Budapest, 2016. január 5. Mozgalmas évet követően új lehetőségek előtt a Budapesti Értéktőzsde Eseménydús év áll a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) mögött: elsősorban a javuló hazai gazdasági kilátásoknak és az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően a BUX index teljesítménye 2015-ben felülmúlta a régiós és európai tőzsdeindexeket, decemberben pedig ismét nemzeti tulajdonba került az újkori fennállásának 25. évfordulóját ünneplő tőzsde. Az új többségi tulajdonos Magyar Nemzeti Bank (MNB) célja, hogy a jövőben a tőzsde fejlesztésével erősítse a tőkepiacot, így a hazai vállalatok minél hatékonyabban juthassanak tőkebevonási lehetőséghez. A hazai monetáris politika 2015-ben is folytatta kamatcsökkentési periódusát, melynek eredményeként a jegybanki alapkamat minden korábbinál alacsonyabb szintre süllyedt. Ennek, valamint egyedi tőzsdei vállalati sikereknek és a javuló gazdasági kilátásoknak köszönhetően a BUX index 2015-ös teljesítménye globális szinten is kiemelkedő volt a maga +43,8% éves hozamával, így sikerült behoznia az elmúlt évek lemaradását a globális piacokhoz képest. A kedvező makrogazdasági környezet mellett a BÉT év végén megvalósult tulajdonosváltása is lehetővé teszi, hogy a jövőben tovább erősödjön a magyar tőzsde. 2015 decemberében ugyanis az MNB többségi részesedést szerzett az újkori történetének 25. évfordulóját ünneplő intézményben, amely így ismét nemzeti tulajdonba került. A tulajdonszerzéssel az MNB kiemelt célja, hogy egy új stratégia alapján fejlessze a tőzsdét, és megfelelő méretű, hatékonyan működő tőkepiacot alakítson ki. A stratégiai célok elérését segíti a most kialakult, hatékony működést biztosító tulajdonosi szerkezet, valamint a kormánnyal történő együttműködés a magyar tőkepiac fejlesztése érdekében. Az MNB számos olyan újítás bevezetésére készül, amelyek a hazai tőkepiac fejlesztését és a tőzsde erősítését szolgálják, továbbá, amelyek megfelelő ösztönzőket biztosítanak a hazai tőzsdei kibocsátók és befektetők számára. E stratégia eredményeként egy egészségesebb szerkezetű pénzügyi rendszer jöhet létre az országban, amely hatékonyabb módon szolgálja a gazdasági növekedést. Ennek érdekében a tőzsde új szolgáltatások, szekciók bevezetését tervezi globális kapcsolatrendszerének erősítése mellett. A magyar tőzsde teljesítménye 2015-ben A BUX index értéke 15.687 és 23.964 pont között, az előző évinél jóval szélesebb sávban mozgott (1. ábra). A régiós mozgásokat összesítő CETOP20 index alacsonyabb szinten zárta az évet, míg az európai trendeket mutató Dow Jones STOXX 600 csak alig tudott magasabb szintre emelkedni a 2014-es záró értékéhez képest. A budapesti indexek összetételében több ízben is történt változás a tavalyi évben: a BUX index kosarába bekerült az ELMŰ, az ÉMÁSZ, a Graphisoft Park és a Zwack, míg a Danubius, a Synergon és a TVK részvényei kikerültek abból; a kis és közepes méretű vállalatokra fókuszáló BUMIX indexben a Danubius és a TVK részvényeit az ELMŰ, a Masterplast, a Norbi Update és a Plotinus váltották fel. A BÉT azonnali piacának forgalma 2015-ben 14,6%-os növekedést mutatott az előző évhez képest: a befektetők összesen 2.225 milliárd forint értékben bonyolítottak le tranzakciókat. Az azonnali piac forgalmának 96,1%-át kitevő részvénykereskedés mellett az azonnali piac második legnagyobb részesedésével (3,3%) rendelkező strukturált termékek forgalma 36,1%-kal bővült 2014-hez képest, valamint a 0,6%-os részesedéssel rendelkező befektetési jegyek forgalma 56,4%-kal tudott bővülni. A BÉT-en jegyzett részvények átlagos forgási sebessége a 2014-es évihez hasonlóan alakult, 46,2%-os értékével azonban még mindig kiemelkedő likviditást mutat európai szinten is. Ennek megfelelően a BÉT-en jegyzett részvénykapitalizáció közel fele gazdát cserélt az elmúlt év során. 2015-ben a hazai bluechip részvények forgalmi megoszlásában csekély súlyponti átrendeződés történt a megelőző évhez képest. Az OTP súlya 58,7%-ról 55,3%-ra csökkent, míg a 2014-ben harmadikként végző, 13,1%-kal rendelkező MOL feljött a második helyre 19,3%-os részesedéssel, megelőzve a Richtert, melynek súlya 19% maradt. Ezzel párhuzamosan a Magyar Telekom súlya 6,6%-ról 4,8%-ra
csökkent, míg a korábban ötödikként végző FHB helyét az ANY vette át 2015-ben 0,2%-os súllyal. Ennek megfelelően a magyar részvények tőzsdei kereskedelme továbbra is nagyfokú koncentrációt mutat, mivel az öt legnagyobb részvény felelős a teljes részvényforgalom 98,7%-áért (4. ábra). A hazai részvények kereskedésében a BÉT tovább növelte meghatározó szerepét, ugyanis a részvény-tranzakciók értékének 67,8%-a a BÉT-en került lebonyolításra a 2014-es 64% helyett. Ez kiemelkedően magas aránynak számít a jelenlegi piaci töredezettségi tendenciák mellett. A forgalom 31,5%-át kötötték OTC ügyleteken keresztül a befektetők, míg az egyéb tőzsdéken összesen csak a forgalom 0,7%-a ment keresztül (5. ábra). A Budapesten listázott részvények piaci kapitalizációja jelentős mértékben nőtt az előző évhez képest: az év végi 5.067 milliárd forintos értéke 33,8%-kal haladja meg az előző évi adatot.a növekedés elsősorban a legnagyobb papíroknak volt köszönhető: a MOL árfolyama 23,5%-ot, a Magyar Telekomé 20,1%-ot, az OTP részvényeké 57,4%-ot és a Richter értéke 55,5%-ot nőtt 2014-hez képest. A BÉT Standard kategóriájában jegyzett kisebb vállalatok közül többnek is sikerült növelnie tőzsdei árfolyamértékét, melyek közül a 3 legkiemelkedőbb: az ELMŰ 65,2%-kal, az ÉMÁSZ 57,5%-kal, míg a BIF 33,4%-kal zárt magasabb árfolyamon az előző évhez képest (2. táblázat). A forgalomban lévő instrumentumok száma 11%-os csökkenést mutatott az előző évhez képest, amit elsősorban a kötvények számának csökkenése magyaráz: a 2014 év végi 130-ról 85-re csökkent. A 45 részvény mellett, 107 strukturált termék, 143 befektetési jegy, 25 jelzáloglevél, valamint 22 BÉTa piaci termék volt elérhető 2015 végén a budapesti tőzsdén keresztül. A BÉT derivatív piacán 2015-ben 2.763 milliárd forintnyi forgalmat bonyolítottak a befektetők, mely 13%-kal múlja felül az előző éves adatot. Ez összesen közel 8,6 millió darab kontraktus megkötését eredményezte, ami 15%-kal magasabb a 2014. évinél. A származékos piaci emelkedést a határidős devizák árfolyamértéken vett forgalmának 29%-os emelkedése húzta magával, a többi termékben jellemzően forgalomcsökkenés volt tapasztalható (6-7. ábra). Továbbra is a határidős devizák a legnépszerűbb származékos piaci termékek, amelyek 88,7%-ra emelték részesedésüket a derivatív forgalomból a tavalyi 77,7% helyett. A BÉTa piacon keresztül elérhető 22 külföldi részvény napi átlagos forgalma 19,4 millió forint volt 2015-ben, ami 8,6%-kal haladja meg a 2014-es értéket (8. ábra). 2015-ben jelentősebb mozgások voltak tapasztalhatóak a tagoknál, hiszen a Buda-Cash 2015 márciusában, a Hungária és a Quaestor áprilisban hagyta el a BÉT szekcióit, míg a Hungarograin saját kérésére vonult ki teljesen a BÉT-ről decemberben. Az év utolsó hónapjában az NHB-t vette fel a BÉT a részvénypiaci szekciójába, valamint a BÉTa piacra. A BÉT adatszolgáltatóinak száma a 2015 harmadik negyedévi statisztikák alapján az előző év azonos időszakához képest hasonlóan alakult: 44 vendor és 39 New Original Works (NOW) felhasználó van regisztrálva. A BÉT által biztosított adatokat összesen 14.633 végfelhasználó éri el, ezen belül 5.881 professzionális előfizetőt és 8.752 a magánbefektetőt regisztrált a tőzsde. 2015-ben új vállalatok nem jelentek meg a tőzsdén, azonban a BÉT több potenciális kibocsátóval folytat tárgyalásokat az esetleges tőzsdére lépésről. A BÉT-en jegyzett vállalatok körében tőkeemelésből származó részvények bevezetésére három alkalommal került sor, együttesen közel 750 millió forint értékben. A korábban listázott cégek közül a Hun Mining, a TVK, a Business Telecom és a Danubius hagyta el a parkettet. A hitelpapír szekcióban új kötvénykibocsátóként a Magyar Fejlesztési Bank jelent meg.
Függelék Átlagos napi részvény forgalom (mrd Ft) Részvénypiaci kapitalizáció (mrd Ft) Részvénypiaci kapitalizáció/ GDP Részvények forgási * 2015. évi GDP előrejelzéssel (GVH) számolva, GVH, KSH 1. táblázat. Főbb mutatók 2007-2015 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 35,5 21,1 20,5 8 239 3 554 5 713 32,4% 13,0% 21,9% 15,2 9,9 9,5 7,8 17,1% 16,4% 15,2% 11,8% sebessége 105,5% 148,7% 90,0% 95,0% 83,9% 52,7% 54,9% 47,7% 46,2% A BUX éves hozama 5,6% -53,3% 73,4% 0,5% -20,4% 7,1% 2,2% -10,3% 43,8% 21,7 5 816 21,7% 4 583 4 604 4 268 3 787 8,6 5 067 15,3%* 1. ábra. Indexek relatív teljesítménye 2015-ben 150% BUX CETOP20 DJ STOXX 600 140% 130% 120% 110% 100% 90% 80% 2014.12.30 2015.01.20 2015.02.10 2015.03.03 2015.03.24 2015.04.14 2015.05.05 2015.05.26 2015.06.16 2015.07.07 2015.07.28 2015.08.18 2015.09.08 2015.09.29 2015.10.20 2015.11.10 2015.12.01 2015.12.22, STOXX.com
2. ábra. A BUX index és az azonnali piaci forgalom 2015-ben 25 000 Azonnali piac forgalma BUX 300 BUX index értéke 24 000 23 000 22 000 21 000 20 000 19 000 18 000 17 000 16 000 250 200 150 100 50 Havi forgalom (milliárd Ft) 15 000 0 2015.01.05 2015.01.26 2015.02.16 2015.03.09 2015.03.30 2015.04.20 2015.05.11 2015.06.01 2015.06.22 2015.07.13 2015.08.03 2015.08.24 2015.09.14 2015.10.05 2015.10.26 2015.11.16 2015.12.07 2015.12.28 3. ábra. Az azonnali piac forgalma termékcsoportok szerint Egyéb 0,6% Struktúrált termékek 3,3% Részvények 96,1%
4. ábra. A részvénypiaci forgalom megoszlása 5. ábra. BUX-részvények kereskedése különböző piacokon Egyéb 1,3% ANY 0,2% OTP 55,3% OTC 31,5% MTELEKOM 4,8% Egyéb tőzsdék 0,7% BÉT 67,8% RICHTER 19,1% MOL 19,3% Forrás: BLOOMBERG 2. táblázat. Az 5 legnagyobb hozamú részvény* 2015-ben Részvény Éves hozam (2015) ELMU 65,2% EMASZ 57,5% OTP 57,4% RICHTER 55,5% BIF 33,4% * Prémium és Standard kategóriás részvényeket figyelembe véve 6. ábra. Derivatív piac forgalom szerinti megoszlásban 7. ábra. Derivatív piac kontraktusszám szerinti megoszlásban Index alapú határidős termékek 1,7% Határidős áru 0,8% Deviza opció 0,2% Határidős részvény 8,5% Határidős deviza 88,7% Index alapú határidős termékek 2,7% Határidős részvény 3,1% Deviza opció 0,2% Határidős deviza 93,9%
8. ábra. BÉTa piaci részvények forgalma BMW 15,6% COMMERZBANK 19,3% DAIMLER 11,9% LUFTHANSA 8,3% Egyéb 28,9% DEUTSCHEBANK 8,0% BAYER 7,9% 9. ábra. Tőzsdetagok forgalma az azonnali piacon milliárd Ft 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 949 752 700 450 411 219 152 148 123 104 100 84 72 64 36 30 27 10 6 5 4 3 2