Elektrotechnika. 2009/04 www.mee.hu. Komplex megoldást keres? 102. ÉVFOLYAM

Elektrotechnika A MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA ALAPÍTVA: 1908 KEY QUESTION FOR THE FUTURE Komplex megoldást keres? A villamos energia rendszerek üzembiztonságának néhány kérdése a 21. században II.rész A magyar villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési terve 2008. A Paksi Atomerőmű bővítésének lehetőségei EnergiaKaland a Millenárison Az AREVA T&D átfogó mérnöki szolgáltatásokat kínál az igény felmerülésétől a megvalósításig. Kiváló mérnökeink, közép és nagyfeszültségű termékeink, valamint tervezői és támogató szolgáltatásaink lehetővé teszik, hogy az Ön igazi partnerévé váljunk alállomásának tervezése, építése, szerelése és rendszerbe való integrálása során. Kulcsrakész állomás megvalósítása esetén az ön választása AREVA T&D AREVA Hungária Kft. - Értékesítési Iroda - H-1113 Budapest, Nagyszőlős u. 11-15. Tel.: (1) 487-72-20 Fax.: (1) 487-72-24 www.areva.com MEE a Magyarregula 2009 kiemelt szakmai támogatója Az elektrotechnika területeit érintő, 2008. II. félévben közzétett magyar szabványok LED-ek alkalmazási lehetőségei a közvilágításban 102. ÉVFOLYAM 2009/04 www.mee.hu

TBS Tranziens túlfeszültségek elleni védelem Az OBO túlfeszültség-védelmi eszközök teljes körű védelmet nyújtanak az alapvédelemtől a finomvédelemig. Alkalmazhatók: erős áramú hálózatok, adatátviteli, illetve telekommunikációs hálózatok, szabályozástechnikai áramkörök védelmére. Az OBO túlfeszültség-védelmi eszközeire 5 év garanciát vállal! OBO BETTERMANN Kft. H-2347 Bugyi, Alsóráda 2. Tel.: +36 (29) 34 90 00 Fax: +36 (29) 34 91 00 E-mail: info@obo.hu www.obo.hu Magyar Elektrotechnikai Egyesület VILLÁMVÉDELEM A villámvédelem új módszerei Új OTSZ MSZ EN 62305 szabvány Tanfolyamrendszer villamos szakemberek számára Tanfolyam típusok: Villamos tervezők részére, 5 nap Műszaki ellenőrök részére, 4 nap Villámvédelmi felülvizsgálók részére, 3 nap Felelős műszaki vezetők részére, 2 nap További villamos szakemberek részére, 1 nap A tanfolyamok után tett sikeres vizsgát az OKF által is elfogadott oklevéllel igazoljuk. A többnapos tanfolyamok különböző oktatási időrenddel kerülnek megrendezésre. A három vagy többnapos tanfolyamok költsége a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható. További részletes információk a www.mee.hu vagy a www.vv62305.hu honlapon találhatók. Kapcsolat: Helter Ferencné: Tel.: 353-0117, Fax.: 353-4069, e-mail: helter@mee.hu

Elektrotechnika Felelős kiadó: Kovács András Főszerkesztő: Tóth Péterné Szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani Görgy, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Dr.Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Dr. Vajk István (MATE képviselő) Hirdetésszervezés: Dr. Friedrich Márta Szerkesztőségi titkár: Szilágyi Zsuzsa Rovatfelelősök: Technikatörténet: Dr. Antal Ildikó Hírek, Lapszemle: Dr. Bencze János Villamos fogyasztóberendezések: Dési Albert Automatizálás és számítástechnika: Farkas András Villamos energia: Horváth Zoltán Villamos gépek: Jakabfalvy Gyula Világítástechnika: Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Szabványosítás: Somorjai Lajos Oktatás: Dr. Szandtner Károly Lapszemle: Szepessy Sándor Szakmai jog: Arató Csaba Ifjúsági Bizottság: Turi Gábor Tudósítók: Arany László, Horváth Zoltán, Kovács Gábor, Köles Zoltán, Lieli György, Tringer Ágoston, Úr Zsolt Korrektor: Tóth-Berta Anikó Grafika: Kőszegi Zsolt Nyomda: Innovariant Nyomdaipari Kft. Szeged Szerkesztőség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail: elektrotechnika@mee.hu Honlap: www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adóigazgatási szám: 19815754-2-41 Előfizethető: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Előfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztőség a hirdetések, és a PR-cikkek tartalmáért felelősséget nem vállal. Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708 Hirdetőink / Advertisers AREVA Hungária Kft. Distrelec GmbH Farnell Mitsubishi Electric OBO Bettermann Kft. Tartalomjegyzék Tóth Péterné: Beköszöntő... 4 ENERGETIKA Dr. Tombor Antal: A villamos energia rendszerek üzembiztonságának néhány kérdése a 21. században II. rész... 5 Kerényi A. Ödön: VERE NFE átvitel... 8 Dr. Bürger László Decsi Tamás Gölöncsér Péter Kovács Péter Olasz Ferenc Óvári György Sulyok Zoltán Várhegyi Gergő: A magyar villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési terve 2008.... 9 Hartmann Bálint: Szélerőmű rendszerintegrálásához szükséges tározókapacitás vizsgálata, különös tekintettel a mélyvölgy időszakra... 12 Dr. Bencze János: A Paksi Atomerőmű bővítésének lehetőségei... 15 Mayer György: Döntő többséggel támogatja a parlament a paksi bővítést... 15 Dr. Bencze János: Energetikai hírek a világból... 16 AKTUÁLIS Kiss Árpád: Átadták a 2008-as Innovációs Díjakat a Parlamentben... 18 Tóth Éva: EnergiaKaland a Millenárison... 20 Tóth Éva: MEE a Magyarregula 2009 kiemelt szakmai támogatója... 21 Dr. Gáti József Prof. Dr. Rudas Imre BMF rektor kitüntetése... 22 EGYESÜLETI ÉLET Arany László: Előadás Szegeden... 23 SZAKMAI ELŐÍRÁSOK Dr. Novothny Ferenc: MSZ HD 60364 Kisfeszültségű villamos berendezések szabványsorozat 2008-ban megjelent szabványai... 24 Kovács Levente: Az elektrotechnika területeit érintő, 2008. II. félévben közzétett magyar szabványok... 27 Arató Csaba: Tájékoztató a felülvizsgálók szakmai követelményeiről... 28 VILÁGÍTÁSTECHNIKA Szabó Gergely: LED-ek alkalmazási lehetőségei a közvilágításban... 30 Almási Kristóf: Megbeszélés az UCTE és a WWF között a Föld órája kockázatairól... 32 Technikatörténet Dr. Antal Ildikó: Utazó múzeum... 33 Nekrológ In memoriam Szenohradszki István... 33 CONTENTS Éva Tóth: Greetings from the Editor-in-Chief ENERGETICS Dr. Antal Tombor: Some questions about the reliability of the electrical energy systems, in the 21st Century 2. part Ödön A. Kerényi: High voltage Direct Current Transmission Dr. László Bürger Tamás Decsi Péter Gölöncsér Péter Kovács Ferenc Olasz György Óvári Zoltán Sulyok Gergő Várhegyi: Network Development Plan of the Hungarian Power System 2008 Bálint Hartmann: Investigation of a storage facility needed for the system integration of a wind generator, in consideration of the off-peak period Dr. János Bencze: The possibilities of the enlargement of Paks Nuclear Power Plant György Mayer: The Parliament say yes to the enlargement of Paks Nuclear Power Plant Dr. János Bencze: News from the world of Energetics TIMELineSS Árpád Kiss: 2008 Innovation awards in the Parliament Éva Tóth: Energy-adventure in the Millenaris exhibition center Éva Tóth: The Hungarian Electrotechnical Association is the main professional promoter of Hungarian-Regula exhibition Dr. József Gáti: The award of Prof. Dr. I Rudas, the President of the Technical College of Budapest FROM OUR CORRESPONDENTS László Arany: Presentation in Szeged PROFESSIONAL regulations Dr. Ferenc Novothny: Some new standards in the series of Hungarian Standards HD 60364 in the field of low voltage electrical equipments Levente Kovács: Newly published standards in the second half of 2008, in the field of electrotechnics Csaba Arató: Information about the professional requirements of Examiners LIGHTING TECHNICS Gergely Szabó: The possibility of application of the LED s in the public lighting Kristóf Almási: Discussion between the UCTE and WWF about the risk of the hour of the globe HistorY OF TECHNICS Dr. Ildikó Antal: Muzeum road show OBITUARY In memoriam István Szenohradszki

Kedves Olvasó! Egy héttel ezelőtt a tél még összeszedte maradék erejét, mintha nem akarná átadni helyét a tavasznak. Aztán egyszerre, mint egy varázsütésre kisütött a nap, az eső áztatta földben elvetett magokból előbújt az élet, rügyezni kezdtek a fák, zsongani kezdett a természet. Az egyesületünkben is ezt a megélénkülést tapasztalhatjuk, hiszen egyre-másra mutatkoznak az elmúlt évben elindított kapcsolatok, programok és tervek eredményei. A különböző médiumokban is egyre többször találkozhatunk a MEE nevével, mint mérvadó szakmai álláspont megfogalmazójával, hiteles véleményformálóval, amely tesz a közjóért. Hogy mire gondolok? Már a tavalyi esztendőben el kellett vetni a magját az energiapolitikáról másként gondolkodásnak, amely a januári nyilvános vitanap után úgy tűnik, meghozta gyümölcsét: már egy héttel a rendezvény után a parlament napirendjére tűzte az egyik legvitatottabb kérdést az atomerőmű bővítését. Az is igaz, hogy a januári gázhelyzet is hozzájárult az események felgyorsításához. A magyarországi energiaszükséglet egy részének fedezéséhez az egyik elérhető megoldás Paks bővítése, amelyet végül döntő többséggel szavaztak meg a képviselők. Az idő sürget, mire a terv megvalósulhat, eltelik 10-12 év, de legalább elindult valami! Az egyesület megújulási programjának fontos pontja a fiatalítás, az ifjabb generáció bevonása a szakmai életbe. A 2008 októberében létrejött új kapcsolat éppen egybevágott szervezetünk ezen céljával. A Mitsubishi Fotó: szelagnes európai cégének magyarországi képviselője megkereste egyesületünket egy közös munka, együttműködés lehetőségével, amelynek eredményét a Magyarregula nyitó sajtótájékoztatóján ismerhették meg a jelenlévők. A kiírt és sikeresen lezajlott pályázat három fiatalnak 2000-2000 eurós jutalmat hozott. A Mitsubishivel a kapcsolat tovább folytatódik. Mindenről mostani számunkban bővebben olvashatnak. Már javában tart a MEE 56. Vándorgyűlés Konferencia és Kiállításának előkészítése, szakmai programjának összeállítása, erről is tájékoztatást adunk lapunk mellékletében. De két másik nagy rendezvénynek, a CIGR és a CIGRE konferenciáknak szervezése is folyamatban van, s a hely szűke miatt a többi kisebb szakmai eseményről most nem is szólok részletesen. Május végén lesz Közgyűlés, amelyen az elvégzett feladatokról kell majd beszámolni és elszámolni. A fentiekben említettek néhány tagtársunknak és a titkárságnak hihetetlen kemény munkát jelentenek, ezért köszönettel tartozunk nekik. Ami az Elektrotechnikát illeti, jó egy évvel ezelőtt mi is valami újnak vetettük el a magját, amelyet folyamatosan alakítgattunk, nyesegettünk hogy természeti hasonlattal éljek a javaslatok, vélemények alapján. A márciusi számban kiküldött felmérésre már lassan érkeznek a kitöltött kérdőívek, amelyeket továbbra is kíváncsian várunk. Hiszen a lap készítőinek fontos az eredmény, hogy láthassuk, milyen a folyóirat fogadtatása, megfelel-e az elvárásoknak, mit szeretnének és miről olvasnának még szívesen olvasóink? Ugyanilyen jelentőségű, hogy a külvilág hogyan ítéli meg a lapot, érdemesnek tartják-e szakmai és hirdetési információk közlésére, hiszen ezek a bevételek az Elektrotechnika létét, jövőjét biztosítják. Mindannyian vágyunk a sikerre, ezzel mi sem vagyunk másként. Szerkesztőségünk örömmel fogadja a legapróbb elismerést is. Az eddig beérkezett vélemények azt igazolják, hogy értékelhető, következetes, koncepciózus és talán nem tűnik szerénytelenségnek sikeres munkát végeztünk. Az Elektrotechnikát áprilistól az Observer is szemlézi, s ez egy újabb, külső igazolása annak, hogy az egyesület egy komoly, a szakma és a civilek által egyaránt elfogadott lapot tudhat magáénak, amelynek helye van a magyar sajtóban. Fontos lépés és rang ez számunkra. Igyekszünk megszolgálni a bizalmat! Tóth Péterné főszerkesztő A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kiemelt támogatói: Elektrotechnika 2008/09 4

ENERGETIKA Energetika ENERGETIKA energetika A villamosenergiarendszerek üzembiztonságának néhány kérdése a 21. század elején II.rész 2003. augusztus 14-2003. augusztus 27. Több mint 10 éve kezdődött el a modellváltás a villamosenergia-iparban. A piaci modell javítgatása még mostanában is folyamatban van. A felhasználó számára legfontosabb a villamos energia ára, a szolgáltatás megbízhatósága, valamint a minősége. A piaci körülmények mindezekre hatással vannak. A cikk a villamosenergia-ellátás biztonságának változásával és a változás okaival foglalkozik. The change in the market system of the electrical energy sector has begun more then ten years ago. The tinkering of this market system is going on even now. The most important for the consumers are the price of electrical energy, the reliability of supply, and the quality. Market circumstances have an influence on all of these requirements. The report deals with the change of the reliability of the electrical-energy supply and looks for the reason of this change. 4. 2003. augusztus 14. csütörtök északkelet-amerika [1][5] 4.1. A körülmények és az események rövid ismertetése az elemzést végzők jelentése alapján A rendszerüzemzavar két villamos energia társaság területén, Ohio államban kezdődött: First Energy Corporation (FE) Ohio állam középső és északi részén American Elecric Power Corporation (AEP) Ohio állam középső és déli részén. Az észak-amerikai térségben lévő villamos energia társaságok elhelyezkedését a 3. ábra mutatja. Az üzemzavart megelőzően az egyes társaságok közötti villamosenergia-áramlásokat a 4. ábra mutatja. A First Energy teljesítményhelyzete az üzemzavar előtt: Fogyasztás: 12.635 MW Termelés: 9940 MW Vásárlás: 2695 MW ( a fogyasztás kb. 22%-a) A 30-34 C hőmérsékletű kánikulai időjárás miatt a légkondicionáló berendezések áramigénye jelentősen megnövekedett. Az FE 2854 MW teljesítményt importált a Dél-Ohióban lévő AEP erőműveiből, amelyek közül számos blokk kereskedelmi célra épült. Ezek az erőművek szinte csak wattos teljesítményt termeltek, mivel a meddőteljesítmény a liberalizált rendszerben értéktelen. Ennek következtében a teljesítményszállításhoz szükséges meddőteljesítmény nagy részét az AEP rendszer az FE-ből, illetve a szomszédos PJM Interconet rendszerből vételezte.(4. ábra) A szerző megjegyzése: A csak wattos energiát termelő kereskedelmi erőművek villamos stabilitása rendkívül sérülékeny. Ilyen üzemmód mellett nemcsak a saját üzembiztonságukat, hanem a villamosenergia-rendszer biztonságát is veszélyeztetik. Ez azonban a keres- kedőket láthatóan a legkevésbé sem érdekelte. A piac szereplőit érdekeltté kell tenni, hogy tevékenységükkel ne rontsák, hanem javítsák a villamosenergia-rendszer biztonságát. Az FE rendszert a Midwest Independent System Operator (MISO) irányítja. 12:15-kor a MISO állapotbecslő informatikai rendszere a villamosenergia-rendszerben ismeretlen állapotot jelzett, ugyanis üzemben lévőnek mutatott egy kikapcsolt távvezetéket. Ez az állapot becslő rendszer 5 percenként frissülő információkat ad a MISO-nak. A diszpécser az informatikai rendszert kikapcsolta, megjavította, de elfelejtette újra üzembe venni. A szerző megjegyzése: A diszpécser a rendszer javítása után elhagyta a munkahelyét és ebédidőre távozott. Az állapotbecslő rendszer kikapcsolt állapotát csak 14:40- kor vették észre. Azonban újabb hiba miatt az állapotbecslő rendszer 16:04-ig nem működött. A szerző megjegyzése: A MISO állapotbecslő rendszere négy órán keresztül nem kapott 5 percenként frissülő adatokat. A rendszer összeomláshoz vezető események előtt a MISO diszpécsere szakértői támogatás nélkül maradt. Az FE diszpécsere felfigyelt arra, hogy a 345 kv-os hálózat feszültsége a nagy terhelés miatt veszélyes mértékben lecsökkent. A diszpécser 13:18 és 13:28 között telefonon utasította az FE erőműveit, hogy növeljék a meddőenergia-termelésüket. Egyidejűleg elrendelte egy kikapcsolt kondenzátortelep visszakapcsolását is. A kondenzátortelep visszakapcsolása sikertelen volt. Miközben a kezelő személyzet a meddőenergia-termelést akarta növelni 13:31-kor az Eastlake erőmű 5.sz. 597 MW-os blokkja, amely 612 MW terheléssel működött, kikapcsolódott. A változatlan wattos energiatermelés mellett a megnövelt meddőenergia-termelés miatt a generátor gerjesztőköre túlterhelődött és ez okozta a blokk kikapcsolódását. A szerző megjegyzése: A liberalizált piacon a kereskedelmi erőművek a stabil üzemhez szükséges meddőenergiát mint gazdaságtalan terméket alig termelnek. A feszültség stabilizálására tett diszpécseri intézkedések eredménytelenek voltak, sőt az Eastlake 5. sz. blokkjának kiesése miatt a 345 kv-os hálózat terhelése tovább nőtt és a feszültség aggasztóan kis értéken maradt. 14:15-kor az FE vészjelző és a távkezelést végrehajtó számítógépe meghibásodott, amit a diszpécser nem ismert fel. A szerző megjegyzése: A diszpécser abban a tudatban dolgozott, hogy támaszkodhat a vészjelző rendszer információira. Még csak esélye sem 3. ábra Ohio államban és a szomszéd államokban működő villamos társaságok és regionális üzemirányítók Elektrotechnika 2009/04 5

4. ábra A First Energy termelése, terhelése és a régiók közötti csere (2003.08.14.) volt az eseményeket egy esetleges néhány 1000 MW-os fogyasztói korlátozással megakadályozni. 15 óra körül a szél hirtelen 10 km/h-ról 4 km/h-ra csökkent. Ennek következtében három 345 kv-os távvezeték túlmelegedett és olyan mértékben megnőtt a belógásuk, hogy egy nem tisztított nyiladékban lévő fákhoz átíveltek. A három távvezeték egymás után 15:05-kor, 15:32-kor és 15:40-kor kikapcsolódott. A meghibásodott vészjelző funkció miatt az FE diszpécsere nem vette észre a kikapcsolódásokat. A szerző megjegyzése: A távvezetéki nyomvonalakat évente kétszer ellenőrzik a levegőből és ötévenként tisztítják. Vannak tulajdonosok, akik még ezt is túl gyakorinak tartják! 16:06-kor a villamosenergia-rendszerben, a megnövekedett transzfer impedancia és a változatlan wattos teljesítményátvitel miatt, lengések keletkeztek. A környék utolsó 345 kv-os távvezetékét a távolsági védelem kikapcsolta. Az észak-ohiói hálózat összeomlott. 16:06-16:13 között az összeomló észak-amerikai rendszerben mintegy 60.000 MW erőművi kapacitás esett ki. A terület nagy részén teljes áramszünet volt, míg egyes helyeken kiegyensúlyozott spontán szigetüzemek alakultak ki. Az erőművi generátorok lengések, gerjesztőköri túlterhelődések, teherledobás, frekvenciacsökkenés okozta házi üzemi leállás miatt kapcsolódtak ki. A rendszerüzemzavar az USA-ban 8 államot (Connecticat, Massechusetts, Michigan, New York, New Jersey, Ohio, Pennsylvania, Vermont), Kanadában 1 államot (Ontario) érintett. 263 erőmű 531 blokkja esett ki 61800 MW teljesítménnyel. A kiesett villamos energia kb. 350.000 MWh volt és mintegy 50 millió lakos maradt áram nélkül. A helyreállítás során 16 óra múlva, másnap reggel 8:00-kor már kb. 48.800 MW fogyasztót elláttak. A Consolidated Edison fogyasztóit 29 óra múlva, a First Energy fogyasztóinak többségét 36 óra múlva, és a Long Island Power Authority fogyasztóit csak 3 nap múlva látták el. Ontario tartományban 8 nap múlva állt helyre az áramszolgáltatás. Az USA-ban és Kanadában lévő atomerőművek a hálózati zavarok miatt a tervezett módon álltak le, vagy visszaterheltek és a hálózat helyreállításáig biztonságos állapotban voltak. Az USA-ban 9 db Kanadában 11 db blokkot érintett az üzemzavar. A kanadai atomerőművek 3-6 órán keresztül hálózati kapcsolat nélkül tartották fenn a nukleáris biztonságot. Részben azért húzódott el a hálózati kapcsolat helyreállítása, mert a tartalék rendszerirányító központot az áramszünet miatt nem tudták üzembe helyezni. 4.2. Az események okai az elemzést végzők értékelése szerint Kanada és az USA kormánya vizsgálóbizottságot állított fel. A bizottság a jelentést 2004 áprilisában véglegesítette, miután az eseményeket 43000 gyűjtősínből és 57600 távvezetékből álló modellen analizálta. A bizottság az alábbi főbb megállapításokat tette: A wattos terheléssel jelentősen terhelt átviteli hálózaton nem állt rendelkezésre elegendő meddőenergia, így a hálózati feszültég veszélyesen lecsökkent. Független szakértők szerint a versenypiaci körülmények között az éhes kereskedői erőművek ( hungry merchant plants ) csak wattos energiát akarnak termelni és meddőenergiát nem. A szerző megjegyzése: Az AEC a zavar előtt közel 6.000 MW-ot exportált, míg kb. 850 MVAr meddőt importált! Nem voltak meg az átviteli hálózat üzemeltetésének biztonságos feltételei. Különösen hiányoztak a fontos információs rendszerek. A diszpécserek felkészültsége nem volt megfelelő, a tréningek hiányosak voltak. Az irányító személyzet nem ismerte fel az üzemzavari állapotokat, a partner rendszerirányítókat nem informálták, így ezek segíteni és intézkedni sem tudtak. A regionális rendszerirányítók nem látták át az egész átviteli hálózatot. Önmagában a felsoroltak egyike sem vezetett volna rendszerösszeomláshoz, azonban az összes ok együttes hatása ellenőrizhetetlen folyamatokat indított el. A vizsgálóbizottság ajánlásai: A vizsgálóbizottság 46 ajánlása az alábbi pontokba sorolható: 1. Az áramkereskedelem szereplőinek érdekei és a villamosenergia-rendszer megbízhatósága között keletkező konfliktusokat a megbízhatóság javára kell rendezni. Az USA és Kanada kormányainak, a regulátoroknak, valamint a piac szereplőinek a legmagasabb fokú biztonságot kell előtérbe helyezni a kereskedelmi érdekekkel szemben. 2. A regulátoroknak és a fogyasztóknak tudomásul kell venni, hogy a megbízhatóság nincs ingyen. A megbízhatósághoz szükséges beruházási és üzemviteli költségeket a fogyasztóknak kell megfizetni. A regulált társaságok (rendszerirányítók, hálózati társaságok, stb.) csak akkor költenek pénzt a biztonságra, ha azt a regulátorok a fogyasztói árban elismerik. A paci társaságok viszont csak akkor fordítanak pénzt bármely beruházásra, ha ezek a ráfordítások megfelelő profitot hoznak. A szerző megjegyzése: A piaci befektetőknek a villamosenergiarendszer biztonsága érdekében tett intézkedései és beruházásai egyértelműen csökkentik a befektetők jövedelmezőségét (pl. meddőenergia-termelés). Ezért a befektetők maguktól nem fognak költeni a biztonságra. Csak a regulátorok által kidolgozott, minden piaci szereplő számára kötelező szabályok és Elektrotechnika 2009/04 6

előírások betartatása kényszeríti ki a befektetők biztonságnövelő intézkedéseit. Tapasztalatok szerint a regulátorok rendkívül óvatosak a kötelező biztonsági szabályok előírása kérdésében, mert ez beavatkozást jelent a piaci viszonyokba és növeli a villamos energia árát. 3. Kiemelt figyelmet kell fordítani az üzemeltetés színvonalának ellenőrzésére, az előírások betartásának kikényszerítésére és a társaságok, továbbá a hivatalok felső vezetésének felelősségrevonhatóságára. 4. Az államoknak kritikus gazdasági és társadalmi infrastruktúrája az átviteli hálózat. Az átviteli hálózat megbízhatóságának növelése érdekében törvénymódosítási és szabályozási intézkedéseket kell tenni. A szerző megjegyzése: Az intézkedéscsomag nincs teljes körűen végrehajtva. sok miatt nem teljesült az (n-1) kritérium. Szlovéniában nagy teljesítménylengések keletkeztek és az olasz villamosenergiarendszer import helyett exportálni kezdett. Szlovénia átviteli hálózatán a jelentős feszültségcsökkenés miatt reális veszélye volt a feszültségomlásnak. A magyar hálózatba Szlovákiából 2650 MW teljesítmény áramlott, amely 144%-a a megengedett értéknek. Egyidejűleg Magyarországról 1260 MW teljesítmény áramlott Ausztriába, amely 140%-kal terhelte a határkeresztező távvezetéket. Az üzemzavar második felében a teljesítményáramlás a szlovák-magyar metszéken 1950 MW-ra csökkent 110%-os terhelést okozva a Győr-Bős 400 kv-os távvezetéken. Szlovákiában a megnövekedett észak-déli teljesítményáramlás súlyosan veszélyeztette a szlovák átviteli hálózatot, bár a szlovák villamosenergia-rendszerben teljesült az (n-1) kritérium. 4.3. Az üzemzavar fő okai a szerző szerint A. Rendkívüli időjárás B. Az átviteli hálózatot a biztonsági kritériumok határáig vették igénybe a kereskedelmi szállítások C. A piac szereplőinek érdekei mellett háttérbe szorultak a villamosenergia-rendszer érdekei és biztonsága D. Műszaki hibák E. Személyi hibák F. Az együttműködő villamosenergia-rendszert irányító TSOok között nem volt megfelelő a koordináció és az információáramlás. G. Elégtelen karbantartás, vagy a berendezések hiányos ellenőrzése H. Bizonytalan diszpécseri tevékenység, a szükséges beavatkozások halogatása, késése 5. 2003. augusztus 27. szerda Ausztria [1] 5.1. A körülmények és az események rövid ismertetése az elemzést végzők jelentése alapján A szlovéniai Krisko atomerőműben 9:15-kor néhány biztonsági szelep rutinszerű ellenőrzése során egy kapcsoló hibás beállítása miatt a blokk kikapcsolódott. Ezután 0,5 s. múlva működött a Magyarországot Horvátországgal összekötő Hévíz-Tumbri 400 kv-os távvezeték Tumbri végén lévő 900 MW-ra beállított túláramvédelem és egy leégett reléérintkező következtében a megszakító beragadási védelem kikapcsolta a karbantartás miatt egy gyűjtősínes üzemben lévő Tumbri alállomás összes megszakítóját. A megszakító beragadásvédelem távparanccsal kikapcsolta Hévízen a Tumbri mező megszakítóját is. Ezzel megszakadt a magyar-horvát összeköttetés és a teljesítményhiányos déli térség felé a teljesítményáramlás a német és az osztrák átviteli hálózatra terelődött. Az osztrák Wien Südost-Ternitz 220 kv-os kettős távvezeték terhelése a megengedett érték 115%-a fölé nőtt. A terhelés elérte az osztrák átviteli hálózat védelmére telepített rendszerbontó automatika indítási értékét és az automatika kikapcsolta a Bisamberg-Sokolnice 220 kv-os kettős és a Dürnorohr-Slavetice 400 kv-os távvezetékeket. Ezzel megszűnt a kapcsolat Ausztria és Csehország között. Ennek hatására a Wien Südost-Ternitz 220 kv-os összeköttetés túlterhelése 115% alá csökkent, ezért a rendszerbontó automatika visszaesett, miközben már csak 2 s. idő volt hátra, hogy az automatika kikapcsolja az összes Magyarországra menő 400 kv-os és 220 kv-os távvezeték osztrák oldalát. Az üzemzavar alatt a teljesítményáramlás a cseh rendszerből a német rendszer irányába 1100 MW-ról 1500 MW-ra növekedett. A cseh és a szlovák határkeresztező távvezetékeken Szlovákia felé 1260 MW-ról 1600 MW-ra nőtt meg a teljesítményáramlás. A cseh és a német villamosenergia-rendszerek kritikus üzemviteli helyzetbe kerültek, mert a megnövekedett áramszállítá- 5. ábra A szlovén, horvát, magyar, osztrák és cseh átvételi hálózat zavarai 5.2. Az események okai az elemzést végzők értékelése szerint Nagy észak-déli teljesítményáramlás. A tényleges teljesítményáramlások rendszeresen több száz MW-tal eltérnek az egyeztetett menetrendtől, A szerző megjegyzése: Az üzem-előkészítés során jelenleg csak a szomszédos TSO-k egyeztetnek egymással. Ennek során nem veszik figyelembe, hogy a kétoldalúan egyeztetett teljesítményszállítások esetleg más villamosenergia-rendszerekben túlterhelést, esetleg az (n-1) kritérium megsértését okozzák. A problémák a határkeresztező menetrendek regionális, később UCTE szintű koordinációjával oldhatók meg, amikor is figyelembe veszik a már meglévő teljesítményáramlásokat és a szűk keresztmetszeteket. Ez azzal fog járni, hogy a jelenlegi nagy mennyiségű teljesítményszállításokat esetenként korlátozni kell. Ez ellen a kereskedők és a regulátorok egy része is tiltakozik. Relévédelmi hiba és a távvezetékeken túláramvédelmek alkalmazása, A szerző megjegyzése: A relévédelmek rendszere nem átgondolt, a karbantartás hiányos, hasonlóan a dániai üzemzavarhoz. A Magyarország és Ausztria közötti 220 kv-os és 400 kv-os távvezetékek kiesése esetleg osztrák, szlovén áramszünetet okozott volna, Az érintett TSO-k nem voltak informálva az események okairól, csak kétoldalú koordináció volt. Ennek tudható be, hogy az üzemzavar elhárítása elhúzódott. A Hévíz-Tumbri 400 kv-os távvezeték 2 óra 6 perc elteltével, a három osztrák-cseh távvezeték 2 óra 30 perc után került újra üzembe. A szerző megjegyzése: Az ilyen régiós, esetleg európai szintű üzemzavarok elhárítása Elektrotechnika 2009/04 7

és a szakszerű, gyors helyreállítás érdekében szükséges lenne régiós, de még inkább európai szintű koordinációra, amelyet egy független szervezetnek kéne végezni. Ilyen szervezet ma nincs az UCTE-ben. 5.3. Az üzemzavar fő okai a szerző szerint B. Az átviteli hálózatot a biztonsági kritériumok határáig vették igénybe a kereskedelmi szállítások D. Műszaki hibák F. Az együttműködő villamosenergia-rendszert irányító TSOok között nem volt megfelelő a koordináció és az információáramlás Dr. Tombor Antal villamosmérnök a MAVIR Zrt. nyugalmazott elnök-vezérigazgatója atombor@mvm.hu Lektor: Reguly Zoltán okl. villamosmérnök VERE NFE átvitel Terjed a nagyfeszültségű egyenáramú átvitel Európában is Több tanulmányban, cikkben utaltam arra, hogy a villamosenergiarendszeregyesülések (VERE) méretei nem növelhetők korlátlanul. Az Európában kialakult VER Egyesülésekről a MVM-MVIR Zrt. kiadásában megjelenő éves VER Statisztikák számolnak be. A 2007. évi kiadványból vettem át a közölt térképet, amelyen az egyesülések eltérő színekkel vannak feltűntetve. A szín utal arra, hogy a terület átviteli hálózatai nem szinkron üzemelnek. Ennek különböző okai lehetnek. Eltérő alap frekvencia (50 Hz, 60 Hz), földrajzi elhatárolódás, tenger, kellő erőműi tartalékhiány, stb.. A VER Egyesülések között folyamatos villamosenergia-csere csak nagyfeszültségű egyenáramú (NFEÁ, angol röv. HVDC) összeköttetésekkel lehetséges. Maga a váltóáram-egyenáram-váltóáram átalakítás történhet egy állomásban, amikor a két átviteli hálózat közvetlenül is összeköthető. Ezt nevezzük egyenáramú betét - nek. Az egyenáramú rész azonban lehet távvezeték, vagy kábel, aszerint, hogy mi választja el a hálózatokat, pl. tenger, vagy a szárazföldön a nagy távolság. (Lásd ábra: Elektrotechnika 2009/03 10. oldal) A legnagyobb VERE Európában az UCTE, amelynek beépített erőműi teljesítőképessége 2007-ben 800 GW volt és 500 GW egyidejű csúcsterhelést elégített ki. Az UCTE tagrendszerei közül a francia EDF épített ki először nemzetközi, nagyfeszültségű egyenáramú tengeralatti kábel kapcsolatot az angol átviteli hálózathoz és évente közel 14 TWh olcsó villanyt szállított atomerőműveiből Angliába. A skandináv országok NORDEL Egyesülése pedig mind tagrendszerei, mind a német és lengyel hálózatokhoz fektetett le tengeralatti kábeleket előnyös villamosenergia-csere céljából. A cserealap itt vízerőművekben termelt olcsó energiaszállítás volt, a főleg hőerőművekből álló rendszerek számára. Ismeretes az is, hogy az UCTE és a KGST VERE óriás hálózatai között is egyenáramú betétekkel történt villamosenergia-csere. Köztük az MVM és az ŐVG közötti szerződés alapján a Wien Süd- Ost alállomásban létesült 600 megawattos átalakító. A magyar VER-ben korábban volt egy különleges eljárás, a pszeudo-szinkron átkapcsolás, amely sziget üzemben fogyasztókat, irányüzemben pedig erőművet tudott üzemszünet nélkül átkapcsolni két hálózat között. Ezt alkalmaztuk Ausztria felé is, míg a betét meg nem épült. Az átalakítók azonban szükségtelenné váltak, amikor a SZU szétbomlása után KGST VERE hálózatról a CDU tagrendszerek leváltak és CENTREL néven szinkron üzemben csatlakoztak az UCTE hálózatához. Az osztrákok még ma is joggal orrolnak a 120 millió dolláros beruházás feleslegessé válása miatt, amit nem sikerült az ukrán-magyar kapcsolatként sem felhasználni, amint azt először javasoltuk. A fentiek előrebocsátása után számolok be a Modern Power System 2006/11 számában megjelent cikkről, amely egy új norvégholland egyenáramú összekötetésről ad ismertetést. Múlt év májusában helyezték üzembe a holland TEN-T és a norvég STATNET átviteli hálózatirányító vállalatok a világ leghosszabb, nagyfeszültségű tengeralatti kábelét. A NOR-NED nevű összeköttetetés 580 km hosszú, 450 kv feszültségű, és 700 MW teljesítmény átvitelére képes. A kábelek 450 km hosszban 50 m és 160 km-en át 420 m mélységben fekszenek a tengerfenéken. Azokat a norvég ABB gyártotta és az élettartamukat legalább 40 évre garantálta. Külön érdekesség, hogy a holland partok mellett 270 km hosszban a két kábelt egy köpenyben helyezték el, hogy ne zavarják a hajózás hírközlését. A fektetés során bekövetkezett két kábeltörés javítása némi késedelmet okozott, de hibát sikeresen elhárították. A nagyfeszültségű egyenáramú átalakítókat szintén az ABB szállította. Az állomásokat Norvégiban FEDA, Hollandiában pedig Emmshaven nevű városkában telepítették és itt kapcsolják össze a két ország átviteli hálózatát. A beruházás 600 millió euróba került. Célja, hogy a holland villamosenergia-rendszer csúcsterhelési idejében vízerőművekből importáljon Norvégiából energiát saját fosszilis erőműveinek igénybevétele helyett, és ezáltal csökkentse saját CO2-kibocsátását. Norvégia vízenergiában közismerten a leggazdagabb Európában. A hollandok pedig éjjel hőerőműveikből szállítanak energiát a norvégeknek, hogy tárolós vízerőműveiket tölthessék. Meghökkentő azonban a szeptember hónapban kialakult árarány. A hollandok 39,29 /MW órás átlagárat fizettek az importért, viszont mindössze 1,42 /MW volt az export órás átlagára, tehát az arány közel 20-szoros. A koncepció lényegében hasonló az MVM és az osztrák ŐVG között 1978-1990 között megvalósított nyári-téli áramcseréjével, ahol viszont a nyári-éjjeli és a téli-csúcsidei ár arány 1:6 volt. A közös vizsgálat szerint a 220 kv-os távvezeték tíz év alatt kifizetődött. Norvégia további tengeralatti összeköttetést tervez Németország és Dánia hálózata között. A STATNET és az E.ON Netz megvalósíhatósági tanulmányt készítettek változatban 700 ill. 1400 MW teljesítményű összeköttetésre. A becsült beruházási költség 1,1 ill. 2,2 milliárd USD. Ez a terv szerepel az EU árampiac egyesítési programjában is. Egyidejűleg a holland TEN-T és az angol UK s National Grid megkezdték egy 1000 MW os 260 km hosszú kábel létesítését Isl of Grain és Maasvlkte (Rotterdam közelében) között. További tervek: Olaszország-Szardínia között 420 km kábel az 1200 mély Tirén tengerben. Finnország-Észtország között 75 km kábel, az Estlink, amelyet az ABB jövőre készít el. A fentiekhez kapcsolódik egy friss UCTE jelentés, amit a következőképpen foglalhatok össze: Ismeretes, hogy az oroszok régi vágya volt, hogy a szovjet átviteli hálózatot -amely Ukrajnától Vlagyivosztokig terjed- szinkron kapcsolják az UCTE hálózatával. Az évtizedek óta folyó vizsgálatok tavaly ősszel zárultak le. A diplomatikus megoldás az volt, hogy az UCTE elfogadja a szinkron üzemet, mint távlati célt, de a közeli megoldás műszakilag az egyenáramú kapcsolatok létesítése. Kerényi A. Ödön Lektor: Dr. Tombor Antal Elektrotechnika 2009/04 8

ENERGETIKA Energetika ENERGETIKA energetika A magyar villamosenergiarendszer hálózatfejlesztési terve 2008. A villamosenergia-törvény a Rendszerirányító kötelességévé teszi a rendszerszintű hálózatfejlesztési terv elkészítését. A tervet a Magyar Energia Hivatal hagyja jóvá. A tervben rögzített fejlesztések, mint közcélú beruházások meg kell, hogy valósuljanak. A szerzők ezen tervezés keretében elvégzett munkák eredményeit tárgyalják 2014-ig előretekintve. The Electric Energy Act bounds the Transmission System Operator to prepare network development plan for 120 kv and above. The plan is approved by the Hungarian Energy Office. The approved elements have to be installed as a public benefit network elements. This article presents the results of the planning activity for the time horizon until 2014. Bevezetés A VET 2003. január 1-jétől a Rendszerirányító kötelességévé teszi a rendszerszintű hálózatfejlesztési tervek elkészítését az elosztói engedélyesek által készített tervek figyelembevételével, valamint a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez szükséges hálózatfejlesztések kezdeményezését a villamosenergia-rendszer hosszú távú megbízható üzemfenntartása érdekében. A tervezés során cél az elosztói engedélyesek által készített (elosztói) hálózatfejlesztési tervek összehangolása és a MAVIR saját (átviteli) hálózatfejlesztési elképzelései mellett a villamosenergia-rendszer hosszú távú koncepcionális fejlesztési elképzeléseibe (hálózatfejlesztési stratégiájába) legjobban illeszkedő fejlesztések megvalósításának kezdeményezése. Nem része a tervnek az elosztói engedélyesek hálózatfejlesztési tevékenységének gazdasági elemzése, a kiadások, bevételek vállalati szintű optimalizációja. Nem része a tervnek a jövedelmezőség mértékének meghatározása, a beruházások megtérülésének, finanszírozásának vizsgálata, a pénzügyi kockázatok elemzése. Nem része a tervnek a hálózatfejlesztések tarifális kihatásainak vizsgálata. A magyar villamosenergia-rendszer 120 kv-os elosztó- és átviteli hálózata közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiája A közép- és hosszú távú hálózatfejlesztés tervezése keretében 3-10 és 10-20 évre kitekintve kell megvizsgálni és megteremtetni azon hálózati feltételeket, amelyek a folyamatos, megbízható és minőségi villamosenergia-ellátást biztosítják a változó energetikai és piaci körülmények között. Olyan hálózati infrastruktúrát kell kialakítani, mely minden rendszerhasználó, piaci szereplő számára diszkriminációmentes feltételekkel teszi lehetővé a hálózathoz való szabad hozzáférést. A MAVIR ZRt. saját hálózatfejlesztési stratégiájának, tervének, valamint az elosztói engedélyesek hálózatfejlesztési terveinek összehangolásával kell meghatározni, és a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyatni a magyar villamosenergia-rendszer 120 kv-os és átviteli hálózatának közép- és hosszú távú fejlesztéseit. A hálózatfejlesztési stratégiában meghatározott főbb távlati célok A hazai 400 kv-os és a 220 kv-os átviteli hálózatnak (csak a 400 kv bővítő fejlesztése mellett) önmagában kell kielégítenie az (n-1) biztonsági elvet. Az átviteli hálózat az átviteli hálózati (n-1) kritérium teljesítéséhez csak átmeneti ideig és korlátozott feltételekkel támaszkodjon a szomszédos villamosenergia-rendszerek hálózatára és a 120 kv-os elosztóhálózatra. Az átviteli hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a hazai erőművek termeléselosztásától függetlenül a megtermelt és az importált villamos energia eljuttatását az átviteli hálózati táppontokba, az előírt minőségi szint mellett. A hálózati szűkületek feloldásával, átviteli hálózati táppont sűrítéssel, hurkoltsági fok növeléssel, határkeresztező távvezeték építéssel kell biztosítani, szükség esetén növelni a hálózat átviteli kapacitását a villamosenergia-rendszer biztonsága érdekében (tekintettel a nemzetközi kereskedelmi tevékenység által a piaci mechanizmus sajátosságaiból adódó kockázatokra). A 120 kv-os elosztóhálózatot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a hazai erőművek termeléselosztásától függetlenül a megtermelt és az importált villamos energia eljuttatását a fogyasztói körzetekbe, az előírt minőségi szint mellett. A 120 kv-os elosztóhálózatot úgy kell fejleszteni, kialakítani (szükség esetén lazítani), hogy ezen hálózat elemei nem korlátozhatják a hazai importot/exportot/tranzitot, azaz érdemben ne legyen érintett (és ezáltal üzemzavari esetben veszélyeztetett) az átviteli hálózaton lebonyolított villamosenergia-forgalom által. Közép- és hosszú távra előretekintve biztosítani kell az UCTE Üzemviteli Kézikönyvben rögzített elvárások, követelmények teljesítéséhez szükséges hálózati feltételrendszert. JAvAsolt hálózatfejlesztések 2022-ig előretekintve az alábbi mint szükséges hálózatfejlesztések megvalósulásával számolunk. Átviteli hálózat esetén 2014-ig, elosztói hálózat esetén 2012-ig előretekintve az így megvalósuló és korábban közcélúnak még nem minősített hálózati elemeket közcélú hálózati elemeknek, a folytatott előkészítő munkálatokat közcélúaknak javasoljuk minősíteni: Átviteli hálózat 2008 Békéscsaba Nadab 400kV-os kétrendszerű összeköttetés (üzembe került) 2009 Szombathely Hévíz kétrendszerű 400 kv-os összeköttetés 2009-2010 Gönyű 400 kv erőművi csatlakozóállomás létesítése, Győr Litér 400 kv-os távvezeték felhasítása Gönyű 400 kv állomásba Kisvárda Vásárosnamény Erőmű kétrendszerű 120 kv-os összeköttetés Pécs Ernestinovo kétrendszerű 400 kv-os összeköttetés létesítése Vizsgálni kell Kecskemét térségének átviteli hálózati tápponti alátámasztásának indokoltságát és megvalósításának lehetőségeit Elektrotechnika 2009/04 9

2010 Bicske MAVIR 400 kv-os alállomás létesítése 400/120 kv-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval. Martonvásár Bicske kétrendszerű 400 kv-os távvezeték létesítése. Bicske E.ON Biatorbágy és Bánhida Hűvösvölgy 120 kv-os távvezetékek felhasítása és beforgatása (2x2 rendszer) Bicske MAVIR 120 kv-os gyűjtősínhez. 2012-ig Oroszlány Dunamenti és Oroszlány Győr 220 kv os távvezetékek átépítése Győr és Martonvásár között kétrendszerű 400 kv-osra (melynek egyik rendszerén ezt követően is 220 kv-on üzemel az Oroszlány Dunamenti és Oroszlány Győr összeköttetés). Gönyű 400 kv erőművi csatlakozóállomás kikötése a Győr Litér 400 kv-os vezetékből és bekötése Győr Bicske MAVIR 400 kv-os vezeték felhasításába. Albertirsa Martonvásár 400 kv-os távvezeték II. rendszere hiányzó szakaszainak felszerelése, a vezeték kétrendszerűként való üzembevétele. Detk 400 kv-os alállomás létesítése 400/120 kv-os, 2x250 MVA-es keresztszabályozós transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, a Sajószöged Göd 400 kv os távvezeték felhasítása Detk 400 kv-os alállomásba. Meg kell kezdeni Gödöllő 400/120 kv-os állomás tervezési munkálatait (területbiztosítás, engedélyeztetés), hogy a beruházás a Mátrai Erőmű 120 kv-ra tápláló 100 MW-os gépegységei tényleges leállításának időütemezéséhez igazodva valósulhasson meg. Szolnok 400 kv-os alállomás létesítése 400/120 kv-os, 2x250 MVA-es keresztszabályozós transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, az Albertirsa Békéscsaba 400 kv os távvezeték felhasítása Szolnok 400 kv-os alállomásba. Dunaújváros Nyugat 400 kv-os alállomás létesítése 400/120 kv-os, 2x250 MVA-es keresztszabályozós transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, a Martonvásár Paks 400 kv os távvezeték felhasítása Dunaújváros Nyugat 400 kv-os alállomásba. 120 kv-os csatlakozás E.ON DÉDÁSZ hálózatára vezetékrendezéssel. Hévíz Zerjavinec kétrendszerű 400 kv-os határkeresztező vezeték I. rendszerének áttérítése Cirkovce (SI) irányába szlovén oldali fogadókészség függvényében. Sajóivánka Rimaszombat kétrendszerű 400 kv-os összeköttetés előkészítő munkáinak folytatása a minimálisan szükséges szinten a végleges döntés meghozataláig a szlovák oldali fogadókészség függvényében. A határkeresztező vezeték létesítésének ellehetetlenülése esetén meg kell kezdeni Sajóivánka állomás második 400 kv-os távvezetékkapcsolatának a belső átviteli hálózat részeként való tervezését (nyomvonalvizsgálat). 2013-ig Albertirsa Zakhidnoukrainska 750 kv-os távvezeték áttérítése 400 kv-os üzemre (az egyeztetés folyik az ukrán féllel) Debrecen 400 kv-os alállomás létesítése 400/120 kv os, 2x250 MVA-es keresztszabályozós transzformátorral, 2x70 Mvar tercier söntfojtóval, Sajószöged Debrecen 400kV-os összeköttetés létesítése, Albertirsa Zakhidnoukrainska 400 kv-os távvezeték felhasítása és beforgatása Debrecen 400 kv alállomásba 2014-ig Székesfehérvár MAVIR 400 kv-os alállomás létesítése 400/120 kv-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70 Mvar söntfojtóval, a Litér Martonvásár 400 kv-os távvezeték felhasítása Székesfehérvár 400 kv-os alállomásba. Kétrendszerű 120 kv-os kuplungvezetékkel csatlakozás Székesfehérvár Észak 120 kv-os E.ON alállomásba (kétgyűjtősínes kialakítás szükséges). Vizsgálni kell egy Bicske Pomáz Göd 400kV-os összeköttetés (távvezeték, kábel) engedélyeztetési, nyomvonal-, területbiztosítási lehetőségeit. 120 kv-os elosztóhálózat 2012-ig E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati ZRt. Királyegyháza új 120 kv-os alállomás, Kővágószőlős Szigetvár 120 kv-os vezeték felhasítása és beforgatása Királyegyházára Adony új 120 kv-os alállomás, Dunaújváros Észak Adony új 120 kv-os távvezeték, Szabadegyháza Adony új 120 kvos távvezeték Pécs Kertváros 120 kv-os alállomás egysínesítése (T-pont megszüntetése), új 120 kv-os távvezeték-alakzat: Kővágószőlős Újmecsekalja, Újmecsekalja Pécs Kertváros, Pécs Kertváros Pécs Erőmű, Újmecsekalja Pécs Erőmű DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. Kiskunhalas MÁV Kiskundorozsma 120 kv-os vezeték felhasítása és beforgatása Zsana 120 kv alállomásba Mórahalom új 120 kv-os alállomás, Zsana Kiskundorozsma 120 kv-os vezeték felhasítása és beforgatása Mórahalom alállomásba ELMŰ Hálózati Kft. Kőtér Katona J. u. 120 kv-os kábel rekonstrukciója, THPE 3*1*630 mm2cu kábelre (800/800 A) Népliget Kőbányahő I-II. 120 kv-os kábel rekonstrukciója, THPE 3*1*300 mm2al kábelre (440/440 A) Soroksár Üllő 120 kv-os távvezeték szabványosítása (570/730 A) Zugló Kőbánya I-II. (Rákosfalva T) 120 kv-os vezeték szabványosítása (570/730 A) Kőbánya - (Kispest -) Népliget 120 kv-os vezetékek bekapcsolása (körzetkialakítás módosítása) E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati ZRt. Nyergesújfalu Cementgyár új állomás létesítése, Dorog Nyergesújfalu Cementgyár Lábatlan: új 120 kv-os távvezetékív létesítése Inota vezetékrendezés során létrejövő új hálózati alakzat: Litér Rákhegy, Inota Erőmű Inota Alukohó (egyrendszerű), Pét Várpalota, Várpalota Inota Erőmű, Litér Szabadbattyán, Inota Alukohó Székesfehérvár Észak, Inota Alukohó Siófok 120 kv os vezetékek Baracska - Székesfehérvár Nyugat 120 kv-os vezeték felhasítása és beforgatása Székesfehérvár Észak állomásba Kerkafalva új egysínes alállomás bekötése a 120 kv-os Lenti Szentgotthárd távvezeték felhasításával Kerkafalva T-ponttal. Győr Vagongyár állomás egysínesítése és Győr Kelet T2 Győr Vagongyár távvezeték létesítése. Tatabánya Ipari Park új alállomás bekötése a Kisigmánd Bánhida I. 120 kv-os távvezeték felhasításával és beforgatásával. Kimle Mosonmagyaróvár 120 kv vezeték átépítése Új 120 kv-os távvezeték létesítése: Kisigmánd Kisbér Új 120 kv-os távvezeték létesítése: Bicske MAVIR Dorog ÉMÁSZ Hálózati Kft. Eger Dél Füzesabony MÁV 120 kv-os vezeték 250 mm2keresztmetszetű szakaszainak szabványosítása (500/640 A) Elektrotechnika 2009/04 10

BÉM DAM 120 kv-os vezeték 250 mm 2 keresztmetszetű szakaszainak szabványosítása (500/640 A) Miskolc Észak új 120 kv-os állomás, BÉM DAM 120 kv-os távvezeték felhasítása és beforgatása az új alállomásba BorsodChem GA2 új 120 kv-os állomás, új 120 kv-os kábelek létesítése: Sajóivánka BorsodChem GA2, Borsodi Erőmű BorsodChem GA2 Új 120 kv-os kábel létesítése: Borsodi Erőmű BorsodChem S2 (BVK) Felsőzsolca BVK 120 kv-os vezeték szabványosítása (500/640 A) Borsodi Erőmű Felsőzsolca 120 kv-os vezeték szabványosítása (570/730 A) E.ON Tiszántúli Áramhálózati ZRt. Nyírbogdány új 120 kv-os alállomás, Kisvárda MAVIR Nyíregyháza Kelet 120 kv-os távvezeték felhasítása és beforgatása Nyírbogdányba Debrecen Déli Ipartelep új 120 kv-os alállomás, Debrecen Kapcsolóállomás Debrecen Déli Ipartelep új 120 kv-os kétrendszerű távvezeték létesítése Debrecen Kapcsolóállomás új 120 kv-os alállomás, vezetékrendezés utáni létrejövő új hálózatkép: Létavértes Debrecen Kapcsolóállomás 2 rendszerű 120 kv-os távvezeték, Létavértes T1 Debrecen Kapcsolóállomás 120 kvos távvezeték, Létavértes T2 Debrecen Kapcsolóállomás 120 kv-os távvezeték6 Gyomaendrőd: új egysínes állomás, Szarvas Békéscsaba 120 kv-os távvezeték felhasítása és beforgatása Gyomaendrőd állomásba Tiszalök Ibrány új 120 kv-os távvezeték létesítése A felsorolt átviteli hálózati elemeket 2014-ig előretekintve, az elosztói hálózati elemeket 2012-ig előretekintve a 2009. január elsejével induló tervciklusban mely ciklus az elosztói engedélyesek tervezési ciklusa mint megvalósult illetve kötelezően megvalósítandó hálózati beruházásokat kell figyelembe venni adott időütemezés szerint. A megvalósulás időütemezésében bekövetkező csúszás olyan lényeges körülményváltozásnak tekinthető, mely a rendszerszintű hálózatfejlesztési tervbe való azonnali beavatkozást, a tervezés ciklikus tevékenységének idő előtti újraindítását jelentheti. Nem kell a tervezési tevékenységet újraindítani, amennyiben a csúszás a korábban prognosztizált, a beavatkozás műszaki indokát képező fogyasztói igénynövekedés beleértve az egyedi rendszerhasználói igényeket is késése vagy elmaradása miatt következik be, és a Rendszerirányító megítélése alapján üzembiztonsági kockázatot nem jelent. Jelenleg a magyar villamosenergia-behozatal legjelentősebb (bár korábbi évekhez képest csökkentett mértékű) részét a szlovák import fedezi, 800-1300 MW-tal. Ezt követi az ukrán 100-475 MW import. A román, szerb, és osztrák irányú szállítások +/- tartományban 200-400 MW körüli értékek között változnak. A horvát metszéken a 700-1000 MW export szállítások a jellemzők. A számítások azt mutatják, hogy ezekben az irányokban a későbbi időszakokban sem csökkennek a rendelkezésre álló átviteli kapacitások. A magyar villamosenergia-rendszer nemzetközi összeköttetései, átviteli kapacitásai, összhangban az UCTE előírásokkal kellő mértékű, biztonságú és rugalmasan diverzifikálható kereskedelmi ügyletek lebonyolítását teszi lehetővé összességében mintegy 1500-2000 MW körüli (vagy akár azt is meghaladó) mértékben. A zárlati szilárdság szükségessé váló növelése a zárlati teljesítménynövekedést okozó fejlesztési lépések üzembe helyezésének időpontjáig kötelezően elvégzendő a szükségességét kiváltó beruházás függvényében közcélú feladatok, általában új berendezések üzembe helyezésének is Elektrotechnika 2009/04 11

feltétele lehet. Az így szükségessé váló kiegészítő fejlesztések a csatlakozást előkészítő Csatlakozási Terv részét kell, hogy képezzék. Más esetben, amikor a zárlati igénybevétel esetleg több fejlesztési lépés következményeként növekedik meg, célszerű az együttműködő felek között a zárlati szilárdság növelésének teendőit, a kötelezettségvállalást, vagy a zárlati szintet korlátozó intézkedések részleteit csatlakozási szerződésben, üzemviteli megállapodásban rögzíteni. Összefoglalás A MAVIR ZRt. középtávú hálózatfejlesztési célkitűzése a törvényben, szabályzatokban, szerződésekben meghatározott maximális ellátás-, és üzembiztonság megteremtése a rendszerhasználók számára. Az átviteli és a 120 kv-os hálózat olyan mértékű kiépítése (kiépíttetése), mely lehetővé teszi a villamosenergia-piac egésze számára a legnagyobb közös haszon (hasznosság) érvényre juttatását. Hosszú távra kitekintve a mindenkori középtávú célkitűzések szem előtt tartásával biztosítani kell a magyar villamosenergia-rendszer jogszabályokban, szabályzatokban, szerződésekben rögzített elveknek való megfelelését, és együtt kell működni arányos módon az európai villamosenergia-rendszer működőképességének fenntartásában. A terv a MAVIR honlapjáról letölthető: www.mavir.hu MAVIR RTO: Bürger László dr. erősáramú villamosmérnök, főmunkatárs, buerger@mavir.hu Decsi Tamás erősáramú villamosmérnök, munkatárs, decsit@mavir.hu Gölöncsér Péter erősáramú villamosmérnök, főmunkatárs, goloncser@mavir.hu Kovács Péter erősáramú villamosmérnök, KTO osztályvezető, kovacsp@mavir.hu Óvári György erősáramú villamosmérnök, munkatárs ovari@mavir.hu Olasz Ferenc erősáramú villamosmérnök, munkatárs, olasz@mavir.hu Sulyok Zoltán erősáramú villamosmérnök, osztályvezető, sulyok@mavir.hu Várhegyi Gergő erősáramú villamosmérnök, munkatárs, varhegyig@mavir.hu Szélerőmű rendszerintegrálásához szükséges tározókapacitás vizsgálata, különös tekintettel a mélyvölgy időszakra A megújuló energiaforrások, a kiserőművekben rejlő lehetőségek felhasználása a jövőben létfontosságú lesz a villamosenergia-rendszer számára. Az erősen időjárásfüggő termelőegységek igazán jól csak megfelelő energiatárolással együtt integrálhatók a hálózatba. A felmerülő megoldások közül azonban nem mindegyik felel meg a technológiai és gazdasági elvárásainknak. Using the potential of renewable energy sources and distributed generation, will be essential for the power system of the future. Heavily weather-dependent units could be integrated well only with proper energy storage. Not all of the possible solutions suit our needs concerning technology and economy. 1. Bevezetés Nap mint nap olvashatunk a szélerőművek egyre nagyobb számú hálózatra csatlakoztatása kapcsán felmerülő kérdésekről; ilyen az energiatárolás is. Hosszú távon cél lehet, hogy a mélyvölgy időszak idején ne kelljen a villamosenergia-rendszerben működő alaperőműveket korlátozni azért, hogy a megújuló energiaforrásokat felhasználó kiserőművek energiájának kötelező átvételét biztosítani tudjuk. Ahhoz azonban, hogy ez ne vezessen például a szélerőművek éjszakai leállításához, szükség van valamilyen fajta energiatárolási lehetőség kiépítésére. Ennek megléte egyben garanciát teremthet arra is, hogy a rendszerirányító a kiserőművi egységeket is bevonja a teljesítményszabályozásba. Mivel jelen esetben egyes szélerőművekhez tervezett, lokális energiatárolásról beszélünk, a nagy teljesítmény kevésbé fontos szempont, mint például a viszonylag hosszú tárolási képesség vagy a magas élettartam és a gazdaságos üzemeltetés. Utóbbi kulcsfontosságú szerepet kap, hiszen a jövő technológiái ma még csak igen magas áron elérhetők; egy jól átgondolt beruházás viszont a szabályozási előny mellett anyagi hasznot is hozhat. A vizsgálatok alanyául a Mecsér község külterületén, 2007 tavaszán felállított 810 kw névleges teljesítményű Enercon E-48-as turbina, és az ezen beruházást megalapozó hosszú távú energetikai célú szélmérés szolgált. A mérési regisztrátum statisztikai kiértékelésén alapuló elemzések, valamint egy energiatároló költségeinek felmérése együttesen tették lehetővé az eredmények értékelését. A munka során konzulensem Dr. Dán András egyetemi tanár volt. 2. A mérési adatok kiértékelése A mecséri szélerőmű építését megelőző energetikai célú szélmérést a Horváth Mérnöki Iroda Kft. végezte, ők bocsátották rendelkezésemre ennek az adatsornak a 2006-os évre vonatkozó részét. A mérés egyszerre két magasságban, 30 és 60 méteren történt. Az itt elhelyezett anemométerek mérték a szél sebességét és irányát egyaránt. Ezeket az adatokat át kell számolnunk a vizsgált szélerőmű rotormagasságára, ami 75 métert jelent. A kapott érték segítségével már rendelkezésünkre áll a további vizsgálatokhoz is használható adatsor. Az 1. ábrán látható a 2006-os évre vonatkozó eloszlás mind a szélsebességeket, mind az adott szélsebességek által virtuálisan termelt energiát tekintve. Szembetűnő, hogy az energiatermelésben legnagyobb súllyal részt vevő tartomány a szélsebességet tekintve kevéssé szignifikáns, ezt pedig a technológia kiválasztásánál figyelembe kell vennünk. A mélyvölgy időszakot a munka során egységesen vettük figyelembe, minden nap esetén a 2 és 6 óra közötti időszakot tekintettük mélyvölgynek. Az ebben az időszakban leadott átlagos teljesítmény 139 kw volt, ugyanakkor 1 kw-os és 793 kw-os értékeket is találhatunk a 10 perces átlagok között. A legtöbb energiát márciusban és áprilisban termelte volna az Elektrotechnika 2009/04 12

1. ábra A szélsebesség és a termelt energia eloszlása 75 méteres magasságra számolva erőmű, míg a nyári hónapokhoz tartozó értékek valamivel alacsonyabbak. A 2. ábra ismerteti az egyes hónapok görbéit, valamint az éves átlagos teljesítményt. A tervezett tároló méretének meghatározásakor figyelembe kell vennünk, hogy külön kezelendő annak teljesítménye és energiatárolási képessége. Ezek közül bármelyik helytelen megválasztása vagy a képességeket csökkenti drasztikusan, vagy a beruházási költségek jelentős emelkedéséhez vezet. Már egy 66 kw teljesítményű tároló is az esetek 53%-ában képes a feladat ellátására, egy 191 kw-os egységnél ez a szám pedig már 82%. Nyilvánvaló, hogy ennél nagyobb teljesítményű tároló építése aránytalanul növelné költségeinket. 3. A technológia kiválasztása Az ismertetett adatok alapján várhatóan egy 100-150 kw teljesítményű és a 4 órás időtartamhoz igazítva 400-600 kwh energiájú tárolóra lehet szükségünk. Fontos szem előtt tartanunk, hogy lokális tárolásban gondolkodunk, illetve hogy költséghatékony, de mégis újszerű megoldást tűztünk ki célul. Ezeket figyelembe véve három különböző utat választhatunk: a hidrogéntárolást, az akkumulátorokat (beleértve a NaS típusokat is), és az áramlásos akkumulátorokat. Amennyiben eltekintünk a hidrogén alkalmazásától, két hasonló, ám egyes pontokon jelentősen eltérő technológia közül kell választanunk. Az áramlásos akkumulátorok esetén előnyt jelent a hosszú élettartam (12000 ciklus felett), az igen kis reakcióidő, és az a tulajdonság, hogy a teljesítményük és tárolt energiájuk egymástól függetlenül méretezhető. Hátrányként kell azonban szólni a jelenleg még igen magas árról, valamint a kevés üzemeltetési 2. ábra A mélyvölgy időszak átlagos teljesítménye tapasztalatról. Ezeknél az eszközöknél a töltés és a kisütés a két folyékony elektrolit reverzibilis kémiai reakcióján alapul. Szemben a hagyományos akkumulátorokkal, az elektrolitokat egymástól elkülönített tartályokban tárolják. Üzem közben ezeket keresztüláramoltatják az elektrokémiai reaktor közegen, ahol a kémiai redox redukciós/oxidációs reakció lezajlása elektromosság előállítását eredményezi. Az elektrolitok ilyen módon való elhelyezésének köszönhetően az akkumulátor paraméterei rugalmasan módosíthatóak, a rendszer teljesítménye és energiatartalma egymástól függetlenül kezelhető (előbbit a cellarendszer tervezése határozza meg, utóbbit pedig az elektrolitot tároló tartályok mérete). Működés szempontjából három típusát szokták megkülönböztetni az áramlásos akkumulátoroknak, ezek a redox, a hibrid és a redox üzemanyagcella. A legelterjedtebb a vanádium redox technológia, és a kitűzött tárolási feladathoz is ez illeszkedik a legjobban. 4. Gazdaságossági számítások A pénzügyi számításokat egy kérdés köré építettük fel: mekkora tároló felépítése térülhet meg anyagilag, adott beruházási költségek és átvételi árak mellett. A beruházási költségek terén kisebb a mozgásterünk, ugyanakkor itt lehet biztosabb kijelentéseket tenni a jövőre nézve. Jelenleg az áramlásos akkumulátorok fajlagos költségei 400-700 $/kwh nagyságrendben mozognak, azonban egybehangzó vélemények szerint rövid időn belül elérhetik a 150-200 $/kwh tartományt [3]. Hogy képet kapjunk a beruházási költségek hatásáról, három szcenáriót vizsgáltunk, ezeknél a beruházási költséget 700, 400, illetve 150 $/kwh-ban határoztuk meg. A mindenkori átvételi ár adja a modellben a nagyobb mozgásteret. A jelenlegi kötelező átvételi rendszerben egy megújuló energiaforrást hasznosító erőmű üzemeltetőjét legkönnyebben az átvételi ár módosításával tudjuk befolyásolni. Korábban a gázmotorok esetében tapasztalható volt, hogy a mélyvölgy időszak árainak drasztikus lecsökkentésével a termelőket rá lehetett kényszeríteni a hálózatról való lekapcsolódásra. Mivel jelen esetben a tárolás elsődleges célja a mélyvölgy időszakban termelt energia csúcsidőszakban történő felhasználása, egy hasonló árcsökkentés reális kiindulási alap. A számítások során a csúcsidőszak átvételi árát változatlanul hagytuk (29,56 Ft/kWh), míg a mélyvölgy időszak esetén a jelenlegi szintet (10,8 Ft/kWh) 11 lépésben csökkentettük egészen a zérus értékig. Minél alacsonyabb ez az érték, annál inkább megfontolandó egy termelő számára, hogy beruházzon egy tárolóra. Természetesen egy tároló alkalmazása összességében csökkenteni fogja a hálózatra adott energia mennyiségét, hiszen az áramlásos akkumulátorok ciklikus hatásfoka sem 100%-os. Az elérhető legjobb értékeket a gyártók 65-75%-ban határozzák meg, azonban az élettartam szempontjából optimális üzemben az eltárolt és visszanyert energia mennyiségére 1,8:1 arányt javasolnak, mely körülbelül 55%-ot jelent. A tárolási folyamat a következők szerint zajlik: ha a szélerőmű teljesítménye kisebb a tároló névleges teljesítményénél, a teljes energiát eltároljuk. Amennyiben nagyobb a termelés, a két teljesítménynagyság különbségének megfelelő energiát a hálózatra juttatjuk, és eladjuk a mélyvölgy időszakban kapható árért. Az eltá- Elektrotechnika 2009/04 13

rolt energiát minden esetben csúcsidőszakban kívánjuk eladni, hogy maximalizáljuk a bevételeket. Ezeket 30 évre összegezve kaptuk meg a három szcenáriót jellemző görbesereget. A 700 $/kwh-s fajlagos költség esetén a mélyvölgy árait egészen 6 Ft-ig kellene csökkentenünk, hogy egy tároló üzemeltetésével nagyobb profitot érhessünk el, mint anélkül, és még 0 Ft-os ár esetén is csak egy 75 kw teljesítményű egység tűnne józan választásnak. A 3. ábra mutatja a 400 $/kwh-ra vonatkozó eredményeket. Itt már 10 Ft-os átvételi ár is a tároló felé billenti a mérleget, jelentősebb csökkentés esetén pedig egy 100-150 kw-os egység is szóba jöhet. Üdvözöljük a Distrelec-nél! 3. ábra A 30 évre számolt haszon nagysága a tároló teljesítményének és az átvételi árnak a függvényében, 400 $/kwh Európa legjelentősebb minőségi elektronikai és számítástechnikai alkatrész disztribútora Amennyiben a beruházási költségek jelentősen csökkenni fognak, még a jelenlegi átvételi árak mellett is racionálisan üzemeltethető lenne egy áramlásos akkumulátor, mely nem csak anyagi hasznot hozna, de a szabályzásban is jelentős szerepet tudna vállalni. 5. ÖsszefoglAlás A diplomaterv célja az volt, hogy egy szélerőműhöz kapcsolódó lokális energiatároló működtetését járja körül. A méretezéshez a szélmérési adatok alapján elvégzett számítások adták az alapot. Az eredmények azt mutatják, hogy a jelenlegi piaci árak mellett a vizsgált szélerőmű esetén nem térül meg egy beruházás. Nyitva marad azonban az ajtó a szigetüzemben működő termelők előtt; jó példa a MEH 49/2008- as határozataként a Mizse-Wind Kft-nek kiadott kiserőművi összevont engedély, mely szerint az 1,5 MW-os teljesítményű Medgyesegyháza II szélerőművet vanádium redox akkumulátorokkal együtt kívánják üzemeltetni. felhasznált források [1] Hunyár M., Schmidt I., Veszprémi K., Vincze Gy.: A megújuló és környezetbarát energetika villamos gépei és szabályozásuk, Műegyetemi Kiadó, Budapest 2001 [2] Cole, S., van Hertem, D., Meeus, L., Belmans, R.: Energy storage on production and transmission level: a SWOT analysis, WSEAS Transactions on Power Systems, Volume 1, Issue 1, 2006 [3] de Boer, P., Raadschelders, J.: Flow batteries briefing paper, Leonardo Energy, 2007 Hartmann Bálint PhD-hallgató BME Villamos Energetika Tanszék Energetikai Szakkollégium elnöke Amit a Distrelec Önnek kínál: Kiszállítás 48 óra alatt Magyarország egész területén Mindössze 5,- EUR szállítási költség Rendelés akár 1db-tól Ingyenes cserelehetőség Terjedelmes minőségi termék programunkból pillanatok alatt rendelhet elektronikai, adattechnikai, számítástechnikai és háztartástechnikai alkatrészeket az interneten keresztül. Katalógusunk elérhető: Tel.: 06 80 015 847 e-mail: info-hu@distrelec.com www.distrelec.com hartmann.balint@vet.bme.hu Lektor: Orlay Imre www.distrelec.com Elektrotechnika 2009/04 14 Elektrotechnika09-4.indd 1 26.03.2009 9:11:00 Uhr

ENERGETIKA Energetika ENERGETIKA energetika A Paksi Atomerőmű bővítésének lehetőségei Az MTA Energetikai Bizottsága 2009. március 17-én konferenciát szervezett. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy a szénerőművek várhatóan csökkenő kapacitása, a szén-dioxidkibocsátás visszafogására tett európai szintű vállalás, valamint a januári gázkrízis, mind az atomenergia növekvő szerepének irányába mutat Magyarországon. A megújuló energiaforrások használatának bővítése ugyancsak központi eleme a közeljövő energiapolitikájának, ám ezek a források önmagukban nem képesek kielégíteni a várhatóan növekvő energiaigényt, tette hozzá az MTA Elnöke. A konferencián dr. tombor Antal előadásában elemezte a magyar energetika forrásoldali helyzetét, és igényének várható alakulását több változatban. Ezt követően gönczi Péter - ETV- ERŐTERV - az atomerőművek hazai hálózatba illeszthetőségének feltételeit taglalta. végh János MTA-KFKI előadásában a harmadik generációs atomerőművi technológiákat és azok pi- Döntő többséggel támogatja a parlament a paksi bővítést Az országgyűlés gazdasági bizottsága egyhangú támogatását követőn március 31-én a parlament környezetvédelmi bizottsága 15 igen szavazattal egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett ugyancsak támogatta a paksi atomerőmű telephelyén az új blokk/ok létesítésének előkészítéséhez szükséges elvi hozzájárulás megadásáról szóló határozati javaslatot, majd ezt követően még aznap este elsöprő többséggel, 330 igen 6 nem ellenében, 10 tartózkodás mellett döntött a T. Ház a hozzájárulás megadásáról. A 2020-as évek energiabiztonságát most kell megalapoznunk, hiszen az elöregedő és rossz hatásfokú erőművek leállítása, valamint az energiaigények várható növekedése miatt mintegy 6 ezer megawatt új erőművi kapacitást kell építenünk, ez pedig elképzelhetetlen a nukleáris energiatermelés fejlesztése nélkül reagált Molnár Csaba szakminiszter a parlament döntésére, mellyel a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó határozati javaslatot 95 százalékos többséggel támogatta a T. Ház. Mint mondta, természetesen emellett legalább ennyire fontos a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztése is, hiszen uniós vállalásunk szerint 2020-ra 13 százalékra kell növelnünk ezek részarányát, ám a magyar kormány ennél többet, legalább 15 százalékot szeretne elérni, s ezt segítenék azzal a most készülő kerettörvénnyel, ami az eddigi szerteágazó szabályozásokat fogná össze. ágon az energetikai kihívások terén az atomenergia jövőbeni szerepének meghatározása a legaktuálisabb kér- aci elérhetőségét ismertette. Érdekes előadás keretében hallhatták a résztvevők - hózer zoltán MTA-KFKI az atomerőművek üzemanyag-ellátásáról és a kiégett üzemanyagok kezelési stratégiájáról szóló előadását. A konferencia záró előadását dr. gerse károly tartotta az atomerőművek építésének finanszírozásáról. A résztvevők számára világos kép alakult ki arról, hogy erőműparkunk kiöregedőfélben van, az idősebb típusok a 60-as évek elavult, környezetszennyező technológiáival üzemelnek, az energiaigény pedig ha különböző szcenáriók szerint is de folyamatosan nő. Sürgősen lépni kell! Látható az is, hogy az atomerőművekkel szembeni elutasító magatartás Európában is megszűnőben van. Az új, harmadik generációs reaktorok biztonságosabbak, jobb hatásfokúak elődeiknél. Jelentős előrelépés várható a hulladékkezelés és újrafeldolgozás területén is. A fentiek ismeretében világosan rajzolódik ki, hogy az energiafüggőség, a környezetvédelem, a fenntarthatóság feltételeinek kielégítése ma szinte csak az atomenergia felhasználásával lehetséges. Az előadásokat rövid vita, illetve kérdezz- felelet követte. Dr. Bencze János dés. Molnár Csaba szerint világszerte nukleáris reneszánszról beszélhetünk, a jelenleg üzemelő 436 atomerőművi blokk mellett 12 országban 41 blokk építése folyik, ami azt is jelzi, hogy gyorsan kell döntenünk, mert a növekvő igények mellett egyre szűkül az építési kapacitás. A döntésnél látni kell, hogy egy új blokk elkészítése az engedélyezéssel együtt 10-12 év, miközben Magyarországon 2020-25-ig a növekvő igényeket és a régi elavult kapacitások leállítását figyelembe véve mintegy 5-6 ezer megawatt új erőművi kapacitás építésére lesz szükség. Az országgyűlés elvi hozzájárulása a paksi bővítéshez az első, de nagyon fontos lépés, ezt követően kezdődhet meg a tényleges előkészítési munka mondta Süli János, a paksi atomerőmű vezérigazgatója a parlamenti döntésre reagálva. Ettől a dátumtól kiindulva 2020 lehet a legkorábbi időpont, amikor az első új blokk a hálózatra csatlakozhat. 2014-2015-ig befejeződhetnek a szükséges előkészítő munkák (tervezés, engedélyezés, finanszírozási kérdések, beruházó kiválasztása, tendereztetések, stb.), s ezt követően történhet meg az első kapavágás, amit 5-6 éves építési fázis követ. Pakson adottak az új blokkokhoz a műszaki, szakmai, telephelyi és minden egyéb kritérium teljesítéséhez szükséges feltételek, melyek lényegesen olcsóbbá teszik azt, hogy az új blokk Pakson épüljön fel, mintha egy másik telephelyen lenne az új atomerőmű. Mayer György energetikai szakújságíró, kommunikációs szakértő Napi Gazdaság, Atomerőmű újság, MVM kiadványok gymayer@t-online.hu Elektrotechnika 2009/04 15

ENERGETIKA Energetika ENERGETIKA Energetikai hírek a világból Vietnam széntüzelésű erőműveket épít Vietnam legnagyobb szénbányászati vállalkozása a Vinacomin két erőmű építését tervei, összesen 2 600 MW teljesítményben. A beruházás költsége meghaladja a 3 milliárd $. Az egyik erőmű teljesítménye 600 MW, ez Hai Phong közelében épül. 2 000 MW-os erőművet építenek továbbá az ország déli részén, a közismerten villamos energia igényes alumínium ipar támogatására. Német energiatársaságok kooperációja a nagyfeszültségű hálózat stabilitásának biztosítására Három jelentős rendszerirányító bejelentette, hogy az eddigieknél szorosabban működnek együtt az egész Németországot átszelő nagyfeszültségű átviteli hálózat kiegyensúlyozott működése biztosítása érdekében. Vattenfall Európa, az EnBW és az E.ON még ez évben megkezdik az együttműködést, amely tíz millió -s nagyságrendű megtakarítást jelent majd a fogyasztók számára. Amennyiben az RWE is csatlakozik a hármakhoz, a megtakarítás ennél jóval több lehet. A megtakarítás abból adódik, hogy a három rendszer együttműködésével jelentősen csökken majd a rendszer közismerten drága - kiegyenlítő energia igénye. A kínai energetika gépgyártás Afrika felé kacsingat A kínai Datang Corp. energetikai gépgyártó vállalat Laoszba, Kambodzsába és Kazahsztánba szállít erőműveket. A gazdasági válság miatt azonban az energiaéhség is csillapodik, így a cégnek szabad kapacitása marad. Ezt lekötendő szándéknyilatkozatot írt alá egy Kína Afrika Fejlesztési Alap létrehozására, amelynek keretében az energetikai és csatlakozó iparágak fejlesztése történhet. A CEZ részt vesz a szlovákiai atomerőmű programban A szlovákiai Bohuniceben (Trnava régió) új atomerőmű épül a szlovák állam és a CEZ cseh energetikai óriáscég segítségével. A beruházás becsült költsége 6 milliárd. A végleges költségeket a részletes tervezés befejezését követően 2010-ben lehet majd látni. Az erőműben a Szlovák állam 51%-al, míg a CEZ 49%-al fog részesülni. Japán 5,9 milliárd $ ért új atomerőművet épít Japán dél-keleti részén fekvő Kyushu szigeten a Kyushu Electric, a helyi energetikai vállalat atomerőmű építését határozta el. Ez lesz a térség harmadik reaktora. A beruházás költsége 5,9 milliárd $. Az 1590 MW-os reaktort 2013- ban kezdik építeni, és 2020-ban kerül üzembe. Ezzel az új erőművel a helyi igény 50%-át elégítik majd ki, szemben a mostani 41%-kal. Japán aki a világ harmadik legnagyobb kőolajfogyasztója, ezzel a beruházással is csökkenteni szeretné energiahordozó-függőségét és növelni energiabiztonságát, egyidejűleg csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Japán 55 atomreaktorral rendelkezik, ezzel az USA-t és Franciaországot követve a harmadik a világon nukleáris energia hasznosítása terén. Nukleáris erőmű építését tervezi Dél-Korea A Dél-Koreai Nemzeti Energetikai Társaság csökkentendő a környezetre károsan ható kibocsátásokat, úgy határozott, hogy jelentős atomerőmű-építési programot hajt végre, amelynek eredményeként 2022-re a villamosenergia-termelés felét már a nukleáris erőművek adják. A környezet védelmén túlmenően az ország energiabiztonsága is jelentősen fog javulni. A terv megvalósítása 28,5 milliárd $-ba fog kerülni. Ez az összeg magába foglalja 12 atomerőmű, 7 széntüzelésű erőmű és 11 folyékony gázzal működő erőmű megépítését. A terv 2,1%-os évi igénynövekedéssel számol, illetve 2030-ig jelentős energiahatékonyság-növekedést vesz figyelembe. Dél-Koreában jelenleg 8 atomerőmű építése folyik, melyek üzembe helyezése legkésőbb 2016-ra megtörténik. Megjegyzendő, hogy az ország energiahordozók tekintetében 97%-ig importra szorul. Az Európai Bizottság negyedik energiacsomagját készíti Az Európai Bizottság egy új, átfogó energiacsomagot készít, melynek hat prioritása van. A csomag célja természetesen az új helyzetben az energiabiztonság megteremtése és az Oroszországtól való függőség jelentős csökkentése, mind a 27 uniós tagállam számára. Jelenleg az EU energiahordozó-felhasználásának 54%-a importból jön. A gázból az import 61%, ennek kétharmada jön Oroszországból. 8 EU ország csak Oroszországból kap földgázt. A mai becslések szerint 2020-ra a gázimport eléri a 73%- ot. Az elmúlt esztendőben az import energiahordozók ára átlagosan 15%-kal növekedett. Ezen előzményekre alapozva döntöttek az új csomag megalkotásán, jelentette be Manuel Barroso az EU elnöke. Az EU korábbi célja (lásd harmadik energiacsomag) az ún. 20-20-20 ami azt jelenti, hogy 2020-ra 20%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 20%-kal kell növelni a megújuló energiákat az energiamixben, és 20%-kal kell javítani az energiahatékonyságot. A negyedik energiacsomag hat újabb prioritást fogalmaz meg, amelyek mind az ellátásbiztonság javítását célozzák: a balti államok UCTE-vel való kapcsolatának megteremtése, (a balti államok még ma is az oroszországi villamos rendszerhez csatlakoznak) a déli gázvezeték megépítése a Mediterrán energiagyűrű létrehozása az északi gáz- és villamos átviteli hálózat megépítése az Északi-tengeren tengeralatti kábelhálózat kiépítése az ott lévő szélgenerátor farmok csatlakoztatásához és ugyancsak az Északi-tengeren folyékony gáz szállítására alkalmas csővezeték építése. A déli gázvezeték kiemelt prioritást élvez, mert ezzel, - Oroszország kikerülésével - bekapcsolhatók a Kaszpi-tengeri térség és a Közel-Kelet gázlelőhelyei az európai rendszerbe. Ezen projektek megvalósítása segíthet a gazdasági krízis kapcsán felszabaduló munkaerő foglalkoztatásán, olyan befektetéseket valósít meg, amely felgyorsítja a kilábalást a jelenlegi helyzetből. Az új csomag energiahatékonysági fejezete új (elsősorban építési) szabványok kidolgozását írja elő, amelyek megvalósításával minimum 5-6% energia takarítható meg. Ennek kapcsán új alapokra kívánják fektetni a világítástechnikát is, amellyel úgyszintén jelentős energiamegtakarítás érhető el. Elektrotechnika 2009/04 16

Nehezen képzelhető el egy füstmentes Lengyelország A közeljövőben Lengyelországnak lényegesen magasabb energiaszámlája lesz, emellett szembe kell néznie áramkimaradásokkal is, ha az ország nem növeli jelentősen befektetéseit az energiaszektorban. Ugyanis az elmúlt évtizedekben ezt a fontos szektort pénz hiányában nem fejlesztették. Lengyelország erőműparkjának több mint 40%-a 35 évnél öregebb, felújításra szorul. Emiatt aztán néhány napos extrém időjárás fölboríthatja a rendszert, az összeomlás szélére sodorhatja. Jelenleg a lengyel fogyasztók 25%-kal kevesebbet fizetnek a villamos energiáért, mint a szomszédjukban, Németországban. Számolni kell viszont azzal, hogy az új erőművek építése jelentősen felhajtja majd az árakat. Lengyelország a világon az egyik leginkább szénfüggő ország, villamos energiájának 94%-át széntüzelésű erőművekben állítja elő. Emiatt az üvegházhatású gázok kibocsátásáért jelentős büntetést kell fizetnie, vagy igen költséges CO 2 szűrőket kell beépítsen. A karbon kvóta vétele elképzelhető, hogy 90%-kal drágítja majd a villamos energiát. Az EU komolyan foglalkozik az ún. CCS technológia (Carbon Capture and Storage, magyarul CO 2 csapda és tárolás) fejlesztésének támogatásával és e területen mintaprojektek finanszírozásával. Két ilyen mintaprojekt kipróbálására a lengyelek is pályáztak. Jó lehetőséget kínál erre a Belchatowban - a hatalmas lignitvagyonra - épülő 4 400 MW-os erőmű. Függetlenül a CCS technológia sikerétől, azért az világosan látszik, hogy Lengyelország, Kína és India, amely államok hatalmas szénkészletekkel rendelkeznek büntetés ide, büntetés oda - nem fognak felhagyni a széntüzelésű erőművek építésével. Vattenfall többségi tulajdont kíván szerezni az Enea-ban 2009-ben Vattenfall állami tulajdonú svéd energia csoport többségi tulajdont kíván szerezni a lengyel Enea-ban. A tervek között 100%-os tulajdonlás szerepel, de mindez függ attól, hogy a lengyel kormány hány %-ot kíván értékesíteni a privatizáció kapcsán. Jelenleg a lengyel állam 76,5%-ot birtokol az Enea-ban. A Vattenfall jelentős kapacitásbővítésére is vállalkozik a Svédországban kifejlesztett környezetkímélő technológia segítségével. A Vattenfall vezérigazgatója kijelentette, hogy ha birtokon belül lesznek 3 milliárd -t fognak erőmű illetve hálózatfejlesztésre/bővítésre fordítani. Skócia 10 milliárd Ł-ot fordít a zöld energia fejlesztésére 2020-ra Skócia villamos energiájának a felét megújuló energiákból fogja termelni, és exportálni Angliába valamint Észak-Írországba. Ez a projekt, becslések szerint durván 10 milliárd Ł befektetést igényel. Mindehhez az szükséges, hogy évente 450 MW kapacitású szélfarmot telepítsenek, a hozzá való hálózattal egyetemben. A jelenleg Skóciában üzemelő két atomerőművet 2020-ban le kell állítani. Az azonban még nem eldöntött kérdés, hogy az alaperőművet milyen technológiával építik meg. Valószínűnek tűnik azonban, hogy a döntés atomerőmű lesz. A Dél-afrikai Köztársaság szélerőműparkot épít A Dél-afrikai Köztársaság állami energetikai cége az Eskom azt tervezi, hogy a villamos energetikai rendszerét szélerőművekkel bővíti. 50 db. egyenként 2 MW teljesítményű szélerőművet helyeznek el az ország különböző részein, még ez év (2009) vége előtt. A vállalat szóvivője újságírók kérdésére sem volt hajlandó a bekerülési költségekről beszélni, csak annyit mondott, hogy drágább, mint a hagyományos széntüzelésű erőmű, de hosszabb távon kifizetődő. Megjegyezte, hogy 2010-ben lesz a világbajnokság Dél-Afrikában, erre az időre biztosítani kell az energiát, lehetőség szerint zöld energiát. Tajvan energiafelhasználása első alkalommal csökkent A tajvani recesszió jele, hogy történetében először, energiafelhasználása 2007-hez képest 2008-ban 0,8%-ot csökkent. Ez annak köszönhető, hogy a szigetország exportja a világgazdasági válság miatt - elsősorban félvezetőtermékek és háztartási elektronikus berendezések tekintetében - csökkent. A várható gazdasági növekedés 2009-ben 1,87% lesz, amely érték 2001 óta a legalacsonyabb. Sumitomo japán kereskedőház 2,2 milliárd $-t invesztál indonéziai energetikai fejlesztésekbe Sumitomo - Japán harmadik legnagyobb kereskedőháza - 2,2 milliárd $-ért közel megkétszerezi Indonézia széntüzelésű erőműparkját. A kapacitásnövelés mértéke 2 640 MW. Az új kapacitás 2012 márciusában kezd termelni. Szakértők számításai szerint 2016-ig Indonézia villamosáram-igénye évente 7%-kal fog növekedni. Belenergo villamos áramot kíván exportálni a balti államokba Belenergo Fehéroroszország villamos energia társasága megfontolandónak tartja, hogy villamos energiát exportáljon a balti államokba. Jelenleg Lengyelországba exportál - igényektől függően 08-1 milliárd kwh - villamos energiát, a jövőben azonban új üzleti lehetőségeket látnak a balti államokkal kapcsolatban is. 2010-ben ugyanis be kell zárni az ignalinai atomerőművet, amelynek pótlására még nincsenek felkészülve. Fehéroroszország még jelentős szabad kapacitásokkal rendelkezik, exportját képes tovább növelni. Kínában az export visszaesése és számos gyár bezárása miatt a villamosenergia-igény növekedésének üteme csökkent A globális válság hatására az elmúlt évben Kína - aki a világ második legnagyobb energiafogyasztója energiaigény-növekménye 9,7%-kal csökkent. A gazdasági növekedés a több mint 10%-os értékről 5,5%-ra esett vissza, amelyre az elmúlt 15 évben nem volt példa. Ennek hatására az energiaszektorban a beruházások 11%-kal estek vissza. Az indiai kormány előírta a megújuló energiák használatának minimumát Az indiai kormány szabályozta a megújuló energiák hányadát az energiamixben. Ennek értelmében 2009-ben már minimum 5%-nak kell lenni az értékesített villamos energiában a megújuló energiáknak. Az elkövetkezendő 10 évben évente legalább 1%-kal kell növelni a megújuló hányadot. Az Indiai Energia Szabályozó Hatóság tájékoztatása szerint két államban, nevezetesen Karnatakában és Tamil Naduban már jelenleg is 10% fölött van a megújuló energia az energiamixben. Az Enel 1 milliárd kölcsönt vesz fel hálózata fejlesztésére Az olasz energetikai társaság az Enel, 1 milliárd kölcsönt kér az európai Fejlesztési Banktól villamos elosztó hálózata fejlesztéséhez. A kért kölcsön csak egy része a közel 3 milliárd -s fej- Elektrotechnika 2009/04 17

lesztésnek, amely keretében 3 év alatt az Enel középfeszültségű, és elosztó hálózatát kívánja korszerűsíteni és bővíteni. Lengyelország 2009 első negyedévében tendert ír ki gáztüzelésű erőművek építésére A Lengyel Rendszerirányító észak-lengyelországi telepítésre 600 MW kapacitásra gáztüzelésű erőműre tendert írt ki. A tender hat darab 100 MW-os erőműre vonatkozik, olyan területekre, amelyek a nagy szénvagyontól távol esnek. A tender értéke 685 millió $, és az üzembekerülés ideje 2013. Az új erőművek olyan helyen lesznek telepítve, ahol a korszerűsítésre váró széntüzelésű erőművek miatt kevés a tartalék kapacitás. Vietnam energiatakarékossági program segítségével tervezi csökkenteni energiaárait Vietnam teljes energiafelhasználásának 5%-át kell, hogy megtakarítsa 2010-re, és 8%-át 2015-re, írja elő egy új energiatakarékossági kormányhatározat. Az egy főre jutó éves energiafogyasztás 2000-től napjainkig jelentősen - 288-ról 540 kwh-ra emelkedett. Ennek oka a korszerűtlen háztartási és ipari berendezésekben keresendő. A vietnami villamosenergia-igény drasztikusan megnőtt az elmúlt években. Vietnam energiahatékonysága messze elmarad a környező országokétól. Például a cementipar 50%-kal több energiát használ fel egységnyi cement előállítására, az acéliparnál ez a szám 20%. A vállalkozások számára a villamos energia ára 1,5-szer akkora, mint Thaiföldön, Malajziában, vagy Kínában. Ez jelentősen rontja az ország versenyképességét. Ausztráliának fontolóvá kell tennie nukleáris erőmű építését Ausztráliának nincs más választása, mint a jövő energiamixében számolni a nukleáris energia hasznosításával is. Még akkor is számolni kell a nukleáris energiával, ha a megújuló energiák hasznosítása a megfelelő ütemben növekszik, és sikerül a CO 2 leválasztási technológia alkalmazását határidőre megoldani. Jelen feltételrendszerben alaperőműnek csak nukleáris erőmű tud eleget tenni, ha Ausztrália be akarja tartani a károsanyag-kibocsátására vállalt kötelezettségeit. 31 ország használ nukleáris erőművet, ezek az erőművek a teljes, globális villamosenergia-fogyasztás 15%-át adják. A mai ismeretek szerint 2020-ra 50 ország lesz tagja, az ún. nukleáris klub -nak. Ausztrália is ezek közé kell, hogy tartozzék. Transelectrica 2020-ig 2 milliárd -t költ hálózatfejlesztésre Transelectrica Románia energetikai vállalata 2 milliárd értékbe, jelentős átviteli hálózat fejlesztést határozott el. A fejlesztés célja az átviteli hálózat hatásfokának növelése, az átvitel minőségének javítása, a rendszer jobb kihasználhatósága, a határkeresztező kapacitások jelentős növelése, és a tervezetteken felüli karbantartási munkák lényeges csökkentése. A fejlesztés során súlyt helyeznek a rendszer megnövelt biztonságára, a megújuló energiák zavartalan fogadására és a piaci működés lehetőségének biztosítására. Megvalósíthatósági tanulmány készül továbbá Törökországgal összekötő, nagyfeszültségű egyenáramú, energiaátviteli tengeralatti kábel fektetésére is. Forrás: Internet Dr. Bencze János szakmai tanácsadó MAVIR Zrt. vezérigazgatóság bencze@mavir.hu Átadták a 2008-as Innovációs Díjakat a Parlamentben A Magyar Innovációs Alapítvány 17. alkalommal hirdette meg a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot, amelyen azok a Magyarországon bejegyzett társaságok vehettek részt, amelyek a 2008. évben kiemelkedő innovációs teljesítménnyel (új termékek, új eljárások, új szolgáltatások értékesítése) jelentős üzleti hasznot értek el. Az innováció kiindulási alapja kutatás-fejlesztési eredmény, szabadalom, know-how alkalmazása, technológia-transzfer stb. lehet. A díjátadást megelőzően Sólyom László köztársasági elnök többek között a következőket mondta: Az 1992-ben alapított Innovációs Nagydíj Innovációs Nagydíj évenkénti átadási ünnepsége az az esemény, amikor learatjuk a magyar innovációs eredményeket. Bizonyítéka ez annak, hogy itthon, a hazai körülmények között is lehet szép eredményeket elérni. Ez is része a teljesítménynek. Természetesen nem szabad belenyugodni abba, hogy ehhez itthon plusz erőfeszítések legyenek szükségesek. A Nagydíj a legkiemelkedőbb teljesítménynek jár. Azonban mögötte óriási innovációs hálózat van. Az alapítás óta eltelt 17 év alatt ez a hálózat sokat fejlődött. A világban kialakult válság előbb utóbb véget ér. Most arra kell gondolnunk miként érkezzünk meg a végére. Ez minden szempontból kulcskérdés. Szinte jelképes, hogy éppen 2009-re hirdették meg az Európai Unióban A kreativitás és innováció európai évét, amely a fejlődő, megújuló világot hirdeti. Most kell fejlesztésekkel válaszolni a gazdasági válságra. Ezért sajnálatos, hogy az idén érkezett be a legkevesebb pályázat, ami a legjobb évnek csak az egyötöde. Semmilyen áldozatot nem szabad sajnálni az oktatásra. Köszönetet mondok mindazoknak, akik támogatják és segítik a kreatív pályázatok létrejöttét, és mindazoknak, akik pályázatukkal segítik a gazdaság felemelkedését. Závodszky Péter egyetemi tanár, a Magyar Innovációs Alapítvány elnöke beszédében a következők hangzottak el: A Magyar Innovációs Alapítvány és a Magyar Innovációs Szövetség missziója egy civil szerveződés előmozdítása. Válság idején, és amikor a politika önmagával van elfoglalva, nem állhat meg az élet. Az ország polgárainak legjobb tudásuk szerint folytatniuk kell az ország és önépítő munkájukat. Felemelkedést csak tudás, szorgalom, és a felelősség hozhat az ország számára. Csak ott erős a haza, ahol minden osztály szívesen teljesíti polgári kötelességét. Amely nemzet csak urat cserél, és önnön sorsát nem javítja, soha boldog nem lehet mondta Kossuth Lajos. Javítsuk tehát önnön sorsunkat kreativitással, szorgalommal, felelősséggel. Kövessük azok példáját, akik alkotásaikkal ma itt díjban részesülnek. Ennek hirdetésére jöttünk ma itt össze, és ezért alapítottuk az Innovációs Nagydíjat. Elektrotechnika 2009/04 18

Dr. Molnár Károly, kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, a díjbizottság elnöke, beszámolt a pályázatok értékeléséről. Az idei pályázatra 21 pályamű érkezett, viszont mind megfelelt a pályázati kiírásnak. Örömteli eredménynek említette, hogy a pályázatok mind magas színvonalúak voltak. Tízmilliárd forint többletbevételt hoznak a cégeknek és hatmilliárd forintot az országnak. Az immáron tizenhetedik alkalommal átadott Magyar Innovációs Nagydíjat a Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Kft. UNEO az első lítium ionos pneumatikus fúrókalapács c. innováció érdemelte ki, amely kompakt méretével és teljesítményével egyedülálló a szerszámgép piacon. A Bosch UNEO három barkács feladatot a kalapácsfúrást, a fúrást és a csavarozást egyesíti egyetlen könnyen kezelhető elektromos kéziszerszámban. A pneumatikus Sólyom László átadja a díjat ütőszerkezet nagy Horváth Attila ügyvezető igazgatónak teljesítményű Bosch motorral kombinálva percenként 4 800, 0,9 joule erősségű ütést eredményez egy különlegesen kis géptestbe zárva. A csupán 1.1 kilogramm súlyú, és A5-ös lap méretű eszköz kiemelkedő munkakényelmet biztosít használóinak. A díjat Horváth Attila a Robert Bosch Power Tool ügyvezető igazgatója Sólyom Lászlótól vehette át. A díjátadás után elmondta: A Bosch miskolci elektromos kéziszerszám gyára az UNEO gyártására két új gyártósort indít el már idén. A vállalat ezzel 50 új munkahelyet teremtett és egész Európát ellátja a díjazott termékkel. Az év legjelentősebb innovációját elismerő Nagydíj mellett további kiemelkedő innovációs teljesítmények is kaptak innovációs díjat. A bírálóbizottság döntése által legkiválóbb környezetvédelmi innovációs pályázatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 1996 óta támogatja és környezetvédelmi innovációs díjjal jutalmazza. A KvVM által felajánlott környezetvédelmi innovációs díj összege 800 ezer forint. Idén ezt a díjat az Electrolux Lehel Kft. környezetbarát porszívója nyerte el. A termék egy környezetbarát gyártási technológián alapuló, energiatakarékos porzsákos porszívó. A szerkezet egyik legfontosabb A díjazottak csoportja eleme az energiatakarékosság és a hatékonyság. A porszívóban egy 1250 W-os motor dolgozik, ami egy új fejlesztésnek köszönhetően felér egy 2000 W-nál is nagyobb teljesítményű készülék takarítási képességével. A porszívó 55%-a újrahasznosított műanyagokból, a csomagolóanyagok 56%-a pedig újrahasznosított anyagból készült, a gép élettartama végén legalább 90 %- ban újrahasznosítható lesz, egyszerű szétszerelés útján. Alacsony a zajterhelése, a környezetét csak 71 db(a)-el terheli. Ugyancsak az Elektrolux Lehel Kft. kapta az Iparfejlesztési Közalapítvány 2008. évi Szervezési Innovációs Díját is. A díjakat Vass Attila az Elektrolux Lehel Kft. jászberényi Porszívógyárának igazgatója Závodszky Péter elnök nyitóbeszéde vette át Dióssy László a KvVM szakállamtitkárától, és Horvai György az Iparfejlesztési Közalapítvány elnökétől. Még egy érdekesség a díjazott innovációs pályázatok közül. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Innovációs díját az idén Takács Balázs a szombathelyi EPCOS Elektronikai Alkatrész Kft. ügyvezető igazgatója vehette át Gaál József, a MKIK alelnöktől és Molnár Károly tárca nélküli minisztertől. A díjat a Transponder tekercs és rezgésbiztos nedves alumínium kondenzátor fejlesztésükért kapták. A Transzponder tekercs az RFID-rendszerek azon eleme, amely antennaként működve a válaszjelet küldi vissza az olvasó (Reader) egységnek. Újszerűsége a nagy mechanikai szilárdság valamint a magas induktivitás érték és érzékenység. A termék értékesítésével 2008-ban 400 millió forint pótlólagos árbevételt tudtak elérni. A Transponder tekercs a gépjárművek keréknyomását ellenőrző berendezések kulcsfontosságú eleme. Ezért már most hosszú távú vevői megállapodásuk van a Bosch, a Continental, a Hella, a Beru és a DELFI gyártókkal. A fentieken kívül még négy pályázat kapott innovációs díjat, és kettőt a bírálóbizottság kiemelt elismerésben részesített. A képek a szerző felvételei Kiss Árpád ny. főtanácsos felelős szerkesztő TelePress Hírügynökség, Gazdaság és Közélet arpad.kis@gmail.com Az ülésterem Elektrotechnika 2009/04 19

Aktuális AKTUÁLIS AKTUÁLIS EnergiaKaland a Millenárison A gyerekek és az energia a fókuszban 2009. március 13-án a Millenáris épületeiben került sor az EnergiaKaland energiatudatossági diákkonferenciára és az E.ON országos kreatív pályázatának ünnepélyes díjátadójára. A pályázat egy nagyszabású virtuális tanulási program része, amelyet a vállalat az Oktatási és Kulturális Minisztériummal közösen EnergiaKaland címen indított 2008-ban, azzal a céllal, hogy segítse a pedagógusokat az energiatudatosság kialakításában, vagyis az energiával kapcsolatos tudás bővítésében. Az oktatási program interaktív feladatok keretében dolgozta fel az energia témaköréhez kapcsolódó fontos kérdéseket: a 6-10 éves diákok számára az EnergiaOtthon, a 9-12 éveseknek az EnergiaVáros, az EnergiaOrszág című a 11-15 éves diákoknak, a 14-18 éveseknek pedig az EnergiaVilág című mappákban. Díjazott pályamunka való viszonya, az energia hatékony és felelős kezelése az ő kezükben van. Az ünnepélyes díjátadó mellett a pályázó iskolák diákjai a nap folyamán változatos workshopokon, interaktív előadásokon, érdekes kísérleteken és játékos feladatokon keresztül ismerkedhettek meg az energia hasznosításával, tudatos felhasználásával, a környezetvédelemmel és a fenntartható fejlődéssel. Az I. helyezett diákok nyári táborozást, a II. és III. helyezettek értékes könyvutalványokat kaptak. Az I. helyezett diákcsoportok iskolái energiafogyasztást, az energiafelhasználást online módon követő Energy Direct rendszert kaptak. Tóth Éva A képek a szerző felvételei Az E.ON Hungaria Zrt. az Energiahatékonyság a mindennapokban címmel hirdetett kreatív pályázatot a 6-18 év közötti diákok számára. Három kategória dráma, film és makett közül választhattak a pályázó diákok. A programot támogató Oktató és Kulturális Minisztérium részéről Csák Ferenc államtitkár köszöntötte a résztvevőket, aki üdvözlő beszédében kiemelte az oktatás fontosságát a környezettudatosságra való nevelésben. Örömét fejezte ki, hogy sok szép, kreatív pályamű érkezett ez alkalommal is. Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungaria Zrt. központi ügyekért felelős igazgatója elmondta, hogy a vállalat azért indította el az EnergiaKaland programot, hogy felhívja a fiatal generáció figyelmét a felelős gondolkodásra, környezetünk védelmére, az energiatudatosságra, hiszen a jövő energiához Geotermikus energia, díjnyertes pályamunka A díjazott iskolák csoportjai Március 15-re emlékezve... Oktatási programok Elektrotechnika 2009/04 20