Brüsszel, 10.11.2004 COM(2004) 748 végleges Az euro bevezetésének elınyei A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK Elsı jelentés az euróövezet jövıbeli bıvítésének gyakorlati elıkészületeirıl 1
A Maastrichti konvergencia kritériumok Árfolyamstabilitás: az euro övezetben résztvevı országok valutáinak piaci árfolyama meghatározott ingadozási sávon belül kell hogy lebegjen. Fenntartható költségvetési pozíció (költségvetési hiány nem lehet több a GDP 3%-nál, az államadósság nem lehet több a GDP 60%-nál) Árstabilitás: Vizsgált tagország inflációs rátája a konvergencia jelentés meghatározott egyéves perióduson belül max 1,5%-kal lehet több a három legalacsonyabb inflációs rátájú ország átlagánál. Kamatkonvergencia: vizsgált tagország hosszú lejáratú kamatai a konvergencia jelentésben meghatározott egyéves perióduson belül max. 2%- kal lehet magasabb a három legalacsonyabb inflációjú ország átlagánál. 2
Az euró és a nemzeti valuták közötti átváltási arányok visszavonhatatlan rögzítésével megszőntek az árfolyam-ingadozások és az átváltásból eredı kockázatok az euró övezeten belül. A tranzakciós költségek mérséklıdtek. Az egységes piacon a pénzügyi verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minıségének javulására és kedvezıbb áralakulására számíthatnak. Rögzített euróátváltási árfolyamok Pénznem Kód 1 Lezárva belga frank BEF 40,3399 1998.12.31. finn márka FIM 5,94573 1998.12.31. francia frank FRF 6,55957 1998.12.31. holland forint NLG 2,20371 1998.12.31. ír font IEP 0,787564 1998.12.31. luxemburgi frank LUF 40,3399 1998.12.31. német márka DEM 1,95583 1998.12.31. olasz líra ITL 1936,27 1998.12.31. osztrák schilling ATS 13,7603 1998.12.31. portugál escudo PTE 200,482 1998.12.31. spanyol peseta ESP 166,386 1998.12.31. görög drachma GRD 340,750 2000.06.19. szlovén tolár SIT 239,640 2006.07.11. ciprusi font CYP 0,585274 2007.07.10. máltai líra MTL 0,429300 2007.07.10. szlovák korona SKK 30,1260 2008.07.08. 3
Az árak összehasonlíthatósága. A belsı piac hatékonyabban tud mőködni. Az árfolyamkockázat megszőnése következtében az euró-övezet országain belüli befektetési kockázatok csökkennek, a befektetési lehetıségek összehasonlítóbbak, és a hitelminısítés szerepe megnı. Az értékpapír-kibocsátók számára a szélesebb elhelyezési lehetıségek és a kibocsátások szervezésével foglalkozó intézmények közötti verseny élezıdése a felárak és jutalékok csökkenéséhez vezethet. (A Budapesti Értéktızsde határidıs piacán 1998. december 7., míg a Budapesti Árutızsdén 1999. január 7. óta lehet eurókontraktusokkal (szerzıdésekkel) kereskedni.) 4
Az euro bevezetésének lépései A Szerzıdés 122. cikke (2) bekezdése elıírja, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján határoz arról, hogy mely eltéréssel rendelkezı tagállamok teljesítik a szükséges feltételeket, és szünteti meg az érintett tagállamokra vonatkozó eltérést. A Tanács ezenkívül dönt az érintett tagállam euróövezethez történı csatlakozásának idıpontjáról, és meghatározza az ország nemzeti valutája és az euró közötti rögzített és visszavonhatatlan átváltási árfolyamot. Az euró bevezetésének napján az átváltási árfolyam ténylegessé válik, az ország elızı nemzeti valutája megszőnik, és az EKB átveszi a monetáris politikára vonatkozó illetékességet. Ez történt az euróövezethez elsıként csatlakozott tizenegy országban 1999. január 1-jén, illetve Görögországban 2001. január 1-jén. Praktikus és logisztikai okokból kifolyólag az euróövezetet jelenleg alkotó országok hároméves (Görögországban egy éves) átmeneti idıszakot iktattak be az euró valutaként (tizenegy országban 1999-ben és Görögországban 2001-ben) és készpénzként történı bevezetése között. 5
A másik lehetıség az úgynevezett big bang (robbanásszerő) forgatókönyv, mely szerint az euróövezetbe történı belépés, illetve az euróbankjegyek és -érmék bevezetése egy idıben történik. Ennek a megoldásnak több elınye is van, különösen most, hogy már léteznek euróbankjegyek és -érmék. A leglényegesebb hátrány viszont az, hogy lerövidül az az idıszak, mely alatt a köz- és magánszféra és általában az állampolgárok felkészülhetnek az átállásra. Az euróbankjegyek és -érmék bevezetését egy olyan idıszak követi, mely alatt az eurót és a nemzeti valutákat párhuzamosan használják, és mind az eurós, mind a nemzeti bankjegyek és - érmék törvényes fizetıeszköznek számítanak. Általában nemzeti szinten határozzák meg azt, hogy a két fizetıeszközt meddig lehet párhuzamosan használni, jóllehet ez az idıszak általában rövid, legfeljebb két hónap. 6
Tanulságok az eddigi átállásokból A körültekintı és elırelátó elıkészület kifizetıdik. Az átállás gyorsaságát, az új valutának a nyilvánosság által történı elfogadását és a váltás gördülékenységét illetıen a korai, alapos elıkészületekrıl gondoskodó országok erıfeszítéseit siker koronázta. A kommunikációval és információval kapcsolatos beruházások szintén megtérültek. A hároméves átmeneti idıszak túl hosszú volt. 1999 után a lendület alábbhagyott, és a hatóságoknak újabb erıfeszítéseket kellett tenniük, hogy a vállalatokat és az állampolgárokat másodszor is meggyızzék arról, hogy idejében készüljenek föl a készpénzcserére. Ezenkívül az euró számlapénzként történı használata meglehetısen korlátozott volt az átmeneti idıszakban. 7
Az euróbankjegyek és -érmék bevezetésének gyorsnak kell lennie: Az euró fokozatos bevezetése bonyodalmat okoz mind az állampolgárok, mind a vállalatok számára. A gyors bevezetés az összes érintett fél számára elınyös, feltéve ha körültekintéssel készítik elı. A két fizetıeszköz párhuzamos használatának idejére ugyanez vonatkozik, melynek lehetıleg rövidnek kell lennie. A nemzeti valuta kivonása körültekintı elıkészületet igényel: az eredeti átállás folyamán valószínőleg túl sok figyelmet fordítottak az euróbankjegyek és -érmék bevezetésére, míg a nemzeti valuták nagymértékő visszaáramlásának következményeit alábecsülték. Különösen a visszajuttatott érmék hatalmas mennyiségével foglalkozó logisztikai intézkedések hiányoztak olykor, és ez néha jelentıs késést eredményezett a szállítás, az érmék kezelése és számolása, illetve a bankszámlák javára történı átutalások tekintetében. 8
Intézkedéseket kell hozni az árak változásának elkerülése érdekében. Ez a kérdés különleges figyelmet igényel, mivel nehezen oldható meg, és gyakran nehezen módosítható, téves megfigyelésen alapul. A megelızés kétségtelenül jobb, mint az orvoslás A mentális átállás számottevıen több idıt vesz igénybe, mint a fizikai. Egy 2003. novemberi felmérés eredményei azt mutatták, hogy a válaszadók 30 %-a a mindennapi vásárlás közben leginkább nemzeti valutában gondolkodik, ellentétben 46 %-kal, akik euróban gondolkodnak. Azonban ami a nagy értékő vásárlásokat illeti (pl. ház vagy autó), az euróövezeti állampolgárok nagy része gondolatban leggyakrabban még mindig nemzeti valutában számol (54 %), míg csak egy kisebbség (16 %) teszi ezt euróban. 9
A MONETÁRIS UNIÓ ELİNYEI ÉS HÁTRÁNYAI A közös pénz elınyei: - árfolyam-bizonytalanság megszőnik; - az átváltáshoz kötıdı (tranzakciós) költségek eltőnése. A közös pénz hátrányai: - nemzeti szuverenitás egy részének feladása közös pénz hiányában az eurózóna monetáris politikája az USA monetáris politikáját követné; - a nemzeti monetáris politika megszőnésével az ország elveszíti a gazdaságpolitika egyik legfontosabb eszközét hasonló gazdasági struktúra. 10