Hol dolgozik és mit csinál egy környezetmérnök? (1.) Hol dolgozik és mit csinál egy környezetmérnök? (2.)

Átírás

1 Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 1. A környezetvédelem alapjai 2018/2019-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Hol dolgozik és mit csinál egy környezetmérnök? (1.) Nagyobb cégeknél, vállalatoknál: környezetvédelmi megbízott, kv-i munkatárs környezetvédelmi bevallások, kv-i engedélyeztetés, KIR, kv-i feladatok Környezetvédelmi szolgáltató, tanácsadó cégeknél (KKV-k számára) környezetvédelmi bevallások, termékdíj, tanácsadás, engedélyeztetés, felülvizsgálatok, hatásvizsgálatok, kv-i programok készítése stb. Környezetvédelmi célú technológiákat tervező, létesítő, üzemeltető cégeknél vízkezelés, szennyvíztisztítás, levegőtisztaság-védelem, zaj- rezgés-, sugárzásvédelem, hulladékgazdálkodás, kármentesítés, megújuló energiák stb. Önkormányzatoknál: környezetvédelmi megbízott, környezetvédelmi előadó települési környezetvédelmi programok készítése, felülvizsgálata, település környezetvédelmi feladatai 1 Hol dolgozik és mit csinál egy környezetmérnök? (2.) Béka tanmese Vízügyi Igazgatóságokon elsősorban a vízgazdálkodás, vízvédelem területén Hatóságoknál (pl. területi kormányhivatal intézményei, minisztériumok) környezetvédelmi engedélyek, kv-i bevallások, ellenőrzések, bírságolások stb. Laboratóriumokban (állami és magán) környezetvédelmi mérések (víz, talaj, levegő, mikrobiológia) Nemzeti Park Igazgatóságoknál elsősorban a természetvédelem területén NGO-knál pl. környezetvédelemmel foglalkozó egyesületek, népfőiskolák Felsőoktatásban Vida Gábor: Helyünk a bioszférában előszó ld. pdf dia_id=5&method=inline 4 Bevezetés Húsvét-sziget Mezopotámia Szent Máté-szigeti rénszarvasok Felvilágosodás: elszaggatta az emberi tevékenységeket féken tartó hagyományos kötelékeket, elkezdődik a haladás eszméjének diadalútja A Föld természeti kincseit mára nemzetközi nagyvállalatok igyekeznek birtokukba venni A gyors fejlődést szolgáló gazdasági és pénzügyi rendszer az embert teszi rendszerének eszközévé és kiszolgáltatottjává, felmorzsolja a természeti környezetet Ősi életmódunk 5 6 1

2 Szent Máté szigeti rénszarvasok egy csoportja 1963 júliusában ennyi maradt 7 A Szent Máté sziget rénszarvas-állományának alakulása (egyedszám) F: Domokos E. 8 A környezet fogalma Az emberiség lélekszámának alakulása (millió fő) A rénszarvas és az emberi populáció változásának viszonya (relatív értékek) F: Domokos E. ~: a világ azon része, amelyben élünk és tevékenykedünk A Föld élővilágának élettere: bioszféra, ami a földkéreg (litoszféra) vízburok (hidroszféra levegő (atmoszféra) élőlények által benépesített területeit foglalja magába 9 10 Környezeti elemek föld: alapkőzet, ásványvagyon, barlangok, talaj, domborzat víz: felszíni vizek, felszín alatti vizek levegő: alsó légkör (troposzféra), felső légkör (sztratoszféra) élővilág: mikroorganizmusok, növényvilág, állatvilág, ember települések infrastruktúrák Táj

3 A környezetvédelem definíciója A környezetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberitársadalmi tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezőgazdasági, bányászati, közlekedési stb. tevékenységéből fakadó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradása érdekében, azaz a károkat megelőző védelem, az okozott károk megszüntetése, a környezetminőség javítása, a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás. tájvédelem A környezetvédelem részei környezetgazdálkodás környezetkímélő technológiák kifejlesztése és alkalmazása környezetállapot-értékelés természetvédelem környezettervezés környezetfejlesztés Összehangolt cselekvés szükséges! 13 hulladékgazdálkodás 14 A környezetvédelemhez kapcsolódó tudományok A környezetre hatással vannak: komplex szemléletmód! ökológia földtudományok kémia, biológia, orvostudományok fizika, műszaki tudományok matematika, számítástechnika agrártudományok közgazdaságtan, jogtudomány politikatudomány, szociológia, demográfia pedagógia népesedési folyamatok termelés közlekedés fogyasztás hulladék az élővilág pusztításának formái nem szennyezés útján A környezetszennyezés primer folyamatai Emisszió (kibocsátás, mennyiség/idő, pl. m 3 /s; g/s stb., pl. a kémény által kibocsátott SO 2 mértéke) Transzmisszió (terjedés) Immisszió (szennyezettségi érték, mennyiség/térfogat = koncentráció, pl. g/m 3 ; pl. a légkör SO 2 koncentrációja) eredetű termékek Környezetszennyező anyagok fűtőanyagok elégetésének termékei ipari háztartási, intézményi mezőgazdasági katonai tevékenységek termékei Környezetszennyező források időbeli eloszlás eredet lokalizálhatóság szerint pontszerű diffúz

4 Környezeti ártalmak Környezeti ártalmak elhárítása lokális, regionális, globális szinten hatnak védekezés is ezeken a kémiai ártalmak mechanikai hulladékok zaj- és rezgéshatások sugárhatások természetes és művi környezet károsodásai az idegrendszerre ható káros hatások Műszaki megoldások Gazdasági eszközök Tudományok Oktatás, nevelés, szemléletformálás Intézményrendszer Jogi szabályozók szinteken! DPSIR modell f: Bulla 21 D (driving force) ágazati hajtóerő: a terhelést okozó szükségletek, igények, folyamatok, okok (emberi, gazdasági, nemzeti stb. megközelítésben) (víz, élelmiszer, egészség, mobilitás, profit, foglalkoztatottság ) SZÜKSÉGLET, IGÉNY P (pressure) terhelés: a fenti igények teljesítése érdekében végzett emberi tevékenységek és ezek környezetre gyakorolt hatása: a) túlhasználat (anyag, energia), b) emissziók (talajba, vízbe, levegőbe, zaj, rezgés, sugárzás, hulladék, környezeti kockázat), c) területhasználati változások) SZENNYEZŐK S (state) állapot: a környezet állapota (a terhelések következményeként): abiotikus és biotikus környezeti elemek, emberi egészség fizikai, kémiai, biológiai mutatókkal kifejezett, mérhető, megadható állapota MINŐSÉG I (impact) hatás: a megváltozott környezetállapot következtében fellépő hatások, az ökoszisztéma által nyújtott szolgáltatásokra, az emberi jól(l)étre, társadalomra gyakorolt hatások EGÉSZSÉG, ÖKOSZISZTÉMÁK R (response) válasz: társadalmi válaszlépések a környezetterhelések, illetve a negatív környezeti hatások csökkentésére SZAKPOLITIKÁK, CÉLOK, SZABÁLYOZÁSI ESZKÖZÖK

5 Példa: six-pack rings Driving forces - hajtóerő Pressure - terhelés State - állapot Impact - hatás Impact - hatás Response - válasz Kik az érintettek? Mi szükséges a változtatáshoz? 29 A környezetvédelem multidiszciplinaritást igényel 30 5

6 Társadalmi folyamatok és környezet 31 Célok és feladatok Környezetvédelem Környezetgazdálkodás és -elemzés modellje Hatás állapot válasz A környezetvédelem történeti áttekintése 36 6

7 1. A környezetvédelem intézményes korszaka előtt Példaként egy kis toalett történet Ókor az ember okozta jelentősebb környezetterhelés a gyűjtögető-vadászó életmódról a mezőgazdasági életmódra történő átálláskor kezdődött az ércbányászat, a fémkohászat és a közlekedés fejlődésével tovább fokozódott erdőirtás: már az ókorban is Ókori Róma: 1 M fő, Athén: 50 e fő megjelentek az olyan környezeti problémák, amelyek manapság is léteznek (pl. víz, szennyvíz, hulladék) rendeletek ókori Jeruzsálem és Róma: gravitáción alapuló vízvezeték rendszer Középkor: rendeletek: elsősorban az emberi egészséget és komfortérzetet kívánták növelni, azonban jó hatással voltak a környezetre is víz- és szélenergia alkalmazása ipari forradalom (gőzgép, széntüzelésű kazán) kéntartalmú füst és por, tisztítatlan ipari és kommunális szennyvizek 37 Rekonstrukció az eddig feltárt legrégibb illemhelyről, Kr. e. 3333, Szíria, Habuba Kabira városkában (Berlin: Museum of Ancient Near East) Mezopotámia öntözőcsatornák India Szíria Róma angol: klozet skót: vödör Középkor 70 Cloaca Maxima nyilvános latrinák üzemeltetése: bérlők gyapjútisztításra kinyert ammónia A pénznek nincs szaga (Vespasianus, 79) francia: közös dán: tó városok csatorna nélkül városfal melletti árok fölé emelt házacskák bilik, székek utcára várak, kastélyok: ülőfülkék falfelirat: A tizenkét isten, Diána és a nagy Jupiter verje meg azt, aki ide hugyozik vagy kakál! falvak: ház mögé 15. szd. pottyantós árnyékszék Tersorium, botra erősített szivacs Ókori római latrina id. Pieter Bruegel, 1559: Németalföldi közmondások című festménye 1792: Őfelsége III. György angol király és felesége, Charlotte királyné saját használatú latrinájukon trónolnak, amikor is William Pitt rohanva újságolja, hogy III. Gusztáv svéd királyt megölték Gillray s cartoons 7

8 Vízöblítéses WC A vízöblítéses WC teret hódít J. Bramah és vízöblítéses WC-je Sir John Harrington,1596 Joseph Bramah, 1788, találmány bejegyeztetése bűzzárat képező szifon WC csészék franciák kinevetik csatornaépítések 1842 Hamburg 1856 Párizs WC-k ivóvíz- és szennyvízcsatornára való rákötése általánossá vált vízfolyások nagyon elszennyeződtek end of pipe megoldásokban gondolkodtak szennyvíztisztítás egyre fejlettebb technológiái ürülék = víztisztítással eltüntetendő hulladék A környezetvédelem I. korszaka ( ) A környezetvédelem II. korszaka ( ) A környezetvédelem fejlődése annak jogi szabályozásának fejlődésével esik egybe. Az első korszakot elsősorban a tudományos ismeretek fejlődése jellemzi. A különféle nemzetek közötti megállapodások esetiek voltak, a felmerülő problémák orvoslására szolgáltak, illetve egy-egy fajra vonatkoztak. Jellemzően kétoldalú határvízi megállapodások, halászati megállapodások, a vadvilág túlvadászat és túlhalászat elleni védelmét szolgáló kezdeményezések történtek. A legelső természetvédelmi egyezmény: az 1902-es Párizsi egyezmény a mezőgazdaság számára hasznos madarak védelméről. 45 II. világháborút követően: az olcsó és bőségesen rendelkezésre álló olajkészletek kiaknázása az iparfejlesztés meggyorsítása a tudományos-technikai forradalom gyors terjedése a mezőgazdaságban lezajló zöld forradalom (műtrágyák és növényvédő szerek, gépesítés) elterjedése a közlekedés, és különösen a légi közlekedés fejlődése a műanyagok használatának térhódítása a környezeti károk hamar globálissá váltak Levegő- és vízszennyezés, a természeti erőforrások fogyása Ezeket a jelenségeket az emberek sokáig a jólétet kísérő kellemetlenségeknek tekintették. A környezet valamennyi elemét érintő környezetrombolás első súlyosabb jelei az USA-ban mutatkoztak. Elkezdődött a regionális szintű jogfejlődés, számos környezetvédelmi, természetvédelmi, természeti erőforrás védelmi egyezményt fogadtak el. 46 Meadows modellek A II. korszak jelentősebb eseményei időrendben 1972: The Limits to Growth (A növekedés határai) 99 mutató (népesség, iparosodás, élelmiszertermelés, környezetszennyezés, meg nem újuló nyersanyagok) 12 modellváltozat az időszakra: standard modell: változatlan tendenciák (növekvő világ): változat korlátozott gazdasági növekedés: változat stabilizációs kísérletek változat A modellezés eredménye szerint csak a 10. és 11.-es esetén nem jelentkezik súlyos probléma (teljes stabilizáció 1975-ös szinten, teljes stabilizáció késleltetéssel) 1992: Beyond the limits (Túl a határokon): megismételt Meadows-modell 2004: Limits to Growth: The 30-Year Update (A növekedés határai - Harminc év múltán)

9 1. a Föld népessége 2. az egy főre jutó élelem 3. az egy főre jutó ipari termelés 4. nyersanyagkészletek 5. környezetszennyezés 6. halálozás 7. születésszám 1. a Föld népessége 2. az egy főre jutó élelem 3. az egy főre jutó ipari termelés 4. nyersanyagkészletek 5. környezetszennyezés 6. halálozás 7. születésszám a Föld népessége 2. az egy főre jutó élelem 3. az egy főre jutó ipari termelés 4. nyersanyagkészletek 5. környezetszennyezés 6. halálozás 7. születésszám A környezetvédelem III. korszaka ( ) Cél: zéró gazdasági növekedés Ez senki (fejlett, akkori szocialista, fejlődő) számára nem elfogadható. De elindította a globális problémák körüli gondolkodást. Mesarovic-Pestel-modell Bariloche-modell Moira-modell Tinbergen- modell Gábor-Colombo-jelentés Leontief-modell László-jelentés Az emberiségnek globálisan kell cselekednie ahhoz, hogy elkerüljön egy átfogó gazdasági-társadalmi-környezeti összeomlást 53 legfőbb eredménye a politikai és társadalmi tudatosságban bekövetkezett pozitív változás ember által okozott katasztrófák: Seveso 1976 (dioxin), Bhopal 1986 (vegyi üzem), Csernobil 1986 (atomerőmű) a nemzetközi szervezetek felismerték, hogy a környezetvédelem egyre inkább globális jellegű lesz a környezetpolitikát össze kell hangolni a gazdaságpolitikával hosszú időtávban szükséges gondolkodni és cselekedni ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága: Elnök: Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök asszony 22 tag között: Láng akadémikus A bizottság feladata: a kritikus problémák azonosítása a környezetvédelem és a fejlődés kérdéskörében az ezzel kapcsolatos reális megoldási javaslatok és egy új típusú nemzetközi együttműködés kidolgozása a fenntartható fejlődés fogalmának első meghatározása a bizottság Közös Jövőnk címmel adta ki (1987) helyzetértékelését és a jövőre vonatkozó javaslatait, 54 ajánlásait 9

10 A környezetvédelem IV. korszaka (1992-) 1992: Rio de Janeiro, ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia (UN Conference on the Environment and Development) A III. korszakban született jelentősebb nemzetközi egyezmények : ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága tagjai rotációs rendszerben az egyes tagállamok miniszteri szintű képviselői szakértőkkel és kormánytisztviselőkkel együtt rendszeresen áttekintik a Riói Konferencia ajánlásainak végrehajtását 2002: Johannesburg, ENSZ Fenntartható Fejlődés Világkonferencia (World Summit on Sustainable Development) 2012: Rio de Janeiro, ENSZ Rio+20 Fenntartható Fejlődés Világkonferencia Ennyi konferenciát követően miért nem sikerül a nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés terén? Valószínűleg azért, mert az egyes államok versenyképességének és jelenlegi pozíciójának megőrzését gátolná, egyes államok pedig a legfejlettebb régiókhoz való felzárkózásuk során egyszerűen nem engedhetik meg a fenntarthatóság luxusát. 56 A Riói Konferencia A Johannesburgi Konferencia Rio de Janeiro: Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciája (UN Conference on the Environment and Development) aug. 26.-szept. 4. Johannesburg (~200 állam): World summit on sustainable development ~30 ezer fő (172 ENSZ tagállam a 178-ból, NGO-k, újságírók) Öt dokumentumot fogadtak el: A, Riói Nyilatkozat a környezetről és a fejlődésről B, Keretegyezmény az éghajlatváltozásról C, Egyezmény a biológiai sokféleségről D, Nyilatkozat az erdőkről E, Feladatok a 21. századra (Agenda 21) akcióprogram gyűjtemény Kevés kézzelfogható eredmény, de hatása tetten érhető a következő évek konkrét megállapodásaiban 57 Sok kompromisszum után két dokumentumot fogadtak el: A, Johannesburgi nyilatkozat a fenntartható fejlődésről B, Végrehajtási terv (153 pontban) Újra visszatértek az elvekhez és a kötelezettségvállalásokhoz Hangsúlyos elem: az egészséges ivóvíz és egyes szociális kérdések 2015-re felére kell csökkenteni azok számát, akik nem jutnak egészséges ivóvízhez ill. napi jövedelmük 1 $ alatt van 58 A Johannesburgi Konferencia (folyt.) Rio+20 Fenntartható Fejlődés Konferencia Az eredményeket sokan kevesellték a forró kása kerülgetése Felvetődő kérdések: Igény: a fejlődő országok segítése a fejlettek által Igen, de!: afrikai államok annyit vagy többet költenek fegyverkezésre, mint az egészségügyre kiskirályok, korrupció, helyi terror Fejlett országok mesterségesen alacsonyan tartják a mg-i termékek árát ellehetetlenítik a fejletlen országok termelőit június Rio de Janeiro nem vonta meg az eddigi, a fenntarthatóság érdekében tett intézkedések és programok mérlegét a zöld gazdaság, az energiaügy, a fenntartható városok, az élelmiszer-biztonság, a mezőgazdaság, a természetes vizek és az óceánok, a (globális) környezeti kormányzás kérdéseire koncentrált egy dokumentumot fogadtak el: The future we want (A jövő, amit akarunk) ez inkább egyfajta kívánsággyűjtemény, mint konkrét és számon kérhető menetrend

11 Rio+20 Fenntartható Fejlődés Konferencia két igen jó magyar kezdeményezés: hazai mintára ENSZ-szintre emelné a jövő nemzedékek biztosának intézményét az ENSZ emberi jogi nyilatkozatának mintájára, nemzetközi egyezményen alapuló alapjogokat adna az emberen túli létezőknek is miért nem sikerül a nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés terén? (lásd e diasorozat végét is!) egyes államok versenyképességének és jelenlegi pozíciójának megőrzését gátolná egyes államok pedig a legfejlettebb régiókhoz való felzárkózása során egyszerűen nem engedhetik meg a fenntarthatóság luxusát A IV. korszakban született jelentősebb nemzetközi egyezmények A fenntartható fejlődés fogalma Hazánk Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiája szerint: 1987: Közös Jövönk (Bruntland-jelentés): a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk szükségleteinek kielégítését 2000: Tokio, a Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata (Átmenet a fenntarthatóság felé): a fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg a fenntartható fejlődés az ember boldog és értelmes életvitelének előmozdítását és a közjó kiteljesítését célozza úgy, hogy az emberi tevékenységek a Föld környezeti eltartó-képessége szabta határokon belül maradnak, és a gyarapítható, fejleszthető emberi, társadalmi és gazdasági erőforrások terén gondoskodunk ezek megfelelő mennyiségi és minőségi állapotának fenntartásáról, bővítéséről, illetve javításáról. A jövő nemzedékekért viselt felelősségünk értelmében a négy nemzeti erőforrás természeti, gazdasági, társadalmi és humán megfelelő szintű fenntartását, megőrzését és gyarapítását folyamatosan biztosítanunk kell. Eszerint a fenntarthatósági politika az utódaink erőforrásait bővítő, az ilyen beruházásokat ösztönző, valamint az erőforrásokat felélő döntéseket visszaszorító politikai cselekvések együttese. ( A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, 2013) Ökológiai lábnyom: kereslet Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom azt fejezi ki, hogy adott egyén mekkora biológiailag produktív területet igényel annak érdekében, hogy fedezze anyag- és energiafogyasztásait, továbbá asszimilálja az általa kibocsátott hulladékokat, az aktuálisan alkalmazott technológiai színvonal és erőforrás-gazdálkodási megoldások mellett. ~: az a terület, amely egyetlen ember hosszú távú fennmaradásához szükséges (fenntartható módon!) terület kell: az általa felhasznált javak létrehozásához az általa elfogyasztott energia előállításához az általa termelt felesleges anyagok ártalmatlanításához és visszaalakításához mértékegysége: globális hektár/fő (a globális hektár olyan területet kifejező mértékegység, amelynek a termékenysége a világátlagnak felel meg) minden ország lakóira más méretű ökológiai lábnyom jellemző kiszámolható nemcsak egyes emberekre, hanem csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is

12 Ökológiai lábnyom Az ökológiai lábnyom összetevői és azok időbeli alakulása Az ökológiai lábnyom az emberi tevékenységek során használt földterületek és halászati területek összességeként számolható. Hat tényezőből tevődik össze: 1. Szén lábnyom: A fosszilis erőforrások elégetéséből, a földhasználat-változásból és kémiai folyamatokból keletkező CO 2 elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága. 2. Legelő lábnyom: Annak a területnek a nagysága, amely a hús- és tejtermékekért, irháért és gyapjúért tartott állatállomány eltartásához szükséges. 3. Erdő lábnyom: Az éves rönkfa, papíralapanyag-, faáru és tűzifa-felhasználás alapján becsült terület. 4. Halászati lábnyom: A különböző tengeri és édesvízi fajok halászati adatai alapján, valamint az újratermelési igényeik alapján becsült érték. 5. Szántó lábnyom: Az emberi fogyasztásra, állati takarmányozásra és bioüzemanyagok előállítására termelt növények termesztésének területigénye. 6. Beépített területek: Az emberi infrastruktúrához (pl. közlekedés, lakások, ipari létesítmények, vízi erőművek tározói) szükséges földterület nagysága többféle módon számolják leggyakrabban figyelembe vett tényezők: a táplálék, a lakásviszonyok, a közlekedés, a fogyasztási cikkek és szolgáltatások igénybevétele elemei pl.: az a terület, ahol a táplálkozáshoz szükséges gabona megtermelhető az a legelőnagyság, amely a hústermeléshez nélkülözhetetlen a fa- és papírfogyasztásunkat fedező erdőterület a hal, rák és más vízi állatok fogyasztásával arányos tenger az infrastruktúrához szükséges földterület Ökológiai lábnyom az az erdőterület, amely az energiafogyasztás során keletkező szén-dioxidot megköti 69 A legnagyobb és legkisebb ökológiailag lábnyommal rendelkező országok (2014, ha/fő) USA 9,57 Egyesült Arab Emirátus 8,97 Kanada 8,56 Norvégia 8,17 Új-Zéland 8,13 Kuvait 8,01 Svédország 7,95 Ausztrália 7,09 Finnország 7,00 Franciaország 5,74 Magyarország: 3,7 ha/fő Föld átlag: 2,2 ha/fő Rendelkezésre álló terület a Földön: 1,8 ha/fő Costa Rica 1,91 Azerbajdzsán 1,91 Panama 1,89 Gabon 1,87 Irán 1,85 Ecuador 1,77 Szíria 1,74 India 0,76 Angola 0,76 Örményország 0,75 Pakisztán 0,67 Etiópia 0,67 Tadzsikisztán 0,65 Burundi 0,63 Kongó 0,62 Haiti 0,62 Nepál 0,57 Mozambik 0,56 Banglades 0,50 70 Bio(lógiai) kapacitás: kínálat A legnagyobb és a legkisebb biokapacitással rendelkező országok (2013) A biokapacitás (biológiai kapacitás) az ökoszisztémák azon képességének mértéke, hogy hasznos biológiai anyagokat állítsanak elő, és hogy abszorbeálják a hulladékokat az emberi tevékenységekből, az aktuálisan alkalmazott technológiai színvonal mellett. ~: a rendelkezésre álló bioproduktív területek nagysága (szárazföld és tenger együtt) jelképezi azt a területet, amely maximálisan rendelkezésre áll arra a célra, hogy a termékek, szolgáltatások iránti igényünket megtermeljük, és a termelt szennyeződéseinket elnyelessük. nem számol az egyéb vadon élő fajok területigényével!!! A rendelkezésre álló biokapacitás és az ökológiai lábnyom különbsége azt a deficitet mutatja, amellyel lehetőségeinket túllépve más országokat vagy a jövő generációkat terheljük, illetve amely még rendelkezésünkre állhat igényeink növelésére. Föld átlaga (2013): 1,71 gha/fő Magyarország (2013): 2,35 gha/fő

13 A teljes emberiségre vonatkozó ökológiai lábnyom időbeli alakulása és előre jelzett változása Földbolygó egységben kifejezve Az ökológiai lábnyom, a biokapacitás és a népesség alakulása az 1961-es évhez viszonyítva (1961=100%) Ökológiai lábnyom: 1961: 7,6 milliárd gha; 2010: 18,1 milliárd gha Népesség: 1961: 3,09 milliárd; 2010: 6,9 milliárd Biokapacitás: 1961: 9,9 milliárd gha; 2010: 12 milliárd gha) Az ökológiailag adós országok és az ökológiai hitelezők Piros: ökológiai lábnyom nagyobb, mint a biokapacitás Zöld: ökológiai lábnyom kisebb, mint a biokapacitás Ökológiai hitelezők és ökológiai adós országok Global Footprint Network

14 és ökológiai adós országok Ökológiai túllövés dec szept szept aug aug aug aug aug aug aug aug jan. 1. Az ökológiai túllövés állapota akkor áll elő, amikor az emberi igények meghaladják a természetes ökoszisztémák regeneratív kapacitásait. A globális, azaz a bolygó szintű túllövés akkor áll elő, amikor az emberiség erőforrás igényei és hulladéktermelése (mint amilyen bizonyos értelemben a CO2-kibocsátás is) meghaladja a bioszféra regeneratív és abszorpciós kapacitásait. azaz akkor következik be, ha az ökológiai lábnyom nagyobb, mint a rendelkezésre álló terület a túllövés napja: az az időpont, amikor az emberiség egy évre jutó természeti erőforrás igénye eléri a Föld éves megújulási képessége által előállított erőforrások mennyiségét innentől a tőkénk feléléséből fedezzük szükségleteinket kiszámítása: [a világ biokapacitása / a világ ökológiai lábnyoma ] x 365 = Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) azaz: hány nap alatt éli fel az emberiség a bioszféra rendelkezésre álló teljes biokapacitását 80 Belgium Az ökológiai túllövés napja: febr. 27. Global Footprint Network, Izrael Az ökológiai túllövés napja: jan. 21. Indonézia Az ökológiai túllövés napja: nov

15 Írország Az ökológiai túllövés napja: okt. 29. Görögország Az ökológiai túllövés napja: május Miért nem sikerül a nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés terén?! 87 15