Növénynemesítés a megújuló mez gazdaságban LEVÉLFOLTOSSÁG TÜNETEKET OKOZÓ GOMBÁK EL FORDULÁSA ÉS FELSZAPORODÁSA SZI BÚZÁN MAGYARORSZÁGON 2001-2013-BAN CS SZ LÁSZLÓNÉ 1, MATUZ JÁNOS 1, KERTÉSZ ZOLTÁN 1, KÖVICS GYÖRGY JÁNOS 2, CSEUZ LÁSZLÓ 1 1 Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., Szeged 2 Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézet, Debrecen 2001-2013 között vizsgáltuk az szi búza levélfoltosságát okozó nekrotróf kórokozók (Drechslera tritici-repentis, Septoria tritici, Stagonospora nodorum és Bipolaris sorokiniana) és gyengültségi parazita másodlagos patogén szaprofita/szapróba gombák (Alternaria, Cladosporium, Epicoccum nigrum, Stemphylium és Mucor fajok) el fordulását és felszaporodását magyarországi körülmények között. A vizsgált helyek száma 7-17, a feldolgozott minták száma 1300-4900 között változott évente. A nekrotróf kórokozók közül a Septoria tritici és a Drechslera tritici-repentis, a szaprofita gombák közül pedig az Alternaria és a Cladosporium fajok voltak a dominánsak. Jelent s évjárat és helyhatást tapasztaltunk a gombák el fordulásának gyakoriságában és felszaporodásának ütemében. Kulcsszavak: búza levélfoltosság betegségek, el fordulás, szi búza OCCURRENCE AND SPREADING OF LEAF SPOT FUNGI ON WINTER WHEAT IN HUNGARY IN 2001-2013 L-NÉ CS SZ 1, J. MATUZ 1, Z. KERTÉSZ 1, G. KÖVICS 2, L. CSEUZ 1 1 Cereal Research Non-profit Ltd., Szeged 2 University of Debrecen, Institute of Plant Protection, Debrecen The occurrence and spreading of necrotrophic parasites (Drechslera tritici-repentis, Septoria tritici, Stagonospora nodorum and Bipolaris sorokiniana) and saprotroph/saprobe (Alternaria spp., Cladosporium spp, Epicoccum nigrum spp, Stemphylium spp. and Mucor spp.) fungi were studied in Hungary between 2001 and 2013. The number of examined locations varied from 7 to 17 and the number of the evaluated leaf samples was 1300-4900 yearly. Among the necrotrophic pathogens, Septoria tritici and Drechslera tritici-repentis and among the saprobe fungi, Alternaria spp. and Cladosporium spp were dominant. Significant year and location effects were found in the occurrence and spreading of fungi. Key words: wheat leaf spot diseases, occurrence, winter wheat Bevezetés Az szi búza (Triticum aestivum L.) legfontosabb kórokozóinak jelent sége folyamatosan változik világszerte és Magyarországon is. A levélfoltosságot okozó kórokozókra az 1999-es csapadékos év növénykórtani helyzete hívta fel a figyelmet. Bár néhány adat (Aponyi et al. 1988, Balogh et al. 120
CS SZ LÁSZLÓNÉ és mtsai 1991, Bakonyi et al. 1993, Békési 1996, Rátainé és Pecze 1997) a nekrotróf kórokozók magyarországi megjelenésér l és kártételér l ismert, azonban e csoporttal kapcsolatos intenzív kutatások 2000-ben kezd dtek el intézetünkben. Ennek keretében az egyik f téma a legfontosabb levélfoltosságot okozó nekrotróf és szaprofita gombák el fordulásának országos felmérése, amely már 13 évet ölel fel. Az eltelt 13 év alatt igen széls séges évjáratokkal is találkoztunk, így az éghajlatváltozás kórokozó populációra gyakorolt hatásának tanulmányozására is lehet ség nyílt. Anyag és módszer 2001-2013 között az szi búza tenyészid szakában négy alkalommal (március, április, május utolsó dekádja és június közepe) évente változó számú levélmintát (1300-4900 minta/év) gy jtöttünk az ország 7-17 helyér l. Ezeken a helyeken a kísérleteknél (saját és NÉBIH (OMMI)) gombaöl szeres védekezés nem történt és az el vetemény is csak néhány esetben volt gabona. A levélmintákat 48-72 órára Petri-csészékben nedves sz r papírra helyeztük, 20-22 o C-os h mérsékleten. Ezután a következ gombák mikroszkópi azonosítását végeztük el: Drechslera tritici-repentis (Died.) Shoem., Septoria tritici Rob. ex Desm., Stagonospora nodorum (Berk.) Cast & Gern, Bipolaris sorokiniana (Sacc.) Shoem., Alternaria spp., Cladosporium, Epicoccum nigrum, Stemphylium, Mucor fajok. Az el fordulás gyakoriságát %-ban adtuk meg. Eredmények és következtetések Az id járási tényez k közül a nekrotróf kórokozók és a szaprofita gombák megjelenését és felszaporodását a csapadék mennyisége és eloszlása befolyásolta a legnagyobb mértékben. A vizsgált id szakban 2010-ben a 30 éves átlagnál lényegesen több, míg 2003, 2011 és 2012-ben lényegesen kevesebb volt a csapadék mennyisége (OMSZ 2001-2013). A 13 év és az összes hely átlagában a levélfoltosságokat okozó nekrotróf kórokozók közül a búza levélfoltosságot okozó Septoria tritici dominanciája figyelhet meg. Az el fordulás gyakorisága a tenyészid végére meghaladta a 25%-ot. A Septoria tritici esetében igen gyakori, hogy már korai id szakban az 5 %-os küszöbértéknél nagyobb mértékben (8,67 %) van jelen a kórokozó, ami a korai védekezés szükségességét támasztja alá. A sárga vagy fahéjbarna levélfoltosságért felel s Drechslera tritici-repentis az irodalmi adatokkal megegyez en inkább a kés bbi id szakban (május-június) fordul el nagyobb mértékben, és tapasztalataink azt mutatják, hogy felszaporodását az id járási tényez k jobban befolyásolják, mint a Septoria tritici fajét. A levél- és pelyvalevél foltosságát okozó Stagonospora nodorum (syn.: Septoria nodorum) el fordulása is a tenyészid vége felé nagyobb mérték. A barna levélfoltosságot el idéz Bipolaris sorokiniana el fordulása inkább sporadikusnak mondható (1. ábra). 121
LEVÉLFOLTOSSÁGOT OKOZÓ GOMBÁK SZI BÚZÁN A nekrotróf kórokozók esetében az évek és a helyek között jelent s különbségeket tapasztaltunk. Az évjáratok közötti különbségeket jól mutatja a Septoria tritici el fordulásának gyakorisága az utóbbi öt (2009-2013) évben (2. ábra). 122
CS SZ LÁSZLÓNÉ és mtsai A levélfoltosság tünetek kialakulásában egyéb gyengültségi parazita szaprofita/szapróba (Kövics, 2009) gombáknak (Alternaria spp., Cladosporium, Epicoccum nigrum, Stemphylium, Mucor fajok) is jelent s szerepük van. Ez a tünetek vizuális felvételezésekor okoz komoly problémát, mivel ezeknek a gombáknak a jelenléte jellegtelen tünetekben nyilvánul meg. A mintákban leggyakrabban az Alternaria fajokat (63,67 %) és a Cladosporiumot (58,91 %) azonosítottuk. Az Epicoccum nigrum el fordulása a tenyészid végére megközelítette a 20 %-ot. A Stemphylium és a Mucor el fordulása (faji azonosítás nélkül) sporadikus volt (3. ábra). A nekrotróf kórokozókhoz hasonlóan a szaprofita/szapróba gombák esetében is jelent s évjárat és helyhatást tapasztaltunk. Ezen utóbbi gombák közül az Alternaria (közöttük parazita és szaprofita) fajok azok, amelyek gazdaságilag is fontosak lehetnek, mivel nem csak a levélen, hanem a búzaszemen is okozhatnak tüneteket, fekete foltok formájában (feketecsírájúság). Ezek, különösen a durum búza esetében, jelent sen ronthatják a liszt illetve a dara min ségét. Az szi búzán el forduló Alternaria fajok igen nagy változatosságot mutatnak, közöttük a foltokon a patogént elfed más fajok konídiumai is lehetnek. Az Alternaria nemzetségbe tartozó monospórás tenyészetek molekuláris azonosítása során két nagy fajcsoportba (A. alternata/a. tenuissima/a. longipes/a. arborescens és az A. triticina/a. infectoria fajcsoport) tudtuk besorolni az izolátumokat. Ezek további vizsgálata szükséges a faj(ok) pontos meghatározáshoz (Tóth et al. 2009). Az Alternaria fajok monospórás izolátumainak vizsgálata során egy új Alternaria fajt, az Alternaria hungarica fajt is azonosítottunk (Tóth et al. 2011). 123
LEVÉLFOLTOSSÁGOT OKOZÓ GOMBÁK SZI BÚZÁN Köszönetnyilvánítás A szerz k köszönettel tartoznak a GVOP-3.1.1.-2004-05-0206/3.0, a DTR_2007, a HuSrb/1002/214/045 BIOCEREAL IPA pályázat és a Syngenta Kft. anyagi támogatásáért. Ugyancsak köszönettel tartoznak a NÉBIH (OMMI) munkatársainak, hogy lehet vé tették számunkra a kísérletekr l a mintagy jtést, Berki Lászlónak, Gajdács Kálmánnénak, Láda- Nagyhaska Editnek és Kótai Évának pedig a mintagy jtésben és a minták feldolgozásában nyújtott segítségükért. Irodalom Aponyiné, G.I., Békési, P., Matók, I. (1988): Újabb betegség veszélyezteti a gabonát. Magyar Mez gazdaság 40: 9. Bakonyi, J., Fischl, G., Falusi, J. (1993): Bipolaris sorokiniana (Sacc.) Shoem. és Drechslera tritici-repentis (Died.) Shoem. fert zés sajátosságai szi búza csíranövények levelein. Növénytermelés 42(2): 127-134. Balogh, S., Rátainé, VR., Aponyiné, G.I., Schweigert, A-né, Füzi, I. (1991): A kalászosok helmintospóriumos levélszáradása. Gyakorlati Agrofórum 2, májusi különszám: 30-33. Békési, P. (1996): Az szi búzafajták rezisztencia-vizsgálatának 1996. évi eredményei. Gyakorlati Agrofórum, 7(10): 12-14. Kövics, G. (2009): Növénykórtani vademecum. NOFKA, Debrecen, p. 1-470. Országos Meteorológiai Szolgálat havi jelentései 2001-2013. Rátainé Vida, R., Pecze, R. (1997): Ismerkedjünk az szi búza levélszáradásával! Gyakorlati Agrofórum, 8(6): 41-43. Tóth, B., Cs sz, L-né, Szabó-Hevér, Á., Kiss, A., Varga, J. (2009): Búza-levélfoltosságot el idéz új kórokozó gombák molekuláris detektálása Magyarországon. Növényvédelem, 45(10): 543-548. Tóth, B., Cs sz, M., Szabó-Hevér, Á., Simmons, E.G., Samson, R.A., Varga, J. (2011): Alternaria hungarica sp. nov., a minor foliar pathogen of wheat in Hungary. Mycologia, 103(1): 94-100., DOI: 10.3852/09-196. 124