A FIZIKAI ÉS SZELLEMI D O LG O ZÓ K H A L A N D Ó S Á GA BUDAPESTEN

A FIZIKAI ÉS SZELLEMI D O LG O ZÓ K H A L A N D Ó S Á GA BUDAPESTEN D R. M Á D A I L A J O S A z em beri élettartam m eghosszabbításához fű ződő szociális, kulturális, gazdaság- és népesedéspolitikai érdekek m inden helyen és m inden időben időszerűvé teszik a halandóság tanulm ányozását. A halandóság térben i és időbeli alakulásában, a halálokok szerkezetében végb em en t változásokban az orvostu dom án y általános fejlődésén, a m odern gyógyszerku tatás eredm ényein k ívü l a gazdasági, szociális és kulturális, v a la m int ezekkel kölcsönhatásban levő dem ográfiai tényezőknek (nem, kor, fo g lalkozás stb.) is fontos szerepük van. A halandóság és a társadalm i-gazdasági tén yezők k ö zö tti kapcsolatok, a z an yagi h elyzet és az em beri élettartam összefüggéseinek tanulm ányozását a m agyar dem ográfiai tu dom án y a m últban is fontos kérdésnek tek in tette. E kutatások történ etében m ódszertani von atkozásaiban egyarán t az úttörés érdem e K őrösy nevéhez fű ződik, aki B u d a p est halandósága 1874 75-ben és annak okai c. m űvében m eggyőzően b izon yíto tta a lakosság foglalkozási, élesen eltérő szociális viszon yai (lakássűrűség, a lakások fekvése stb.) és a halandóság k ö zötti összefüggéseket; a vagyonosabb, gazdagabb társadalm i rétegek k ed vezőb b m ortalitását, a szegény lakosság lényegesen rövidebb élettartam át, legm agasabb halálozási arányszám át. A századfordu lót k ö v e tő évek halandósági viszon yain ak tanulm ányozása során P ik ler J. Gyula B u d a p est halandósága 1906-ban című m unkájában állap ította meg, h ogy a halálozási arányszám a főváros vagyonosabb, m ű veltebb lakosságú kerületeiben, a régi IV. kerületben 11,4, az V. kerületben 14,3%o, ezzel szem ben a tú ln yom órészt m unkáslakta I I I. kerületben 20,6%o v o lt. A két világh áború k ö zö tt Földes hasonló m ódszerrel vizsgálta B udapest népességére vonatkozóan az anyagi h elyzet hatásait a népm ozgalm i jelenségekre (1 ). A d a ta iva l feltá rta a gazdagabb és a szegényebb városrészek halandósága k özötti eltéréseket, p l.: a csecsemőhalandóság az 1926 1927. évek átlagában az előbbiben 11,4%, az utóbbiban a m unkáslakta kerületben ennek kétszerese: 22,8% v o lt. A z újabb dem ográfiai kutatások során Szabady elem ezte országos v i

BUDAPEST HALANDÓSÁGA 443 szonylatban a m agyar halandóság társadalm i-gazdasági tén yezőinek alakulását 1900 és 1960 k özött, különös tek in tettel az ala p vető társadalm i rétegek (m ezőgazdasági fizik a i, nem m ezőgazdasági fizik a i, a szellem i dolgozók) nyers, stan dardizált és korspecifikus halálozási arányszám aiban végbem en t változások ra, m elyekkel m e g v ilá g íto tta a halandósági szín von al általános javulásának történ eti fo lyam a tá t (2). A halandóság részletesebb vizsgálatai során a güm őkór, a csecsemőhalandóság endogén és exogén okai, valam in t a társadalm i-gazdasági, to vá b bá a m űveltségi tén yezők k ö zö tti összefüggésekre szintén S zabady m u tatott rá (3, 4, 5), a rákhalandóság és a foglalkozási tén yezők k özötti törvényszerű ségek újabb alakulását pedig K lin g e r tá rgyalta országos viszon ylatban (6). Tanulm ányunkban e fontos és ren d k ívü l k om p lex kérdés tová b b i elm élyítése céljából Budapest kereső népessége differenciált halandóságának törvén yszerű ségeit tettü k kutatás tá rgyá vá, különös tek in te tte l a vezető halálokok szerkezetében végbem ent változásokra. A budapesti kereső (a k tív és in a k tív ) népesség k övetkező n égy csoportjában külön a férfiak és külön a nők körében vizsgáltu k a leggyakrabban előforduló 10 halálok alakulását az 1940. és 1960. években : 1. F iz ik a i dolgozók. E bbe a csoportba tartoznak az iparban, építőiparban, közlekedésben stb. foglalk oztatott dolgozókon kívül Budapest területén csekély számban élő m ezőgazdasági fizik ai dolgozók, tsz-tagok, továbbá a kisipari szövetk ezeti tagok. 2. Szellemi dolgozók. Értelm iségiek és egyéb szellemi dolgozók, azok a szem élyek, akik a m agyar népesedésstatisztika term inológiája szerint túlnyom ó részt szellemi tevékenységet végeznek. 3. F izik a i nyugdíjasok. 4. Szellemi nyugdíjasok. A kereső népesség csoportjainál figyelm en k ívü l h agytu k az önálló iparosok, kereskedők k a tegóriá já t egyrészt kis számuk m ia tt (1960-ban az összes keresők 3,4 % -át tették k i), m ásrészt azért, m ert e csoport idősebb korösszetétele ren dkívü l torzítan á a töb b i társadalm i réteg halandóságával való összehasonlításokat. A z általános, valam in t a vezető halálokok gyakoriságai időbeli összehasonlításánál az 1940. és 1960. évek h ivatalos népm ozgalm i statisztikai adataira tám aszkodtunk. M indkét esztendő halálozási adatai közel esnek a népszám lálások (1941. I. 31. és 1960. I. 1.) időpon tjáh oz, am i leh etővé tette a vizs g á lt társadalm i rétegek halandóságának in ten zívebb összehasonlítását (8,9). A népszám lálás id őp on tjá t m egelőző és a zt k ö v e tő évek halálozási adatainak szokásos szám tani átlagai h elyett e tanulm ány keretében célszerűbbnek ta rtju k csak egy-egy esztendő (a z 1940. és 1960. évek ) adatait elem zés alá venni. A z időtartam ilyen m egválasztásában annak a lényegbevágó körülm énynek m érlegelése já ts zo tt közre, h ogy az 1941. é v adatai a m ásodik v ilá g háborúba v a ló beavatkozás k övetk eztéb en to rz ítv a tü kröznék a fővárosi lakosság tén yleges halálozási viszon ya it. E vizsgála t területi is m érveit illető en m eg kell jegyezn ü n k, h ogy az 1950- ben Budapesthez csatolt perem városok és községek részletes halálozási statisztik a i adatai az 1940. évre von atk ozóan nem álltak rendelkezésre. E z a gá tló körülm ény azonban nem zavarja különösebben az 1960-as, a m egn a gyob b od ott területű Budapest halálozási arányszám ainak összehasonlí

444 DR. MÁD A I LAJOS tását, az 1940-es, a régi kisebb területű és népességű B udapest hasonló arányszám aival. A z 1000 lakosra ju tó nyers halálozási arányszám (idegen h alottak nélkül) 1940-ben Budapest területén 12,3, a perem városokban és a szomszédos községekben 12,5%0 v o lt, szám ottevő különbség teh át a régi főváros és az azóta hozzácsatolt perem környék általános halandósága k ö zö tt nem v o lt (10). Időszak (évi átlag) (1) 1000 lakosra jutó halálozás (2) 1940-1941 = 100 nvers standardizált* nvers standardizált * (3) (4) (3) (4) 1 9 4 0-1 9 4 1 *... 12,1 12,1 100,0 100,0 1 9 4 8-1 9 4 9 * *... 10,2 9,1 84,8 75,2 1 9 5 9-1 9 6 0... 10,0 7,5 82,6 62,0 1 9 6 8-1 9 6 4... 10,2 7,2 84,3 59,5 * K is-b udapcst 1941. évi kormegoszlása alapján. * * K is-b udapest területén. * Ha основе возрастной структуры «М аленького Будапешта» в 1941 г. ** В территории «М аленького Будапешта». * On the basis of age distribution of Sm all Budapest in 1941 * * In the territory of Sm all Budapest Горизонтальная графа: (1) П ериод (среднегодовая); (2) смертность на 100U ж ителей; (3 ) общий (4) стандартизированный. Headiny: (1) Period (yearly average); (2) M ortality per 1000 inhabitants; (3 ) crude; (4 ) standardized. A halálozási viszon yok javulása, az általános m ortalitás csökkenése igen jelentős vo lt a vizsgált 20 év folyam án. A nyers halálozási arányszám az 1959 1960. évek átlagában 17,4% -kal v o lt alacsonyabb, m in t az 1940 1941. évek átlagában. A tényleges viszon yokn ál lényegesen nagyobb m értékben ja vu lt az általános halandósági színvonal, m ivel a nyers halálozási arányszám ok nem fejezik ki B udapest népessége korm egoszlásában b ek övetk ezett eltolódásokat, különösen az öregkorúak szám ának jelen ték en y em elkedését. A 60 éves és idősebb korúak aránya 1941-ben m ég csak 10, 1949-ben 11,4, 1960-ban m ár 15,1 % -a v o lt az egész népességnek, és 1965 elején ez az arányszám 17,1 % -ra em elkedett. A z öregkorú népesség szám ának növekedésére jellem ző, hogy a 60 évesek és idősebbek száma 1965-ben az 1949. évi állapothoz képest 81,9% -kal em elkedett. A koreltolódás e zavaró hatásait a stan dardizált halálozási arányszám ok küszöbölik ki, m elyek Budapest 1941. évi népességének korm egoszlása alapján reálisabban tü k rözik vissza a halandóság alakulásának tendenciáját. A standardizált halálozási arányszám az 1940 1941. évek átlagához képest 1959 1960-ban 38% -kal, az 1963 1964. évek átlagában pedig 40,5% -kal csökkent. Budapest lakossága halálozási arányszám a nagy javulásának k ö ve t

BUDAPEST HALANDÓSÁGA 445 várh ató átlagos élettartam a férfiakn ál 66,9, a nőknél 71,7 év. E g y negyedszázaddal korábban 1941-ben a férfiak születéskor várható átlagos életkora csak 54,9 a nőké, 58,2 év v o lt M agyarországon. A halandóság e nagym értékű csökkenése, az élettartam m eghosszabbodása a társadalm i-gazdasági viszon yok b an végb em en t gyökeres változások, az orvostudom ány fejlődése, széles körű társadalom biztosítás, az állam i egészségügyi intézm ények fejlesztése, a hygiénés viszon yok javulása, az egészségügyi felvilágosítás stb. együttes eredm énye. Korcsoport (éves) ( i ) 1000 azonos korú lakosra ju tó halálozás (2) 1963 1964. ć 1940 1941.* 1948 1949.* 1 1963 1964. aránvszám ok 1940 1941. öv évek átlaga (3) %-ában (4) - i... 110,1 73,8 44,8 40,7 1-1 4... 2,9 2,3 0,5 17,2 15 39... 3,5 2,7 h l 31,4 4 0-5 9... 10,8 8,9 6,5 60,2 6 0-6 9... 35,3 27,4 25,1 71,1 7 0 -... 102,9 72,2 78,8 76,6 1. Összesen 12,1 10,2 10,2 84,3 * K is-b u d ap est területe. * Территория «М аленького Будапешта». * The territory of Sm all Budapest Горизонтальная графа: (1) Возрастная группа (-летн и е); (2 ) смертность на 1000 /кителей одинакового возраста; (3 ) средние за гг.; (4 ) коэффициенты 1963 1964 гг. в процентах к коэффициентам 1940 1941 гг. Вертикальная графа: 1. Всего. Heading: (1) A ge group (years of a ge); (2) M ortality per 1000 inhabitants of the same age; (3 ) average of the years; (4) rates of 1963 1964 in % of those of 1940 1941. Lateral text: 1. Total. A halandóság valam en n yi korcsoportban jelentősen ja v u lt Budapesten az 1940 1941. és 1963 1964. évek átlagai k özö tt. L egn a gyob b m értékben csökkent az 1 14 évesek (8 2,8 % -k a l) és a fia ta l p rodu k tív korúak, a 15 39 évesek (6 8,2 % -kal) halálozási arányszám a. A csecsemőhalálozási arányszám 59,3% -os csökkenésén k ívü l igen jelentős tén yező az általános halálozási arányszám javulásában az idősebb produktív korúak, a 40 59 évesek m ortalitásának 39,8% -os csökkenése. A halálozási viszon yok javulásának tová b b i jellem zője, h ogy a legm agasabb halandósági korcsoportokban, a 60 69 évesek csoportjában 28,9% -kal, a 70 éves és idősebbek csoportjában pedig 23,4% -kal csökkent a halálozási gyakoriság. A z a k tív kereső népesség két n agy rétegében a fizik a i dolgozók és a szellem i dolgozók csoportjaiban a nyers halálozási arányszám a férfia k és nők körében egyarán t jelentősen csökkent 1940 és 1960 k özö tt. A 100 000

446 D R. M Á D A I LAJOS 100 000 azonos foglalkozású és nemű dolgozóra jutó m eghalt (2) Foglalkozási viszony (a k tív keresők) (1) férfi (3) nő (4) 1940. 1960. 1960-ban 1940. 1960. évben (5) 1940 = 100 évben (5) 1960-ban 1940 = 100 1. F iz ik a i d o l g o z ó... 2. S zelie m i d o lg o z ó... 968 1004 552 581 57,0 57,9 541 381 283 222 52.3 58.3 Горизонтальная графа: (1 ) Профессиональное отношение (активные самодеятельные); (2 ) умершие на 100 ООО работников одинаковой профессии и пола; (3 ) мужчины; (4 ) женщины; (5 ) в гг. Вертикальная графа: 1. Ф изические работники; 2. Умственные работники. Heading: (1) Occupational relation (active earners); (2) Deaths per 100000 workers o f the samoccupation and sex; (3) of men; (4) of women; (5 ) in the year. Lateral text: 1. Physical workers; 2. Intellectual workers. A nyers halálozási arányszám ok a zt m u tatják, h ogy a férfi fizik a i, ill szellem i dolgozók halandósága 1940 és 1960 k ö zött csaknem azonos m értékben 43, ill. 42,1% -kal csökkent. A fizik a i dolgozó nők halálozási arányszám a ugyanezen időszakban 47,7% -kal, a szellem i dolgozó nőké csak 41,7% -kal csökkent. A k é t társadalm i réteg nyers halálozási arányszám ának egym ással va ló összehasonlítását, to vá b b á ezek dinam ikus elem zését bizonyos m értékben befolyásolja a k é t csoport eltérő korm egoszlása, a korstruktúrában 1940 és 1960 k ö zö tt b ek ö vetk ezett változások. A z eltérő korm egoszlás zavaró hatását a standardizált halálozási arányszám ok küszöbölik ki. A halálozási gyak oriságok standardizálását azonban csak az 1960. évre von atk ozóan leh etett elvégezni, m ivel a budapesti 1940. é v i halálozási statisztika a szükséges k om binációban nem n y ú jt részletesebb adatokat. A budapesti fizik a i dolgozó, ill. szellem i dolgozó férfiak korm egoszlása (hasonlóképpen a nők körében is) az 1960. é v i népszám lálás időpon tjában jelentős eltérést m utatott. A fizik a i dolgozó férfiak korösszetétele fiatalosabb, m in t a szellem i dolgozó férfiaké, a dolgozó nők körében ezzel szem ben fo rd íto tt a helyzet. A fizik a i dolgozó nők körében jelentősen n agyobb az idősebb korúak aránya, m int a szellem i dolgozó nők csoportjában. A férfia k körében a 15 24 éves korúak aránya a fizik a i dolgozók csoportjában 22,8, a szellem i dolgozók k ö zö tt csak 6,9% v o lt 1960-ban. A z 55 59 évesek, va la m in t a 60 éves és idősebbek csoportjában a szellem i dolgozó férfiak aránya valam elyest nagyob b, m int a fizik a i dolgozóké, a különbség azonban lényegesen kisebb, m in t a legfiatalabb korcsoportban. ( A fizik a i dolgozó férfia k k ö z ö tt az 55 59 évesek aránya 8,5, a 60 éves és idősebbeké 6,0%, a szellem i dolgozó férfiak k ö zö tt az 55 59 évesek aránya 9,9 és a 60 éves és idősebbeké pedig 6,6% v o lt 1960-ban.) A dolgozó nők egyes k orcsoportjai az azonos korú dolgozó férfiakkal szem ben jelentősebb eltérést m utatnak, például a nyugdíjkorhatáron

BUDAPEST HALANDÓSÁGA 447 felü lieknél. A z 55 59 éves korúak aránya a fizik a i dolgozó nők csoportjában 5,5, a szellem i dolgozó nők k ö zö tt 4,2 %, a 60 éves és idősebbek aránya a fizik a i dolgozó nők k ö zö tt 6,6, a szellem i dolgozó nők k ö zö tt csak 2,9 % v o lt. A szellem i dolgozó nők csoportjában a 15 39 évesek aránya 65,3, a fizik a i dolgozó nők k ö zö tt 54,7%. A z 1960. é v i nyers arányszám okkal szem ben a k ö zö lt korm egoszlási különbségeket kiküszöbölő standardizált halálozási arányszám ok a 4. táblában teszik összehasonlíthatóvá a fizik a i és a szellem i dolgozó férfiak, ille tv e nők általános halandóságát. 4. A fiz ik a i és a szellem i dolgozó fé rfia k, illetve n ő k nyers és standardizá lt halálozási ará nyszá m a B udapesten 1960-ban Общий и стандартизированный коэффициенты смертности физических и умственных работников (м уж чины и, соответственно у ж енщ ины) в Будапеште в I960 г. Crude and Standardized Mortality Rales of Physical and Intellectual Male and, Female Workers in Budapest in 1960 Foglalkozási viszony (a k tív keresők) (1) 100 000 azonos nemű és foglalkozású dolgozóra jutó m eghalt (2) Férfi (3) N ő (4) nyers standardizált* nvers standardizált* (5) (6) (5) (6) 1. F iz ik a i d o l g o z ó... 552 572 283 255 2. S zelle m i d o l g o z ó... 582 555 222. 269 * Standard sokaságul Budapest férfi, illetve női a k tiv fizikai + szellemi dolgozó népessége 1960. évi kormegoszlását választottuk. * В качестве стандартизированного множества бы ло подобрано возрастное распределение муж ского и, соответственно, ж енского активного физического умственного трудящ егося населения в I960 г. * As standard population the age-distribution of 1960 o f male and fem ale active physical and intellectual working population of Budapest was chosen. Горизонтальная графа: (1 ) Профессиональное отношение (активные самодеятельны е); (2 ) умершие на 100 000 работников одинаковой профессии и пола; (3) мужчины; (4 ) женщины; (5 ) общий; (6 ) стандартизированный. Вертикальная графа: 1. Ф изические работники; 2. Умственные работники. Heading: (1) Occupational relation (a ctive earners); (2 ) Deaths per 100000 workers of the same age and profession; (3) Men; (4) W om en; (5 ) crude; (6 ) standardized. Lateral text: 1. Physical workers; 2. Intellectual workers. A fizik a i dolgozó férfiak stan dardizált halálozási arányszám a csak 3,1 % -k al v o lt nagyobb 1960-ban, m in t a szellem i dolgozó férfiaké. A dolgozó nők körében fo rd íto tt a helyzet, a szellem i dolgozó nők standardizált halálozási arányszám a va la m elyest n agyobb m értékben, 5,5 % -k al haladta m eg a fizik a i dolgozó nők hasonló arányszám át. ( A nyers arányszám ok éppen az ellenkező k ép et m u tatják, a fizik a i dolgozó nők m ortalitása 27,5% -kal haladja m eg a szellem iekét.) A z 1960. évi standardizált halálozási arányszám ok a zt is jelzik, h o gy a fizik a i és a szellem i dolgozók m ortalitása k ö zö tti régebbi különbségek többé-

448 DR. MÁDAI LAJOS Meghalt dolgozó férfi (2) Meghalt dolgozó nő (3) fizikai (4) szellemi (5) fizikai (4) szellemi (5) szám szerint (6 ) 36 5 12 6 39 16 19 16 47 20 22 17 146 74 67 49 271 114 153 94 301 124 118 53 415 230 105 54 797 356 296 61 2052 030 702 350 00 000 azonos korú, nem ű és foglalkozású dolgozóra (7)- 79 230 42 73 100 177 67 80 115 113 77 70 180 148 99 96 374 295 246 299 782 706 382 134 1319 1443 677 851 3589 3321 1612 1335 552 582 28-3 222 A k ét társadalm i réteg korcsoportok szerinti halálozási arányszám ainak összehasonlításánál m eg kell jegyeznünk, h ogy a legfiatalabb korcsoportban (a 14 19 és 20 24 évesek k ategóriáiban ) a szellem i dolgozó férfia k kisebb száma m ia tt k övetk eztetések et nem lehet levonni. A m íg a 25 29 éves korú férfiak csoportjában a fizik a i, ill. a szellem i dolgozók halálozási arányszám a azonos színvonalon m o zgott 1960-ban, addig 30 éves k ortól k ezd ve 55 éves k orig a fizik a i dolgozó férfia k halandósága n agyobb v o lt, m in t a szellem i dolgozóké. E zekben a korcsoportokban pl. a 40 49 éves fizik a i dolgozók halálozási arányszám a 26,8% -kal haladta m eg 1960-ban az u gyan ilyen korú szellem iekét. Szem betűnő, h ogy az 55 59 évesek csoportjában viszon t a szellem i dolgozó férfiak halálozási arányszám a 9,4 % -kal v o lt nagyobb a fiz i k ai dolgozókénál. A 60 éves és idősebb korú dolgozó férfiak csoportjában azután ism ét a fizik a i dolgozók halandósága v o lt m agasabb, halálozási arányszámuk 8,1% -kal v o lt nagyobb 1960-ban a szellem i dolgozókénál. A fizikai, ill. a szellem i dolgozó nők m ortalitásának kocsoportok szerinti

В U D А Р Е S Т H A L A N D ÓSÁGA 449 összehasonlítása több von atkozásban eltérő kép et m u ta to tt Budapesten 1960- ban. A 25 39 éves fizik ai, ille tv e szellem i dolgozó nők halandósága csaknem azonos színvonalú, a 40 59 éves korúak körében azonban a szellem i dolgozó nők halandósága k ed vezőtlen ebb v o lt a fizik a i dolgozó nők halandóságánál. E korosztályon belül legn agyobb a különbség a két v izsgá lt társadalm i réteg halandósága k ö z ö tt az 55 59 évesek csoportjában. A szellem i dolgozó nők halálozási arányszám a e korcsoportban 25,7% -kal v o lt n agyobb 1960-ban, m int a fizik a i dolgozó nőké. A 60 éves és idősebb korú dolgozó nők csoportjában a fizik a i dolgozók halandósága m agasabb, m int a szellem i dolgozó nőké. A z ilyen korú fizik a i dolgozó nők halálozási arányszám a 20,7% -kal v o lt nagyobb 1960-ban, m int a szellem i dolgozó nők hasonló arányszám a. A fizik a i dolgozó férfiak halálozási arányszám a valam enn yi korcsoportban nagyobb (50 éves k o rtól k ezd ve a kétszerese) a fizik a i dolgozó nők hasonló arányszám ánál. A szellem i dolgozó férfiak halandósága csak a 40 49 éves korcsoportban v o lt azonos gyakoriságú a szellem i dolgozó nők m ortalitásával. A z ennél fiatalabb korúak és főleg az 50 éves k ortól k ezdve azonban jelentékeny m értékben kedvezőtlenebb a szellem i dolgozó férfiak halandósága, m int a szellem i dolgozó nőké. A fizik a i dolgozók és a szellem i dolgozók halandósága k ö zö tti különbségek et a férfiak n ál és nőknél egyarán t az eltérő korm egoszláson és sokféle más tén yezőn k ív ü l a halálokok különböző gyakoriságai 1940-ben és 1960- ban szintén befolyásolták. A v izsgá lt k ét évtized folyam án a v ezető halálokok szerkezetében lényeges változások k ö vetk eztek be m in dkét társadalm i réteg halandóságában. A 10 vezető halálok az egyes társadalm i rétegek egész halandóságának 80 85% -át tette ki 1960-ban. ( A vezető halálokok csoportosítását A betegségek n em zetközi osztályozása ( V I I. R e v íz ió ),,B jegyzék e alapján végeztü k el a vizsgá lt évekre von atkozóan.) (6. 7. tábla.) A fizik a i dolgozó férfia k halandósága 45,9, a szellem i dolgozó férfiak ugyancsak összes haláleseteinek 56,8 % -á t a szívbetegségek és a rosszindulatú daganatok te tté k ki 1960-ban. A szívbetegségek (B 25 В 28) szám a 1940-ben a gü m őkór után, 1960- ban pedig a rák után a m ásodik leggyakrabban előforduló halálok v o lt a fizik a i dolgozó férfiak halandóságában, arányuk az összes halálesetek k ö zö tt 1940-ben 20,9, 1960-ban 21,3% vo lt. A szellem i dolgozó férfiak vezető halálokai k özö tt 1940-ben és 1960-ban egyaránt az 1. h elyet foglalták el a szívbetegségek, m elyeknek aránya az 1940. é v i 25,4% -ról 1960-ban 33,7% -ra to ló d o tt el. A z arányok e növekedésével szem ben a szívbetegségek halálozási arányszám a m in dkét társadalm i réteg halandóságában jelentősen csökkent. A fizik a i dolgozó férfiak szívbetegségek okozta halálozása 1940 és 1960 k ö zö tt 202,4-0/cooo-ről 118,90/oooo-re, va gyis 41,7% -kal, a szellem i dolgozó férfiaké pedig 255,2 /ooo(tről 195,4 /0000-re, azaz 23,3% -kal csökkent. E halálozási arányszám ok összehasonlításából tová b b á az is m egállapíth ató, h o gy a szellem i dolgozó férfia k szívbetegségek okozta m ortalitása 1940-ben 26,1% -kal, 1960- ban 65,7% -kal v o lt nagyobb a fizik a i dolgozó férfiakénál. A nyers arányszám ok a fizik a i dolgozó férfiak fiatalosabb korösszetétele k övetk eztéb en ezt a különbséget nem tü krözh etik eléggé hűen vissza. E zért, ha a szívbetegségek okozta halálozás abszolút szám ait m in dkét csoportban csak a 40 éves és idősebb korúak szám ához viszon yítju k, akkor azt találjuk, hogy 1960-ban a

1940 1960 Sorszám (1) A halál oka (a В jegyzék tételszámával) (2) H alálozás (3) összes Halálozás (3) halálesetek Sorszám A halál oka (a В jegyzék %-ában (5) (1) tételszám ával) (2) szám (4) / '0000 szám (4) 0/ /0000 összes halálesetek %-ában (5) 1. 1. Gümőkór (В 1, В 2 )... 603 233,8 24,1 3. 1. Rosszindulatú daganatok 2. 2. Szívbetegségek (В 25 В 28). 522 202,4 20,9 (B 1 8 ) *... 505 135,9 24,6 3. 3. Rosszindulatú daganatok о о Szívbetegségek (B 25 В 28) 438 117,9 21,3 (В 1 8 ) *... 191 74,1 7,6 6. 3. öngyilkosság (B E 4 9 )... 178 47,9 8,7 4. 4. összes balesetek 4. 4. összes balesetek (B E 47, (B E 47, B E 48)... 164 63,6 6,6 B E 4 8 )... 170 45,7 8,3 5. 5. Tüdőgyulladás (B 3 1 )... 155 60,1 6,2 7. 5. Központi idegrendszer (en G. G. öngyilkosság (B E 4 9 )... 119 16,1 4,8 dogén) érsérülései (B 2 2 ). 150 40,4 7,3 7. 7. Központi idegrendszer (en 1. 6. Giunökor (В 1, В 2 )... 96 25,9 4,7 dogén) érsérülései (B 22).. 101 40,3 4,2 5. 7. Tüdőgyulladás (B 31)... 65 17,5 3,2 8. 8. Gyomor- és nyombélfekély 10. 8. Májzsugorodás (B 37)... 57 15,4 2,8 (B 3 3 )... 36 14,0 1,4 11. 9. Jóindulatú daganatok (B 19) 29 7,8 1,4 9 9. Vesegvulladás és zsugorvese 9. 10. Vesegvulladás és zsugorvese (B 3 8 )... 36 14,0 L4 (B 3 8 )... 28 7,5 1.4 10. 10. Májzsugorodás (B 3 7 )... 33 12,8 1,3

1940 1960 Sorszám A halál oka (a В jegyzék (1) tételszám ával) (2) Halálozás összes Sorszám A halál oka (a В jegyzék száma (4) 0 /0000 %-ában (5) (1) létételszám ával) (2) Halálozás (3) száma (4) /0000 összes halálesetek %-ában (5) 1. 1. Szívbetegségek (В 25-B 28). 231 255,2 25,4 1. 1. Szívbetegségek (B 25-B 28) 433 195,4 33,7 2. 2. Gümőkór (В 1, В 2)... 114 125,9 12,5 3. 2. Rosszindulatú daganatok 3. 3. Rosszindulatú daganatok (B 18)*... 217 134,2 23,1 (B 18)*... 103 113,8 11,3 7. 3. öngvilkosság (B E 4 9 )... 58-35,9 6,2 4. 4. Központi idegrendszer (en 4. 4. Központi idegrendszer (endogén) érsérülései (B 22). 64 70,7 7,0 dogén) érsérülései (B 22) 57 35,2 6,1 5. 5. Tüdőgyulladás (B 3 1 )... 50 55,2 5,5 8. 5. összes balesetek (B E 47, 6. 6. Vcscgyulladás és zsugorvese B E 48)... 39 24,1 4,2 (B 3 8 )... 47 51,9 5,2 2. 6. Güm őkór (В 1, В 2)... 29 17,9 3,1 7. 7. öngyilkosság (B E 4 9 )... 43 47,5 4,7 11. 7. Májzsugorodás (B 3 7 )... 21 13,0 2,2 8. 8. összes balesetek (B E 47, 6. 8. Vesegvulladás és zsugorvese B E 4 8 )... 23 25,4 2,4 (B 38)... 14 8,7 1,5 9. 9. Jóindulatú daganatok (B 19) 22 24,3 2,4 5. 9. Tüdőgyulladás (B 3 1 )... 14 S,7 1,5 10. 10. Gyomor- és nyombélfekély 9. 10. Jóindulatú daganatok (B 19) 12 7,4 1,3 (B 33)... 20 22,1 2,2 BUDAPEST HALANDÓSÁGA 451

452 DR. MÁDA I LAJOS szellem i dolgozó férfiak tis ztíto tt halálozási arányszám a 381,2 a fizikaiaké 269,2 /0000 v o lt, va gyis a szellem iek szívbetegségek okozta halandósága 41,6% - kal v o lt n agyobb a fizik ai dolgozó férfiak hasonló arányszám ánál. A 10 vezető halálok struktúrájában 1940 és 1960 k ö zö tt végbem en t v á l tozások elem zése során m egfigyelh ető a rosszindulatú daganatok (B 18) előretörése a dolgozó férfiak m in dkét csoportjában. A rák a fizik a i dolgozó férfiak v ezető halálokai k ö zö tt 1940-ben 7,6 % -os arán yával m ég csak a 3. h elyet fogla lta el, 1960-ban viszon t 24,6% -os arán yával az 1. helyre szökött fel, minden n egyedik fizik a i dolgozó férfi halálát teh át a rosszindulatú daganatok va la m elyik lokalizációja (gyom or, tüdő, m áj stb.) okozza. H asonló eltolódás figyelh ető m eg a szellem i dolgozó férfia k v ezető halálokai struktúrájában is. A m íg a rák 1940-ben 11,3% -os arán yával a szívbetegségek és a güm őkór után a 3. h elyet foglalta el, addig 1960-ban a v ezető szívbetegségeket a 2. helyen 23,1 % -os arán yával a rosszindulatú daganatok k övették. A fizik a i és a szellem i dolgozó férfia k rákhalálozási arányszám ainak öszszehasonlításából kitűnik, h ogy a fizik a ia k m ortalitása 1940 és 1960 k özött 83,4% -kal, a szellem ieké ezzel szem ben csak 17,9% -kal em elkedett. A fizik ai dolgozó férfiak rákhalálozásának gyorsabb ütemű em elkedése összefüggésben van a güm őkór, a szívbetegségek, tüdőgyulladás stb. jelentős m értékű csökkenésével, m elynek k övetk eztéb en a m últtal szem ben többen érték m eg a rákveszélyes m agasabb életk ort. T ö b b té n y ező k ö z ö tt nem utolsósorban a diagnosztikai eljárások fejlődése, a halálokok m egállapításának pontosabbá válása is m agyarázza ezt az em elkedést. E zek a tén yezők, a szellem i dolgozó férfia k rákhalandóságának alakulásában jó l lehet az em elkedés kisebb m értékű v o lt a fizikaiakénál szintén éreztették hatásukat. A fizik ai dolgozó férfiak nyers rákhalálozási arányszám a 1960-ban csaknem azonos v o lt a szellem iekével. E z az arányszám a fizik aiak csoportjában 135,9, a szellem iek csoportjában 134,2% 000 v o lt. A tis z títo tt arányszám ok ennél reálisabban fejezik ki a két csoport rákhalandósága k ö zö tti különbséget, m ivel a fiatal p rod u k tív korcsoportokban (15 39 évesek) m ég csekély a rák előfordulási gyakorisága. E zért, ha a rákhalálozás abszolút szám ait m in dkét csoportban a 40 éves és idősebb korúakhoz viszo n yítju k, akkor a fizikaiak rákhalálozási arányszám a 1960-ban 310,4, a szellem ieké pedig 261,9 /0000 v o lt. A tis ztíto tt arányszám ok összehasonlítása tehát a zt m u tatja, h ogy a fizik a i dolgozó férfiak rákhalandósága 18,5% -kal v o lt m agasabb, m int a szellem i dolgozó férfiaké. A öngyilkosság (B E 49) a dolgozó férfiak m in dkét csoportjában a vezető halálokok k ö zö tt 1960-ban egyarán t a 3. h elyet fogla lta el. E z a halálok a fizik a i dolgozó férfiak halálozása 8,7% -át, a szellem iekének 6,2 % -á t te tte ki 1960-ban. A z öngyilkosság halálozási arányszám a a szellem ieknél az 1940 évi 4 7,5 % 0o- ről 35,9%ooo-re csökkent, ezzel szem ben a fizik aiak é árnyalatilag 46,l /ooo-r ő l 47,9 /onoo-re n övek ed ett. A szellem i dolgozó férfiak öngyilkosság okozta halálozási arányszám a 1940-ben csupán 2,6 % -k al haladla m eg a fizik a ia k ét, 1960-ban viszon t a fizik a i dolgozó férfiak m ortalitása 33,4% -kal v o lt m agasabb a szellem iekénél. A fizik a i dolgozó férfia k vezető halálokai k ö z ö lt 1940-ben és 1960-ban egyarán t az összes balesetek (B E 47, B E 48) foglalták el a 4. h elyet. A z összes balesetek okozta halálozás arányszám a a gyorsütem ű tech n ikai fejlődés, gépjárm ű forgalom növekedése ellenére, a széles körű m unkásvédelm i, baleset

BUDAPEST HALANDÓSÁGA 453 m egelőzési intézkedések stb. eredm ényeképpen az 1940. é v i 63,60/ 000o~ről 1960-ban 45,7 /oooo-re csökkent. A szellem i dolgozó férfia k összes balesetek okozta halálozási arányszám a 1940-ben 25,4, 1960-ban 24,l% ooo v o lt, m ely 1960-ban a v ezető halálokok nagyságsorrendjében az 5. h elyet fo gla lta el. A z összes balesetek okozta halálozási arányszám 1960-ban a fizik a i dolgozó férfia k csoportjában csaknem kétszer akkora v o lt, m int a szellem i dolgozó férfiak hasonló arányszám a. V á ltoza tla n u l a v ezető halálokok élcsoportjában fordu l elő m indkét réteg h alálokai k ö z ö tt a központi idegrendszer (en dogén ) érsérülései (B/22). A m íg a szellem i dolgozó férfiak halálozási arányszám a az 1940. é v i 70,7 coooről 1960-ban 35,2 /0000-re csökkent, addig a fizik a i dolgozó férfiak m ortalitása 1940-ben 40,3, 1960-ban 40,4/ 0000 vá lto za tla n m aradt. A tis z títo tt arányszám ok akárcsak a szívbetegségek és a rák esetében kiküszöbölik a k ét csoport eltérő korösszetétele okozta to rzító hatást, és ezáltal e betegségnél is leh etővé v á lik a reálisabb összehasonlítás. A 40 éves és idősebb korú fizik ai, ille tv e szellem i dolgozók szám ához történ t viszonyítás esetén a k ö z ponti idegrendszer érsérülései okozta halálozás arányszám a 1960-ban a fiz i kaiak csoportjában 92,2; a szellem iek körében 68,7 /0000 v o lt, va gyis 34,2% - kal v o lt m agasabb a fizik aiak halandósága, m int a szellem ieké. A fizik a i dolgozó férfiak leggyakorib b h alált okozó betegsége 1940-ben a güm őkór (B 1, В 2) v o lt, m ely e réteg összes haláleseteinek 2 4,1 % -át tette ki. A gü m őkór-m ortalitás ekkor a szellem i dolgozó férfia k körében is magas v o lt, a v ezető h alálokok sorrendjében a szívb etegségek et 2. helyen a güm ő- k ór k ö vette, m elyn ek aránya e csoport halandóságában 12,5% v o lt. A fizik a i dolgozó férfiak tb c halálozási arányszám a 233,8 /0000 csaknem kétszer akkora v o lt 1940-ben, m in t a szellem i dolgozó férfiaké (125,9 /oooo)- A- fizik a i dolgozó férfiak tb c halandósága Budapesten 1960-ban az 1940. évi bázishoz képest 8 9 % -k ál csökkent. E súlyos, egyk ori népbetegség a fizik a i dolgozó férfiak vezető halálokai k ö zö tt az 1940. é v i 1. h elyről 1960-ban a 6. helyre szorult vissza, aránya az összes halálesetek k ö zö tt 24,1% -ról 4,7% -ra m érséklődött. A szellem i dolgozó férfiak tb c m ortalitása is jelentős m értékben 8 5 % -k al ja v u lt a vizs g á lt 20 év folyam án. E réteg vezető halálokai k ö z ö tt a güm őkór 1960-ban 3,1% -os arán yával szintén a 6. h elyet foglalta el. A fizik a i, ille tv e a szellem i dolgozó férfiak tb c halálozása k ö z ö tt 1940-ben tapasztalt n agy különbség jelentősen m érséklődött a fővárosban. A fizik a i dolgozó férfia k nyers tb c halálozási arányszám a 1960-ban 25,9, a szellem ieké 17,9 /0000 v o lt. A tis z títo tt halálozási arányszám ok m in d k ét rétegnél csak a 40 éves és idősebb korúak szám át v é v e a viszon yításn ál figyelem b e a zt m u tatják, h o gy a fizik a i dolgozó férfia k csoportjában 59,0, a szellem i dolgozó férfiak csoportjában 34,9%ooo v olt a tb c m ortalitás 1960-ban. Jelentősen csökkent 1940 és 1960 k ö zö tt a tüdőgyulladás (B 31) halálozási arányszám a m in dkét réteg m orta litásában. A tü dőgyu lladás a fizik a i dolgozó férfiak v e zető halálokai k ö z ö lt 1940-ben m ég az 5. h elyet fogla lta el, m ely e réteg halálozásának 6,2% -á t te tte ki. E súlyos betegség aránya 1960-ban e csoport összes halálesetei k ö zö tt 3,2% -kal m érséklődött és a 7. helyre szorult vissza. A gyógyítá s eredm ényességét (an tibiotiku m ok alkalm azása) az arányokkal szem ben sokkal jobban érzékelteti a halálozási arányszám ok összehasonlítása. A fizik ai dolgozó férfia k tüdőgyulladás okozta halálozási arányszáma az 1940. évi 60,l /o0oo-ről 1960-ban 17,5 % 000-re, va gyis 70,9% -kal csök- 29 D em ográfia

Sorszám A halál oka (a В jegvzék (1) létclszám ával) (2) 1940 I960 Halálozás (3) szám (4) 0/ /oooo összes halálesetek Sorszám A halál oka (a В jegvzék %-ában (5) (1) tételszám ával) (2) I Ialálozás (3) összes szám (4 ) I 0. 0000 %-ában (5) halálesetek 1 1. 1. Gümőkór (13 1, В 2)... 141 94,7 17,5 3. 1. Rosszindulatú daganatok > о Szívbetegségek (B 25-B 28). 139 91,4 16,9 (B 18)... 2GG 94,3 33,6 3. 3. Rosszindulatú daganatok > о Szívbetegségek (B 25-B 28). 134 47,5 16,9 (B 1 8 )*... 101 G6,4 12,3 5. 3. K özp on ti idegrendszer (en 4. 4. Öngyilkosság (B E 4 9 )... 72 47,3 8,7 dogén) érsérülései (B 22) 71 25,2 9,0 >. 5. Központi idegrendszer (en 4. 4. öngvilkosság (B E 4 9 )... O D 19,5 6,9 dogén) érsérülései (B 22) 45 29, G 9. 5. összes balesetek (B E 47, G. G. Tüdőgvulladás (B 3 1 )... 33 21,7 4,0 B E 4 8 )... 34 12,1 4,3 /. i. Szülések, terhességi, szülési 8. G. Jóindulatú daganatok (B 19) 18 6,4 2,3 és gyermekágyi szövőd 1. 7. Gümőkór (В 1, В 2)... 17 6,1 2,1 m ények (B 40)... 28 18,4 3,4 G. 8. Tüdőgvulladás (B 3 1 )... 17 6,1 2,1 8. 8. Jóindulatú daganatok (B 19) 23 15,1 2,8 7. 9. Szülések, terhességi, szülési 9. 9. Összes balesetek (B E 17- és gyerm ekágyi szövöd- -B E 48)... 18 11,8 2,2 m ények (B 4 0 )... 8 2,8 1,0 10. 10. Vcsegyulladás és zsugorvesc 10. 10. Vcsegyulladás és zsugorvese (1*38)... 17 11,2 2,1 (B 38)....» 1,8 0,6 S О Г V 'I I V Cl у IV Я Cl,(j у

(1) tételszámúval) (2) 1940 1960 Halálozás (3) összes A halál oka (a В jegyzék szám (4) 0/ /oooo %-ában (5) (1) tételszám úval) (2) Halálozás (3) összes szám (4) 0/ /0000 %-ában (5) 1. 1. Rosszindulatú daganatok 1. 1. Rosszindulatú daganatok (В 18)*... 49 96,6 25,4 (B 18)... 134 84,8 38,8 2. 2. Szívbetegségek (В 25-В 28). 30 59,2 15,5 O ) Szívbetegségek (В 25-B 28). 46 29,1 13,1 3. 3. Öngyilkosság (B E 4 9 )... 16 31,6 8,3 3. з. öngyilkosság (B E 4 9 )... 41 26,0 11,7 4. 4. Gümőkór (В 1, В 2)... 14 27,6 7,3 6. 4. Központi idegrendszer (en 5. 5. Tüdőgyulladás (В 3 1 )... 12 23,7 6,2 dogén) érsérülései (B 22) 15 9,5 4,3 6. 6. Központi idegrendszer (en 4. 5. Gümőkór (В 1, В 2)... 13 8,2 3,7 dogén) érsérülései (B 22) 11 21,7 5,7 10. 6. Összes balesetek (B E 47, 7. 7. Jóindulatú daganatok (B 19) 10 19,7 5,2 B E 4 8 )... 13 8,2 3,7 8. 8. Vesegvulladás és zsugorvese 8. 7. Vesegvulladás és zsugorvese (B 38)... 7 13,8 3,6 (B 38)... 10 6,3 2,9 9. 9. Szülések, terhességi, szülési 7 8. Jóindulatú daganatok (B 19) 9 5,7 2,6 és gyermekágyi szövőd 5. 9. Tüdőgyulladás (B 3 1 )... 8 5,1 2,3 mények (B 40)... о 9,9 2,6 11. 10. Bélelzáródás és sérv (B 35) 4 2,5 1,1 10. 10. összes balesetek (B E 47, B E 48)... 2 4,0 1,0 В U I) A P E S T H A LANDÓS A GA 455

456 DR. M Á D A I LAJOS kent. H asonlóképpen magas v o lt a tüdőgyulladás okozta halálozás arányszáma a szellem i dolgozó férfia k halandóságában is, m ely 1940-ben csaknem azonos v o lt a fizik a ia k m ortalitásával. A tü dőgyu lladás a szellem i dolgozó férfia k vezető halálokai k ö zö tt az 1940. é v i 5. h elyről 1960-ban a 9. helyre esett vissza, a halálozási arányszám 55,20/oooo'rók 8,7 /oo00-re, vagyis 8 5 % -k al csökkent. Szem betűnően csökkent 1940 és 1960 k ö zö tt a vesegyulladás és zsugorvese (B 38) halálozási arányszám a a szellem i dolgozó férfiak halandóságában, m ely halálozási arányszám 51,9% oo<ről 8,7%ooo-re csökkent. A dolgozó nők m in dkét csoportjának halandóságában a rosszindulatú daganatok (B 18) fogla ltá k el az 1. h elyet 1960-ban. A fizik a i dolgozó nők nyers rákhalálozási arányszám a az 1940. é v i 66,40/0000-ről 1960-ban 94,30/0000- re szökött fel, m ely 1960-ban a csoport összes haláleseteinek 33,6 % -á t te tte ki. A szellem i dolgozó nők rákhalandósága az 1940. évi 96,6 /0oo-r ő l 84,8%ooo~ re csökkent. E z a csökkenés azonban összefüggésben van a korstruktúra m egváltozásával, m ivel 1960-ban lényegesen több v o lt Budapesten a fiatal k orcsoportokba tartozó szellem i dolgozó nők száma, m int 1940-ben. A rák előfordulása a 30 éven aluli korcsoportokban m ég csekély, ezért a nyers arányszám ok nem tükrözh etik eléggé hűen vissza a rákhalandóság változásának arányát. A fizikai és a szellem i dolgozó nők rákhalandóságának összehasonlításából az állapíth ató m eg, h ogy 1960-ban a fizikaiak nyers halálozási arányszám a 11,2% -kal a 30 éves és idősebb korúakhoz v is zo n y íto tt tis z títo tt halálozási arányszám a 7,4 % -k al haladta m eg a szellem i dolgozó nők hasonló arányszám ait. A szívbetegségek (B 25 В 28) a fizik a i dolgozó nők v ezető halálokai k ö zött 1940-ben és 1960-ban 16,9% -os aránnyal egyaránt a 2. helyet fo g la l tá k el. A fizik a i dolgozó nők szívbetegségek okozta halálozási arányszám a azonban lényegesen javu lt, az 1940. évi 91,4% 00-ről 1960-ban csaknem a felére, 4 7,5 % 000-re csökkent. A szívbetegségek a szellem i dolgozó nők vezető halálokai k ö zö tt 1940-ben és 1960-ban szintén a 2. h elyet foglalták el, arányuk 1960-ban az összes halálesetek k ö z ö tt 13,1% v o lt. A halálozási arányszám javu lása szintén jelentős v o lt, m ely az 1940. é v i 59,2 /0000-ről 29,l /o000-re csökkent. A dolgozó nők szívbetegségek okozta halandóságának egyik sajátossága, hogy am íg a dolgozó férfiakn ál a szellem iek, addig a nőknél a fiz i kaiak m ortalitása v o lt kedvezőtlenebb a másik vizsgá lt társadalm i rétegénél 1960-ban. A z öngyilkosság (B E 49) a dolgozó nők m in dkét csoportjában akárcsak a dolgozó férfia k halandóságában a leggyakrabban előforduló halálokok közé ta rto z o tt 1960-ban. A fizik a i dolgozó nők összes haláleseteinek 6,9 % -át, a szellem i dolgozó nők m ortalitása 11,7% -á t az öngyilkosság te tte ki 1960-ban. A dolgozó nők m indkét csoportjában az öngyilkosság okozta halálozás arányszám a az 1940. évi bázishoz képest csökkent, a fizik a i dolgozó nők halálozási arányszám a jelen tékenyebben, 58,8% -kal, a szellem i dolgozó nők m ortalitása viszon t csak 17,3% -kal m érséklődött. A szellem i dolgozó nők öngyilkosság okozta halálozásának arányszám a 1960-ban 2 5 % - kal v o lt nagyobb a fizik a i dolgozó nőkénél. (A fé rfi dolgozóknál ez az arány fo rd íto tt, a fizik a ia k m ortalitása 33,4% -kal haladta m eg a szellem iekét 1960- ban.) A központi idegrendszer (endogén) érsérülései (B 22) a fizik ai dolgozó nők

BUDAPEST H A L А N D Ó S Á G A 457 v e zető halálokai k ö zö tt 9 % -os arán yával a 3. h elyet fogla ltá k el 1960-ban. U g y a n e z a betegség a szellem i dolgozó nők v e z e tő halálokai k ö z ö tt a 4. h elyet fo g la lta el 4,3% -os arán yával. A z a gyvérzés, gutaütés stb. okozta halálozás nyers arányszám a a fizik a i dolgozó nők csoportjában 25,2% a szellem ieknél csak 9,5 %ooo v l t 1960-ban. A tis z títo tt halálozási arányszám ok az 55 éves és idősebb korúakhoz történ ő viszon yítá s esetén a fizik aiakn ál 209, a szellem ieknél 137 /0000 v o lt, v a g y is a fizik a i dolgozó nők e m ortalitása 51% - k al v o lt kedvezőtlen ebb a szellem i dolgozó nőkénél. A fizik a i dolgozó nők 1940. évi halandóságában akárcsak a fizik a i dolgozó férfia k v ezető halálokai k ö zö tt a güm őkór (В 1, В 2) fo gla lta el az 1. helyet, m ely akkor e csoport összes haláleseteinek 17,5% -át tette ki. A fizikai dolgozó nők tb c m ortalitása 1940-ben töb b m in t három szorosa v o lt a szellem i dolgozó nőkének. Budapesten a fizik a i dolgozó nők tb c halálozási arányszám a 1940-ben m ég 94,7 /0000 v o lt, m ely arányszám 1960-ban csupán 6,l /0000-re zsu gorodott. E z a súlyos népbetegség az 1940. évi 1. h elyről a 7. helyre szorult vissza, e csoport összes haláleseteinek m ár csak 2,1% -á t tette k i 1960-ban. A szellem i dolgozó nők tb c halálozási arányszám a az 1940. évi 27,6 /0000-ről 1960-ban 8,2 /0000-re csökkent. A vezető halálokok k ö zö tt a to vá b b i betegségek, ille tve balesetek m indk ét társadalm i réteg halandóságában csak kisebb szám ban és arányban fo r dultak elő 1960-ban. E betegségek, ille tv e balesetek kisebb szám a ellenére is m egállapíth ató, h ogy 1940 és 1960 k ö zö tt a fizik a i és szellem i dolgozó nők halandóságában egyarán t jelentősen csökkent a tü dőgyu lladás, a szülések, a szülési, terhességi sérülések és gyerm ek á gyi szövődm én yek, a jóindulatú daganatok, va la m in t a vesegyu lladás és zsugorvese halálozási arányszám a, ezzel szemben az összes balesetek arányszám a a fizik ai dolgozó nők csoportjában árn yalatilag, a szellem ieknél valam elyest nagyobb m értékben növekedett. (10. és 11. tá b la.) A nyu gdíjas férfiak 1960. évi halandóságának elem zéséből kitű n ik, h ogy a fizik a i, illetv e szellem i nyugdíjas férfia k vezető halálokai k ö zö tt a szívbetegségek, a rosszindulatú daganatok és a k özp on ti idegrendszer (en d ogén ) érsérülései fo gla ltá k el az első három h elyet. E z a három betegség te tte k i a fizik a i nyugdíjas férfiak halandóságának 57,8, a szellem i nyugdíjas férfiak hálán dóságának 59,1 % -át. A szívbetegségek (B 25 В 28) okozta halálozás arányszám a a szellem i nyu gdíjas férfiak csoportjában 2 8,7% -kal v o lt m agasabb, m int a fizik a i n yu g díjasoké. A szívb etegségek k el szem ben viszon t a rosszindulatú daganatok (B 18) halálozási arányszám a 19,9% -kal n agyob b v o lt a fizik a i n yu gdíjas férfiak csoportjában, m in t a szellem i nyu gdíjasokéban. (A dolgozó férfia k körében a 40 éves és idősebb korúakhoz v iszo n y íto tt tis ztíto tt rákhalálozási arányszám 1960-ban 18,5% -kal v o lt nagyobb a szellem iek hasonló arányszám ánál.) A központi idegrendszer ( endogén) érsérülései (B 22), va la m in t a vezető halálokok k ö z ö tt felsorolt töb b i betegség, ille tv e baleset tek in tetéb en a fizik a i, ille tv e szellem i nyu gdíjas férfia k m ortalitása k ö zö tt nincs jelentős különbség. A fizik ai, illetv e szellem i nyugdíjas nők vezető halálokainak struktúrájában a sorrendiség tekintetében a k övetk ező halálokok nagy hasonlóságot

Sorszám A halál oka (az A és В (3) jegyzék télelszámaival, (4) Fizikai nyugdíjas (1) Szellemi nyugdíjas (2) Halálozás (5) összes Sorszám A halál oka (a В jegyzék 0 / szám (G) / 0000 %-ában (7) CB télelszám aival) (4) I Ialálozás (5) összes szám (6) 1 0 / 0000 %-ában (7) 1. 1. Szívbetegségek (B 25-B 28). 71G 1508,3 24,3 1. 1. Szívbetegségek (B 25-B 28). 119 1931,9 30,5 о ) Rosszindulatú daganatok O ') Rosszindulatú daganatok (B 18)*... GOI 1272,4 20,5 (B 18)*... 0*>í) 1061,3 16,7 3. 3. Központi idegrendszer en 3. 3. Központi idegrendszer endogén érsérülései (B 22).. 382 804,7 13,0 dogén érsérülései (B 22).. 163 755,4 11,9 4. 4. Gümőkór (В 1, В 2)... 183 385,5 6,2 5. 1. Tüdőgyulladás (B 3 1 )... 72 333,7 5,2 151 318,1 5,1 4. 5. 67 310,5 4,9 G. 6. Májzsugorodás (B 3 7 )... GO 126,1 2,0 11. G. Cukorbaj (B 2 0 )... 28 129,8 2,0 7. 7. összes balesetek (B E 47, G. 7. Májzsugorodás (B 3 7 )... 28 129,8 2,0 B E 4 8 )... о / 120,1 1,9 7. 8. összes balesetek (B E 47, B E 4 8 )... 28 129,8 2,0 9. 9. Fülm irigy túltengés (B 39) 24 111,2 1,7 8. 8. Influenza (A 88)... 18 101,1 1,6 12. 10. Vesegyulladás és zsugorvese 23 106,6 1,7 9. 9. Fülmirigy túltengés (B 39) 38 80,1 1,3 (B 38) 10. 10. Gyomor- és nyombélfekély (B 3 3 )... 31 71,G 1,2 458 d r. M Á D A I LAJOS

Sorszám (3) A halál oka (a В jegyzék tételszám aival) (4) Halálozás (5) összes Halálozás (5) Sorszám A halál oka (a В jegyzék halálesetek %-ában (3) tételszám aival) (4) szám (G) 0 /0000 szám (6) / /0000 összes halálesetek %-ában (7 ) 1. 1. Szívbetegségek (В 25-B 28). 595 1021,7 26,3 1. 1. Szívbetegségek (B 25-B 28). 304 924,1 25,7 2. 2. Rosszindulatú daganatok 2. 2. Rosszindulatú daganatok (B 18)*... 438 752,2 19,4 (B 18)*... 250 759,9 21,1 3. 3. Központi idegrendszer en 3. 3. Központi idegrendszer endogén érsérülései (B 2 2 ).. 327 561,5 14,5 dogén érsérülései (B 22) 158 483,3 13,3 4. 4. Tüdőgyulladás (B 3 1 )... 114 195,S 5,0 4. 4. Tüdőgyulladás (B 3 1 )... 47 142,9 4,0 5. 5. összes balesetek (B E 47, 5. 5. összes balesetek (B E 47, B E 4 8 )... 56 96,2 2,5 B E 4 8 )... 43 130,7 3,6 6. 6. Cukorbaj (B 2 0 )... 55 94,4 2,4 7. 6. Güm őkór (В 1, В 2)... 30 91,2 2,5 7. 7. Gümőkór (В 1, В 2)... 49 84,2 2,2 11. 7. Öregség elm ebaj említése 8. 8. Bélelzáródás és sérv (B 35) 35 60,1 1,5 nélkül, rosszul meghatáro 9. 9. üngvilkosság (B E 4 9 )... 33 56,7 1,5 zott és ismeretlen okok 10. 10. Májzsugorodás (B 3 7 )... 26 44,7 1,2 (B 45)... 92 66,9 1,9 8. 8. Bélelzáródás és sérv (B 35) 19 57,8 1,6 12. 9. (B 38)... Vesegyulladás és zsugorvese 19 57,8 1,6 9. 10. Öngyilkosság (B E 4 9 )... 18 54,7 1,5 BUDAPEST HALANDÓSÁGA 459

460 DR. M Á D A I L A J O S m u tatn ak: szívbetegségek, rosszindulatú daganatok, k özp on ti idegrendszer (en dogén ) érsérülései, tüdőgyulladás és az összes balesetek. Szem betűnő jelenség, h ogy a szívbetegségek okozta halálozás arányszám a a fizik a i nyugdíjas nők csoportjában n agyobb v o lt 1960-ban, m int a szellem i nőké. A fizik a i nyugdíjas nők e betegségek okozta halálozási arányszám a 10,6% -kal v o lt kedvezőtlenebb a nyugdíjas szellem i nők hasonló arányszámánál. ( A fizik a i dolgozó nők szívbetegségek okozta halálozási arányszáma 1960-ban ugyancsak m agasabb v o lt a szellem i dolgozó nőkénél.) A m íg a rákhalálozás arányszám a csaknem azonos v o lt a nyugdíjas nők két csoportjában, addig a központi idegrendszer (endogén) érsérülései (B 22) halálozási arányszám a a fizik a i nyugdíjas nők csoportjában 16,9% -kal v o lt nagyobb a szellem iekénél. Ö sszefoglalva m egállapítható, h ogy Budapesten a fizik ai, ille tv e szellem i dolgozók halandósága jelentősen csökkent 1940 és 1960 között. A k ét társadalm i réteg halandósága k ö zö tti régi különbségek 1960-ban részben k iegyen lítőd tek, részben m érséklődtek, egyrészt az általános halandóság, m ásrészt egyes betegségek tekintetében is. A szellem i dolgozó férfia k halandóságában vá ltoza tla n u l m agasabb v o lt 1960-ban a szívbetegségek okozta halálozás arányszám a a fizik a i dolgozó férfiakénál, a dolgozó nők körében viszon t a fizik a i dolgozó nők szívbetegségeinek halálozási arányszám a kedvezőtlenebbül alakult a szellem i dolgozó nők m ortalitásánál. A rákhalálozás a dolgozó férfiak és nők körében egyarán t a fizik aiak csoportjában gyakrabban ford u lt elő, m int a szellem iek csoportjaiban. A z öngyilkosság gyakorisága a férfiaknál a fizik a i dolgozók csoportjában, a nőknél ezzel szem ben a szellem i dolgozó nők körében m agasabb v o lt 1960- ban a másik vizsgá lt társadalm i réteg halandóságánál. A k özpon ti idegrendszer (en dogén ) érsérülései a fizik a i dolgozó férfiak és nők vezető halálokai k ö zö tt n agyobb gyakorisággal ford u lt elő 1960-ban, m int a szellem iek m egfelelő csoportjaiban. A nyugdíjas férfia k v ezető halálokainak összehasonlítása azt m u tatta, h ogy a szívbetegségek gyakorisága a szellem iek, a rosszindulatú daganatok halálozási arányszám a viszo n t a fizik a ia k csoportjában v o lt m agasabb, m int a másik nyugdíjas réteg hasonló m ortalitása. A nyu gdíjas nők halált okozó betegségei k özö tt a szívbetegségek, valam in t az agyvérzés, gutaütés gyak rabban fordultak elő a fizikaiak, m int a szellem iek csoportjában. A halandóság d ifferen ciált elemzése, a társadalm i-gazdasági tényezők összefüggéseinek többoldalú tanulm ányozása útm utatásul szolgálhat egyrészt a főváros egészségügyi ellátása fejlesztésének tá v la ti tervezéséhez, másrészt a m egállapításokat hasznosítani lehet a gyó gyító -m egelő ző orvosi munka, az in ten zív gondozás területén. I r o d a l O M 1. Földes Béla: A z anyagi és társadalmi helyzet befolyása a házasságkötésekre, születésekre és halálesetekre, különös tekintettel Budapestre. Magyar Statisztikai Szemle. 1929. évi 3. sz. 231 246. p. 2. D r. Szabady Egon: A m agyar halandóság társadalmi-gazdasági tényezőinek legújabb alakulása. Demográfia. 1963. évi 4. sz. 411 118. p. 3. D r. Szabady Egon (szerk.): Bevezetés a dem ográfiába. Budapest. 1964. 4. D r. Szabady Egon: A gümőkór-halandóság és -m egbetegedések alakulása. Demográfia. 1959. évi 4. sz. 531 538. p. 5. D r. Szabady E gon: A m agyar csecsemőhalandóság alakulásának egyes jelenségei. Statisztikai Szemle. 1965. évi 10. sz. 947 959. p.

BUDAPEST HALANDÓSÁGA 461 6. D r. K lin ger András: A rákhalandóság társadalm i-gazdasági különbségei M agyarországon. Dem ográfia. 1963. évi 4. sz. 419 426. p. 7. D r. M arton Zoltán: A halálokok szerkezeti összetétele, a vezető halálokok.dem ográfia. 1961. évi 2. sz. 171 210. p. 8. Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve, 1944 1946. Budapest, 1948. 9. Budapest népmozgalma 1959 1960. K S H Időszaki Statisztikai Közlemények. 10. Nagy-Budapest statisztikai megvilágításban. I. rész. (K ézirat) 1943. Fővárosi Statisztikai H ivatal. 11. 1960. évi népszámlálás. 3. e. Budapest szem élyi és családi adatai. K özp onti Statisztikai H iva tal. Budapest, 1961. С М Е Р Т Н О С Т Ь Ф И З И Ч Е С К И Х И У С М Т В Е Н Н Ы Х Т Р У Д Я Щ И Х С Я В Б У Д А П Е Ш Т Е Резюме В рам к ах настоящ его док лад а подвергаю тся и зучению общ ая см ертн ость ф и зи ческих и ум ствен н ы х р аботн и к ов (а к ти в н ы х с а м од еятельн ы х ), а та к ж е ф и зи ческих и ум ст в ен н ы х п ен си он еров отн о си тельн о территории Б уд ап еш та, и зм ен ен и я в ст р у к т у р е 10 важ н ей ш и х при чи н см ерти м еж д у 1940 и 1960 гг. С 1940 до 1960 гг. зн а ч и т ельн о с о к р а ти л а сь в Б уд а п еш те см ертность ф и зи ческих и ум ствен н ы х р або тн и к ов. С ы рой коэффициент см ертности ф и зи ческих р а ботн и к ов -м уж ч и н с о к р а ти лся на 4 3 %, ум ст в ен н ы х р а ботн и к ов-м уж ч и н на 4 2,1 % ; в гр у п п е т р у д я щ и х с я ж ен щ и н см ертн ость ф и зи ческих р аботн и к ов сок р а т и л а с ь на 4 7,7 %, а ум ствен н ы х р аботн и к ов н а 4 1,1 % за и сслед о в а н н ы х 20 лет. Р а н ее им евш и еся м еж д у см ертностям и д в у х общ ествен н ы х сло ев р а зл и ч и я отчасти п о р а в н я ли с ь, отчасти сн и зи ли сь. В смертности ум ствен н ы х работнн ков-м уж чи и в 1960 г. д о ля смертности, п р и чинен н ой сердечны ми за б о лев а н и я м и (В -2 5 В -28), я в л я л а с ь бо льш ей, чем в с л у ч а е ф и зи ческих р аботн и к ов-м уж ч и н, а очищ енны й коэф фициент смертности ум ственны х работн и ков превы сил на 41,6 % соответствую щ ий коэффициент у ф изических работн и ков-м уж чи н. С д р угой стороны, в к р у г у тр у д я щ и х с я ж ен щ и н коэф ф ициент см ертности, п р ичиненной сердечны м и за б о лев а н и я м и в к р у г у ф и зи ческ и х р аботн и к ов показы вает м енее б л а го п р и я т н у ю динам и ку, чем в гр у п п е ум ст в ен н ы х р аботн и к ов, очищ енны й коэф ф ициент см ертности ф и зи ческ и х р аботн и к ов-ж ен щ и и на 7 7,8 % п р евы си л соответствую щ и й коэф ф ициент у м ствен н ы х р аботн и к овж енщ ин. З лок а ч еств ен н ы е о п у х о л и (В -1 8 ) к а к в к р у г у тр у д я щ и х с я м уж чи н, так и в к р у г у т р у д я щ и х с я ж ен щ и н в стр еч а ли сь чащ е в гр у п п е физич еск и х р аботн и ков, чем в гр у п п е ум ст в ен н ы х р аботн и ков. О чищ енны й коэф ф ициент см ертности от р а к а в с л у ч а е ф и зи ческих р а ботн и к ов-м уж ч и н в 1960 г. п р ев ы си л па 1 8,5 %, а в с л у ч а е ф и зи ческих р аботп и к ов-ж еп щ и п на 7,4 % соответствую щ ий коэффициент в слу ч а е ум ственны х работников. Ч а ст о т а сам оуби й ства (В Е -4 9 ) у м уж ч и н я в л я л а с ь б о л ь ш е в гр у п п е ф изических работников, а у ж енщ ин напротив в к атегори и ум ствен н ы х р аботн и ков. В а с к у л я р н ы е п овреж д ен и я (эн д о ген н ы е) ц ен т р а льн ой нервн ой си с темы (В -2 2 ) среди важ нейш их причин смерти ф изических работников м у ж чин и ж ен щ и н в 1960 г. встр еч али сь чащ е, чем в гр у п п е ум ст в ен н ы х р а ботников. Коэф ф ициент см ертности от т у б е р к у л е з а (В -1 В -2 ) м еж ду 1940 и 1960 гг. в гр у п п е ф и зи ческих р аботн и к ов м у ж ч и н со к р а т и лся на 8 9 %, а в гр у п п е ум ствен н ы х р а б о тн и к о в -м уж ч и н па 8 5 %, этот коэф ф ициент в к р у г у тр у д я щ и х с я ж енщ ин у ф и зи ч еск и х р аботн и к ов с о к р а т и л ся па 9 3,6 %, а у ум ствен н ы х р а б о тн и к о в 8 6,1 %. Сопоставление важ нейш их причин смерти п енсионеров-м уж чип п ок а зы вает, что частота сердечн ы х за б о лев а н и й я в ля ет ся б о льш е у ум ствен н ы х пенсионеров, а коэффициент смертности от злок ачествен н ы х о п у х о ле й я в л я л а с ь б о льш е в гр у п п е ф изических п ен си он еров, чем в соответствую щ ем др угом слое. Среди при чин яю щ их смерть заболеван и й пенсионеров-ж епщ ип