Budapest Főváros x. kerüet Köbánva önkormánvzata GAZDASÁGIPROGRAM 2011. május19.
Tanaomieuvzék. SWOT anaízis... 6. Fontosabb kötségvetési mutatók eemzése... 11. Vagyongazdákodás... 14 A vagyongazdákodás evei... 14 Az önkormányzat vagyoneemeinek főbb mennyiségi adatai... 14 Zödterüetek... 14 Közekedési terüetek... 15 Lakóépüetek... 15 Intézményi és nem akás céjára szogáó épüetek... 15 Üzemi épüetek... 15 Lakások... 16 Nem akás céjára szaigá ó heyiségek... 16 A vagyongazdákodás kihívásai... 16 Az önkormányzat értékpapír és kárpótási jegy vagyana... 17 IV. Kerüetüzemetetés... 18 Közbiztonság... 18 Közekedés... 18 Útháózat áapota... 18 Kerékpárutak... 19 Parkoás... 19 Kerüeti zödfeüetek nagysága és aránya... 19 A közterüetek kezeése, kiemeit figyeemme a parkokra és a játszóterekre... 20 Pincék, bányagödrök üzemetetési feadatai... 20 V. Adópoitika... 22 Adóbevéteek... 22 VI. Munkaheyteremtés... 23 Az Önkormányzat mint munkátató... 23 Az Önkormányzat mint összekötő a kerüeti cég ek és munkaváaók között... 23 VII. Városképvédeem- Városmarketing... 24 2
Kerüetrész központok funkcióbővítésse... 24 Városkép arcuatformáási irányevek- heyi értékvédemi rendeet és értékvédemi támogatás... 25 Városmarketing... o VIi. Tervezett beruházások o 2011-2012 periódus... oooo 2013-2015 periódus o 2016-2020 periódus o IX. Összegzés o Meéketek.. o o o o 00 00 o o o OOO o o.o 00 o 00 o. 00 o o o o 0000.. 0000000.o o.o o OOO OOO 00 o ooo 0000 OOO 00 00 o OOO o o. o 26... o... o.. o.. o... o.. o... o... o.. o... o.. o o... o... o.. o... o... 27... o... o... oo.. o... oo... o... o... oo... oo.. o... 0... 27... o... o... o... o... o... o o... o... o o.. o o... o... 0.. 0 o... o... 27... o... o... o... o... o... o... o... oo... o... o... oo.. o... o... o... o... 28 o o o o o o o o o. o o o o o. o o o o o o o o o. o o o. o o o o o o o o o o o o o o. o. o o o o 29 o o o o o o o o o o o o o. o o o. o o o o o o. o. o. o o o o o o o. o o o.. o o o o o o o o o. o o o... o. o o o o o o o. o. o... o o o o. 30 3
"Ha hajót akarsz építeni, ne hívj össze embereket, hogy tervezzenek, szervezzék meg a munkát, hozzanak szerszámokat, vágjanak fát, hanem ketsd fe bennük a vágyat a nagy, végteen tenger iránt." (Antoine de Saint-Exupéry) A Budapest Főváros X. Kerüet Kőbányai Önkormányzat a főváros mértani középpontjában heyezkedik e. Jeen gazdasági program középtávú céja, hogy a kerüet ne csak födrajzi, de gazdasági és kuturáis érteemben is a Főváros középpontjába kerüjön. Ennek érdekében Kőbánya mindenkori vezetésének eőreátó, tervezett és fegyemezett gazdákodás meett a kerüet éetében aapvető fontosságú foyamatokat ke meg indítania, a korábban megindított foyamatokat pedig eredményesen ezárnia. Jeen gazdasági program rögzíti a Kőbányai Önkormányzat gazdákodásának rövid távú (2012. december 31-ig), középtávú (2013-2015) és hosszú távú (2016-2020) céjait és feadatait, időtávtó függő részetességge. Magyarország új aaptörvénye 2012. január 1. napján hatáyba ép, a jogszabáyi hierarchiában aacsonyabban eheyezkedő jogszabáyok megfeetetése érdekében vaamennyi jogszabáytípusban komoy vátoztatások várhatóak. Mive az önkormányzatot körüvevő új jogi környezetet jeeneg nem ismerjük tejes részetességge, részetekbe menően konkrét programot csak 2011-2012-re reáis adni. A szabáyozásban bekövetkező vátozások ismeretében esznek akamazhatóak a középtávra- a 2013 január 1. és 2015. december 31. közötti időszakra-efektetett aapevek és beütemezhetőek a tervezett beruházások. A 2020. év végéig terjedő utosó időszakrajeen program csak kívánatos tendenciákat vázo fe. Jeen gazdasági program megakotásakor Kőbánya kötségvetési heyzete fővárosi viszonyatban kiemekedően stabi, gazdákodása fenntartható, köteezően eátandó és önként váat feadatait sikeresen tejesíti, működése során figyeembe veszi és támogatja a terüetén taáható aktív civi, kuturáis- és sportéetet Efogadását követően - a entebb eírtaknak megfeeően - a kerüet vezetése kiemeit figyemet fordít a takarékos működésre, meyet a saját szervezetén kezd és kezdett meg, a közbiztonság javítására, a zöd terüetek és a küönböző kerüeti övezetek újjáaakítására, a hatékony vagyongazdákodásra, kiemeit projektekke kapcsoatos döntések és foyamatok fegyorsítására, a befektetésösztönzés keretén beü az új Kőbánya-brand megteremtésére és a munkaheyek, vaamint a heyi munkaváaók összekapcsoására: tömören arra, hogy Kőbányát ne csak átvezesse a XXI. századba, hanem, hogy Kőbányát a budapesti kerüetek versenyébenis eőkeőbb heyre éptesse négy éven, ietve hosszabb távon beü. A gazdasági program megakotásának jogszabáyi háttere A Heyiönkormányzatokró szóó 1990. évi LXV. törvény(a továbbiakban önkormányzati törvény) 10. (1) d) pontja szerint a képviseő-testüet hatáskörébő nem ruházható át többek között a gazdasági program, a kötségvetés megáapítása, döntés a végrehajtásukró szóó beszámoó efogadásáró. 4
Az önkormányzati törvény 91. (1) bekezdése aapján az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és kötségvetését. Ugyanezen szakasz (6) bekezdése szerint a gazdasági program a képviseő-testüet megbizatásának időtartamára, vagy azt meghaadó időszakra szá. A gazdasági program az önkormányzat részére heyi szinten meghatározza mindazon cékitűzéseket, feadatokat, ameyek a kötségvetési ehetőségekke összhangban, a heyi társadami, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyeembevéteéve - a kistérségi terüetfejesztési koncepcióhoz ieszkedve - az önkormányzat áta nyújtandó köteező és önként váat feadatok biztosítását, fejesztését szogáják. A gazdasági program tartamazza küönösen: a fejesztési eképzeéseket a munkaheyteremtés fetéteeinek eősegítését, a teepüésfejesztési poitika, az adó poitika cékitűzéseit, az egyes közszogátatások biztosítására, színvonaának javítására vonatkozó megodásokat, továbbá városok esetében a befektetés támogatási poitika, városüzemetetési poitika cékitűzéseit. A heyi önkormányzat tervező-munkájábó az önkormányzati tőrvény a gazdasági program ekészítését és a kötségvetés összeáítását határozza meg. Az önkormányzatoknak a törvény már 1990-ben eőírta a gazdasági program készítését. Ezen rendekezéseket konkretizáta az önkormányzati tőrvény 2005. évi XCII. törvénnye történt módosítása, ameymeghatározza a gazdasági program céját, szakmai szempanijait és időtartamát. Errő szá az önkormányzati törvény 91. -ának (6) és (7) bekezdése. A gazdasági program oyan dokumentum, amey kijeöi a kötségvetés, a gazdasági tervezés és a beruházás, vaamint a heyi fejesztések irányait az efogadásátó számított négy évre, és megmutatja a kereteket, ameyeket az önkormányzat a négyéves cikus ejárta után követni fog. Ekészítésének céja, hogy az önkormányzat képviseőtestüete a kormányzási cikus időtartama aatt maga szabta, egységes és eőre meghatározott keretekközötés fetéteeknek megfeeően dönthessen. A képviseő-testüet tudomásu veszi azt, hogy a jeen gazdasági programban meghatározottakat figyeembe ke venni minden gazdasági jeegű, a gazdákodásra, a teepüés működtetésére, fejesztésére vonatkozó döntésné. A gazdasági program összeáítása során az aábbiak kerütek figyeembevétere: Budapest Főváros X. Kerüet Kőbányai Önkormányzat Képviseő-testüetének, vaamint bizottságainakkorábbi döntései, a program efogadásáig a kerüetakossága, önszerveződő közösségei áta megfogamazott eképzeések, igények, az önkormányzat jeenegi, ietve várható pénzügyi heyzete. A gazdasági programban meghatározott cékitűzések eérésének érdekében a képviseő-testüetnek, vaamint annak bizottságainakfigyeemme ke ennie az ágazatonként etérő cékitűzések organikusan egymásra épüő, szinergikus megvaósítására, vaamint fegyemezett gazdákodássa a szükséges anyagi források, eszközök megteremtésére és megőrzésére. 5
. SWOT anaízis A SWOT anaízis a programakotás, a stratégiaakotás egyik aapvető eőzménye, meynek során értékeésre kerünek a kerüet erősségei (Strenghts), gyengeségei (Weaknesses), ehetőségei (Opportunities) és a kerüet jeen áapotában rejő veszéyek (Threats). Az anaízis akamas arra, hogy összességében értékeje az önkormányzat jeenegi heyzetét,determinája a jeenegi heyzetbő következő követendő irányt és annak jövőbeni következményeit. A jeenegi heyzet áttekintésébő következnek a szervezet erősségei és gyengeségei, míg ugyanezen heyzet áttekintésébő és az erősségek/gyengeségek eemzésébő következnek a jövőbeni konzekvenciák, azaz a ehetőségek és a veszéyek 6
- --------- ---------~~--~~~~--~~~ A X. kerüet, Kőbánya jeenegi heyzetét tekintve kijeenthető, hogy a kerüet több szempontbó is egyedüáó, kontrasztokka teiheyzetben van a fővárosi kerüetek között.kőbányán jeentős számban vannak jeen óriáscégek, meyek nagy adóbevétet jeent az önkormányzatnak, ugyanakkor a kerüet akosai a fővárosi átag aatti vásáróerőve rendekeznek és éetszínvonaon ének. A fővárosban itt a egmagasabb a zöd terüetek aránya (aminek emenie keene az éetnívót), azonban a közekedés, a zaj- és környezetterheés magas foka miatt, a rekutiváatan, vagy nem megfeeően rekutivát vot bányaterüetek miatt, vaamint amiatt, hogy a zöd terüetek vonzzák az iegáis szeméterakókat és a nincsteeneket, a kerüeti akosok mégsem évezhetik a zöd terüetek adta eőnyöket maradéktaanu. 7
Kőbánya vitathatatan erőssége, pozitívuma, hogy az ipari termeési hagyományok, az ipari tradíciók több, mint száz éve vonzzák a termeő tevékenységet, és annak minden veejáróját befektetőket, munkaerőt és szakképzést. Kőbányának minden adottsága megvan, hogy ma is vonzó egyen a befektetők számára: a kedvező gazdaságfödrajzi heyzet egyértemű, az MO-ás, a repüőtér, vaamint a beváros közesége ritka jó heyzetbe hozza a városrészt. A kerüetben két metróvona végáomása van, ami a munkaerő gyors és kényemes mozgását biztosítja. A beruházók jeeneg is több oyan terüet közü váaszthatnak, ameyen barnamezős vagy zödmezős beruházást ehet végrehajtani. Ezekke együtt ugyanakkor megemítendő, hogy az ehagyott és ehanyagot ipari terüetek és egyéb ingatanok száma magas. A közekedés jeemzéséné szintén egymásnak átszóag eentmondó áításokat fogamazhatunk meg, ugyanis a fontosabb közekedési nemek mindegyike jeen van Kőbányán: a Keeti Páyaudvarra befutó vágányok mindegyike áthaad a kerüeten, egyedüáó ehetőséget teremtve az ipari termeés számára, ugyanakkor a közúti közekedést rendkívü megnehezíti a vasúti tötések kevés számú áttörése, ameyek így "feszabdaják" a kerüetet, esetenként zárványterüeteket hozva étre. Az önkormányzat az utóbbi két évben konszoidáta a hiteektő terhet kötségvetési heyzetét, úgy, hogy a megfeeő színvonaon eátott oktatási, szociáis eátásbó és egyéb eátásokbó nem vett e. A működési kötségek további áttekintése, a szükségteen kiadások efaragása áta a jövőben ehetőség nyíik a kötségvetés hosszú távú stabiizáására, a ikviditás megőrzésére, a tisztán önerős kerüeti beruházások fedezetének megteremtésére. Ezek meett az önkormányzatnak - a korábbi évekke szemben - figyemet ke fordítania az adógondozásra és az adótervezésre is. Adógondozás aatt az adóbevéteek vátozási trendjeinek figyeemme kisérését és az azokra vaó reagáást - új adózók bevonásáva vagy federítéséve, a kerüetbe teepüésük ösztönzéséve, eseteg adámértékvátoztatássa - az adóbevéteek eőre tervezett szinten tartását és növeését értjük. Az adótervezés jeentőségé és szükségességét az átaános forgami adón keresztü szemétethetjük a egjobban: mive a kerüeti önkormányzat aanyi adómentességet "évez" ebben az adónemben, végfehasznáóként ÁFA-befizetési köteezettsége mindenképpen van, vissza azonban nem igényehet. Az effée - nagyságrendjében százmiiós - adóveszteséget gondos adótervezésse, az ÁFAmentességet nem évező önkormányzati tuajdonú cégek bevonásáva csökkenteni ehet. (Természetesen az adótervezésnek nem csak erre az egy adónemre ke kite~ednie, hanem vaamennyi adó-, ieték-, díj megfizetésére, ameyet a kerüet szempontjábó optimaizáni ehet.) A fentebb eírt foyamatok (új beruházások, korábbi rozsdaövezetek rekutiváása és funkcióva eátása), amennyiben megindunak, középtávon a közekedési-, a közmű-,és az intézményi infrastruktúra bővítését, ietve fokozott karbantartásátfogják igényeni, ameyre a kerüet gazdákodásának fe ke készüni, azonban egyedü nagy vaószínűségge nem fogja tudni viseni. Ennek megfeeően törekedni ke a beruházókka teepüésfejesztési szerződések megkötésére, ameynek keretében a többetinfrastruktúra megteremtésében és eseteg fenntartásában részt váanak. Ezen feü a kerüetnek foyamatosan páyáznia ke az Új Széchenyi Terv keretében eérhető uniós forrásokra, tudatában ke azonban ennie annak, hogy a Közép-Magyarországi Régió büdzséje - egaábbis 2013-ig reatíve szűkös. 8
Az önkormányzati akásokka és heyiségekke vaó gazdákodásban az emút években több oyan probéma is napviágra kerüt, ameyek hátrányosan érinthetik jeeneg az önkormányzatot, azonban ameyek átgondot, konzekvens szabáyozássa és végrehajtássa - egyes probémak esetében sajnos csak kimenő rendszerben - kezehetőek. Az önkormányzat jeen gazdasági program efogadásáig adós maradt egy egységes befektetésösztönző poitika kiaakításáva. Ennek mieőbbi ekészítésétő és végrehajtásátó Kőbánya a befektetői érdekődés éénküését, ezen keresztü pedig - teepüésfejesztési szerződések kötésén keresztü - infrastrukturáis beruházásokat vaamint további adóbevéteeket a kerüetben éők számára pedig munkaehetőséget várhat. A kerüet egyik jeentős hiányossága, hogy bár az ipari termeő váaatok igényik a magas szinten képzett munkaerőt, ennek eenére a fesőoktatási képzőintézmények közü - a kerüet peremén eheyezkedő Zrínyi Mikós Nemzetvédemi Egyetemet kivéve - egyiksem rendekezik kőbányai képzési heye. Annak eenére, hogy a szakmunkásképzés -az átaános képzésse együtt, meyek az önkormányzati feadatok közé tartoznak- rendkívü erős, a fesőfokú szakképzésnek a kerüetben nincs vaódi heye. Ez természetesen fővárosi probémát nem okoz, ugyanakkor probémákat vet(het) fe a kerüetben p. európai uniós források megpáyázásáná, amikor az önkormányzat, a beruházók és a fesőoktatási intézmények páyázhatnának együtt. A tudásközpont étrehozásához minden fetéte adott ugyanis a fesőoktatási képzési heyen kívü. A fentebb eírtak miatt a kerüetben rendkívüi ehetőségek rejenek. A kerüeti erős tagotságának feodásáva, a kerüeten áthaadó vasútvonaak, tötések áttöréséve a közúti közekedés heyzetén nagyon sokat javíthat az önkormányzat, ami ugyanúgy kedvez az itt akóknak, mint az eseteges beruházóknak. A közekedés fejesztéséve a kerüet gyakoratiag újraépíthető: a vasúti tötés miné több stratégiai ponton történő áttörése oyan, eddig zárványként működő kerüetrészeket is bekapcsohat a város vérkeringésébe, ameyek eddig ettő részegesen ezárva működtek. Mindezt a mindenkori vezetésnek úgy ke véghez vinnie, hogy Kőbánya a fő közekedési utak csomópontjává, a beváros kiváó ogisztikai adottságokka rendekező kapujává vájon, megteremtse a kerüet átjárhatóságát biztosító fő közekedési.verőereket", ugyanakkor a kerüetnek a ehető egnagyobb részét a ehető egnagyobb mértékben megóvja a közekedési túterhetségtő és annak negatív extemáiáitó (égszennyezés, zaj-, rezgésterheés, stb.). A bányaterüetek rehabiitációjának, rekutivációjának meggyorsításáva, azokra hasznos funkció teepítéséve a zöd terüetek és a szennyezeten beruházási övezetek egyaránt növekedésnek induhatnak. Kőbánya tervezett városképének kiaakításakor ezeket a terüeteket ugyanúgy fontos akotó komponensként ke figyeembe venni, mint a kerüetben taáható nagy számú ipari műeméket. A nagyobb beruházások meett a kerüeti mikro-, kis-, és középváakozások támogatását és fejesztését, kiemeit kérdésként kívánjuk kezeni. Kijeenthető, hogy Kőbánya egy rendkívü sokszínű kerüet: az ipari, akónegyedek, a kertvárosi és paneos beépítésű övezetek, a kereskedemi és termeő tevékenységek szarosan összekapcsoódnak, ugyanakkor nem fetétenü akotnak szerves egységet. A sok etérő terüetet, az akár utcánként 9
eküönüő funkciókat egyenőre nem ehet és nem is szabad homogén szabáyozássa kezeni: a kerüetfejesztésben a jövőben kiemeit hangsúyt ke kapjon a akóterüetek, az ipari terüetek és a zödterüetek kijeöése, ehatároása, és iyenformán az ennek megfeeő fejesztése (ehetőség szerint megeőzvén ezze, hogy jeentős környezeti terheésnek kitett, enné fogva egészségteen terüeten a jövőben akóházak épüjenek). Budapest foyamatosan átaakuóban van, az vegyes kerüetek szerepe a főváros egésze szempontjábó foyamatosan újradefiniáásra kerü. Anagyberuházások és a közekedési átaakítások eőkészítéséve, a zödövezetek növeéséve és a rozsdaövezetek feszámoásának megkezdéséve, akó-, ipari- és zödterüetek kijeöéséve és fejesztéséve a kerüet vezetésének a jeen önkormányzati cikusban ehetősége van Kőbányának új szerepet adni Budapest éetében. Ezen épések hiányábana kedvezőten közekedési heyzet stabiizáódása, a fejesztések hiánya, a kerüeti ingatanárak stagnáása, vagy további csökkenése, a akosság további eszegényedését az éetszínvona csökkenését" ezze együtt pedig a bűnözés további növekedését hozhatja. Amennyiben ezen következmények újratermeik a kivátó okokat - a beruházások, fejesztések hiányát, a csökkenő ingatan árakat, stb. - Kőbánya hosszú távon egy rossz kényszerpáyára kerühet, ameyet e ke kerüni. Jeen gazdasági program egy biztonságosabb, gazdagabb, zödebb, éhetőbb, új Kőbánya feé kívánja kijeöni a követendő irányt. 10
. Fontosabb kötségvetési mutatók eemzése Mieőtt rátérnénk a 2011-2015. évi gazdasági program tárgyaására, cészerűnek átszik az emút cikus rövidáttekintése és értékeése. A 2007-2010. évi gazdasági program esősorban a gazdákodás biztonságának megteremtését, a ikviditás megőrzését, a beruházások ütemezett megvaósítását, a szociáis ráfordítások várható és ehetséges mértékének meghatározását, vaamint a működési kiadások fetéteeinek ésszerű és takarékos körvonaazását tűzte ki céu. Cékitűzéseink közü a gazdákodás biztonságának megteremtésében és a ikviditás megőrzésében jeentős eredményeket értünk e, a beruházások ütemezett megvaósítása azonban jeentősen emaradt a tervezettől A szociáis ráfordítások emekedő tendenciát mutatnak, a működési kiadások terüetén viszont további átfogó átviágítás váik szükségessé a rejtett kötségtartaékok fetárására. A 2007-2010. évek közötti kötségvetési adatokbó jó átható, hogy az önkormányzat mozgásterét a sajátos működési bevéteek között megjeenő heyi adóbevéteek és a akóházakhoz, heyiségekhez kapcsoódó bevéteek jeentik. A heyi adóbevéteek díjtéteeinek kérdéséve a Képviseő-testüet az emút cikus aatt több akaomma is fogakozott, s a díjtéteek szinten tartása meett döntött. Ezen a terűeten a kintévőségek fokozott behajtására irányuó tevékenységet erősíteni szükséges. Az önkormányzati tuajdonú akóházakhoz és heyiségekhez kapcsoódó bevéteek tejesítési adatai jeentős emaradást mutattak, meynek érdekében az ezeket kezeő szervezet tejes átviágítása vát szükségessé, amey időközben ezajott. Mive új bevétei források fetárására a kötségvetési szférában nagyon kicsi a ehetőség, (az EU-s páyázatokat kivéve) ezért aapvető fontosságú a gazdasági program tejesüése szempontjábó a vagyonkezeő szervezet bevéteeinek növeése. Az önkormányzat mozgásterét szűkítette a fehamozási bevéteek aacsony tejesítési százaéka is, vaamint azok évek közötti szóródása, meye kapcsoatban indokotnak átjuk az ingatanok értékesítéséve kapcsoatos koncepció kidogozását és az eadásra kijeöt ingatanok körének újragondeását a reáis bevétei eőirányzatok tervezése érdekében. A működési bevéteeket az önkormányzat az emút cikusban növete az átmenetieg szabad pénzeszközök rövidtávú befektetéséve, mey ehetőségge a következő években is éni ke. A 201 O. évben sikerütmegpáyázni, a 2011. évben pedig eőre áthatóan sikerü beindítani egy oyan jeentős, uniós forrásbó finanszírozott városrehabiitációs projektet (KMOP 5.1.1/A., "Kis-Pongrác Projekt"), meyek Kőbánya egy terüetének szociáis városrehabiitációját céozza, összesen 1,2 miiárd forintból A kiadási eőirányzatok tejesítése a 2007-2010. években emaradást mutatott. Az emaradás mértéke 1-3 miiárd forint között ingadozik, mey a kötségvetés főösszegéhez viszonyítva jeentős nagyságrend. A kiadási eőirányzatok tejesítésének emaradása részben tudatos fenntartói döntésekre, részben koncepeionáis okokra, részben a végrehajtásában feszüő probémákra vezethető vissza, mey utóbbi probéma miatt indokot az önkormányzat szervezeti struktúrájának átaakítása, mey szintén megkezdődött az új cikusban. A kiadási struktúrát a működési kiadások 83-90% közötti, a fehamozási kiadások7-15% közötti és a finanszírozási kiadások 1-10% közötti szintje jeemzi. Az 1. sz.meéketbő jóátható, hogy (a 2007. év kivéteéve) a fehamozási kiadások finanszírozását részben működési források biztosították. 11
A 2011-2015. évi gazdasági program kiinduási aapot ke, hogy képezzen az éves kötségvetési javasatok ekészítésénél A program céja, hogy a kerüet természeti, környezeti, társadami és gazdasági körüményeit, ehetőségeit, vaamint a akossági igényéket figyeembe véve - tekintette a korábbi szakmai koncepciókban, programokban fogatakra is - megfogamazza a egfontosabb cékitűzéseket, a követendő fő irányokat és a megvaósítás aapeveit. A gazdasági programban fogatak megvaósítása az éves kötségvetések efogadásán, ietve végrehajtásán keresztü reaizáódik. Az adott évek kötségvetései részetesen tartamazzák az eátandó működési feadatokat, a fehamozási kiadásokat feadatonként, a feújítási kiadásokat céonként, mindezek fetéterendszerét a mindenkori pénzügyi szabáyozás, ietve a kötségvetési ehetőségek függvényében. A bete~esztett gazdasági program a jeeneg rendekezésre áó ismereteink szerint mutatja be az eképzeéseket, meyhez irányt szabnak a kormány gazdasági programja, jogakotási programja, és az új akotmány aapján ekészített új jogszabáyok. A kormány gazdasági programja a egnagyobb hangsúyt a fogakoztatás növeésére és az azt serkentő intézkedésekre heyezi. A program négy terüetet soro fe, aho a munkaerő növekedésre ehetőséget át: az építőipart, a mezőgazdaságot, a hazai turizmust és az úgynevezett kreatív iparágakat A négy terüet közü Önkormányzatunk a program részét képező az energia hatékonyság növeését cézó intézkedéseket már a 2011. évi kötségvetés tervezése során is figyeembe vette. További cékitűzés ehet a programhoz kapcsoódóan a akásáomány kérdésének koncepeionáis kidogozása és a akás-áomány tömeges feújítása. A kormány gazdasági programján tú eindut az Új Széchenyi Terv. A program révén az eőzetes becsések szerint mintegy 2000 miiárd forint uniós pénz áramik a gazdaságba, mey ehetőséget teremt az országnak és ezáta a kerüetnek is a gazdasági krízisheyzetbő vaó kiábaásra és a kerüet fejesztésére. A terv programcéjai közü a fogakoztatás bővítés, a közekedésfejesztés, a akásprog ram, a váakozásfejesztés és az innováció terüetére kívánunk összpontosítani. A fogakoztatás növeésére kidogozott új Nemzeti Közfogakoztatási programhoz a Kőbányai Önkormányzat is csatakozott. Reményeink szerint a program a korábbi közfogakoztatási szint növeését teszi majd ehetövé. A jeen gazdasági program megaapozásához - maiismereteink szerinti -, a kötségvetés fő összegére és főbb jogcímeire vonatkozó számítások aapján a főösszeg egyenetes, majd kisebb mértékű csökkenése prognosztizáható. A bevéteeken beü a sajátos működési bevéteek növekedését tervezzük 2013-ig a vagyongazdákodásitevékenység hatékonyságának növeéséve, a 2014-2015. évektő viszont csökkenést prognosztizáunk (mive ekkora reméhetőeg a vagyongazdákodás és adógondozás hatásfoka eéri a stabian fenntartható maximumot, ugyanakkor - a kötségvetési főösszeg csökkenéséve, az éves kötségvetések egyre magasabb arányú tényeges tejesüéséve - a az eőző évi pénzmaradványok összege is csökkenni fog). Az önkormányzat kötségvetési támogatásáná szintén kisebb mértékű egyenetes növekedésse, majd csökkenéssei számotunk. A támogatásértékű bevéteek jogcímné az uniós páyázatok bevéteeive, vaamint az Egészségügyi Szaigáat OEP támogatásáva ehet tervezni. A pénzmaradvány igénybevéteéné foyamatos csökkenéssei ehet számoni, meynek tejesítéséhez a bevétei fedezette tervezett áthúzádá fizetési 12
köteezettségek csökkentése - az adott évi kötségvetések ütemes végrehajtása - szükséges. A fehamozási és tőkejeegű bevéteek eőirányzatát 2013-évtő jeentős mértékben szükséges csökkenteni, meye biztosítható az eőirányzat aacsony kockázata. A program eső három évében - amennyiben a képviseő-testüet errő dönt - a 2. sz. meéketben fogataknak megfeeő kötségekke számohat további hitefevéte esetén.. Az önkormányzat működési kiadásainak tervezéséné a támogatásértékű kiadások és az eátottak pénzbei juttatásainak kivéteéve vaamennyi jogcím vonatkozásában jeentős mértékű csökkenéssei ehet számoni. A fehamozási kiadásokon beü a támogatásértékű kiadások bázis szinten tervezettek a szaigáati akások és a bérakások eidegenítésébő származó befizetési köteezettség tejesítés miatt, a hosszú ejáratú hiteek töresztése és kamata pedig a fizetési köteezettségünknek megfeeő növekvő összegekben tervezett a rendekezésre áó anaitikus nyivántartások adatai aapján. A fehamozási feadatokná a gazdasági program esődeges cékitűzése a beruházás és a feújítás arányának növeése, meyet a jeentősen csökkenő kötségvetési főösszegeken beü, reatíve biztosítható. A fehamozási kiadások 2007-2010. évek közötti arányszáma jó mutatja, hogy az önkormányzat - 2007. év kivéteéve - beruházási és feújítási feadatokra a fehamozási bevéteeken túi mértékben biztosított forrásokat. Ezen tendenciát fejesztve, s a további beruházási feadatokat tervezve arányában jeentős mértékű növekedés tervezhető a 2014-2015. évekre, aho a 4 %-os mértékű fehamozási bevétee szemben 16 ietve 17 %-os mértékű fehamozási kiadássaehet számoni. (Az eőirányzatok abszoút értékben a főösszegek jeentős csökkenése miatt visszaesést mutatnak.) A számításokbó jó átható, hogy a fehamozási kiadások arányának növeése a csökkenő bevétei források meett csak a működési kiadások arányának jeentős csökkentéséve vaósuhat meg. A 2007-2010. évek közötti arányszámos tába tejesítési adataibó átható (3. sz., 4. sz. meéket), hogy a működési kiadások a jezett időszakban 83-90 % közötti szinten mozogtak, meyet a 2011-2015. évi gazdasági program megvaósítása során 72-73 % -os szintre rendezhetők vissza. A megvaósítás érdekében egyrészrő korszerűsíteni ke az önkormányzat vaamennyi szervezeti struktúráját, a működési kiadások csökkentéséhez meg ke kezdeni az önként váat feadatok feüvizsgáatát, és - ennek indokotsága esetén - a kimenő rendszerben történő megszüntetését. Másrészrő energiahatékonyságot növeő beruházásokka abszoútértéken is csökkenteni ke az önkormányzat intézményeinek energiafogyasztását A 2020-ig kitekintő tendenciáis becsések megaapozauságát jeentős kockázatúnak minősítjük, így azok részetes eemzésére nem térünk ki. A ondoni eemzői közösségek véeménye szerint Magyarország 2019-ben ehet az euróövezet tagja, meynek tejesítéséhez további gazdaságpoitikai vátoztatásokvárhatók,meyek komoy hatást gyakorohatnak az Önkormányzatok jövőbei mozgásterére, eemzésük azonban a jeen program kereteit meghaadja. 13
111. vauvonuazdákodás A VAGYONGAZDÁLKODÁS ELVEI A vagyongazdákodás során az önkormányzat a következő eveket veszi figyeembe a jövőben: a akásgazdákodás során szociáis eveket is, míg a heyiséggazdákodás során kizáróag üzeti (fenntarthatósági) szempontokat vesz figyeembe. Vaamennyi heyiséggazdákodás (ideértve a akásokat is) és az egyéb (értékpapírok kezeése) vagyongazdákodás körében a gazdaságos fenntarthatóság, üzeti racionaitás és üzemetethetőség szempontjait veszi figyeembe, amit kiegészít a akások esetén aszociáis szempontokka, de csakis úgy, hogy aszociáis szempontokat a kérvényezök esetében tekinti reevánsnak, nem a akásáomány kezeésében. A gazdaságosan nem üzemetethető épüetek istája, meyekben önkormányzati akások vannak, és ameyeket áapotukná fogva e ke bontani, az 5.sz. meéketben taáható. Meg ke jegyeznünk, hogy a ista erősen feüvizsgáatra szaru, számos oyan épüet nem szerepe rajta, ameyeknek a akhatóvá téteére egy-kétévente komoy összegeket keene fordítania az önkormányzatnak (p. Korpanai u. 13.). A 6. sz. meéketben átható, a 2010. december 31-én nyivántartott ingatanvagyon könyvszarinti bruttó értékének kimutatása forgaomképesség szerinti bontásban, küön fetüntetve az önáóan gazdákodó intézmények ingatanait és a Pogármesteri Hivatahoz tartozó ingatanokat, ameyben szerepeinek a Kőbányai Vagyonkezeő Zrt. és a Kökert Kft. áta kezet ingatanok is. Az ÖNKORMÁNVZAT VAGYONELEMEINEK FŐBB MENNYISÉGI ADATA Zödterüetek 113 db ingatan, ingatanok terüete: 1038 679 m2, ebbő közkert: 88 db ingatan, 226 323m2, közpark: 25 db ingatan, 812 356m2. Gondozott terüet: 950 049 m2, Gondozatan terüet: 88 630 m2 A Gondozott terüetekbő virágos terüet: 6 902 m2, füves, cserjés, igetes terüet: 760 961 m2, kerti burkoatú: 137 862m2 A parkok a forgaomképteen törzsvagyonba tartoznak, ugyanakkor két kivéte szerepe a nyivántartásban: az egyik ingatanon iskoa is van, ezért ez a korátozottan forgaomképesként szerepe, egy ingatanon új játszótér kerüt kiaakításra, ami jeeneg forgaomképes ingatan (ebben az esetben képviseö-testüeti döntésre van szükség a forgaomképteen vagyonba történő átsoroásáró).. 14
Közekedési terüetek Kiépített utak esőrendű főutak hossza: 0,419 km, átagos széessége: 9,0 m, kiépített terüete: 3 751 m 2 másodrendű főutak hossza: 12,540 km, átagos széessége: 7,8 m, kiépített terüete: 97 880 m 2 gyűjtőutak hossza: 51,797 km, átagos széessége: 7,4 m, kiépített terüete: 383 584m 2 kiszogáó és akóutak hossza: 97,649 km, átagos széesség: 6,6 m, kiépített terüete: 645 295 m2 küterüeti közutak hossza: 3,097, átagos széessége: 3,3 m, kiépített terüete: 10 320m 2 Kiépiteten utak gyűjtőutak hossza: O, 123 km, kiépiteten terüete: 432m2 kiszogáó és akóutak hossza: 8,822 km, kiépiteten terüete: 64 390 m2 küterüeti közutak hossza: 6,732 km, kiépiteten terüet: 32 801 m2 Kerékpárutak hossza: 4,913 km, átagos széesség: 2,1 m, terüete: 10 338m2 Járdák hossza: 190,058 km, átagos széesség: 1,9 m, terüete: 366 641 m2 Kiépített parkoók terüete: 90 028 m2 Lakóépüetek Lakóépüetek száma: 645 db (a szintek nettó terüete: 1392 019 m2), ebbő 153 db 100%-ban önkormányzati tuajdonú ingatanon (a szintek nettó terüete: 109196 m2), a többi 492 db társasházban vagy osztatan közös tuajdonú ingatanon taáható {szintek nettó terüete: 1 282 823 m 2 ). Az épüetekbő 626 db forgaomképes, 16 db korátozottan forgaomképes és 3 db a forgaomképteen vagyonba tartozik.az épüetek száma építési év szerint bontásban a 7. sz. meéketben taáható. Intézményi és nem akás céjára szogáó épüetek{iskoák, óvodák, böcsődék, rendeők üzetházak, hivatai épüetek, stb.) Épüetek száma: 145 db (szintek nettó terüete: 155 048 m2), ebbő 118 db 100%-ban önkormányzati tuajdonú ingatanon {szintek nettó terüete: 133 592 m2), a többi 27 db társasházban vagy osztatan közös tuajdonú ingatanon taáható {szintek nettó terüete: 21 456 m2). Az épüetekbő 49 db forgaomképes, 94 db korátozottan forgaomképes és 2 db a forgaomképteen vagyonba tartozik.az épüetek száma építési év szerint bontásban a 8. sz. meéketben taáható. Üzemi épüetek Épüetek száma: 27 db {szintek nettó terüete: 29 258 m2), ebbő 2 db 100%-ban önkormányzati tuajdonú ingatanon {szintek nettó terüete: 1 460 m2), a többi 25 db osztatan közös tuajdonú ingatanon taáható (szintek nettó terüete: 27 798 m2). Az épüetekbő 24 db forgaomképes, 2 db 15
korátozottan forgaomképes és 1 db a forgaomképteen vagyonba tartozik.az épüetek száma építési év szerint bontásban a 9. sz. meéketben taáható. Lakások Az ingatanvagyon-kataszter nyivántartásban 2566 db akás szerepe, ami tartamazza az iskoákban, óvodákban évő szaigáati akásokat is. Ezen akások forgaomképesség szerinti besoroása az aábbi: 1258 db forgaomképes, 23 db korátozottan forgaomképes és 1285 db forgaomképteen. A Kőbányai Vagyonkezeő Zrt. kezeésében évő bérakások darabszáma és aapterüete komfortfokozat szerinti bontásban a 10. sz. meéketben taáható. Nem akás céjára szogáó heyiségek Az ingatanvagyon-kataszter nyivántartásban 663 db heyiség szerepe, ameyek forgaomképesség szerinti besoroása az aábbi: 456 db forgaomképes (aapterüet: 23 106 m2}, 4 db korátozottan forgaomképes (aapterüet: 514 m2)és 203 db forgaomképteen (aapterüet: 10 079 m2). A vagyongazdákodás kihívásai Az önkormányzat és a vagyonkezeő kezeési tervet készít az ingatanokra. BCG Mátrix és SWOT anaízis segitségéve, a bevéteek és kötségek eemzéséve, jeenérték számítássa,nettó működési bevéte számításáva meghatározza a karbantartási és feújítási feadatokat minimum 1 O évre eőre, egyben javasatot tesz a képviseő-testüetnek bizonyos esetekben az értékesítésre, vagy a bontásra. Szükséges: - a kezet portfóió tisztítása o azon társasházakban évő abetétek eidegenítése, aho az Önkormányzat kisebbségben van, és ameyekbő kevés bevétee származik o bérőknek akáscsere ehetőség feajánása (akik nem tudják fizetni a akbért kisebb akásba kötözhetnének, ietve az eadásra kijeöt akásokbó vaó ekötöztetés, ha a bentakó nem kívánja megvásároni} o o a bontásra javasot épüetek feüvizsgáata szeméyi tuajdon ú épüetekke beépített ingatanok átadása/eadása - az eidegenítési rendeetben meghatározott eadási árak feüvizsgáata - a béreti díjak (akbérek, heyiségek béreti díjai}, ietve a akások besoroásának (szociáis és piaci bérakás} feüvizsgáata - a feújított épüetekné e keene érni azt, hogy az béreti díjak fedezzék a kötségeket és feújítási aap is képezhető egyen (küönszogátatási díjak}. - a béreti díj kintévőségek radikáis csökkentése (a hátraékosok többszöri feszóítása, cégekné feszámoási ejárás kezdeményezése, stb.}, egyben a hátraékkezeés meggyorsítása, a fizetés 16
emaradásának rövid határidőn beü bekövetkező szankciókhoz kötése és az ezze kapcsoatosan újonnan megakotandó szabáyozás konzekvens akamazása. - mindezeket megeőzően új akásrendeet akotása, mey jogszabáyi szinten kezei - ezeket az eveket is figyeembe véve- az ingatanvagyon kezeését. Az önkormányzat értékpapír és kárpótási jegy vagyana A kerüeti önkormányzat vagyonához társasági részesedései és kárpótási jegyei is hozzátartoznak, ezek - a kerüet üzemetetési munkáiban részt vevő társaságok többségi tuajdonait eszámítva - megehetősen kis jeentőségge bírnak. Fontos pédaként emíthetjük a Kossuth Nyomda Zrt.-t, a DoferZrt.-t és a Mixoid Zrt.-t meyekben az önkormányzat részesedése 1 % feetti.a Kossuth Nyomda Zrt. feszámoás aatt á, a vagyonértékeés szerint a követeés megtérüése a feszámoási ejárás során nem várható. Ez 930.000 Ft-nyi részvényvagyont érint. Az önkormányzat saját társaságaiban 100 %-os tuajdonréssze vagy üzetréssze rendekezik. Ezek a Kőbányai Vagyonkezeő Zrt., a Kőbánya-Gergey utca Kft., a Kőbányai Média és Kuturáis Kft., a Kőbányai Szivárvány Nonprofit Kft. és a Kőkert Kőbányai Nonprofit Kft. Az önkormányzat kárpótási jegy vagyana 1.404.000 Ft, a kárpótási jegyek tőzsdei vannak. forgaomban 17
IV. Kerüetüzemetetés KöZBIZTONSÁG A bűncseekmények száma és aránya egymáshoz képest, bűncseekményi tényáásonként csoportosítva (a kerüeti rendőrkapitányság adatainak fehasznáásáva) a11. sz. meéketben taáható. Ebbő egyérteműen kiderü, hogy Kőbányán a vagyon eeni bűncseekmények meett a szeméy eeni bűncseekmények száma is jeentős. A közbiztonság javításában az önkormányzat is tevékenyen résztkíván venni. Tekintve azonban, hogy a rendfenntartás a hatáyos közjogi rendszerben az áami irányítás aá tartozik, az önkormányzat csak közvetett módszerekke és eszközökke javíthatja a közbiztonságot, a bűncseekmények száma csökkentésének arányát. A heyi fórumok, a heyi rendőrök, vaamint pogárőrség önkormányzat áta segített információcseréje, ietve a küönböző bűnözői formákra reagáva a küönböző heyi szinergiák kihasznáását az önkormányzat támogatja és eősegíti. Az önkormányzat megerősíti a pogárőrséget, és ehetőséget teremt a rendszeres információcserére és más szakmai jeegű kapcsoatra a rendőrség és a pogárőrség között. A Kábítószer Egyeztető Fórum meett, ameynek a működésének hatékonyságán is javít az önkormányzat, új Szervezett Bűnözés eeni rendszeres Fórumot áít fe, ameynek feadatává a szervezett bűnözés eeni hatékony önkormányzati közvetett eszközök kidogozását teszi. Az önkormányzat hagyományosan gondot fordított arra, hogy a városrész rendőrmegtartó erejét növeje és szinten tartsa. A kerüet vezetése ezt a továbbiakban is fontosnak tartja, így erre figyeemme aakítja ki akáspoitikáját ennek érdekében igyekszik szorosra fűzni az önkormányzat és a heyi kapitányság közötti kommunikációs és információs száakat. A rendőrmegtartásra a kerüet - a bűnözés statisztikai számainak emekedése miatt- küönös tekintette van és esz az új cikusban is. KöZLEKEDI~S Útháózat áapota A kerüet útháózata az emút évek során végzett feújításoknak köszönhetően jeentősen megújut és az átagosná jobbnak mondható. Számtaan feújított utca (Bebek utca, Cserkesz utca, Eőd utca, Haom utca, Jegenye utca, Magiádi út, Tündérfürt utca stb.) jeentősen javította a kerüet akóinak éetkörüményeit. Mindezek eenére még mindig vannak oyan közutak, ameyek feújítására égető szükség enne. Az útfeügyeő áta vezetett útnyivántartás aapján a kerüeti tuajdonú és üzemetetésű utcák közü a 12.sz. meéketben fesorot utcák feújítása indokot. A kettős önkormányzati rendszer megkövetei, hogy a kerüeti önkormányzat saját terüetén évő, ugyanakkor a fővárosi kezeésben évő utcák feújítására javasatot tegyen, ietve érdekérvényesítő képességét vesse atba a fővárosi ietékeseknél Éppen ezért e heyütt is kijeenthető, hogy a 13. sz. meéketben fesorot fővárosi kezeésű utak feújítása időszerű, és az önkormányzat javasoja is ezen utak feújításának megkezdését. 18
A kerüetben taáható néhány födút(14. sz. meéket) sziárd burkoatta történő nagymértékben javítaná az ott éő akosság közekedési körüményeit. kiépítése szintén Közekedési szempontbó néhány útszakasz, ietve csomópont kiemehető, ameyek szűk áteresztő képességük vagy a forgaomirányító ámpák nagy száma és eseteges összehangoatansága miatt komoy fennakadásokat okoznak a közúti közekedésben, főeg a reggei és déutáni csúcsidőszakban(15. sz. meéket). Az önkormányzat a kezeésében évő utak feújítására páyázatokat nyújt be az Új Széchenyi Terv keretein beü, ietve részetes tervet dogoz ki arra, hogy 5, 1 O és 20 éven beü meyik kezeésében évő utakat ke és miyen módon, mekkora kötségge feújítani. Az 5 éven beü feújítandó utak istája meéketben taáható. Kerékpárutak Az önkormányzat tervei között szerepe a kerékpárutak meghosszabbítása több irányban is. Reméhetőeg több páyázati forrás is nyíik a céra közejövőben. A kerékpárutak meghosszabbítását ugyanis uniós vagy hazai áami kötségvetési források híján az önkormányzat nem tudná finanszírozni. Az aapvetően a heyi pogárok éetminőségét javító intézkedés beeiik az önkormányzat céjaiba, hiszen a sportoás és az egészséges éetmód közvetett és közveten támogatása a Kőbányai Önkormányzat hagyományosan fontosnak tartott feadata. Parkoás Az önkormányzat a jövőben fizetős övezetek kiaakítását tervezi a kerüet terüetén, mey aó természetesen a kerüet akói mentességet kapnak. A fizetős parkoás a egtöbb kerüetben azért kerü bevezetésre, mert aheyi forgaom és a parkoó autók száma arányaiban jóva magasabb, mint a parkoóheyek száma. Kőbányán ezze szemben kerüetüzemetetési feadatok eátását ehetetenítik e a kerüeten kívürő nagy számban érkező és a kerüet terüetén eparkot járművek, küönösen az Örs vezér tér környékén, az eső fizetős parkoóövezetet ezért szükséges kijeöni. A közei jövőben cészerű megvizsgáni, ho vannak a kerüetnek azon további pontjai, aho hasonó probémákka szembesünek a akók, ietve aho ugyanezen megodássa a probémát ehet kezeni. Összességében azonban a parkoási rendszert úgy ke kiaakítani, hogy annak működtetése ne egyen veszteséges. KERÜLETI ZÖLDFELÜLETEK NAGYSÁGA ÉS ARÁNYA Kőbánya tejes terüete 32,49 km2. Tejes zödfeüet a keretövezeti besoroás aapján 9,138 km2 (28, 1 %), meybő kezeésbe 8,60 km2 (26,5 %) tartozik. A zödfeüeten beü a temetők nagysága: 3,05 km2 (9, 14 %). Az önkormányzati kezeésű terüetek közü2,30 km2 (26, 7%) közpark, 6,3 km2 (73,3 %) közkert. önkormányzati Az önkormányzat figyeemme van arra, hogy a akó-, ipari és zödövezetek határai Kőbánya terüetén jeentősen emosódnak, ugyanakkor törekszik arra, hogy a város fejesztése során ezeket a terüeteket 19
eküönítse egymástó. Kőbányán a város szerves fejődése oda vezetett, hogy a akó-, a zödövezetek és az ipari, kereskedemi zónák összecsúsztak: az eredetieg ipari övezetnek számító Kőbánya tejes egészében otthona ett az ipari étesítményekben dogozó munkaerőnek, munkáskerüetté vát, így a akó- és az ipari övezetek eküönítése nem történt meg. A zödövezetek egy része a fővárosban egyedüáó parkokbó, más része a szintén unikáis vot bányaterüetekbő tevődik össze. Mive a zödövezetek, a zödterüetek átszanak a eginkább eküönütnek, a város jeenegi megújítása éppen ezen terüetek mentén aakítható ki. A zöd övezetek megtartása meett a város vezetése eköteezett ameett, hogy - amennyire ehetséges - a akófunkciót és az ipari, kereskedemi funkciót távoítása e egymástó a kerüeten beü. Mive a mintát a zödfeüetek kiemeése adja, így ez a akó és az ipari övezetek kijeöését is jó eküönítheti egymástó. A KÖZTERÜLETEK KEZELÉSE, KIEMEL T FIGYELEMMEL A PARKOKRA ÉS A JÁTSZÓTEREKRE A 2010. évtő a közterüetek tisztán tartásában, üzemetetési feadataiban a közmunka programban részt vevő szeméyek is részt vesznek. Ezze csökkent a közterüetek üzemetetésének fajagos kötsége, ugyanakkor az önkormányzat munkátatóként is feéphet A jövőben az önkormányzat céu tűzi ki a zöd terüetek tisztán tartását, heti rendszerű szemétmentesítését (ez, tekintette a zöd terüetek nagyságára, az önkormányzat számára jeentős mértékű feadatot jeent), ietve a játszóterek foyamatos feújítását a játszótér-stratégia szerint. Az önkormányzat bevezeti a 24 órás parkőrszogáatot a kerüetben. A parkok egyrészrő - a akók visszajezései aapján - sok esetben a bűnözés meegágyai, másrészrő a bűnözéssei közvetenü esetegesen nem érintett zödfeüetek áagát is foyamatosan rontja a szemeteés, vagy a kiheyezett műtárgyak (padok, kukák, stb.) rendetetéseenes hasznáata, rongáása. A zavartaanu hasznáható, ápot zödfeüetek, közparkok megéte és mennyisége átaában a budapesti kerüetek éhetőségének egyik fokmérője. Ennek érdekében a kerüet- kiemekedő szerepet szánva a zödfeüeteknek-24 órás parkőri szagáatot indít e, amey a pogárőrségge és a rendőrségge együttműködve, azoktó azonban eküönüve foyamatosan figyei a parkokat és a zöd közterüeteket A játszóterek számának és minőségének javítására egyaránt tartamaz rendekezést és a jövő évekre javasatot is a tárgyévi kötségvetés.kívánatos a hagyományos játszóterek meett évente egaább egy, ún. mátai típusú játszóteret teepíteni Kőbányán.A játszóterek idő eőtti áagromásának megakadáyozásában szintén komoy szerepe ke egyen a feáítandó parkőrségnek. PINCÉK, BÁNYAGÖDRÖK ÜZEMELTETÉSI FELADAT A Fogamak: Pincék: a mészkő bányászat során kiaakított térszín (föd) aatti üregek, meyek rendszerben heyezkednek e. Bányagödör: esősorban agyagbányászat során ietve mészkőbányászat indító udvaraként kiaakított több méter méységű nyít terüet (meyek jeeneg többnyire huadékka fetötöttek). 20
Jogszabáyi háttér: A feadatokat az "1993. évi XLVIII. törvény a Bányászatró" szabáyozza, meyhez a 20311998. (XII.19.) Karm. rendeet- végrehajtási utasítás kerüt kiadásra. Mindkettőt már többször módosították, így p. 2010-tő már nem a Jegyző, hanem a "Kormány áta kijeöt szerv" végzi a födaatti üregek nyivántartását. A törvény 46. paragrafusa kimondja: "A födaatti tároó térségek megóvásáró a tuajdonosa (kezeője) kötees gondoskodni." Feadatok: - a bányák áapotának foyamatos figyeemme kísérése; - eőírt áag-feüvizsgáat és minősítés evégeztetése bányászati szakértő közreműködéséve; - éet- és baesetveszéyes heyzetek megszüntetése, ennek evégzéséig ietékteeneknek a veszéyeztetett terüetre vaó bejutásának megakadáyozása; - áagmegóvási munkák evégeztetése bányászati szakértő bevonásáva, köteezés esetén az eőírt határidőre; - pinceszeőzök eőírás szerinti eenőrzése, küönös tekintette a térszín feetti részre; - födaatti üregek oxigéntartamának eenőrzése, amennyiben szükséges gépi szeőztetés evégzése; - a bányaterüeten tartózkodók éet- és vagyonbiztonságának biztosítása; - ún. pinceveszéy-ehárítási programhoz szükséges dokumentációk ekészítése; - S1 terüetén évőkútnak és vízszintjének foyamatos eenőrzése; - födaatti üregek hatástávoságának ietve a bányapiér határvonaának meghatározása; - a Gergey bánya tájrendezési feadatainak evégzése, a természeti környezetbe iő kiaakítása; - a hatóságok áta kért adatszogátatási köteezettségek határidőre történő tejesítése, - fetötött bányák feszínmozgásának figyeemme kísérése, - pincék térinformatikai rendszerbe iesztése az ehhez szükségesfemérésse. 21
v. Adópoitika ADÓBEVÉTELEK Megnevezés 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 2010.év parűzésiadó 3 321 948 4 408 732 4 797 776 4 924 766 4 751 892 Teekadó 379 289 548 639 644 640 571 206 706 547 Építményadó 2 034 075 2 091197 2 332 331 2 633 852 2 667 612 Gépjárműadó 443 757 565 906 578 960 543 607 609 878 Idegenforgamiadó 90772 95890 113106 103 420 72678 Osszese n: 6 269 841 7 710 364 8 466 813 8 776 851 8 808 607 Az önkormányzat - tekintette jeenegi stabi kötségvetési heyzetére és az adózók teherviseőképességére -nem szándékozik növeini a heyi székheyű, heyben termeő váaatok adóterheit, sokka inkább arra törekszik, hogy miné több váakozásnak adjon otthont a kerüet, azaz az önkormányzat befektetésösztönző poitikájának részét képezi az a cé, hogy az adófizetők körét bővítse és ne az adóterheket széesítse a már megévő adófizetőin. Az önkormányzat ettő az evtő csak akkor tér e, ha az áami gazdasági heyzet vagy a viágban történő gazdasági-pénzügyi foyamatok oyan irányba tartanak, hogy a kerüeti kötségvetés stabiitása veszéybe kerü. A fentebb már eírt foyamatok fényében azonban ezen váaást középtávon - bár nem kívánatos - szükségesehet feüvizsgáni. A nemrég a Fővárosi Önkormányzatta megosztott bevéteek körébő a kerüetekhez kerüő idegenforgami adó 201 O. végén meghatározott mértéke a kerüetben működő, érintett váakozások visszajezései aapján feüvizsgáatra szaru. Az adámérték vátoztatása a gyakoratban a 2012. évtő kiviteezhető. 22
VI. Munkahevteremtés Az ÖNKORMÁNVZAT MINT MUNKÁLTATÓ A Kőbányai Önkrományzat köze 300 köztisztviseőt, vaamint köze 2300 közakamazottat fogakoztat. A jövőben a páyázatra kiirt új, vagy megüresedett áásheyeket mindenképp kívánatos vaamennyi oyan fórumon meghirdetni, ami a kerüetben éők informáását szogája, hogy - amennyiben van megfeeő képzettségge rendekező kőbányai akos, tudjon jeentkezni. Az önkormányzat ezen kívü eginkább a közmunkaprogramon keresztü ép femunkátatóként. A közmunkának a kormány tervezett intézkedései aapján nagy szerepe ehet a jövőben, hiszen a munkaerőpiacra azááskeresőket a közmunkaprogramon keresztü óhajtja visszavezetni, ietve a szociáis eátórendszeren beü tartani. Miután a közfogakoztatás fetéteei a kormányzat áta determinátak, a kerüet számára az ezze kapcsoatos feadat miné többet és miné eredményesebben páyázni, ameyet az emút években és 2011-ben is sikerre tett.az önkormányzat a közmunkaprogramot összeköti a kerüetüzemetetésse, ameynek részei a közutak kezeése, közparkok és a küönböző egyéb közterüetek üzemetetése. Az ÖNKORMÁNVZAT MINT ÖSSZEKÖTŐ A KERÜLETICÉGEKÉS MUNKAVÁLLALÓK KÖZÖTT A bevezetésben már kifejtettük: Kőbányán erős kontrasztot akot a kerüetbe teepüt számos nagyváaat, és a kerüetben aacsony éetszinvonaon éők, vaamint ááskeresők száma.az önkormányzat ezen a heyzeten nem csak munkátatóként, de a heyi cégek és a munkaváaók között hídként is vátoztatni tud,.mive Kőbányán egyaránt megtaáhatóak a szakképzett munkaerő (ietve a betanítható szakmunkásréteg is), ietve a munkaerőt akamazó magyar és mutinacionáis termeő váaatok, koordinációva, információcseréve az önkormányzat számos kerüeti akos eheyezkedését segítheti. Az önkormányzat a majdani városkártyához teepített internetes és offine fórumok révén heyet biztosít a kapcsoódásra a munkaváaók és a munkaerőt feszívó váaatok között. Az önkormányzat szerepe ebben az esetben a közvetett ösztönzés ehet, éppúgy, mint a közbiztonság megsziárdításában, hiszen az önkormányzat ehetáségei a munkátatóként vaó feépés során korátotak. Látni ke viszont, amit a SWOT anaízis is kimutatott, hogy Kőbánya egyedüáó a fővárosi kerüetek között a heyi cégeket ietően. Az önkormányzat ezért a jövőben onine és offine fórumok segítségéve támogatni fogja a heyi váakozások és a heyi munkaerő egymásra taáását. Ezen ösztönzés egyik eemeként érdemes megvizsgáni a ehetőséget, hogy az önkormányzat a rajta keresztü a kerüeti cégekné eheyezkedett kőbányai munkaváaók közterheinek egy részét egy meghatározott ideig részben vagy egészben megtériti a munkátatónak, amennyiben az garantája bizonyos időre a munkaváaó fogakoztatását. 23
----- --- ~~------------~-------------- -- VII. Várostervezés- Városképvédeem -Városmarketing KERÜLETRÉSZI KÖZPONTOK FUNKCIÓBŐVÍTÉSSEL Budapest Teepüésszerkezeti Terve "Funkcionáis szerkezet" tervapja rögzíti az interrnodáis és egyéb városrészközpontok heyét, vaamint a beterüeti funkcióvátó terüeteket és a városszerkezeti jeentőségű átaakuó terüetek körét is. Kőbánya tekintetében a egjeentősebb a KÖKI interrnodáis csomópont X. kerüeti részére eső, városszerkezeti jeentőségű funkcióvátó terüet. Kisebb jeentőségű a Határ úti metrómegáó környezetében évő fejesztési terüet X. kerüeti része. Kőbánya hagyományos kerüetközpontja a Mázsa tér és környéke fejesztéséve együtt váhat jeentős városrészközponttá. Véeményünk szerint a két terüetrész közü a hagyományos történeti városközponti terüet a hangsúyosabb, kiemeendőbb. Városszerkezetieg jeentősen átaakuó terüetté váhat a Jászberényi út tágabb környezete is. Új metodika aapján az Önkormányzat megkezdte a kerüeti városrendezési szabáyzat készíttetését, ameynek során új, kisebb városrész központok kiaakítására tett javasatok is femerühetnek. 24
'IC&Pp)'tTf}K Qv~íoitáíi []J.~~>:~~~. I ~-~~íki~ ~ CD :~f~ízp<>q.t... DJII ~~iie'rtó$égi~~~~~etiegy.tg md.. Ni!JYi~<>~k6!or!etifej~ ~. ~~'th<:z~#;~~ij~si.furii3;~ ~ ~~ió,-af!6~.........:!.~ ~~ M ~~~~.~~.~úrdtú:án~~-..r~,m ~~t~ké!í)1ö,~.~j:imii.~... AbdSót~icic~iic~,iá&ói.Fióri~~:zúiicém - :~~ií~ ~~~.fö~écii. H ~~.<t\i~~~~~~zé.ng buhda.~. f&#>'6;j"'y~~ VÁROSKÉP ARCULATFORMÁLÁSIIRÁNYELVEK-HELYI ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET ÉS ÉRTÉKVÉDELMI TÁMOGATÁS A Kőbányai Önkormányzat eköteezett a heyi építészeti értékek védeme meett, ezért indokot a heyi értékvédemi rendeet és a normatív szabáyozás kidogozása a védett építészeti értékek megőrzésének támogatásáró. 2003-ban az Önkormányzat ekészíttette a szabáyozási tervve rendekező terüeteken taáható építészeti értékek femérését, de a rendeet nem kerüt efogadásra, ietve az értékvédemi támogatás páyázati forma sem működik még a kerüetben, ezért páyázati úton történő támogatásra eddig nem vot ehetőség. A Kőbánya műeméki védettségű értékeinek jegyzéke a KÖH nyivántartása aapján a 16. sz. meéketben taáható. Az épített környezet aakításáró és védemérő szóó 1997. évi LXXVIII. törvény {Étv.) 57. {1) bekezdése értemében az építészeti örökségnek azok az eemei, ameyek értékük aapján nem részesünek országos egyedi műeméki védeemben, de a sajátos megjeenésükné, jeegzetességükné, teepüésképi vagy teepüésszerkezei értékükné fogva a teepüés szempontjábó kiemekedőek,hagyományt őriznek, az ott ét emberek és közösségek munkáját és kutúráját híven tükrözik, a heyi építészeti örökség részét képezik. A heyi építészeti örökség értékeinek fetárása, számbavétee, védetté nyivánítása, fenntartása, fejesztése, őrzése, védemének biztosítása a teepüési önkormányzat feadata. A heyi védetté nyivánításró vagy annak megszüntetésérő, továbbá a védettségge összefüggő korátozásokró, köteezettségekrő és támogatásokró a teepüési önkormányzat {a fövárosban a fővárosi és a kerüeti önkormányzat is) rendeetben dönthet. A Kerüetfejesztési és Környezetvédemi Bizottság 156/2009. {X.13.) számú határozatában egyetértett azza, hogy az átaános érvényű, normatív szabáyozás érdekében készüjön tanumány az értékvédemi támogatás páyáztatásának eőkészítése céjábó a jeenegi eőírásokró, ejárási szabáyokró, vaamint a gyakorati akamazás ehetőségeirő, amey fetá~a a működtetés fetéterendszerét. Az épített örökség heyi védemének megaapozásáró szóó tanumány és rendeettervezet ekészüt, jeeneg zajik a heyi értékvédemi rendeet meéketét akotó heyi értékvédemi kataszter. ütemének kidogozása. Az értékvédemi kataszter ekészüte után testüeti 25