Víztározás helyzete és időszerű problémái Előadó: Polgár Károly osztályvezető Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály 2016. szeptember 30.
Miről is lesz ma szó Víztározásról általában (előnyei, célja, típusai) Tavak és tározók a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén Tanulmányok, tervek, megvalósult beruházások Záportározó építési lehetőségek (DDVIZIG, 1999) Kisvízfolyások tározási lehetőségeinek feltárása (DDVIZIG, 2003) Baranya-csatorna tanulmányterv (HYDROTERV Bt., 2013 szept.) Magyarszéki-tározó Kapos-vésztározó Tározókkal kapcsolatos problémák
Jelenlegi helyzet, okok Éghajlatváltozás. A vízforgalomban rövid és hosszú távú változásokat indít el. Gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek (aszály, a hírtelen lezúduló nagy intenzitású csapadék, a fagyhullámok). Egyes területeken az átlagosnál több, ugyanakkor időben nem egyenletesen eloszló, és olykor pusztító csapadékmennyiség várható, ennek következtében megváltozhat a folyók vízjárása, árhullámai. A heves csapadéktevékenység következtében hírtelen kialakuló, gyors levonulású árhullámok okoznak problémát.
Helyi vízkáresemények
A víztározás célja az, hogy a természetes vízfolyás akár ingadozó, akár egyenletes vízhozamát tározó segítségével szabályozzuk és kiegyenlítsük, mérsékelve ezzel az aszályok és az árvizek káros hatásait. Víztározás előnyei: Alvízi oldalon csökkennek a mértékadó hozamok és szintek Árvízi meder kialakításának költsége alacsonyabb, árvízkárok kisebbek Tározott víz többcélú felhasználása (vízszennyezés estén hígító vizet ad, vízi életteret hoz létre, vízszegény területeken felhasználható vízmennyiséget ad, talajvízszintek kedvezőbben alakulnak) Alvízi szakasz hordalékterhelése csökken A környezetet gazdagítja, Párolgással a mikroklímát javítja, Halnevelési lehetőséget ad.
Tározók típusai Telepítési helyük alapján: Síkvidéki vagy dombvidéki Műszaki kialakításuk szerint: völgyzárógátas, hossz töltéses, körtöltéses Funkciójuk alapján: vízgazdálkodási célú, komplex hasznosítású, árvízcsúcs-csökkentő, árvízi vésztározó, záportározó, belvíz tározó. Völgyzárógátas komplex tározás: A völgyzárógátas megoldásnál a tározótér egy része vízgazdálkodási célokat biztosító vizet tart, a tározótér másik része az ún. záportározás feladatait, az árhullám csökkentési feladatát látja el. Árvízi szükségtározó: Vannak olyan létesítmények, amelyek csak záportározási feladatokat látnak el, az érkező víztömeget felfogják, csak annyi vizet eresztenek át, amelyet a tározó alatti mederszakasz szállítani tud. A záportározó a felfogott vizet lassan leereszti és a tározótér az év nagyobb részében üresen áll. A tározótérbe ilyen létesítmények esetén semmilyen építmény elhelyezését nem szabad megengedni. Hasznosítása rét, legelő műveléssel történhet.
Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén lévő tavak Üzemeltetési engedéllyel rendelkező Létesítési engedéllyel rendelkező tavak tórendszerek tavak tórendszerek Összesen 301 db 172 db 101 db 36 db 610 db felszín 3 147,07 ha 4 190,92 ha 454,82 ha 256,77 ha 8 049,58 ha Térfogat 60 336 612 m 3 43 857 262 m 3 2 674 687 m 3 2 977 992 m 3 105 846 553 m 3 tényleges vízhasználat 3 664 975m 3 16 934 017 m 3 182 200 m 3 419 432 m 3 24 975 624 m 3 A DDVIZIG működési területén található tavak, tórendszerek Tóhasználat Halastó Horgásztó Jóléti tó Szennyvíz utántisztítás Tározó Árvízcsúcs csökkentő vagy záportározó Egyéb darabszám 361 db 106 db 93 db 4 db 15 db 10 db 21 db
Záportározó építési lehetőségek (1999) - tanulmány A DDVIZIG több VIZIG-gel együttműködve adta ki 1999-ben a Záportározó építési lehetőségek című kiadványt, melyben a DDVIZIG a területén lehetséges záportározók műszaki adatait és helyszínrajzait tűntette fel. A záportározók legfontosabb feladata a heves esőzések következtében, jelentős veszteségeket okozó helyi vízkárok megakadályozása. A völgyzárógátba épített műtárgyakkal a heves lefolyást megakadályozva, csak annyi vizet eresztenek át, amennyit a tározó alatti mederszakasz szállítani tud. Záportározók kijelölésének menete: heves lefolyással potenciális veszélyeztetett dombvidéki területek lehatárolása veszélyeztetett területeken lévő települések és egyéb vagyonok közelében, záportározók létesítésére alkalmas helyek kijelölése kijelölt záportározók közelítő méretezésének elvégzése A kiadvány 35 db záportározása alkalmas helyet mutat be.
Záportározó építési lehetőségek - tanulmány 1:500 000-es átnézetes helyszínrajz
Záportározó építési lehetőségek - tanulmány A tanulmányban szereplő záportározók: területe: 57,15 ha térfogata: 929,5 ezer m 3
Záportározó építési lehetőségek - tanulmány
Kisvízfolyások tározási lehetőségeinek feltárása (2003) A Kisvízfolyások tározási lehetőségeinek feltárása (2003) című kiadvány a vízügyi igazgatóságok munkatársainak közreműködésével, 1999-ben megjelent előbb bemutatott kiadvány folytatásaként jelent meg, melynek célja a dombvidéki kisvízfolyások vízgyűjtőjén, közcélú igények kielégítésre szolgáló tározási helyek feltárása volt. Kiválasztás menete: Legalább 5 ha állandó vízfelület 80%-on biztosított, 10 l/s-ot meghaladó augusztusi vízhozam A kiadvány 21 db tározási lehetőséget mutat be.
Kisvízfolyások tározási lehetőségeinek feltárása Tápláló vízfolyás Település Elzárás szelv. (km) Felszíne (ha) Térfogata (ezer m 3 ) hasznosítás célja megvalósíthatóság Gödrei-patak Sásd 1+660 18,0 200 J,Á *** Gödrei-patak Sásd 2+636 17,0 185 J,V,Á *** Gödrei-patak Palé 4+787 25,0 166 Á,H,V *** Gödrei-patak Baranyajenő 6+784 13,0 83 Á,H,V *** Gödrei-patak Gödreszentm. 7+730 13,0 92 Á,H,V **** Szágyi-patak Szágy 7+550 5,0 49 Á,H,V **** Felsőmindszenti-patak Bakóca 7+285 18,0 280 J,Á **** Kisvaszari-patak Gerényes 2+100 20,0 290 J,H,Á **** Karasica Máriakéménd 30+900 25,0 280 V,Á *** Karasica Borjád 20+850 354,0 9 000 V,Á **** Völgységi-patak Mázaszászvár 37+850 20,0 540 J,H,Á *** Nagy-Koppány Koppányszántó 32+850 37,0 400 J,H,Á *** Orci-patak Orci 3+100 80,1 900 J,H,Á ** Orci-patak Mernye 17+960 29,0 410 J,H,Á *** Baté-Magyaratádi vízfolyás Baté 1+400 31,5 350 J,H,Á **** Szennaberki-patak Szenna 6+800 57,3 760 J,H,Á **** Rigócz-patak Porrogszentpál 2+740 23,8 390 J,H,Á * Baté-Magyaratádi vízfolyás Zimány 9+600 23,4 258 J,H,Á *** Jaba-patak Ságvár 5+050 24,2 290 J,H,Á **** Pernec-patak Törökkoppány 2+200 27,3 520 H,Á *** Vasas-Belvárdi vízfolyás Romonya 15+610 39,5 592 J,H,Á **** Összesen 901,1 16 035,0
A Baranya-csatorna tanulmányterv előzménye Az elmúlt évtizedben a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területének dombvidékein (Kapos, Baranya-csatorna, Karasica vízgyűjtő) a szélsőséges időjárás következményeként gyakran fordultak elő rövid ideig tartó, heves esők, amelyek hirtelen árvizet ( villámárvíz, angolul flash flood ) okoztak. Ezek az előre nehezen megjósolható, gyors lefolyású árvizek jelentős helyi vízkárokat okoztak a vízgyűjtő lakott-, illetve mezőgazdasági művelésű területein. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2004-ben készítette el a KAPOS VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROJEKT megnevezésű dokumentációt megvalósítás fő elemei között az alábbi célkitűzések szerepelnek a meglévő tározó kapacitások lehetőség szerinti növelése, új tározási kapacitások kiépítése (Minimálisan 15-20 millió m3 tározótér kialakítása szükséges.) tározóterek felett az oldal vízfolyásokon a természet-közeli vízrendezés tározóterek alatt a Kapos vízgyűjtő alsó szakaszán éves kiegyenlítésű oldaltározó(k) létesítése A Baranya-csatorna vízgyűjtőjén megvalósuló tározó-projekt tehát összhangban van a befogadó Kapos folyó vízgyűjtő-gazdálkodási fejlesztésével.
A Baranya-csatorna tanulmányterv A Baranya-csatorna vízgyűjtőjének vízfolyásai mentén különösen nagy károkat okoztak a 2010. évi május június havi esőzésekből kialakult árhullámok. Az Igazgatóság a HYDROTERV Bt.-vel elkészítette A tározási lehetőségek a Baranya-csatorna vízgyűjtőjén című műszaki tanulmánytervet. A tanulmányterv célja az volt, hogy megvizsgálja a tározó építési lehetőségeket a Baranya-vízgyűjtőjén és állapítsa meg mennyi szabad tározóvíz-kapacitás bővítésre lenne szükség, ahhoz hogy a Baranyacsatorna kiöntésmentesen tudja levezetni az engedélyezett mértékű kiépítési vízhozamot, csökkentve ezzel a Kapos folyó terhelését is. Szükséges szabad tározókapacitás: 3.200.000 m 3
Tanulmányterv által javasolt tározók
Tanulmányterv által javasolt tározók Részvízgyűjtő Kisvaszari-vízfolyás Helye kmsz Tározó megnevezés Vízfelszín ÜV Tározási térfogat ÜV Vízfelszín ÁV Tározási térfogat ÁV Szabad záportározási kapacitás Hasznosítás Költségek (ha) (ezer m 3 ) (ha) (ezer m 3 ) (ezer m 3 ) (millió Ft) 2+200 Gerényesi tározó 21 290 28 535 245 komplex 432 9+100 Kisvaszari tározó - - 20 215 215 250 Gödrei-vízfolyás 8+150 Gödreszentmártoni tározó 43 535 56 1 300 765 komplex 602 Szágyi-patak 7+500 Szágyi tározó - - 20 230 230 Felsőmindszenti-vf. 7+300 Bakócai tározó - - 15 300 300 Orfűi-patak 10+400 Husztóti tározó - - 25 320 320 182 232 492 Liget-Oroszlói-vf. 1+900 Felsőegerszegi tározó - - 17 260 260 árvízcsúcscsökkentés árvízcsúcscsökkentés árvízcsúcscsökkentés árvízcsúcscsökkentés árvízcsúcscsökkentés Összesen: 64 825 181 3 160 2 335 2 322 Baranya-csatorna 22+900 Magyarszéki tározó 28 410 54 1 280 870 komplex 1 408 Összesen: 92 1 235 235 4 440 3 205 3 730 Az összes tározó megépítésével elérhető lenne a szükséges szabad tározóvíz kapacitás 132
Magyarszéki tározó átnézetes helyszínrajza
Magyarszéki tározó 1. A tározó a legnagyobb tározási kapacitással valósítható meg, amely által vízkárenyhítés szempontjából jelentős a fontossága. A Baranya-csatorna felső szakaszáról, valamint a Kaszárnya-patakon érkező árvizek visszatartását biztosítja. A komplex hasznosíthatósága miatt további gazdasági lehetőségeket teremt a térségben. Fontosabb mérföldkövek: A tározási lehetőségek a Baranya-csatorna vízgyűjtőjén (2013. szeptember) Magyarszéki tározó előzetes vizsgálat (Productus Kft., 2015. április) Magyarszéki tározó elvi vízjogi engedélyezési terv (Csillagterv Kft. 2015. április) Magyarszéki tározó EVD határozat (Baranya M. Kormányhivatal, 2016. február) Magyarszéki tározó elvi vízjogi engedély (Baranya M. Kormányhivatal, 2016. február) Építés, bontás 2017. október Építés, bontás várható befejezése 2019. április Projekt befejezése 2019. november
Magyarszéki tározó 2. Vízgyűjtő megnevezése Vízbázis Tározó típusa Tározó üzeme Tározó hasznosítása Magyarszéki tározó adatai Kapos Baranya-csatorna felszíni vízkészlete Dombvidéki, oldalvölgyi, hossztöltéses Állandó Komplex, árvízcsúcscsökkentés, víztározás Érkező mértékadó vízhozam NQ 1% =34,0 m 3 /s Távozó, csökkentett vízhozam NQ 10% =12,0 m 3 /s Állandó vízszint (ÜV) Vízfelszín ÜV szinten 151,00 mbf 28,0 ha Tározási térfogat ÜV szinten 410.000 m 3 Legnagyobb vízszint (ÁV) Vízfelszín ÁV szinten 153,00 mbf 54,0 ha Tározási térfogat ÁV szinten 1.280.000 m 3 Szabad árvíztározási kapacitás 870.000 m 3 Magyarszéki tározó tervezett munkálatai: Hossztöltés építés Baranya-csatorna mederrendezés, fenéklépcső építés Központi műtárgy építés Tápzsilip és tápcsatorna építés Magyarszéki haltárolóknál acél tápcső átépítés Vész-árapasztó építés Oldalbukó építés Vízkivételi cső építés
Kapos vésztározó Kapos folyó földrajzi elhelyezkedése A Kapos folyó a Dél-dunántúli Régióban 3 megyét érintve a somogyi Kiskorpádtól eredve Tolnanémedinél torkollik a Sióba. Hossza megközelítőleg 110 km, Vízgyűjtő területe több mint 3100 km2 Fenékszint magasság a torkolatnál: 92,70 mbf, a felső határánál: 148,60 mbf, melyekből az átlagos fenékesés ~ 0,50 m/km. A vízgyűjtő a Dunántúli-dombság Belső-Somogy, Külső-Somogy, Tolna-Baranyaidombság és a Baranyai-szigethegység egyes területeit foglalja magába, melyből a KDTKÖVÍZIG működési területére közel 900 km2, a fennmaradó cca 2.200 km2 a DÉDUKÖVÍZIG területére esik.
2005. évi kiöntések Cseri híd Cseri és a Kecelhegyi Telephely a Cseri híd feletti szakasz jobb partján úti híd és környéke híd közötti szakasz Vasvári Pál, Iszák u. Kecelhegyi híd Vasvári Pál, Iszák u.
A Fészerlaki vízmérce adatai alapján, a Kaposvár belterületi szakaszra számított különböző valószínűségű vízhozamok: Q1% = 34,7 m 3 /s Q3% = 27,5 m 3 /s Q20% = 16,0 m 3 /s Q33% = 12,0 m 3 /s A belterületet terhelő becsült LQ = 40 m 3 /s volt. A belterület megfelelő árvízi biztonságának megteremtéséhez, a számítások szerint 1.512.000 m 3 vízmennyiség visszatartása szükséges a város feletti völgyszakaszon. A vésztározó víztérfogata, a műszakilag kialakítható 132,80 m Balti feletti mértékadó árvízszint (MÁSZ) mellett: 1.689.000 m 3. Ez a biztonság javára 177.000 m 3 -rel (~12 %-kal) nagyobb kapacitás. A tervezett vésztározó a Kapos 96+414 km szelvényébe tervezett völgyzárógát megvalósításával alakul ki, és mértékadó árhullám előfordulásakor a vízfolyás 99+160 km szelvényéig terjedő völgyszakasz kerülne elöntésre. A vízgyűjtőterület nagysága a tervezett völgyzárógát szelvényében: 260 km 2.
Mértékadó árvízszint :132,80 m Vízfelület árvízszinten:104 ha Vízérfogat árvízszinten:1.689.000 m3 Átlag vízmélység:1,62 m Maximális vízmélység:3,40 m Kapos vésztározó helyszínrajz
Kapos vésztározó látványtervek
A központi és az árapasztó műtárgy
A központi és az árapasztó műtárgy víz felöli oldala
1. Hossztöltés Táblás zsilip
Ikeráteresz
2. Hossztöltés Táblás zsilip
Felszíni vízmérce
Tározással kapcsolatos problémák Feliszapolódás (hordalék lerakódás) Vízszint emelés (a hordalék lerakódás mérséklése miatt emeli a vízszintet az üzemeltető) Előürítés rendje (árvízi helyzetben) Vízhasználat megosztás (tulajdonviszonyok változása a privatizáció idején) Felügyelet (az illetékes hatóság nem ismeri a helyi viszonyokat) Iszapelhelyezés Létesítés problémái (tervezési és adminisztrációs nehézségek) Üzemeltetés problémái (művelési ágból kivett területek)
Tározással kapcsolatos problémák Vízhasználat megosztás (tulajdonviszonyok változása a privatizáció idején)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!