Környezetállapot-értékelés II. (NGB_KM018_2) Földünk környezeti állapota (1. rész) 2015/2016-os tanév II. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék 1. A népesedési problémák és következményeik Kr.e. 8000 (újkőkori mg-i forr. kiteljesedése): ~5 M fő 2-3 ezer év alatt duplázódott a népesség száma (Róm. Bir. idején 160-180 M körüli lehetett) Kr.u. 0-900: 2x: 900 év alatt duplázódott 900-1600: 2x: 700 év alatt duplázódott 0,1% alatti népesség növekedés 17. szd.-tól felgyorsulás: 0,3% 250 év alatt duplázódott 1850-1950: 2x 100 év alatt duplázódott 1970-es évek: 30 év Népességrobbanás 2 1
http://www.ngkszki.hu/seged/topo/13.evf.1mod.doc 3 4 2
A világ lakosságának változása (forrás: US Census Bureau, 2004) 10 Népesség (milliárd fő) A világ teljes népessége 9 8 7 6 http://www.worldometers.info/hu/ : 2016 febr: 7,398 Mrd fő 2012: 7,046 Mrd fő 2013 1999 2028 2048 20 5 4 3 2 1804 1 0 1800 118 év 1922 37 év 1959 1974 1850 1900 1950 2000 2050 15 1987 13 12 14 15 5 A Föld országainak népessége, millió fő GeoHive, 2009 6 3
A Föld felszínének megoszlása a népsűrűség fokozatai szerint A benépesültség foka fő/km 2 A Föld felszínének %- ában Nagyon sűrűn lakott térségek 200 fő felett 1 Sűrűn lakott térségek 100-200 1 Jelentősen benépesített térségek 50-100 2 Mérsékelten lakott térségek 10-50 9 Ritkán lakott térségek 1-10 9 Alig lakott, lakatlan térségek 1 fő alatt 78 A szárazulatok átlagos népsűrűsége 34,9 100 7 8 4
India: 1,25 milliárd fő a térképen pirossal jelölve: két indiai tartomány: Bihár 104, Nyugat-Bengál pedig 91 millió fő Banglades: 157 millió fő kékkel jelölve: Kanada 35 millió fő Ausztrália 31 millió fő Oroszország 144 millió fő USA néhány állama Skandinávia Baltikum néhány dél-amerikai és afrikai ország ill. része is 350 millió fő, amely a Föld népességének 5 százaléka A Föld népességének ugyanannyi, 5 százaléka él a kék és a piros területeken is! http://eduline.hu/kozoktatas/2015/7/30/nap_kepe_nepesseg_terkep_g6794l 9 10 5
2016.02.10. 11 A világ országaiban a népesség megváltozása 2050-ig (forrás: US Census Bureau, 2004) Csökkenés Növekedés, max. 2x Növekedés, max. 3x Több, mint 3x növekedés 12 6
http://www.ngkszki.hu/seged/topo/13.evf.1mod.doc 13 14 7
Okok: Népességrobbanás A, halálozási ráta lecsökkent az orvostud. és az eü. fejlődés miatt (járványok, csecsemőhalandóság csökken) B, globalizáció miatt az élelemmel rosszul ellátott területek helyzete javult (kivándorlások, élelmiszerimport, zöld forradalom a mg-ban) éhínséges időszak nem járt feltétlenül a lakosság csökkenésével C, produktív életkor meghosszabbodott A fejlődő országok lakossága esetében az életkor növekedése a produktív korszakba esett, és ezt produktívan ki is használták (korábbi társadalmi beidegződések miatt) Nagy népességnövekedésű országokban megnő a fiatal népesség aránya erősödő népességnövekedési hatás 15 16 8
A világ lakosságának növekedési üteme (forrás: US Census Bureau, 2004) népességrobbanás viharos szakasza fokozatosan lezárul népesedési ütem 2050, 2065 után mérséklődik (8-10 milliárd fővel tetőzés) 2200 (4 milliárd fő) után egyre lassuló ütemű fogyás 17 A népesedési problémák új aspektusai A, A világ demográfiai megosztottsága lassan vagy egyáltalán nem növekvő népességű országok (átlag 0,8% növekedési ütem, állandóan javuló életszínvonal) gyorsan növekvő lakosságszámú országok (átlag 2,2% növekedési ütem, az életfeltételek folyamatosan romlanak) 18 9
Prognózis néhány ország népességének stabilizálódására (Forrás: World Bank 1985) Ország Népesség 1986 (2014*) (millió fő) Évi növekedés (%) (2007*) Várható stabil népesség (millió fő) Lassú népességnövekedésű országok Változás 1986-hoz Kína 1050 (1366*) 1,0 (0,6*) 1571 1,5-szörös USA 241 (318*) 0,7 (0,9*) 289 1,2-szeres Japán 121 (127*) 0,7 (-0,0,9*) 128 1,06-szoros Nagy-Britannia 56 (64*) 0,2 (0,3*) 59 1,05-szörös Gyors népességnövekedésű országok Kenya 20 (45*) 4,2 (2,8*) 111 5,6-szeres Nigéria 105 (178*) 3,0 (2,38*) 532 5-szörös Etiópia 42 (87*) 2,1 (2,27*) 204 4,9-szeres Irán 47 (77*) 2,9 (0,7*) 166 3,5-szörös Indonézia 168 (252*) 2,1 (1,2*) 368 2,2-szeres India 785 (1247*) 2,3 (1,6*) 1700 2,2-szeres 19 A legnépesebb országok most és a jövőben (forrás: http://www.ngkszki.hu/seged/topo/13.evf.1mod.doc) 2003 2050 (előrejelzés) Kína 1302 millió India 1533 millió India 1050 millió Kína 1517 millió USA 291 millió Pakisztán 357 millió Indonézia 217 millió USA 348 millió Brazília 176 millió Nigéria 339 millió Pakisztán 149 millió Indonézia 318 millió Oroszország 144millió Brazília 243 millió Banglades 144 millió Banglades 218 millió Japán 127 millió Etiópia 213 millió Nigéria 121 millió Irán 170 millió 20 10
egy nőre eső gyerekszám 2016.02.10. diktatúra enyhülése! 1 gyerekes családmodell bevezetése korábbi általános vélekedésünk és a valóság! születéskor várható élettartam Simonyi Gy., 2009 22 11
23 fejlett fejlődő népesség száma életszínvonal Műholdfelvételekből összerakott kép: a Föld éjszakai kivilágításban (a felvételek értelemszerűen nem egy időben készültek!) 24 12
A világ lakosságának eloszlása (forrás: US Census Bureau, 2004) 25 A népesedési problémák új aspektusai B, A városi népesség növekedése A fejlődő országokban nem természetes folyamat (társadalmi, gazdasági változásokkal nincs összhangban) 1920 1985 2000: 100 millió 1 milliárd 2 milliárd fő városi népesség a 3. világban 26 13
27 A népesedési problémák új aspektusai nagyvárosi fejlődés 1940: 1% 1980: 10% 2000: 18% élt milliós nagyvárosban a nagyvárosok problémái: nem tudják a szükséges ütemben fejleszteni az infrastruktúrát, nem tudják tartani a városi szolgáltatások színvonalát: Afrikai nagyvárosok: nincs vezetékes víz, WC stb. Alexandria: az 1 millió főre tervezett csatornahálózatot 4 millióan használják Kolumbia: Bogota folyón a fővárostól 120 km-re 7,3 millió colibaktérium (ivásra 100, fürdésre 200 a határérték) közlekedés, légszennyezés stb. problémák 28 14
29 30 15
http://www.ngkszki.hu/seged/topo/13.evf.1mod.doc 31 2. Adósságválság 1960-70-es évek: gyarmati sorból felszabadult országok: olcsó külső kölcsönre alapozott fejlesztés (pénzfelesleg volt a nyersanyag-árrobbanás miatt) 1980-as évektől elmélyülő világméretű recesszió kamatlábak nőttek drága hitelek, adósságszolgálat ezen országok gazdaságából hatalmas összegeket vonnak ki gazdaság visszaesik még nehezebben fizetnek egyre mélyülő spirál A környezetkímélő technológiákat sem tudják megfizetni, sőt! Életben maradásuk érdekében károkozás a környezetükben (pl. trópusi fakitermelés) 32 16
3. A nem megújuló erőforrások korlátozottsága Rohamos ipari fejlődés + gyors népesség növekedés Természeti erőforrások kontrolálatlan kitermelése Nyersanyag-árrobbanás (olaj: 1974, 1979) Újrahasznosítás, helyettesíthetőség kérdése, technológiai fejlődés szerepe 33 34 17
A, termőföld 4. A megújuló természeti erőforrások problémája művelhető területek korlátozottsága 34%: mezőgazdasági művelésre alkalmas 36%: semmilyen mezőgazdasági művelésre nem alkalmas 30%: erdő környezeti problémák a termőterület extenzív növelésére kevés lehetőség próbálkozások jelentős környezeti károkkal járnak (erdőirtás, szűzföldek feltörése talajerózió) intenzívebb használat (öntözés szikesedés műtrágyázás.) 35 A Föld talajai 36 18
A mezőgazdasági termelés típusai 37 4. A megújuló természeti erőforrások problémája Urbanizáció folyamán jelentkező termőterület csökkenés Kína: 1987-1992: szántóterület 5%-át vesztette el az urbanizáció következtében Több autó több út, garázs stb. Az egy főre eső termőterület folyamatos csökkenése B, édesvízkészlet Mennyiségi, minőségi problémák (ld. később) 38 19
39 5. Regionális feszültségek (katonai) kockázatai a fenti (1.-4.) problémák miatt, különösen a fejlődő térségekben, regionális feszültségek léptek/lépnek fel haditechnika magas szintje globális környezeti veszélyek Pl. atomveszély kuvaiti háború: égő olajkutak 1994-ben ruandai polgárháború: az éhségprobléma helyi megoldása 800 ezer áldozattal válságos gazdasági, politikai, katonai helyzetben aligha remélhető a környezeti hatásokat kellően mérlegelő döntés 40 20
41 6. A környezeti problémák regisztrált felismerése A fosszilis energiahordozók túlzott felhasználása miatt fokozódó üvegházhatás, légköri felmelegedés A műholdas megfigyelések által regisztrált ózonréteg károsodás ( ózonlyuk ) A rohamos erdőirtás, fokozódó talajerózió Savas esők A nagyobb részben társadalmi hatásokra felgyorsult elsivatagosodás A csernobili katasztrófa után kellően tudatosult nukleáris veszély Az élővilág sokszínűségének veszélyeztetettsége 42 21
Az ökonómia csapdájában? Rohamosan növekvő népesség gyors termelésnövekedési kényszer véges ill. alig bővíthető természeti erőforrások A termelési kényszer összetevői: a, fogyasztási kényszer: több száj többet igényel az egyén is többet igényel: pazarló fogyasztás, bóvlik, csomagolás, presztízsfogyasztás stb. b, növekedési kényszer: a politikai stabilitás alapja, GDP-vel mérik zéró növekedést propagálva nem lehet hatalomra kerülni c, technológiai kötöttség átállás a fejlettebb technológiára: drága és többnyire pazarló (pl. TV, számítógép: kidobásra kerülnek!) 43 Ökológiai lábnyom: kereslet ~: az a terület, amely egyetlen ember hosszú távú fennmaradásához szükséges (fenntartható módon!) terület kell: az általa felhasznált javak létrehozásához az általa elfogyasztott energia előállításához az általa termelt felesleges anyagok ártalmatlanításához és visszaalakításához mértékegysége: globális hektár/fő (a globális hektár olyan területet kifejező mértékegység, amelynek a termékenysége a világátlagnak felel meg) minden ország lakóira más méretű ökológiai lábnyom jellemző kiszámolható nemcsak egyes emberekre, hanem csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is 44 22
Ökológiai lábnyom többféle módon számolják leggyakrabban figyelembe vett tényezők: a táplálék, a lakásviszonyok, a közlekedés, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások igénybevétele elemei pl.: az a terület, ahol a táplálkozáshoz szükséges gabona megtermelhető az a legelőnagyság, amely a hústermeléshez nélkülözhetetlen a fa- és papírfogyasztásunkat fedező erdőterület a hal, rák és más vízi állatok fogyasztásával arányos tenger az infrastruktúrához szükséges földterület az az erdőterület, amely az energiafogyasztás során keletkező szén-dioxidot megköti 45 A legnagyobb és legkisebb ökológiailag lábnyommal rendelkező országok (2014, ha/fő) USA 9,57 Egyesült Arab Emirátus 8,97 Kanada 8,56 Norvégia 8,17 Új-Zéland 8,13 Kuvait 8,01 Svédország 7,95 Ausztrália 7,09 Finnország 7,00 Franciaország 5,74 Magyarország: 3,7 ha/fő Föld átlag: 2,2 ha/fő Rendelkezésre álló terület a Földön: 1,8 ha/fő Costa Rica 1,91 Azerbajdzsán 1,91 Panama 1,89 Gabon 1,87 Irán 1,85 Ecuador 1,77 Szíria 1,74 India 0,76 Angola 0,76 Örményország 0,75 Pakisztán 0,67 Etiópia 0,67 Tadzsikisztán 0,65 Burundi 0,63 Kongó 0,62 Haiti 0,62 Nepál 0,57 Mozambik 0,56 Banglades 0,50 46 23
Bio(lógiai) kapacitás: kínálat ~: a rendelkezésre álló bioproduktív területek nagysága (szárazföld és tenger együtt) jelképezi azt a területet, amely maximálisan rendelkezésre áll arra a célra, hogy a termékek, szolgáltatások iránti igényünket megtermeljük, és a termelt szennyeződéseinket elnyelessük. nem számol az egyéb vadon élő fajok területigényével!!! A rendelkezésre álló biokapacitás és az ökológiai lábnyom különbsége azt a deficitet mutatja, amellyel lehetőségeinket túllépve más országokat vagy a jövő generációkat terheljük, illetve amely még rendelkezésünkre állhat igényeink növelésére. 47 48 24
Ökológiai hitelezők Global Footprint Network 49 és ökológiai adós országok http://www.footprintnetwork.org/images/article_uploads/2012_annual_report.pdf 50 25
piros: ökológiai lábnyom nagyobb mint a biokapacitás zöld: ökológiai lábnyom kisebb mint a biokapacitás 51 Ökológiai túllövés 1987. dec. 19. 2006. szept. 25. 2008. szept. 24. 2010. aug. 21. 2012. aug. 22. 2013. aug. 20. 2014. aug. 19. 2015. aug. 13. 2050. jan. 1. az ökológiai lábnyom nagyobb, mint a rendelkezésre álló terület túllövés napja: az az időpont, amikor az emberiség egy évre jutó természeti erőforrás igénye eléri a Föld éves megújulási képessége által előállított erőforrások mennyiségét innentől a tőkénk feléléséből fedezzük szükségleteinket kiszámítása: [a világ biokapacitása / a világ ökológiai lábnyoma ] x 365 = Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) azaz: hány nap alatt éli fel az emberiség a bioszféra rendelkezésre álló teljes biokapacitását 52 26
Global Footprint Network, 2011 53 Belgium Az ökológiai túllövés napja: 2016. febr. 27. lesz http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/gfn/page/national_ecological_deficit 54 27
Izrael Az ökológiai túllövés napja: 2016. jan. 21. volt http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/gfn/page/national_ecological_deficit 55 Indonézia Az ökológiai túllövés napja: 2015. nov. 27. volt http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/gfn/page/national_ecological_deficit 56 28
Írország Az ökológiai túllövés napja: 2015. okt. 29. volt http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/gfn/page/national_ecological_deficit 57 Görögország Az ökológiai túllövés napja: 2015. május 19. volt http://www.footprintnetwork.org/en/index.php/gfn/page/national_ecological_deficit 58 29
Miért nem sikerül a nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés terén?! 59 30