KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A magyar adóbürokrácia jelentés KKV szektor Szepesi Balázs - HÉTFA Kutatóintézet Nemzeti Közszolgálati Egyetem
LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A potenciálisan beszedhető és a ténylegesen befizete9 adó köz= különbség, azaz az adórés csökkentése terén az adóapparátus komoly eredményeket ért el. Vélhetően a szürkegazdaság és az adórendszer komplexitását kihasználó adóop=malizáció az adórés legfontosabb elemei, azonban az egyes elemek pontos mértékét és természetét nem ismerjük. 2. A KKV-k adóhoz köthető adminisztra>v terhei aránytalanul nagyok. Egy 10 fős vállalkozás, adóügyeinek intézésének időigénye több mint másfél munkahónap, könyvelésének költsége több mint 2 millió forint. Az adózás adminisztrációs terhe a GDP 4 %-ára tehető. 3. Az adószabályok felgyorsult és gyakran hirtelen módosítása komoly terhet jelent az adórendszer minden szereplője számára, megnehezí= a jogkövető adózói magatartás vonzóvá tételét. 4. A vállalkozók a NAV-val való kapcsolatukat könyvelő, adótanácsadó bevonásával intézik. Erre építve sokban javítható az adóbürokrácia működése. A bonyolultabb esetekben célszerű erősebben építeni a könyvelőkre. Az egyszerű adózási rezsimeknél pedig arra érdemes törekedni, hogy az adózó közvetlenül az adóhatósággal együ9működve eleget tudjon tenni köteleze9ségeinek. 5. Az adóbürokrácia működésének folyamatait, nehézségeit és logikáját elemző tevékenység erősítése nagyban hozzájárulhat az adórendszer megújításának sikeressé tételéhez.
VIZSGÁLATI KERETRENDSZER 1. Az adóbürokrácia vizsgálatának szempontjai: eredményesség Az adórendszer biztosítsa az állam működéséhez szükséges forrásokat. alacsony adminisztrációs költségek az adminisztráció működtetésének, illetve a szabályoknak való megfelelés közvetlen és közvete9 költségei alacsonyak legyenek. pozi>v gazdasági hatások a bürokrácia által támaszto9 korlátok és felállíto9 ösztönző rendszer minél kevésbé korlátozza a gazdaság szereplőit a gazdasági növekedésben, a továbblépésben. stabilitás az adórendszer szabályozásának változásaihoz történő alkalmazkodás költségei alacsonyak legyenek.
MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. 2. Adórés (potenciális és tényleges adóbevétel köz= különbség) csökkentése NAV stratégiájának és tevékenységének is fókusza Eredményesség 3. Adóbevételek növekedése részben a szürke/feketegazdaság csökkenéséből, illetve az ÁFA csalások visszaszorításából származik (3-4. állítás) 5. Magyar vállalkozói működés jellemzője az adó- opnmalizáció - a vállalkozások többsége versenyképességük érdekében a törvény betűjét többé-kevésbé betartva, de annak szellemét nem követve minimalizálja adó jellegű kiadásait 6. Az adórendszer fontos eszköz az állam gazdasági és társadalmi szándékai érvényesítésére, a visszafogó és támogató eszközök adórendszeren keresztüli érvényesítésének gyakorlata erősödö9
MEGÁLLAPÍTÁSOK 2. 7. Adórendszer vállalatoknál érzékelhető adminisztrációs költsége régiós viszonylatban is magas, ez a legutóbbi (2009-es) mérés alapján a GDP 4%-a. (7-8 as állítás) 9. A magas adminisztra`v költségek okainak és szerkezetének becslése részletes elemzést/mérést igényel Adminisztrációs költségek 10. Az Adóhatóságnál jelentkező adminisztra>v költségek a régión belül kedvező képet mutatnak, a beszede9 adó 1,1%-át teszik ki. 11. A vállalatoknál jelentkező adminisztra>v költségek jelentős részét a komplex szabályozás és folyamatosan változó jogi környezetből adódó bizonytalanság és adókockázat kezelésére tet lépések generálják. 12. Közpon= vállala= adózás elektronizálása csökkentete az adminisztrációs költségeket 13. A vállalkozói réteg túlnyomó többsége közve>tők (könyvelők, adótanácsadók) bevonásával adózik 14. NAV kommunikációja elméletben több célcsoportnak szól, gyakorlatban azonban vállala= adózással kapcsolatban a könyvelőkkel kommunikál 15. Közve>tők szerepét érdemes erősíteni a bonyolultabb adózási esetekben, egyszerű adózásnál pedig érdemes arra törekedni, hogy a vállalatok közvetlen eleget tudjanak tenni adózással kapcsolatos köteleze9ségeiknek. 16. A vállalkozások 27 %a adózik az egyszerűsíte9 adózási rezsimek valamelyikében (EVA, KATA, KIVA), miközben a vállalkozások 88 %-ának nincs ötnél több alkalmazo9ja.
MEGÁLLAPÍTÁSOK 3. Adminisztrációs korlátok 17. Az adórendszer nem gátja a növekedésnek a jelentős vállala= növekedést nem kíséri aránytalan adminisztra`v teher növekedés 18. A bizonytalan és folyamatosan változó adózási környezet jelentős kockázatot jelent új tevékenység megkezdésénél, hiszen az adózási vonzatok felderítése, az adókockázat minimalizálása a bizonytalanság és komplexitás mia9 jelentős. Alkalmazkodás költsége 19. A változások száma kiemelkedően magas, és ezek a változások jelentős alkalmazkodási költségeket generálnak. 20. Az adószabályok változtatása sok, egymástól független csatornán keresztül folyik, egyre általánosabb a parciális kérdésekre koncentráló, ad-hoc jellegű törvényalkotás 21. A folyamatos változások a rendszer részévé válnak, az érinte9ek költségeket és erőforrásokat allokálnak a változások menedzselésére. 22. A NAV és NGM integrációja pozi>v hatással járt a törvényhozási folyamatra
MEGÁLLAPÍTÁSOK 4. 23. Adóbürokrácia elemzési apparátusát érdemes tovább fejleszteni 24. Az adóbürokrácia elemzés fókuszába a következő hét témát érdemes állítani: Az adoburokracia elemzese az adószabályozás stabilitásának megerősítése; a szürkegazdaság visszaszorítása; a közve`tőkre épülő sémák és a vállalkozók által önállóan működtethető egyszerű adórezsimek összehangolt rendszerének kialakítása; az adórendszerek közöe nemzetközi verseny következményei; a NAV adatvagyonában rejlő adórendszer-javító lehetőségek feltárása; a személyi és a vállalkozási adózás összehangolásának kérdései; az adórendszer alapfunkciói és az adórendszerre telepíte9 gazdaságpoli=kai és egyéb funkciók közöe összhang megteremtése. 25. Az adóbürokrácia működéséről célszerű évente á9ekintést készíteni. Emelle9 komoly hozadéka lehet az elemző apparátus megerősítésének mind a minisztériumban, mind a NAV-ban. Az adórendszerünk előe kihívásokhoz szükséges innova`v gondolkozás erősítése érdekében pedig hasznos lenne ösztönözni az adórendszer működésével kapcsolatos elemzői diskurzus kibontakozását
A HÉTFA KUTATÓINTÉZETRŐL A HéYa Kutatóintézetről A HÉTFA Kutatóintézet gazdasági és közpoli=kai alkalmazo9 kutatásokkal, elemzésekkel foglalkozó magánalapítású intézmény. Célja, hogy a közgazdaságtan, a poli=katudomány és a szociológiai eredményeit a magyar gazdaság és a magyar államműködés jobb, mélyebb megértésére felhasználja, ezáltal segítve azt, hogy Magyarország fontosabb köz- és magánszereplői tevékenységüket minél magasabb minőségben láthassák el. A HÉTFA az elmúlt öt évben nagy tapasztalatot szerze9 többek közö9 kormányza= és önkormányza= stratégiák kialakításában, ágaza= elemzések elkészítésében, fejlesztéspoli=kai stratégiák elkészítésében, szerveze= átalakítások támogatásában, értékelések végrehajtásában, kormányzáshoz kapcsolódó nemzetközi kutatások, valamint hatásvizsgálatok lebonyolításában. Néhány példa korábbi munkáinkból Kiemelt ágazatok kiválasztási módszertana. Megbízó: Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), 2015 Terüle= hatásértékelési módszertan, valamint versenyképességi analízis módszertan. Megbízó: NGM, 2015 A magyar krea`vipar társadalmi, gazdasági hatásai. Megbízó: Design Terminál NemzeA KreaCvipari Központ, 2014 2014-20-ra vonatkozó gazdaságfejlesztési célokat tartalmazó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Opera`v Program stratégiájának kidolgozása Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel együ9működésben. Megbízó: NGM, 2014 2014-20-ra vonatkozó terülemejlesztési programok kidolgozása Budapesten, Zala és Tolna megyében. Megbízó: fővárosi és megyei önkormányzatok, 2014 Intézkedés javaslatok a versenyszférában történő munkahelyteremtés, a munkaerő keresle= oldal ösztönzése, a társadalmi vállalkozások támogatása című tanulmány elkészítése. Megbízó: NGM, 2013 Foglalkoztatás növelését támogató fejlesztések értékelése. Megbízó: NemzeA Fejlesztési Ügynökség, 2012 Terüle= közigazgatás reformját elősegítő tanácsadói tevékenység a modern kori járások központjainak és lehatárolásának tárgyában. Megbízó: NemzeA Közigazgatási Intézet, 2011 Az Új Széchenyi Terv vállalkozásfejlesztési programjának kidolgozása. Megbízó: NGM, 2010
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!