SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtását, illetve az atomerőműi sugárvédelem szervezését döntően a Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály végezte, de a Sugárvédelmi Szolgálat is fontos szerepet játszott a sugárvédelmi tevékenységben. A sugárvédelem szervezeti felépítése jelentősen változott 2010. január 01-től. Megalakult a Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály, amely alatt két osztály tevékenykedik, a Dozimetriai Osztály és a Környezetvédelmi Osztály. A munkahelyi sugárvédelem feladatait a Dozimetriai Osztály, a kibocsátás- és környezetellenőrzést a Környezetvédelmi Osztály hajtotta végre. A Sugárvédelmi Szolgálat irányítását és a sugárvédelmi megbízottak munkájának szakmai támogatását közvetlenül a Sugár- és Környezetvédelmi főosztályvezető alá beosztott vezető sugárvédelmi mérnök látta el. 2. MUNKAHELYI SUGÁRVÉDELEM A munkahelyi sugárvédelem alapfeladatai 2012-ben is a dolgozók sugárterhelésének korlátozása, az indokolatlan sugárterhelések kizárása és a sugárterhelés optimalizálása voltak. A munkahelyi sugárvédelmi tevékenységünk legfontosabb céljaként az elmúlt évben is a sugárterhelés optimalizálását jelöltük meg. A munkahelyi sugárvédelem programja alapvetően nem változott. A programban meghatározó szerepet a személyi dozimetriai ellenőrzés, a dozimetriai engedélyezés, az ellenőrzött zóna sugárzási és kontaminációs viszonyainak rendszeres ellenőrzése, a dózistervezés, a fokozottan sugárveszélyes munkák kiemelt kezelése és a sugárvédelmi tapasztalatok munkavállalók felé történő visszacsatolása kapott. A munkahelyi sugárvédelemre vonatkozó legfontosabb sugárvédelmi mutatót a dolgozók sugárterhelését 2012-ben is döntően a munkaterületek sugárzási viszonyai, az elvégzett munkák mennyisége, illetve a sugárvédelmi intézkedések hatékonysága befolyásolta. A sugárterhelés ellenőrzése az elmúlt évben is kiterjedt mind a külső, mind a belső sugárterhelésre, illetve az atomerőműben munkát végzők teljes körére, tehát a külső vállalkozók dolgozóira is. 2012-ben összesen 24 393 db hatósági film-dózismérőt készítettünk elő és adtunk ki, ami 212 darabbal kevesebb az előző évinél. Ezen kívül kiadtunk 2678 db TL-dózismérőt a tűzoltóknak, illetve olyan munkavállalóknak, akiket nem a PA Zrt. Személyi Dozimetriai Laboratóriuma látott el film-doziméterrel. Az elmúlt évi legnagyobb egyéni sugárterhelés 13,6 msv, amely jelentősen az 50 msv/év hatósági dóziskorlát alatt volt, és nem érte el az atomerőmű egyéni sugárterhelésre vonatkozó saját célkitűzését (< 20 msv/év) sem. A legnagyobb egyéni sugárterhelés tehát az elmúlt évben sem volt jelentős. Az atomerőmű eddigi üzemeltetésével kapcsolatos egyéni dózisok szintjét az úgynevezett göngyölített dózisok mutatják. A legmagasabb egyéni göngyölített dózisból számított éves átlagos sugárterhelés tovább csökkent, 10 msv alatti, ami alacsony érték. Az elmúlt évben is fontos sugárvédelmi cél volt a sugárterhelés minél homogénebb elosztása és a kiugróan magas
1983 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 4,8 11,0 13,4 13,2 12,7 14,3 13,5 13,1 12,1 15,8 15,3 15,5 14,9 13,6 17,7 16,6 16,6 16,1 16,3 18,3 17,0 16,1 15,9 20.6 19,4 23,8 25,1 29,8 33,2 33,8 2 dózisok elkerülése. Az elmúlt évben 134 munkavállaló éves sugárterhelése érte el az 5 msvet, ami alacsonyabb a 2011-es értéknél. Az 5 msv feletti sugárterhelést kapott dolgozók számának változása szoros összefüggésben van a kollektív dózis változásával. A film-dozimetriai ellenőrzés alapján 2012-ben a kollektív dózis 2357 személy msv volt. Ehhez további 60,1 személy msv adódott a csak TL-doziméterrel ellenőrzött dolgozók sugárterheléséből, a feljegyzési szint feletti vizelet tríciumaktivitás-koncentrációkból számolt öszszes lekötött effektív dózis pedig 0,28 személy * msv volt. A gamma-sugárzásból eredő belső sugárterhelés 0,054 személy * msv-nek adódott, a neutron-sugárzásból pedig 32,9 személy*msv. A lokális dózismérők egy esetben sem mutattak feljegyzési szint feletti dózist. A teljes, 2450 személy msv kollektív dózisból a PA Zrt. munkavállalói 29,5%-kal, míg a külső vállalkozók munkavállalói 70,5%-kal részesedtek. A kollektív dózis az előző évhez képest csökkent, 942 személy*msv-tel kevesebb a 2011-es értéknél. A csökkenés alapvető oka az, hogy 2012-ben a beruházási munkák kollektív dózisa a fele lett a 2011-es értéknek, a 3. és a 4. blokk főjavításának kollektív dózisa is alacsonyabb lett, mint az előző években, valamint 2012-ben a 2. blokki nagy főjavítás kollektív dózisa is kevesebb lett, mint az 1. blokki nagyjavítás kollektív dózisa 2011-ben. Ha figyelembe vesszük az elmúlt évben elvégzett tervezett, illetve előre nem tervezett munkákat, megállapítható, hogy a 2012. évi kollektív dózis nagysága indokolt volt. A külső sugárterhelés mellett a belső sugárterhelés mind az egyéni, mind a kollektív dózisok tekintetében jelentéktelen mértékű volt 2012-ben. A Dozimetriai Osztály Személyi Dozimetriai Laboratóriuma az elmúlt évben 5341 egésztest-számlálást és ugyanennyi vizelet tríciumkoncentráció vizsgálatot végzett. A feljegyzési szint feletti vizelet trícium aktivitás-koncentrációkból számolt legmagasabb ötven évre lekötött effektív dózis 75 μsv. [msv] 40 35 30 25 20 15 10 5 0 -től az adat személyi dózisegyenértékben /Hp(10)/ megadott 1. ábra Éves legnagyobb egyéni dózisok alakulása a Paksi Atomerőműben (hatósági dozimetriai ellenőrzés alapján)
1983 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 25 560 1012 1039 1732 1615 1588 1759 2137 2067 2121 2026 1807 1890 2307 2294 2343 2189 2515 2459 2368 2357 2933 3356 3332 3284 3645 4025 3729 3 4500 4000 3500 3000 2500 1500 1000 500 0 [személy*msv] -től az adat személyi dózisegyenértékben /Hp(10)/ megadott 2. ábra Éves kollektív dózisok alakulása a Paksi Atomerőműben (hatósági dozimetriai ellenőrzés alapján) 3. KÖRNYEZETI HATÁSOK A paksi atomerőműben folyó sugárvédelmi tevékenység másik fő területe a nukleáris környezetvédelem. Alapvető sugárvédelmi cél 2012-ben is az volt, hogy a környezet vonatkozásában is érvényesítsük az optimalizálás követelményét, azaz a radioaktív anyagok kibocsátását és ezen keresztül a környezeti hatások nagyságát az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten tartsuk. A fentiekben megfogalmazott célok elérése érdekében a Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály széleskörű ellenőrzési és felügyeleti programot hajtott végre, illetve szükség szerint intézkedéseket hozott. Az ellenőrzési programot 2012-ben is a kétszintű ellenőrzés jellemezte. A kibocsátás- és környezetellenőrzésben alkalmazott távmérőrendszerek mérési adatait a mintavételes ellenőrzéssel kapott izotópszelektív, és a kibocsátott izotópok kémiai-fizikai formáira is felvilágosítást adó mérési eredmények egészítették ki, illetve pontosították. Az elmúlt évekhez hasonlóan a kibocsátás- és környezetellenőrzést az atomerőmű mellett, a hatóságok is végezték. 2004-től életbe lépett a 15/2001. (VI.8.) KöM rendelet által előírt új kibocsátási korlátozási rendszer, amely az atomerőműre meghatározott dózismegszorításból (90 μsv/év) származtatott izotópspecifikus kibocsátási korlátokhoz hasonlítja mind a folyékony, mind a légnemű kibocsátásokat. Az 1. táblázatban csoportokba foglalva szerepelnek az összesített kibocsátási adatok és az azokhoz tartozó kibocsátási határérték kritérium kihasználások. Összességében elmondható, hogy a 2012. évben 0,26%-ban használta ki a kibocsátási korlátot (kibocsátá-
4 si határérték kritérium kihasználtsága: 2,58 x 10-3 ), ebből 0,17%-kal a folyékony, míg 0,09%- kal a légnemű kibocsátások részesedtek. Összehasonlítva az előző évekhez 2009-ben a kibocsátási határérték kritérium kihasználtsága 0,22% volt, 2010-ben 0,25% és 2011-ben 0,20% volt, tehát a korlát kihasználásunk a 2010. évihez hasonló volt. A paksi atomerőmű kibocsátásainak nemzetközi adatokkal történő összevetésére a 2. táblázat ad lehetőséget, amely a paksival azonos elven működő úgynevezett nyomottvizes atomerőművi blokkok (PWR típusú blokkok) energiatermelésre normált kibocsátási adatait mutatja be a paksi hasonló adatok tükrében. Nemzetközi adatok csak az 1998. és 2002. közötti időszakra állnak rendelkezésre, az UNSCEAR (United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation) 2008. évi jelentésében ezeket az adatokat publikálta (www.unscear.org). Az összevetésből kitűnik, hogy a 2012. évi paksi légköri kibocsátások adatai a tríciumot és a radiojódokat kivéve fölötte vannak a PWR típusú reaktorok 1998-2002. közötti világátlagának, amely a reaktorok életkorával, a kibocsátott izotópok meghatározásával és a 4. blokki kismértékű inhermetikussággal függ össze. A korróziós és látszólagos növekedése azzal magyarázható, hogy az új szabályozás szerint a kibocsátási adatokat izotópszelektív mérésekből határozzuk meg, a nem mért izotópokat pedig a kimutatási határértékkel vesszük figyelembe. A korábbi évek gyakorlatában ezen adatok összes béta-sugárzás mérésével lettek meghatározva. 2012-ben az atomerőmű radioaktív nemesgáz kibocsátásai az előző két évekhez hasonlóan alakult, valószínűleg a II. kiépítésen a 4. blokk kismértékű inhermetikusság okozhatta a világátlaghoz képesti növekményt. A légnemű trícium kibocsátás értéke szinte megegyezik az éves világátlagéval. A radiokarbon kibocsátásaink magasabbak a világátlagnál, de az atomerőmű hosszú évek kibocsátási átlaga az alatt van. A folyékony kibocsátásban mind a korróziós és a nél, mind a tríciumnál a paksi adatok a nemzetközi átlag alatt vannak. 1. táblázat A kibocsátások összefoglaló adatai 2012-ben Izotóp-csoportok Összes kibocsátás [Bq] Kibocsátási határérték kihasználás Korróziós és Légnemű kibocsátások 1,05 x 10 9 1,69 x 10-4 Radioaktív nemesgázok 3,82 x 10 13 4,60 x 10-4 Radiojódok 5,40 x 10 7 1,90 x 10-5 Trícium 3,45 x 10 12 1,99 x 10-5 Radiokarbon 5,51 x 10 11 1,77 x 10-4 Összes: 8,46 x 10-4 Korróziós és Folyékony kibocsátások 2,51 x 10 9 8,76 x 10-4 Trícium 2,48 x 10 13 8,57 x 10-4 Alfa-sugárzók 1,50 x 10 5 2,18 x 10-7 Összes: 1,73 x 10-3
5 2. táblázat Az atomerőműből kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége az UNSCEAR világadatok tükrében Radionuklid Paks [GBqGW e -1 év -1 ] PWR [GBqGW e -1 év -1 ] 2012 1983-2012 1998-2002 Korróziós és hasadási termékek aeroszolban Légnemű kibocsátás 6,2 x 10-1 6,0 x 10-1 3,0 x 10-2 131 I egyenérték 2,0 x 10-2 1,1 x 10-1 3,0 x 10-1 Összes nemesgáz 2,3 x 10 4 1,2 x 10 5 1,1 x 10 4 Összes trícium 2,0 x 10 3 2,1 x 10 3 * 2,1 x 10 3 Összes radiokarbon 3,3 x 10 2 5,3 x 10 2 ** 2,2 x 10 2 Korróziós és Folyékony kibocsátás 6,9 x 10-1 1,5 x 10 0 1,1 x 10 1 Trícium 1,5 x 10 4 1,1 x 10 4 2,0 x 10 4 Megjegyzés: A nemzetközi adatok a Paksi Atomerőművel azonos elven működő nyomottvizes erőművi blokkokra vonatkoznak (UNSCEAR Report 2008); * : 1985-2012. átlaga; ** : 1988-2012. átlaga; Az atomerőmű környezeti hatásairól a folyamatosan működő távmérőrendszerek mellett a mintavételes ellenőrzés szolgáltatott adatokat. Az elmúlt évben kb. 4000 minta elemzését végezte el a Környezetellenőrző Laboratórium. A távmérések és a mintavételes ellenőrzés adatai egyaránt azt mutatták, hogy az atomerőmű üzemeltetésének hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható volt az elmúlt évben is. A Sugár- és Környezetvédelmi Főosztály a kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználásával 2012- re is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelés 2012-ben 49 nsv. Ezt a 49 nsv sugárterhelést a lakosság minden tagja kb. 10 perc alatt megkapja a természetes háttérsugárzásból.