Fogyasztóvédelmi törvény Új Szöveges dokumentum A fogyasztóvédelmi törvény rögzíti azokat az általános szabályokat (termékbiztonság, címkézés, csomagolás), amelyeket a gazdálkodó szervezetek kötelesek betartani, s meghatározza az alapvető fogyasztói jogokat. Termékbiztonság 1/5. oldal A törvény kimondja, hogy csak biztonságos áru hozható forgalomba. A termékbiztonságért való felelősség megoszlik a gyártó és a forgalmazó között. A gyártó köteles gondoskodni az áru biztonságosságáról, a forgalmazó viszont nem hozhat forgalomba olyan árut, amelyről tudja, illetve a rendelkezésére álló adatok alapján tudnia kellene, hogy az nem biztonságos. Termékfelelősség Egyes áruk biztonságosságát jogszabály vagy nemzeti szabvány határozza meg. Amennyiben az adott árura nincs ilyen norma, akkor tekinthető csak biztonságosnak, ha a rendeltetésszerű vagy az ésszerűen várható használat időtartama alatt nem veszélyezteti a fogyasztó életét, egészségét. Az áru csomagolásának, a címkézésnek, valamint a használati útmutatónak és egyéb tájékoztatónak is tartalmaznia kell a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeit. A gyártó kötelessége, hogy olyan írásos figyelmeztetéssel lássa el az árut, amelyből a fogyasztó felmérheti, hogy a rendeltetésszerű vagy ésszerű használat milyen kockázatokkal járhat, kivéve ha ez figyelmeztetés nélkül is nyilvánvaló. A használati kockázatokra való figyelmeztetés azonban nem mentesíti a gyártót és a forgalmazót az általános termékbiztonsággal kapcsolatos kötelezettségei alól. A gyártónak az árut azonosításra alkalmas jelöléssel kell ellátnia, az általa gyártott és már forgalomban lévő árut rendszeres mintavétel útján ellenőriznie kell, hogy annak biztonságosságát folyamatosan figyelemmel kísérhesse. Amennyiben az áru biztonságosságával kapcsolatos kifogást jelentenek be, a gyártó köteles azt kivizsgálni. Az áru biztonságossági ellenőrzéseinek megállapításairól a forgalmazót is tájékoztatni kell. Ha az ellenőrzések eredményeképpen azt állapítják meg, hogy az áru nem felel meg a jogszabály vagy szabvány előírásainak, illetve az általános biztonságossági előírásoknak, akkor ki kell vonni a forgalomból. A fogyasztási cikkek csak használati és kezelési útmutatóval hozhatók forgalomba. Az útmutatókban magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen tájékoztatni kell a fogyasztókat az áru rendeltetésszerű használatáról, felhasználásáról, eltarthatóságáról és kezeléséről. Amennyiben az áru importból származik, az idegen nyelvű útmutatóval együtt azzal azonos tartalmú magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót is mellékelni kell. Azokhoz az árukhoz, amelyekre jogszabály 1. oldal
kötelező megfelelőségtanúsítási kötelezettséget ír elő, csatolni kell a megfelelőségi tanúsítványt is. A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme 2/5. oldal A törvény tiltja azokat a magatartásokat, amelyek a jogszabályok előírásainak megsértésével megkárosíthatják a fogyasztókat, vagy más módon sérthetik vagyoni érdekeiket. Ennek megfelelően a fogyasztóvédelmi törvény szankcióit kell alkalmazni azokra a gazdálkodó szervezetekre, amelyek megsértik az áru előállítására, átvételére, mérlegelésére, csomagolására, címkézésére, árának feltüntetésére, tárolására, szállítására és forgalomba hozatalára, illetve a szolgáltatás nyújtására vonatkozó előírásokat, hamis méréssel, számolással vagy az áru minőségének megrontásával megkárosítják a fogyasztókat, megszegik a nyitva tartásra vonatkozó szabályokat, üzletkörükbe nem tartozó árut árusítanak vagy szolgáltatást nyújtanak, a jogszabályok megsértésével intézik a fogyasztók minőségi kifogásait, jogosulatlanul visszatartják az árut a forgalomból, illetve jogosulatlanul tagadják meg a szolgáltatást, szabálytalanul kezelik a vásárlók könyvét, nem megfelelő minőségű árut hoznak forgalomba, vagy ilyen szolgáltatást nyújtanak, a hatósági árnál vagy az árura vagy szolgáltatásra egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kérnek, a megfelelőségtanúsítási vagy az előzetes minőségvizsgálati kötelezettséget megszegik. Fogyasztási kölcsön 3/5. oldal A fogyasztók vagyoni érdekeinek védelmében a törvényi szabályozás részletesen foglalkozik a fogyasztásikölcsön-szerződéssel. Ilyennek minősül minden olyan kölcsön, részletfizetés vagy halasztott fizetés, amely nem tartozik a hitelintézeti törvény hatálya alá, és amelyet a gazdálkodó szervezet az általa forgalmazott áruk megvásárlásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez ad a fogyasztónak A fogyasztásikölcsön-szerződés csak akkor érvényes, ha írásba foglalják, és a szerződés egy példányát átadják a fogyasztónak. A szerződésnek tartalmaznia kell: a szerződés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás pontosan meghatározását, a szerződés alapján fizetendő ellenszolgáltatás értékét, valamint azt, hogy a tulajdonjog mikor és milyen feltételekkel száll át a vevőre; a szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek százalékos mértékét; az éves teljes hiteldíjat (százalékban kifejezve), valamint annak módosítási feltételeit, amennyiben pedig ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást; a fizetendő részletek számát, összegét és a törlesztés időpontjait. Ha a felek úgy állapodnak meg, hogy az áru vagy a szolgáltatás díja a szerződés 2. oldal
fennállásának időtartama alatt változhat, ezt a tényt feltétlenül rögzíteni kell, továbbá meg kell határozni a változás feltételeit, illetve azt az összeget, amelynek elérésekor a fogyasztó hátrányos következmények nélkül elállhat a szerződéstől. Ha a kölcsönszerződésben a fenti rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára eltérnek, a hátrányos szerződési kikötést semmisnek kell tekinteni. A fogyasztási kölcsönszerződés semmiségére ellenben csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni. A kölcsönszerződés megkötésekor a hitelező köteles tájékoztatni a fogyasztót minden olyan szerződési feltételről, amely jogszabály alapján válik a szerződés részévé. A fogyasztó szerződésből eredő tartozását lejárat előtt is teljesítheti. Ebben az esetben a hitelező köteles a hiteldíjat időarányosan csökkenteni. Címkézés, csomagolás, ár 4/5. oldal A fogyasztóvédelmi törvény szerint kizárólag akkor lehet forgalomba hozni az árut, ha a csomagolásán vagy a rajta elhelyezett címkén jól olvashatóan, magyar nyelven, közérthetően és egyértelműen megtalálhatók a fogyasztók tájékoztatásához és a hatósági ellenőrzéshez szükséges adatok. A címkén fel kell tüntetni az áru megnevezését, amelyet védjegy vagy fantázianév nem helyettesíthet, meg kell jelölni a gyártó vagy forgalmazó nevét és címét úgy, hogy az alapján azonosítani lehessen, valamint az áru származási helyét. Az áru jellegétől és rendeltetésétől függően a címkének az alábbiakat is tartalmaznia kell: az áru méreteit, nettó mennyiségét, az előállításához felhasznált összetevőket, azt a várható időtartamot, amely alatt az rendeltetésszerűen használható vagy minőségét megőrzi, alapvető műszaki jellemzőit, energiafelhasználásának ismérveit és minőségi osztályba sorolását, jelölni kell azt is, ha az áru környezet-, illetve természetkímélőnek minősül, megfelelőségi jelölését vagy engedélyköteles árunál az engedélyszámot amennyiben a rendeltetésszerű használat az előre látható használati idő alatt bizonyos kockázattal jár, akkor tájékoztatni kell a veszélyességi tényezőről is, mégpedig úgy, hogy a fogyasztó képes legyen felmérni a veszélyt, és fel tudjon készülni annak elhárítására. Az áru forgalomba hozatalakor a forgalmazó köteles írásban - forintban - megadni az áru eladási árát (egységárát), valamint a szolgáltatás díját. A megjelölésnek egyértelműnek, könnyen azonosíthatónak és tisztán olvashatónak kell lennie. Amennyiben egyszerre több árat/díjat tüntetnek fel, akkor a legalacsonyabbat kell érvényesnek tekinteni. Az árcímkét úgy kell elhelyezni, hogy az ne takarja el a csomagoláson elhelyezett fogyasztói tájékoztatót. Az áru csomagolásának olyannak kell lennie, hogy az óvja meg az áru minőségét és könnyítse meg a szállítását, és meg kell felelnie a biztonságos munkavégzés és az egészségvédelem követelményeinek is. 3. oldal
Felelősség, jogkövetkezmények 5/5. oldal Új Szöveges dokumentum A tájékoztatási kötelezettség, illetve a csomagolási előírások megtartásáért való felelősség megoszlik a gyártó és a forgalmazó között. A címkézési, a használati és kezelési útmutatóval kapcsolatos, a megfelelőségtanúsítási, valamint a csomagolási szabályokat a gyártó köteles megtartani, az ár/díj feltüntetése pedig a forgalmazó kötelessége. Amennyiben azonban a gyártó nem látja el az árut az előírt tájékoztatással és csomagolással, akkor a forgalmazó köteles azt pótolni. Vita esetén pedig a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy megadta a szükséges tájékoztatást a fogyasztónak. A fogyasztó - választása szerint - a gyártóval, illetve az árut forgalomba hozó bármelyik gazdálkodó szervezettel szemben érvényesítheti jogait, függetlenül attól, hogy a gyártót megnevezték-e vagy sem. A fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértése esetén a fogyasztóvédelmi felügyelőség a határozatában elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását, elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes áru forgalomból való kivonását vagy megsemmisítését, a szabálytalanság megszüntetéséig elrendelheti az üzlet bezárását, amennyiben a fogyasztók életét, egészségét veszélyeztető értékesítési körülmények, illetve a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okozó és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütköző gazdasági tevékenység ezt indokolja. A fogyasztóvédelmi bírság olyan szankció, amely a szabálysértési bírság mellett alkalmazható, és többszörös jogsértés esetén akár halmozottan is kiszabható. A bírság összegét az eset összes körülményeire - különösen a fogyasztói érdekek sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, valamint a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel kell meghatározni, felső határát a törvény nem szabja meg. A bírságot a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség számlájára kell befizetni. A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírság adók módjára és azokkal egy sorban hajtható be. A bírság kiszabásának lehetőségével csak az olyan ügyekben élhet a hatóság, amelyek vagy a fogyasztók széles körét érintik, vagy kirívóan jogszabályellenesek A jogszabályi feltételek fennállása esetén a felügyelőség vezetője a határozat azonnali végrehajtását rendelheti el, ami azzal a következménnyel jár, hogy a kiszabott bírságot fellebbezésre tekintet nélkül ki kell fizetni, erre azonban nagyon ritkán kerül sor. Fogyasztóvédelmi bűncselekmények Fogyasztóvédelmi szabálysértések 4. oldal
Ha az adott ügyben eljáró fogyasztóvédelmi felügyelőség szabálysértés elkövetését állapítja meg, szabálysértési eljárást kezdeményez az elkövető ellen. Leggyakrabban az élelmiszerekkel kapcsolatban követnek el szabálysértést, de gyakran előfordul az árdrágítás, a bizonylati fegyelem megsértése, a nyugtaadási kötelezettség elmulasztása is. Büntetőeljárást ritkán indítanak, tekintettel arra, hogy a cselekmények súlya általában ezt nem indokolja. 5. oldal