A biomassza energetikai felhasználása, sa, hazai szabályoz lyozás Dr. Nagy JózsefJ vezető főtanácsos szakmai tanácsad csadó Földművelésügyi és s Vidékfejleszt kfejlesztési si Minisztérium I. Ökoenergetikai és s IX. Biomassza Konferencia Sopron, 2006. március m 1-4. 1
Az EU megújul juló energia politikájának alapja Környezetvédelem: CO 2 és s egyéb b szennyező anyagok kibocsátásának csökkent kkentése Ellátásbiztons sbiztonság g növeln velése: import csökkent kkentése Helyi és s regionális fejlesztés: s: gazdasági gi és s szociális fejlődés s előseg segítése Vidékfejleszt kfejlesztés: s: helyi munkalehetőségek teremtése Mezőgazdas gazdaság: g: élelmiszer túltermelt ltermelés s csökkent kkentése, alternatív v földhasznf ldhasználati lati lehetőség g biztosításával
Az EU célkitc lkitűzései 2010-re Fehér r Könyv: K a megújul julókból l származ rmazó energia arány nyának nak növelése 2010-re 6%-ról l 12%-ra 2001/77/EK irányelv: megújul julókkal termelt elektromos energia részarr szarányának nak növeln velése 2010-re a teljes energiafelhasználásban sban 14%-ről l 22%-ra 2003/30/EK irányelv: a bio-üzemanyagok részaránya 2010-re érje el az 5,75%-ot Kiotói i egyezmény: az üvegház z hatást okozó gázok kibocsátásának csökkent kkentése
Fehér r Könyv K : A A jövőj energiája: Megújul juló energiaforrások sok Akcióterv a megújul juló energiaforrások felhasználásának nak növelésére a vidéken élők k továbbra is a mezőgazdas gazdasággal ggal foglalkozzanak, helyben jussanak biztos bevételhez, de a termelés s ne az eladhatatlan készleteket k növelje n a szánt ntóterület egy részr szén n ne élelmiszercélú termelést folytassanak (pl. ugaroltatási támogatt mogatással energetikai célra c biomasszát és egyéb b ipari anyagot termeljenek, mert az EU-ban az agrárt rtámogatás s túltermelt ltermeléshez vezetett)
Üzemanyag probléma Klimatikus változv ltozások A közlekedk zlekedési, száll llítási ágazatok által kibocsátott CO 2 mennyisége tovább nő, n, ennek 87 %-a% a származik a közúti jármj rművektől Az ellátás s biztonságának nak fokozása A közlekedk zlekedés s 98 %-ban% az olajellátást stól l függ. f Ha nem tesz semmit az EU, akkor energiaellátásának nak a külső száll llítóktól l való függése eléri 2030-ra a 70 %-% ot, az olaj esetében pedig a 90 %-ot%
2001/77/EK irányelv: a megújul julókkal termelt elektromos energia részarr szarányának nak növelése 2010-re a teljes energiafelhasználásban sban 14%-ről 22%-ra Magyarországon: gon: a megújul julókból l származ rmazó villamos energia részarr szaránya 2010- re érje el a 3,6 %-ot.%
2003/30/EK irányelv: 2005-re 2 %-ra,% 2010-re 5,75 %-ra% kell növelni n a bio eredetű hajtóanyagok anyagok arány nyát t a közlekedési ágazatokban Magyarországon: gon: 2233/2004. (IX. 22.) Korm.. határozat 2005-re a nemzeti célértc rték: 0,4-0,6 0,6 % 2010-re a nemzeti célértc rték: 2,0 % 2010-ig a jövedj vedéki adó visszaigényelhet nyelhető vagy levonható
63/2005. (VI. 28.) OGY határozat (az alternatív és s a megújul juló energiahordozók k elterjesztésének hatékonyabb konyabbá tételéről) l) 1. Megújul julóból l származ rmazó villamos energia kötelezk telező átvételének törvt rvényi szintű szabályoz lyozása 2. Egyszerűsített környezetvk rnyezetvédelmi eljárási rend létrehozása 3. Termálkincs jobb hasznosításának nak biztosítása sa 4. Bio üzemanyagok aránya 2007-re 2%, 2010-re 4% legyen 5. Biogáz z gázhg zhálózatba zatba táplt plálásának biztosítása sa 6. Energetikai növényn ny- és s egyéb b mellékterm ktermékek kek támogatása 7. Erdőről és s az erdő védelméről l szóló törvény módosm dosításasa
Elvárások teljesítése se 2010-re (3,6 % vill.. energia és s 2 % bio-üza za.. figyelembe vételv telével) megújul julóból l termelt villamos energia: 1 600 GWh/év bio üzemanyag felhasználás: s: 115 millió l/év Ebből: kb. 1 000 GWh villamos energia és a bio üzemanyagok alapanyaga mezőgazdas gazdasági gi eredetű lesz
2133/2005. (VII. 8.) Korm.. Határozat a biomassza energetikai hasznosítását t előseg segítő egyes intézked zkedésekről Az NFT II. és s a Nemzeti Vidékfejleszt kfejlesztési si Terv tervezésekor fokozott figyelmet kell fordítani a megújul julók hasznosítására Szélesk leskörű tájékoztatási programot kell indítani Kiemelten kell kezelni a kutatásokat, 2006-tól önálló pályázat az NKTH K+F pályp lyázatai közöttk A középtk ptávú tudomány ny-,, technológiai giai- és innováci ciópolitikai stratégia kialakításánál l fokozott figyelmet kell fordítani a megújul julókra
EU Biomass Action Plan Magas olajárak, függf ggőség g a behozott energiától Feladat: - ellátásbiztons sbiztonság g növeln velése - energiatakarékoss kosság- és s hatékonys konyság növelése - megújul juló energiaforrások alkalmazása
EU Biomass Action Plan cselekvési si terv Hő- és s villamos energia előáll llítása biomasszából Épületek energiahatékonys konyságának nak növeln velése Lakossági biomassza tüzelt zelő berendezések fejlesztése se Távfűtő művek modernizálása biomassza tüzelt zeléssel Távfűtés ÁFA csökkent kkentés Biomasszából l törtt rténő elektromos áram termelés s növeln velése Kombinált hő-h és s elektromos áram termelés s növeln velése Közlekedésben használt bio-üzemanyagok Nemzeti célszc lszámok, kötelezk telező bekeverés s lehetőségének vizsgálata Második generáci ciós bio-üzemanyagok kutatása (ligno( ligno-cellulóz,, dízeld zelgázolaj stb.) tiszta járművek használat latának propagálása, nagy bio-üzemanyag tartalmú üzemanyagok használat latának előseg segítése
EU bio-üzemanyag stratégi giája Bio-üzemanyagok iránti igény stimulálása sa Környezetvédelmi előny nyök k hangsúlyoz lyozása Bio-üzemanyag termelés és s elosztás s fejlesztése se Bio-üzemanyagok előáll llítására alkalmas anyagok körének k kibővítése Piaci lehetőségek kibővítése Fejlődő országok támogatt mogatása A kutatás-fejleszt fejlesztés s fokozott támogatt mogatása
Mezőgazdas gazdasági gi eredetű megújul juló energiaforrások szilárd biomassza folyékony energiahordozók, bio-üzemanyagok zemanyagok; biogáz.
A megtermelt és s energetikai célra c felhasználhat lható biomassza teljes biomassza készlet: k 350-360 360 Mt ebből évente képzk pződik: 105-110 110 Mt,, ennek bruttó energiatartalma: 1185 PJ (az éves összes energiafelhasználás s Magyarországon gon mintegy 1100 PJ)
Megújul juló energiaforrások aránya 2003-ban a megújul juló energiaforrások 3,6 %-kal% részesedtek r az ország összes energia felhasználásából l (38,6 PJ) ennek megoszlása: sa: 85,0 % tűzifa és s egyéb b biomassza 10,0 % geotermia 3,2 % megújul julóból l termelt villamos energia 0,5 % biogáz és s kommunális hulladék égetés 0,2 % napenergia 1,1 % egyéb
A szilárd biomassza tüzelt zelése meghatároz rozó szerep A 2010-es kötelezettsk telezettség g villamos energiából l (megújul julóból) l) kb. 1600 GWh teljesítése. se. A biomassza erőművek belépésével és s a kötelezk telező átvétellel tellel valamint a kedvező ár r hatására már m r 2005. végére v teljesült lt (kb. 5,2% a megújul julókból l származ rmazó energia aránya)
A szilárd biomassza tüzelt zelése 40 kw alatti teljesítm tményű berendezések (lakosság, kis- és közepes vállalkozv llalkozások) a 18-19 19 PJ/év v fafelhasználás s növeln velése min. 22 PJ/év-re ösztönzés s a berendezések építésére új j családi di- és s társasht rsasházaknál feltétele tele a korszerű,, automatizált berendezések használata illetve a biomassza pellet és s brikett gyárt rtásának és s piacának kialakulása a gázár g és s a gázhg zhálózat zat kialakításának támogatt mogatására fordított forrás egy részr szének a lakossági biomassza tüzelt zelés s támogatt mogatására való átcsoportosításasa
A szilárd biomassza tüzelt zelése 40 kw és s 1,5 MW teljesítm tményű közepes berendezések, helyi fűtőművekf önkormányzatok, nyzatok, kis- és s közepes k vállalkozv llalkozások, mezőgazdas gazdasági gi vállalkozások hő-h és s használati melegvíz z illetve technológiai gőzigényének nek kielégítésére főleg saját t alapanyag eltüzel zelésével, esetenként nt piacon beszerzett alapanyag felhasználásával
A szilárd biomassza tüzelt zelése 1,5 MW feletti fűtő-f és s villamos erőművek a helyben keletkező hulladék k (pl. napraforgóhéj, faipari hulladék stb.) felhasználásával saját t hőigh igény kielégítése nagyobb berendezésekn seknél l távht vhő előáll llítása a környezetvk rnyezetvédelmi előírások miatt a követelmk vetelményeknek nem megfelelő erőművek átállítása biomassza tüzelt zelésére feltétel: tel: folyamatos, jól j l tervezhető és s biztonságos alapanyag ellátás
Erdészeti alapanyagok, hulladékok felhasználása sa 9 millió m 3 kitermelhető évente 7 millió m 3 kitermelt famennyiség 5,6 millió m 3 választékolt famennyiség, 1,4 millió m 3 vágástéri apadék 3,6 millió m 3 ipari célra c felhasznált lt 2 millió m 3 használhat lható energetikai célra c (hazai + export) Ez a mennyiség g jelenleg is felhasználásra sra kerül. Bővítés s lehetősége: erdősítési si programból l származ rmazó többlet vágástéri apadék és s egyéb b hulladék k fokozottabb felhasználása sa energia ültetvények telepítése
Energetikai alapanyagok termesztése se fás s szárú,, különbk nböző vágásfordulójú ültetvények telepítése (nemesnyár,, fűz, f akác, éger, gyertyán, stb.) lágy szárú száraz biomassza szánt ntóföldi termesztésb sből (energiafüvek, nádfn dféleségek) biodízel előáll llításához olajos magvú növények nyek (repce, napraforgó) ) termesztése se etanol előáll llítására alkalmas növények n nyek (kukorica, búza, b árpa) termesztése se
Energetikai ültetvények (fás s szárú energetikai ültetvények) Termesztéstechnol stechnológia kialakult, de további kutatások szüks kségesek a különbk nböző talaj-és éghajlati adottságoknak megfelelő fajták és s a betakarítási technológia vizsgálat latára Tüzeléstechnikai gondok nincsenek Az alapanyag ellátás s biztosítása sa és s biztonsága érdekében alapvető fontosságú a normatív v területalap letalapú támogatás az erdőről és s az erdő védelméről l szóló 1996. évi LIV. törvt rvény módosítása sa (a kivételek közék az energetikai célra c termesztett fás f szárú ültetvények bevétele folyamatban van) területalap letalapú normatív v támogatt mogatás s biztosítása sa SAPS és s nemzeti forrásokb sokból telepítési támogatt mogatás AVOP-ból
Energetikai ültetvények (lágy szárú energetikai ültetvények) Elsősorban sorban az energiafű és s az energianád d vehető számításba, sba, de további kutatásokra van szüks kség g a gazdaságosan gosan termeszthető fajták k meghatároz rozásárara Tüzeléstechnikai felhasználáson son kívül k l egyéb b ipari célra c is termeszthető A mezőgazdas gazdaságban gban alkalmazott gépek g általában használhat lhatók Tüzeléstechnikai kérdk rdések egy részr szét t tisztázni zni kell Hosszú távon exportcikként is számításba sba vehető Normatív v területalap letalapú támogatás s szüks kséges a termesztéséhez
Energetikai növénytermesztn nytermesztés s támogatt mogatása Kultúra Gabonafélék (bioetanol) Jogcím SAPS GOFR top-up Jogszabály 18/2005. (III.18.) FVM rendelet 28/2005. (IV.1.) FVM rendelet Mértéke ( /ha) 86,21 80,92 Összesen ( /ha) 194,13 energiaboríték 74/2005. (VIII.22.) FVM rendelet 27,00 Olajnövények nyek (biodízel) SAPS GOFR top-up 18/2005. (III.18.) FVM rendelet 28/2005. (IV.1.) FVM rendelet 86,21 80,92 194,13 energiaboríték 74/2005. (VIII.22.) FVM rendelet 27,00 Fás s szárú energiaültetvények energiaboríték 74/2005. (VIII.22.) FVM rendelet 194,00 194,00 Energiafű SAPS 18/2005. (III.18.) FVM rendelet 86,21 118,21 energiaboríték 74/2005. (VIII.22.) FVM rendelet 32,00
Javaslat a bio-üzemanyag előáll llítás fejlesztésére EU elvárások ugrásszer sszerűen en növekedhetnek! n Alapelv: az adottságokb gokból l kiindulva a nemzeti és s az EU-s elvárások helyett a lehetőségek figyelembe vétele: v fel kell készk szülni a gabonapiaci szabályz lyzók k változv ltozására (WTO tárgyalt rgyalások), a gabonafelesleg kezelésére, a termelési szerkezet nem változtathatv ltoztatható az adottságok miatt, ezért a felhasználás s szerkezetét t kell változtatniv A jelenlegi lehetőségek és s a termelés s energetikai célúc bővítésének figyelembe vételev
Javaslat a bio-üzemanyag előáll llítás fejlesztésére Búzából min. 215 Et max.. 640 ET Kukoricából min 420 Et max 900 Et bioetanol állítható elő Napraforgóból min. 23 Et max.. 77 Et Repcéből min. 90 Et max.. 160 Et biodízel állítható elő
A Jöt.. módosm dosításasa 2007. június j 30-tól l eltérő jövedéki adó bevezetése a min. 4,4 v% bio komponenst tartalmazó és s az alatti benzinnél: 103 500 Ft/1000 l 4,4 v% vagy annál l nagyobb bioüzemanyag tartalomnál 111 800 Ft/1000 l 4,4 v% alatti bio-üzemanyag tartalomnál 2008. január r 1-től 1 l gázolajra: g 85 000 Ft/1000 liter a 4,4 v% vagy annál l nagyobb bioüzemanyag tartalomnál 93 000 Ft/1000 liter a 4,4 v% alatti bio-üzemanyag tartalomnál
A biogáz z felhasználása sa a mezőgazdas gazdaságbangban (elsősorban sorban nem energetikai kérdk rdés) Alapanyag: Hasznosítás: - hígtrágyagya - kommunális hulladék - élelmiszeripari hulladék a keletkezett környezetkárosító anyagok megsemmisítése - energiatermelés s: - a keletkezett k A biogáz z termelés s az egyetlen olyan megsemmisítési si mód, m amely energiatermeléssel jár! j Korlát: - magas beruházási költsk ltség - hosszú megtérülési idő - a megtermelt biogáz z felhasználásának nak gondjai
A biogáz z jövőjej je Előrel relépés: csak akkor várhatv rható,, ha a környezetvk rnyezetvédelmi követelmények szorítása sa kikényszer nyszeríti a biogáz z hasznosításához hoz nyújtott támogatt mogatás s növeln velését. Biogáztermel ztermelő berendezés s gazdaságoss gossága: ga: költségként csak az alapanyagok kezeléséhez egyébk bként is szüks kséges szennyvízkezel zkezelő berendezések beruházási igény nyéhez képest k fellépő többlet költsk ltségeket lehet figyelembe venni. Jelenlegi helyzet: felépült lt Nyírb rbátorban egy biogáz z telep, amely a tehenészeti telep hígtrh gtrágyáját t illetve a környk rnyéken és s a biogáz z telep mellett épült baromfifeldolgozóban ban keletkező hulladékot dolgozza fel, s a termelt biogázb zból l a baromfifeldolgozó energiaigény nyét t fedezi, illetve elektromos áramot termel a hálózatra. h (1,6 MW hő-h és villamosenergia)
Biogáz z termelés s 2010-ben kb. 75 GWh/év v villamos energia lesz előáll llítható biogázb zból (ennek felét t kommunális iszapból)
A megújul juló energiaforrások használat latának szüks kségessége: ge: EU elvárás Nemzetközi zi egyezmények (pl. Kyotó), a megújul juló energiaforrások az egyetlen lehetőség g azonos termelési szinten Energiaellátás s diverzifikálása Mg. termelési struktúra ra változtatv ltoztatása, élelmiszeripari célúc termelés s helyett energetikai földhasznosf ldhasznosítás
Mottó: A A kőkorszak k korszak sem azért ért véget, v mert elfogyott a kő, k, az olaj korszaknak sem azért lesz vége, v mert elfogy az olaj! Yamani sejk (Szaud( Szaud-Arábia)
Köszönöm, a figyelmet!