Növények élettana www.gremon.com
Növények Növények élettana élettana A terméshozam maximalizálása érdekében ismernünk kell, milyen módon tarthatjuk a növény vegetatív-generatív állapotát egyensúlyban. Csak akkor van lehetőségünk a növényeinkről a legtöbb termést betakarítani, ha azok a legtöbb energiát a termésképzésre tudják fordítani. Minden szélsőség, legyen az klimatikus, a talajnedvesség és/vagy tápanyag tartalmának változása, valamint egyéb tényezők, csökkentik a potenciális hozamot, mert amikor a növénynek a szélsőséges viszonyok negatív hatásait kell kompenzálni, energiát kell arra fordítania, amiből nekik is csak korlátozottan áll rendelkezésre. Törekedjünk a vegetatív-generatív egyensúly fenntartásra! Hogyan tehetjük ezt meg? Vegetativ (a növény zöld tömege: szár, lombtömeg) nappali / éjszakai kicsi kicsi kevés levél eltávolítása nedvesen tartott közeg Generativ Irányítás eszközei klímaszabályzás hőmérséklet ingadozás páratartalom ingadozás lombtömeg szabályozás öntözés, tápanyag ellátás szabályzása (virágok, termések) nappali / éjszakai nagy nagy erős levelezés gyakran túlöntözött, majd ezt követően erősen kiszárított közeg Ezen eszközök nem mindenhol és nem helyettesítő módon használhatók. Vegyük példának a fűtés nélküli termesztő berendezéseket (pl Almeria). Ezekben a klímát nem, vagy csak részben lehet szabályozni, így a növény egyensúlyának az irányítása ilyen házakban ezzel az eszközzel nem lehetséges. Mégis ismernünk kell, hogy a klíma az ilyen házakban a nagy nappali és éjszakai hőmérséklet, páratartalom ingadozás miatt a növényeket generatív irányba tolja. Ezzel szemben kell a másik két eszközünkkel dolgoznunk. Lombtömeg szabályozás - Azoknál a növényeknél, pl paradicsom, ahol alkalmazzuk ezt a technikát, erősebben kell leveleznünk (pl. egy alkalommal több levél eltávolítása). www.gremon.com
Öntözés, tápanyag-ellátás szabályzás nedvesebben kell tartani a közeget, kerülni kell a nagy ingadozást, gyakoribb esetleg kisebb adagú öntözés javasolt. A kiszáradás ugyanis két módon is generatív irányba tereli a növényeket. Egyrészt, amikor a víz távozik (párolgással a közegből), a tápanyagok egy része megmarad és ily módon relatív megemelkedik a közegben a só koncentráció (EC). Az optimumtól való eltérés, ha ez szélsőségekbe hajlik, a növényekre stressz hatást gyakorol, emiatt a növények az energiájukat a fennmaradásuk, szaporodásuk, utódaik kifejlődése irányába, tehát termésképzésre fordítja. Azt gondolhatnánk, hogy ez jó, hiszen mi sok termést akarunk betakarítani, de sajnos ha az egyensúly generatív irányba felborul, a növények a kisebb méretű termést is inkább beérlelik, hogy a magokról (utódokról) gondoskodjanak, tehát csökken a termésméret és így a betakarított termés összsúlya is. Másrészt a gyökérzet víz és tápanyag felvételben aktív hajszálgyökér része mindig keresi az optimális víz-levegő arányt a közegben (ami kb. 70-30%). Ez valóban mozgással jár együtt, a gyökerek oda nőnek, ahol ez az optimum van. Ha ez a hely változik, mert vagy kiszárad az adott hely és csökken a víz aránya, vagy a túlöntözéssel a levegő aránya csökken, a gyökerek elmennek onnan és keresik az optimumot. A növényélettani tudomány ismeretei szerint, ha a növénynek szűkösen van energiája, a rendelkezésre álló mennyiséget először a gyökérbe pumpálja, utána termésbe és legvégül a zöldtömegbe. Tehát, ha a gyökér mozgása folyamatosan energiát követel, kevesebb jut a terméshozásra, csökken az elérhető hozam. A talaj nélküli termesztés további nagy kihívások elé állítja a kertészeket, ezen belül is az öntözés mikéntje döntő jelentőségű a sikeres termesztéshez. A különböző termesztő közegek eltérő vízmegtartási, újranedvesedési tulajdonsággal rendelkeznek, sűrűségük, sajátos szerkezetük, anyaguk, méretük miatt. A szakemberek megegyeznek abban, hogy a nagy genetikai potenciállal rendelkező fajták, pontos öntözési stratégia hiányában nem képesek nagyobb terméshozamra, sőt kevésbé toleránsak növényirányítási hibákra. Az öntözővíz pontos adagolása, felhasználása gazdasági, környezetvédelmi szempontból szintén fontos. A növényeknek egészséges és folyamatosan megújuló gyökérzetre, valamint a gyökérközegben elegendő oxigénre van szükségük. Ezeken kívül az optimális növekedésükhöz a napszaknak megfelelő, szabályozott közeg-, víztartalom változás szükséges. A víztartalom változása a termesztő közegben generatív vagy vegetatív impulzust vált ki a növény számára. Esetenként szélsőséges értékekre van szükség a növények egyensúlyban tartására, mely pontos, megbízható kontroll nélkül kivitelezhetetlen. A termesztő közeg nedvességtartalmának optimuma napszakonként változó. A fenti ábrán egy egyensúlyban lévő paradicsom növény termesztő közeg súlyváltozása látható. Néhány szabály betartásával sikeresen irányíthatjuk növényeinket. www.gremon.com
Mikor kezdjünk öntözni? A reggeli első öntözés időpontjának megválasztása, erőteljes hatással van a növényekre. A növényekre gyakorolt hatását elsősorban az előző napi utolsó öntözéskor elért legmagasabb víztartalmi érték és a következő reggeli első öntözéskori víztartalmi érték közti különbség határozza meg. Általánosan elfogadott szakmai vélemény, hogy ennek a különbségnek célértéke klímaszabályozott növényházakban legyen 6% és 12% között, a növekedési egyensúly fenntartása érdekében. Ezek az értékek földrajzi, klimatikus viszonyoktól, valamint a növény pillanatnyi állapotától függően mindkét irányban változhatnak. Annak megfelelően, hogy a növényeknek vegetatív vagy generatív impulzusra van szükségük, dönthetünk, hogyha a cél a növények vegetatív irányba mozdítása, a különbség célértéke legyen kisebb, közelítsen a 6%-hoz. Ha a cél a növények generatív irányba mozdítása, a különbség célértéke legyen nagyobb, közelítsen a 12%-hoz. Azokban a termesztő berendezésekben, ahol a hőmérsékletet, páratartalmat nem lehet precízen beállítani, nagy valószínűséggel jelentős hőmérséklet ingadozás alakul ki a nappalok és az éjszakák között, különösen napos időszakokban. Ez a helyzet a növények számára eleve stresszes, ami generatív jelleget kölcsönöznek a számukra. Így ilyen környezetben lehetőleg kis ingadozást kell tartani a célértékek között, 2%-4%. Itt azonban nagyobb jelentősége van a pontos mérésnek, mert akár 0,5%-s eltérés már hatással lehet a növény irányítására. Amennyiben borult idő van a hőmérséklet különbség nem lesz akkora, ilyenkor a nagyobb értékhez kell közelíteni. Mivel a növényeket napról napra különböző környezeti hatások érik, ezért az éjszakai vízfelvétele is napról napra szélsőségesen változhat, ami kockázatossá teszi az időpont alapú öntözési indításokat. Erre a problémára nyújt megoldást a Trutina kezelő felületén található riasztási funkció, mellyel beállíthatjuk százalék alapon azt a különbség értéket, ahol az öntözést el szeretnénk indítani. Amikor a beállított értéket eléri, vagy meghaladja a közeg nedvesség tartalma, a rendszer riasztási üzenetet küld, és ideális időpontban indíthatjuk első öntözésünket. Miután megtettük az első lépést, a reggeli első öntözésünk elindult, következő célunk az előző napi víztartalmi maximum érték elérése és a nap folyamán a nedvességtartalom ezen érték közelében tartása lehetőleg a napi utolsó öntözésig. A napi maximum víztartalom gyors eléréséhez általában nagyobb öntözési adagot választunk. A kívánt maximum érték elérését követően elérkeztünk az öntözési stratégiánk harmadik periódusához, ahol a célunk a maximum érték fenntartása oly módon, hogy az öntözések között eltelt idő alatt a víztartalom a közegben a kívánt 1% - 3 % különbséggel ingadozzon. Figyelembe kell venni a szükséges túlfolyást (drain)! www.gremon.com
Az optimálisnak tartott értékek földrajzi, klimatikus viszonyoktól, valamint a növény pillanatnyi állapotától függően mindkét irányban változhatnak. Fontos! Ha nem megfelelő öntözési adagot vagy nem megfelelően választjuk meg az egyes öntözések közötti időt a napon belül, nem kívánt mértékű víztartalom növekedéshez vagy csökkenéshez vezethet. Ennek elkerülésére a Trutina kezelő felületén lehetőség van az adott tartományon kívül eső érékekre riasztást beállítani és ilyen módon időben reagálni a megváltozott körülményekre. Lóczi János ügyvezető igazgató Gremon Systems Zrt. www.gremon.com