a Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Biztosító Csoport tagja Postacím: 1509 Budapest Pf. 78. Email: info@dimenziobiztosito.hu Zöldszám: 06 80 201 417 Tagazonosító száma: NYILATKOZAT,,Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítás szerződéses feltételeinek módosításáról Biztosított neve: Születéskori neve: Előző neve (névváltozás esetén): Anyja neve: Születési helye: Ideje: év hó nap Neme: férfi nő Állampolgársága: magyar egyéb: Lakcíme: Levelezési címe: Azonosító okmány: személyi igazolvány útlevél vezetői engedély Az igazolvány száma: Adóazonosító jele: Mobil: Lakcímkártya betűjele és száma: Otthoni telefonszám: E-mail: Alulírott biztosított kijelentem, hogy a kezdődött,,halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítás biztosítási feltételeimnek közös megegyezéssel történő módosítását kezdeményezem a 2014. december 11. napjától hatályos a DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Alapszabályának 2. számú melléklete szerinti - Biztosítási Feltételekre a jelen dokumentum beérkezését követő hónap első napjától. Alulírott biztosított kijelentem, hogy a módosítással kapcsolatos tájékoztatót megkaptam, a módosított Biztosítási Feltételeket átvettem, megismertem és a módosított Biztosítási Feltételeket elfogadom. Alulírott kötelezettséget vállalok, hogy a lakcím vagy más fontos adatom megváltozását 5 napon belül írásban bejelentem a Biztosítónak. Alulírott tudomásul veszem, hogy a késedelmes bejelentésből származó hátrányokért a Biztosító nem felel. Kelt:, év hó nap Tanúk: biztosított név név aláírás aláírás lakcím lakcím szem.ig.szám szem.ig.szám Biztosító tölti ki: A Biztosítási Feltételek módosítását elfogadom / elutasítom. Biztosítási Feltételek módosításának kezdete: biztosító
TÁJÉKOZTATÓ,,Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítás szerződéses feltételeinek módosításáról A Biztosító - tájékoztatási kötelezettségének eleget téve - a Biztosítási Feltételekből a következő főbb változásokat emeli ki : a.) A minimális biztosítási díj havi összege 6000.-Ft, amelyet a biztosítás értékének szinten tartása érdekében - a Küldöttgyűlés növelhet, / 7.3./ b.) A Biztosító a díjtartalékot a biztosító intézetekre vonatkozó mindenkori befektetési szabályok szerint hasznosítja. A Biztosító 1% technikai hozammal az egyéni számlát évente egyszer, a tárgyévet követően, de a tárgyév utolsó napjával növeli. Az egyéni számlán a technikai hozamot meghaladó és befektetéshez kapcsolódó költségekkel csökkentett többlethozam 80%-a a tárgyévi éves beszámolót elfogadó Küldöttgyűlést követően a tárgyév utolsó napjával kerül jóváírásra. A kilépő (pl. nyugdíjba vonuló) tagoknál az elszámoló kamat mértékét a Küldöttgyűlés határozza meg. Ez a szabály érvényes akkor is, ha a tag a várakozási idő leteltét követően nem szolgáltatás címén, hanem rendelkezési jogával élve jut a számláján lévő összeg egészéhez vagy egy részéhez./ 7.6./ c.) A biztosítási díj meg nem fizetés kezdő időpontjától a Biztosító jogosult a tag egyéni számlájának befektetéseiből származó hozamát a mindenkori fix összegű minimális biztosítási díjnak a működési hányadra jutó összegével, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni és azt működési költségként elszámolni. /7.7./ d.) Járadékszolgáltatás választása esetén a folyósítás megkezdésekor az egyéni számlán felhalmozott összeg átkerül a Matuzsálem járadékosok veszélyközössége járadékfedezeti tartalékába. /8.4./ e.) A többlethozam visszajuttatásának a módja a járadékos szakaszban a következő: a Biztosító jogosult az utolsó rendelkezésre álló néphalandósági tábla alapján felülvizsgálni az életbiztosítási díjtartalék elégségességét, és a meglévő járadékbiztosítási állomány védelmében jogosult az utolsó rendelkezésre álló néphalandósági táblát a meglévő állományra is alkalmazni. A Biztosító a visszajuttatandó többlethozamot a szolgáltatás összegének emelésére fordítja. A Biztosító a járadékokat évente a mérleg elfogadását követő hónap utolsó napjáig, a mérleg-fordulónapra visszamenőleg az elért befektetési eredmények és a halandósági kockázat alakulása figyelembe vételével újraértékeli. A járadék összege a biztosított élete végéig nem csökkenhet. /8.6./ f.) A Biztosító az esedékes járadék összegét folyósításkor a Küldöttgyűlés által elfogadott járadékfolyósítási költségekkel csökkenti. /8.7./, g.) A járadékos szakaszban felmerülő adminisztrációs költségeket a Biztosító érvényesítheti. Ennek körét és általános mértékét a Küldöttgyűlés állapítja meg, amelyet a Biztosító a honlapján közzétesz. /8.8./ h.) A Biztosított járadékfolyósítás időtartama alatti, de a 85. életkor betöltését meg nem haladó halála esetén (garantált járadékos szakasz) a Biztosított 85. éves koráig megképzett járadékfedezet még járadékra ki nem fizetett és a visszajuttatott többlethozammal növelt összegének 100 %-a az elszámolási költségek érvényesítése mellett a kedvezményezett, illetve az örökös részére kifizetésre kerül. /8.9./ i.) A Bit.-ben és az Alapszabályban foglaltak szerint az Igazgatóság jogosult a szolgáltatások csökkentéséről, illetve a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetésről dönteni, ha más források nem elégségesek a Biztosító tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére. A döntés kötelező minden biztosítottra. Az Igazgatóság ez irányú döntéséről minden biztosított névre szóló értesítést kap. /8.10./ j.) Az elszámolási és vagyonkivonás költség mértékét a Küldöttgyűlés határozza meg. / 10.3./ A technikai kamatláb mértéke a tőkegyűjtőknél 1%, járadékosoknál 0%. DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesült
A DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítás Biztosítási Feltételek A jelen Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosításra szóló biztosítási feltételek alapján a DIMENZIÓ Kölcsönös Biztosító és Önsegélyező Egyesület (a továbbiakban: Biztosító) a biztosított részére az alábbi nyugdíjszolgáltatásokat nyújtja: 1. A szerződő / biztosított / díjfizető 1.1. A szerződő egyúttal a biztosított (a továbbiakban: Biztosított), aki az Alapszabályban foglaltak szerint a biztosítóval tagsági viszonyt, továbbá jelen biztosítási feltételek szerint biztosítási jogviszonyt létesít. 1.2. Biztosított az a természetes személy, aki a 16. életévét betöltötte, díjfizetést vállal. 1.3. Díjfizető lehet a Biztosított és/vagy a Biztosított munkáltatója. Amennyiben a díjat részben vagy egészben a munkáltató fizeti, a munkáltató a Biztosítóval erre vonatkozóan szerződést köt. 2. A haláleseti kedvezményezett 2.1. A Biztosított halála esetén az egyéni számla (ld. 7. pont) hagyatékának nem része. A Biztosított a halála esetére természetes személy kedvezményezettet jelölhet a biztosítási ajánlaton, közokiratban vagy egyéb teljes bizonyító erejű magánokiratban (haláleseti kedvezményezett). 2.2. Amennyiben a Biztosított egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá. 2.3. A Biztosított bármikor új kedvezményezettet jelölhet. 2.4. A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha a Biztosított a korábbi kedvezményezett-jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl; a kedvezményezett a Biztosított halála előtt meghal; a Biztosított a kedvezményezett a bíróság jogerős ítélete szerint szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet. 2.5. Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részéből a Biztosított halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek. 2.6. Ha a Biztosított kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés a 2.4 pontban foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a Biztosított természetes személy örökösét öröklése arányában kell tekinteni. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. 3. A szerződés létrejötte 3.1. A szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a Biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény pótolja. Ha a kötvény tartalma a Biztosított ajánlatától eltér, és az eltérést a Biztosított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a Biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. 1
3.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a Biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. 3.3. Az ajánlat elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni. 4. A szerződés hatálya 4.1. A biztosítás a szerződésben meghatározott napon lép hatályba, feltéve, hogy a biztosítási díjat a Biztosítónak megfizették, illetőleg azon a napon, amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, vagy a Biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. 4.2. Amennyiben a felek hatályba lépés (kockázatviselés kezdete) időpontjáról nem állapodtak meg, a biztosítás az azt követő napon 0 órakor lép hatályba, amikor a Biztosított a Biztosító tagjává vált, biztosítási ajánlatott tett, és az első díjat megfizette. 5. A biztosítási esemény 5.1. A biztosítási esemény a Biztosított nyugdíjkorhatárának elérése. 5.2. Nyugdíjkorhatár: a mindenkor hatályos önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényben (a továbbiakban: Öpt.) meghatározott nyugdíjkorhatár. 5.3. A nyugdíjkorhatár betöltése után a Biztosított jogosulttá válik a szolgáltatásra. 6. A szolgáltatási igény bejelentésének és egyéb kifizetések igénylésének módja 6.1. A Biztosított a szolgáltatásra való jogosultságot a biztosítási esemény bekövetkezését követő 15 napon belül köteles bejelenteni és igazolni. A szolgáltatási igény bejelentésekor a Biztosítottnak a Biztosító részére a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmulasztása esetén a Biztosító annyiban megtagadhatja a kifizetést, amennyiben emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. 6.2. A Biztosított halála, illetve szolgáltatás igénylése esetén az igényt írásban kell a következő iratok csatolásával bejelenteni: a) a Biztosított halála esetén: halotti anyakönyvi kivonat; a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány; a jogosultság igazolása; azok az egyéb okiratok, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosítási esemény megállapításához szükségesek. b) nyugdíjszolgáltatás igénylése esetén amennyiben a Biztosított még nem érte el a reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt: a Nyugdíjigazgatóság által kiadott határozat; a Munkaügyi Központ határozata. 6.3. A Biztosító az igény elbírálására maga is beszerezhet adatokat. 7. A biztosítási díj, az egyéni számla 7.1. A biztosítás díja származhat a tag által vállalt saját befizetésből, munkáltatói hozzájárulásból, adományból. 2
7.2. A 7.1 pont szerint vállalt díj fizetésén felül rendkívüli befizetés teljesíthető. 7.3. A minimális biztosítási díj havi összege 6.000 forint, amelyet a biztosítás értékének szinten tartása érdekében a Küldöttgyűlés növelhet. 7.4.1. Munkáltatói hozzájárulás esetén annak mértékét, valamint a díjfizetés esedékességét, módját a munkáltató és a biztosító között létrejött szerződés rögzíti. A munkáltatói hozzájárulás minden biztosított munkavállalóra nézve azonos összegű vagy a munkabérének azonos százaléka, de ettől egységes elven eltérhet azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. 7.4.2. A 7.4.1. pont alól kivételt képez a munkaerő-kölcsönzés, amikor a kölcsönvevőnél fennálló feltételek szerint kötelezett a munkáltató a hozzájárulás fizetésére. Munkáltatói hozzájárulás esetén annak mértékét, valamint a díjfizetés esedékességét, módját a munkáltató és a Biztosító között létrejött szerződés rögzíti. 7.5. A Biztosító a Biztosított által, illetve javára befizetett biztosítási díjakról biztosítottanként elkülönített nyilvántartást (egyéni számlát) vezet, és a díjak az Öpt.-ben meghatározott maximális működési költséghányaddal csökkentett összegéből egyénileg elkülönített díjtartalékot (a továbbiakban rövidítve: díjtartalék) képez. 7.6. A Biztosító a díjtartalékot a biztosító intézetekre vonatkozó mindenkori befektetési szabályok szerint hasznosítja. A Biztosító 1% technikai hozammal az egyéni számlát évente egyszer, a tárgyévet követően, de a tárgyév utolsó napjával növeli. Az egyéni számlán a technikai hozamot meghaladó és befektetéshez kapcsolódó költségekkel csökkentett többlethozam 80%-a a tárgyévi éves beszámolót elfogadó Küldöttgyűlést követően a tárgyév utolsó napjával kerül jóváírásra. A kilépő (pl. nyugdíjba vonuló) tagoknál az elszámoló kamat mértékét a Küldöttgyűlés határozza meg. Ez a szabály érvényes akkor is, ha a tag a várakozási idő leteltét követően nem szolgáltatás címén, hanem rendelkezési jogával élve jut a számláján lévő összeg egészéhez vagy egy részéhez. 7.7. A biztosítási díj meg nem fizetés kezdő időpontjától a Biztosító jogosult a tag egyéni számlájának befektetéseiből származó hozamát a mindenkori fix összegű minimális biztosítási díjnak a működési hányadra jutó összegével, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni és azt működési költségként elszámolni. 7.8. Az egyéni számla követelés biztosítékául nem szolgálhat. Az egyéni számlát a biztosító csak az Öpt-ben foglalt rendelkezések alapján terhelheti meg. 8. A Biztosító szolgáltatása 8.1. A Biztosított a nyugdíjkorhatár elérésekor az alábbi szolgáltatások közül választhat: járadékszolgáltatás vagy; a járadék tőkeértékének egyösszegben történő megfizetése (a továbbiakban egyösszegű nyugdíjszolgáltatás) vagy; az egyéni számlán felhalmozott összeg egy részének egyösszegben történő megfizetése és a fennmaradó rész alapján folyósított járadékszolgáltatás. 8.2. Ha a Biztosított járadéka a nyugdíjba vonuláskor kevesebb lenne, mint a Küldöttgyűlés által elfogadott legkisebb járadék aktuális összege, a Biztosított részére csak egyösszegű nyugdíjszolgáltatás teljesíthető. 8.3. A Biztosító a szolgáltatást valamennyi szükséges irat beérkezését követő 30 napon belül teljesíti. A biztosított az egyösszegű szolgáltatást az esedékességtől eltérően, későbbi időpontban is kérheti, amiről az igénybejelentéskor írásban nyilatkozik. Ez esetben a Biztosítóra a 30 napos teljesítési határidő nem vonatkozik. 3
8.4. Járadékszolgáltatás választása esetén a folyósítás megkezdésekor az egyéni számlán felhalmozott összeg átkerül a Matuzsálem járadékosok veszélyközössége járadékfedezeti tartalékába. 8.5. A Biztosító járadékszolgáltatása havonta esedékes. Amennyiben a járadék nem éri el a Küldöttgyűlés által meghatározott minimális mértéket a folyósítás negyedéves ütemben is kérhető. A negyedéves járadékok folyósítása februárban, májusban, augusztusban és novemberben történik. 8.6. A többlethozam visszajuttatásának a módja a járadékos szakaszban a következő: a Biztosító jogosult az utolsó rendelkezésre álló néphalandósági tábla alapján felülvizsgálni az életbiztosítási díjtartalék elégségességét, és a meglévő járadékbiztosítási állomány védelmében jogosult az utolsó rendelkezésre álló néphalandósági táblát a meglévő állományra is alkalmazni. A Biztosító a visszajuttatandó többlethozamot a szolgáltatás összegének emelésére fordítja. A Biztosító a járadékokat évente a mérleg elfogadását követő hónap utolsó napjáig, a mérleg-fordulónapra visszamenőleg az elért befektetési eredmények és a halandósági kockázat alakulása figyelembe vételével újraértékeli. A járadék összege a biztosított élete végéig nem csökkenhet. 8.7. A Biztosító az esedékes járadék összegét folyósításkor a Küldöttgyűlés által elfogadott járadékfolyósítási költségekkel csökkenti. 8.8. A járadékos szakaszban felmerülő adminisztrációs költségeket a Biztosító érvényesítheti. Ennek körét és általános mértékét a Küldöttgyűlés állapítja meg, amelyet a Biztosító a honlapján közzétesz. 8.9. A Biztosított járadékfolyósítás időtartama alatti, de a 85. életkor betöltését meg nem haladó halála esetén (garantált járadékos szakasz) a Biztosított 85. éves koráig megképzett járadékfedezet még járadékra ki nem fizetett és a visszajuttatott többlethozammal növelt összegének 100 %-a az elszámolási költségek érvényesítése mellett a kedvezményezett, illetve az örökös részére kifizetésre kerül. 8.10. A Bit.-ben és az Alapszabályban foglaltak szerint az Igazgatóság jogosult a szolgáltatások csökkentéséről, illetve a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetésről dönteni, ha más források nem elégségesek a Biztosító tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére. A döntés kötelező minden biztosítottra. Az Igazgatóság ez irányú döntéséről minden biztosított névre szóló értesítést kap. 8.11. A 8.10. pontban meghatározott döntést követő helyzet addig állhat fenn, amíg azt a rendkívüli helyzet indokolja. 9. A közlési és bejelentési kötelezettség 9.1. A Biztosított köteles a biztosítási jogviszony létrejöttekor az ajánlat kitöltésével, a tartam során ezen adatok változásának 5 napon belül, írásban történő bejelentésével a valóságnak megfelelően közölni a Biztosítóval minden olyan lényeges körülményt, amelyre a Biztosító kérdést tett fel, és amelyeket a Biztosított ismert vagy ismernie kellett. A biztosított köteles a közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé tenni. 9.2. A közlési illetve bejelentési kötelezettség elmulasztásából, illetve késedelmes teljesítéséből adódó következményekért, károkért a Biztosító nem felel. A Biztosító mentesülése nem áll be akkor, ha bizonyítható, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. 9.1. Lakcímváltozás bejelentésének elmulasztása esetén a Biztosító az utolsó általa ismert lakcímre joghatályosan küldhet nyilatkozatot. 10. A biztosítás megszűnése, felmondása, a rendelkezési jog gyakorlása, részrendelkezés 4
10.1. A biztosítási szerződés megszűnik, ha a) az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a biztosítási kötvény kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal indoklás nélkül felmondja; b) a Biztosított a szerződést a nyugdíjkorhatár elérése előtt felmondja; a Biztosított a szerződést a nyugdíjkorhatár elérése előtt csak 10 éves kötelező várakozási idő letelte után mondhatja fel; c) a Biztosító a szerződést a 10 éves várakozási idő leteltét követően felmondhatja, ha a Biztosított a várakozási idő leteltét közvetlenül megelőzően 6 hónapon keresztül biztosítási díjat nem fizetett, illetőleg 6 hónapot meghaladó díjhátraléka van; d) a Biztosított a nyugdíjszolgáltatást egyösszegben felvette; e) a Biztosított meghal; f) a Biztosító jogutód nélküli megszűnik; g) a Biztosított a 11. fejezetben részletezettek szerinti díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti. 10.2. A 10.1. a) pont szerinti felmondás esetén a Biztosító kockázatviselése a felmondó nyilatkozat kézhezvételét követő napon megszűnik. A Biztosított ezen rendelkezés szerinti felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító 15 napon belül elszámol a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen teljesített befizetésekkel. 10.3. A 10.1. b) d) pont szerinti felmondás esetén a Biztosító a Biztosított részére díjtartaléka 100%-át fizeti meg, csökkentve azt az elszámolási és vagyonkivonási költségekkel és a hatályos jogszabályokban meghatározott költségvetési befizetési kötelezettségek összegével. Az elszámolási és vagyonkivonási költség mértékét a Küldöttgyűlés határozza meg. 10.4. A Biztosítottnak a szolgáltatás megállapítása előtt bekövetkezett halála esetén a Biztosító haláleseti kifizetést teljesít a kedvezményezett részére, melyet a biztosítás felmondására érvényes szabályok szerint kell meghatározni. 10.5. Ha a Biztosított a jogviszonyt a 10.1. b) pont szerint a 10 éves várakozási idő letelte után felmondja vagy a nyilvántartott összeg egészét vagy legfeljebb háromévente egy alkalommal egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt felveszi, a Biztosító kifizetése a bejelentéstől számított 30 napon belül esedékes. A Biztosító a biztosított egyéni díjtartalékát a Küldöttgyűlés által elfogadott elszámolási és vagyonkivonási költséggel csökkenti. A Biztosított nem rendelkezhet számlaállományának részbeni kifizetéséről akkor, ha kötvénykölcsön felvételéből eredően tartozása áll fenn, vagy tagi lekötésről rendelkezett. 10.6. Ha a Biztosító a jogviszonyt a 10.1. c) pont szerint felmondja, a jogviszony megszűnését követő 30 napon belül a Biztosító a Biztosított egyéni díjtartalékát a Küldöttgyűlés által elfogadott elszámolási és vagyonkivonási költséggel csökkenti. A kifizetett összeg utáni költségvetési befizetési kötelezettség (adó és járulék) a hatályos jogszabályok szerint a biztosítottat terheli. 10.7. Ha a Biztosított a várakozási idő elteltét követően, de még a felhalmozási időszakban az egyéni számláján nyilvántartott összeg egészét, vagy annak egy részét felveszi, az eljárás a következő: A Biztosított a 10 éves várakozási idő letelte után bármikor rendelkezhet az egyéni számláján lévő összeg egészéről vagy annak egy részéről. A rendelkezést követően azonban újabb nyilatkozatot a biztosítási jogviszony fenntartása mellett csak az előző rendelkezés kifizetésétől számított három év elteltével tehet. A kifizetés a tag egyéni számláján nyilvántartott egyenlegből először a felhalmozott hozam, majd a legkorábbi befizetések és jóváírások terhére történik. 5
10.8. A biztosítási szerződés 10.1. d) és e) pontjai szerinti megszűnés esetén a jogosult részére teljesítendő kifizetést az esetleges kötvénykölcsönből vagy tagi lekötésből származó tartozás összege csökkenti. 11. A biztosítási jogviszony folytatása Ha a Biztosított a várakozási idő letelte után, de még a nyugdíjkorhatár elérése előtt az egyéni számláján lévő összeg egészét felveszi, a biztosítási jogviszony tovább folytatódik, ha a díjfizetési kötelezettség folyamatosan és változatlanul teljesül. Ennek hiányában a biztosítási szerződés az utolsó kifizetést követő 60. napon a kifizetés napjára visszamenőleges hatállyal megszűnik. 12. A kötvénykölcsön 12.1. A felhalmozási időszakban lévő biztosítottnak életbiztosítási díjtartaléka (matematikai tartaléka) terhére a biztosítási jogviszony 10. évét követően egy alkalommal kötvénykölcsön (a továbbiakban: kölcsön) nyújtható. A Biztosító a kölcsönt a Biztosítottnak a kölcsön iránti kérelem benyújtását megelőző év december 31-i egyéni számla egyenlege legfeljebb 30%-ának erejéig; legalább 100.000 forint összegben és egy évet el nem érő időtartamra nyújthatja. A kölcsön olyan szolgáltatás, amelynek részletes feltételeiről a Biztosító és a Biztosított az erre vonatkozó szerződésben állapodnak meg. 12.2. Kötvénykölcsön felvételének további feltétele, hogy a Biztosított rendelkezési jogával a kölcsön felvételét közvetlenül megelőző 2 (két) évben nem élt. 12.3. A kölcsön után a kölcsön fennállásának tartama alatt a kölcsön folyósításától a kölcsön lejártáig terjedő időszakra a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mértékű jövedelmet nem keletkeztető kamatot és a folyósított kölcsön összege után a Küldöttgyűlés által meghatározott mértékű egyszeri kezelési költséget kell fizetni, amely folyósításkor a kölcsönből levonásra kerül. 12.4. A Biztosított a kölcsön összegét, a kamatot és a kezelési költséget a Biztosítóval kötött szerződés szerinti feltételek mellett egy éven belül köteles visszafizetni. A Biztosított jogosult előteljesítésre. Amennyiben a biztosítási esemény a kölcsön visszafizetése (lejárta) előtt bekövetkezik, úgy a Biztosító a kölcsöntartozást és az esedékes kamatot a teljesítendő biztosítási összegből levonja. 12.5. Az évenként nyújtható kölcsön ideértve a korábbi évek kölcsöntartozásait is nem haladhatja meg a termék felhalmozási időszakban lévő biztosítottjai életbiztosítási díjtartaléka (matematikai tartaléka) megelőző év december 31-i állományának 5 (öt) %-át. Az évenként nyújtható kölcsön összegét az Igazgatóság határozza meg. 12.6. A kamat késedelmes megfizetése esetén a Ptk. szerinti késedelmi kamatot is meg kell fizetnie a Biztosítottnak. A kölcsön lejártakor a meg nem fizetett tőke, illetve kamatai (ideértve a késedelmi kamatokat is) összegével a Biztosító jogosult megterhelni a Biztosított egyéni számláját. 13. A tagi lekötés 13.1. A Biztosított a 10 éves várakozási idő letelte, illetve a nyugdíjkorhatár elérése után egyéni számlakövetelésének legfeljebb 50%-át a hitelintézetekről szóló törvény hatálya alá tartozó hitelintézettel kötött szerződésben fedezetként felajánlhatja, amennyiben rendelkezik arról, hogy a Biztosító az egyéni nyugdíjszámlájára tagi lekötést vezessen fel. 13.2. A tagi lekötés a Biztosító által kiadott, a tagi lekötésnek a Biztosított egyéni nyugdíjszámlájára vezetéséről szóló nyilatkozattal jön létre. 13.3. A tagi lekötés törlését a Biztosítónál a tag, a tag halála esetén a kedvezményezett, valamint a hitelszerződésben foglalt feltételek teljesülése esetén a tagi lekötés jogosultja kezdeményezheti a tagi lekötéssel biztosított követelés megszűntének egyidejű igazolása mellett. A tagi lekötés szabályai egyebekben a jogon és követelésen alapított zálogjog szabályaival azonosak. Ha a 6
hitelintézet a tagi lekötésből származóan igényt érvényesít, azt úgy kell tekinteni, mintha a Biztosított az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összegből felvételt teljesített volna. 13.4. A Biztosított a lekötés iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon, vagy erre irányuló írásbeli kérelemben nyújthatja be a Biztosítóhoz. 13.5. A biztosított számlájára tagi lekötés nem vezethető rá, amennyiben a tagnak tagi kölcsönből eredő tartozása vagy fennálló kötvénykölcsön tartozása van. 14. Értelmező és egyéb rendelkezések 14.1. A Biztosítottnak, illetve kedvezményezettjének a biztosításból eredő és már esedékessé vált biztosítási szolgáltatásra vonatkozó igénye, ha azt az esedékességtől számított 5 éven belül nem érvényesíti, elévül. Az elévülés nem érinti a jövőben esedékessé váló szolgáltatásokra vonatkozó igényt. 14.2. A biztosítási titokra vonatkozó szabályok 14.2.1. A Biztosító köteles a Bit.-ben meghatározott biztosítási titokra vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartani. 14.2.2. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel; c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel; e) az adóhatósággal; f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; h) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szerveivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői vagy szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörben eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; i) az egészségügyről szóló törvényben foglalt egészségügyi hatósággal; j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel; k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel; m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; n) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel; o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben. 14.2.3. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 14.2.2. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. További szabályokat a mindenkor hatályos jogszabályok tartalmaznak. 7
14.2.4. A Biztosító képviselője a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a) a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvben (az 1978. évi IV. törvényben) foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal való visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel; b) a jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) szerinti kábítószerkereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben. 14.2.5. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. 14.2.6. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. 14.2.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha a) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól; b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól. 14.2.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, a) ha a Biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy b) ha az adatalany hozzájárulásának hiányában az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott bármely módon biztosított. 14.2.9. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 14.2.10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét 8
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Nemzetgazdasági Minisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása. 14.2.11. A Biztosító az esetleges kiszervezett tevékenységet végző személyek számára az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja abból a kizárólagos célból, hogy a kiszervezett tevékenységet maradéktalanul elláthassák, amennyiben a biztosított ehhez az ajánlati űrlapon hozzájárul. 14.2.12. A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy megfelelő nyilvántartással rendelkezik, amely megvalósítja a biztosítási titok védelmét. 14.2.13. A Biztosító ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. Ezen céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. 14.2.14. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül ha törvény másként nem rendelkezik titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 14.3. A személyes adatok kezelése 14.3.1. A Biztosító, illetve képviselője a biztosított különleges és személyes adatait annak hozzájárulásával jogosultak kezelni. A Biztosító azon személyes adatokat kezeli, amelyeket a Biztosított az ajánlati űrlapon, illetőleg az ajánlat megtétele, vagy a szerződés hatálya, illetőleg a szerződésből eredő igények érvényesítése során egyéb formában a biztosítási szerződés létrehozása érdekében a biztosítóval közölt. 14.3.2. A Biztosító az 14.3.1. pontban meghatározott adatokat mindaddig kezeli, amíg a létrejött, illetőleg létre nem jött szerződésből igény érvényesíthető. 14.3.3. Az adatkezelés célja kizárólag a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, állományban tartása és a követelések megítéléséhez szükséges adatok nyilvántartása, illetőleg törvényi kötelezettségek teljesítése lehet. 14.3.4. A személyes és különleges adatokat a Biztosító a biztosított írásbeli hozzájárulásával jogosult kezelni, valamint ezen adatokat feldolgozás és az ügymenet szakszerűbbé tétele érdekében adatkezelő, adatfeldolgozó, illetőleg kiszervezett tevékenységet végző személy részére átadni. 14.3.5. A biztosítási ajánlat aláírásával a biztosított megadja a különleges és személyes adatai kezelésére vonatkozó írásbeli hozzájárulást. 14.3.6. A Biztosított a különleges és személyes adatairól jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a megfelelő igazolások alapján a Biztosító a nyilvántartásában módosíthatja. 14.3.7. A személyes és különleges adatokat a Biztosító kizárólag azon adatkezelő részére jogosult továbbítani, amelynél az adatvédelem magyar jogszabályok által támasztott követelményei valamennyi adatra nézve teljesülnek. 9
14.3.8. A Biztosító a telefonon vagy interneten történő, az ügyfelet, illetőleg szerződését érintő tevékenysége során gondoskodik a különleges és személyes adatok kezelésére, valamint a biztosítási titokvédelemre vonatkozó szabályok maradéktalan érvényesítéséről. 14.4. Az ügyfélszolgálati iroda címe: HU-1013 Budapest, Krisztina körút 55. 14.5. Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank HU-1013 Budapest, Krisztina körút 39. 14.6. A jelen Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései, a Bit. és az Öpt. megfelelő rendelkezései, valamint a biztosításra vonatkozó egyéb hatályos jogszabályok szerint kell eljárni. 14.7. A jelen Feltételek alapján létrejött biztosítási jogviszonyból eredő jogvita esetén rendes bírósághoz fordulnak. 14.8. Jelen biztosítási szerződés magyar nyelven íródott, a felek közötti vita esetén a magyar jog szabályai szerint kell értelmezni. 10
Függelék I. A Halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosításnál a befizetések utáni adókedvezmények kezelése Amennyiben a tag biztosítása megszűnt, és a banki értéknap valamint a kifizetés közötti időtartam nem haladja meg a 15 napot, az Egyesület az adóhatóságtól érkező adókedvezmények után nem fizet sem hozamot, sem kamatot. A 16. naptól kezdődően a kifizetéskor késedelmi kamat jár, amelynek mértékét a mindenkori hatályos jogszabály rögzíti. 11