TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetı 1.1. Elızmények 1.1.1. Az esélyegyenlıség helye a közösség politikái között 1.1.2. Az esélyegyenlıség jogszabályi háttere Magyarországon 2. A település bemutatása 3. Demográfiai jellemzık 4. Szociális és egészségügyi ágazat 4.1. Általános helyzetkép 4.1.1. Foglalkoztatás 4.1.2. Egészségügyi alapellátás 4.1.3. Fogyatékossággal, pszichiátriai és szenvedélybetegséggel élık 4.1.4. Kisebbségek helyzete Szankon 4.1.5. A mőködı szociális ellátórendszer bemutatása 4.2. A mőködı szociális ellátórendszer bemutatása 4.2.1. Pénzbeli és természetbeni juttatások 4.2.2. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 4.2.2.1. Szociális alapszolgáltatás 4.2.2.2. Szociális szakellátások 4.2.2.3. Gyermekjóléti alapellátások 4.3. Közmővelıdés 4.4. Sport 4.5. Bőnmegelızés 5. Az esélyegyenlıség megteremtése 5.1. Esélyegyenlıség érdekében a célcsoportokat érintı intézkedések 5.1.1. Közszolgáltatást nyújtó intézmények teljes akadálymentesítése 5.1.2. Fogyatékkal élık 5.1.3. Idıskorúak 5.1.4. Kisebbség 5.1.5. Esélyegyenlıség a közoktatásban 5.1.6. A közoktatás esélyegyenlıségi programja az alábbi elemek megvalósítását tartja fontosnak: 5.1.7. Ifjúság kezdeményezések, szabadidı, kultúra, sport 5.1.8. Esélyegyenlıség biztosítása a foglalkoztatás területén 5.1.9. Lakásnélkülivé vált családok támogatása 5.2. Az esélyegyenlıségi program megvalósításának forrásigénye 6. A települési esélyegyenlıségi terv forrásigénye és megvalósulásának ütemezése 6.1. Akadálymentesítés 6.2. Foglalkoztatás 6.3. Oktatás 6.4. Közmővelıdés 6.5. Sport - 2 -
1. Bevezetı Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıségrıl szóló 2003. CXXV. törvény elismeri, hogy minden ember egyenlı méltóságú személyként élhessen és a hátrányos megkülönböztetésre jogvédelmet biztosít. A törvény kimondja az esélyegyenlıség megteremtésében az állami köztelezettséget, mely az önkormányzatokra és annak intézményeire is kiterjed. A törvény hatálya kiterjed az ötven munkavállalónál több személyt foglalkoztató költségvetési szervekre, továbbá esélyegyenlıségi program elfogadását is elıírja. Az önkormányzat az országos esélyegyenlıségi program céljaival összhangban helyi esélyegyenlıségi programot alkothat és fogadhat el. Szank Önkormányzata a törvény adta lehetıségeket figyelembe véve alkotta meg az esélyegyenlıségi tervét. A terv célja, hogy biztosítsa a településen az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést és biztosítsa az esélyegyenlıséget Szank minden polgára számára. Feltérképezi a településen élı hátrányos helyzető csoportok, egyének helyzetét, meghatározza azokat a célokat, feladatokat, amelyek elısegítik az esélyegyenlıség megvalósítását, kitér az oktatásra, a szociális és egészségügyi ellátórendszerre és a foglalkoztatottságra. Kiemelten kezeli az idısek, fogyatékkal élık, hátrányos helyzető gyermekek és családok esélyegyenlıségét. - 3 -
1.1. Elızmények 1.1.1. Az esélyegyenlıség helye a közösség politikái között Az egyenlı esélyek biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Az egyenlı esélyek biztosítására irányuló közösségi politika változó tartalommal ugyan, de az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel. A közösségi munkajog és a munkahelyi egészség- és biztonságvédelem mellett a közösségi szociális jog azon területe, ahol a tagállamok szabályozásának harmonizációjára került sor. Az egyenlı esélyek politikája szempontjából a Közösség története három, erısen különbözı idıszakra bontható: 1957 és 1975 között a Közösség kizárólag az egyenlı munkáért egyenlı bér elvének biztosítására törekedett. 1975 és a 80-as évek vége között fokozatosan a közösségi szociálpolitika legkidolgozottabb és legsikeresebb területévé vált az egyenlı bánásmód tagállami szabályainak harmonizálása, amely újabb és újabb területeken érezteti hatását. A 80-as évek végétıl napjainkig egyre markánsabban megjelenı esélyegyenlıségi koncepció túllép az egyenlı bánásmód garantálásán, és pozitív programokkal, valamint pozitív diszkriminációval igyekszik valódi esélyegyenlıséget biztosítani. Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az "Esélyegyenlıség és diszkriminációmentesség a kibıvített Európai Unióban" címő Zöld Könyvet, amelyben konzultációra hívta az érintett szervezeteket, szereplıket. Ezek a konzultációk megerısítették azt az álláspontot, amely szerint kiemelkedıen fontos mind az esélyegyenlıség, mind a diszkrimináció elleni küzdelem terén megvalósuló közösségi akciók kezdeményezése, beleértve az Európai Unió antidiszkriminációs jogalkotása hatásának maximalizálását. A diszkrimináció elleni fellépéssel és az esélyegyenlıséggel kapcsolatos törekvéseket a mindenki számára irányadó Esélyegyenlıségi Keretstratégia foglalta magába. Ennek nyomdokaiba lépett a 2007-tıl 2013-ig terjedı idıszakra vonatkozó egységes szerkezetbe foglalt, egy közösségi akcióprogramként megfogalmazott PROGRESS közösségi program. 1.1.2. Az esélyegyenlıség jogszabályi háttere Magyarországon A Magyar Köztársaság Országgyőlése elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlı méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedık számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlıség elımozdítása elsısorban állami kötelezettség tekintettel az Alkotmány 54. (1) bekezdésének 70/A. -ára, megalkotta a 2003. évi CXXV. törvényt az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról. Az egyenlı bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlıség elımozdítása, mint szabályozási tárgy nem elızmények nélküli a magyar jogban. A törvény megalkotásáig azonban a hatályos szabályozás nélkülözte az egységes fogalomhasználatot, és nem biztosított megfelelı eszközöket a jogsértésekkel szembeni fellépéséhez. - 4 -
Ezért volt szükség egy olyan általános antidiszkriminációs törvény megalkotására, amely egyrészt a már meglévı szabályokat koherenssé teszi, másrészt kitölti azokat a réseket, amelyek a szabályozásban mutatkoztak, harmadrészt pedig megfelelı eljárási rendelkezéseket biztosít a jogsértésekkel szembeni fellépéshez. Az egyenlı bánásmód követelménye a kötelezettektıl azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetıen tehát az egyenlı bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlı emberi méltóságát. A jogosultak vonatkozásában ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthetı igénye van arra, hogy ıt egyenlı méltóságú személyként kezeljék. Ennek megfelelıen az államnak az egyenlı bánásmód követelménye tekintetében a jogsérelmet elszenvedık számára elsısorban a jogsérelmekkel szembeni fellépés eszközrendszerét kell biztosítania. Az eleve hátrányos helyzetben levı személyek formálisan egyenlıként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levı személyek ezt a hátrányukat ledolgozhassák, nem elegendı annak biztosítása, hogy ıket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetıvé teszik, hogy a helyzetükbıl fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. (3) bekezdése alapján elsısorban az állam köteles, a tulajdon szociális kötöttsége azonban emellett - a tulajdonjog közjogi védelmének keretein belül - igazolhatja, hogy az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében bizonyos kötelezettségeket az állam magánfelek számára is elıírjon. Az egyenlı bánásmód követelményével szemben azonban az esélyegyenlıség elımozdítását szolgáló intézkedésekre jogosultságként kikényszeríthetı igénye senkinek nincsen. A két szabályozási terület egy törvényben való elhelyezését - azon túl, hogy mindkét terület a személyek közötti egyenlıség egy-egy vetülete - az indokolta, hogy az esélyegyenlıség elımozdítását szolgáló intézkedések formálisan az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelentik, mivel egyes személyeket a többi személyhez képest elınyösebb helyzetbe hoznak. A törvény tekintettel van arra, hogy az önrendelkezési jog, a személyhez főzıdı jogok, és a magánszféra sérthetetlenségéhez való jog szők körben alkotmányosan igazolható módon korlátozhatja az egyenlı bánásmód követelményének érvényesülését. A törvény az egyenlı bánásmód követelményével kapcsolatban arra törekszik, hogy a jogrendszer egésze tekintetében, általános jelleggel határozza meg az egyenlı bánásmód jogosultjait, kötelezetteit, valamint az egyenlı bánásmód követelményének tartalmát. A törvény emellett biztosítja azt is, hogy a jogsérelmet szenvedett személyek minden esetben megfelelı közigazgatási jogi eljárás igénybevételével léphessenek fel a jogsértıkkel szemben. A törvény az egyenlı bánásmód követelményének szektorális kérdéseire is kitér, ennek megfelelıen egyaránt foglalkozik a foglalkoztatásban, a szociális biztonság és az egészségügy területén, az oktatásban vagy a lakhatási ügyekben, illetve az áruk forgalma és a szolgáltatások igénybevétele során megjelenı hátrányos megkülönböztetéssel. A törvény az esélyegyenlıséggel kapcsolatban keretszabályozás kialakítására tesz kísérletet. - 5 -
Az elızıekben kifejtettek szerint az esélyegyenlıség elımozdítása elsısorban nem normatív szabályozás megalkotása által, hanem konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítı intézkedések végrehajtásával érhetı el. A területet érintı szabályozásnak ennek megfelelıen az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson ezen állami intézkedéseknek, amelyek a közösségi erıforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetıvé. Az egyenlı bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékő figyelembevételével kell eljárni. 2. A település bemutatása Községünk a Dél-Alföldi Régióban a Kiskunmajsai kistérség egyik települése. A Kiskunmajsai kistérség a Duna-Tisza közi síkvidék keleti peremének középsõ területén helyezkedik el Bács-Kiskun megyében. Délrõl és keletrõl Csongrád megyével határos, északról és észak-keletrõl a kiskunfélegyházi kistérséggel, nyugatról a kiskunhalasi és a kiskõrösi kistérséggel határos. A kistérség országhatárt nem érint. Bács-Kiskun Megye statisztikai kistérségei közül a legkisebb, hat települést foglal magába. Ezek: Kiskunmajsa, Szank, Csólyospálos, Kömpöc, Jászszentlászló és Móricgát. A kistérség átlagos népsőrősége 63 fı/km 2. A települések között itt is nagy szórás tapasztalható. Legkisebb a nagy tanyai lakónépességgel bíró Móricgáton 16 fı/km 2, Csólyospáloson, 26 fı/km 2, és szintén alacsony Kömpöcön 28 fı/km 2. A legsőrőbben Kiskunmajsán élnek, 53 fı/km 2, elég magasnak mondható Jászszentlászlón is népsőrőség 43 fı/km 2 Szankon 35 fı/km 2 a népsőrőség. 3. Demográfiai jellemzık A népesség legfontosabb adatai 2009. szeptember 30-án: állandó népesség száma: 2.587 lakónépesség száma: 2.525 férfiak aránya: 49,1 % nık aránya: 50,9 % gyermekkorúak aránya (0-14 év): 15,8 % középkorúak (15-59 év): 60,0 % idıskorúak (60 év felett): 24,2 % A két évvel ezelıtti állapothoz képest a község lakosságszáma 36 fıvel (1,3 %) csökkent. A gyermekkorúak és középkorúak aránya csökkent, az idısek aránya viszont ezzel szemben növekedett. - 6 -
A népesség kor szerinti megoszlása évenként (állandó népesség) 2004 2005 2006 2007 2008 0-14 éves korig 487 479 453 442 425 15-29 éves korig 519 520 512 523 518 30-39 éves korig 380 397 398 389 372 40-59 éves korig 646 648 649 660 661 60 év felett 591 604 609 609 616 Összesen 2623 2648 2621 2623 2592 (Forrás: Helyi vizuál regiszter) A demográfiai adatokból megállapítható, hogy 2008-ban Szankon az inaktív réteg: 0-14 éves korosztály száma és a 60 éven felüli korcsoport számának aránya 66 %-a az aktív korú lakosságénak. A 60 év felettiek összlakossághoz viszonyított száma az elmúlt 5 évre vetítve egy év adatait kivéve folyamatosan növekszik, a lakosság száma pedig csökken. Férfiak és nık aránya korcsoportos bontásban (2009. szeptember 30. állandó népesség) 0-14 15-29 30-39 40-59 60 év felett Férfi 221 255 187 352 253 Nı 189 271 171 315 372 Összesen 410 526 358 667 625 (Forrás: Helyi vizuál regiszter) A fenti táblázat alapján megállapítható, hogy a férfiak várható élettartama jóval alacsonyabb a nıkénél, ami országos tendencia is. Demográfiai változások a település lakosságstatisztikai adatában Megnevezés* 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Születések 31 22 15 24 20 23 Halálozások 29 41 34 29 36 49 Házasságkötések 4 8 10 6 12 8 Válások 2 3 4 8 7 1 * A településen történt összes anyakönyvi esemény száma (Forrás: Szank Község Polgármesteri Hivatala)l - 7 -
A halálozási statisztikákban az utóbbi éveket tekintve növekedés alakult ki. Jelentıs mértékben csökken a születések száma, amely viszont hosszútávra tényleges negatív perspektívát mutat a falu jövıjét illetıen. 4. Szociális és egészségügyi ágazat 4.1. Általános helyzetkép 4.1.1 Foglalkoztatás A munkaképes korúak, a álláskeresési ellátásokban részesülık, valamint a nyilvántartott álláskeresık száma az elmúlt években az alábbiak szerint alakult: nyilvántartott álláskeresı járadék típusú ellátás segély típusú ellátás rendszeres szoc. segély munkaképes korúak *területi mutató 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.jan.- aug. átlaga 120 112 130 132 154 40 21 21 13 35 8 11 16 12 13 24 28 31 50 RÁT: 47 1582 1602 1617 1606 1638 7,56 7,0 8,4 8,2 9,38 * Munkaügyi Központ mutató: a regisztrált álláskeresık és ellátásban részesülık száma (forrás: Munkaügyi Központ Kiskunmajsai Kirendeltsége) Az elmúlt évek során folyamatosan emelkedett a nyilvántartott álláskeresık száma, a járadék típusú ellátások száma azonban csökkent 2008 évvégéig, majd ismét növekedésnek indult. A segély típusú és a rendszeres szociális segélyben (2009. évtıl rendelkezésre állási támogatás:rát) illetve RÁT-ban részesülık száma folyamatos emelkedést mutat. Az önkormányzat által közhasznú foglalkoztatásban résztvevık 2008 2009 Nı 23 19 Férfi 39 30 Összesen 62 49 2001-ben került bevezetésre a rendszeres szociális segélyben részesülı aktív korú nem foglalkoztatott személyek közcélú foglalkoztatása, melynek keretében az önkormányzat a különbözı önkormányzati fenntartású intézményeknél foglalkoztatja az álláskeresıket. Az elmúlt két év kormányzati intézkedései kapcsán jelentıs az önkormányzat által alkalmazott közhasznú és közcélú foglalkoztatásban résztvevık száma. A foglalkoztatott körében a nık és férfiak aránya átlagosan 38 : 62. - 8 -
Kiskunmajsai Kistérségi adatok Munkaerıpiaci információk számokban, iskolai végzettség a nyilvántartási adatok alapján Kiskunmajsai Kirendeltség 2008. 12. hó Korcsoport * Regisztrált (fı) Belépı (fı) Tartós (fı) 17 év alatt 4 1 0 17-20 év között 58 5 11 21-25 év között 154 21 34 26-35 év között 284 54 78 36-45 év között 322 44 91 46-50 év között 146 12 50 51-55 év között 107 18 38 56-60 év között 77 10 33 60 év fölött 9 1 3 Összesen 1161 166 338 (Forrás:www.bacsmmk.hu) A kistérségi adatokat elemezve megállapítható, hogy legnagyobb a munkanélküliség a 26-45 év közötti korosztály esetében. Szakképzettségi mutatók szerint a munkanélküliek aránya a szakképzetlenek között a legnagyobb, bár az országos tendenciához hasonlóan jelentıs a friss diplomások munkanélkülisége is. Iskolai végzettség * Regisztrált (fı) Belépı (fı) Tartós (fı) 8 általánosnál kevesebb 122 8 54 Általános iskola 450 63 135 Szakmunkásképzı 340 62 88 Szakiskola 11 2 1 Szakközépiskola 92 10 24 Technikum 26 5 4 Gimnázium 96 11 27 Fıiskola 17 5 2 Egyetem 7 0 3 Összesen 1161 166 338-9 -
4.1.2. Egészségügyi alapellátás Szank község egészségügyi alapellátását 2 háziorvos és 1 fogorvos biztosítja. A rendelık magán, illetve önkormányzati tulajdonban lévı épületekben, vállalkozás formájában mőködnek. A tárgyi feltételeket részben az önkormányzat biztosította, az orvosi eszközöket térítés nélkül adta át a háziorvosoknak és a fogorvosnak. Gyógyszertár a falu központjától kb. 200 méterre található. A lakosságra jellemzı fıbb betegségcsoportok sorrendben a hypertónia, a mozgásszervi betegségek, a diabetes, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a tápcsatorna betegségei. Védınıi szolgálatot két körzetben, 2 fıállású védını látja el. A feladatellátás helye változó (iskola, óvoda, családok), az épület jól karbantartott, berendezése, felszereltsége az elıírásoknak megfelelı. 4.1.3. Fogyatékossággal, pszichiátriai és szenvedélybetegséggel élık Fogyatékosok száma nemenként és korcsoportonként Fogyatékosság típusa LÁTÁS HALLÁS MOZGÁS ÉRTELMI Kor Férfi Nı Férfi Nı Férfi Nı Férfi Nı 18 év alatt 1 3 3 18-60 2 2 1 5 2 1 5 60 fölött 2 3 2 7 11 1 Összesen 2 2 6 3 12 13 5 8 Jól látható, hogy a vizsgált népesség körében 2 % a fogyatékosok száma, ezen belül is a 60 éven felüli mogáskorlátozottak túlreprezentáltak, ez az idıskorral együttjáró szervi károsodásokkal magyarázható. A hallás és látássérültek száma alacsony, de az értelmi sértültek száma magasnak tekinthetı. Pszichiátriai betegek száma nemenként és korcsoportonként KORCSOPORT FEKVİBETEG ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜL PSZICHIÁTRIAI GONDOZÓ KERETÉBEN Férfi Nı Férfi Nı 18-60 ÉVES 0 0 19 44 60 ÉV FÖLÖTTI 0 0 17 43 ÖSSZESEN: 0 0 36 87 Kiugróan magasnak tekinthetı a pszichiátriai gondozó kezelésében álló személyek száma, elıfordulásuk a 15-59 év közötti korosztályban gyakoribb. Egyre többen kezeltetik magukat depressziós és egyéb mentális megbetegedésekkel. A családsegítı szolgálat által biztosított pszichológiai szakellátást is mind többen veszik igénybe, egyre összetettebb mentális, emocionális problémákkal. Sajnos a depressziós betegségekben szenvedı gyermekek száma is évrıl-évre növekszik. - 10 -
Szenvedélybetegek betegek száma nemenként és korcsoportonként KORCSOPORT SZAKRENDELÉSEN ELLÁTOTT Férfi Nı 18 alatt 0 0 18-29 0 0 30-39 6 1 40-49 12 1 50-59 10 1 60 fölötti 9 1 ÖSSZESEN: 37 4 Településünkön a szenvedélybetegek közül csak az alkoholistákról áll rendelkezésre adat. A nyilvántartott alkoholbetegek száma igen magas, az eltelt 2 évben a számuk nıtt, amibıl következik, hogy a szociális ellátásokra és szolgáltatásokra fognak szorulni. A Szt bevezette a szenvedélybetegek számára nyújtandó alapellátási formát, a közösségi gondozást, melyet tízezer lakos felett kötelezı biztosítani, ettıl függetlenül kistérségi intézményrendszer keretében módot kell találni a gondozásukra. A kistérségi gyermekjóléti szolgálat családgondozója a szakemberekkel együttmőködve létrehozta az anonim klubokat. Módot kell találni, hogy a szanki szenvedélybetegek is csatlakozni tudjanak a klubhoz. A szenvedélybetegségeknél az adatok nem tükrözik a valóságot, mert azok a háziorvosok által rendelkezésre bocsátott adatok alapján lettek összesítve, tehát csak a magukat kezeltetı betegek kerülnek regisztrálásra. Sajnos ennél sokkal nagyobb számban, százas nagyságrendben vannak jelen, de valódi számukat becsülni sem tudjuk ténylegesen, szakellátásuk nem megoldott sem a településen, sem a megyében. 4.1.4. Kisebbségek helyzete Szankon Szankon 2002. november 13. napjától Cigány Kisebbségi Önkormányzat mőködik. A Kisebbségi Önkormányzat adatai alapján 40 roma származású család él Szankon, a (156 fı) lakosság 6 % -át teszi ki. Szociális helyzetükre jellemzı, hogy létminimum alatt élnek, iskolázottságuk és foglalkoztatottságuk alacsony. Az önkormányzat a szociális szolgáltatással együttmőködve törekszik a lakhatási problémák megoldására, a gyerekek testi és lelki egészségének fejlesztésére, a tanulás ösztönzésére és a közmunka-program keretében munkalehetıség biztosítására. - 11 -
4.2. A mőködı szociális ellátórendszer bemutatása Szank Község Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján biztosítja a különbözı szociális ellátásokat, valamint a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi eljárásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) alapján a gyermekjóléti ellátásokat. A két törvény megalkotása óta eltelt idıszakban az ellátások iránti igény dinamikus növekedést mutat, a tendencia hátterében a társadalom egyes rétegeit érintı kedvezıtlen változások állnak. Ezzel egyidejőleg a szociális kiadások súlya is jelentıs mértékben emelkedett. 4.2.1 Pénzbeli és természetbeni ellátások Az Szt-ben és a Gyvt-ben meghatározott anyagi támogatások nagy részénél a jogosultsági feltételek konkrétan kidolgozásra kerültek. Más ellátások esetében mint pl. a lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély csekély mértékő eltérés engedélyezett. A pénzbeli támogatásoknál megállapítható, hogy a legnagyobb összeget a rendszeres jellegő segélyekre fizeti ki az önkormányzat, melyek közül kiemelkedik a lakásfenntartási támogatás, valamint a rendszeres szociális segély, valamint a 2009-ben bevezetésre került rendelkezésre állási támogatás. Év/fı 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 09. 30. Idıskorúak járadéka 4 3 3 3 2 1 1 Rendszeres szoc. segély 16 24 28 38 58 68 52 Lakásfenntartási támogatás 3 5 147 164 169 138 97 Átmeneti segély 55 102 39 70 79 47 35 Ápolási díj 9 12 15 21 16 17 9 Rendszeres gyv. támogatás/kedvezmény 223 236 242 221 214 215 228 Rendkívüli gyv. támogatás 6 5 2 11 6 2 3 Köztemetés 1 0 3 4 1 1 2 Közgyógyellátás 135 120 133 106 95 90 A településen élı szegény családok számát csak becsülni tudjuk, mindenesetre 2009-ben gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermekes családok száma 228, a veszélyeztetett gyermekek száma - évrıl-évre dinamikusan növekvı folyamat eredményeként- 45 fı. A veszélyeztetés oka túlnyomó többségben környezeti okokra vezethetı vissza. Ezek az adatok is arról árulkodnak, hogy a településen lévı családok jelentıs hányada a létminimum alatt él, valamint súlyos szociális és emocionális problémákkal küzd. - 12 -
4.2.2. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások A törvényi kötelezettségének az önkormányzat maradéktalanul eleget tesz, az kötelezıen ellátandó feladatokon túl idısek otthona ellátást is biztosít. A szociális alapszolgáltatásokat és a szakellátást részben a Kiskunmajsai Kistérségi Szociális Intézmény keretében, részben önálló szakfeladatként fenntartóként végzi az önkormányzat. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ ÉS ELLÁTÓ INTÉZMÉNYEK SZANK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KISKUNMAJSAI KISTÉRSÉGI SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY HÁZI SEGÍTSÉG- NYÚJTÁS ÉTKEZTETÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS CSALÁDSEGÍTÉS TANYAGONDNOKI SZOLGÁLTATÁS IDİSEK KLUBJA JELZİRENDSZERES HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS IDİSEK OTTHONA Az önkormányzat által nyújtott alapszolgáltatások az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzırendszeres házi segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgáltatás, családsegítés és az idısek nappali ellátása. Az elmúlt évhez képest változás, hogy az Alapszolgáltatási Központ 2008. június 30.napjával megszőnt és a feladatok ellátása megosztásra került az önkormányzat és a Kiskunmajsai Kistérségi Szociális Intézmény között (továbbiakban: KKSZI). - 13 -
4.2.2.1 Szociális alapszolgáltatás Év Egyes alap és nappali ellátásban részesülık száma Csak étkeztetésben részesül helyben vagy lakásra elviszi házi segíts. nyújtásban részesül étkezt. és házi seg. nyújtásban Jelzır. házi segítségnyújtás Tanyagondnoki szolgáltatás Idısek nappali intézménye 2005. 1 22 2 4 0 0 21 2006. 20 62 16 Nincs adat 0 20 30 2007. 46 64 30 Nincs adat 0 21 30 2008. 44 64 13 13 0 26 30 2009. 31 53 21 17 32 38 30 09.01. (Forrás: P.H. nyilvántartás) *2007-tıl a házi segítségnyújtás esetében már csak egy adatot számolnak Az étkeztetés keretében Szank Község Önkormányzata gondoskodik azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább egyszeri meleg étkezésérıl, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben részesül az az igénylı is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkeztetésrıl más módon gondoskodni. A házi segítségnyújtás keretében Szank Község Önkormányzata gondoskodik azokról az idıskorú személyekrıl, akik önmaguk ellátására nem képesek, illetve azokról, akik az egészségi állapotuk miatt erre rászorulnak, ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. A KKSZI fenntartásában 2009. május 1. óta mőködik a jelzırendszeres házigondozás, jelenleg 32 fı szanki lakos rendelkezik készülékkel. E rendszer segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetıséget nyújt az ellátást igénybe vevı személynél történı gyors megjelenésre és segítségnyújtásra. A családsegítés olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, családok, valamint a különbözı közösségi csoportok jólétéhez és fejlıdéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. E feladatot a KKSZI (a gyermekjóléti szolgálat feladataival együtt, és szanki telephelyen ) biztosítja. A Családsegítı Szolgálat segítségét 2008-ban 478 fı vette igénybe. A családsegítı szolgáltatást igénybevevık hozott problémái elsısorban ügyintézéshez történı segítségnyújtás, majd az anyagi jellegő ill. az életviteli jellegő problémák követik.az esetkezelések közül számottevı a szociális-mentális esetkezelések száma, ezt követi a segítı beszélgetés és az információnyújtás. - 14 -
A nappali ellátást nyújtó intézmény tekintetében is a KKSZI végzi a feladatot, a szanki lakosok számára Szankon mőködik a 30 férıhelyes idısek klubja. Az idısek klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes idıskorúak napközbeni gondozására szolgál. 4.2.2.2 Szociális szakellátások Ápolást-gondozást nyújtó intézmény Az átszervezés óta a KKSZI mőködteti a Szanki İszirózsa Otthont, ahol a korábbi 25 férıhely bıvítésre került, így jelenleg 28 férıhelyen végzi az idısek ellátását. Az idısek otthonában elsısorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek az ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, de az a 18. életévét betöltött személy is felvehetı, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. 2006. január 1-jétıl ezen intézményekben a demens személyek elhelyezésérıl külön gondozási csoportban kell gondoskodni. 2009. óta a szanki telephelyen is engedélyezték a demens csoport mőködését. Az elmúlt években a szociális intézmények által nyújtott személyes gondoskodás területén kedvezıtlen tendenciák indultak meg. Megnıtt a bentlakásos intézményi ellátásra várakozók száma, a nappali ellátást, illetve az alapellátást nyújtó intézmények szolgáltatásait igénybe vevı idıskorúak száma viszont csak csekély mértékben növekszik, illetve stagnál, holott az idıskorúak ellátását a nemzetközi normák szerint is elsısorban lakókörnyezetükben kell biztosítani. Tekintettel az idıskorú lakosság számának növekedésére különösen célszerő fejleszteni az alapszolgáltatásokat. Tény azonban, hogy az intézmények többségének jelentıs problémát okoz a jogszabályban elıírt személyi és tárgyi feltételek, valamint egyéb elıírások biztosítása, melyet normatív támogatásból plusz önkormányzati finanszírozás nélkül megoldani nem képesek. További gondot jelent az ellátások iránti egyre növekvı igény, mely fıleg az idısotthonba várakozó személyek létszámán látszik elsısorban. 4.2.2.3. Gyermekjóléti alapellátások Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátását, az alapszintő nevelési-oktatási feladatokat egy intézmény, az Általános Mővelıdési Központ látja el két közoktatási intézmény egységgel az óvodával és az iskolával. Az óvoda a falu központjában elhelyezkedı, megújított, összkomfortos, földszintes épület, 100 gyermek befogadására alkalmas, négy csoporttal mőködik. A településen megoldatlan a 3 év alatti gyermekek napközbeni felügyelete, ezért elkezdıdött az egységes óvoda-bölcsödei ellátás megszervezése. - 15 -
Általános iskola 8 évfolyamos intézmény. Az iskola központi fekvéső, emeletes épület, amelynek tetıfelújítása 2006-ban részben megtörtént, valamint megvalósult az intézményhez tartozó konyha bıvítése, a jelenleg érvényes elıírásoknak megfelelıvé alakítása. Az általános iskolában 1 fejlesztı pedagógust alkalmaznak. Az 1-4. évfolyamban integrált oktatás formájában felvállalták az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók képzését. 2009. szeptemberétıl az 1. és 4. évfolyamban bevezetésre került az iskola otthonos ellátás. A gyerekkori beszédhibákkal küzdık óraadó logopédus segítségével logopédiai foglalkozáson vesznek részt. A gyógy-testnevelésre szorulók testedzését képzett gyógy-testnevelı végzi. Napközi otthoni ellátást is biztosít az intézmény. A tanulók, a szociális étkezık és önkormányzati dolgozók étkeztetése a korszerő, jól felszerelt 500 adagos konyhán folyik. A konyha kapacitásának növelésével vendégétkeztetést is tud vállalni az intézmény. Gyermekjóléti ellátás A Kistérségi Szociális Intézmény keretén belül mőködik a gyermekjóléti szolgáltatás. A gyermekjóléti szolgáltatás elsıdleges feladata a gyermek családban történı nevelésének elısegítése, veszélyeztetettségének megelızése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, illetve a családjából kiemelt gyermek családba történı visszahelyezésének elısegítése. A gyermekjóléti szolgáltatásban végzett sokrétő gondozási tevékenységét az alábbi táblázat adatai is bizonyítják. Gyermekjóléti szolgálat gondozási tevékenysége 2008-ben Gondozási esetek Gyermekek száma Alapellátásban történı gondozás 36 Védelembe vétel 7 Utógondozás 0 Összesen 43 (Forrás: statisztikai adatgyőjtés 2009.) Az intézményi ellátásban résztvevı alapítványok: az általános iskola a Talentum Alapítványt, az óvoda a Micimackó Alapítványt a fejlesztésekre és a tehetséggondozásra hozta létre, továbbá egy gyermekszervezetet mőködtetı alapítvány is mőködik az általános iskolában Fekete István Gyermekszervezet néven. 4.3. Közmővelıdés A település közgyőjteményi és közmővelıdési kötelezı feladatokat Szank Községi Önkormányzat végzi. A feladatellátás közgyőjteményi (könyvtár, képtár) és közmővelıdési (mővelıdési ház) a Szanki Általános Mővelıdési Központ intézmény keretében valósul meg. A könyvtár, melynek könyvállományát évrıl-évre bıvítik az igénylıknek Internet hozzáférést, számítógép használatot is biztosít, valamint fénymásolási szolgáltatást is biztosít, a Mővelıdési Házban e-magyarország pont mőködik. - 16 -
4.4. Sport A helyi önkormányzatok számára törvény írja elı a sporttal kapcsolatos kötelezı feladatokat, és emellett illetékességi területükön a helyi gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a nık és a családok sportjának, a hátrányos helyzető társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának támogatását. Szank község sporttevékenységét az Olajbányász Sportegyesület fogja össze négy szakosztály keretei között. A labdarúgó, tenisz, teke és tömegsport szakosztályon belül több száz fı sportol. A sportegyesület költségvetésének jelenleg teljes összegét az önkormányzati támogatás biztosítja. 4.5. Bőnmegelızés Szank Község Önkormányzata, a már több éve létezı alapítványi fenntartású polgárırség mellett a 2009. október 1-jétıl mőködteti a Település İrséget. A közterületeken végzett új beruházások tartalmazzák a közterület térfigyelıi rendszerének kiépítését is. 5. Az esélyegyenlıség megteremtése Az Európai Unió fontos alapelve és szociális alapjának elsıszámú támogatási területe az esélyegyenlıség biztosítása. A közösségi politikában az esélyegyenlıség biztosítása az egyik legfontosabb cél, amelynek lényege, hogy az európai intézményeknek minden tevékenységükkel elı kell segíteniük a nemi, faji, etnikai, vallási, fogyatékosság, vagy életkor szerinti kirekesztés elleni küzdelmet: az esélyegyenlıség megvalósítását. Az esélyegyenlıségi tartalmú rendelkezéseket a közösségi jogban elsısorban irányelvek tartalmazzák. Az önkormányzati rendeletek terén ez kettıs feladatot jelent az önkormányzati jogalkotás számára: egyrészt rendeleteikben tartózkodniuk kell a diszkriminatív rendelkezések alkalmazásától, másrészt bizonyos esélyegyenlıség biztosítását célzó rendelkezéseket be kell építeniük szabályozásukba. Az önkormányzatnak azonban e téren nemcsak az uniós követelményeket, hanem az azon alapuló hazai jogszabályi elıírásokat és irányelveket is be kell tartania, melyhez a jövıben az alábbi feladatokat kell végrehajtani - 17 -
5.1. ESÉLYEGYENLİSÉG ÉRDEKÉBEN A CÉLCSOPORTOKAT ÉRINTİ INTÉZKEDÉSEK 5.1.1. Közszolgáltatást nyújtó intézmények teljes akadálymentesítése Az önkormányzati fenntartású intézmények teljes akadálymentesítését a jogszabályi elıírásokat figyelembe véve legkésıbb 2012-ig meg kell oldani. A védınıi szolgálatnak, családsegítésnek és a gyermekjóléti szolgáltatásnak otthont adó Gondozási Központ épülete 2005-ben került felújításra és már akadálymentesen került átadásra. Az önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri az akadálymentesítést célzó pályázatok megjelenését, biztosítja a megvalósuláshoz szükséges önerıt. 2008- ban megvalósult beruházás az Óvoda akadálymentesítése, továbbá 2010-ben befejezıdik, a Közösségi Ház akadálymentesítése. Az Idısek Klubja és a Mővelıdési Ház akadálymentesítése is 2010-ben valósulhat meg, az elnyert pályázati források segítségével. A jövı feladata az Idısek Otthona, Tekecsarnok, Általános Iskola, a Tornacsarnok és a Polgármesteri Hivatal akadálymentessé tétele. 5.1.2. Fogyatékkal élık Az akadálymentesítés a mozgásukban korlátozott személyek közintézmények szolgáltatásainak igénybevételét, közlekedést teszi problémamentessé. A fogyatékos emberek a munkaerı piacon történı elhelyezkedése rendkívül nehéz, nehezebben találnak munkahelyet. A fogyatékos emberek kevésbé képzettek, így kiemelten kell kezelni a képzésüket, átképzésüket és segíteni kell a rehabilitációs munkahelyen történı foglalkoztatásukat. Ennek érdekében az érdekképviseleti szervezetekkel a kapcsolatot ki kell alakítani. A napi életvitelükben segítséget a szociális ellátórendszeren keresztül kell nyújtani (házi segítségnyújtás, étkezés, tanyagondnoki szolgálat, ) Hozzá kell ıket segíteni, hogy részt vegyenek a szőrıvizsgálatokon, közösségi rendezvényeken. Az egészségügyi alapellátásban figyelemmel kell lenni helyzetükre, segíteni kell a rehabilitációjukat, az együttmőködés során a betegségtudat kialakulásának megakadályozására törekedni kell. A nevelési-oktatási intézmények tárgyi feltételeinek további javítása a fogyatékkal élı gyermekek lakhelyükön járhassanak óvodába, iskolába. A szülıi tanácsadás kiemelt feladat. A fogyatékkal élı személyek közúti közlekedésének segítése érdekében a gyalogos járdákba lépcsık beépítését mellızni kell, lejtıket kell kiképezni. A járdák megfelelı kialakításában a lakosságot meg kell nyerni együttmőködésére. 5.1.3. Idıskorúak Az idısek helyzetét a társadalmi, gazdasági adottságok jelentısen befolyásolják. Ugyanakkor egy adott közösség mérhetı a szerint is, hogyan törıdik az idısekkel. Az önkormányzat tegyen meg mindent a biztonságuk növelése érdekében, elszegényedésük ellen tegyen lépéseket a támogató rendszerével. - 18 -
5.1.4. Kisebbség A roma társadalom oktatási, a foglalkoztatási és a lakáshelyzetének problémája országos szinten is jelentkezik, ezért a Kormány már korábban a 1047/1999.(V.5.) számú határozatával döntött a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló intézkedéscsomagról, illetve ezt felülvizsgálva a 1021/2004.(III.18.) számú határozatában döntött a romák társadalmi integrációját elısegítı kormányprogramról és az azzal összefüggı intézkedésekrıl. A Kormány még 2001-ben elfogadta a hosszú távú roma társadalom és kisebbségpolitikai stratégia irányelveit tartalmazó vitaanyagot. A stratégia az oktatás, a munkaerı-piaci helyzet javítása, valamint a családjóléti kondíciók fejlesztése területén megjelölt ágazati prioritások mellett további alapelveket fogalmazott meg. Az alapelveken túl tartalmazta továbbá a stratégia szükségességének indokait, prioritásait, a megvalósítás módjait és a társadalmi folyamatokhoz történı illeszkedését. A folyamat lezárásaként az Országgyőlés a 68/2007.(VI.28.) számú határozatával elfogadta a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervet (a továbbiakban: Stratégia). Mivel a roma társadalom és kisebbségpolitika hosszú távú stratégiai irányelvei helyi szinten is alkalmazhatók, ezért Szank Község Önkormányzata a Stratégia irányelveivel azonosul és a jövıben a roma társadalmat is érintı kérdésekben a Stratégia irányelveinek figyelembe vételével hozza meg döntéseit. Az önkormányzat minden eszközével igyekszik segíteni a roma származású családok esélyegyenlıségét. A településen élı romák társadalmi beilleszkedése függ az iskolázottsági szintjüktıl. Az oktatási intézmények a hátrányok kiegyenlítése kiemelten kezeli a roma származású gyermekek felzárkóztatását, hangsúlyt helyezve az iskolázottság javítására. Az önkormányzat a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeit a családsegítı szolgálattal és Munkaügyi Központtal közösen igyekszik elısegíteni. Az önkormányzat az életkörülményeik javításához szociális helyzetük javításához jobb lakhatási körülményekhez járul hozzá. 5.1.5. Esélyegyenlıség a közoktatásban Az esélyegyenlıség és az egyenlı bánásmód elve alapvetı szempont a közoktatásban és gyermekek nevelésében. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek és sajátos nevelési igényő tanulók oktatására kiemelt figyelmet kell fordítani. Mindez tendencia kell, hogy legyen az intézmények fejlesztésében is. A jelenleg kislétszámú intézményekben, a hátrányos helyzető gyermekek helyzetének követése, viszonylag könnyen elvégezhetı. Vizsgálni kell, hogy a diszkrimináció - mentesség érvényesül-e a nevelési- oktatási folyamatokban, az intézmények segítik-e a halmozottan hátrányos helyzető tanulók társadalmi integrációját. A halmozottan hátrányos helyzető gyerekek esélyegyenlısége elımozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlı hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévı hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. - 19 -
5.1.5. A közoktatás esélyegyenlıségi programja, az alábbi elemek megvalósítását tartja fontosnak: Az intézményben biztosított az oktatási és nevelési szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférés érdekében: hogy az esélyegyenlıségi terv ténylegesen elérje célját, ellenırzéséhez megfelelı adatok álljanak rendelkezésre egységes dokumentumrendszer, nyilvántartás vezetés szükséges, hangsúlyozva a hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető gyermeket. hogy kisebb legyen a hátrányos helyzető rétegek iskolai lemorzsolódása, és az átlagosnál gyengébb tanulmányi teljesítményük javuljon, az esélyegyenlıség megteremtése, az oktatás és nevelés hatékonyságának növelése érdekében az intézmény támogatja a kompetencia alapú oktatásban való részvételt, melyhez az Új Magyarország Fejlesztési Tervben kiírt pályázatok jelentıs összegeket és szakértıi segítséget biztosítanak. Az intézményben meg kell teremteni a feltételeket a fogyatékkal élı fiatalok körében az integrált nevelésének. Ehhez szükséges a segítı intézményhálózatok együttmőködésének erısítése (pedagógiai szakszolgálatok és szakmai szolgáltatások). Kiemelten fontos feladat a korai felismerés, a speciális terápia megkezdése és a szülıi tanácsadási alkalmak növelése. Az intézmény elkötelezett az oktatási esélyegyenlıtlenségek felszámolásában. Ehhez megfelelı feltételeket teremt. A rehabilitációhoz való jog érvényesülése érdekében át kell tekinteni, melyek azok a szakmák a településen vagy környezetében, amelyeket fogyatékos fiatal is képes elsajátítani, s amely a jövıben megélhetését, önellátását is biztosítja. Ez folyamatos fejlesztést, szakmai fejlıdést, és nagy odafigyelést igényel. 5.1.6. Ifjúság kezdeményezések, szabadidı, kultúra, sport El kell érni, hogy az ifjúság szabadidejének hasznos eltöltésére szolgáló intézmények rendszere ne szőküljön, hanem a lehetıségek a jövıben növekedjenek. A fiatalok megváltozott igényeinek folyamatos figyelemmel követése, illetve a szolgáltatásoknak, a megváltozott igényekhez történı igazítása. Az önkormányzatnak ki kell alakítania a gyermekek és fiatalok szervezett csoportjai által önállóan használható közösségi tereket, amelyeket a megfelelı biztosítékokat tartalmazó szerzıdéssel adjanak is a fiatalok vagy a helybéli ifjúságot segítı felnıttek egyesületeinek kezébe. (Az e helyiségekben zajló szakmai tevékenységet a település ifjúsági szakemberei segítsék.) Fejleszteni kell a tömegsport személyi, anyagi és tárgyi feltételeit, biztosítva a gyermek és ifjúsági korosztály testi nevelését, és a speciális, gyógytestnevelési igények kielégítését. Támogatni kell (akár pályázati rendszerben) az értelmes szabadidıtöltést és testmozgást szolgáló intézmények, civil szervezetek, pedagógusok által kidolgozott gyermek- és ifjúsági délutáni, esti, hétvégi, nyári program(sorozat)okat (klubokat, öntevékeny csoportokat). A támogatás a tevékenységbe bevont fiatalok száma, aktív részvételének mértéke alapján történhet, a program mindenfajta költségére (eszköz, helyiségbérlet, bér, stb.). - 20 -
Ösztönözni kell minden olyan programot, pedagógiai és más szakmai tevékenységet, amely a gyermekekben és a fiatalokban tudatosítja a környezeti, a természeti értékek és a kulturális örökség tiszteletét és megbecsülését. Meg kell teremteni a roma fiatalok esélyegyenlıségét 5.1.7. Esélyegyenlıség biztosítása a foglalkoztatás területén Szank Község Önkormányzata a hátrányos helyzető munkanélkülieket minden eszközzel segíti a munkaerı piacra visszajutásban. A cél érdekében szorosan együttmőködik a Kiskunmajsai Munkaügyi Központtal a Családsegítı Szolgálattal és a környezı települések munkaadóival, vállalkozásaival, a csökkent munkaképességőeket foglalkoztató cégekkel. Az önkormányzat közhasznú és közcélú foglalkoztatást szervez, növeli a foglalkoztatottak számát. Tovább kell erısíteni azokat a támogatási formákat, amelyek a munkaerıpiacon elhelyezkedni nem tudó egyéneket és családtagjait segíti. Munkáltatói jogok tekintetében a foglalkoztatás során az önkormányzat és intézményei az alábbi elveket érvényesíti: A foglalkoztatás területén az emberi méltóságot tiszteletben tartja, partneri kapcsolat kialakítására törekszik a munkavállalókkal. Az álláshirdetésekben nem jelenhet meg diszkriminatív kitétel, a hangsúlyt a képzettségre jártasságra és képességre kell helyezni. Pályakezdı munkavállalót segíteni kell szakmailag és a kollektívába történı beilleszkedésben. A továbbtanulás és továbbképzés területén minden munkavállalónak azonos esélyeket kell biztosítani. Kisgyermekes munkavállalót túlmunkára beosztani egyetértésével lehet, a törvényben elıírt kedvezményt biztosítani kell számukra. A nyugdíj elıtt álló munkavállaló munkaidejét csak beleegyezésével lehet csökkenteni. 5.1.8. Lakásnélkülivé vált családok támogatása A lakhatás feltételeinek fejlesztése járható út lehet, ehhez viszont megfelelı szintő állami támogatás szükséges. A probléma abból adódik, hogy a családok egy része nem tudta, illetve nem tudja fizetni a lakásvásárlási és felújítási hitelek részleteit. Szankon már több család került kilakoltatásra. Ezen családok rendszeres jövedelemmel nem rendelkeznek, vagy egy keresıs családok és a család rendszeres jövedelmét a minimálbér, valamint a családtámogatási ellátások jelentik. A hitelintézeteknél a kilakoltatott családok már a kisebb lakástulajdon vásárlásához sem kapnak újabb hitelt, ezáltal lehetetlenné válik számukra a saját tulajdonú lakásvásárlása. Ez esetben megfelelı bérlakás programmal, albérleti támogatással a családok lakásproblémái megoldhatóvá válnának. - 21 -
5.2. Az esélyegyenlıségi program megvalósításának forrásigénye Szank Község Önkormányzata a program megvalósítását saját forrás és pályázat útján elnyert támogatásokat kíván felhasználni. Az intézmények akadálymentesítését a megjelölt határidın belül meg kell oldani, a lakosság a munkálatokba bevonható. Az önkormányzat a közoktatási intézmények igénye szerint támogatja a tárgyi feltételek fejlesztését, a pedagógusok speciális irányú képzettségének megszerzését. Közcélú, közhasznú foglalkoztatásra, egyének és családok támogatására a szükséges forrásokat biztosítja. A program céljainak, feladatainak további megvalósítása a pénzügyi források és jogszabályi elıírásoknak megfelelıen történik. 6. A települési esélyegyenlıségi terv forrásigénye és megvalósulásának ütemezése 6.1. Akadálymentesítés A tervezett cél, tevékenység vagy feladat megnevezése Közösségi Ház akadálymentesítése Idısek Klubja akadálymentesítése A célok, feladatok és tevékenységek megvalósításának forrásigénye Pályázati forrás Önerı A tevékenység, feladat végrehajtásának tervezett ütemezése 6.408.479 Ft 1.602.145. Ft 2010. 12. 31. 14.2258.637 Ft 1.940.269 Ft 2010. 10. 31. Mővelıdési Ház akadálymentesítése 53.340.000 Ft IKSZT/2008/1-0188 13.335.000 Ft 2010. 12. 31. Tornacsarnok akadálymentesítése Gy. Szabó Béla Általános Iskola akadálymentesítése Tekecsarnok akadálymentesítés Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése KEOP 5.3.0 2010. 12. 31. KEOP 5.3.0 2010. 12. 31. KEOP 5.3.0 2010. 12. 31. 2012. 12. 31. - 22 -
6.2. Foglalkoztatás Az utóbbi két évben önkormányzatunk jelentıs eredményeket ért el a tartós munkanélküliek foglalkoztatása területén. A aktív korúak ellátásában részesülık közül több, mint 100 tartós munkanélküli idıleges foglalkoztatását szervezte meg, különbözı kistérségi, illetve önkormányzati intézményeknél. E tevékenységet az állami költségvetés teljes egészében finanszírozza, így a foglalkoztatással kapcsolatban sem az önkormányzatnak, sem az intézményeknek többletköltsége nem jelentkezik. Megfelelı állami támogatás mellett ez a program továbbra is jó szinten végezhetı és folytatható. A tevékenységben teljes az együttmőködés az önkormányzati intézmények, a Polgármesteri Hivatal, illetve a Munkaügyi Központ között. Jelentısnek mondható kistérségi pályázat volt a vízelvezetı árkok tisztítása kapcsán benyújtott közmunkaprogram is, melynek végrehajtása ugyancsak sikeres volt. Az Önkormányzat 2009-ben elkészítette a 2009 évre vonatkozó Közfoglalkoztatási Tervet. A terv folyamatos felülvizsgálatát jogszabályi kötelezettség írja elı. A terv segítséget nyújt abban is, hogy az Önkormányzat naprakész adatokkal rendelkezzék a nyilvántartott álláskeresık foglalkoztatási lehetıségeirıl. Fontos, hogy az Önkormányzat folyamatosan figyelemmel kísérje a foglalkoztatás támogatását célzó pályázatokat. 6.3. Oktatás A problémákat kezelı komplex beavatkozások 1. Az intézményben tilos a hátrányos megkülönböztetés (bármiféle okból), továbbá minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlı bánásmód megszüntetése vagy akadályozása. A feladat-ellátás módjára vonatkozó döntések, intézkedések meghozatalakor a gyermek, a tanuló mindenekfelett álló érdekét figyelembe kell venni. 2. Az oktatást nem csak az egyéni szellemi gyarapodás, érvényesülés elısegítıjének, hanem a társadalmi kohéziót erısítı, a társadalmi kirekesztés és foglalkoztatottság problémáinak megoldását segítı eszköznek kell tekinteni. Segíteni kell az integrált nevelés, oktatás feltételrendszerének megteremtését. 3. Az élethosszig tartó tanulás fontos eszköze annak, hogy az emberek irányítsák saját jövıjüket, mind szakmai elımenetelük, mind személyes és családi életük szintjén. Éppen ezért szakmai szempontból támogatni szükséges a kompetenciaalapú nevelés és oktatás bevezetését, elterjesztését. A nevelési, a pedagógiai, a képzési programok vegyék figyelembe a társadalmi fejlıdés, a környezet igényeit. 4. Segíteni az olyan új kezdeményezéseket, amelyek a tanítás és a tudás minıségének javítását eredményezik, hogy ennek következményeként csökkenjen az iskolából idı elıtt kiesı fiatalok száma. Különös figyelmet kell szentelni a tanulási nehézségekkel küzdı fiataloknak, az integrált nevelésnek és oktatásnak. 5. Elı kell segíteni az információtechnológiák alkalmazását a tanítás, a tanulás, az intézményirányítás, az ügyvitel, a döntés-elıkészítés és a kommunikáció terén. - 23 -
Az intézmény alapító okiratában meghatározott alaptevékenységek ellátásának értékelését törvényességi szempontból a jogszabályi elıírásokhoz, keretparaméterekhez viszonyítva, igazgatási (szervezési, irányítási) szempontból a jogszabály által kötelezıen elıírt intézményi igazgatási, tanügy-igazgatási, gazdálkodási és pénzügyi, munkáltatói, adat- és információszolgáltatási dokumentumokhoz, a feladatellátás határidıinek betartásához viszonyítva kell végezni. Szükség esetén külsı szakértık munkáját is igénybe kell venni. 6. Új integrációs nevelési, oktatási programok, formák és módszerek megismerésével, bevezetésével kell hozzájárulni az esélyegyenlıtlenség csökkentéséhez, a szegregációs és a diszkriminációs jelenségek megszüntetéséhez. Törekedni kell arra, hogy a nevelıtestület érintett tagjai pedagógus továbbképzés keretében elsajátítsák azokat a kompetenciákat, amelyeket a befogadó környezet személyközpontú nevelés elfogadására felkészítése és az e környezetben történı oktatás megkíván. 7. A település minden, az illetékességi területén élı igényjogosultnak biztosítja a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételeket. A helyi ellátórendszer és különösen a nevelési-oktatási tagintézmények, vezetık, nevelıközösségek feladata elısegíteni, hogy a gyermekek, tanulók idıben megkezdjék a tankötelezettség teljesítését, jelentıs mértékben csökkenjen az iskolát túlkorosan kezdık, az idı elıtt kimaradók száma. 8. A közoktatás-fejlesztés fókuszában lévı egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motivációk, képességek kialakítása biztosítja a tudásalapú társadalom létrehozásának egyik feltételrendszerét, amelyhez szükséges, hogy az intézmény a kompetenciaalapú nevelés, oktatás és képzés irányába fejlıdjön. A nevelı-oktató munka és programok összeállítása során kerüljön elıtérbe a kompetencia-alapú képzéshez kapcsolódó minıségfejlesztési, intézményértékelési, pedagógiai mérési - értékelési ismeretek fejlesztése, az ezekhez szükséges eszközök, módszerek bevezetése. 9. Kapjon kiemelt figyelmet az alapfokú nevelés és oktatás minden szintjén a tanulási folyamatot megkönnyítı alapképességek és készségek kialakítása, fejlesztése. Az alkalmazási kulcskompetenciák [szociális- és életviteli, életpálya-építési, idegen nyelvi és infokommunikációs technológiai (IKT)] kialakítását és elmélyítését szolgáló oktatási programcsomagok fejlesztése és/vagy oktatási programcsomagok befogadása, adaptálása, kipróbálása, korrigálása, véglegesítése és terjesztése (befogadó iskola funkció), a kapcsolódó módszertani szolgáltatási feladatok ellátása épüljön be az intézmény mindennapi pedagógia gyakorlatába. 10. Az intézménynek a minıség javítása érdekében folyamatosan napirenden kell tartania a nevelı-oktató munka pedagógiai alapelveinek, céljainak, feladatainak, eszközeinek, eljárásainak tökéletesítését és korszerősítését. A személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelésével összefüggı és a tehetség, az egyéni képesség kibontakoztatását segítı pedagógiai tevékenységeket, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását, valamint a szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységet. - 24 -