MHT XXXIII. Országos Vándorgyűlés. Készítette. Juhász István. vízgazdálkodási ügyintéző. Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

Hasonló dokumentumok
FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDRO- MORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF

4-5 melléklet: Felszíni vizek monitoring programja Terepi jegyzőkönyvek

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Felszíni vizek ökológiai állapotának jellemzése. Fehér Gizella ADUVIZIG

A makrogerinctelen fauna Víz Keretirányelv szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén

1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia

A Víz Keretirányelv végrehajtása

AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS KIHÍVÁSAI ÉS KORLÁTAI A VGT-2-BEN

II. PROJEKT: Vizes élőhelyek és közösségeik monitorozása (ÁNÉR besorolás U8, U9) Vízi makroszkopikus gerinctelenek mintavételi protokollja

Víz az élet gondozzuk közösen

Víztestek biológiai vízminősítése

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Emlékeztető Készült a VGT2 társadalmasítása keretében Szombathelyen 2015 július 2 án tartott fórumról.

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

3. táblázat 1. oldal Hidrológiai és morfológiai vizsgálatok gyakorisága a nyugat-dunántúli felszíni vizek VKI monitoring helyein. A mintavétel helye

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

VKI szempontú monitorozás Magyarországon. Zagyva Andrea Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26.

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége

Dekomponálás, detritivoria

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A Víz Keretirányelv szerinti ökológiai állapotértékelés helyzete Magyarországon

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Angol magyar patakökológiai szójegyzék hidrobiológus hallgatóknak English Hungarian vocabulary of stream ecology for hydrobiologist students

A vízgyűjtő-gazdálkodás aktuális feladatai

Alkalmazhatóak-e a kovaalga ökológiai guildek az ökológiai állapot becslésére a Duna esetében?

AZ ASELLUS AQUATICUS (ISOPODA) ÉS A FELEMÁSLÁBÚ RÁKOK (AMPHIPODA) TÖMEGESSÉGÉNEK ALAKULÁSA A VÖLGYSÉGI-PATAK HOSSZ-SZELVÉNYÉBEN

GUMICSIZMÁS TERMÉSZETVÉDELEM A BISEL MÓDSZER ÉS ORSZÁGOS AKCIÓPROGRAM BEMUTATÁSA. Mottónk: Merülj el a részletekben!

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VITUKI VÍZGAZDÁLKODÁSI TUDOMÁNYOS KUTATÓ Rt. WATER RESOURCES RESEARCH CENTRE Plc.

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Víztest kód. Duna-Tisza közi hátság - Duna-vízgyőjtı déli rész. Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyőjtı déli rész

6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere

A Mátételki-tározó létesítésének és működésének ökológiai tapasztalatai. Fehér Gizella, Váradi Zsolt ADUVIZIG, VVGO

A vízi ökoszisztémák

Rába vizsgálat 2009 Az ökológiai állapot vizsgálata a Rába hossz-szelvénye mentén Makrozoobenton biológiai minőségi elem (BQE)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

XXXIX. ORSZÁGOS VÍZRAJZI ÉRTEKEZLET

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Makroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke

Baja környéki vizes élőhelyek helyreállításának tájökológiai vizsgálata

Emlékeztető. Börcsök Áron

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Országos Vízgazdálkodási Tanács i ülése. Tahy Ágnes

Az energia áramlása a közösségekben

Zárójelentésünkhöz CD-n mellékeljük a munka során elkészített teljes adatbázist, melynek használatának módját is tartalmazza a CD.

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

MHT Vándorgyűlés Debrecen, Felszíni vizek kémiai minősítése

a változó és a folyami üzemmód szerint is 1. Visszaduzzasztás kialakulása a változó és a folyami üzemmód szerint is

VÍZI MAKROGERINCTELEN REFERENCIA HELYEK VIZSGÁLATA. DÖMÖSI- MALOM-PATAK ÉS RÁK-PATAK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEINK ÁLLAPOTA

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés felülvizsgálatának aktuális feladatai

Mit jelentenek számunkra, miért vizsgáljuk őket? Vizsgálatok különböző térbeli skálán Vízgyűjtőterület jelentősége Veszélyeztető tényezők Bioinváziók

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

15/30 BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Tagállam: Magyarország. amely a következő dokumentumot kíséri

Személyi adatok. Szakmai önéletrajz

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

A VKI SZERINTI MAKROFITA MINŐSÍTŐ RENDSZER LEÍRÁSA

"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.


TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.

MUNKAANYAG. Bazsáné dr. Szabó Marianne. Biológiai vízminősítés. A követelménymodul megnevezése:

A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

Vizeink állapota 2015

ADATOK A DÉL-ALFÖLD KIS ÉS KÖZEPES MÉRETŰ VÍZFOLYÁSAINAK MAKROSZKOPIKUS VÍZI GERINCTELEN FAUNÁJÁHOZ, 2. RÉSZ

MAKROFITA REFERENCIA-ÁLLAPOT VÍZFOLYÁS- ÉS ÁLLÓVÍZ-TÍPUSOK SZERINT

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

EU determinációk hatása a hazai vízgazdálkodási politikára

Vizi makrogerinctelen módszertani útmutató

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő

Javaslat a felszíni vizek fitoplankton alapján történő minősítésére. Munkaanyag

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

A RaabSTAT projekt bemutatása. Lakosi Ilona Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Kick-Off Rendezvény, Szentgotthárd

Átírás:

MHT XXXIII. Országos Vándorgyűlés Készítette Juhász István vízgazdálkodási ügyintéző Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály Szombathely, 2015. július 1.

CÉL Felhívni a figyelmet a VKI monitoring keretében gyűjtött adatok használhatósági lehetőségeire Bemutatni a EU VKI monitoringot és az ennek keretében gyűjtött makrogerinctelen adatokat Egységes adatbázisba foglalni és feldolgozni az Asterics 4.0.4. programban makrogerinctelen adatokat Következtetéseket levonni a vízfolyások/vízfolyás szakaszok állapotának változásáira További célokat megfogalmazni az adatok értékelésének folytatásához

Előadás tartalma Víztestek a NYUDUVIZIG területén EU VKI monitoring a NYUDUVIZIG területén Makrogerinctelen mintavételi adatok Makorgerinctelenek bioindikációban betöltött szerepe Adatok feldolgozása Adatok kiértékelése Következtetések További célok Köszönetnyilvánítás

NYUDUVIZIG működési területe 5 megye (Vas, Zala, Somogy, Veszprém, GyőrMoson-Sopron) 3 részvízgyűjtő (Duna, Balaton, Dráva) 6 alegység (Rába, Zala, Mura, Balaton közvetlen, Rábca és Fertő tó, Marcal) 5 db állóvíz víztest 0 db természetes, 2 db erősen módosított, 3 db mesterséges

Vízfolyás víztestek 113 db vízfolyás víztest 74 db természetes, 25 db erősen módosított, 14 db mesterséges

Vízfolyás víztest típusok 13 db vízfolyás víztest típus 4 Dombvidéki, közepes esésű, meszes, durva mederanyagú, kicsi vízgyűjtőjű 5 Dombvidéki, közepes esésű, meszes, durva mederanyagú, közepes vízgyűjtőjű 6 Dombvidéki, közepes esésű, meszes, durva mederanyagú, nagy vízgyűjtőjű 8 Dombvidéki, közepes esésű, meszes, közepes-finom mederanyagú, kicsi vízgyűjtőjű 9 Dombvidéki, közepes esésű, meszes, közepes-finom mederanyagú, közepes vízgyűjtőjű 12 Síkvidéki, kis esésű, meszes, durva mederanyagú, közepes vízgyűjtőjű 13 Síkvidéki, kis esésű, meszes, durva mederanyagú, nagy vízgyűjtőjű 14 Síkvidéki, kis esésű, meszes, durva mederanyagú, nagyon nagy vízgyűjtőjű 15 Síkvidéki, kis esésű, meszes, közepes-finom mederanyagú, kicsi vízgyűjtőjű 18 Síkvidéki, kis esésű, meszes, közepes-finom mederanyagú, közepes vízgyűjtőjű 19 Síkvidéki, kis esésű, meszes, közepes-finom mederanyagú, nagy vízgyűjtőjű 21 Síkvidéki, kis és nagyon kis esésű, szerves, finom mederanyagú, kicsi vízgyűjtőjű 22 Síkvidéki, kis és nagyon kis esésű, szerves, finom mederanyagú, közepes vízgyűjtőjű

VKI monitoring helyek 2007-15 142 mintavételi hely 31 Feltáró (17 alap, 9 határvízi, 4 referencia, 1 interkalibrációs) 111 operatív Tervezett mintavételek Fiziko-kémiai 5400 db Veszélyes anyagok 750 db Fitoplankton 1214 db Fitobentosz 282 db Makrofita 439 db Makrogerinctelen 441 db

Makrogerinctelen mintavételek 2007-13 129 db mintavételi helyen (3 db állóvíz, 126 db vízfolyás) 362 db mintavétel 17 db állóvíz, 345 db vízfolyás

A makrogerinctelenek jellemzői Széles taxonómiai spektrum, Eltérő életmenet stratégia (vízi, amfibikus), Minden víztértípusban megtalálhatók, Életforma-típusok széles skálája, Habitat-preferencia sokszínűsége, Különböző hosszúságú generációs idő (nem pillanatnyi állapotot mutat), Fenológiai sajátságok, Táplálékhálózatban betöltött változatos szerep, Kiváló indikátorok, Vízminősítési gyakorlatban betöltött fontos szerep (TBI, BBI, BMWP (MMCP), NQBAP, HMMI), Védett, fokozottan védett fajok Forrás: Müller Zoltán 2010

Makrogerinctelen adatok feldolgozása Egységes adatbázis létrehozása (access, word, excel) Szinonim taxonok kiszűrése ID_ART azonosító megadása (552 taxon) Adatok beimportálása az Asterics 4.0.4 programba Beprogramozott metrikák kiszámítatása (361 sor) Szaprobitási indexek Diverzitás indexek Zonáció Mikrohabitat preferencia Funkcionális táplálkozási csoportok stb Adatok exportálása

Mikrohabitat preferencia ARG: Argyllal (agyag, szemcseméret <0,002 mm) PEL: Pelal (iszap, sz.m. 0,002-0,063 mm) PSA: Psammal (homok, sz.m. 0,063-2 mm) AKA: Akal (finom és közepes kavics, sz.m. 0,2-2 cm) LIT: Lithal (durva kavics, kövek, sz.m. > 2cm) PHY: Phytal (moszat, moha, vízinövény) POM: Particular Organic Matter (CPOM, FPOM) OTH: Other (egyéb)

4-es típusú víztestek I.

4-es típusú víztestek II.

8-as típusú víztestek I.

8-as típusú víztestek II.

15-ös és 21-es típusú víztestek

Zonák EUC: Eucrenal (forrásvidék) HYC: Hypocrenal (forrás alatt) EP: Epirhithral (felső pisztráng szintáj) MP: Metarhithral (alsó pisztráng szntáj) HR: Hyporhithral (pér szintáj) EP: Epipotamal (márna szintáj) MP: Metapotamal (dévér szintáj) HP: Hypopotamal (alsó folyami szakasz) LIT: Litoral (parti zóna) PRO: Profundal (mélységi zóna)

4-es típusú víztestek I.

4-es típusú víztestek II.

8-as típusú víztestek I.

8-as típusú víztestek II.

15-ös és 21-es típusú víztestek

Funkcionális táplálkozási csoportok GRA: Grazers and scrapers: legelők, kaparók MIN: Miners: levél fúrók, aprítók XYL: Xylophagous: fa fogyasztók SHR: Shredders: aprítók AFIL: Active filter feeders: aktív szűrők PFIL: Passive filter feeders: passzív szűrők PRE: Predators: ragadozók PAR: Parasites: paraziták DET: Detritus feeders (gathering collectors): detritusz fogyasztók, gyűjtögetők OTH: Other feeding types: más táplálkozásúak

Funkcionális táplálkozási csoportok Detritivor (Gyűjtögetők vagy szedimenttel táplálkozók) Borotválók Perifiton - hozzá kapcsolt algák Herbivor Fúrók (Makrofitákkal táplálkozók) Élő, vízi, edényes növények sejtjei, szövetei, nedvei és rostjai, makroszkopikus algák sejtnedvei Herbivor - átfúrják a sejteket, szöveteket és nedvet szívogatnak Ragadozók Élő állati szövet Elnyelők - húsevők, a zsákmány megtámadása, majd részleges vagy teljes elfogyasztása Fúrók -húsevők, a zsákmány sejt- és szövetnedveinek szívogatása Paraziták Élő állati szövet Peték, lárvák, kifejlett egyedek belső és külső parazitái Diptera Detritivor (Szűrlettel vagy szuszpenzióval táplálkozók) Hymenoptera Lebomló finom szemcsés szerves anyag (FPOM) Coleoptera A táplálkozás során kivájják a fát Lepidoptera Fa 3 >10 Trichoptera Detritivor Neuroptera Lebomló edényes növényi szövet - durva szemcsés anyag (CPOM) Megaloptera Herbivor Hemiptera Élő, vízi, edényes növényi szövet Ephemeroptera Táplálkozási mechanizmus Odonata Gyűjtögetők Domináns táplálék A táplálék általános részecske mérete (mikron) Plecoptera Aprítók A funkcionális csoportok alosztályai Collenbolla Funkcionális csoportok (Táplálkozási mechanizmuson alapuló általános kategóriák) <103 <103 >102-103 >103 >103 Forrás: Andrikovics Sándor 2003

4-es típusú víztestek I.

4-es típusú víztestek II.

8-as típusú víztestek I.

8-as típusú víztestek II.

15-ös és 21-es típusú víztestek

Következtések Az operatív monitoring esetében kevés a 7 év alatt kettő (legtöbbször egy) mintavétel Nő a növényi és a POM aljzatok aránya (vízinövények) 4 típus Nő a kavicsos és csökken a növényi aljzatok aránya 8 típus Nő a litoralis és a potamális, csökken a krenális és a rithrális taxonok aránya (árnyékolás hiánya, vízjárás változások, drift) 4 típus Nő az aprító taxonok aránya (vízinövények) Csökken a detritusz fogyasztók aránya (csökken a szerves anyag terhelés)

További célok Bevonni az értékelésbe a szaprobitás indexet, valamint a diverzitást és az abundanciát, ezek mellett a vízkémiai hátteret is jellemezni Megvizsgálni a kapcsolatot a makro és mezo szintű hidromorfológiai jellemzőkkel (területhasználat változás, árnyékolás, partmenti vegetáció, vízjárás változások stb ) Német példákat alapul véve a hidromorfológiai állapotot (adott esetben degradációt) jellemző metrika kialakítása

Köszönetnyilvánítás Az egykori Észak és Nyugat-dunantúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek a makrogerinctelen mintavételek adataiért. Horváth Szilvia Konzulenseimnek. Dr. Andrikovics Sándor Tanáraimnak a Nyugat-magyarországi Egyetemen. Dr. Gribovszki Zoltán, Dr. Kucsara Mihály Kollégáimnak a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon. Dr. Pomogyi Piroska, Dr. Baranyai Olga

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!