Konzervációbiológia 1. előadás Bevezetés a természetvédelmi biológiába
Miről lesz szó? A konzervációbiológia tárgyköre és feladata A konzervációbiológia fogalma A konzervációbiológia történeti áttekintése A konzervációbiológia célobjektumai és a felhasznált segédtudományok
A kihalások kora
Szüleink eddigi élete alatt kihalt.. A Föld élővilágának egynegyede A szárazföldi fajok populációja 25, a tengeri állatoké 28, az édesvízieké 29 %-kal csökkent. A tengeri fajok esetében tíz év alatt, 1995 és 2005 között zajlott le a drasztikus csökkenés, míg az óceáni madarak állománya 30 százalékkal fogyatkozott meg a kilencvenes évek közepe óta.
Előrejelzések Élőhelyek eltűnése alapján: 27,000 faj hal ki évente (2022-re a fajok 22%-a kihalhat!) Jelenleg veszélyeztetett fajok alapján: a fajok 14-22%-a kihal a következő 100 évben Az emberiség energia-felhasználása alapján: 70,000-130,000 faj évente
A jelenkori kihalások okai A földtörténet során először egyetlen faj a legfőbb felelős a tömeges kihalásokért Legfontosabb okok: Népességrobbanás, urbanizáció, globalizáció Növény- és állatfajok túlhasznosítása Élőhely-pusztítás, erőforrások kiaknázása Technológiai fejlődés, környezet-átalakítás és környezetszennyezés
A jelenkori kihalások okai A kihalási veszélyeztetettség nagyon nagy mértékű A veszély gyorsuló mértékben növekszik A biodiverzitást veszélyeztető tényezők szinergikusak Ami az élővilágnak rossz az az emberi fajnak is rossz A hatások lokális, regionális és globális léptékeken is érvényesülnek
Norilszk Az orosz Mordor 17,000 ember halála árán épült meg A világ legszennyezettebb, leghidegebb, legélhetetlenebb és legéletveszélyesebb nagyvárosa Épületek 34%-a életveszélyes vagy lakhatatlan Statikai problémák a permafrost miatt Évi 4 millió tonna károsanyag-kibocsájtás Világ kén-dioxid kibocsájtásának 1%-a! Savas esők, szmog
Természetvédelmi biológia Fő céljai: Az emberi tevékenység fajok populációira, társulásokra és ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak vizsgálata Olyan gyakorlati módszerek kidolgozása, amelyekkel megakadályozható a biodiverzitás csökkenése Multidiszciplináris tudomány: ökológia, populációbiológia, taxonómia, biogeográfia és genetika
FIZIKAI KÖRNYEZET Pl. geológia, kémia, fizika TÁRSADALMI KÖRNYEZET Pl. szociológia, közgazdaságtan, filozófia BIOLÓGIAI ALAP- TUDOMÁNYOK Pl. botanika, zoológia, ökológia Természetvédelmi biológia ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK Pl. erdészet, vadgazdálkodás, halászat MEGVALÓSÍTÁSI KÖRNYEZET Pl. tervezés, oktatás, jog, kommunikáció, közegészségügy
Az alapkutatások fontossága A nagypettyes hangyaboglárka esete Angliában Populáció csökkenést hamar felismerték, rezervátumok létrehozása Jelen volt a tápnövény és a hangyák, mégis kipusztult a lepkefaj Utólag kiderítették, hogy a legeltetés felhagyása volt a kihalás hátterében Maculinea arion
A természetvédelmi biológia feladatai A fajok megőrzését szolgáló legjobb stratégiák (best practice) kidolgozása A természetvédelmi területek tervezése A genetikai sokféleséget megőrző tenyésztési programok kidolgozása A természetvédelmi és lakossági igények összeegyeztetése Az eredmények PUBLIKÁLÁSA, megismertetése a kutatókkal, természetvédelmi szakemberekkel, gazdálkodókkal és a nagyközönséggel
Nehézségek Krízistudomány: értékvezérelt és misszióorientált Szigorú időkorlátok, gyors döntések Nem védhetünk mindent prioritások felállítása Érdekkonfliktusok Társadalmi és gazdasági ellenérdekek Miért fizessék az adófizetők a biodiverzitás védelem költségeit? Érdekkonfliktusok közeli érdekszférákkal is (erdészet, vadgazdálkodás, vízgazdálkodás, mezőgazdaság..) Érdekkonfliktusok a természetvédelmen belül Tenni vagy nem tenni? Mit lehet tenni?
Eltérő nézőpontok Leggyakoribb kulcsszavak a TREE folyóiratban
A biodiverzitás értéke Etikai Esztétikai Tudományos, oktatási Gazdasági -> ökoszisztéma szolgáltatások Definíció: mindazok a kézzel fogható és kézzel nem fogható hasznok, amelyeket a természetes és az ember által módosított ökoszisztémák biztosítanak a társadalom részére (Millenium Ecosystem Assessment)
Az ökoszisztéma szolgáltatások ellátó (provisioning) szolgáltatások alapanyagok biztosítása (pl. élelmiszerek, nyersanyagok) szabályozó (regulating) szolgáltatások emberi tevékenység tartós fennmaradásához (pl. klímaszabályozás, beporzás) támogató (supporting) szolgáltatások emberi tevékenység folytatását támogatják (pl. talajképződés, tápanyag körforgás) kulturális (cultural) szolgáltatások (pl. oktatás, rekreáció, művészeti inspiráció)
A biodiverzitás pénzben kifejezett értéke A Föld ökoszisztéma szolgáltatásainak összértéke: 3 billió USD/év (Pimentel et al. 2007) 32 billió USD/év (Costanza et al. 1997)
A természetvédelmi biológia gyökerei Vallási és filozófiai nézetek (buddhizmus, taoizmus, hinduizmus) A természeti katasztrófákat Isten akaratával szembeni ellenszegülésnek veszik Észak-Amerikai indiánok vadászati beavatása A borneói Pennan törzs tagjai elnevezik a fákat és az állatokat
Európai gyökerek Isten a világot az emberért teremtette -> nyugati filozófia fő elve: a természet az ember jólétét szolgáló közeggé alakítható A források korlátlan felhasználása, természetrombolás (rómaiaktól kezdve) Gyarmatosítások -> kimeríthetetlennek tűnő készletek
Európai gyökerek 1769: a francia hatóságok elrendelik, hogy Mauritius szigetén a birtokoknak legalább 25%-a erdősítve legyen Degradált területeken erdőtelepítés XIX. században már szabályozzák az indigó és a cukorgyárak szennyezőanyag-kibocsájtását 1850-es évektől már erdőrezervátumokban gondolkodtak Indiában Felismerés: a természetvédelem gazdasági előnyökkel is járhat
Aggodalom a kihalások miatt.. Bos primigenius Raphus cucullatus
Angliai kihalások Első európai természetvédelmi mozgalmak Természetvédelmi mozgalmak National Trust (1865) Royal Society for the Protection of Birds (1899) Pandion haliaetus Pinguinus impennis Haliaetus albicilla
Első nemzeti parkok létrehozása 1872- Yellowstone NP (USA) 1778- Bogdkhan Uul NP (Mongólia)
Első nemzeti parkok létrehozása Európában első: 1909- Svédország; 9 parkból álló nemzeti park-csoport Magyarországon első: 1973- Hortobágyi NP
A hazai természetvédelem fejlődése 1879. évi erdőtörvény: az első törvény, amely a természet védelmét is szolgálta 1935. második erdőtörvény: már külön fejezet foglalkozik a természetvédelemmel 1938-ban megalakult Kaán Károly elnökségével az Országos Természetvédelmi Tanács 1939: a debreceni Nagyerdő természetvédelmi területté nyilvánítása
A természetvédelmi biológia mint tudomány Michael Soulé 1978-ban megszervezi az első Nemzetközi Konzervációbiológiai Konferenciát 1985-ben megalakul a Society for Conservation Biology A biodiverzitás megőrzése politikai prioritássá vált
A természetvédelmi biológia mint tudomány Tudományos folyóiratok és tudományos ismeretterjesztés
A természetvédelmi biológia Magyarországon Társaságok, szervezetek: MTA Biológiai Osztály, Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete Konferenciák: Ökológus kongresszusok, Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferenciák, természetvédelmi szemináriumok Folyóiratok: Természetvédelmi Közlemények, Tájökológiai Lapok
Mit vizsgáljunk? Melyek azok a globális problémák, amelyeknek a kulcspontja nálunk van? Melyek azok az ökológiai jelenségek, amelyek vizsgálatához Magyarország kiemelkedően jó modellterület lehetne? Melyek azok a kérdéskörök, amelyek elsősorban országos jelentőséggel bírnak, de a vizsgálatuk eddig valamiért mégsem indult el? Melyek azok az ökológiai "dogmák", amelyek revíziója időszerűnek látszik korszerű módszertannal?
Összefoglalás Alapelvek a természetvédelmi biológiában Minden tevékenységünket az evolúciós gondolat jegyében kell végeznünk Az ökológiai rendszerek természetéből adódik az állandó változás Az emberi faj része és része lesz az ökológiai rendszereknek
Összefoglalás Axiómák a természetvédelmi biológiában Az élőlények sokfélesége jó (biofília) A populációk, fajok idő előtti kipusztulása rossz Az ökológiai komplexitás jó Az adaptív evolúció jó A biológiai sokféleségnek immanens értéke van
Ajánlott irodalom Standovár T., Primack R.B. 1998: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 293-389. Margóczi K. 1998: Természetvédelmi biológia. JATE Press.