A Mohácsi Önkormányzat 25/2009.(XI.30.) r e n d e l e t e a helyi építési szabályzatról és a szabályozási tervről (Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 17/2013.(X.28.), 26/2012.(X.29.), 39/2011.(XII.16.) ör-el) Mohács Város Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 16. -ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatosan, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg: l. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya Mohács város közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a magasabb rendű jogszabályok, e rendelet és a mellékleteként szereplő szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. Kötelező és irányadó szabályozási elemek 2. 1 (1) E rendelet előírásai és a szabályozási terv (a továbbiakban: SZT) szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet. 2 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott előírás nem vonatkozik a SZT következő elemeire: a) irányadó telekhatár b) megszüntető jel c) Busójárás útvonala 3 (3) a-d) (4) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, és/vagy új épület építése esetén érvényesítendő a következők figyelembevételével: 4 a) Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet. b) Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő épületet keresztez: b1) A meglévő épületen a szükséges karbantartási munkák elvégezhetők, az épület felújítható. b2) Bővítés esetén (kivéve a tetőtér beépítést és a szint ráépítést) a bővítés irányának meghatározásakor a tervezett szabályozási vonalat kell figyelembe venni. b3) Új épület építése esetén a tervezett szabályozási vonalon, valamint az építési helyen túlnyúló, az elbontásra tervezett építményből a kivitelezés idejére visszamaradt építményeket, építményrészeket legkésőbb a használatbavételig el kell bontani. (5) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a szabályozási terv, vagy a vonatkozó övezeti előírás másképp nem 1 Módosította a 17/2013.(X.28.) ör. 2 Módosította a 17/2013.(X.28.) ör. 3 Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör. 4 Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.
rendelkezik. Szabályozási elemek értelmezése 5 3. (1) a) (2) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló esetén a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként. b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a telek keleti oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként. (3) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret. b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete. (4) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése a) A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni a1) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát, a2) a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket, a3) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú - tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb., - a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, a4) a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a - 12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, - 12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni. (5) Az építési övezeti előírásokban szereplő utcai épület és udvari épület fogalom értelmezése: a) Utcai épület az építési telek tel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület. b) Udvari épület az utcai épület mögött, esetenként mellette álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület. (6) Az építési övezeti előírásokban szereplő áttört kerítés fogalom értelmezése a) Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 30%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t. 6 (7) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni: a) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető b) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető c) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő tól eltérő ú építmény megtartható, a az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti dal történhet. d) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni. e) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb 5 Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör. 6 Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.
értéket meghaladó ú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti gal történhet. 7 (8) Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. Az megállapítása során: a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak, b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont az előzővel párhuzamos síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával, c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. 8 9 4. 10 (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a 45 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)fal 10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével. 11 (2) Vegyes (lakó- és ellátási) funkciójú épületben lévő ellátási létesítmények tervezése során a) a kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató (a későbbiekben ellátási) rendeltetésű helyiségek gyalogos megközelítése az egyéb rendeltetési egységek forgalmától függetlenül, illetve annak zavarása nélkül biztosítandó, b) az áruszállítás és raktározás, valamint a göngyöleg és a hulladékok ideiglenes tárolása, továbbá az ezekkel kapcsolatos teherforgalom és rakodás a gyalogos közlekedést nem akadályozhatja c) a kereskedelmi és vendéglátó rendeltetéssel összefüggő járulékos területek (pl. kerthelyiség), illetve időszakos árusításra és/vagy árubemutatásra szolgáló akcióterület kialakítása megfelelő körülmények között biztosítandó, vagy leválasztandó, d) a működés időbeni elkülönítését is figyelembe véve, az eltérő rendeltetésű egységek (ezen belül is kiemelten a lakások) biztonságos, rendeltetés-szerű, zavaró hatás-mentes és önálló használatának lehetőségét biztosítani kell, e) az ellátási rendeltetésű helyiségek akadálymentes megközelítését biztosítani kell, f) biztosítani kell, hogy az ellátási rendeltetésű helyiségek környezeti hatásai (elsősorban zaj, rezgés, szag) az egyéb rendeltetési egységeket és a közterületet ne zavarják. 5. 12 (1)-(2) Építési engedélyezés általános szabályai 7 Beiktatta a 26/2012.(X.29.) ör. 8 Az alcímet hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör. 9 Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör. 10 Módosította a 17/2013.(X.28.) ör. 11 Módosította a 26/2012.(X.29.) ör. 12 Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.
13 (3) (4) A település területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet a város parkolási rendeletében rögzítetteken túlmenően az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell kialakítani az alábbi kivétellel: a) lakóterületen lakásonként, annak minden megkezdett 100 m2 hasznos alapterülete után (amelybe a garázs területe nem számít bele) 1 gépjármű tárolóhelyet kell biztosítani. A gépjármű tárolását épületben kell megoldani. b) településközpont vegyes területen lakófunkció esetén lakásonként, annak minden megkezdett 100 m2 hasznos alapterülete után (amelybe a garázs területe nem számít bele) 1 gépjármű tárolóhelyet kell biztosítani. A gépjármű tárolását épületben, vagy a terepszint alatt kell megoldani. c) Gksz-4 jelű építési övezetben amennyiben az i parkolószám saját telken belül nem biztosítható, a hiányzó parkolómennyiség az építési övezeten belüli, azonos tulajdonban lévő másik építési telken elhelyezhető. (5) Az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni: 14 a) 500 m2 beépített alapterületet meghaladó, helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén gazdasági területet és birtokközpont területét érintő építésügyi hatósági eljárásokban a külön jogszabály szerinti építészeti-műszaki dokumentációnak kertépítészeti leírást és kertépítészeti tervet is tartalmaznia kell. A kertépítészeti leírás tartalmazza a környezet ismertetését, a különböző funkciók és az általános telepítés előírásait, a kertkialakítás koncepcióját, a megvédendő és új növényzet bemutatását, a választott anyagok és növényzet leírását, és fakivágás esetén a fapótlás módját. b) A tájképet jelentősen megváltoztató (150 m2 beépített alapterületet, vagy 6,50 m lejtő felőli homlokzatmagasságot meghaladó) építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. 15 (6) Technológiai jellegű építmény a technológiai és műszaki indoklás alapján az adott építési övezetre vonatkozó legnagyobb ot a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz-1-2 jelű építési övezeteiben legfeljebb 10 m-rel b) ipari gazdasági területen legfeljebb 15 m-rel c) mezőgazdasági üzemi terület Kmü jelű építési övezetében legfeljebb 15 m-rel d) általános mezőgazdasági területen legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja. 16 6. Önkormányzati főépítészi véleményezés II. FEJEZET EGYES ÉPÜLETEKKEL, ÉPÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK Udvari épületek létesítésére, kialakítására vonatkozó általános előírások 7. (1) Udvari épület oldalhatáron álló utcai épület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. (2) Udvari épületek, épületszárnyak elhelyezése zártsorú esetén: a) Kisvárosias lakóterületen (Lk): a1) Az utcai épületek zártsorúsodása érdekében az utcafronttól számított 10 m-es területsávban zártsorú csatlakozási lehetőséget kell biztosítani (tűzfalas záródás). a2) Ugyancsak zártsorú csatlakozási lehetőséget kell biztosítani a hátsó telekhatártól számított 10 m-es területsávban (tűzfalas záródás) 13 Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör. 14 Módosította a 17/2013.(X.28.) ör. 15 Beiktatta a 39/2011.(XII.16.) ör. 16 Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.
a3) A köztes területsávban tervezett udvari épületek, épületszárnyak É-D irányú utca esetén az északi oldalhatárra, K-Ny irányú utca esetén a kialakult beépítéshez igazodó oldalhatárra épüljenek az oldalhatáron álló szabályai szerint. b) Településközpont vegyes területen (Vt): b1) A zártsorú beépítés lehetőségét az összes telekhatár mellett biztosítani kell. (4) Ikresen csatlakozó utcai épületek esetében az udvari épület a közös telekhatárra, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve helyezhető el. (5) Udvari épület gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg. Vegyes (lakó- és ellátási) funkciójú épületben tervezett ellátási létesítményekkel kapcsolatos sajátos rendelkezések 17 8. (1) a-f) Egyes berendezések, szerelvények létesítésére vonatkozó előírások 9. (1) Reklám- és hirdetőtáblák, berendezések, építmények a) Épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai, és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez. b) Tetőfelületen reklám- és hirdetőtábla, -berendezés, építmény nem helyezhető el. c) Hirdetési és reklámcélú építmény, reklámnak, hirdetménynek minősülő falfestés, felirat, plakát műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületen nem helyezhető el. d) 2m2-t meghaladó felületnagyságú plakát, reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény elhelyezése - a c) pont figyelembevételével - közterületek, Kke és Gksz-4 építési övezetek kivételével a település teljes területén tilos. (2) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen (az Lk-K4 építési övezet kivételével lakótelepek) és településközpont vegyes területen lévő utcai homlokzaton, az utcáról látható utcafronti tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el. (3) Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával, az országos és helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzata, valamint a műemléki környezetben és helyi értékvédelmi területen lévő, egyedileg nem védett épületek utcai homlokzata kivételével bármely homlokzaton elvégezhető. (4) Házi szélkerék lakóterületen, településközpont vegyes területen és üdülőterületen nem helyezhető el. (5) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető. (6) Hírközlési magaslétesítmény (antenna, adótorony) elhelyezésére vonatkozó előírások a) Beépítésre szánt területen távközlési, illetve hírközlési építményt, adótornyot, antennát, antennatartó szerkezetet, valamint ahhoz tartozó műtárgyat önálló építményként, meglévő épületre, építményre elhelyezni, illetve meglévőt átalakítani nem lehet. Kivétel: - Szepessy téri víztorony - Tűzoltóság (3412 hrsz.) - Belvárosi templom (1545 hrsz.) - újmohácsi URH adótorony b) Beépítésre nem szánt területen távközlési, illetve hírközlési építmény, adótorony, antenna, antennatartó szerkezet, valamint ahhoz tartozó műtárgy - a Szőlőhegy kertes mezőgazdasági területén nem helyezhető el, - egyéb területeken a külön jogszabályban előírtak szerint helyezhető el. III. FEJEZET 17 Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör.
TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLET-FELHASZNÁLÁS A belterületi határvonal 10. (1) A város területén belterületbe a szabályozási terven tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek vonhatók. A természeti adottságok miatt (a városi oldalt az átlagosnál jobb minőségű termőföldek övezik) a Dunától nyugatra fekvő településrész máscélú hasznosítása helyhez kötött igénybevételnek minősül. (2) Az új belterületi határvonal a ténylegesen belterületbe vonandó területek felsorolását tartalmazó képviselő-testületi döntéssel megerősítve, a szükséges földhivatali eljárás lefolytatását követően alakul ki. (3) A belterületbe vonást a belterületi építési lehetőségek kimerülése után, a tényleges építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani. A beépítésre szánt és nem szánt területek 11. 18 (1) (2) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei a következők: a) lakóterület kisvárosias lakóterület, kertvárosias lakóterület, falusias lakóterület, b) vegyes terület településközpont vegyes terület, c) gazdasági terület kereskedelmi, szolgáltató terület, ipari terület, d) különleges terület temetkezési célra, sportolási célra, kereskedelmi, szolgáltató célra, rekreációs célra, hulladékgazdálkodási célra, egyes közlekedési létesítmények elhelyezése céljára, mezőgazdasági üzemek elhelyezése céljára. (3) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők: a) közlekedési és közműterület, b) zöldterület, c) erdőterület, d) mezőgazdasági terület, e) vízgazdálkodási terület, f) természetközeli terület, 19 g) Közterületek kialakítása és használata 12. (1) A közterületek kialakítását és használatát a város külön önkormányzati rendeletben szabályozza. (2) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők: a) Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, sorolhatóan, legfeljebb 3,5 m-es gal létesíthető. A pavilont a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni. 18 Hatályon kívül helyezte a 39/2011.(XII.16.) ör. 19 Hatályon kívül helyezte a 17/2013.(X.28.) ör.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,5 m-es gal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető. c) Zöldterületen épület a jelen rendelet 16. előírásai szerint helyezhető el. d) Kerthelyiség legfeljebb 3,5 m-es gal, a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával létesíthető. IV. FEJEZET ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE, ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Általános előírások 13. (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok előírásai szerint kell meghatározni. (2) A terepszint alatti építmények a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok, illetve ahol nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket. b) Pince csak épített szerkezettel alakítható ki. c) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből. e) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá. (3) Talaj- és belvízveszélyes, valamint fakadóvizes területen a földszinti padlóvonalat legalább 60 cmrel a megközelítő út koronaéle fölé kell emelni. (4) Talaj- és belvízveszélyes valamint fakadóvizes területen pinceszint, vagy alagsor építése esetén a várható magas talajvízszint hatásainak kiküszöbölésére megfelelő műszaki megoldásokat kell alkalmazni. (5) A felhasználás kizárólagossága a) A város egyes sajátos rendeltetésű építési övezeteiben csak meghatározott rendeltetésű építmények helyezhetők el. b) Sajátos rendeltetésű építési övezetek: b1) -okt jelű építési övezet oktatási és művelődési rendeltetésű építmények elhelyezésére b2) -eü jelű építési övezet egészségügyi rendeltetésű építmények elhelyezésére b3) -sz jelű építési övezet szociális rendeltetésű építmények elhelyezésére b4) -p jelű építési övezet piactér és építményei elhelyezésére b5) -vh jelű építési övezet városháza elhelyezésére b6) -t jelű építési övezet - egyházi építmények (templomok) elhelyezésére b7) -e jelű építési övezet jellemzően ellátási (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) rendeltetésű építmények elhelyezésére b8) -g jelű építési övezet az adott területegységhez tartozó garázstömbök elhelyezésére b9) -sgy jelű építési övezet a Selyemgyár területe b10) -z jelű övezet területfelhasználási egységen belüli parkosított felületek kialakítására b11) -kö jelű övezet területfelhasználási egységen belüli közlekedési célú területek kialakítására c) A b1-6) alpontokban felsorolt építési övezetekben a sajátos rendeltetéshez kapcsolható kereskedelmi és szolgáltató funkció is elhelyezhető. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK LAKÓTERÜLETEK Kisvárosias lakóterület - Lk 14. 20 (1) (2) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti építmények és melléképítmények 20 Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.
helyezhetők el. 21 (3) A közművesítettség mértéke legalább a) közüzemi energiaszolgáltatás (villamos energia és távhő, vagy vezetékes gáz, ahol a vezetékes gáz nem biztosítható, tartályos gáz) b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás c) közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó) d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó. (4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások a) Az Lk-K jelű építési övezetek kialakult, jellegükben megtartandó utcák a1) Az Lk-K1 jelű építési övezet (Diófa, József Attila, Tavasz, Budai Nagy Antal utcák, Bajcsy Zsilinszky E. utca az Ady Endre utcától É-ra, Ady Endre utca a Bajcsy Zs. utcától K-re, Rózsa, Síp, Vadász, Gólya, Bartók Béla, Korsós utcák, Bakács, Táncsics Mihály, Perényi, Vörösmarty utcák a Kazinczy utcáig, Tompa Mihály utca a Temető utcától D-re, Béke, Kodály Zoltán, Dankó Pista, Március 15, Hunyadi, Kálvin, Batthyány, Bocskai, Molnár, Halász, Zrínyi utcák, Szabadság tér, Rákóczi utca a Munkás utcáig, Drágffy János utca K-i szakasz a Jókai utcáig Kertész utca Káposztáskert és Vásárhelyi utcák csoportos beépítése, Millenniumi lakópark középső része, Szt. Flórián utca) lakóépületek száma építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető telekalakítás nyeles telek nem alakítható ki a kialakult telekstruktúrához igazodjon kialakult (oldalhatáron álló, ikres, zártsorú-csoportos) legnagyobb beépítettség 60% utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m a kialakult utcaképhez igazodjon ld. 7. (2) bekezdést is a kialakult állapothoz igazodjon zöldfelületi mutató min. 20% a2) Az Lk-K2 jelű építési övezet (Szt. Flórián, Árok, Fűzfa, Liliom, Budai Nagy Antal, Virág utcák, Temető utca É-i oldal) lakóépületek száma építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető telekalakítás nyeles telek nem alakítható ki a kialakult telekstruktúrához igazodjon kialakult (szabadon álló, zártsorú-csoportos) legnagyobb beépítettség 60% utcai épület esetében 5,00 m / 6,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m 21 Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.
a kialakult utcaképhez igazodjon ld. 7. (2) bekezdést is a kialakult állapothoz igazodjon zöldfelületi mutató min. 20% a3) Az Lk-K3 jelű építési övezet (Kossuth Lajos utca a Dózsa György utcától az Ady Endre utcáig) telekalakítás nyeles telek nem alakítható ki 900 m2 legkisebb utcai telekszélesség 18 m zártsorú* legnagyobb beépítettség 50% utcai épület esetében 6,00 m / 6,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon) udvari épület esetében 2,00 m / 6,50 m (a megengedett legnagyobb értéket oldalsó, vagy hátsó telekhatáron álló épület szomszédos telekre néző homlokzatának magassága külön számítva sem haladhatja meg) 0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is ld. 7. (3) bekezdést is a kialakult állapothoz igazodjon zöldfelületi mutató min. 30% *Utcai épületek esetében a nyugati oldalon kötelező az építési telkek zártsorú beépítése, a keleti oldalon a zártsorú beépítés a déli telekhatárok felől megszakítható. a4) Az Lk-K4 jelű építési övezet (A telepszerű-többszintes beépítésű területek) 1000 m2 szabadonálló legnagyobb beépítettség 60% (a beépítettség számításakor 100%-nak a szabályozási terven lehatárolt építési övezet területe tekintendő, függetlenül az ezen belüli telekhatároktól) 3,00 m / 12,50 m a kialakult utcaképhez igazodjon a kialakult állapothoz igazodjon zöldfelületi mutató min. 20% (a zöldfelületi mutató számításakor 100%-nak a szabályozási terven lehatárolt építési övezet területe tekintendő, függetlenül az ezen belüli telekhatároktól) a5) Az Lk-Ks jelű építési övezet (kialakult, sajátos beépítésű utcák - a sokac-közök területe) lakóépületek száma telekalakítás építési telkenként 1db, legfeljebb 1 lakásos lakóépület építhető nyeles telek nem alakítható ki
350 m2 legkisebb utcai telekszélesség 14 m oldalhatáron álló legnagyobb beépítettség 60% utcai épület esetében 3,00 m / 4,00 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon) udvari épület esetében 2,00 m / 4,00 m a kialakult utcaképhez igazodjon a kialakult állapothoz igazodjon zöldfelületi mutató min. 20% b) Az Lk-Á jelű építési övezetek kialakult, jellegükben átalakuló utcák b1) Az Lk-Á1 jelű építési övezet (Városház, Színház, Szt. István, II. Lajos, Tomori, Szentháromság utcák, Széchenyi tér déli oldal, Tompa Mihály utca É-i szakasza) Telekalakítás nyeles telek nem alakítható ki 350 m2 legkisebb utcai telekszélesség 12 m zártsorú legnagyobb beépítettség 60% utcai épület esetében 6,00 m / 7,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m (a megengedett legnagyobb értéket oldalsó, vagy hátsó telekhatáron álló épület szomszédos telekre néző homlokzatának magassága külön számítva sem haladhatja meg) Előkert 0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is ld. 7. (2) bekezdést is 0 m zöldfelületi mutató min. 20% b2) Az Lk-Á2 jelű építési övezet (Ady Endre, Bajcsy Zsilinszky utcák, Rózsa utca K-i oldal, Kazinczy utca, Bakács, Táncsics, Perényi utcák a Kazinczy utcától délre, Kisfaludy, Gőzhajó, Baross, Rókus utcák, Kossuth Lajos utca a Dózsa György utcától délre) telekalakítás nyeles telek nem alakítható ki 350 m2 legkisebb utcai telekszélesség 12 m zártsorú legnagyobb beépítettség 60% utcai épület esetében 4,00 m / 5,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m (a megengedett legnagyobb értéket oldalsó, vagy hátsó telekhatáron álló épület szomszédos telekre néző homlokzatának magassága külön számítva sem haladhatja meg)
0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is ld. 7. (2) bekezdést is 0 m zöldfelületi mutató min. 20% b3) Az Lk-Á3 jelű építési övezet (Felső Dunasor, Felszabadulás utca, Szentháromság utca a Bérkocsi utcától északra) telekalakítás nyeles telek nem alakítható ki 400 m2 legkisebb utcai telekszélesség 12 m zártsorú legnagyobb beépítettség 60% utcai épület esetében 5,00 m / 6,50 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m (a megengedett legnagyobb értéket oldalsó, vagy hátsó telekhatáron álló épület szomszédos telekre néző homlokzatának magassága külön számítva sem haladhatja meg) 0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is ld. 7. (2) bekezdést is 0 m zöldfelületi mutató min. 20% b4) Az Lk-Á4 jelű építési övezet (Fürdő utcától délre) Telekalakítás nyeles telek nem alakítható ki 900 m2 legkisebb utcai telekszélesség 20 m zártsorú legnagyobb beépítettség 60% utcai épület esetében 9,00 m / 10,50 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 6,50 m 3 m ld. 7. (2) bekezdést is 5 m zöldfelületi mutató min. 20% egyéb az ortodox templom Duna felőli látványának megőrzése érdekében az 1480 hrsz. beépítésekor a rálátás-védelemre fokozott figyelmet kell fordítani b5) Az Lk-Áá jelű építési övezet két szomszédos, jelentősen eltérő ú építési övezet közti fokozatos átmenet biztosítására Telekalakítás legkisebb utcai telekszélesség nyeles telek nem alakítható ki 900 m2 16 m
zártsorú legnagyobb beépítettség 60% utcai épület esetében a fokozatos átmenet biztosítására az önkormányzati főépítész szakvéleménye alapján, az illeszkedés szabályai szerint határozandó meg udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m (a megengedett legnagyobb értéket oldalsó, vagy hátsó telekhatáron álló épület szomszédos telekre néző homlokzatának magassága külön számítva sem haladhatja meg) Előkert 0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is Oldalkert ld. 7. (2) bekezdést is Hátsókert 0 m zöldfelületi mutató min. 20% c) Kisvárosias lakóterület sajátos építési övezetei c1) Lk-okt1 jelű építési övezet oktatási rendeltetésű építmények sűrű beépítésű területen (Rókus utcai óvoda) 800 m2 legkisebb utcai telekszélesség 20 m zártsorú legnagyobb beépítettség 60% 3,00 m / 5,00 m Előkert a kialakult utcaképhez igazodjon ld. 7. (2) bekezdést is a kialakult állapothoz igazodjon zöldfelületi mutató min. 20% c2) Lk-okt2 jelű építési övezet oktatási rendeltetésű építmények laza beépítésű területen (Park utcai általános iskola és óvoda, Brodarics téri általános iskola és óvoda) 3000 m2 szabadonálló legnagyobb beépítettség 40% az óvodák esetében 3,00 m / 5,00 m, az általános iskolák esetében 3,00 m / 10,50 m a kialakult utcaképhez igazodjon a kialakult állapothoz igazodjon zöldfelületi mutató min. 30% c3) Lk-sz jelű építési övezet szociális rendeltetésű építmények (Pándy otthon) 3000 m2 szabadonálló legnagyobb beépítettség 40% (a beépítettség számításakor az egy intézményhez tartozó építési telkek területe összevonható) 3,00 m / 10,50 m
a kialakult utcaképhez igazodjon a kialakult állapothoz igazodjon zöldfelületi mutató min. 40% (a zöldfelületi mutató számításakor az egy intézményhez tartozó építési telkek területe összevonható) c4) Lk-t jelű építési övezet - egyházi építmények (templomok és a hozzájuk tartozó kiszolgáló funkciók) kialakult oldalhatáron álló legnagyobb beépítettség 60% kialakult kialakult kialakult kialakult zöldfelületi mutató min. 20% c5) Lk-e1 jelű építési övezet ellátási (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) rendeltetésű építmények elhelyezésére 1500 m2 szabadonálló legnagyobb beépítettség 60% 4,00 m / 6,50 m 5 m 10 m zöldfelületi mutató min. 20% c6) Lk-e2 jelű építési övezet kis telekigényű ellátási (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) rendeltetésű építmények elhelyezésére (Liszt Ferenc utca K-i oldal) 300 m2 legkisebb utcai telekszélesség 15 m zártsorú legnagyobb beépítettség 60% 4,00 m / 4,50 m 5 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is 6 m zöldfelületi mutató min. 20% c7) Lk-g jelű építési övezet az adott területegységhez tartozó garázstömbök elhelyezésére 60 m2 zártsorú
legnagyobb beépítettség 60% (a beépítettség számításakor 100%-nak a szabályozási terven lehatárolt építési övezet területe tekintendő, függetlenül az ezen belüli telekhatároktól) 3,00 m / 3,50 m a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában 0 m a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában 0 m zöldfelületi mutató min. 20% (a zöldfelületi mutató számításakor 100%-nak a szabályozási terven lehatárolt építési övezet területe tekintendő, függetlenül az ezen belüli telekhatároktól) c8) Lk-z jelű övezet az adott területegységhez tartozó közcélú zöldfelületek elhelyezésére - Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, aktív és passzív pihenést szolgáló kerti berendezések helyezhetők el. - Az övezetben árusítópavilon kivételével épület nem helyezhető el. Az árusítópavilon kialakítása a 12. (2) a) pontja figyelembevételével történjen. c9) Lk-kö jelű övezet az adott területegységhez tartozó közlekedési célú területek elhelyezésére - Az övezetben gépjármű, kerékpáros és gyalogos közlekedésre alkalmas utak építhetők az ágazati jogszabályokban előírtak figyelembevételével. (5) Építmények kialakítására vonatkozó előírások a) Tetőidom és hajlásszög a1) Lk-K építési övezetekben az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon. Lk-K4 építési övezetben a lapostetős épületekre legfeljebb 35 fok hajlásszögű magastető építhető. a2) Lk-Á építési övezetekben utcai épület esetén az utcával párhuzamos tetőgerincű magastető építendő legfeljebb 42 fok hajlásszöggel. a3) Sajátos építési övezetekben nincs megkötve, kivéve az Lk-e2 építési övezetet, ahol az utcával párhuzamos tetőgerincű magastető építendő legfeljebb 42 fok hajlásszöggel. b) Tetőhéjalás Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag c) Homlokzatszínezés A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni. d) Épületszélesség d1) Lk-K építési övezetekben legfeljebb 9 m d2) Lk-Á építési övezetekben nincs megkötve d3) Sajátos építési övezetekben nincs megkötve e) Közterület felőli kerítés e1) Lk-K1-3, Lk-Á és Lk-okt1 építési övezetekben épített jellegű, tömör, 1,7-2,0 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával. e2) Lk-K4 építési övezetben nem építhető e3) Lk-okt2 és Lk-sz építési övezetekben épített jellegű, legfeljebb 2,0 m magas kerítés építendő. e4) Lk-e építési övezetben a gazdasági udvarok köré legfeljebb 2,0 m magas tömör, vagy növényzettel befuttatott áttört kerítés építendő. f) Tetőfelépítmények Lk-K3 és Lk-Á3 építési övezetekben az utcai tetőfelületeket tetőfelépítmény nem bonthatja meg. g) Gépjárművek elhelyezése az 5. (6) bekezdés figyelembevételével történjen. Kertvárosias lakóterület - Lke 15. 22 (1) (2) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el. Az ettől eltérő szabályokat az építési övezeti előírások 22 Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör.
tartalmazzák. 23 (3) A közművesítettség mértéke legalább a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás c) közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó) d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó. (4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások: a) Az Lke-K jelű építési övezetek kialakult, jellegükben megtartandó utcák a1) Az Lke-K1 jelű építési övezet (kialakult kertvárosias lakóutcák a Mohácsi Jenő utca Pécsi köz Liget utca vonalától nyugatra, és a Dobozi Mihály utca Drágffy János utca Árpád utca vonalától délre) lakóépületek száma építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető Telekalakítás nyeles telek nem alakítható ki a kialakult telekstruktúrához igazodjon legkisebb utcai telekszélesség 16 m kialakult (oldalhatáron álló, szabadonálló, ikres) legnagyobb beépítettség 30% utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m Előkert a kialakult utcaképhez igazodjon Oldalkert Hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon zöldfelületi mutató min. 50% a2) Az Lke-K2 jelű építési övezet (Kinizsi utca K-i oldal) Telekalakítás nyeles telek nem alakítható ki 1200 m2 legkisebb utcai telekszélesség 25 m szabadonálló legnagyobb beépítettség 30% utcai épület esetében 5,50 m / 6,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m a kialakult utcaképhez igazodjon a kialakult állapothoz igazodjon zöldfelületi mutató min. 50% a3) Az Lke-K3 jelű építési övezet (A Szőlőhegy kialakult lakóutcái) lakóépületek száma telekalakítás építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető nyeles telek nem alakítható ki 23 Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.
720 m2 legkisebb utcai telekszélesség 14 m oldalhatáron álló legnagyobb beépítettség 30% utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (ezen belül a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,50 m lehet) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m a kialakult utcaképhez igazodjon a kialakult állapothoz igazodjon zöldfelületi mutató min. 50% b) Az Lke- jelű építési övezetek új beépítésű utcák b1) Az Lke-1 jelű építési övezet (Liszt Ferenc utca Ny-i oldala, Déli lakópark) lakásszám építési telkenként legfeljebb 4 db, egy épületben elhelyezve telekalakítás nyeles telek nem alakítható ki, az elfogadás időpontjáig lakóterületként kialakított terület telekstruktúrája megtartandó telekterület 720 m2 / 1200 m2 legkisebb utcai telekszélesség 18 m oldalhatáron álló legnagyobb beépítettség 30% utcai épület esetében 3,50 m / 5,50 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m 5 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is saroktelkek esetében a hosszabbik telekhatár felől 3 m 10 m zöldfelületi mutató min. 50% (a Déli lakópark területén a 400 m2 feletti ingatlanrészt kert művelési ágba kell sorolni, ahol biztosítani kell a termőföldként való hasznosítást) b2) Az Lke-2 jelű építési övezet (Liszt Ferenc utca Ny-i oldala, Déli lakópark) lakásszám telekalakítás telekterület legkisebb utcai telekszélesség legnagyobb beépítettség építési telkenként legfeljebb 2 db, egy épületben elhelyezve nyeles telek nem alakítható ki, az elfogadás időpontjáig lakóterületként kialakított terület telekstruktúrája megtartandó 720 m2 / 1200 m2 18 m oldalhatáron álló 30%, de legfeljebb 250 m2 utcai épület esetében 3,20 m / 5,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 4,00 m
5 m, saroktelkek esetében a hosszabbik telekhatár felől 3 m 6 m 10 m zöldfelületi mutató min. 50% (a Déli lakópark területén a 400 m2 feletti ingatlanrészt kert művelési ágba kell sorolni, ahol biztosítani kell a termőföldként való hasznosítást) b3) Az Lke-3 jelű építési övezet (Déli lakópark) lakásszám építési telkenként legfeljebb 2 db, egy épületben elhelyezve telekalakítás nyeles telek nem alakítható ki, az elfogadás időpontjáig lakóterületként kialakított terület telekstruktúrája megtartandó telekterület 720 m2 / 1200 m2 legkisebb utcai telekszélesség 14,5 m szabadonálló (Ahol az övezeti határon lévő építési telek mellett a szomszédos övezet építési telkének je van, az épületek az övezeti határt jelentő telekhatárra, oldalhatáron állóan is elhelyezhetők.) legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 300 m2 utcai épület esetében 3,20 m / 5,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 4,00 m 5 m 3 m, oldalhatáron álló épület esetén 5 m 10 m zöldfelületi mutató min. 50% (a Déli lakópark területén a 400 m2 feletti ingatlanrészt kert művelési ágba kell sorolni, ahol biztosítani kell a termőföldként való hasznosítást) b4) Az Lke-4 jelű építési övezet (Sirály utcától délre kialakuló utcák) lakásszám építési telkenként legfeljebb 2 db, egy épületben elhelyezve telekalakítás nyeles telek nem alakítható ki 800 m2 legkisebb utcai telekszélesség 16 m oldalhatáron álló legnagyobb beépítettség 30% utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m 5 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is saroktelkek esetében a hosszabbik telekhatár felől 3 m 6 m zöldfelületi mutató min. 50%
b5) Az Lke-5 jelű építési övezet (A Szőlőhegy új beépítésű utcái) lakásszám építési telkenként legfeljebb 2 db, egy épületben elhelyezve telekalakítás nyeles telek nem alakítható ki 800 m2 legkisebb utcai telekszélesség 18 m oldalhatáron álló legnagyobb beépítettség 30% utcai épület esetében 4,00 m / 4,50 m (a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,50 m) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m 5 m, az utcai építési vonal az utcai telekhatártól számított legfeljebb 8 m-re lehet saroktelkek esetében a hosszabbik telekhatár felől 3 m 10 m zöldfelületi mutató min. 50% c) Kertvárosias lakóterület sajátos építési övezetei c1) Lke-e jelű építési övezet nagyobb telekigényű ellátási (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás) rendeltetésű építmények elhelyezésére (Liszt Ferenc utca D-i kapu) 900 m2 legkisebb utcai telekszélesség 20 m szabadon álló legnagyobb beépítettség 30% 3,50 m / 5,50 m Előkert 5 m Oldalkert Hátsókert 6 m zöldfelületi mutató min. 50% (5) Építmények kialakítására vonatkozó előírások a) Tetőidom és hajlásszög a1) Lke-K1-3 építési övezetekben az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon a2) Lke-4 építési övezetben magastető 35-42 fok hajlásszöggel a3) Lke-1-3 és Lke-e építési övezetben nincs megkötve b) Tetőhéjalás Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag c) Homlokzatszínezés A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni. d) Épületszélesség Lke-K3 és Lke-4 építési övezetben legfeljebb 9 m e) Közterület felőli kerítés e1) Lke-K1-2, Lke-1 és Lke-4 építési övezetekben épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával. e2) Lke-K3, Lke-2, Lke-3 és Lke-5 építési övezetben épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával, vagy hasonló magasságú élősövény telepítendő. f) Gépjárművek elhelyezése az 5. (6) bekezdés figyelembevételével történjen. Falusias lakóterület - Lf
16. 24 (1) (2) A falusias lakóterületen az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti építmények és melléképítmények helyezhetők el. 25 (3) A közművesítettség mértéke legalább a) közüzemi villamos energiaszolgáltatás b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás c) közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó) d) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés Az a)-d) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó. (4) Az egyes építési övezetekben az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó előírások a) Az Lf-K jelű építési övezet lakóépületek száma építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető telekalakítás nyeles telek nem alakítható ki 720 m2 legkisebb utcai telekszélesség 16 m oldalhatáron álló legnagyobb beépítettség 30% utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában kiszolgáló út felől 5 m (ez egyben a kötelező utcai építési vonal is) gyűjtőút felől 10 m zöldfelületi mutató min. 40% b) Az Lf-1 jelű építési övezet lakóépületek száma építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhető Telekalakítás nyeles telek nem alakítható ki 900 m2 legkisebb utcai telekszélesség 20 m szabadonálló legnagyobb beépítettség 30% utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m Előkert 10 m Oldalkert Hátsókert 6 m zöldfelületi mutató min. 40% c) Az Lf-okt jelű építési övezet 24 Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör. 25 Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.
1500 m2 legkisebb utcai telekszélesség 30 m szabadonálló legnagyobb beépítettség 30% 2,50 m / 5,50 m, tornacsarnok esetében 10,50 m Előkert 5 m Oldalkert Hátsókert 6 m zöldfelületi mutató min. 40% (5) Építmények kialakítására vonatkozó előírások a) Tetőidom és hajlásszög a1) Lf-K építési övezetben az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában magastető 32-45 fok hajlásszöggel a3) Lf-okt építési övezetben nincs megkötve b) Tetőhéjalás Elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag c) Homlokzatszínezés A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni. d) Épületszélesség d1) Lf-K és Lf-1 építési övezetben legfeljebb 9 m d2) Lf-okt építési övezetben nincs megkötve e) Közterület felőli kerítés Épített jellegű, 1,5-1,8 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával. f) Gépjárművek elhelyezése az 5. (6) bekezdés figyelembevételével történjen. VEGYES TERÜLET Településközpont vegyes terület - Vt 17. 26 (1) 27 (2) Településközpont vegyes területen elhelyezhető épületek és építmények a) Vt-1-5 jelű építési övezetekben az OTÉK vonatkozó előírásai szerinti épületek és építmények, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények helyezhetők el. b) Vt-okt, Vt-eü, Vt-sz, Vt-p, Vt-vh, Vt-t, Vt-sgy jelű építési övezetekben a sajátos funkcióhoz köthető építmények és melléképítmények helyezhetők el. c) Vt-6-7 jelű építési övezetekben ca) elhelyezhető építési telkenként 1 db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület, Igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények cb) kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású, egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, termelő kertészeti építmény, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények cc) nem helyezhető el egyéb közösségi szórakoztató épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény. d) Vt-8 jelű építési övezetben da) elhelyezhető igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, csak nappali funkcióval egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények db) kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású, egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, termelő kertészeti építmény, valamint az ezekhez köthető funkciójú melléképítmények 26 Hatályon kívül helyezte a 26/2012.(X.29.) ör. 27 Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.
dc) nem helyezhető el lakóépület, szálláshely-szolgáltató épület, éjszakai funkcióval rendelkező egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény. 28 (3) A közművesítettség mértéke legalább a) Vt-1-5, Vt-okt, Vt-eü, Vt-sz, Vt-p, Vt-vh, Vt-t, Vt-sgy jelű építési övezetekben aa) közüzemi energiaszolgáltatás (villamos energia és távhő, vagy vezetékes gáz, ahol a vezetékes gáz nem biztosítható, tartályos gáz) ab) közüzemi ivóvíz szolgáltatás ac) közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó) ad) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés Az aa)-ad) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó. b) Vt-6-8 jelű építési övezetekben ba) közüzemi villamos energiaszolgáltatás bb) közüzemi ivóvíz szolgáltatás bc) közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás (azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló alkalmazandó) bd) közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés A ba)-bd) pontok szerinti közművek együttes megléte külön jogszabályban rögzített határidőre biztosítandó. (4) Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők: a) A Vt-1 jelű építési övezet (Szentháromság utca déli szakasz, kompkikötő környéke) 400 m2 legkisebb utcai telekszélesség 12 m zártsorú legnagyobb beépítettség 80% utcai épület esetében 5,50 m / 6,50 m, a Püspöktemplom műemléki környezetében 4,50 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 5,50 m 0 m, ez egyben a kötelező utcai építési vonal is ld. 7. (2) bekezdést is 0 m zöldfelületi mutató min. 10% b) A Vt-2 jelű építési övezet (Dózsa György utca a Bakács utcáig, Eötvös utca D-i oldal, Szent János utca K-i oldal) 550 m2 legkisebb utcai telekszélesség 16 m zártsorú legnagyobb beépítettség 80% utcai épület esetében 7,00 m / 8,00 m (a megengedett legnagyobb értéket az utcai homlokzat magassága külön sem haladhatja meg) udvari épület esetében 2,00 m / 7,00 m 28 Módosította a 39/2011.(XII.16.) ör.