részt venni. 24. A tanulók az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken kötelesek az alkalomhoz illő ruházatban megjelenni. Ugyanez vonatkozik a szakmai és az érettségi vizsgákra is. (Javaslat: lányok sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz, fiúk öltöny, fehér ing, nyakkendő, alkalomhoz illő cipő.) 25. Köteles taneszközeit, felszerelését és az ellenőrző könyvét az órákra magával vinni, érdemjegyeit, az iskola értesítéseit szüleivel aláíratni. 26. Szaktanteremben (tanétterem, cukrászműhely, tankonyha, taniroda, pénztárterem, tornaterem, uszoda, kémia, számítástechnika, stb.) csak tanári engedéllyel, illetve tanár jelenlétében tartózkodhat. 27. Az iskolai büfében az érkezési sorrendet tartsa be, ügyeljen a tisztaságra. Becsengetésre érjen a teremhez. 9
28. Az a diák, aki kötelességeit nem teljesíti, a házirendet nem tartja be, fegyelmi vétséget követ el. A fegyelmi eljárás során a közoktatási törvény 76. -ának vonatkozó részei az irányadóak. (5. melléklet) A tanulókkal szembeni fegyelmi intézkedésekről a Kt. 76. -a rendelkezik. Ha a diák enyhébb fegyelmi vétséget követ el, akkor a következő büntetéseket kaphatja: szaktanári figyelmeztetés, intés; osztályfőnöki figyelmeztetés, intés,; igazgatói figyelmeztetés, intés. Ha a diák súlyos fegyelmi vétséget követ el fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetések a következők: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása (pl. eltiltás az iskolai rendezvényektől, táboroktól), másik osztályba, iskolába való áthelyezés, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából. (E két utóbbit nem lehet tanköteles tanulóval szemben alkalmazni. Alanyi jogon járó kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozhat a fegyelmi büntetés.) A diák kisebb vétségeit a magatartás jegy csökkentésével is lehet büntetni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza, a diákönkormányzat véleményével. Az eljárás megindításáról a diákot, és kiskorú diák esetén annak törvényes képviselőjét is értesíteni kell. A diák egy vétségért csak egyszer vonható felelősségre a vétség elkövetésétől számított 3 hónapon belül. 4.2. Késések (2. melléklet) 1. Az a diák, aki a tanterembe (illetve zárt terem esetén a tanterem elé) csöngetés és a tanár után érkezik, késik. A késés tényét a tanár a naplóban rögzíti. A késő diák nem zavarhatja meg az óra rendjét, ám nem zárható ki a tanóráról. 2. A késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. Ezt az osztálynapló megjegyzés rovatában is jelölni kell. 4.3. Mulasztás igazolása (2. melléklet) 1. A hiányzás okát a hiányzás első napján a tanuló szülője, gondviselője (nagykorú tanuló esetén saját maga) jelezze az osztályfőnöknek, vagy az igazgatóságnak. 2. A tanulónak minden mulasztását igazolni kell az osztályfőnöknél. A tanuló a hiányzást követő iskolába érkezés első napján, legkésőbb az első osztályfőnöki órán köteles igazolását az osztályfőnöknek bemutatni. 3. Hosszantartó betegség esetén kéthetente mulasztását köteles igazolni és igazolását minden esetben az adott hónap utolsó napjáig az osztályfőnökének eljuttatni. 4. A tanuló hiányzása igazolatlannak minősül, ha az előírt határidőn belül nem igazolja távolmaradását. 5. A szülő évente legfeljebb három alkalommal 1-1 napot igazolhat. Különböző napi 1-2 órás hiányzást nem lehet összevonni 1 nappá. Egyébként orvosi illetve egyéb hivatalos igazolás szükséges. 10
6. A tanuló az iskolából amennyiben nem beteg csak előzetes engedéllyel hiányozhat. Az engedélyt a szülőnek kell kérnie az ellenőrző könyvben az osztályfőnöktől. 3 napnál hosszabb időre az igazgató adhat engedélyt. Az engedély elbírálásánál figyelembe kell venni a diák tanulmányi előmenetelét, a mulasztott órák számát és a diák magaviseletét. 7. A pedagógiai programhoz kapcsolódó verseny, vizsga, rendezvény miatt a szaktanár egyetértésével az osztályfőnök is igazolhatja a hiányzást, amit a naplóban jelöl, de ezt a hiányzások számába nem számítja be. 8. A végzős diákok előzetes bejelentés után felsőfokú intézményekben nyílt napon való részvétel miatt évente 2 alkalommal hiányozhatnak igazoltan. 9. Az igazolatlan mulasztás súlyos fegyelmi vétség. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló mulasztása a 10 órát eléri. Megszűnik a tanulói jogviszonya (tanköteles kivételével) annak, aki igazolatlanul több mint 30 órát mulaszt. Az igazolatlan mulasztás hatással van a diák magatartás jegyére is. 10. Ha hiányzásai miatt a tanuló érdemjeggyel nem értékelhető, az osztályozó vizsgára bocsátás feltételeit a mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg. (???. melléklet) 11. A tanfolyamokról, szakkörökről, egyébként önként vállalt szervezett formákról való távolmaradást a szaktanárnál kell igazolni. 12. Amennyiben a tanuló tanítási időben engedély nélkül hagyja el az intézményt, hiányzása igazolatlannak minősül. 13. A hiányzás ideje alatt kieső tananyagot a tanuló köteles pótolni. 4.4. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: a) az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, b) az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, c) a tűz-, és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, d) az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két hetes. 3. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: a) gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); b) a termet kiszellőztetik; c) a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére; d) az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat; e) ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után tíz perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot; f) az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. 11
5. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős a szervező pedagógusok, a tanulóközösségek, a lebonyolításban résztvevő pedagógusok. 4.5. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló, védőóvó szabályok A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben az iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken látják el: a) a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, b) fogászat: évente két alkalommal, c) a tanulók szakmai alkalmassági vizsgálata. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági, egészségügyi szűrővizsgálatát évente két alkalommal, az egészség megőrzését szolgáló felvilágosító előadásokat tart, orvosi vizsgálatokat megelőző vizsgálatokat végez. 5. A tanulók és a szülők tájékoztatása, véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról: - az osztályfőnökök: az osztályfőnöki órákon, - a diákönkormányzatot segítő tanár az iskolai diákönkormányzat ülésén legalább félévenként, - az aulákban elhelyezett hirdetőtáblán és az iskola honlapján folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban, és az ellenőrző könyvben írásban tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőivel. 4. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza, mely megtekinthető az iskola honlapján. 6. Tanórán kívüli foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: a) Tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások. 12
b) Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. c) Versenyek, vetélkedők: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. d) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. e) Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. f) Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. (könyvtári szabályzat melléklet!!!!) g) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek, Internet stb.) a tanulók tanári felügyelettel egyénileg vagy csoportosan használják. h) Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14 30 és 17 00 óra között szervezhetik meg. 3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 13
9. Jutalmazás HÁZIREND A tanulók jutalmazásának és büntetéseinek rendjét a KT. és az iskola SZMSZ 10. és 11. fejezete tartalmazza. 1. Szaktanári dicséret: - kiemelkedő szaktárgyi, szakköri munkáért 2. Osztályfőnöki dicséret: - az osztályközösségért végzett munkáért - iskolai szintű tanulmányi versenyen elért helyezésért 3. Igazgatói dicséret: - az iskola hírnevét növelő teljesítményért - megyei tanulmányi versenyen elért helyezésért - sport és kulturális rendezvényen elért eredményért - iskolai rendezvényen való részvételért, szervezésért - hiányzásmentes félévért, tanévért 4. Nevelőtestületi dicséret: - az iskola közösségének érdekében folyamatosan végzett tevékenységért - országos versenyen elért helyezésért - példás magatartásáért és szorgalmáért, valamint kitűnő tanulmányi eredményéért 5. Jó tanuló - jó sportoló kitüntetés: - kiemelkedő tanulmányi munkáért és magas szintű sportteljesítményért A jutalmazás formái: - írásbeli dicséret - könyvjutalom - oklevél - a nevét közzé tesszük a dicsőségfalon és az iskola honlapján 10. Fegyelmező intézkedések A házirendben foglaltak, valamint a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek megsértése fegyelmező, illetve fegyelmi intézkedést von maga után. A fegyelmezés fokozatai: - figyelmeztetés közösség előtt - írásbeli figyelmeztetés (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói) - írásbeli intés (osztályfőnöki, igazgatói) - fegyelmi eljárás 14
Szaktanári figyelmeztetés: HÁZIREND - az óra zavarásáért - mobiltelefon, zenehallgatásra, filmnézésre alkalmas eszköz használatáért az órán - megbízások, kötelességek elmulasztása - ötszöri szóbeli figyelmeztetés után a felszerelés hiányáért Osztályfőnöki figyelmeztetés: - - tíz alkalommal történő elkésésért (függetlenül a késések időtartamától, a mulasztott percek számától) - engedély nélküli étkezésért - iskolai rendezvényen való hiányzásért - három szaktanári figyelmeztetés után - az elektromos cigaretta használatáért az iskola területén - megbízások, kötelességek elmulasztásáért - az ellenőrző könyv sorozatos hiányáért - 1 3 igazolatlan óráért - mások szándékos félrevezetésért - az osztály engedély nélküli elhagyásáért - az iskola engedély nélküli elhagyásáért - trágár, durva beszédért - tiszteletlen magatartásért - társaival szembeni kirekesztő, durva, hatalmaskodó viselkedéséért - ha mások testi épségét veszélyeztető eszközt felszólítás ellenére is hordja az iskolába Osztályfőnöki intés: - a házirend és az előzőekben megfogalmazottak ismételt megsértéséért - 4 8 igazolatlan óráért - osztályfőnöki figyelmeztetést követően bármilyen fegyelmi vétség esetén - dohányzásért Igazgatói figyelmeztetés: - osztályfőnöki intést követően a következő fegyelmi vétségért - 9 11 igazolatlan óra Igazgatói intés: - igazgatói figyelmeztetés után a következő fegyelmi fokozat - ismétlődő fegyelmi vétség - 12-17 igazolatlan óra 15
Fegyelmi eljárást von maga után: - ha többszöri figyelmeztetés után rendszeresen ellehetetleníti az óra megtartását - okirat hamisítás - másik diák sérelmére elkövetett szándékos testi sértés - verés, gúnyolódás, mások terrorizálása - tulajdonjoghoz és birtokláshoz való jog megsértése - 18 vagy annál több igazolatlan óra Fegyelmi büntetések: - megrovás - szigorú megrovás - iskola által nyújtott (nem alanyi jogon járó) kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása - áthelyezés másik osztályba, iskolába felfüggesztve - áthelyezés másik osztályba, iskolába - eltiltás a tanév folytatásától - kizárás az iskolából (Ktv.76 (1) alapján) A büntetés elvei: - Egy fegyelmi vétséget csak egyféle módon, egyszer büntetünk. - Ugyanannak a vétségnek, kihágásnak az ismételt előfordulását, elkövetését nem lehet még egyszer ugyanazzal a fokozattal büntetni. Ilyenkor a visszaesővel szemben mindig a sorrendben következő, eggyel szigorúbb büntetést kell, alkalmazni. Aki viszont második (vagy következő) alkalommal az elsőtől (vagy előzőtől) eltérő jellegű, de vele azonos súlyú vétséget követ el, azzal szemben újra lehet ugyanazt a büntetést alkalmazni. - Ha valaki, aki valamilyen súlyosabb fegyelmi vétsége miatt korábban már jóval magasabb fokozatú büntetésben (pl. igazgatói intésben) részesült, később alacsonyabb fokozatú büntetést (pl. osztályfőnöki intést ) kap igazolatlan óráinak száma miatt. - A fegyelmi fokozatokat az osztálynaplóba és az ellenőrző könyvbe is be kell vezetni. Az iskolában található egyéb helyiségek használati rendje: A tornaterem használati rendje: Felszerelés : lányok,fiúk-fehér felső,sötét nadrág; Ételt a tornaterem területére behozni nem szabad, vizet csak a tanár engedélyével műanyag palackban. A tornaterembe belépni csak sportfelszerelésben lehet. 16
A tornatermen az átjárást kérjük mellőzni. A dupla testnevelés órák között szünet nincs. HÁZIREND Az uszoda használati rendje: Felszerelés: Lányok egy v. kétrészes fürdőruha, fiúknak rövid fürdőnadrág. Az uszoda területére utcai ruhában belépni tilos. Az uszodába, öltözőbe ételt bevinni nem lehet Uszoda használat előtt és után, a lábmosót, zuhanyzót kötelező használni. Papucs használata kötelező Konditerem. A konditermet utcai ruhában használni nem lehet Csak tanári felügyelet mellett lehet bent tartózkodni Ételt bevinni tilos Meztelen felsőtesttel a gépeket használni nem lehet Tanüzemi munkarend A tankonyha nyitásáért valamint zárásáért, a gyakorlaton résztvevő tanulókért, az adott napra beosztott gyakorlatot vezető tanár a felelős. A tanárok beosztását a mindenkori érvényes órarend tartalmazza. A tankonyha rendjének, az ott tartózkodás szabályainak ellenőrzéséért felelős: igazgató igazgatóhelyettes gyakorlati oktatásvezető A tanulók tankonyhán tartózkodásának rendje: 1. A tanulók, a tankonyhán, csak a gyakorlatot vezető tanár felügyeletével tartózkodhatnak. 2. A tanév első tankonyhai gyakorlatán a gyakorlatot vezető tanár, köteles munka-,baleset- és tűzvédelmi oktatást tartani a tanulóknak. Az oktatásról készült jegyzőkönyvet a tanulók aláírásukkal hitelesítik. 3. A tanuló köteles a tankonyhai gyakorlat során a munka,- baleset- és tűzvédelmi előírásokat maradéktalanul betartani. 4. A tankonyhán a védőruha viselése kötelező. 17
5. A tanulók, a tankonyha elektromos berendezéseit, eszközeit csak a gyakorlatot vezető tanár utasítására és közvetlen felügyelete mellett használhatják. 6. A tanuló köteles a konyhai berendezések használatát megelőzően tanulmányozni az eszköz használatára vonatkozó előírásokat. 7. A gépek bekapcsolása előtt a tanár köteles felvilágosítani a tanulókat a berendezések használatára vonatkozó előírásokról. 8. A tanuló köteles a tankonyha berendezéseinek használata során, a biztonsági előírásokat maradéktalanul betartani. 9. A tanuló köteles a gyakorlati feladat befejezésével az általa használt eszközöket megtisztítani, és a tároló szekrényben az erre kijelölt helyen elhelyezni. 10. Köteles a tanuló az általa használt tankonyhai gáz- és elektromos üzemű berendezéseket kikapcsolni, a hálózatról leválasztani. 11. A tanuló köteles az általa használt tankonyhai munkahelyet a gyakorlati feladat elvégzése után kitakarítani. 12. A közösen használt munkaterületek takarítását a tanulók előzetes beosztás alapján végzik 13. A gyakorlatot vezető oktató, a gyakorlat befejezése után köteles meggyőződni arról, hogy a gáz- és elektromos üzemű berendezéseket és készülékeket kikapcsolták a tanulók, és a hálózatról leválasztották. 14. A gyakorlatot vezető tanár, a gyakorlat befejezését követően, köteles meggyőződni a tankonyha rendjéről és maradéktalan tisztaságáról. 15. A gyakorlat befejezését követően a gyakorlatot vezető tanár bezárja a tankonyhát. 16,--Csak olyan tanuló vehet részt a gyakorlati oktatáson, aki érvényes EÜ. könyvvel rendelkezik, valamint részt vett tűz-munka- balesetvédelmi oktatáson. 17,--A tanuló köteles kifogástalan munkaruhában, felszereléssel és ellenőrző könyvvel és munkanaplóval pontos időben megjelenni a gyakorlati helyén. Ha mind ez nem teljesül az értékelési szempontokba beleszámít. 18,--Köteles a rábízott eszközökkel, gépekkel és nyersanyagokkal gondosan az oktató útmutatása szerint bánni. 19,--A tanműhelyek és tanéttermek területén köteles fegyelmezetten viselkedni és a rábízott feladatokat legjobb tudása szerint végrehajtani. 20,--A balesetvédelmi és tűzrendészeti szabályokat szigorúan köteles betartani. 21,. Szándékos rongálás, nyersanyagpazarlás esetén a tanuló kártérítésre kötelezhető. 22.,-- A tanműhelyek és a tanéttermek területén a tanuló utcai cipőben nem tartózkodhat, ezért a munkavédelmi főfelügyelőség által előírt cipőket a tanulóknak be kell szerezni. 23,--Ha tanuló munka közben megszegi a munkavédelmi és higiéniás szabályokat és ezzel balesetet és kárt okozhat, az órai munka értékelésébe ez beleszámít. 24,. A munkahelyi gyakorlati jegyet minden következő hónap 15. napjáig bemutatni köteles a gyakorlati oktatójának. A gyakorlati jegy az éves érdemjegybe beleszámít. 25,. A gyakorlati oktatáson az elméleti rész befejezése után, a tanuló 10 perces szünetet kap. A 2. szünetet csak szükség esetén veheti igénybe az oktató engedélyével. 18
26.,-- A tanuló lakkozott körömmel / műkörömmel, ékszerrel/ látható helyen testékszerrel, nem kezdheti meg az oktatást. 27,.--Öltözők rendje: ---A kulcsot a portáról aláírás ellenében veheti át a tanuló, a későbbiekben csak a szakoktató engedélyével teheti ugyanezt.. Az öltözőt utoljára elhagyó tanuló, köteles a kulcsot leadni a portán. --A gyakorlati oktatásra minden tanuló köteles lakatot hozni. --Távozáskor köteles lezáratlanul, üresen és tisztán, rendben, hagyni a szekrényét és az öltözőt. --Az öltözőkben dohányozni szigorúan tilos. 28.,--Tankonyhák rendje: A tanuló a gyakorlati oktatásról csak akkor távozhat, ha a munkafelülete tiszta, és a munka területén az eszközök hiánytalanul, rendben megvannak (szekrény és fiók rend). - A tanuló a gyakorlati oktatásra a tanműhelyekbe és a tanéttermekbe csak a felszerelését, hozhatja magával. A személyes holmiját az öltözőben köteles elzárva elhelyezni (táska, kabát, ruha, cipő, telefon stb ). A tanuló a gyakorlati oktatások szünetében csak a Rét utcai épület alsó szintjén tartózkodhat. Az épületet munkaruhában nem hagyhatja el. Az a tanuló, aki a fent említett szabályokat megszegi, az fegyelmi úton felelősségre vonható. A könyvtár működési szabályzata 19
11. A házirend hatálybalépése, módosításának szabálya, nyilvánossága 1. A házirend hatályba lépésének feltételei: a) Diákönkormányzati egyetértés b) Szülői Munkaközösségi véleményezés c) Tantestületi jóváhagyás 2. A házirend a tantestület jóváhagyásával lép érvénybe, és visszavonásig érvényes. 3. A diákönkormányzat, mint a tanulók érdekképviseleti szerve, évente megvizsgálja a házirend módosításának szükségességét. 4. Módosítást kérhet: a) a tantestület a tanárok több mint felének igénye alapján; b) a diákönkormányzat a képviselők több mint felének kérése alapján. 5. A házirendet a törvényi háttér megváltozása esetén külön kérelem nélkül is módosítani kell. 6. A házirendet valamennyi tanár és tanuló, valamint a tanulókon keresztül valamennyi szülő megkapja. A házirendet a belépő évfolyamok diákjaival és a tanulók szüleivel a tanév elején részletesen ismertetni kell. 7. A többi évfolyamon az első tanítási napon a házirend lényegét fel kell idézni, a feledésbe merült részeket újból ismertetni kell. Amennyiben a házirend érdemben változik, a változásokról a diákokat és azok szüleit tájékoztatni kell elektronikus vagy írásos formában is. 20
Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat.. tartott ülésén megtárgyalta és a benne foglaltakkal egyetértett. Pécs,.. Allaga Julianna iskolai diákönkormányzat vezetője Az iskolai házirendet a szülői munkaközösség iskolai vezetősége.. tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Pécs,.... a szülői munkaközösség vezetője Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete.. tartott ülésén elfogadta. Pécs,.. Metzger Tibor igazgató A Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola házirendjét a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2010... hó. napján tartott ülésén jóváhagyta. Pécs,.... Dr. Páva Zsolt polgármester 21
MELLÉKLET 1. sz. melléklet A tanuló jutalmazása, fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelőssége A jelenleg hatályos jogszabály: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 58. (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. (2) Az oktatásért felelős miniszter díjat, kitüntetést alapíthat az országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazása, elismerése céljából. A miniszter által alapított díj, kitüntetés kedvezményezettjeinek körére a köznevelési intézmény vezetője tehet javaslatot. (3) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. (4) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. (5) Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e)-f) pontjában és az (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A (4) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. (6) A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát. (7) A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért a) megrovás, b) szigorú megrovás, 22
c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba, e) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. (8) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. (9) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. (10) A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. (11) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. (12) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. (13) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (14) A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. 59. (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét. (3) Az óvoda, az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi 23
tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (4) Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 24
2. sz. melléklet A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok A jelenleg hatályos jogszabály: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 51. (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni. (2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, b) a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, d) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. (3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén - amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény - a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. (4)3 Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatés hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti a gyermek, tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, az 25