Szervezeti és Működési Szabályzat

Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. 1

Tartalom I. rész A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapjai... 3 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja... 3 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek:... 3 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, közzététele... 3 II. rész A nevelési-oktatási intézményünkre vonatkozó szabályok... 4 1. Általános szabályok... 6 2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás)... 6 3. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje... 7 4. A pedagógusok és pedagógiai munkát segítők munkaidejének szabályozása... 7 5. A tanulók hiányzására vonatkozó igazolás, valamint az épület elhagyásának rendje... 10 6. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési - oktatási intézménnyel 10 7. A Szervezet felépítése... 11 8. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás... 12 9. Az aláírási jogosultság és pecséthasználat és rendje... 13 10. Az intézményvezető vagy igazgatóhelyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje... 13 11. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében... 14 12. A vezetők és az iskolai szülői szervezetek (SZMK) közötti kapcsolattartás formája, rendje... 15 13. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái, rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása... 16 14. Az intézményi tanáccsal és a közalkalmazotti tanáccsal való kapcsolattartásának formája, rendje... 17 15. A szakképző iskola a gyakorlati képzést folytatókkal és a szervezőkkel való kapcsolattartásának formája, rendje... 18 16. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást... 18 17. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje... 21 18. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 22 19. Az intézményi védő, óvó előírások... 25 20. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok és a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend... 25 21. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 27 22. Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása, mely az intézményben mindenki számára kötelező.... 29 23. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 30 24. Az intézmény által támogatott nevelési oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalma, szervezeti formái, időkerete... 31 25. A felnőttoktatás... 32 26. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei... 33 27. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések... 35 28. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel... 38 29. A pedagógiai program megtekinthetőségének szabályozása... 39 30. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje... 39 31. A kiemelt munkavégzés elismerésének szempontjai... 44 32. A tanulóval kapcsolatos döntések közlésének rendje... 45 33. Az iskolai könyvtár működési szabályzata... 46 1.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Gyűjtőköri szabályzat... 49 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat... 52 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Katalógusszerkesztési szabályzat... 54 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Tankönyvtári szabályzat... 55 5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára... 58 11. Záró rendelkezések... 59 III. Mellékletek... 61 1.számú melléklet: A nevelési oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályozása... 61 2. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat... 67 I. Nyilvántartható adatok... 67 II. Adatok továbbítása... 68 III. Titoktartási kötelezettség... 69 IV. Tanügyi dokumentumok papír- és elektronikus alapú kezelésének rendje... 69 3. számú melléklet: Munkaköri leírás minták... 71 2

I. rész A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapjai 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Az újonnan alkotott Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított cél és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: - Az 1992. évi XXXIII. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról és módosításai - A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a fenti törvény végrehajtásáról és módosításai - A 2012. évi I. tv. A Munka Törvénykönyvéről és módosításai - Az 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról és módosításai - 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről és módosításai - 2011. évi CLXXXVII. törvény A szakképzésről és módosításai - 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet - 2011. évi CXII. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - 368/2011. (XII.31.) ÁHT Kormányrendelet - 1997. évi XXXI. tv. gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, közzététele A Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. év december hónap 04. napján fogadta el. A diákönkormányzat és a szülői közösség a jogszabályokban meghatározott kérdésekben az egyetértési és véleményezési jogaikat gyakorolták. Az elfogadott, jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény honlapján (www.nebulokalocsa.hu) tesszük hozzáférhetővé az érdeklődők számára. 3

II. rész A nevelési-oktatási intézményünkre vonatkozó szabályok A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (a) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, tanulóknak, alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. Az intézmény meghatározása Intézmény neve: Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Rövidített név: Kalocsai Nebuló EGYMI Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény működtetője: Kalocsa Város Önkormányzata Székhelye: 6300 Kalocsa, Tompa Mihály u. 10-14. (tel: 06 78 461 667) Telephelye: 6300 Kalocsa, Hosszú Antal u. 23. (tel: 06 78 600 558) Az intézmény évfolyamainak száma: általános iskola: 8 speciális szakiskola: 1+2 készségfejlesztő speciális szakiskola: 4 általános iskolai felnőttoktatás esti rendszerben 8 Vállalt feladataink: 2011/2012-es tanévtől intenzív óvodai terápiás ellátást biztosítunk 7-8 fő, a város különböző óvodáiba járó sajátos nevelési igényű gyermek számára, ennek időtartama napi 3 óra, helyszíne a Zöldfa utcai tagóvoda. A 2011/2012-es tanévtől az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyé válással párhuzamosan intézményünk vállalja a város alap-és középfokú oktatási intézményeiben és óvodáiban tanuló sajátos nevelési igényű tanulók ellátását, a 2013/2014-es tanévtől a Kalocsai Tankerület területén élő sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók ellátását utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésével. Tanulói létszámunk körülbelül 130 fő nappali tagozaton, ebből 20-25 fő középsúlyos értelmi fogyatékos. Engedélyezett létszámkeret: 170 fő. Intézményünkben napközi és tanulószobai foglalkozás vehető igénybe. Tanulócsoportjaink száma és összetétele tanévenként igazodik az igényekhez. Diákjaink kétharmad része bejáró, többségük sokgyerekes, veszélyeztetett, vagy hátrányos helyzetű családból származik. A továbbtanulás lehetősége saját szakiskolai csoportjainkban adott, ahol parkgondozó és textiltermékösszeállító szakmát szerezhetnek tanulóink. Pedagógiai tevékenységeink: - Sajátos nevelési igényű, általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása alsó tagozaton 4

Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. - Általános iskolai felnőttoktatás alsó tagozaton - Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása felső tagozaton Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. - Általános iskolai felnőttoktatás felső tagozaton - Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9. évfolyam) Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. - Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon - Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. - Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon - Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. - Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. - Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. - Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés - Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. - Óvodai nevelésben, alap- és középfokú oktatásban az integrációt segítő utazó szakemberhálózat működtetése Tanulóink a Bács Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottsága, valamint az Országos Szakértői Bizottságok javaslatai alapján kerülnek hozzánk. Ebben az értelemben iskolánk bemenet szabályozott intézmény. 5

Pedagógiai programunkat és ezen belül helyi tantervünket az intézményünkbe járó, valamint köznevelési megállapodás keretében ellátott sajátos nevelési igényű tanulók igényeinek, tanulási sajátosságainak figyelembevételével készítettük. A középiskolás korú tanulásban akadályozott fiatalok speciális szakiskolai, ill. az értelmileg akadályozott fiatalok készségfejlesztő speciális szakiskolai képzésére is lehetőség van intézményünkben. A Kalocsai Nebuló EGYMI vállalta fel a város és vonzáskörzetében a fiatal- és felnőtt korúak általános iskolai esti rendszerű oktatását. Iskolánk életét, így pedagógiai programunkat is átszövi a gyógypedagógiai- segítő, ösztönző, védő szemlélet. Célunk, hogy tanulóink egyedi nevelési szükségleteit kielégítsük, képességeiket a lehető legteljesebben kibontakoztassuk, elsősorban tanulóink társadalmi cselekvőképessége, boldogulása érdekében. 1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az iskolai szülői szervezet (közösség), - a nevelőtestület, - a fenntartó, - az intézményi tanács, - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat, véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az ágazati miniszter rendeletben állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében fel kell tüntetni a központilag meghatározott, illetve a helyileg meghatározott: - iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - szünetek időtartamát, - nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, - nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - iskolai nyílt nap tervezett időpontját - tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját, - előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját. 2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon a Házirendben meghatározott rend szerint tart nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására előzetes kérelem alapján az intézmény vezetője adhat engedélyt. A tanórák rendje a következő: 1. óra 7.45-8.30 szünet 8.30-8.40 2. óra 8.40-9.25 tízórai szünet 9.25-10.45 3. óra 9.45-10.30 szünet 10.30-10.40 4. óra 10.40-11.25 szünet 11.25-11.35 5. óra 11.35-12.20 szünet 12.20-12.30 6. óra 12.30-13.15 szünet 13.15-13.20 7. óra 13.20-14.05 szünet 14.05-14.15 6

8. óra 14.10-14.55 szünet 14.55-15.00 9. óra 15.00-15.45 szünet 10. óra 15.45-16.30 - A Tompa Mihály utca 10-14. szám alatti főépület szorgalmi időben tanítási napokon 7 00 17 15 óráig, a Hosszú Antal utca 23. szám alatti telephely 7 15 15 00 óráig tart nyitva. - A napközi otthon 16 30 óráig vehető igénybe. - A reggeli pedagógusfelügyelet 7 15 órától biztosított. - A tanórák 45 percesek, az első tanítási óra 7 45 órakor kezdődik. A tanulók kötelesek 7 35 -ig az intézménybe beérni. - Az óraközi szünetek ügyeletét a mindenkori beosztás szerint kötelesek a pedagógusok az asszisztensek segítségével ellátni. - A napközi otthonos és menzás tanulók a számukra kidolgozott ebédeltetési rend szerint vehetik igénybe az ebédlőt, pedagógus, asszisztens felügyelete mellett. - Az iskola területén illetve az iskola által szervezett programon a tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. - Az iskolai ünnepélyek, szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az intézményvezető döntése szerint módosulhat. - A munkaidő teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára heti 40 óra, a részmunkaidőben foglalkoztatottak számára a heti 40 óra arányos része. - A nevelőtestület értekezletei a mindenkori éves munkaterv szerinti beosztásban: tanévnyitó, félévzáró, tanévzáró, valamint a félévi és az év végi osztályozó értekezlet. - Minden héten munkaközösségi értekezletet hívunk össze, havonta egy alkalommal intézményi szintű értekezleten veszünk részt. - Szülői értekezletet évente két alkalommal, valamint szükség szerint tartunk (pl: továbbtanulás). - A könyvtár nyitvatartási rendje: - Nyitva tartását minden épület faliújságára ki kell függeszteni. - A könyvtári teendőket heti 10 órában könyvtáros-informatikus látja el. - A tanulók számára heti 4 órában látogatható, ahol könyvek, újságok kölcsönzésére, helyi olvasására, zenehallgatásra, filmvetítésre van lehetőség. 3. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az iskolában szorgalmi időben vezetői ügyelet működik. Az intézményvezető munkáját saját maga által meghatározott a fenntartó utasításainak megfelelő munkabeosztásban végzi. Szorgalmi időben az igazgatóhelyettes vagy az intézményvezető hétfőtől péntekig 7.30 és 16.30 között az intézményben tartózkodik. Amennyiben az összes vezető akadályoztatva van a munkaközösség-vezetők és a közalkalmazotti tanács tagjai biztosítják az ügyeleti időtartam lefedését. 4. A pedagógusok és pedagógiai munkát segítők munkaidejének szabályozása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában szerdai 7

napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 4.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 4.1.A. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák és foglalkozások megtartása b) iskolai sportköri foglalkozások, c) énekkar, szakkörök vezetése, d) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), e) magántanuló felkészítésének segítése, f) utazó gyógypedagógiai feladatellátással összefüggő feladatok (utazás, óralátogatás, tanácsadás). A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 4.1.B A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra és foglalkozásokra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) különbözeti, osztályozó, szakmai vizsgák lebonyolítása, f) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, g) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, h) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, i) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, j) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, k) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, l) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, m) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, n) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, o) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, p) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, q) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, r) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, s) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, 8

t) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, u) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, v) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, w) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 4.2. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: a 4.1.A szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve a e pontban, továbbá bizonyos esetekben a f pontban leírtak a 4.1.B szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: a 4.1.A szakaszban meghatározott tevékenységek közül a a e pontban, továbbá bizonyos esetekben a g pontban leírtak. a 4.1.B szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit a pedagógus maga dönt. 4.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások - A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. - A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus tanmenetei a tanári gépen erre kialakított mappában elérhetőek, de az érdemi helyettesítés érdekében a helyettesítendő tanóra anyagát, esetleg típusfeladatait igyekezzen az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén is biztosított legyen a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladás. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnak. - Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. - A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 4.4. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további 9

feladatokból áll. A napi tevékenység konkrét időtartamát elszámoló dokumentumot köteles a pedagógus legkésőbb a következő hónap szerdáig aláírva leadni. 4.5. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg, illetve készíti el a munkaköri leírásukat. A pedagógiai munkát segítő közalkalmazott közvetlen felettese az igazgatóhelyettes. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével a munkaközösség-vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására. A pedagógia munkát segítők szabadságát elsősorban a tanítási szünetekben, illetve a tanítás nélküli munkanapon kell kiadni. 5. A tanulók hiányzására vonatkozó igazolás, valamint az épület elhagyásának rendje Minden tanuló kötelessége, hogy az iskolai oktatásban képességei szerint rendszeresen, a legjobb tudásával, fegyelmezett magaviselettel vegyen részt. A hiányzások jelzésének rendje: - Az iskolába elinduló, de az iskolába meg nem érkező tanulóért az iskola felelősséget nem tud vállalni, ezért a gondviselő szíveskedjen az első hiányzási napon 10 óráig jelezni a tanuló távolmaradását, annak okát, várható időtartamát. A jelzés történhet telefonon: a 78/461-667-es számon, valamint e- mailben a nebulokalocsa@gmail.com címen. - A távollétből való visszatérés első napján a tanuló köteles a távolmaradás igazolását osztályfőnökének, annak távollétében az intézményegység-vezetőnek bemutatni. A később bemutatott igazolásokat a pedagógus nem köteles elfogadni. - Szülő egy tanévben legfeljebb 3 napot igazolhat. Rendkívüli esetben lehetőség van a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat által kiadott igazolás alapján a távollétet igazoltnak tekinteni. - Az iskolavezetésnek jogában áll az igazolások valódiságát vizsgálni, hamis igazolás gyanúja esetén eljárást kezdeményezni - Az iskolavezetésnek jogában áll elhúzódó, vagy gyakori betegség esetén az iskolaorvos segítségét kérni annak megállapítása érdekében, hogy a tanuló betegsége jelent-e veszélyt tanulótársai állapotára, vagy a szakképző évfolyam folytatására. Az iskola épületét 16 óra előtt orvosi vizsgálat céljából, vagy egyéb okból kifolyólag a 16 év alatti tanuló csak szülő, gondviselő jelenlétében hagyhatja el, illetve az e célra kialakított formanyomtatvány kitöltésével. Az iskola elhagyásához minden esetben szükséges a vezető (intézményvezető, igazgatóhelyettes) engedélye. Amennyiben a szülő kéri a tanuló kíséret nélküli távozását, úgy az intézményből való távozás pillanatától kezdve a felelősség a szülőt terheli. A tanuló engedély nélküli távozásakor (szökésekor) minden 18 év alatti tanuló esetében a rendőrséget kell értesíteni. 6. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési - oktatási intézménnyel A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (c) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Továbbá a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (4) bekezdése, mely értelmében az SZMSZ ben meghatározhatók azok a nevelési oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőnek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: 10

Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben - a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy 7.15 7.45 között és 11.25- tól 16.30-ig, a tanítás rendjének megzavarása nélkül, csak a legszükségesebb időtartamra - szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor, - ügyintézés miatt: o az iskolatitkár fogadóórája alatt: hétfő csütörtök 7.30 9.30 óra között, valamint 13.30 és 14.30. óra között o Utazási igazolványok kezelése érdekében csütörtökön 8.00 10.00 és 15.00 17.00 óráig o Ebédbefizetés miatt csütörtökön 8.00 10.00 és 15.00 17.00 óráig o Fogadó órák alatt Külön engedéllyel és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a tanulót kísérő személy, akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint - minden más személy. A külön engedélyt az intézményvezetőtől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély mellett lehet az intézményben tartózkodni. 7. A Szervezet felépítése A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (d) és (e) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és a szervezeti egységek kapcsolattartási rendjét, formáját, vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás, képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét. Az intézmény székhelye és telephelyei: Központi intézmény (székhely) Telephely címe neve és címe Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Kalocsa, Tompa M. u. 10 14. Kalocsa, Hosszú Antal u. 23. Az intézmény szervezeti felépítése, struktúrája a következő: Szervezeti szintek Összetett iskola Utazó gyógypedagógiai hálózat 1. Magasabb vezetői szint Intézményvezető Igazgatóhelyettes 2. Középvezetői szint Munkaközösség - vezetők Munkaközösség - vezető 3. Alkalmazotti szint Pedagógusok, pedagógusok Pedagógusok, pedagógusok munkáját közvetlenül segítők munkáját közvetlenül segítők 11

Az intézmény feladatai: - általános iskola tanulásban akadályozott gyermekek számára - általános iskola értelmileg akadályozott gyermekek számára - speciális szakiskola - készségfejlesztő speciális szakiskola - általános iskolai felnőttoktatás esti rendszerű munkarenddel - fejlesztő nevelés - oktatás - integráltan ellátott óvodás, általános iskolás- és középiskolás korú sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának segítése 8. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Vezetői szint Szervezeti egység Rendje és formája Intézményvezető Igazgatóhelyettes Napi rendszeres és rendkívüli munkamegbeszélések Értekezletek: tanévnyitó, félévi, tanévzáró, rendkívüli Fogadóóra: szerda 10.00 11.00 óra Egyéb írásbeli kapcsolattartás: beszámoltatás adott feladatról Heti egy alkalommal munkaértekezlet (szerda 8.30-9.30) Óralátogatás, bemutató órák Intézményvezető, igazgatóhelyettes Intézményvezető, igazgatóhelyettes Munkaközösségvezetők Tantestület Munkaközösségvezetők Munkaközösségek munkaközösségi szakmai megbeszélések Munkaközösségek - Munkaközösségi foglalkozás minden hónap első A hét szerdáján 14.30-16.30 óra között - Utazó gyógypedagógiai munkaközösség minden hónap 1. B hét szerdáján 14.30-16-30 óra között - Innovatív és Mentálhigiénés munkaközösség minden hónap 2. B hét szerdáján 14.30-16-30 óra között - Esetmegbeszélések, fegyelmi tárgyalások ideje: minden hónap 2. A hét szerdáján 14.30-16-30 óra között A vezetők közötti feladatmegosztás Feladatot ellátó vezető Ellátandó feladatok a vezetők munkaköri leírása alapján Intézményvezető Intézmény oktató-nevelő munkájának koordinálása, tanügy-igazgatási, munkáltatói feladatok ellátása, szabályzatok készítése, intézmény képviselete, adatszolgáltatások koordinálása. Utazó gyógypedagógiai hálózat működtetése (dokumentáció, szakmai ellenőrzés, kapcsolattartás a partner intézményekkel) Igazgatóhelyettes Intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményvezetői feladatok ellátása Iskolatitkár irányítása, dolgozói távollétek, helyettesítések nyilvántartása, dolgozói dokumentációk vezetése. Vizsgák szervezése, dokumentációja (szakiskola, felnőttoktatási, osztályozó- és 12

javítóvizsgák) Oktatás-nevelés szakmai színvonalának ellenőrzése Helyettesítési rendszer működtetése Tanulói hiányzások nyomon követése, dokumentálása Sajátos nevelési igénnyel és hátrányos helyzettel kapcsolatos dokumentáció vezetése Munkaközösség-vezetők Munkaközösségek szakmai munkájának segítése, ellenőrzése. Tanulói előrehaladás, és a tanítás folyamatának ellenőrzése (tanmenetek, haladási naplók és óralátogatások alapján) 9. Az aláírási jogosultság és pecséthasználat és rendje Aláírási joga az intézményvezetőnek van. Akadályoztatása esetén rendkívül sürgős esetekben, valamint tanulói jogviszonnyal kapcsolatos igazolások esetébe az igazgatóhelyettes is aláírásra jogosult. Pecsétet az alábbi rend szerint lehet használni: 1. számú bélyegzőket (kerek és szögletes) az intézményvezető, 2. számú bélyegzőket az igazgatóhelyettes, 3. számú bélyegzőket iskolatitkár, az ügyeletes tanár a napi utazások igazolására, valamint bizonyítványok, naplók, ellenőrzők, anyakönyv hitelesítése esetén az osztályfőnök használhatják. A használaton kívüli pecsétet el kell zárni. 10. Az intézményvezető vagy igazgatóhelyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (f) és a20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 188. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy igazgatóhelyettes akadályoztatása esetére, a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket meghozni. Az iskola vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az iskola vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezetőhelyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az igazgató - helyettesi feladatokat az érintett terület munkaközösség-vezetője látja el. A vezető, illetve a vezető - helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető - helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 13

11. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A nevelési - oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (k) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételüket a pedagógusok munkájának segítésében. Munkaközösségek Az intézményben folyó nevelő - oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A munkaközösség dönt saját működési rendjéről, és összeállítja éves munkatervét. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslata alapján az intézményvezető bízza meg öt tanévre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. A szakmai munkaközösségek vezetői az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelő - oktató munka tervezését, szervezését, végrehajtását és ellenőrzését. Az intézményben a Nkt. 71. (1) szerint legalább 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget, de legfeljebb 10 szakmai munkaközösség működhet Az intézményünkben a következő szakmai munkaközösségek működnek: - alsó tagozatos munkaközösség - felső tagozatos munkaközösség - szakiskolai munkaközösség - tanórán kívüli elfoglaltságokat koordináló munkaközösség - innovatív munkaközösség - mentálhigiénés munkaközösség - utazó gyógypedagógiai munkaközösség A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje Kapcsolattartás az iskolavezetéssel: A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetőivel való operatív kapcsolattartásért az iskolavezetés részéről felelős az intézményvezető és az igazgatóhelyettes. A vezetők ennek megfelelően: - az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség - vezetők és munkaközösségi tagok szakmai ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat - gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség - vezetőkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges, ezeket az információkat a munkaközösség - vezetők adják át az érintett pedagógusoknak. - havonta egy alkalommal munkaértekezletet tartanak valamennyi munkaközösség részére A munkaközösségek közötti kapcsolattartás - a munkaközösségek közösen állítják össze az iskola éves munkatervét, egymás között felosztják a vállalt feladatokat és kijelölik azok felelőseit - a nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a munkaközösségek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösség - vezetők felelnek, ennek érdekében a munkaközösség - vezetők félévente legalább egy megbeszélést tartanak, melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni iskolai szinten. 14

- az éves munka értékelésében: a munkaközösség - vezetők a félévzáró és tanévzáró értekezleten szóban, valamint írásban beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését - heti egy alkalommal lehetőség nyílik a munkaközösségek közötti team-munkára, esetmegbeszélésre, egyéb aktualitások megbeszélésére, egyeztetésére. A pedagógusok munkájának segítése - javaslatot adnak a szakmai programok és szemléltető eszközök beszerzéséhez, véleményezik az iskolában használt tankönyveket - segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját - szakmai segítséget nyújtanak a pedagógusok számára feladataik ellátásában - segítik a szakirodalom felhasználását és a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését - a munkaközösség - vezetők óralátogatásokon ellenőrzik a helyi tanterv és tanmenet követelményrendszerének megvalósítását, a munkaközösség tagjainak munkafegyelmét - módszertani tanácsokkal, ötletekkel segítik egymás munkáját, szükség szerint esetmegbeszéléseket tartanak 12. A vezetők és az iskolai szülői szervezetek (SZMK) közötti kapcsolattartás formája, rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (g) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és a Szülői Munkaközösség (SZMK) közötti kapcsolattartás formáját, rendjét. A vezetők és a szülői szervezet (SZMK) közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli - az intézményvezetőt, valamint - a szülői szervezet vezetőjét. Az intézményvezető feladata Az intézményvezető feladata, hogy - közvetlenül segítse a szülői szervezet tevékenységét, - a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum, rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, - a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), - a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (iskola épületében). Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, amelyekkel a szülői szervezet élhet: a) vélemény - nyilvánítási jogával, ennek keretében véleményt nyilváníthasson (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (5) bekezdése alapján - a munkaterv, a pedagógiai program, a házirend, valamint az SZMSZ elfogadásával kapcsolatban, - az oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásával kapcsolatban, 15

- a fenntartó közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízatásának visszavonásával kapcsolatos a végleges döntés meghozása előtt, - az iskolai tankönyvellátás rendjéről, annak elfogadása előtt, - a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek megrendeléséről; b) egyetértési jogával, azaz egyetértési jogot gyakorolhat: - az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdésével, - a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések szabályozásával; c) kezdeményezési és javaslattételi jogával, azaz kezdeményezhesse: - egyes kérdésekben az érdemi válaszadást; d) egyéb jogával, különösen hogy - figyelemmel kísérje a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, - tájékoztatást kérjen a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől. A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy - a hatáskörébe utalt jogköreit amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, - megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást, az érintett szerveknek. A kapcsolattartás formái A szülői szervezet és az intézményvezető, valamint az igazgatóhelyettes közötti kapcsolattartás formái jellemzően a következők: - szóbeli személyes megbeszélés, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, - közreműködés az előterjesztések, illetve a jogkörgyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében, az intézményvezető, igazgatóhelyettes részéről, - értekezletek, ülések - szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, - a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, - írásbeli vagy szóbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről. egymás írásbeli vagy szóbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz, - azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), - a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. 13. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái, rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (2) (c) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáit, rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítását. 16

Az intézmény diákönkormányzatának legfőbb szerve a diákönkormányzati tanács, amely osztályonként egy fő diákképviselőből áll. A diákképviselőket az osztályok az osztályfőnöki órán választják meg. A diák - önkormányzati tanács, elnököt és elnökhelyettest választ. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a Diáktanács ülésein, koordinálja, segíti a diákönkormányzat munkáját. A diákönkormányzat ülésein a diákönkormányzatot segítő pedagógus rendszeresen tájékoztatja a diákönkormányzatot a tanulókat érintő kérdésekről. A diákönkormányzat dönt saját működéséről. A házirend elfogadásakor és módosításakor a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. A diákönkormányzat dönt továbbá egy tanítás nélküli munkanap programjáról. Véleményezési jog illeti meg: - az iskolai SZMSZ ben történő szabályozásokkal kapcsolatban, - az iskolai könyvtárral kapcsolatban A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A diákönkormányzatnak biztosított működési feltételek A diákönkormányzat működéséhez közvetlen szükséges helyiség: - terem, - közösségi kulturális programhoz alkalmas helyiség. A helyiség igénybevétele: Időben korlátozott, a következők szerint: tanórán kívüli időben; A diákönkormányzat működéséhez rendelkezésre bocsátott berendezések: - asztalok - székek - technikai berendezések (szükség szerint előre egyeztetett időpontra felelős személy megjelölésével) A berendezések használatával kapcsolatos egyéb előírás: - káreset és rongálás esetén a házirendben meghatározott eljárások; A diákönkormányzat támogatása: - a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezéseit a működése erejéig térítés nélkül használhatja, - a diákönkormányzat kérésre, az intézményvezető beleegyezésével jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is (pl. közgyűlés, egyéb rendezvény, stb.), 14. Az intézményi tanáccsal és a közalkalmazotti tanáccsal való kapcsolattartásának formája, rendje A nemzeti köznevelési törvény alapján a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamara és az intézményfenntartó képviselőiből alakult intézményi tanács a nevelési-oktatási intézménynek a működését érintő valamennyi kérdésben véleményt nyilvánító egyeztető fóruma. Intézményünkben az intézményi tanács tagjai a működtető önkormányzat, a szülői közösség, a tanulói közösség és a tantestület delegált képviselői, 1-1 fő, összesen 4 fő. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az intézményvezető a felelős. 17

Az intézményi tanácsot működési rendjében meghatározott tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az intézményvezető félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző értekezletéről készített jegyzőkönyvet a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül az intézményvezető elküldi. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni az szülői választmány és a diákönkormányzat vezetősége részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az intézményvezető és az igazgatóhelyettesei évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az intézményvezető véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervi feladatok teljesítéséről. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívhatók. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács működési rendje, valamint munkaprogramja határozza meg. 15. A szakképző iskola a gyakorlati képzést folytatókkal és a szervezőkkel való kapcsolattartásának formája, rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 4 (2) (c) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a szakképző iskola a gyakorlati képzést folytatókkal és a szervezőkkel való kapcsolattartásának formáját, rendjét. A parkgondozó szakma 11 12. évfolyamán a gyakorlati képzés a Kalocsai Parkgondozó és Közszolgáltató Nonprofit Kft. - ben folyik. Az erre vonatkozó szerződést (Együttműködési megállapodás) az intézményvezető és a Kalocsai Parkgondozó és Közszolgáltató Nonprofit Kft. vezetője köti meg. A tanulók heti egy alkalommal, (csütörtökön) 7 órában dolgoznak az intézmény (faiskola, üvegház, földraktár, gépműhely), illetve a város területén (Érsekkert, virágágyak, lombtakarítás). A gyakorlati oktatás célja a sikeres szakmunkásvizsgára való felkészítés és a munkára nevelés. Ehhez a felügyeletet egy szaktanár és egy gyógypedagógiai asszisztens biztosítja az iskola részéről, az üzem részéről két részlegvezető vesz részt az oktatásban. A textiltermék-összeállító rész szakképesítés 12. évfolyamának gyakorlati képzése a 2013/2014 es tanévtől a kalocsai PRO TEAM Kft. műhelyében történik. Az erre vonatkozó szerződést (együttműködési megállapodás) az intézményvezető és a PRO TEAM Kft vezetője köti meg. A 11. évfolyamos tanulók az órarendben meghatározottak szerint az intézmény műhelyében dolgoznak. A gyakorlati oktatás célja a sikeres szakmunkásvizsgára való felkészítés, esztétikai nevelés, munkára nevelés. Ehhez a felügyeletet egy szakoktató és az üzem részéről egy részlegvezető látja el. 16. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást 18