1. Főnevek I. A főnév lehet személy, állat, hely vagy tárgy. Minden német főnévnek neme van; lehet hímnemű, nőnemű vagy semlegesnemű. A főneveknek nemük szerint van névelőjük (határozott /a, az/ vagy határozatlan /egy/), der, die vagy das. hímnem nőnem semleges nem a, az der die das egy ein eine ein hímnemű der/ein Elefant az/egy elefánt nőnemű die/eine Giraffe a/egy zsiráf semlegesnemű das/ein Pferd a/egy ló II. A németben minden főnév első betűje nagybetű. Nyisd ki a könyvet bármelyik oldalon és nézd meg, hány főnevet találsz! III. A főneveknek egyes és többes számuk van. A németben többféle módon képezzük a főnevek többes számát. A többes számot mindig a szóval együtt tanuld meg. A névelők (der, die, das) a többes számban die-re változnak. A többes szám jelét a szótárban és a szószedetben a főnév után, zárójelben találod meg. Íme néhány példa: szószedet többes szám der Kuchen (-) sütemény die Kuchen sütemények die Tasche (-n) táska die Taschen táskák das Geschenk (-e) ajándék die Geschenke ajándékok Amikor Umlautot ( ) látsz, jegyezd meg, hová kerül: das Haus ( -er) ház die Häuser házak Nézd meg a könyv végén található szószedetet és tanulmányozd a főnevek többes számát. 2. Névmások A névmások rövid szavak, amelyeket a főnevek helyettesítésére használunk. Íme a német névmások, amelyeket személyek és tárgyak helyett használunk. ich én wir mi du te ihr ti er/sie/es/man ő, ált. alany sie ők Sie Ön A németben az általános alany a man. Néhány példa a használatára. Hier spricht man Deutsch. Man muss viel lernen in der Schule. Itt németül beszélnek. Az iskolában sokat kell tanulni. A hímnemű főnév helyett tehát er-t használunk. Ha a főnév a mondat tárgya, akkor az ihn-t használjuk. Ich habe meinen Taschenrechner verloren. Kannst du ihn beschreiben? Er ist weiß und aus Plastik. Elvesztettem a zsebszámológépemet. Le tudod írni? Fehér és műanyagból van. A sie nőnemű névmást a nőnemű főnevek helyettesítésére használjuk:
Ich habe meine Schultasche verloren. Kannst du sie beschreiben? Sie ist schwarz und aus Leder. Elvesztettem az iskolatáskámat. Le tudod írni? Fekete és bőrből van. A semlegesnemű főnevek helyett az es-t használjuk: Ich habe mein Lineal verloren. Kannst du es beschreiben? Es ist braun und aus Holz. Elvesztettem a vonalzómat. Le tudod írni? Barna és fából van. A többes számú főnevek helyett sie-t használunk: Ich habe meine Eltern verloren. Kannst du sie beschreiben? Sie sind ziemlich alt. Elvesztettem a szüleimet. Le tudod írni őket? Már elég idősek. 3. Az alany és a tárgy helye a mondatban A mondat alanya az a személy vagy tárgy, aki vagy ami az igével kifejezett cselekvést vagy történést végzi, megvalósítja. Az alany alanyesetben van. A mondat tárgya az a személy vagy tárgy, akire a cselekvés irányul. A tárgy általában tárgyesetben van. alany ige tárgy Susan kauft ein Geschenk. Susan ajándékot vásárol. Ich möchte ein Stück Kuchen. Szeretnék egy szelet süteményt. Ich besuche keinen Zoo. Nem megyek állatkertbe. Ich habe keine Zeit. Nincs időm. Nézd meg figyelmesen az alábbi táblázatokat. Attól függően változik a végződés, hogy a szó hímnemű, nőnemű vagy semlegesnemű, illetve hogy a mondat alanya vagy tárgya. hímnem nőnem semlegesnem többes szám alanyeset a, az der die das die (egy)/egy sem (k)ein (k)eine (k)ein -/keine enyém mein meine mein meine tiéd dein deine dein deine övé sein seine sein seine övé ihr ihre ihr ihre miénk unser unsere unser unsere tiétek ihr ihre ihr ihre övék ihr ihre ihr ihre Öné Ihr Ihre Ihr Ihre hímnem nőnem semlegesnem többes szám tárgyeset a, az den die das die (egy)/egy sem (k)einen (k)eine (k)ein -/keine enyém meinen meine mein meine tiéd deinen deine dein deine övé seinen seine sein seine
övé ihren ihre ihr ihre miénk unseren unsere unser unsere tiétek ihren ihre ihr ihre övék ihren ihre ihr ihre Öné Ihren Ihre Ihr Ihre 4. Melléknevek A melléknév egy főnevet jellemez. Néhány példa a Projekt Deutsch 3-ból: klein kicsi nervös ideges lustig vidám freundlich barátságos sportlich sportos gefährlich veszélyes I. Ha a melléknév önmagában áll, akkor nincs végződése: Mein Haus ist klein. Sein Bruder ist nett. Er ist ziemlich groß und gefährlich. Sein Gesicht ist blass. Seine Augen sind rot. A házam kicsi. A bátyja kedves. Elég nagy (termetű) és veszélyes. Az arca sápadt. Piros a szeme. Nézd át a Projekt Deutsch 3-t és keress több példát. II. Ha a melléknév a főnév előtt van, végződést kap. Íme egy táblázat ezekről a végződésekről: alanyeset tárgyeset der rote Planet a vörös bolygó den ersten Blick az első pillantást die unendliche Geschichte a végtelen történet die richtige Nummer a helyes számot das süße Ferkelein az édes kismalac das türkisches Mädchen a török lányt die anderen Gruppen a többi csoport die anderen Jungen a többi fiút ein guter Kumpel egy jó barát einen langen Brief egy hosszú levelet eine tolle egy jó születésnapi eine neue Identität egy új identitást Geburtstagsidee ötlet ein energiesparendes egy energiatakarékos ein junges Mädchen egy fiatal lány Haus házat keine neuen Gebäude egy új épület sem keine alten Gebäude egy régi épület sem III. A birtokviszonyt kifejező melléknevek megmutatják valamiről, hogy hová tartozik: Sein Freund heißt Karl. Sein Haar ist kurz. A barátját Karlnak hívják. Rövid haja van. Seine Freundin hat braune Augen. Ihr Haar ist blond. A barátnőjének barna szeme van. A haja szőke. mein enyém dein tiéd sein övé ihr övé unser miénk euer tiétek ihr övék Ihr Öné A végződés aszerint változik, hogy a főnév milyen nemű:
mein Kopf (hímnemű) mein Knie (semlegesnemű) meine Hand (nőnemű) meine Augen (többes számú) A végződés attól is függ, hogy a főnév a mondat tárgya vagy alanya-e. A 3. pontban bővebben olvashatsz erről. A birtokviszonyt jelző mellékneveket (mein, dein, sein stb.) és a kein-t ugyanúgy ragozzuk, mint az ein, eine, ein-t. IV. Ha a melléknév városnevet tartalmaz, pl. a kölni dóm, a németben -er végződést kap a városnév: der Kölner Dom das Leipziger Informationsamt a kölni dóm a lipcsei információs központ V. Ha összehasonlítást akarsz kifejezni, használd a melléknevek középfokát és a felsőfokát. Ez a táblázat megmutatja, hogyan használd a mellékneveket összehasonlításnál: a melléknév középfoka felsőfoka schön schöner der/die/das schönste klein kleiner der/die/das kleinste teuer teuerer der/die das teuerste alt älter der/die/das älteste groß größer der/die/das größte das schönste Gebäude der größte Bahnhof die teuerste Stadt das berühmteste Schloss die herrlichsten Aussichten a legszebb épület a legnagyobb pályaudvar a legdrágább város a leghíresebb kastély a leggyönyörűbb kilátások Néhány magánhangzó Umlautot kap a közép- illetve a felsőfokban. Ha a közép- és felsőfokú alakok közvetlenül a főnév előtt állnak, felveszik a megfelelő végződést: Leipzig hat den größten Bahnhof in Deutschland. Németország legnagyobb pályaudvara Lipcsében van. 5. Elöljárószók A hely- és egyéb viszonyokat elöljárószókkal fejezzük ki. Ezek megmutatják például, hogy egy személy vagy tárgy hol van, merre megy, milyen viszonyban áll valamilyen másik személlyel, tárggyal vagy céllal. Az elöljárószók tárgy- vagy részes esetet vonzanak. I. Ezeket az elöljárószókat tárgyeset követi: durch für gegen ohne um át, keresztül számára, részére ellen nélkül körül... für meinen Bruder.... a bátyámnak. Ich spare für meine Ferien. A nyaralásra spórolok.
Haben Sie etwas gegen Heuschnupfen? Mit tud adni szénanátha ellen? Nézd végig a könyvet és keress példákat. II. A következő elöljárók részes esetet vonzanak: aus bei gegenüber mit nach seit von zu -ból, -ből -nál, nél szemben, átellenben -val, -vel után, -ba, -be óta -tól, -től, -ról, -ről, -ból, -ből -hoz, -hez, -höz Dein Badetuch ist hinter der Tür. A törülköződ az ajtó mögött van. Die Schule ist vor der Bushaltestelle. Az iskola a buszmegálló előtt van. Wie komme ich zum Museum? Hogyan jutok el a múzeumhoz? Jegyezd meg az összevont alakokat: zu dem zum zu der zur részes eset hímnem nőnem semlegesnem többes szám a, az dem der dem den (a főnév is -n végződést kap) egy (tagadás) (k)einem (k)eine (k)einem - III. A következő elöljárószók után hová? kérdésre tárgyesetet, hol? kérdésre részes esetet használunk. elöljárószó részes esettel tárgyesettel an -on, -en, -ön, mellett, -nál, -nél -ra, -re, mellé, -hoz, -hez, -höz auf -on, -en, -ön -ra, -re hinter mögött mögé in -ba, -be -ban, -ben neben mellett mellé über fölött fölé unter alatt alá vor előtt elé zwischen között közé Jegyezd meg az összevont alakokat: in dem im in das ins an dem am Két példa a részes eset használatára: Die Tiger sind hinter dem Restaurant. A tigrisek az étterem mögött vannak. Sprudel gibt s im Kühlschrank. A hűtőben van ásványvíz. Két példa a tárgyeset használatára:
Ich gehe in die Stadt. Ich bin ins Restaurant gegangen. A városba megyek. Étterembe mentem. 6. Igék Az ige cselekvést fejez ki, pl. kaufen, besuchen, fahren. Az igerag elárulja, ki végzi a cselekvést, az igeidő pedig azt, mikor történik a cselekvés; a múltban, a jövőben vagy a jelenben. főnévi igenév: machen csinál, tesz jelen idő: Was machst du? Mit csinálsz? jövő idő: Was wirst du machen? Mit fogsz csinálni? múlt idő: Was hast du gemacht? Mit csináltál? 7. A jelen idő A jelen idő olyan cselekvést vagy történést fejez ki, amely a beszéd pillanatában történik, vagy általánosságot jelöl. Wir lernen Deutsch. Németül tanulunk. I. Szabályos igék: főnévi igenév kaufen (vásárolni) finden (találni) machen (csinálni) ich kaufe finde mache du kaufst findest machst er/sie/es kauft findet macht wir kaufen finden machen ihr kauft findet macht sie kaufen finden machen Sie kaufen finden machen El tudod mondani a spielen ige ragozását? II. Rendhagyó igék: Jelen időben a rendhagyó igék egyes szám 2. és 3. személyben változnak. Felsoroljuk a rendhagyó igék négy fajtáját: főnévi igenév fahren (utazni) helfen (segíteni) sehen (látni) nehmen (fogni, venni) ich fahre helfe sehe nehme du fährst hilfst siehst nimmst er/sie/es fährt hilft sieht nimmt a ä e i e ie eh im III. A két legfontosabb rendhagyó ige a haben és a sein. haben birtokolni sein lenni
ich habe nekem van ich bin én vagyok du hast neked van du bist te vagy er/sie/es hat neki van er/sie/es ist ő van wir haben nekünk van wir sind mi vagyunk ihr habt nektek van ihr seid ti vagytok sie haben nekik van sie sind ők vannak Sie haben Önnek van Sie sind Ön van Ezeket az igéket megtalálod a 14. oldalon levő keretben. Hány példát találsz rájuk a 14-15. oldalon? IV. Módbeli segédigéknek hívjuk azokat az igéket, amelyeket ha hozzáadunk a mondathoz, plusz információt árulnak el a főigéről, a cselekvésről. Mind rendhagyó ragozásúak, de egy bizonyos minta szerint ragozzuk őket. Íme néhány példa: dürfen Ich darf ins Kino gehen. Elmehetek a moziba. können Er kann springen. Tud ugrani. mögen Was ich gern mag. Amit szeretek. müssenich muss fleißiger arbeiten. Szorgalmasabban kell dolgoznom. sollen Ich soll feste Schuhe tragen. Erős cipőt kellene hordanom. wollen Was wollt ihr machen? Mit akartok csinálni? Keress önállóan néhány példát ezekre. A módbeli segédige a mondat végére kerülő főnévi igenév formájában álló főigéhez kapcsolódik. Ich muss am Dienstag arbeiten. módbeli segédige főige (főnévi igenév alakban) A módbeli segédigék jelenidejű ragozása: dürfen können mögen müssen sollen wollen szabad vmit tenni tud, -hat, -het szeret vmit tenni kell, muszáj kellene, belső kényszer ich darf kann mag muss soll will du darfst kannst magst musst sollst willst er/sie/es darf kann mag muss soll will wir dürfen können mögen müssen sollen wollen ihr dürft könnt mögt müsst sollt wollt sie dürfen können mögen müssen sollen wollen Sie dürfen können mögen müssen sollen wollen V. Az elváló igekötőt a szószedetben vastagon szedve emeltük ki: abfahren elutazni ankommen megérkezni aufstehen felkelni Nézd végig a szószedetet és keress több példát. Jelen időben az igekötő (ab, an, ein, auf) elválik az igétől és a mondat végére kerül: Der Zug fährt um 10 Uhr ab. A vonat 10 órakor indul. Wann kommt der Zug in Frankfurt an? Mikor érkezik a vonat Frankfurtba? akar
Ha a mondatban módbeli segédigét is használunk, az igekötős ige együtt marad és a mondat végére kerül: Ich muss so früh aufstehen! Olyan korán kell felkelnem! VI. Visszaható igék: Ezek az igék a cselekvés hatását hangsúlyozzák magára a személyre. Ezekben a mondatokban visszaható névmást (mich, dich stb.) használunk. A szószedetben a visszaható igék előtt mindig ott áll a sich. Íme néhány visszaható ige: sich duschen zuhanyozni sich setzen leülni sich freuen örülni sich waschen mosakodni Jelen időben így ragozzuk a visszaható igéket: ich wasche mich megmosakszom wir waschen uns megmosakszunk du wäscht dich megmosakszol ihr wascht euch megmosakodtok er/sie/es wäscht sich megmosakszik sie waschen sich megmosakszanak Sie waschen sich (Ön) megmosakszik 8. A jövő idő A jövő idő egy jövőbeli cselekvést fejez ki. A németben kétféleképpen beszélhetünk a jövőről: I. Jelen időt használunk és egy időhatározóval fejezzük ki a cselekvés időpontját: Ich fahre morgen nach Bonn. Der Zug fährt in 20 Minuten ab. Gehen wir nächste Woche ins Kino? Bonnba megyek holnap. A vonat 20 perc múlva indul. Elmegyünk moziba jövő héten? Nézd végig a 60-71. oldalakat és készíts egy listát a példákkal, amelyeket találtál. II. A jövő kifejezésére a werden igét használjuk, s a főige a mondat végére kerül, főnévi igenév alakjában: Ich werde morgen nach Berlin fahren. Berlinbe fogok utazni holnap. Der Zug wird in 20 Minuten abfahren. A vonat 20 perc múlva fog indulni. Werden wir nächste Woche ins Kino gehen? El fogunk menni moziba jövő héten? ich werde morgen nach Bonn fahren. du wirst er/sie/es wird wir werden nächste Woche ins Kino gehen. ihr werdet sie werden in 20 Minuten abfahren. Sie werden 9. A múlt idő A németben kétféle múlt idő van, a befejezett múlt (Perfekt) és a folyamatos múlt (Imperfekt). A Projekt Deutsch 3-ban csak a befejezett múlttal foglalkozunk. Ezt használjuk beszédben és levélírásban. I. A befejezett múlt idő
a.) Szabályos igék. Két részből állnak: az egyik rész a haben ige ragozott alakja, a másik a főige 3. alakja (befejezett melléknévi igenév), amelyet a ge- előtaggal és -t utótaggal látunk el, pl.: gesagt, gespielt, gekauft, gemacht, gehört. Az alábbi példákban a befejezett melléknévi igenevet aláhúzással jelöltük: Was hast du gemacht? Ich habe Fußball gespielt. Ich habe Innsbruck besucht. Mit csináltál? Fociztam. Megnéztem Innsbruckot. b.) Rendhagyó igék haben-nel. A rendhagyó igék egyik fajtája a haben-nel képzi múlt idejét. A rendhagyó 3. alak (befejezett melléknévi igenév) az -en végződést veszi fel, pl.: gegessen, getrunken, gesehen: Ich habe Eis gegessen. Was hast du gesehen? Fagylaltot ettem. Mit láttál? c.) Rendhagyó igék sein-nel. A rendhagyó igék másik fajtája a sein-nel képzi a múlt idejét. Ebbe a csoportba tartoznak a mozgást és állapotváltozást jelentő igék: Ich bin nach Wien gefahren. Ich bin ins Kino gegangen. Sie ist krank geworden. Ihr seid am gleichen Tag geboren! Elmentem Bécsbe. Elmentem moziba. Beteg lett. Ugyanazon a napon születtetek! Jegyezd meg ezt a kivételt: Ich bin zu Hause geblieben. Otthon maradtam. (Nem jelent mozgást, sem állapotváltozást) II. A folyamatos múlt idő Ezt használjuk, amikor múltbeli eseményeket írunk le, beszélünk el, különösen, amikor egy múltbeli történetről beszélünk. Írásos beszámolók, történetek, riportok általában a folyamatos múlt használatával íródnak. Néhány gyakori igét is ebbe a múlt időbe teszünk a befejezett helyett. Ilyenek a haben, a sein és a módbeli segédigék. haben sein wollen ich hatte war wollte du hattest warst wolltest er/sie/es hatte war wollte wir hatten waren wollten ihr hattet wart wolltet sie hatten waren wollten Wo warst du? Ich war in Österreich. Hol voltál? Ausztriában voltam. Válassz egy szöveget a Zum Lesen részből és keress példákat a múlt időre. Csinálj két listát, egyet a befejezett múltban álló igéknek, egyet pedig a folyamatos múltban állóknak. 10. Felszólító mód I. Az igének ezzel a formájával felszólítunk valakit vagy valakiket egy cselekvésre: schreiben du schreibst schreib Schreib einen Brief. Írj egy levelet.
II. Többes szám második személyben így képezzük a felszólító módot: machen ihr macht macht Macht eure Hausaufgaben. Csináljátok meg a házi feladatot. III. Önöző formában a felszólítómód: nehmen Sie nehmen Nehmen Sie Nehmen Sie diese Tabletten. Vegye be ezeket a tablettákat. IV. Utasításoknál is gyakran a felszólítómódot használjuk: 6 Eier und 2 Essl. Wasser schlagen. Verjünk fel 6 tojást és két evőkanál vizet. Den Tortenboden auskühlen lassen. Hagyjuk kihűlni a tortalapot. 11. Tagadás A nicht szó nem-et jelent. Ich gehe nicht. Das Wetter war nicht schlecht. Nem megyek. Nem volt rossz idő. A kein(e) azt jelenti, sem, egy sem, ill. tagadásra használjuk. Mindig főnév követi és ugyanúgy ragozzuk, mint az ein(e)-t. Ich habe keinen Bruder. Ich habe keine Schwester. Ich habe kein Haustier. Nincs fiútestvérem. Nincs lánytestvérem. Nincs háziállatom. A nichts azt jelenti: semmi. Ich habe nichts gekauft. Nem vásároltam A 25., 41., 42. és 62 oldalon több példát is találsz. Keresd meg őket. 12. Szórend I. Az ige helye. Az ige általában a második helyen van a mondatban. Néha azonban az első helyen álló szerkezet több szóból is állhat. (1) (2) Ich heiße Martin. Martinnak hívnak. (1) (2) Als Souvenir habe ich einen Teller gekauft. Egy tányért vettem ajándékba. (1) (2) Am Montag bin ich nach Wien gefahren. Hétfőn Bécsbe utaztam. II. Mikor, hogyan, hol, hová? Ha a mondat egy cselekvés több aspektusát akarja kifejezni, a mondatrészek ilyen sorrendben következnek: wann, wie, wohin?. Nézd meg ezeket a példákat. Ne felejtsd, hogy az ige a második helyen van! (1) (2) (idő/wann?) (mód/wie?) (hely/wohin?) Ich fahre im Sommer mit dem Zug nach München. Ich fliege im Januar in die Schweiz. Ich fahre im August mit dem Auto nach Frankreich.
Ich darf nächstes Jahr zu Fuß zur Schule gehen. Ich bin gestern mit der U-Bahn in die Stadtmitte gefahren. III. Ha a weil-t (mert) használod, az ige a mondat végére kerül: Warum wählst du Fremdsprachen? Miért választasz idegen nyelvet? Warum machst du Musik? Miért választod az ének-zenét? Weil ich sie gern lerne. Mert szívesen tanulom őket. Weil ich ein Instrument spiele. Mert játszom egy hangszeren. IV. Ha módbeli segédigét használsz, a főige a mondat végére kerül: Ich muss heute abend in der Küche helfen. V. Az elváló igék igekötője a mondat végére kerül: Ich stehe jeden Tag um 7 Uhr auf. VI. A befejezett múlt időben a befejezett melléknévi igenév (az ige 3. alakja) a mondat végére kerül, mert a segédige, szerepe miatt, a mondatban a második helyre kerül. Ich habe meine Oma im Krankenhaus besucht. 13. Kérdésfajták I. Eldöntendő kérdéseknél (amikor a válasz csak igen vagy nem lehet) tegyük az igét az első helyre: Haben Sie eine Seife? Hast du Haustiere? Van szappanja? Van otthon állatod? II. Ha kérdésünkre információt várunk, azaz kérdésünk kiegészítendő, kérdőszavakkal kezdjük a mondatot, amelyet közvetlenül az ige követ: Wann? Mikor? Wie? Hogyan? Wo? Hol? Wer? Ki? Warum? Miért? Was? Mi? Mit? Wie lange? Meddig? Was für? Milyen? Wieviel? Mennyi? Welche/r/s? Melyik? Wie viele? Hány? Mennyi? Wofür? Mihez? Miért? Wann beginnt der Film? Warum muss ich zu Hause bleiben? Mikor kezdődik a film? Miért kell itthon maradnom?