Változások a szakképzés és felnőttképzés szabályozásában

Változások a szakképzés és felnőttképzés szabályozásában Mihálka Gáborné főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság Vizsgaügyviteli Főosztály Zalaegerszeg, 2013.07.04. 1

A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény elfogadása (2011. évi CLXXXVII. törvény) Az új szakképzési hozzájárulási törvény elfogadása (2011. évi CLV. törvény) A Gyakorlati normatíva kormányrendelet megjelenése (280/2011. (XII. 20.) kormányrendelet) Az új OKJ megjelenése (150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet) Az új Követelménymodul kormányrendelet megjelenése (217/2012. (VIII. 9.) kormányrendelet) Az NGM hatáskörébe tartozó szakmák (77 db) szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendelet (27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet)

Az új OKJ Adatok Szakképesítés-kimenetek száma: 639 Részszakképesítések száma: 149 db Szakképesítések száma: 291 db - Csak felnőttképzésben oktatható: 98 db - Csak iskolarendszerben oktatható: 16 db Szakképesítés-ráépülések száma: 199 db - Csak felnőttképzésben oktatható: 119 db 2013.07.05. 3

Ssz. Szint Tanulmányi terület Sorszám Szakmacsoport Ágazati besorolás Iskolai rendszerű képzési idő Iskolarendszeren kívüli képzési idő A képzés munkarendje OKJ Szakképesítések/szakképes ítés-ráépülések megnevezése A szakképesítésért felelős miniszter 960-1440 óra szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter 1 34 543 01 8 XIV 3 év N, E, TK Abroncsgyártó 2 55 344 01 15 XXI 280-420 - T, TK Adótanácsadó V óra adópolitikáért felelős miniszter Agrár áruforgalmazó 3 55 621 01 20 XXXI 480-720 agrárpolitikáért felelős 1 év N, E, TK szaktechnikus II óra miniszter 4 55 725 01 Aneszteziológiai 1100-1440 egészségügyért felelős 1 I - TK szakasszisztens óra miniszter 480-720 5 55 211 01 4 V 1 év N, E, TK Aranyműves óra oktatásért felelős miniszter 6 54 212 01 Artista 4 - P - - oktatásért felelős miniszter

2013.07.05. 5

2013.07.05. 6

Ágazatok az OKJ-ban 2013.07.05. 7

Az ágazati szakközépiskola modellje: 4 év Középiskolai közismeret Ágazati közös szakmai elmélet és gyakorlat Szakmai érettségi után szakmaválasztás az ágazati szakképesítések közül Gimnáziumi érettségi után: 2 év Szakmai elmélet és gyakorlat F E L S Ő O K T A T Á S Szakmai érettségivel már betölthető munkakör +1 év Szakmai elmélet és gyakorlat Kredit beszámítással 8

Szint 21 31 32 33 34 35 A szintekhez tartozó definíciók Meghatározás alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve a HÍD II. programban szerezhető meg alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve HÍD II. programban szerezhető meg alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszer szakképzésben szerezhető meg középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszer szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül ISCED szint 2 3 3 3 3 3

51 felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg 4 52 53 54 55 felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött, szakképesítésre épül emeltszint szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszer szakképzésben szerezhető meg emeltszint szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszer szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül 4 4 4 4 62 felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés 5

Új lehetőségek a szakképzésben Szélesebb alapú szakmák választéka Korábbi szakképesítésekhez kapcsolódó rendszer Szakiskolai tanulószerződéssel direkt képzés Ágazati szakközépiskola Felsőoktatás beszámít krediteket Nemzetközi rendszerekkel jobban harmonizált (isced)

Szakiskola A 3 éves képzés általánossá tétele Valós munkahelyi gyakorlat, tanulószerződés akár már a képzés első évétől Gyakorlatorientált képzés Továbbtanulási utak Szakközépiskola Kötelező komplex szakmai érettségi Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az első évfolyamtól Szakmai érettségi munkakör betöltésére képesít Szakirányú középiskolai tanulmányokban további egy év alatt OKJ-s végzettség

Szakmaszerkezeti döntés Megyei fejlesztési és képzési bizottságok A javaslataikon alapuló szakmaszerkezeti döntést fenntartókra lebontva a kormány hozza meg A döntés betartása feltétele a teljes vagy részbeni állami támogatásnak. A szakmaszerkezeti döntés a munkaerő-piaci igényeket, a közép- és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve érvényesíti az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit. Háromelemű döntés, érintettek bevonása a folyamatba

A szakképzési kerettantervek Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ): az államilag elismert szakképesítések listája A követelménymodulok egységes kormányrendeletben (217/2012. Korm.r.) A szakmai- és vizsgakövetelmények (szvk-k) az egyes szakképesítésekért felelős tárcák rendeleteként A szakképzési kerettanterveket a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (NGM) adta ki az oktatásért felelős miniszterrel és az egyes szakképesítésekért felelős miniszterekkel egyetértésben. [2013. április 5-én jelent meg a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendeletben, 36.000 oldal] Az iskolai rendszerű szakképzésben e négy, egymásra épülő jogszabályi szint alkotja a kötelező tartalmi szabályozást.

Uniós pályázatok a szakképzés-átalakítás szolgálatában 1. Gyakornoki program (TÁMOP 2.3.4 A) a tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatása: 2. Szakmai elméleti tanárok, gyakorlati oktatók pedagógiai továbbképzése (TÁMOP 2.2.6) 3. A szakképzésben a gyakorlati képzés oktatói feltételeinek biztosítása (TÁMOP 2.3.4 B) 4. A szakképzési törvény végrehajtásáért Pályaorientáció, elektronikus nyilvántartások, adatbázisok, a szakmai vizsgák szoftveres támogatása; MKKR (TÁMOP 2.2.1 és TÁMOP 2.2.2) 5. Szakképző intézmények felkészítése az új szakképzési törvény szerinti képzések indítására pilot jelleggel (TÁMOP 2.2.5) 6. Saját munkavállalók képzése (TÁMOP 2.1.3 )

A Magyar Képesítési Keretrendszer A képesítési keretrendszer kidolgozásának közvetlen céljai: az oktatás és képzés különböző szintjei kimeneti szabályozóinak egységes rendszerbe foglalása, e kimeneti szabályozók harmonizációjának segítése, az oktatás és képzés minőségbiztosítási rendszereinek az erősítése és összhangjuk kialakításának támogatása, a nem-formális és az informális tanulás keretei között megszerzett tudás és kompetenciák elismerése, az oktatási és képzési rendszeren belüli szakmapolitikai koordináció, a társadalmi partnerekkel való együttműködés erősítése, az oktatási-képzési programok tervezésének és kidolgozásának eredményesebb orientálása, az egyén pályaválasztásának, a pályaorientációs és tanácsadási rendszerek eredményesebb működésének a támogatása, a vállalkozások (munkaadók) számára európai kontextusban is értelmezhető rendszerszerű információk szolgáltatása a képesítésekről. 2013.07.05.

A Magyar Képesítési Keretrendszer A képesítési keretrendszer bevezetésének és működtetésének legfontosabb elvárt eredményei: 1. Javul az oktatási és képzési rendszerek átláthatósága, amely orientálja az egyént, az oktatás és a munkaerőpiac valamennyi szereplőjét a képesítések tartalma és gyakorlati hasznosíthatósága tekintetében; hozzájárul az oktatás és képzés eredményességének, hatékonyságának, munkaerő-piaci relevanciájának az erősítéséhez. 2. Javul az oktatási és képzési rendszerek közötti, továbbá a formális, nem formális tanulási utak közötti átjárhatóság. Ennek révén: össztársadalmi méretekben erősödik a tanulás vonzereje; javul az oktatás méltányossága, a tanulás különböző formáihoz való hozzáférés lehetősége; javulnak a társadalmi mobilitás esélyei. 2013.07.05.

A Magyar Képesítési Keretrendszer A képesítési keretrendszer bevezetésének és működtetésének legfontosabb elvárt eredményei: Megteremtődnek az Európai Képesítési Keretrendszerhez történő csatlakozás, szakmai, jogi feltételei. Ennek eredményeként: Magyarország belátható időn belül a kialakulóban lévő egységes európai oktatási térség aktív szereplőjévé válik; európai méretekben erősödik a bizalom a magyarországi képesítések iránt, ami nemzetközi szintéren növeli a hazai oktatási rendszerek, mindenekelőtt a felsőoktatás elismertségét, vonzerejét; javítja a magyarországi képesítéssel rendelkező munkaerő versenyképességét az európai munkaerő-piacon. 2013.07.05.

TÁMOP 2.2.1. ALPROJEKTJEI 1. Mérés- értékelés Feladatbank bővítése, mérési, értékelési, módszertani fejlesztése 2. OKJ összehangolása a hatósági képesítésekkel Hatósági képesítések OKJ-vel összehangolt dokumentumainak elkészítése, validálása 3. Kerettantervek kidolgozása Kerettantervek készítése a szakképesítésekhez 4. Szakmai folyamatellenőrzési rendszer kidolgozása Szakmai felügyeleti rendszer kidolgozása, a képzési folyamat ellenőrzése 5. Az MKKR kidolgozása Az európai képesítési keretrendszernek a hazai szak- és felnőttképzési környezetben történő alkalmazása

TÁMOP 2.2.1. 5. ALPROJEKT MKKR KIDOLGOZÁSA Az alprojekt feladata, hogy megtörténjen a különböző szak- és felnőttképzési képesítések kormányhatározatban megjelent Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) nyolc szintjéhez történő illesztése. Kiemelt feladatok: Az államilag elismert képesítések tanulási eredményeken alapuló leírása Javaslattétel a magyar és az Európai Képesítési Keretrendszer összehangolására és az államilag elismert képesítések keretrendszer szerinti besorolására Felkészítés a rendszer alkalmazására - célindikátor: 100 fő felkészített alkalmazó

MKKR szintjei Mind a 8 szintet egyegy jellemző-csoport határoz meg, amely az adott szintű képesítésekre vonatkozó tanulási eredményeket jelzi a magyar képesítési rendszerben. 8. szint 8. szintre vonatkozó tanulási eredmények Tudás Képességek Attitűdök Autonómia és felelősség Az MKKR a tudást az információk tanulással történő feldolgozásának eredményeként írja le Az MKKR a készségeket kognitív (logikai, intuitív és kreatív gondolkodás használata) és gyakorlati (kézügyesség valamint módszerek, anyagok, eszközök és műszerek használata) szempontból írja le Az MKKR az attitűdöket a tanulás, munka, a társak és a saját cselekvéshez való viszony szintjei alapján írja le Az MKKR a kompetenciát a felelősség és az autonómia szempontjából írja le...... 3. szint 2. szint 1. szint 3. szintre vonatkozó tanulási eredmények 2. szintre vonatkozó tanulási eredmények 1. szintre vonatkozó tanulási eredmények

230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 6. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott emelt szintű szakképesítés felsőoktatási tanulmányokban történő elismerése 19. (1) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott emelt szintű szakképzésben szerzett ismeretek - a szakképesítés megfeleltethető az alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeiről szóló rendeletben meghatározott módon - 50 kredit értékben, az előzetesen megszerzett tudás, munkatapasztalat Nftv. 49. (6) bekezdésében foglaltak szerinti beszámításával, a képzési területhez tartozó alapképzési szakon egy éves szakmai gyakorlatként kell elismerni és beszámítani a képzési időbe. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott beszámítást az oktatásért felelős miniszter az alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeiről szóló rendeletében a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel egyetértésben szakonként határozza meg. 2013.07.05. 22

TOVÁBBI FEJLESZTÉSEK AZ MKKR BEVEZETÉSÉRE Beszámíthatósági tanulmány a nem formális és informális tanulás eredményei érvényesítésének, és ehhez kapcsolódóan a szakképzésben alkalmazható kreditgyűjtési és kreditátviteli rendszer bevezetésére Javaslat a magyar szakképzési rendszerben alkalmazható kredit fogalmára, megfelelve az Európai Tanács és Parlament az Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) létrehozásáról, EKKR-ről és a nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló EU Ajánlás tartalmának Módszertani segédanyag az OKJ 54-es és az 55-ös szintkódú szakképesítések beszámítására a felsőoktatási alapszakokon Javaslat az iskolai rendszerben megvalósuló, szakképzésben részt vevő tanuló külföldön szerzett szakmai gyakorlata ( mobilitás ) elismertetésének támogatására a hazai intézményi és jogi rendszerben

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 24