Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének /2011. (IV. ) önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 14/2006. (04.29.) számú rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 1993. évi LXXVIII. törvény 3. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 14/2006. (04.29.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 5. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (4) Szociális jellegű bérlakást az erre irányuló bérbevételi kérelmek alapján a bizottság által meghatározott elosztási irányelvek figyelembevételével, a Közgyűlés határozata szerint, a bérlőlistára felvettek részére meghatározott időre, első alkalommal egy évre, majd ezt követően, ha a bérlő igazolja, hogy lakbér- és közüzemi díjtartozása nincs, legfeljebb 3 évre lehet bérbe adni. A szociális bérlakásra való jogosultság meglétét 3 évenként, de legkésőbb a bérleti szerződés lejárta előtt 90 nappal a bérbeadónak felül kell vizsgálnia. A szociális bérlakásra való jogosultság vizsgálata során a bérbeadó a bérlő 10. (2) bekezdés c) pontja szerinti hozzájáruló nyilatkozata birtokában a helyi adó adatait is áttekinti. 2. Az Ör. 7. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Ezen lakásokra azon érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkezők pályázhatnak, akik saját költségükön vállalják a műszaki hatóság által előírt átalakítási, felújítási munkálatok elvégzését. 3. Az Ör. 16. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Átmeneti elhelyezés biztosítására lakást csak meghatározott időre, első alkalommal egy évre, majd ezt követően, ha a bérlő igazolja, hogy lakbérés közüzemi díjtartozása nincs, legfeljebb 3 évre lehet bérbe adni. 4. Az Ör. 18. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Garzonházi elhelyezésre olyan érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkező fiatal család jogosult, ahol az egy főre jutó jövedelem ezen rendelet 5. (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt meghaladja és vállalja, hogy évente az egy szerződés után igényelhető éves állami támogatás mértéke felső határának megfelelő összegű kézpénzt előtakarékossági betétben elhelyez. 5. Az Ör. 25. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A bérlő a lakásbérleti szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére lakbért megfizetni, továbbá köteles a 43. szerinti külön szolgáltatások díját az ott szabályozottak szerint, valamint a lakás 43. -ban nem szabályozott közüzemi díjait a szolgáltatók részére megtéríteni.
6. Az Ör. 29. (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: f) az e rendelet 25. (3) bekezdése alapján 6 havi, vagy azt meghaladó külön szolgáltatási vagy közüzemi díjtartozás esetén. 7. (1) Az Ör. 37. -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások használatáért a 38. - ban és a 41. -ban meghatározott kivétellel költségelvű lakbért kell fizetni. (2) Az Ör. 37. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) A bérlőnek és lakáshasználónak a bérleti díjon felül a 43. -ban foglaltak szerint a külön szolgáltatások díját és az illetékes szolgáltatók részére a közüzemi díjakat is meg kell fizetnie. 8. (1) Az Ör. 38. -a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Szociális lakbérre jogosultak az Önkormányzat tulajdonában álló bérbe adott lakások bérlői és bérlőtársai önállóan is a rájuk eső lakbérösszeget illetően az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: a) a lakásokban együtt lakó családtagok egy főre jutó átlagos havi nettó jövedelme a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző hónapban nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedülálló esetében két és félszeresét és b) a lakásban együtt lakó családtagok nem rendelkeznek olyan, forgalomképes ingó- vagy ingatlanvagyonnal, melynek együttes forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50-szeresét. (2) Az Ör. 38. -a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem állapítható meg szociális lakbér annak a bérlőnek, aki: a) lakását részben vagy egészben albérlet, ágybérlet útján vagy más módon hasznosítja, b) a szociális lakbér iránti kérelmében olyan valótlan adatot közöl, amely számára jogosulatlan előnyt jelentene, c) a szociális lakbérre jogosultsága bérbeadó általi vizsgálatához az adótitoknak minősülő helyi adó adatainak megismerése érdekében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCIII. törvény 54. (1) bekezdés c) pontja szerinti hozzájárulást nem adja meg. (3) Az Ör. 38. -a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) A bérlő a részére megállapított szociális lakbér és a költségelvű lakbér különbözetének összegét a Ptk. 232. (3) bekezdése szerinti kamataival együtt köteles visszafizetni, ha megállapítást nyer, hogy a (4) (5) bekezdés szerinti szociális lakbér jogosultságot kizáró ok áll fenn. A bérlőt e kötelezettségéről a szociális lakbér jogosultságot megállapító bérbeadói nyilatkozatban tájékoztatni kell.
(4) Az Ör. 38. -a következő (7) bekezdéssel egészül ki: (7) A bérlő szociális lakbér jogosultságának megállapításáról a bérbeadó a lakbérbeszedéssel megbízott szervet, a Pécs Holding Zrt.-t írásban értesíti, mely alapján a bérlő részére a szociális lakbér összege kerül előírásra. (5) Az Ör. 38. -a következő (8) bekezdéssel egészül ki: (8) A szociális lakbér jogosultság megállapítása iránti kérelem benyújtási határideje minden év november 30-a. A szociális lakbér a következő év január 1-től december 31-ig kerül megállapításra. A határidőn túl benyújtott kérelmek esetén, amennyiben a jogosultság megállapítást nyer, a szociális lakbér a kérelem benyújtását követő második hónaptól biztosítható. 9. Az Ör. 40. (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével a költségelvű lakbért úgy kell megállapítani, hogy fedezze a bérbeadónak az épülettel, az épület központi berendezéseivel, a lakással és a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításait, valamint a bérlakás üzemeltetésének és felújításának költségeit. 10. Az Ör. 53. -a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: (2) Elővásárlási jog illeti meg azt a bérlőt is, aki a bizottság határozatában biztosított, vagy az Ör. 7. -a szerinti műszakilag felújításra szoruló lakások pályázat útján történő hasznosítása során elnyert felújítási jog alapján a vállalt felújítási kötelezettségének három éven belül eleget tett és az üzemeltető által igazolt költségei alapján a bérbeadóval bérleti szerződést kötött. 11. Az Ör. 56. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: (5) Az Ör. 53. (2) bekezdése alapján elővásárlási joggal rendelkező bérlő részéről az igazolt és bérbeszámítással le nem lakott felújítási költség legfeljebb a vételár 10 %-ának mértékéig a vételárba előlegként beszámít. 12. Az Ör. 58. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 58. (1) Az elővásárlásra jogosult személlyel kötött adásvételi szerződésben az Önkormányzat javára öt évre a lakás visszavásárlásának jogát és e jog biztosítására a visszavásárlási jog tartamára elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni és e biztosítékokat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (2) Ha az elővásárlásra jogosult a lakást a 57. (2) bekezdése szerint részletfizetéssel vásárolta meg, az Önkormányzat javára az (1) bekezdésben foglalt biztosítékokon felül az adásvételi szerződésben a vételárhátralék és járulékai erejéig az ingatlanra jelzálogjogot kell alapítani és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni és e biztosítékokat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(3) A vevőnek az Önkormányzat visszavásárlási jogának (1) bekezdés szerinti időtartamára érvényes lakásbiztosítással kell rendelkeznie. Részletfizetésre történő vásárlás esetén, amennyiben a részletfizetési kedvezmény öt évet meghaladó tartamban áll fenn, a vevő lakásbiztosítási jogviszonyának a teljes vételár megfizetésének napjáig fenn kell állnia. 13. Az Ör. 5. (5) bekezdésében az 5 évre szövegrész helyébe a 3 évre szöveg, a 7. (3) bekezdésében a szociális lakbért szövegrész helyébe a költségelvű lakbért szöveg, a 22/A. (7) bekezdésében a PVV Zrt. szövegrész helyébe a Pécs Holding Zrt. szöveg, a 3. (1) bekezdésében és az 55. (1) bekezdésében a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot szövegrész helyébe a Pécs Holding Zrt.-t szöveg lép. 14. Hatályát veszti az Ör. a) 24. (8) bekezdésben Az ellenőrzés időpontja előtt 5 nappal az ellenőr- zés tényéről a bérlőt írásban tájékozatni kell. szövegrész, b) a 29. (1) bekezdés a) pontjában a folyamatos szövegrész. 15. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. (2) A 7. (1) bekezdése és a 8. (1) (4) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba és 2012. január 2-án hatályát veszti. Dr. Páva Zsolt s.k. polgármester Dr. Modrovits Sándor s.k. a jegyzői hatáskörök gyakorlásával megbízott aljegyző Záradék: Elfogadta: a Közgyűlés a i ülésén Kihirdetve: 2011...-én.
A helyi rendelet rendelettervezetben szereplő módosítását a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. -ában foglaltaknak megfelelően eljárva az alábbiak szerint indokolom: Általános indokolás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló14/2006. (04.29.) számú rendelet módosításáról szóló /2011. (IV. ) önkormányzati rendeletéhez Az önkormányzat költségvetésének készítése során nyilvánvalóvá vált, hogy a lakásgazdálkodási keret amely a 4300 db önkormányzati bérlakás kezelésére, a lakás ingatlanok értékének megőrzésére, valamint a 3200 lakásigénylési kérelemmel rendelkező család kérelmének megoldására szolgál nem nyújt fedezetet valamennyi feladat megoldására. Az önkormányzati lakásgazdálkodás helyzetének javítása és rendezése, az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal való gazdálkodás jelen gazdasági helyzethez igazítása, az önkormányzati lakásgazdálkodás megreformálása, a lakásmobilitás elősegítése, valamint a lakásra váró családok helyzetének mielőbbi megoldása céljából vált szükségessé a 6 évvel korábban megalkotott, az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 14/2006. (04.29.) számú rendelet jelen módosítása. Részletes indoklás Az 1. -hoz A szociális bérlakások bérbeadása a jogosultak részére bérlőlista esetén eddig 5 évre történt. Tekintettel arra, hogy a lakásbérlők egy része már a bérbeadás kezdetén felhalmoz lakbér- és közüzemi díjhátralékot, a nagyobb összegű tartozás felhalmozásának megelőzése érdekében javasolja a módosítás, hogy az első alkalommal egy évre, majd amennyiben a bérlő igazolja, hogy nincs lakbér- és közüzemi díjtartozása, akkor kerülne sor a három évre történő bérbeadásra. A szociális bérlakás bérbeadása előtt a vagyoni helyzet vizsgálatánál a leendő bérlő hozzájáruló nyilatkozata alapján a helyi adó adatainak áttekintésére a Népjóléti, Sport és Lakás Referatúra a lakások bérbeadója jogosultságot szerez, így kizárható, hogy a szociális bérlakás bérleti jogához olyan személy jusson hozzá, aki nem jogosult szociális bérlakásra. A 2. -hoz A tervezet a pályázati lehetőséget a kizárólag az érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkezők részére biztosítaná annak érdekében, hogy az Önkormányzatnál nyilvántartott, megoldandó elhelyezésű kérelmezők száma csökkenjen.
A 3. -hoz Az önkormányzati lakásokra fizetendő lakbér- és egyéb közüzemi díjhátralék felhalmozódásának elkerülése céljából az átmeneti elhelyezés biztosítása során is minden újonnan megkötendő lakásbérleti szerződés első alkalommal egy évre, majd amennyiben a bérlő igazolja, hogy nincs lakbér, illetve közüzemi díjtartozása, három évre kerülne megkötésre. A 4. -hoz A garzonházi elhelyezéseknél új javaslatként előtakarékossági megállapodás megkötése lesz az elhelyezés feltétele, mely reményeink szerint garanciát biztosít arra, hogy az öt év előtakarékoskodás lejártát követően a kérelmezők saját erőből lakást tudnának venni, és az így felszabaduló garzonházi lakások a lakásgazdálkodás során ismét bérbe adhatókká válnak. Az 5. -hoz A tervezet rögzíti, hogy a bérlő a lakásbérleti szerződésben meghatározott lakbéren felül a köteles a külön szolgáltatások díját (lépcsőház takarítás, lifthasználat, stb.), valamint a lakásokra fennálló közüzemi díjakat a szolgáltatók felé megfizeti. Ezen rendelkezésekre azért van szükség, mert a bérlők egy része a jelenleg hatályos rendelet szerinti felmondási okként szereplő 6 havi vagy azt meghaladó lakbértartozást megfizeti, azonban a szolgáltatók felé (különösen PÉTÁV Kft. felé) tetemes hátralékot halmoz fel. Ez a rendelkezés lehetővé teszi a bérleti szerződés Lt. 24. (1) bekezdés b) pontja szerinti (jogszabályban előírt lényeges kötelezettségét nem teljesíti) felmondását abban az esetben is, ha a bérlőnek lakbértartozása nincs, azonban egyéb közüzemi vagy külön szolgáltatási díjtartozása áll fenn. A 6. -hoz A tervezet új felmondási okként szabályozza a 6 havi vagy ezt maghaladó külön szolgáltatási vagy közüzemi díjtartozást, összhangban a 4. -ban foglaltakkal. A 7. -hoz A jelenleg hatályos rendelet egységesen szociális lakbért állapít meg az önkormányzati lakásokra, kivétel a művész-, vendégtanári és sportolói lakások, melyek bérlői jelenleg is költségelvű lakbért fizetnek. A költségelvű lakbér alkalmas arra, hogy az üzemeltető lakásokra ráfordított költségei megtérüljenek. A határozott idejű bérleményeknél időről-időre felülvizsgálatra kerülnek a bérlők jövedelmi viszonyai, azonban a határozatlan idejű bérleményeknél erre nincs lehetőség.
Ezért javasoljuk, hogy az újonnan megkötendő lakásbérleti szerződések esetén a rendelet módosítás hatályba lépését követően, a meglévő lakásbérleti szerződések esetében pedig 2012. január 1-i bevezetéssel az Önkormányzat állapítson meg rendeletben költségelvű lakbért minden önkormányzati bérlakásra azzal a feltétellel, hogy a bevezetés előtt minden bérlő kérheti a szociális lakbér megállapításának lehetőségét, amennyiben igazolja, hogy jövedelmi viszonyai megfelelnek a szociális lakbér megállapításához szükséges feltételeknek. A költségelvű lakbér alkalmas arra, hogy az üzemeltető lakásokra ráfordított költségei megtérüljenek, ezért az Önkormányzat tulajdonában álló lakások használatáért 2012. január 1-től költségelvű lakbért kell fizetni. A rendelet önkormányzati lakások lakbérének mértékét és a lakbér megállapításának feltételeit tartalmazó V. fejezetében is rögzítésre kerül, hogy a bérlőnek és lakáshasználónak a bérleti díjon felül a külön szolgáltatások (lépcsőház takarítás, lifthasználat) díját és az illetékes szolgáltatók (PÉTÁV, E.ON, BIOKOM) részére a közüzemi díjakat is meg kell fizetniük. A 8. -hoz A tervezet szerint azon bérlők, akik jövedelmi, vagyoni viszonyaik alapján szociális lakbérre jogosultak, egyénileg kérhetik a bérbeadótól a szociális lakbér megállapítását. A szociális lakbérjogosultság részletes szabályait, a jogosultságot kizáró okokat, a jogalap nélkül biztosított szociális lakbér visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket és a lakbérelőírás szabályait e szakasz tartalmazza. A 9. -hoz A költségelvű lakbérnek fedezetet kell nyújtania arra, hogy az üzemeltetőnek az épülettel, az épület központi berendezéseivel, a lakással, és a lakásberendezésekkel kapcsolatos ráfordításai, az egyéb általános költségei is megtérüljenek. Ezen kívül a költségelvű bérleti díjnak fedeznie kell a bérlakás üzemeltetésének és felújításának költségeit is. Ez természetesen nem jelent piaci lakbért és hasznot sem tartalmaz. A 10. -hoz Az elővásárlásra jogosultak körét bővítené a tervezet azon bérlőkkel, akik pályázat útján elnyerték a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, lelakott, felújításra váró, szoruló bérlakások bérleti jogát vagy a lakás felújítására a bizottságtól lehetőséget kaptak. A Rendelet 7. -a alapján pályázatra meghirdetett rossz műszaki állapotú lakásokat a pályázó saját költségen felújítja, majd a felújítás elvégzését követően adja bérbe az Önkormányzat a bérlő részére. Ha a bérlő a vállalt felújítási kötelezettségének eleget tesz, vele a bérleti szerződés megkötésre került három éven belül, akkor a lakás részére elidegeníthetővé válik. Az elidegenítésre szánt lakásokat a Közgyűlés jelöli ki, a bérbeadói jogok gyakorlójának javaslata alapján, a műszaki felmérést pedig a kezelő, ill. üzemeltető szervezet a Pécs Holding Zrt. végzi.
A 11. -hoz Ezen új szabály lehetőséget biztosít arra, hogy a lakást felújító elővásárlási joggal rendelkező bérlők lakásra fordított igazolt és bérbeszámítással le nem lakott felújítási költségeinek egy része a vételárba vételárelőlegként beszámításra kerüljön. A beszámításra azonban legfeljebb a vételár 10 %-ának megfelelő összeg erejéig kerülhetne sor. Az Önkormányzat ezzel a konstrukcióval csökkentheti a rossz állapotú szociális bérlakás állományát, és mindezeken túl pénzügyi, gazdasági és műszaki előnyökkel is járhat a konstrukció bevezetése. Látható tehát a koncepció előnye mind az Önkormányzat mind pedig a bérlő, azaz a potenciális tulajdonos szempontjából is. A 12. -hoz Annak érdekében, hogy a tervezett önkormányzati lakásértékesítéssel valóban kizárólag az elővásárlásra jogosult lakásbérlők szerezhessenek tulajdonjogot, a hatályos normaszövegben megjelölt, kizárólag a részletvételhez kapcsolt, a vételárhátralék megfizetésének garanciájául szolgáló biztosítékon túl a tervezet szerint a rendelkezési jogot korlátozó jog kerülne biztosításra az Önkormányzat, mint eladó javára: az adásvételi szerződésben az Önkormányzat javára 5 évre visszavásárlási jog és ennek biztosítására, a visszavásárlási jog tartamára elidegenítési és terhelési tilalom kerülne rögzítésre és e jogokat (terheket) az ingatlan-nyilvántartásba is be kell majd jegyeztetni. A tervezet összhangban a rendelkezési jog korlátozásával az értékesített lakásra kötelezővé teszi a vevő számára, hogy érvényes lakásbiztosítással rendelkezzen. Ennek tartama a visszavásárlási jog tartamával megegyezik; részletvétel esetén, ha a részletfizetési kedvezmény tartama öt évnél hosszabb, a biztosítási jogviszonynak a teljes vételár kiegyenlítéséig fenn kell állnia. A 13. -hoz A tervezet e szakaszban a lakásbérleti szerződés meghosszabbításának tartamát a jelenleg hatályos 5 évről 3 évre csökkenti, a pályázat útján bérbe adott lakások tekintetében is a költségelvű lakbér megállapítását rendeli a jelenleg hatályos szociális lakbér helyett, továbbá a a lakáskezelő gazdasági társaság névváltozását rögzíti. A 14. -hoz A tervezet e szakasza a rendelet módosítás céljának és normatartalmának megfelelő hatályvesztéseket tartalmaz. A bérleményellenőrzés során az ellenőrzés időpontja előtt 5 nappal történő írásbeli tájékoztatás nincs összhangban a Lakástörvény szövegével, ahhoz képest megszorítást jelent, ezért kikerül a rendeletből.
A bérleti jogviszony felmondási okainak szabályozásánál pedig a 6 havi folyamatos tartozás helyébe 6 havi tartozás kerül, azaz nem a tartozás ideje, hanem összege lesz a szerződés bérbeadó általi megszüntethetőségének egyik oka. A folyamatos megszorítás tehát kikerül a normaszövegből, annak a jelenleg következmények nélküli gyakorlatnak a megszüntetése érdekében, hogy a bérlők egy része, megszakítva a tartozást, egy havi bérleti díjat kifizetett, majd tatozását tovább halmozta. A 15. -hoz E szakasz a rendelet hatályba lépéséről és a technikai deregulációról rendelkezik.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2006. (04.29.) számú rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről a 40/2007. (11.30.), a 49/2007. (12.28. ), a 20/2008. (06.02.), az 50/2008. (12.15.), a 43/2009. (11.30.), a 35/2010. (XI.22.), a 37/2010. (XII.07.), a 8/2011. (II.21.), valamint a /2011. (IV ) önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetben Pécs Megyei Jogú város Önkormányzatának Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. (1) bekezdésében (továbbiakban: Lt.) kapott felhatalmazás alapján az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről és elidegenítéséről az alábbi rendeletet alkotja: ELSŐ RÉSZ A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő lakásra ideértve a garzonházakban, a nyugdíjasházban, a fecskeházban lévő lakást, az önkormányzat vállalata, intézménye rendelkezése alatt álló lakásokat illetőleg lakrészt és a szükséglakást is (továbbiakban együtt: lakás). I. Fejezet A NÉPJÓLÉTI ÉS SPORT BIZOTTSÁG 1 HATÁSKÖRE ÉS FELADATAI 2. A Népjóléti és Sport Bizottságnak 2 (továbbiakban: bizottság) a lakásokkal kapcsolatosan az alábbi hatáskörei és feladatai vannak: a) javaslatot tesz a szociális lakások bérlőlistájára, b) dönt rendkívüli élethelyzetben szociális bérlakás bérleti szerződésének soron kívüli megkötéséről, c) dönt átmeneti elhelyezés alapján bérleti szerződés megkötéséről, bérbe adott lakás helyett másik lakás bérbeadásáról d) dönt szociális bérlakás cseréjéről, e) dönt átmeneti elhelyezés biztosításáról, szociális bérlakás bérleti jogának határozott idejű meghosszabbításáról, f) dönt a jogcímnélküli lakáshasználók lakáshasználati jogának rendezéséről, 1 Módosította a 35/2010. (XI.22.) Ör. 21. (1) bekezdése. Hatályos 2010. 11. 22-től. 2 Módosította a 35/2010. (XI.22.) Ör. 21. (1) bekezdése. Hatályos 2010. 11. 22-től.
g) javaslatot tesz a Közgyűlésnek pályázatok kiírásának feltételeire, elbírálására, h) előkészíti a Közgyűlés hatáskörébe tartozó előterjesztéseket, i) javaslatot tesz a Közgyűlésnek az üresen álló felújításra szoruló lakások pályázati feltételeinek kidolgozására, j) javaslatot tesz a Közgyűlésnek az önkormányzati tulajdonú lakások hasznosításának formáira és eszközeire, k) javaslatot tesz a Közgyűlésnek az önkormányzati tulajdonú lakások éves felújítási címlistájára, l) javaslatot tesz a Polgármesternek az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról, m) javaslatot tesz a Polgármesternek, illetőleg a Közgyűlésnek önkormányzati tulajdonú lakások értékesítésére, értékesítésre kijelölésre illetve, lakások visszavásárlására, n) javaslatot tesz a Közgyűlésnek a lakások lakbérének (piaci, költségelvű, szociális) mértékére, o) dönt az értékesítési eljárás során beérkező igazolási kérelmekről p) dönt nyugdíjasházi lakás bérbeadásáról r) 3 jóváhagyja a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ által az utógondozói lakás bérlőjének jelölt személyekre vonatkozó javaslatot. s) 4 dönt művész, sportolói és vendégtanári lakások bérbeadásáról a szakmai bizottságok javaslata alapján. A bérbeadói jogok gyakorlása 3. (1) A Közgyűlés a bérbeadói jogok gyakorlásával és kötelességek teljesítésével a Polgármesteri Hivatal erre feljogosított szervezeti egységét, a Népjóléti, Sport és Lakás Referatúrát 5 (továbbiakban: bérbeadó), az üzemeltetési feladatokkal a Pécs Holding Zrt.-t 6 (továbbiakban: üzemeltető) bízza meg. (2) Az (1) bekezdés nem érinti a Közgyűlés azon jogát, hogy a tulajdonosi jogát közvetlenül gyakorolja. (3) A bérbeadói jogokat és az üzemeltetési feladatokat gyakorló szervek külön megállapodás alapján - kötelesek egymással együttműködni. 3 Beiktatta a 40/2007. (11.30.) Ör. 1. -a. Hatályos 2008. 01. 01-től. 4 Beiktatta a 49/2007. 12.28.) Ör. 2. -a. Hatályos 2008. 01. 01-től. 5 Módosította a 8/2011. (II.21.) Ör. 20 -a. Hatályos 2011. 02. 22-től. 6 Módosította a /2011. (IV.) Ör. 13. -a. Hatályos 2011. 04...-től.
A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI II. Fejezet A LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK JOGCÍMEI 4. (1) Az Önkormányzati tulajdonú lakások az alábbiak szerint adhatók bérbe: a) szociális jelleggel, b) nem szociális jelleggel, c) üresen álló felújításra szoruló lakások pályázat útján történő hasznosítása, d) bérlőkiválasztás, bérlőkijelölés alapján, e) lakásgazdálkodási feladatok keretében (bérlőtárssá nyilvánítás, megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása, bérleti jogviszony folytatása, lakáscsere szerződés jóváhagyása, tartási szerződés létesítése, nem lakás céljára történő bérbeadása, albérletbeadás), f) átmeneti elhelyezés céljára, g) közérdekű feladatok megoldására, h) garzonházi lakás bérbeadása, i) fecskeházi lakás bérbeadása, j) nyugdíjasházi lakás bérbeadása, k) jogszabályi kötelezettség, hatósági határozat, bírói ítélet alapján történő bérbeadás. Szociális jellegű bérlakás bérletére való jogosultság 5. (1) 7 Az a nagykorú magyar, európai uniós, illetve állandó letelepedési engedéllyel rendelkező egyéb külföldi állampolgár jogosult szociális helyzete alapján szociális jellegű bérlakás bérbevételére, akinek az egy főre jutó havi jövedelemadóval csökkentett átlagjövedelme a bérbeadáskor - egyedülálló esetében nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét, - közös háztartásban élők esetében a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum kétszeresét. (2) 8 Nem jogosult szociális bérlakás bérletére az a személy, illetve család, aki a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimum ötvenszeresét meghaladó értékű - beköltözhető - ingatlantulajdonnal, vagyontárggyal vagy vagyoni értékű joggal rendelkezik. 7 Módosította a 40/2007.(11.30.) Ör. 2. -a. Hatályos 2008. 01. 01-től. 8 Módosította a 40/2007.(11.30.) Ör. 2. -a. Hatályos 2008. 01. 01-től.
(3) 9 Szociális jellegű bérlakás bérletére való jogosultság megállapításánál a szociális helyzetet és a vagyoni viszonyokat együttesen kell figyelembe venni. A jövedelmi viszonyokat munkáltatói igazolással, az ingatlanvagyont 1 évnél nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecsléssel kell igazolni, vagyontárgyról, vagy vagyoni értékű jogról nyilatkozatot kell tenni a szociális bérlakás bérbeadása előtt. Az eljárás során a szociális helyzet kivizsgálásánál a Humán Főosztály Területi Szociális Központjai és a bérbeadó együttműködnek. (4) 10 Szociális jellegű bérlakást az erre irányuló bérbevételi kérelmek alapján a bizottság által meghatározott elosztási irányelvek figyelembevételével, a Közgyűlés határozata szerint, a bérlőlistára felvettek részére meghatározott időre, első alkalommal egy évre, majd ezt követően, ha a bérlő igazolja, hogy lakbér- és közüzemi díjtartozása nincs, legfeljebb 3 évre lehet bérbe adni. A szociális bérlakásra való jogosultság meglétét 3 évenként, de legkésőbb a bérleti szerződés lejárta előtt 90 nappal a bérbeadónak felül kell vizsgálnia. A szociális bérlakásra való jogosultság vizsgálata során a bérbeadó a bérlő 10. (2) bekezdés c) pontja szerinti hozzájáruló nyilatkozata birtokában a helyi adó adatait is áttekinti (5) A (4) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén a bérlő kérelmére a bérbeadó a bizottság javaslata alapján a lakásbérleti szerződést 3 évre 11 meghosszabbítja. (6) Szociális helyzet alapján a bérbe adható lakás szobaszámának felső határa: 1-3 fő esetén 2 szoba, 4-6 fő esetén 3 szoba, minden további költöző személy esetén további 1/2 szoba. Nem szociális jellegű bérlakás 6. (1) A bizottság javaslata alapján a Közgyűlés évente meghatározhatja a pályázati eljárással, piaci lakbérért bérbe adható lakások (nem szociális bérlakások) számát és körét, valamint a bérbeadás feltételeit. (2) A beérkezett ajánlattevők közül az eredményes pályázóval a bérbeadó bérleti szerződést köt. Üresen álló, felújításra szoruló lakások pályázat útján történő hasznosítása 7. (1) Az üresen álló és az üzemeltető által a műszakilag gazdaságosan fel nem újítható lakásokról készült címjegyzék alapján a Közgyűlés pályázatot hirdet. 9 Módosította a 40/2007.(11.30.) Ör. 2. -a. Hatályos 2008. 01. 01-től. 10 Módosította a /2011. (IV.) Ör. 1. -a. Hatályos 2011. 04...-től. 11 Módosította a /2011. (IV.) Ör. 13. -a. Hatályos 2011. 04...-től.
(2) 12 Ezen lakásokra azon érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkezők pályázhatnak, akik saját költségükön vállalják a műszaki hatóság által előírt átalakítási, felújítási munkálatok elvégzését Ezen lakásokra azok pályázhatnak, akik saját költségükön vállalják a műszaki hatóság által előírt átalakítási, felújítási munkálatok elvégzését. (3) Az eredményesen pályázóval a bérbeadó 1 évi időtartamú bérleti szerződést köt, mely időtartam alatt a bérlő teljes összegű költségelvű lakbért 13 fizet. Az elvégzett munkák igazolt és elfogadott értéke a lakbér 50%-áig beszámítás alapját képezi. A felújítás alapján megkötött határozott idejű bérleti szerződés olyan időtartamú lesz, amit az elvégzett munkák értéke alapján a bérbeszámítás időtartama indokolttá tesz. (4) 14 A Közgyűlés a pályázati eljárás részletes szabályainak kidolgozására és a beérkezett pályázatok elbírálására a bizottságot hatalmazza fel. Bérbeadás bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján 8. (1) Az önkormányzati lakásra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 685. c) pontjában megjelölt szervezetek és önkormányzati intézmények részére pénzbeli térítésért bérlő-kiválasztási jog biztosítható. A pénzbeli térítés mértéke a lakás mindenkori forgalmi értéke alapján számítandó. A lakás forgalmi értékét ingatlanközvetítői névjegyzékbe felvett értékbecslővel kell megállapíttatni. A lakás forgalmi értékének 30%-a ellenében, legfeljebb 5 évre, a lakás forgalmi értékének 20%-a ellenében legfeljebb 3 évre biztosítható bérlő-kiválasztási jog. (2) A bizottság 15 egyedi kérelem alapján - ha a város gazdasági vagy kulturális érdeke megkívánja - az (1) bekezdésben foglalt fizetési feltételektől eltérhet. (3) 16 A bérlő-kiválasztási jog biztosításáról a bizottság dönt. (4) Amennyiben a bérlőkijelöléssel, bérlőkiválasztással terhelt lakás a jogosultsági idő alatt megüresedik, a bérbeadó a jogosultat e jogának 30 napon belüli gyakorlására szólítja fel. (5) Ha a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás jogosultja a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, úgy a lakás új bérlőjét e rendeletben foglaltaknak szerint a bérbeadó jelöli ki. 12 Módosította a /2011. (IV.) Ör. 2. -a. Hatályos 2011. 04...-től. 13 Módosította a /2011. (IV.) Ör. 13. -a. Hatályos 2011. 04 -től. 14 Módosította a 35/2010. (XI.22.) Ör. 21. (2) bekezdése. Hatályos 2010. 11. 22-től. 15 Módosította a 35/2010. (XI.22.) Ör. 21. (2) bekezdése. Hatályos 2010. 11. 22-től. 16 Módosította a 35/2010. (XI.22.) Ör. 32. c) pontja. Hatályos: 2010. 11. 22-től.
(6) A felszólítás eredménytelensége esetén a lakás üresen állásának ideje alatt felmerülő bérleti és közüzemi díjak a bérlőkijelölés, bérlő-kiválasztás jogosultját terhelik. Lakásgazdálkodási feladatok keretében történő bérbeadás esetei 9. Lakásgazdálkodási feladatok keretében történő bérbeadás alapján létesülő jogviszonyok: a) bérlőtárssá nyilvánítás, b) megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása, c) bérleti jogviszony folytatása, d) tartási szerződés létesítése, e) nem lakás céljára történő bérbeadás. Bérlőtárssá nyilvánítás 10. Önkormányzati lakásra a bérlő és a vele legalább 1 éve állandó jelleggel életvitelszerűen együttlakó házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, valamint szülője a bérbeadóval közös kérelmükre bérlőtársi szerződést köthetnek. Megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása 11. (1) Megüresedett társbérleti lakrész a visszamaradó társbérlő részére abban az esetben adható bérbe, amennyiben az egész lakás az e rendeletben a szociális bérlakás bérbeadása esetén meghatározott jogos lakásigény mértékének felső határát legfeljebb - 5. (5) bekezdés - 1 szobával lépi túl, és a visszamaradó társbérlő legalább két éve a lakásban lakik (2) Amennyiben a 11. (1) bekezdésben foglaltak alapján a megüresedett lakrész nem adható bérbe, úgy a visszamaradó társbérlő részére az általa használt lakrésszel azonos szobaszámú és komfortfokozatú másik lakás bérbeadását kell felajánlani a társbérleti szerződés megszüntetésével egyidejűleg. A bérleti jogviszony folytatása 12. (1) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszonyt azon személy folytathatja, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakik. (2) Nem folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt az a személy, akinek Pécs városában lakástulajdona van, illetve aki önkormányzati lakás bérlője.
(3) A bérleti jog folytatása szempontjából életvitelszerű a lakás használata, ha a kérelmezőnek nincs másik lakása, amelyet ténylegesen rendeltetésszerűen használ és az általa kérelmezett lakás az otthona. Tartási szerződés jóváhagyása 13. (1) A lakásbérleti jogviszony folytatására megkötött tartási szerződéshez a bérbeadó csak akkor járul hozzá ha, a következő együttes feltételek fennállnak: a) az eltartó nagykorú magyar vagy európai uniós állampolgár, rendszeres jövedelemmel rendelkezik és a lakás fenntartásához semmiféle önkormányzati támogatást nem vesz igénybe, és b) az eltartott jövedelmi, vagyoni és egészségi állapota a tartást indokolttá teszi, továbbá c) az együttlakás feltételei biztosítottak. (2) A bérbeadó köteles megtagadni az írásbeli hozzájárulást amennyiben az eltartó Pécs városában lakástulajdonnal, önkormányzati lakás bérleti jogával, illetve már megkötött, a lakásbérleti jog folytatására irányuló tartási szerződéssel rendelkezik. Nem lakás céljára történő bérbeadása 14. (1) Önkormányzati lakás nem lakás céljára a helyi közfeladatok (oktatási, egészségügyi, szociális, művelődési) ellátása céljából adható bérbe a Közgyűlés eseti döntése alapján, lakáspótlási kötelezettség előírása mellett. (2) A lakáspótlási kötelezettség másik lakás tulajdonának önkormányzat részére történő tulajdonba adása, vagy a felhasznált lakás értékének a megfizetése útján teljesíthető. Az albérletbeadás szabályai 15. (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás egy részét, írásbeli szerződéssel, albérletbe adhatja. (2) Szociális jelleggel bérbe adott lakás, garzonházi, nyugdíjasházi és fecskeházi lakás albérletbe nem adható. (3) Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a bérlő lakását vagy annak egy részét hozzájárulása nélkül albérletbe adta, a bérlővel kötött bérleti szerződést jogosult felmondani.
Átmeneti elhelyezés biztosítása 16. (1) Kérelem alapján, indokolt esetben, az 5. (1) bekezdésében előírt feltételek megléte esetén a bizottság dönthet úgy, hogy bérlőlistára kerülésükig átmeneti elhelyezést biztosít az arra rászorulók részére. (2) 17 Átmeneti elhelyezés biztosítására lakást csak meghatározott időre, első alkalommal egy évre, majd ezt követően, ha a bérlő igazolja, hogy lakbér- és közüzemi díjtartozása nincs, legfeljebb 3 évre lehet bérbe adni. (3) Az átmeneti elhelyezés alapján a bérleti jogviszony háromévenként legfeljebb 3 év időtartamra hosszabbítható. A bérleti szerződés addig hosszabbítható meg, amíg a kérelmező: a) bérlőlistára nem kerül, b) lakásgondját önerőből megoldani nem tudja. (4) Az átmeneti elhelyezés céljából bérbe adott lakás bérlőivel az erre irányuló kérelem alapján a Humán Főosztály Területi Szociális Központjának véleményét is kikérve a bizottság döntése alapján a bérbeadó köti meg a bérleti szerződést. (5) Az átmeneti elhelyezés céljára a más célra fel nem használható egy két szobás komfortnélküli, félkomfortos vagy komfortos lakás adható bérbe. Bérbeadás közérdekű feladatok megoldására 17. (1) A Közgyűlés költségelvű lakbér megállapítása mellett művészlakás, sportolói lakás, vendégtanári lakás lakásokat biztosít. (2) 18 A lakások bérlőire meghatározott legfeljebb 3 éves időtartamra az illetékes szakbizottságok tesznek javaslatot a Népjóléti és Sport Bizottságnak 19. A bérbeadásról a Népjóléti és Sport Bizottság 20 határoz. (3) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadható személyeken kívül más személyt nem fogadhat be. (4) A 17. rendelkezései alapján lakást csak olyan személynek lehet bérbe adni, aki Pécs városában lakóingatlan tulajdonjogával nem rendelkezik. 17 Módosította a /2011. (IV.) Ör. 3. -a. Hatályos 2011. 04...-től. 18 Módosította a 49/2007.(12.28.) Ör. 2. -a. Hatályos 2008. 01. 01-től. 19 Módosította a 35/2010. (XI.22.) Ör. 21. (1) bekezdése. Hatályos 2010. 11. 22-től. 20 Módosította a 35/2010. (XI.22.) Ör. 21. (1) bekezdése. Hatályos 2010. 11. 22-től.
A garzonházi lakások bérbeadása 18. (1) A garzonházi lakások fiatal családok átmeneti elhelyezésére szolgáló lakások. (2) 21 Garzonházi elhelyezésre olyan érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkező fiatal család jogosult, ahol az egy főre jutó jövedelem ezen rendelet 5. (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt meghaladja és vállalja, hogy évente az egy szerződés után igényelhető éves állami támogatás mértéke felső határának megfelelő összegű kézpénzt előtakarékossági betétben elhelyez. (3) A garzonházi lakásokra bérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető, melyet a bizottság egy alkalommal legfeljebb 2 évre meghosszabbíthat. (4) A bérlő 5 év eltelte után köteles saját elhelyezéséről gondoskodni. (5) A bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles a lakást kiüresíteni. (6) A garzonházi lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával csak házastársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be. (7) A garzonházban lévő lakások bérlői a lakást nem cserélhetik el. (8) 22 A megüresedő garzonházi lakásokat pályáztatni kell. A pályázati feltételeket a bizottság határozza meg. (9) 23 A benyújtott pályázatokat a bizottság a pályázati idő lejártát követő 30 napon belül bírálja el. (10) Az eredményes pályázókkal a bérbeadó bérleti szerződést köt. A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni az 5 évnél rövidebb garzonházi elhelyezést igénylő és a régebb óta nyilvántartott kérelmezőket. A fecskeházi lakások bérbeadásának különös szabályai 19. A Fecskeház olyan garzonház, melynek bérbeadásáról az erre vonatkozó külön megállapodás alapján a Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: egyetem) és az önkormányzat intézkedik (továbbiakban: Fecskeház). 21 Módosította a /2011. (IV.) Ör. 4. -a. Hatályos 2011. 04...-től. 22 Módosította a 35/2010. (XI.22.) Ör. 32. c) pontja. Hatályos 2010. 11. 22-től. 23 Módosította a 35/2010. (XI.22.) Ör. 21. (4) bekezdése. Hatályos 2010. 11. 22-től.
A Pécsi Tudományegyetem fecskeházi lakások bérlőkijelölésére vonatkozó szabályok 20. (1) Bérlőül jelölhető az egyetemmel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló 35. életévét be nem töltött oktató, aki házastársi vagy igazolt élettársi kapcsolatban él és vállalja, hogy évente a részére bérbe adott lakás előállítási költsége 5 %-ának megfelelő összegű készpénzt előtakarékossági betétben elhelyez. (2) Bérlőül jelölhető továbbá az egyetem házastársi vagy élettársi kapcsolatban élő nappali tagozatos hallgatója is, akiknek az (1) bekezdésben előírt előtakarékosságot vállalnia nem kell. (3) Amennyiben az (1) illetve (2) bekezdésben meghatározott feltételek mellett az egyetem nem tud kellő számú bérlőt jelölni, a fennmaradó lakásokra költségelvű lakbér fizetése mellett az egyetemmel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy is bérlőnek jelölhető. (4) A bérlőkijelölés legfeljebb 5 évi határozott időtartamra történhet. A lakásbérleti jogviszony az 5 év elteltével megszűnik. (5) Ha a bérlő munkaviszonya, illetve a nappali tagozatos hallgató hallgatói jogviszonya az 5 év eltelte előtt szűnik meg, a munkaviszony, illetve a hallgatói jogviszony megszűnésének napján a lakásbérleti jogviszony is megszűnik. (6) A bérlő a lakásbérleti jogviszony megszűnésének napján, de legkésőbb a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő 6 hónapon belül köteles a lakást kiüresítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére visszaadni. Az önkormányzat rendelkezése alatt álló fecskeházi lakások bérbeadásának szabályai 21. (1) A fecskeházi lakásra érvényes bérbevételi kérelemmel rendelkező munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló 35. életévét be nem töltött személy jogosult, aki házastársi vagy igazolt élettársi kapcsolatban él, az egy főre jutó jövedelme e rendelet 5. (1) bekezdésében meghatározott jövedelemhatárt meghaladja és vállalja, hogy évente a részére bérbe adott bérlakás előállítási költsége 5 %-ának megfelelő összegű készpénzt előtakarékossági betétben elhelyez. (2) A fecskeházi lakás határozott időtartamra legfeljebb 5 évre adható bérbe. A lakásbérleti jogviszony az 5 év elteltével megszűnik. A bérlő 5 év eltelte után köteles saját elhelyezéséről gondoskodni.
(3) A bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles a lakást kiüresíteni. (4) 24 Az üres fecskeházi lakásokat évente egyszer pályáztatni kell. A pályázati feltételeket a bizottság határozza meg. (5) 25 A benyújtott pályázatokat a bizottság a pályázati idő lejártát követő 30 napon belül bírálja el. (6) Az eredményesen pályázókkal a bérbeadó bérleti szerződést köt. A pályázatok elbírálása során előnyben kell részesíteni az 5 évnél rövidebb fecskeházi elhelyezést igénylő és a régebb óta nyilvántartott kérelmezőket. A fecskeházi bérlőkre vonatkozó különös szabályok 22. (1) A fecskeházi lakás bérleti jogviszonya nem hosszabbítható meg. A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor elhelyezésre igényt nem tarthat. (2) A bérlő a fecskeházi lakást nem cserélheti el. (3) A fecskeházi lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával csak házastársát és kiskorú gyermekét fogadhatja be. (4) A bérbeadó e rendelet 29. (1) bekezdésében leírt feltételeken túl is jogosult a bérleti jogviszonyt a határozott idő eltelte előtt felmondani, a) ha a bérlő a lakbérfizetési kötelezettségét elmulasztja és kéthavi lakbérhátraléka keletkezik, vagy b) a bérlő a 20. (1) illetve a 21. (1) bekezdésében foglalt előtakarékossági követelményeknek nem tesz eleget. (5) A lakásbérleti jogviszony felmondását követően a bérlő köteles a lakást harminc napon belül kiüresítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni. Az utógondozói / LAKMUSZ / lakások bérbeadásának különös szabályai 22/A. 26 (1) Az utógondozói lakások az állami gondoskodásból nagykorúvá válásuk miatt kikerült fiatal felnőttek átmeneti elhelyezésére szolgáló lakások. (2) Az utógondozói lakás bérbevételére az a fiatal jogosult, akit a lakás bérlőjéül a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ javasolt és a jelölést a bizottság határozatával jóváhagyja. 24 Módosította a 35/2010. (XI.22.) Ör. 32. c) pontja. Hatályos 2010. 11. 22-től. 25 Módosította a 35/2010. (XI.22.) Ör. 21. (4) bekezdése. Hatályos 2010. 11. 22-től. 26 Beiktatta a 40/2007.(11.30.) Ör. 3. -a. Hatályos 2008. 01. 01-től.
(3) Az utógondozói lakásra bérleti szerződés 10 évre köthető, amely egy alkalommal 5 évre meghosszabbítható. (4) Az utógondozói lakás bérlőjének bérleti díjat nem kell fizetnie. (5) A bérlő házastársán és kiskorú gyermekén kívül a lakásba más személyt nem fogadhat be. (6) Az utógondozói házban lévő lakások bérlői a lakást nem cserélhetik el és nem idegeníthetik el, albérletbe, más személy használatába nem adhatják. (7) Az utógondozói lakások üzemeltetésének költségét a Baranya Megyei Közgyűlés Hivatala az üzemeltetőnek (Pécs Holding Zrt. 27 ) fizeti meg. A nyugdíjasházi lakások bérbeadásának különös szabályai 23. (1) A nyugdíjasházi lakások nyugdíjasok, illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt elért személyek határozatlan idejű elhelyezésére szolgálnak. (2) Nyugdíjasházi lakás bérlője az a magyar és európai uniós állampolgár lehet, akinek tekintetében az alábbi együttes feltételek fennállnak : a) nyilvántartott bérbevételi kérelemmel rendelkezik, b) önmaga ellátására képes, c) pécsi önkormányzati bérlakás bérlője és az arra megkötött szerződést közös megegyezéssel megszünteti, d) a lakással kapcsolatos fizetési kötelezettségének teljesítését maga vállalja, e) és a bérlővé jelölésével egészségügyi szempontból a Humán Főosztály egyetért. (3) 28 A (2) bekezdésben foglaltakon felül, az ott írt feltételek mellett, nyugdíjasházi elhelyezést kaphat az a jogosult is, aki nem önkormányzati bérlakás bérlője, és 2.500.000 Ft. használati értéket két egyenlő részletben a bérbeadóval megkötött megállapodás aláírásakor és az azt követő 60 napon belül az Önkormányzat részére megfizet. A használati érték összege a rendelet hatályba lépését követő második év végétől kezdve két évente felülvizsgálatra kerül. (4) A bérlő a nyugdíjasházi lakásba - a házastársa kivételével - más személyt állandó jelleggel a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be. (5) A nyugdíjasházban lévő lakás bérlője lakását csak abban az esetben cserélheti el, amennyiben a leendő bérlő megfelel e rendelet 23. (1) (2) bekezdésében foglaltaknak. 27 Módosította a /2011. (IV.) Ör. 13. -a. Hatályos 2011. 04...-től. 28 Módosította a 43/2009.(11.30.) Ör. 1. -a. Hatályos 2010. 01.01-től.
III. Fejezet A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A bérbeadó jogai és kötelezettségei 24. (1) A bérbeadó a bérlővel írásbeli bérleti szerződést köt, melyről a szerződés másolatának megküldésével az üzemeltetőt értesíti. (2) A bérbeadó az üresen álló lakást - az üzemeltető útján - a komfort fokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni. (3) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek, valamint a falak tisztasági festése megtörtént. (4) A bérlő a lakást az üzemeltető által aláírt leltár és a műszaki szemlét rögzítő jegyzőkönyv alapján veszi át. (5) A bérbeadó a bérleti jogviszony fennállása alatt - az üzemeltető útján - köteles gondoskodni az épületben a tulajdoni hányada mértékéig: a) az épület karbantartásáról, b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagának megőrzéséről, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről. (6) A lakás bérbeadása esetén, a bérbeadó és a leendő bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. A bérleti szerződés megkötésekor létrejött ilyen megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés, a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott költségvetést. (7) A bérlő igazolt és elfogadott költségeit vagy a lakbér fizetésének szüneteltetésével, vagy a lakbérének e költséggel arányos meghatározott idejű mérséklésével számítja be a bérbeadó (8) 29 A bérbeadó jogosult a rendeltetésszerű lakás használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egyszer az üzemeltető képviselőjével - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrizni. 29 A bekezdés utolsó mondatát hatályon kívül helyezte a /2011. (IV.) Ör. 14. a) pontja. Hatálytalan 2011. 04...-től.
A bérlő jogai és kötelezettségei 25. (1) A bérlő a lakásba házastársán, gyermekén, befogadott gyermekének a gyermekén, valamint szülőjén kívül más személyt nem fogadhat be. (2) A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást és a közös használatra szolgáló helyiségeket kötelesek rendeltetésszerűen használni. (3) 30 A bérlő a lakásbérleti szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére lakbért megfizetni, továbbá köteles a 43. szerinti külön szolgáltatások díját az ott szabályozottak szerint, valamint a lakás 43. -ban nem szabályozott közüzemi díjait a szolgáltatók részére megtéríteni. (4) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről. (5) A bérlő a (4) bekezdésben előírt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi. (6) Amennyiben a bérlő a (4) bekezdésben előírt kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, úgy a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja. (7) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhat abban, hogy a bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse. A bérbeadó a megállapodást abban az esetben köti meg, amennyiben a bérlő a szükséges műszaki, hatósági engedélyeket beszerzi. (8) A bérlő által kezdeményezett átalakítási, korszerűsítési munkálatok költségei a bérlőt terhelik. (9) Amennyiben a (7) bekezdésben említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha az átalakítás költségeit a bérbeadó viseli. (10) A bérlő köteles a lakáshoz kapcsolódó és igénybevett közüzemi szolgáltatásokért a szolgáltatónak fizetni, és azokkal szolgáltatási szerződést kötni. (11) A bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Az életvitelszerű lakáshasználat megszűnése után 2 hónappal a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja. 30 Módosította a /2011. (IV.) Ör. 5. -a. Hatályos 2011. 04...-től.
(12) A bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét, annak okát és időtartamát, köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. (13) A 24. (8) bekezdésben foglaltak esetén, a bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles; ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása, valamint a közüzemi fogyasztásmérők cseréjének esetén. IV. Fejezet A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSÉNEK SZABÁLYAI Lakáscsere a bérbeadó közreműködésével 26. (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan idejű lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti úgy, hogy a bérbeadó a bérlő részére a) másik lakást ad bérbe, vagy b) másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy c) másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet. (2) A (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő a) kisebb alapterületű, vagy kevesebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú, b) azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a városon vagy az épületen belüli eltérő fekvésű, illetőleg c) nagyobb szobaszámú, nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kérheti. (3) A határozott idejű bérleti szerződéssel rendelkező szociális bérlakásban lakó bérlő kérelmére igényjogosultságának indokolt megváltozása esetén (család létszámának növekedése) - a bizottság döntése alapján - bérbeadó nagyobb szobaszámú, vagy alapterületű lakást adhat bérbe az eredeti bérleti szerződésben meghatározott ideig. Bérleti jogviszony megszüntetése pénzbeli térítés ellenében 27. (1) Ha a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződése közös megegyezéssel történő megszüntetését kéri, és az általa bérelt lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, kiüresítve a bérbeadónak visszaadja 26. (1) bekezés c.) pontja alapján pénzbeli térítésre tarthat igényt. A pénzbeli térítés mértéke - a lakás komfortfokozata és a bérleti jogviszony időtartama alapján a visszaadott lakás forgalmi értékének az alábbi táblázat alapján számított értéke: