VILÁGÍTÁSTECHNIKA

. A színpadvilágítás alapjai III VILÁGÍTÁSTECHNIKA 2012-2013 1

A megvilágítási pozíciók megválasztása Egy tárgy vagy tér megvilágításakor hat fő szög áll rendelkezésre. Ha egy szöget választunk ki ezek közül, az csak ritkán elegendő ahhoz, hogy a kívánt hatást érjük el. Az alapvető kérdés: hogyan kell kinéznie az összeállításnak? Szépnek, izgalmasnak, hátborzongatónak, kontraszthiányosnak, unalmasnak? Minden szög egy-egy benyomást erősít és egy hangulatot vagy érzést sugall a nézőnek. Az illusztrációkon láthattuk, milyen hatást kelthetnek a különbözőképpen elhelyezett fényforrások egy alakon, illetve egy tárgyon. Noha az összes lehetséges szög egyenletes felhasználása homogén, semmiképpen sem ajánlható, mivel hiányzik belőle az erő és az izgalmasság. Az egy adott szögből érkező fénynek úgy kell illeszkednie a koncepcióba, hogy beleilleszkedjen az általános hangulatba. Az illusztráltakon kívül természetesen számos további alternatíva is létezik, a kiválasztott megvilágítási szögek ideális esetek. 3

A gyakorlatban valószínűtlen, hogy a szereplő mozdulatlan lesz a fényben. Emiatt személyek megvilágításának meghatározásakor nagyobb területre kell figyelemmel lennünk, hogy a kiválasztott szög lefedje az adott személy mozgását is. Azt is figyelembe kell venni, milyen hatást kell az adott szereplőnek keltenie a térben. Ha valakire ráirányítjuk a fényt, az még nem elég ahhoz, hogy strukturáljuk a teret. Ennek következtében különbséget kell tennünk a tér bevilágítása, valamint az azon belül elhelyezkedő személy bevilágítása között. Természetesen mindkettőnek megfelelő fényben kell lennie, az előzőekből azonban láthattuk, hogy egy megvilágított személy nem feltétlenül sugároz valamilyen hangulatot. Sokkal izgalmasabban és kifejezőbben be lehet mutatni a szereplőt, ha hangulattal bíró térben áll, és a megvilágítási állapottal létrehozott fény-árnyék kombinációban vesz részt. A nézőben mindenekelőtt a tér kelt benyomást, ami nemcsak a környezetet mutatja be tisztán, hanem érzelmeket is közvetít gondosan megválasztott világítási nyomatékok által. A tér határozza meg és strukturálja azt a helyzetet, amelyben sor kerül a történet elmesélésére. A színdarabok, musicalek, operák és balettelőadások előadói a szöveg, a zene és a mozgás által sugallt üzenetet rekonstruálják és közvetítik. A világítástervezés az előadókat oly módon támogatja, hogy fokozza a drámai helyzetet. 4

A fény és a világítástervezés A következő példákban a lehetséges megvilágítási szögekből csak egy mintát találhatunk. A fényvetők elhelyezése a térben ugyanúgy működik, mint az emberek megvilágításának szögei, ámbár egyetlen fényvető természetesen nem elég a teljes színpad megvilágítására. A fényhatás létrehozásához használhatunk Közvetlen (direkt) fény-t A közvetlen fény olyan fényszöget jelent, amely a fényforrásból közvetlenül az adott térre vagy tárgyra esik. Minden fényvető egy megadott szögben bocsát ki közvetlen fényt. Vagy Közvetett (indirekt) visszaverődő fény-t Ha a szög megváltozik vagy megtörik, akkor a fényt közvetett vagy visszavert fénynek nevezzük. A közvetett fény nagyon vonzó tud lenni, mivel a megvilágított anyagok különlegesen puhának és szórtnak tűnnek. Ezzel a világítással az árnyékot is puhábbá lehet tenni, vagy teljesen el lehet tüntetni. A függőleges forrásból érkező közvetett fény kellemetlen hatást kelt. 5

Fényirányok és fényminőségek a térben Szemből - Front világítás Felső szél világítás Oldalsó utca világítás Hátsó világítás (ellenfény - gégen) Világítás alulról - rivaldafények A fény csak a teljes színpadkép többi elemével együtt érvényesülhet igazán, hiszen ez is a nagy egész elengedhetetlen része. A színház, mint a legösszetettebb művészet, a világítástechnika legújabb eszközeit is képes harmonikusan összehangolni legősibb összetevőivel, a színész játékával és az elhangzó szöveggel. 6

Megvilágítási szögek Front világítás A front világítás a legegyszerűbb, legrugalmasabb és legelterjedtebb világítási szög terek vagy tárgyak megvilágítására. Ha a fényt nagy távolságra kell eljuttatni profil fényvetőt használunk. Fresnel-fényvetők használata kisebb távolságoknál célszerű, mivel szórt sugaruk miatt a nézőtérre is sok fény juthat. Elhelyezésük 30-45 közti szögben, felülről a legszerencsésebb. A profilfényvetők különösen az előszínpad megvilágítására alkalmasak, mivel számos beállítási lehetőséget kínálnak, nagyon kis távolságoknál azonban használatuk nem ajánlott. Mivel egyes profilfényvetők változtatható gyújtótávolsággal rendelkeznek, zoomolhatóak, ezek használhatóak mind a előszínpadi világításnál, mind pedig a főszínpadon. 7

Szemből - Front világítás Itt a fényforrás a néző mellett vagy mögött helyezkedik el és elölről világítja meg a teret. Kisebb kontraszt van a tárgy és a tér között, mint a többi megvilágításnál. Az elülső front világítás a leglaposabb világítás, mivel az árnyékok teljesen vagy részben a tárgy mögött helyezkednek el, és elölről alig láthatóak. A tér elveszti hatásos mélységét. E hátrányok ellenére az elülső front megvilágítást nem vethetjük el teljesen, mivel az összes történést közvetlenül láthatóvá teszi. Az a trükkje, hogy az intenzitást a lehető legkisebbre kell venni, így a tér és a hangulat megmarad, de a néző számára oly fontos körvonalak is láthatóak maradnak. Az elülső front világítás megválasztásakor lényeges a beesési szög. Általában 30-45 közti értékeket érdemes alkalmazni. Lehetséges kisebb beesési szöget is használni, ez azonban nagy gondot okoz, amikor az általános világítást el akarjuk különíteni egy tárgy világításától, mivel ilyenkor már nem lehetséges árnyék nélkül megvilágítani. 8

Gyakran használnak erős elülső szembe világítást egy bizonyos drámai hatás előállításához. Az elölről erősen megvilágított tér tisztaságot és hivalkodó felületességet sugall 9

szembe világítás, szélvilágítás Az ábrán közvetlenül a proszcénium mögött rögzített szembe, illetve szélvilágítás látható. Itt a fényvetők sokkal szélesebb skálájából választhatunk, attól függően, hogy a világítás általános lesz-e, vagy pedig egy személyre fókuszáljuk. Erről a helyről dolgozhatunk Fresnel-fényvetőkkek, profilokkal illetve mozgófényekkel. A proszcéniumi hidat felhasználhatjuk vetítőkhöz, és mindenféle effektfényvetőkhöz is. 10

Felső szélvilágítás Itt a fény felülről érkezik a térbe, ezért óvatosan kell felhasználni. Átmeneteket hoz létre az elülső világításból az oldalsó világításba és óvatosan alkalmazva szabad tér hangulatot tud kelteni. Egy adott területhez majdnem mindig több lámpa szükséges. Lényeges, hogy a fénykévék akadálytalanul és megszakítatlanul találkozzanak. 11

Oldalsó világítás Az oldalsó világítás, akár vízszintesen, akár függőlegesen használjuk felülről, nagy mértékű térérzetet kelt. Általában profilfényvetőket, Fresnel fényvetőket, illetve PC fényvetőket alkalmaznak. Az oldalról egy adott területet megvilágítani képes fényvetőrendszerek bármely szögben használhatóak. Ha alacsonyan, illetve kb. 3 m-es magasságban vannak elhelyezve, akkor az utcákban használhatjuk őket. Ily módon meg tudunk világítani egy színészt, anélkül, hogy a színpad padlójára fényt vagy árnyékot vetnénk. Ha azonban magasabbra, az állványokba, a galériákba, illetve a hídra helyezzük, a fény és az árnyék a színpad padlójára is rávetül. 12

Oldalsó világítás Itt a fény oldalról világítja meg a teret. Ez a leggyakrabban használt fényirány, és különösen erős térérzet kialakítására hasznos 13

Hátsó világítás (ellenfény) Itt a fényforrás a tárgy mögött helyezkedik el, hátulról világítja meg, és a néző felé vet árnyékot. Ez a fajta világítás állítja elő a legmeggyőzőbb térbeli mélységet. Ez a legdrámaiabb megvilágítás-típus, és verhetetlen, ha hangulatról van szó. 14

Világítás alulról, rivaldafények Ebben a szögben a térre és a tárgyakra alulról érkezik a fény. Az alulról érkező megvilágítás nehezen kezelhető, mivel természetellenesen néz ki és valószerűtlen, fantasztikus hangulatot áraszt, ami egy kissé eltúlzottnak hat. Ha egy előadót tisztán meg akarunk világítani rivaldafényekkel, akkor a 45 szög hasznos. Ennek a világításnak azonban csak kis hatósugár esetén van értelme, mivel a rivaldafények a hozzájuk közel álló előadókat sugárzó szemük és árnyékmentes körvonalaik következtében kiemelik. Nem alkalmas arra, hogy egy teret egyetlen fényforrásként világítson meg. Ha modern, nagy teljesítményű szimmetrikus rivaldafényt használunk, a megvilágítási szöget mindig úgy kell megválasztani, hogy a fény ne vetüljön a színpadi díszlet hátsó falára. 15

A fénytípusok és fényirányok kiválasztása A fény jellemzői: iránya (szöge) intenzitása színe jellege (típusa) Fényformálás Kulcs vagy Főfény Hangsúlyos (kiemelő) világítás Fénytípusok (jellege) szórt (derített - lágy) fény pont (élesen határolt) fény Világosítás (irányított derítés) Háttér- és horizontvilágítás Hátsó (ellen) fény - gégen Árnyékok Valósághű ( realisztikus) világítás Határozott plakát világítás Kevert világítás Színszűrők használata 16

Fő világítás, irányított világítás Legtöbbször abból indulunk ki, hogy egy fő fényforrás határozza meg a világítás fő irányát. Ilyen döntéseket mindig az adott drámai okokból kiindulva hozunk, és ezt nevezzük valósághű világításnak. Ehhez nem létezik szokásos elhelyezés. Az ilyen fényforrásokat elhelyezhetjük oldalvilágításként vagy hátsó világításként, illetve számos magasságban és szögben. Ezeknél a fényforrásoknál erőteljes berendezéseket kell használni, hogy a megfelelő hatást érjük el velük. Absztrakt elvont fő fényirány 17

Kulcs főfény megvilágítás Ezt a fényfajtát erős, irányított fényforrásokkal állítjuk elő. Meghatározza a fény beesésének irányát, alapvető szerkezetet hoz létre, valamint rögzíti az alapkoncepciót. 18

Hangsúlyos (kiemelő világítás) A hangsúlyok egy tárgy életre keltésére szolgálnak fénypontok és kiemelések segítségével, például embereknél a hátsó világítás, ami a fejre és a vállakra irányul. A hangsúlyok kiemelik a szerkezetet és a körvonalakat, és visszaverődéseket tudnak létrehozni. Az ilyen fényt a térhez és a tárgyakhoz egymástól különállóan kell alkalmazni. Hangsúlyokat élesen fókuszált fénysugarakkal hozhatunk létre. 19

Világosítás (irányított derítés) A világosítás a sötét zónák világosabbá tételére szolgál. Nem billentheti ki a kulcsfény megvilágítást az egyensúlyából, hanem csak kiegészíti annak összhatását különböző irányokból érkező fények által keltett árnyalatokkal, valamint azon területek megvilágításával, ahová a nézőknek figyelniük kell. 20

Háttérvilágítás A háttérvilágítást mindig a többi világítástól függetlenül kell kiválasztani. Különféle szín- és fényerőminőségek segítségével bonyolult mélységhatásokat hozhatunk létre a fő világítással. Ha a díszlet hátoldala megfelelő anyagból készült, akkor hátulról is meg lehet világítani. (transzparens világítás) Ha nagyobbak a távolságok, akkor Fresnel- és profilfényvetők használata célszerű. Az aszimmetrikus horizontlámpák rövid távolságoknál a legjobbak, és vagy a padlón helyezzük el, vagy pedig felül függesztjük fel ezeket. 21

Háttér- és horizontvilágítás Ez a fény a háttér megfelelő fényerőszintjének kialakítására szolgál. Szerepe igen fontos a színpadi világításban, mivel térbeli mélységet hoz létre. A fényintenzitás változtatásával a nézőben a kívánt térérzet keletkezik. E fény alkalmazásakor figyelembe kell venni a színperspektíva és az általános perspektíva törvényeit. 22

23

24

Opera horizont 25

Hátsó világítás Számos eszközt használhatunk fel hátsó világításhoz is. A Fresnelfényvetők minden méretben hasznosak és praktikusak itt is. A profilfévetők korlátozott térben felhasználhatók, feltéve, hogy a díszlet elemei nem akadályozzák a fényt. Ezeket azonban igen nehéz fókuszálni, hacsak nem tudjuk elérni őket a karzatról vagy hídról. A robotfényvetők, valamint az alacsony feszültségű egységek, más néven Svoboda-egységek nagy segítséget jelentenek a kialakításkor. A 2 m hosszú egységeket gyakorta helyezik el a színpad teljes szélessége mentén, és ezek akkor a leghatásosabbak, ha a színpadra hátulról, átlósan, 20-45 közti szögben irányozzák őket. Ezeket a hagyományos hátsó világítási eszközöket gyakran lehet automatikusan dönteni. 26

Hátsó gégen világítás Ez a legjobb fényfajta egy bizonyos hangulat előállítására, ugyanis viszonylag elvont. A hátsó világítás a színpadot és az azon történő eseményeket igen drámaivá teszi. Elkülöníti az előadót az őt körülvevő tértől. A fény és árnyék hatásának megfordításával konkrét tárgyakat sötétségbe, illetve fénybe borít, és hangsúlyozza az elvont koncepciókat. 27

A hátsó világítás majdnem mindig bizarr, kísérteties hatást kelt, különösen, ha önmagában alkalmazzák. 28

Árnyékok Az árnyékok gyakran kelthetnek nem kívánt hatást a színpadon. A fény azonban csak akkor kelt élénk benyomást, ha vannak fény-árnyék változások is. Egy gondosan elhelyezett árnyék erőteljes pszichológiai hatást tud kelteni. Igen fontos tényezők a körvonalak tisztasága, a fényforrás megválasztása, valamint a fényforrás és a tárgy közti távolság. Ha szándékoltan használunk egy árnyékot, lényeges a fényforrás és a megvilágított tárgy közti távolság. Ha az árnyéknak ugyanakkorának kell lennie, mint az azt vető tárgynak, akkor a fényforrásokat nagyon messzire kell elhelyezni. Ha a fényforrás nagyon közel van a tárgyhoz, akkor az árnyék körvonalai nem lesznek olyan élesek, a nagy méret azonban igen drámai. Többféle árnyék létezik: kemény árnyék, központi árnyék és félárnyék. 29

Valósághű realisztikus világítás A valósághű világítást az előadás koncepciója határozza meg. Ha a térben valósághű formák vannak, akkor lehetséges azokat természethűen megvilágítani. Ily módon keresztül lehet világítani egy ablakon vagy ajtón, hogy ezzel érzékeltessük, odakint világos van. A kiválasztott világítás példánkban az ablakon bejövő fény kelti a kívánt hatást. Ha beltéri szobában természetes nyílásokat használunk, akkor világításunk lesz a fő világítás. Ha ilyen beeső fény a fényforrásunk, az egy ideig izgalmas lehet, egy idő után azonban fárasztóvá válik. Kiegészítésére világosítást és hátsó világítást használnak. A kiegészítő világítás jól átgondolt felhasználásával megerősíthetjük a térbeli tisztaságot, anélkül, hogy rontanánk a valósághű benyomáson. Az erős beeső fény mindig létrehoz a padlóról vagy a falról a szobába visszaverődő fényt is a visszaverő felületek színének megfelelően. Ez a visszavert fény azonban általában nem elegendő ahhoz, hogy általános fényerő-hatást keltsen. A további világítással való átgondolt kiegészítés támogathatja és kibővítheti a szétszórtan megvilágított zónákat vagyis szaknyelven szólva: a világítási árnyékokat. 30

Határozott (plakát) világítás Ugyanazt a teret vizuálisan megváltoztathatjuk, ha úgy döntünk, hogy határai csak szimbolikusak, és az egész színpadot megvilágítjuk. Ilyenkor nagyon erős elülső front világítás szükséges, és ez a megoldás nagy mértékű tisztaságot sugall. Akkor választjuk ezt a világítást, amikor a bemutatott képnek kirívónak, csillogónak és informatívnak kell lennie, azonban a részleteket nem kell megmutatnia. Felületesen mutatja be a jelenetet, gyenge körvonalakat ad és nincs hangulata. Ha ezt alkalmazzuk, a nyílászárókat, például ajtókat és ablakokat nem használjuk fő fényforrásként, hanem egyenletesen, szórtan világítjuk meg a színpadot, kiemelések nélkül. 31

Kevert világítás Egy előadás megtervezésekor nem feltétlenül szükséges, hogy kizárólag izzólámpás világítótesteket használjunk fel, ezek azonban rendelkeznek azzal az előnnyel, hogy nehézség nélkül kezelhetőek és működtethetőek. A korábbi fejezetekben megállapítottuk, hogy még az izzólámpák és gázkisülésű lámpák különböző színhőmérsékletei is erőteljes hatást keltenek, függetlenül attól, hogy merre irányítjuk őket. Nem kötelező egyik vagy másik fényminőséget alkalmaznunk, kiváló hatást érhetünk el különböző színhőmérsékletek keverésével is. E két különböző fényforrástípus egymással való kontrasztja már önmagában erős és színes benyomást kelt. Az izzó- és fluoreszcens lámpák kombinációja is jól kiegészíti egymást. 32

33

Színszűrők használata Korábban már beszéltünk arról, mi a fehér fény, hogyan tevődik össze, valamint mik a meleg és hideg fényforrások. A fényvető fajtájának alapvető meghatározásán kívül van egy másik fontos dolog, amiről döntenünk kell: ez a színfóliák használata. Ha a fényt színfólián szűrjük keresztül, a teljes fénysugár elszíneződik. Az additív és szubtraktív színkeveréssel végzett kísérletek megmutatták, hány lehetőségünk van. Az emberek mindig olyan képekre kíváncsiak, amelyek egy-egy meghatározott benyomás, illetve színérzet előállítására alkalmasak. Lehetetlenség volna általánosítani, azonban íme néhány hasznos iránymutatás. A meleg színek kiemelik a többi meleg színt és elnyelik a hidegeket. A hideg színek kiemelik a többi hideg színt és elnyelik a melegeket. A kék hideg, tiszta árnyalataira gyakran van szükség több színfokozatban, ideális esetben zöldes beütés nélkül. A leginkább megfelelő kék szűrők azok az átalakító szűrők, amelyek az izzólámpák fényének nappali fény hatást kölcsönöznek.(lee 200,201,202,203) A sápadt lila és a sápadt rózsaszín kellemes és hízelgő az arc színeire nézve, azonban viszonylag mégis semlegesek. Kiemelik az arc festését, anélkül, hogy a tér világítását megváltoztatnák. Élénk színű szűrők használatakor a kosztümök és a díszlet megvilágított részei igen hatásosak lehetnek, azonban ez a fény gyakran túl erős az előadókhoz noha ez is lehet egy szándékosan választott megközelítés. A drámai koncepciónak részévé tehetünk például bizonyos színhatásokat is. Bármilyen fény ideértve a nappali fényt adó fényvetőket is megszínezhető, a fényt azonban csak akkor lehet színezni, illetve egyes színeit kiszűrni, ha az adott színek megtalálhatóak a fényforrás által kibocsátott fényben. Az illusztráción két komplementer szín használata látható: két, kis nyílásszögű oldalfény világít meg egy oszlopot. A két fénysugár metszésénél fehér fény keletkezik (additív színkeverés). 34

35

36

37

38

39

40

41