Szervezeti és Működési Szabályzat

Átírás

1 Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Kalocsai Nebuló EGYMI) Szervezeti és Működési Szabályzat (utoljára módosítva: augusztus 30.) Legitimációs záradékok A tantestület, a Diákönkormányzat, az SZMK jóváhagyta: A dokumentumban án átvezetett tartalmak: intézmény elnevezése, felnőttoktatás feladatellátás kivezetése, vezetői ügyelet pontosítása, utazó gyógypedagógus feladatainak kiegészítése, ingyenes tankönyvellátás pontosítása, osztályfőnöki feladatot és fejlesztő nevelést-oktatást végzők munkaköri leírásának kiegészítése, szülőkkel való kapcsolattartás (KRÉTA) A dokumentumban án átvezetett tartalmak: 4. sz. függelék munkaköri leírás minták A dokumentumban án átvezetett tartalmak: intézményegység létrehozása, munkaközösségek átalakítása, pedagógus és NOKS bér és bérpótlék szempontrendszere A dokumentumban én átvezetett tartalmak: önkéntesek, gyakorlatot töltő hallgatók benntartózkodása, munkájuk értékelésének rendje, tanulói távollétek igazolásának módja (pontosítás), 1

2 intézményvezető-helyettesek, intézményegység-vezető feladatai, belső önértékelési csoport tevékenysége, viselkedést befolyásoló szerek tiltása, egyéb technikai pontosítások. 2

3 Tartalom I. rész A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapjai A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, közzététele... 5 II. rész A nevelési-oktatási intézményünkre vonatkozó szabályok Általános szabályok A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A pedagógusok és pedagógiai munkát segítők munkaidejének szabályozása A tanulók hiányzására vonatkozó igazolás, valamint az épület elhagyásának rendje A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési - oktatási intézménnyel A Szervezet felépítése A fejlesztő nevelés-oktatásban való részvétel speciális szabályai A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az aláírási jogosultság és pecséthasználat és rendje Az intézményvezető vagy helyettese akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A szülőkkel való kapcsolattartás formája, rendje A vezetők és az iskolai szülői szervezetek (SZMK) közötti kapcsolattartás formája, rendje A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái, rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása Az intézményi tanáccsal való kapcsolattartásának formája, rendje A szakképző iskola a gyakorlati képzést folytatókkal és a szervezőkkel való kapcsolattartásának formája, rendje A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézményi védő, óvó előírások A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok és a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása, mely az intézményben mindenki számára kötelező Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézmény által támogatott nevelési oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalma, szervezeti formái, időkerete Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel A pedagógiai program megtekinthetőségének szabályozása A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A kiemelt munkavégzés elismerésének szempontjai A tanulóval kapcsolatos döntések közlésének rendje Az iskolai könyvtár működési szabályzata sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: Gyűjtőköri szabályzat sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez: Katalógusszerkesztési szabályzat sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ- éhez: Tankönyvtári szabályzat sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ- éhez Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Záró rendelkezések III. Mellékletek számú melléklet: A nevelési oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályozása sz. melléklet: Az intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat I. Nyilvántartható adatok II. Adatok továbbítása III. Titoktartási kötelezettség IV. Tanügyi dokumentumok papír- és elektronikus alapú kezelésének rendje

4 4. számú függelék: Pedagógus munkaköri leírás minták Nevelést-oktatást segítők munkaköri leírása Technikai dolgozók munkaköri leírása sz. melléklet Panaszkezelési szabályzat sz. függelék Értékelési szempontsorok a nevelést-oktatást segítők bére, a pedagógusbér és a pedagógus bérpótlékok differenciálásához sz. függelék A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó helyi értékelési szabályzat

5 I. rész A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapjai 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Az újonnan alkotott Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított cél és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: - Az évi XXXIII. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról és módosításai - A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a fenti törvény végrehajtásáról és módosításai - A évi I. tv. A Munka Törvénykönyvéről és módosításai évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről és módosításai évi CLXXXVII. törvény A szakképzésről és módosításai - 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet évi CXII. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - 368/2011. (XII.31.) ÁHT Kormányrendelet évi XXXI. tv. gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, közzététele Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Kalocsai Nebuló EGYMI) szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzat legújabb módosított változatát az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület év augusztus hónap 30. napján fogadta el, a dokumentum től hatályos. A diákönkormányzat és a szülői közösség a jogszabályokban meghatározott kérdésekben az egyetértési és véleményezési jogaikat gyakorolták. Az elfogadott, jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény honlapján ( ) tesszük hozzáférhetővé az érdeklődők számára. 5

6 II. rész A nevelési-oktatási intézményünkre vonatkozó szabályok A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (a) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, tanulóknak, alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. Az intézmény meghatározása Intézmény neve: Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Kalocsai Nebuló EGYMI) Az intézmény fenntartója és működtetője: Bajai Tankerületi Központ Székhelye: 6300 Kalocsa, Tompa Mihály u (tel: ) Telephelye: 6300 Kalocsa, Hosszú Antal u. 23. (tel: ) Az intézmény vagyonhasznosítást nem végez, igény esetén szerződéskötésre a fenntartó képviselője jogosult. Az intézményben való reklámtevékenység engedélyhez kötött, melyet az intézményvezető írásbeli kérelemre jogosult kiadni. Az intézmény évfolyamainak száma: általános iskola: 8 szakiskola: 1+2 készségfejlesztő iskola: 2+2 fejlesztő nevelés-oktatás: 6-23 éves korig, évfolyamjelölés nélkül Vállalt feladataink: A 2011/2012-es tanévtől az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyé válással párhuzamosan intézményünk vállalja a város alap-és középfokú oktatási intézményeiben tanuló sajátos nevelési igényű tanulók ellátását, ellátásának segítését, a 2013/2014-es tanévtől a Kalocsai Tankerület területén élő sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók ellátását utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésével. Engedélyezett maximális tanulói létszámunk 130 fő nappali tagozaton (tanulói jogviszony keretében). Az utazó gyógypedagógiai hálózat keretében együttműködési megállapodás alapján, tanulói jogviszony létesítése nélkül végezzük a feladatellátást. Intézményünkben napközi és tanulószobai foglalkozás vehető igénybe. Tanulócsoportjaink száma és összetétele tanévenként igazodik az igényekhez. Diákjaink kétharmad része bejáró, többségük sokgyerekes, veszélyeztetett, vagy hátrányos helyzetű családból származik. A továbbtanulás lehetősége saját szakiskolai csoportjainkban adott, ahol parkgondozó és textiltermékösszeállító szakmát szerezhetnek tanulóink. Pedagógiai tevékenységeink: - Általános iskolai tanulók nappali gyógypedagógiai rendszerű nevelése, oktatása alsó tagozaton Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. - Általános iskolai tanulók nappali rendszerű gyógypedagógiai nevelése, oktatása felső tagozaton 6

7 Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. - Nappali rendszerű előkészítő szakiskolai oktatás (9.e évfolyam enyhén értelmi fogyatékos és 9.e +10.e. évfolyam középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára) Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. - Szakiskolai oktatás parkgondozó és textiltermék-összeállító képzésben - Készségfejlesztő iskolai oktatás a kerettanterv szerinti modulokkal - Alap- és középfokú oktatásban az integrációt segítő utazó szakemberhálózat működtetése - Fejlesztő nevelés-oktatás Tanulóink a Bács Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottsága, valamint az Országos Szakértői Bizottságok javaslatai alapján kerülnek hozzánk. Ebben az értelemben iskolánk bemenet szabályozott intézmény. Iskolánk életét, így pedagógiai programunkat is átszövi a gyógypedagógiai- segítő, ösztönző, védő szemlélet. Célunk, hogy tanulóink egyedi nevelési szükségleteit kielégítsük, képességeiket a lehető legteljesebben kibontakoztassuk, elsősorban tanulóink társadalmi cselekvőképessége, boldogulása érdekében. 1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az iskolai szülői szervezet (közösség), - a nevelőtestület, - a fenntartó, - az intézményi tanács, - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat, véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az ágazati miniszter rendeletben állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében fel kell tüntetni a központilag meghatározott, illetve a helyileg meghatározott: - iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - szünetek időtartamát, - nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, - nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - iskolai nyílt nap tervezett időpontját - tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját, - előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját. 2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon a Házirendben meghatározott rend szerint tart nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására előzetes kérelem alapján az intézmény vezetője adhat engedélyt. 7

8 A tanórák rendje a következő: 1. óra szünet óra tízórai szünet óra szünet óra szünet óra szünet óra szünet óra szünet óra szünet óra szünet 10. óra óra A Tompa Mihály utca szám alatti főépület szorgalmi időben tanítási napokon óráig, a Hosszú Antal utca 23. szám alatti telephely óráig tart nyitva. - A napközi otthon óráig vehető igénybe, szükség esetén ig pedagógus felügyeletet biztosítunk. - A reggeli pedagógusfelügyelet 7 15 órától biztosított. - A tanórák 45 percesek, az első tanítási óra 7 45 órakor kezdődik. A tanulók kötelesek ig az intézménybe beérni. - Az óraközi szünetek ügyeletét a mindenkori beosztás szerint kötelesek a pedagógusok az asszisztensek segítségével ellátni. - A napközi otthonos és menzás tanulók a számukra kidolgozott ebédeltetési rend szerint vehetik igénybe az ebédlőt, pedagógus, asszisztens felügyelete mellett. - Az iskola területén illetve az iskola által szervezett programon a tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. - Az iskolai ünnepélyek, szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az intézményvezető döntése szerint módosulhat. - A munkaidő teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára heti 40 óra, a részmunkaidőben foglalkoztatottak számára a heti 40 óra arányos része, mely közalkalmazottak esetében a napi 6 órát meghaladó munkaidő esetén napi 20 perc ebédidőt is magában foglal. - A nevelőtestület értekezletei a mindenkori éves munkaterv szerinti beosztásban: tanévnyitó, félévzáró, tanévzáró, valamint a félévi és az év végi osztályozó, és egyéb, szükség szerint összehívott értekezlet. - A munkaközösségek havonta munkaértekezletet tartanak. - Szülői értekezletet évente két alkalommal, valamint szükség szerint tartunk (pl: továbbtanulás). - A könyvtár nyitvatartási rendje: - Nyitva tartását minden épület faliújságára ki kell függeszteni. - A könyvtári teendőket heti 10 órában könyvtáros-informatikus látja el. - A tanulók számára heti 8 órában látogatható, ahol könyvek, újságok kölcsönzésére, helyi olvasására, zenehallgatásra, filmvetítésre van lehetőség. 3. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az iskolában szorgalmi időben vezetői ügyelet működik. Az intézményvezető munkáját saját maga által meghatározott, a fenntartó utasításainak megfelelő munkabeosztásban végzi. Szorgalmi időben az intézményvezető vagy legalább egy vezetőtársa (intézményvezető-helyettes, intézményegység-vezető) hétfőtől péntekig 7.30 és között, (illetve ameddig tanítási óra, foglalkozás tart az épületben) az intézményben tartózkodik. Amennyiben az összes vezető akadályoztatva van, a 8

9 munkaközösség-vezetők vagy az arra eseti megbízást kapó munkatárs biztosítják az ügyeleti időtartam lefedését. 4. A pedagógusok és pedagógiai munkát segítők munkaidejének szabályozása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti kötelező benntartózkodási idő 32 óra, melytől intézményvezetői engedély alapján lehet eltérni. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában szerdai napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 4.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 4.1.A. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák és foglalkozások megtartása b) iskolai sportköri foglalkozások, c) énekkar, szakkörök vezetése, d) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), e) magántanuló felkészülésének segítése, f) egyéb, tanulóval való közvetlen foglalkozás (tanulószoba, napközi foglalkozás) tartása A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 4.1.B A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra és foglalkozásokra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) különbözeti, osztályozó, szakmai vizsgák lebonyolítása, 9

10 f) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, g) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, h) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, i) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, j) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, k) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, l) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, m) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, n) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, o) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, p) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, q) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, r) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, s) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, t) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, u) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, v) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, w) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. x) utazó gyógypedagógiai feladatellátással összefüggő feladatok (utazás, óralátogatás, tanácsadás) Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: a 4.1.A szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve a e pontban leírtak a 4.1.B szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: a 4.1.B szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról figyelembe véve a köznevelési törvény 62. (5) bekezdésében szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit a pedagógus maga dönt. A feladatellátás zavartalanságának biztosításának érdekében az intézményvezető jogosult a pedagógus számára legfeljebb napi 2 óra, összesen legfeljebb heti 6 óra helyettesítés elrendelésére Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások - A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. - A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus tanmenetei a tanári gépen erre kialakított mappában elérhetőek, de az érdemi helyettesítés érdekében a helyettesítendő tanóra anyagát, esetleg típusfeladatait igyekezzen az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén is biztosított legyen a tanulók 10

11 számára a tanmenet szerinti előrehaladás. A táppénzes iratokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnak. - Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább négy munkanappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. - A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli a nevelő oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja vezetőtársai javaslatainak figyelembe vételével. A pedagógusok szabadságát kivéve pótszabadság - elsősorban a tanítási szünetekben, illetve a tanítás nélküli munkanapon kell kiadni. A pedagógust, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a következő esetekben lehet igénybe venni: - továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés, - a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység, - valamint ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben adják ki A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. A havi tevékenység konkrét időtartamát elszámoló dokumentumot köteles a pedagógus legkésőbb a következő hónap második szerdáig aláírásával hitelesíteni Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg, illetve készíti el a munkaköri leírásukat. A pedagógiai munkát segítő közalkalmazott közvetlen felettese az igazgatóhelyettes. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével a munkaközösség-vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására. A pedagógiai munkát segítők szabadságát elsősorban a tanítási szünetekben, illetve a tanítás nélküli munkanapon kell kiadni. 5. A tanulók hiányzására vonatkozó igazolás, valamint az épület elhagyásának rendje Minden tanuló kötelessége, hogy az iskolai oktatásban képességei szerint rendszeresen, a legjobb tudásával, fegyelmezett magaviselettel vegyen részt. A hiányzások jelzésének rendje: - Az iskolába elinduló, de az iskolába meg nem érkező tanulóért az iskola felelősséget nem tud vállalni, ezért a gondviselő szíveskedjen az első hiányzási napon 10 óráig jelezni a tanuló távolmaradását, annak okát, várható időtartamát. A jelzés történhet telefonon: a 78/ es számon, valamint e- mailben a nebulokalocsa@gmail.com címen. - A távollétből való visszatérés első napján a tanuló köteles a távolmaradás igazolását osztályfőnökének, annak távollétében az intézményvezető-helyettesnek bemutatni. A visszatérést követő 4. naptól bemutatott igazolásokat a pedagógusnak nem áll módjában elfogadni. - Szülő egy tanítási félévben legfeljebb 3 napot igazolhat. Rendkívüli esetben lehetőség van a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat által kiadott igazolás alapján a távollétet igazoltnak tekinteni. Orvos csak egészségi állapottal összefüggő távollétet (betegség, szakorvosi kivizsgálás), hivatalos távollétet az adott hivatalos szerv (rendőrség, gyámhivatal stb) igazolhat. 11

12 - Az iskolavezetésnek jogában áll az igazolások valódiságát vizsgálni, hamis igazolás gyanúja esetén eljárást kezdeményezni - Az iskolavezetésnek jogában áll elhúzódó, vagy gyakori betegség esetén az iskolaorvos segítségét kérni annak megállapítása érdekében, hogy a tanuló betegsége jelent-e veszélyt tanulótársai állapotára, vagy a szakképző évfolyam folytatására. Az iskola épületét 16 óra előtt orvosi vizsgálat céljából, vagy egyéb okból kifolyólag a 16 év alatti tanuló csak szülő, gondviselő jelenlétében hagyhatja el, illetve az e célra kialakított formanyomtatvány kitöltésével. Az iskola elhagyásához minden esetben szükséges a vezető (intézményvezető, igazgatóhelyettes) engedélye. Amennyiben a szülő kéri a tanuló kíséret nélküli távozását, úgy az intézményből való távozás pillanatától kezdve a felelősség a szülőt terheli. A tanuló engedély nélküli távozásakor (szökésekor) minden 18 év alatti tanuló esetében a rendőrséget kell értesíteni. 6. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési - oktatási intézménnyel A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (c) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Továbbá a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (4) bekezdése, mely értelmében az SZMSZ ben meghatározhatók azok a nevelési oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőnek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben - a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy között és tól ig, a tanítás rendjének megzavarása nélkül, csak a legszükségesebb időtartamban - szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor, - a fenntartó, működtető állandó, megbízott vagy közfoglalkoztatott dolgozói, aki a fenntartói vagy működtetői feladatellátás céljából tartózkodnak az intézményben, - ügyintézés miatt: o Ebédbefizetés miatt kijelölt napokon és időtartamban o Fogadó órák alatt Külön engedéllyel és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a tanulót kísérő személy, akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint - minden más személy. Külön engedéllyel, de felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben: - főiskolai hallgató hospitálás és főiskolai terepgyakorlat céljából, - önkéntes munkát vállaló személy (diák és felnőtt egyaránt), Főiskolai, egyetemi hallgató, önkéntes személy számára a fogadó nyilatkozatot az intézményvezetője, a teljesítés igazolását, értékelését csak az intézményvezető által kijelölt személy állíthatja ki. 12

13 A külön engedélyt az intézményvezetőtől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli vagy írásbeli engedély mellett lehet az intézményben tartózkodni. 7. A Szervezet felépítése A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (d) és (e) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és a szervezeti egységek kapcsolattartási rendjét, formáját, vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás, képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét. Az intézmény székhelye és telephelyei: Központi intézmény (székhely) neve és címe Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (OM ) Kalocsa, Tompa M. u Telephely címe Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Fejlesztő Nevelés-oktatást Végző Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Hosszú Antal utcai telephelye (OM ) Kalocsa, Hosszú Antal u. 23. Az intézmény szervezeti felépítése, struktúrája a következő: Szervezeti szintek Általános iskola Szakiskola és Készségfejlesztő iskola Fejlesztő nevelésoktatás Utazó gyógypedagógiai hálózat 1. Magasabb vezetői szint Intézményvezető intézményegység-vezetők, közülük 2 fő egyben intézményvezető-helyettesi feladatokat is ellát 2. Középvezetői szint Munkaközösség - vezetők 3. Alkalmazotti szint Pedagógusok, pedagógusok munkáját közvetlenül segítők Ellátott feladatok: általános iskolai,gyógy pedagógiai nevelésoktatás szakiskolai gyógypedagóg iai nevelésoktatás, készségfejlesztő iskola középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók középfokú oktatása fejlesztő nevelés oktatás Súlyosanhalmozotta n fogyatékos tanulók neveléseoktatása integráltan ellátott általános iskolásés középiskolás korú sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának segítése 13

14 8. A fejlesztő nevelés-oktatásban való részvétel speciális szabályai A fejlesztő nevelés-oktatásban való részvétel 6-23 éves korig, a szakértő bizottság szakvéleményével lehetséges. A tanulók évfolyam nélkül, az állapotuk és életkoruk alapján az intézményvezető és intézményegységvezető döntése alapján kerülnek csoportba sorolásra. Azon tanulók, akik állapotuk, vagy egyéb ok miatt nem tudnak csoportos foglalkozásokon részt venni, a szakértői javaslat alapján egyéni foglalkozásban részesülhetnek. A szülő felelőssége és kötelessége a gyermeke számára az ellátáshoz való hozzáférés biztosítása, otthoni ellátás esetén a fejlesztéshez szükséges feltételek megteremtése. A nappali rendszerű, heti 20 órás csoport működésének főbb szabályai a következők: - Gyülekező: 8:00-tól, foglalkozások 8:30-12:30 - A foglalkozások időtartama napi átlag 45 perc, de lehetőség van az időkeret témakörök, tevékenységtípusok közötti átcsoportosítására - A szülők a foglalkozást tartó szakemberekkel való megegyezés alapján vehetnek részt a foglalkozásokon, egyéb esetekben az arra kijelölt helyen várakozhatnak - A hiányzásokat aznap reggel 8:00-ig kérjük jelezni a es telefonszámon, vagy a nebulokalocsa@gmail.com címen. A hiányzásokról a tanulók állapotára tekintettel igazolást nem kérünk, de amennyiben a csoportvezető úgy látja, hogy indokolatlan mértékű, úgy a gyermekjóléti szolgálathoz, szükség esetén a gyámhivatalhoz fordulni köteles. - A szülő joga, hogy a fejlesztési terv készítésében közreműködjön, annak elkészültekor (12. tanítási hét végén, november végén) azt megismerje, valamint félévkor és tanév végén részletes írásbeli tájékoztatást kapjon a fejlesztési ciklus tevékenységeiről és eredményeiről. 9. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Vezetői szint Szervezeti egység Rendje és formája Intézményvezető Igazgatóhelyettesek Napi rendszeres és rendkívüli munkamegbeszélések Intézményvezető Intézményegységvezető Heti rendszeres és rendkívüli munkamegbeszélések Intézményvezető Tantestület Értekezletek: tanévnyitó, félévi, tanévzáró, rendkívüli Fogadóóra: szerda óra Egyéb írásbeli kapcsolattartás: üzenetek, beszámoltatás adott feladatról Intézményvezető, Munkaközösségvezetők Heti rendszeres és rendkívüli munkamegbeszélése igazgatóhelyettesek Intézményvezető, igazgatóhelyettes Munkaközösségek Óralátogatás, bemutató órák munkaközösségi szakmai megbeszélések Munkaközösségvezetők Munkaközösségek Heti rendszeres és rendkívüli munkamegbeszélése A vezetők közötti feladatmegosztás Feladatot ellátó vezető Ellátandó feladatok a vezetők munkaköri leírása alapján 14

15 Intézményvezető Intézményvezető-helyettesek Utazó gyógypedagógiai hálózat intézményegység vezetője Fejlesztő nevelés-oktatás intézményegység vezetője Szakiskolai, Készségfejlesztő iskolai intézményegység vezetője Munkaközösség-vezetők Intézmény oktató-nevelő munkájának koordinálása, tanügy-igazgatási, munkáltatói feladatok ellátása, szabályzatok készítése, intézmény képviselete, adatszolgáltatások koordinálása. Összintézményi tantárgyfelosztás készítése Oktatás-nevelés szakmai színvonalának ellenőrzése Intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményvezetői feladatok ellátása Iskolatitkár irányítása, dolgozói távollétek, helyettesítések nyilvántartása, dolgozói dokumentációk vezetése. Oktatás-nevelés szakmai színvonalának ellenőrzése Helyettesítési rendszer működtetése Tanulói hiányzások nyomon követése, dokumentálása Sajátos nevelési igénnyel és hátrányos helyzettel kapcsolatos dokumentáció vezetése Vizsgák szervezése, dokumentációja (szakmai, osztályozó- és javítóvizsgák) Utazó gyógypedagógiai hálózat működtetése (dokumentáció, szakmai ellenőrzés, kapcsolattartás a partner intézményekkel) Nyilvántartások vezetése Fejlesztő nevelés-oktatás szakmai és adminisztratív irányítása, kapcsolattartás a család- és gyermekjóléti szolgálattal Szakiskolai, Készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás szakmai és adminisztratív irányítása, kapcsolattartás külső gyakorlati munkahelyekkel. Pályaorientációs nap megszervezése, szakmai anyagigénylések nyomon követése, ellenőrzése, közreműködés a szakmai vizsgák előkészítésében, lebonyolításában. Munkaközösségek szakmai munkájának segítése, ellenőrzése. Tanulói előrehaladás, és a tanítás folyamatának ellenőrzése (tanmenetek, haladási naplók és óralátogatások alapján) 10. Az aláírási jogosultság és pecséthasználat és rendje Aláírási joga az intézményvezetőnek van. Akadályoztatása esetén rendkívül sürgős esetekben, valamint tanulói jogviszonnyal kapcsolatos igazolások esetében az igazgatóhelyettes is aláírásra jogosult. Pecsétet az alábbi rend szerint lehet használni: 1. számú bélyegzőket (kerek és szögletes) az intézményvezető, 2. számú bélyegzőket az intézményvezető-helyettesek, intézményegységvezetők, 3. számú bélyegzőket az iskolatitkár, az ügyeletes tanár a napi utazások igazolására, valamint bizonyítványok, naplók, ellenőrzők, anyakönyv hitelesítése esetén az osztályfőnök, utazási iratok, igazolások hitelesítésére az arra kijelölt munkatársak használhatják. A használaton kívüli pecsétet el kell zárni. 11. Az intézményvezető vagy helyettese akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (f) és a20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 188. (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére, a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket meghozni. 15

16 Az iskola vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az iskola vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezetőhelyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az igazgató - helyettesi feladatokat az intézményegység-vezető, az ő akadályoztatása esetén munkaközösségvezetők látják el. A vezető, illetve a vezető - helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető - helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 16

17 12. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A nevelési - oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (k) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételüket a pedagógusok munkájának segítésében. Munkaközösségek Az intézményben folyó nevelő - oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A munkaközösség dönt saját működési rendjéről, és összeállítja éves munkatervét. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslata alapján az intézményvezető bízza meg öt tanévre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. A szakmai munkaközösségek vezetői az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelő - oktató munka tervezését, szervezését, végrehajtását és ellenőrzését. Az intézményben a Nkt. 71. (1) szerint legalább 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget, de legfeljebb 10 szakmai munkaközösség működhet Az intézményünkben a következő szakmai munkaközösségek működnek: - belső értékelési csoport - osztályfőnöki munkaközösség - szakiskolai és pályaorientációs munkaközösség - tehetséggondozó és rehabilitációs munkaközösség - gyermekvédelmi munkaközösség - intézményközi gyógypedagógiai munkaközösség A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje Kapcsolattartás az iskolavezetéssel: A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetőivel való operatív kapcsolattartásért az iskolavezetés részéről felelős az intézményvezető és az igazgatóhelyettes. A vezetők ennek megfelelően: - az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség - vezetők és munkaközösségi tagok szakmai ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat - gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség - vezetőkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges, ezeket az információkat a munkaközösség - vezetők adják át az érintett pedagógusoknak. - havonta egy alkalommal munkaértekezletet tartanak valamennyi munkaközösség-vezető részére A munkaközösségek közötti kapcsolattartás - a munkaközösségek közösen állítják össze az iskola éves munkatervét, egymás között felosztják a vállalt feladatokat és kijelölik azok felelőseit - a nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a munkaközösségek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösség - vezetők felelnek, ennek érdekében a munkaközösség - vezetők havonta legalább egy megbeszélést tartanak, melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni iskolai szinten. 17

18 - az éves munka értékelésében: a munkaközösség - vezetők a félévzáró és tanévzáró értekezleten szóban, valamint írásban beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését - heti egy alkalommal lehetőség nyílik a munkaközösségek közötti team-munkára, esetmegbeszélésre, egyéb aktualitások megbeszélésére, egyeztetésére. A pedagógusok munkájának segítése - javaslatot adnak a szakmai programok és szemléltető eszközök beszerzéséhez, véleményezik az iskolában használt tankönyveket - segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját - szakmai segítséget nyújtanak a pedagógusok számára feladataik ellátásában - segítik a szakirodalom felhasználását és a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését - a munkaközösség - vezetők óralátogatásokon ellenőrzik a helyi tanterv és tanmenet követelményrendszerének megvalósítását, a munkaközösség tagjainak munkafegyelmét - módszertani tanácsokkal, ötletekkel segítik egymás munkáját, szükség szerint esetmegbeszéléseket tartanak 13. A szülőkkel való kapcsolattartás formája, rendje A szülőnek joga és kötelessége az intézménnyel való szoros együttműködés gyermeke fejlődésének elősegítése érdekében. Ennek személyes formái szülői értekezleteken való részvétel, konzultáció az osztályfőnökkel valamint a gyermek tanító pedagógusokkal, esetkezelések megbeszélései. - Szülői értekezlet: Szülői értekezletre munkarendben rögzítetten évi két alkalommal (tanév eleje, félév), valamint szükség esetén (pl: továbbtanulás, osztályt érintő probléma) kerül sor. - Fogadó óra: Fogadó órák időpontja az iskola folyosóján, valamint a KRÉTA felületén kerülnek kihirdetésre. A szülőnek lehetősége van a pedagógusoktól egyéni fogadó órát is kérni, azonban nem zavarhatja a pedagógust tanórája tartása közben. - Esetkezelések megbeszélései: A szülő gyermeke fegyelmi tárgyalásán, azt megelőző egyeztető tárgyaláson, esetmegbeszélésen köteles személyesen megjelenni. Akadályoztatása esetén az értesítés kiküldését követő 5 munkanapon belül jogosult pótidőpontot kérni. A gyermeke fejlődése érdekében maga is jogosult esetmegbeszélést kezdeményezni, melyet írásbeli kérelemben nyújt be az intézményvezető felé. Az írásbeli kommunikáció elsődleges eszköze a KRÉTA rendszer. Szülő/nagykorú tanuló tanév elején belépési jogosultságot kap az elektronikus rendszerhez, melyért felelősséggel tartozik. A szülő köteles heti rendszerességgel a felületre belépni, gyermeke előrehaladásáról és az intézmény által küldött üzenetekről tájékozódni. A KRÉTA felületet használó szülők kéréseiket és igazolásaikat is a felületen küldik be az intézmény dolgozói felé. Papír alapú tájékoztató füzet kiállítására akkor kerül sor, ha a szülő írásban nyilatkozik, hogy nincs lehetősége a KRÉTA használatára. Ezesetben a szülő heti rendszerességgel köteles aláírásával igazolni, hogy a tájékoztató füzet (ellenőrző) tartalmát megismerte. Köteles továbbá az intézmény felé címzett kéréseit, jelzéseit, a szülői igazolásokat a tájékoztató füzetbe beírva benyújtani. Asszisztens a gyermekről érdemi információt nem szolgáltathat, de üzenet átadására megkérhető. 14. A vezetők és az iskolai szülői szervezetek (SZMK) közötti kapcsolattartás formája, rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) (g) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és a Szülői Munkaközösség (SZMK) közötti kapcsolattartás formáját, rendjét. A vezetők és a szülői szervezet (SZMK) közötti kapcsolattartás rendje 18

19 Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli - az intézményvezetőt, valamint - a szülői szervezet vezetőjét. Az intézményvezető feladata Az intézményvezető feladata, hogy - közvetlenül segítse a szülői szervezet tevékenységét, - a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum, rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, - a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), - a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (iskola épületében). Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, amelyekkel a szülői szervezet élhet: a) vélemény - nyilvánítási jogával, ennek keretében véleményt nyilváníthasson (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (5) bekezdése alapján - a munkaterv, a pedagógiai program, a házirend, valamint az SZMSZ elfogadásával kapcsolatban, - az oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásával kapcsolatban, - a fenntartó közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízatásának visszavonásával kapcsolatos a végleges döntés meghozása előtt, - az iskolai tankönyvellátás rendjéről, annak elfogadása előtt, - a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek megrendeléséről; b) egyetértési jogával, azaz egyetértési jogot gyakorolhat: - az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdésével, - a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések szabályozásával; c) kezdeményezési és javaslattételi jogával, azaz kezdeményezhesse: - egyes kérdésekben az érdemi válaszadást; d) egyéb jogával, különösen hogy - figyelemmel kísérje a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, - tájékoztatást kérjen a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől. A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy - a hatáskörébe utalt jogköreit amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, - megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást, az érintett szerveknek. A kapcsolattartás formái 19

20 A szülői szervezet és az intézményvezető, valamint az igazgatóhelyettes közötti kapcsolattartás formái jellemzően a következők: - szóbeli személyes megbeszélés, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, - közreműködés az előterjesztések, illetve a jogkörgyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében, az intézményvezető, igazgatóhelyettes részéről, - értekezletek, ülések - szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, - a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, - írásbeli vagy szóbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről. egymás írásbeli vagy szóbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz, - azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), - a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. 15. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái, rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (2) (c) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáit, rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítását. Az intézmény diákönkormányzatának legfőbb szerve a diákönkormányzati tanács, amely osztályonként egy fő diákképviselőből áll. A diákképviselőket az osztályok az osztályfőnöki órán választják meg. A diák - önkormányzati tanács, elnököt és elnökhelyettest választ. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a Diáktanács ülésein, koordinálja, segíti a diákönkormányzat munkáját. A diákönkormányzat ülésein a diákönkormányzatot segítő pedagógus rendszeresen tájékoztatja a diákönkormányzatot a tanulókat érintő kérdésekről. A diákönkormányzat dönt saját működéséről. A házirend elfogadásakor és módosításakor a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. A diákönkormányzat dönt továbbá egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat segítséget nyújt az iskolagyűlések megszervezésében. Véleményezési jog illeti meg: - az iskolai SZMSZ ben történő szabályozásokkal kapcsolatban, - az iskolai könyvtárral kapcsolatban A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A diákönkormányzatnak biztosított működési feltételek A diákönkormányzat működéséhez közvetlen szükséges helyiség: - terem, - közösségi kulturális programhoz alkalmas helyiség. A helyiség igénybevétele: Időben korlátozott, a következők szerint: tanórán kívüli időben; 20