AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ENERGIASTRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ENERGIASTRATÉGIÁJA Készítette: ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Debrecen 2010. 1

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 4 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. MIÉRT VAN SZÜKSÉG REGIONÁLIS ENERGIASTRATÉGIÁRA?... 4 1.2. AZ ÉSZAK ALFÖLDI RÉGIÓ... 5 2. HAZAI ÉS EURÓPAI UNIÓS ENERGIASTRATÉGIÁK... 12 2.1. NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA... 12 2.2. NEMZETI SZABÁLYOZÁSOK AZ ENERGIA SZEKTORBAN... 15 2.3. EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSOK AZ ENERGIA SZEKTORBAN... 15 3. HELYZETKÉP... 18 3.1. A REGIONÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS STRUKTÚRÁJA... 18 3.2. AZ ÉSZAK ALFÖLDI RÉGIÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE... 18 3.3. PÁLYÁZATI FORRÁSBÓL EDDIG MEGVALÓSULT ÉS MEGVALÓSÍTÁS ALATT ÁLLÓ PROJEKTEK... 33 4. SWOT ANALÍZIS... 42 5. ENERGIAMÉRLEG... 45 6. HAZAI STRATÉGIÁK, TERVEK VIZSGÁLATA... 48 6.1. MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA 2008-2020... 48 6.2. STRATÉGIA A MAGYARORSZÁGI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK NÖVELÉSÉRE 2008-2020... 50 7. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA A RÉGIÓBAN... 52 7.1. SZÉLENERGIA... 52 7.2. NAPENERGIA... 57 7.3. BIOMASSZA... 61 7.3.1. Alapanyagok, felhasználási területek... 63 7.3.2. Főbb alapanyag-források... 66 7.4. GEOTERMIKUS ENERGIA... 68 7.5. VÍZENERGIA... 70 8. TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEK A RÉGIÓBAN... 73 9. ÜZLETI LEHETŐSÉGEK A RÉGIÓBAN... 74 10 A STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK MEGFOGALMAZÁSA, JÖVŐKÉP... 75 10.1. ÁTFOGÓ STRATÉGIAI CÉLOK... 75 10.2. STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK... 75 11. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK... 78 11.1. KEOP KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM... 78 11.2. EHA ENERGIAHATÉKONYSÁGI HITEL ALAP... 82 11.3. ZBR PANEL ALPROGRAM RÉSZLETES BEMUTATÁSA... 85 11.4. ZBR ENERGIATAKARÉKOSSÁGI ALPROGRAM... 88 MELLÉKLETEK... 92 4

1. Bevezetés 1.1. Miért van szükség regionális energiastratégiára? Már egy megye nagyságú térségben, és így különösen a régióban is tapasztalható, hogy eltérőek az adottságok, hagyományok, lehetőségek, és ezt figyelembe kell venni a célok meghatározásánál. Ez hatványozottan igaz a nemzeti szintű stratégia, koncepció, akcióterv esetében. A regionális energia stratégiára tehát azért van szükség, hogy a specifikus, és csak helyben meghatározható cselekvésnek nyisson utat a helyi stratégia. Azaz egy olyan energiastratégiát kell elkészítenie az ország minden régiójának, amely figyelembe veszi: a kistérségek hagyományait, a lakosság képzettségét (humán erőforrás), a természeti adottságokat, a megye, a régió és az országhatárokon átnyúló természetes kapcsolatokat, a felsőfokú oktatási intézményekben, a kutató és fejlesztő szervezetekben felhalmozódott tudást, az önkormányzatok szervező, integráló erejét, a gazdaság szereplőinek törekvéseit, és a szakmai és civil szervezetek segítőkészségét. Ebben a tanulmányban feltárjuk a régió adottságai, helyzetét, lehetőségeit, és meghatározzuk azokat az irányokat, melyek felé a régió a leghatékonyabban tud haladni, és megvalósítani. 4

1.2. Az Észak Alföldi Régió Hazánk európai uniós csatlakozásának egyik feltétele volt az öt fokozatú területi rendszer kialakítása, így a megkívánt területi információs rendszert kialakítva, a Strukturális Alapok forrásaihoz hozzáférhettünk. 2004. május 1-jén lépett életbe a NUTS területei rendszer, melynek szintjei a következők: NUTS 1: ország NUTS 2: régiók NUTS 3: megyék NUTS 4: kistérségek NUTS 5: települések A területi rendszer új elemei a régiók és a kistérségek. Ha kistérségi szinten nézzük a gazdasági fejlettségi szintet, akkor igen nagy eltérést láthatunk. Leggyakrabban az egy főre jutó GDP-vel (bruttó hazai termék) szokták ezt jellemezni. 2004-ben a 7 statisztikai tervezési régió közül az Észak-Alföldi Régió volt az utolsó helyen. Ennek számos negatív következménye lehet, mint az elvándorlás, tőke, munkaerő szélsőséges koncentrációja. Ezért is fontos olyan programok kidolgozása, melyek elősegítik a felzárkózást. A kistérségeket 5 típusba sorolják: - Dinamikusan fejlődő - Fejlődő - Felzárkózó - Stagnáló - Lemaradó Földrajzi helyzet (fekvése, demográfia) Az Észak Alföldi Régióban 28 kistérség található, az 1. táblázat mutatja, hogy melyik típusba tartoznak. A régió az Alföld északkeleti részét fogalja el. 17 729 km 2 területével a második legnagyobb az ország hét statisztikai régiója közül. A régiót 3 megye alkotja: Jász-Nagykun-Szolnok megye (JNSZM) Hajdú-Bihar megye (HBM) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (SZSZBM). 5

1. táblázat. Az Észak Alföldi Régió kistérségei típus szerint (2006) Dinamikusan fejlődő Debreceni Észak Alföldi Régió kistérségei Fejlődő Felzárkózó Stagnáló Lemaradó Hajdúszoboszlói, Szolnoki, Nyíregyházai Jászberényi Derecske Létavértesi, Hajdúböszörményi, Hajdúhadházi, Polgári, Kunszentmártoni, Mezőtúri, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi, Kisvárdai, Nagykállói, Tiszavasvári Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Püspökladányi, Karcagi, Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Ibrány Nagyhalászi, Mátészalkai, Nyírbátori, Vásárosnaményi 1. ábra. Az Észak Alföldi Régió A megyék egyes részei sokkal inkább tartozhatnának más megyéhez, de ennek alapvető akadályát jelenti elsősorban az országhatár. Sokkal inkább létezik a hagyományokon, gazdasági, társadalmi, kulturális alapon kialakult kistérségi identitás. A régiót ilyen módon sokkal inkább jellemzik a kistérségek. Éppen ezért várható, hogy a jövőben a kistérségek logikus, és saját kezdeményezésre történő átsorolásával fognak kialakulni azok a régiók, amelyek nagyrészt megőrzik a jelenlegi kereteket, és kialakíthatják a nagytérségi identitást is. Mindezt azért tartottuk említésre érdemesnek, mert nagyrészt magyarázzák a régió minden szempontból heterogén jellegét. 6

2. táblázat. Az Észak Alföldi Régió kistérségeinek adatai (2009) Sorszám Kistérség neve Területe (km 2 Lakosságszáma ) (fő) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Településeinek száma (db) 1 Baktalórántházai kistérség 452,75 35 683 19 2 Csengeri kistérség 246,55 13 877 11 3 Fehérgyarmati kistérség 702,64 38 956 49 4 Ibrány Nagyhalászi kistérség 521,09 45 768 17 5 Kisvárdai kistérség 443,71 54 117 21 6 Mátészalkai kistérség 624,74 66 190 26 7 Nagykállói kistérség 518,29 45 673 9 8 Nyírbátori kistérség 695,94 44 808 20 9 Nyíregyházai kistérség 539,32 142 247 9 10 Tiszavasvári kistérség 479,06 37 531 10 11 Vásárosnaményi kistérség 567,49 31 266 27 12 Záhonyi kistérség 145,97 20 250 11 Hajdú-Bihar megye 13 Balmazújvárosi kistérség 731,00 31000 4 14 Berettyóújfalui kistérség 1225,53 50696 29 15 Debreceni kistérség 498,58 210 402 2 16 Derecske-Létavértesi kistérség 542,89 35 520 10 17 Hajdúböszörményi kistérség 731,05 58 361 3 18 Hajdúhadházi kistérség 635,75 60 937 11 19 Hajdúszoboszlói kistérség 506,74 33 541 4 20 Polgári kistérség 383,87 14 063 6 21 Püspökladányi kistérség 954,94 49 767 13 Jász-Nagykun-Szolnok megye 22 Jászberényi kistérség 1161,46 85 618 18 23 Karcagi kistérség 857,35 44 382 5 24 Kunszentmártoni kistérség 576,49 37 990 11 25 Mezőtúri kistérség 725,74 29 152 5 26 Szolnoki kistérség 914,48 121 583 18 27 Tiszafüredi kistérség 846,60 39 282 13 28 Törökszentmiklósi kistérség 499,58 40 917 8 Össz: Észak-Alföldi Régió 17 729,60 km 2 1 519 577 fő 389 db 7

A régió az ország legvárosodottabb területe, a 389 településből 64 város, ez a települések 16,4%-a, az országos átlag kb. 9%. Azonban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére jellemző a városhiányos térség (aprófalvak, tanyák), (a kistérségek felénél) ami nem tette lehetővé a város tudására, gazdasági erejére, és vonzerejére épülő térségfejlesztést. Részben ennek köszönhetően foltokban eltérő fejődési pályára állt a térség fele. A 2. táblázatból láthatjuk, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található a régió 389 településének kb. 2/3-a, az ukrán és román határ mellett számos aprófalvas települést találunk, aminek számos kedvezőtlen hatása van a megyére. Jellemző az elvándorlás, a magas munkanélküliség, vállalkozások megszűnése (2006-ban a régióban a három megye közül itt szűnt meg a legtöbb vállalkozás), forráshiányos önkormányzatok. A régió egészét tekintve túlsúlyban vannak a városhierarchia alján lévő települések, viszont hiányoznak a középvárosok, a kisvárosok száma az országos átlag körüli, azonban a városias jellegű, de a központi funkciókkal nem rendelkező városok aránya jelentősen az országos átlag felett van. A régió lakosainak száma (2007-es, 2009-es adatok alapján) kicsivel több, mint 1,5 millió fő (2. táblázat). A legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében laknak, egyben a legsűrűbben lakott terület (97 fő/km 2 ), míg a legkevesebben Jász-Nagykun-Szolnok megyében laknak, egyben a legritkábban lakott megye (71 fő/km 2 ), kiterjedt belső perifériás területtel. Főleg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentős az elvándorlások aránya. A régióra jellemző a magas munkanélküliség. A lakosság 45,3%-a foglalkoztatott, 10,8%-a munkanélküli. Figyelemre méltó, hogy a munkanélküli ráta éppen 2008-ban, az új válság idején érintette legérzékenyebben a térséget, hiszen míg a munkanélküli ráta az országos értéknek 2000-ben 75%-a, 2005-ben 55%-a volt, addig 2008-ban 124% lett! Jelentős a cigány népesség aránya, főként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és a Tisza mentén, felül reprezentálnak a társadalmi integrációs és foglalkoztatási problémákban. Gazdasági helyzet A térség erős mezőgazdasági hagyománnyal rendelkezik. A 3. táblázatban látható, hogy az ország összes mezőgazdaságban dolgozóinak majdnem a 20%-a a régióban található, míg az iparban és a szolgáltatásban csak kb. 12%-a. A legtöbben a szolgáltatásban dolgoznak, kb. kétszer annyian, mint az iparban, és majdnem tízszer annyian, mint a mezőgazdaságban. 8

3. táblázat. Az Észak Alföldi Régió foglalkoztatottsága szektoronként (2009) (Forrás: KSH) 2009 Mezőgazdaságban dolgozók száma Iparban dolgozók száma Szolgáltatásban dolgozók száma Magyarország összesen (1000 fő) 175,80 1180,50 2425,60 Régió összesen (1000 fő) 33,80 152,00 303,30 A régió viszonya az országos értékhez képest (%) 19,23 12,88 12,50 4. táblázat. Az Észak Alföldi Régió néhány mezőgazdasági mutatószáma (2009) (Forrás: KSH) 2009 Szabolcs-Szatmár- Bereg megye Mezőgazdasági terület (km 2 ) Szántó (km 2 ) Gyümölcsös (km 2 ) Erdő (km 2 ) Művelés alól kivett területek (km 2 ) 3905,13 2831,51 357,79 1173,10 1130,81 Hajdú-Bihar megye 4540,52 3305,51 36,57 488,93 774,98 Jász-Nagykun- Szolnok megye 4091,63 3536,79 16,50 518,80 1262,55 Régió összesen 12537,28 9673,81 410,86 2181,00 3168,34 Magyarország összesen 57897,22 45027,68 985,12 18844,41 15350,56 A régióban található az ország összes mezőgazdasági területének és szántóinak kb. 21%-a, a gyümölcsösök 41%-a, az erdők kb. 11%-a. Jelentős nagyságú területek kerültek ki művelés alól, ez az érték az ország összes művelés alól kivont terület 20%-a, melyek alkalmasak lehetnek alternatív hasznosításra, fás szárú vagy lágyszárú energiaültetvények telepítésére, melyekre különféle támogatásokat is igénybe lehet venni. A régión belül a legnagyobb mezőgazdasági terület Hajdú-Bihar megyében van, míg a szántók aránya Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az erdők aránya kb. kétszer akkora, mint a másik két megyében. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kedvezőek a feltételek a mezőgazdaság tekintetében, az éves napsütéses órák száma 1950-2050 óra között van, az éves középhőmérséklet 9-10,5 C, az éves csapadék mennyiség pedig 550-600 mm. A megye mezőgazdasága 9,4%-kal járul hozzá az ország GDP-jéhez. Hajdú-Bihar megyében az állattenyésztés a fő ágazat, a megye mezőgazdasági termelésének a legnagyobb értékét ez adja. 9

Jász-Nagykun-Szolnok megye felszíne tökéletes síkság, éghajlata szélsőséges vonásokat mutat. A csapadék kevés és egyenetlen eloszlású, gyakori a szárazság és az aszály. Természeti értékei közül kiemelkedőek a jó minőségű termőföldek, a termálvízvagyon és a magas napsütéses órák száma. A megyéhez tartozik a Tisza-tó délkeleti része és a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fele. A régióban néhány kiemelt város, főként a megyeszékhelyek és előnyös helyzetben lévő kistérségek kivételével a régió keresi a lehetőségeit. Ugyanakkor Debrecen és Nyíregyháza kiemelkedő fejlődést mutat. Az 1 főre jutó GDP értéke az országos átlag 2/3-a. Az ország többi régiójához viszonyított helyzetét a 3. táblázat mutatja. 5. táblázat. Magyarország régióinak GDP adatai 2007-ben (Forrás: KSH) Régió neve A régiók GDP adatai (2007) GDP (millió Ft) 1 főre jutó GDP (1000 Ft) Közép-Magyarország 11 981 921 4 153 Közép-Dunántúl 2 596 904 2 348 Nyugat-Dunántúl 2 476 287 2 480 Dél-Dunántúl 1 661 772 1 724 Észak-Magyarország 2 014 599 1 619 Észak-Alföld 2 418 091 1 591 Dél-Alföld 2 258 506 1 688 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt 10 évben megindult a korszerű ipartelepítés. A megye észak-keleti részén létrejött a Záhony-Kisvárda-Tiszavasvári gazdaságfejlesztési tengely. Kereskedelmében az export 72%-a az Európai Unió tagállamai felé irányul, ami mutatja, hogy sikeres volt a piacváltás. A szennyvíz rendszerbe bekötött épületek aránya az elmúlt 8 évben 35 000-rel 71,3%-ra javult, és ez 2015-ig 90%-ra nőhet. Közlekedési infrastruktúra jól kiépült a megyében, a vasúti hálózat centrális a megyeszékhely felé, közúthálózata viszonylag sűrűn behálózza a területet. 10

Hajdú-Bihar megyében a vezető szerep a mezőgazdaságé, iparában pedig a legnagyobb értéket a mezőgazdaságra épülő élelmiszeripar jelent. Az utóbbi években több multinacionális cég is székhelyéül választotta a megyét. A megye valamennyi települése be lett kapcsolva a vezetékes gázellátásba, az ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma 95% fölötti, a csatornahálózatba bekapcsoltaké 64%. A szennyvízrendszerbe kötött épületek aránya: Debrecenben 95%, a városokban 90%, a nagyközségekben 83%, a községekben 80%, összesen 90%. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az EU 2000-ben kiadott Víz Keretirányelv szerint minden felszíni, és felszín alatti víztest alapos vizsgálatát el kell készíteni, és olyan intézkedéseket kell hozni, hogy a víztestek 2015-ig jó ökológiai állapotot nyerjenek el. A megyében három regionális hulladéklerakó működik jelenleg. A közlekedésben tranzitszerepe meghatározó mind a vasúti mind a közúti közlekedésben. Debrecenben repülőtér működik. Gazdasági fejlettség szempontjából Jász-Nagykun-Szolnok megye közepesen fejlett iparagrár jellegű területnek tekinthető. Két nagy részre tagolhatjuk: a Tiszától nyugatra fekvő dinamikusan fejlődő jászsági és szolnoki területre, valamint a Tiszától keletre fekvő nagykunsági és tiszazugi elmaradottabb térségekre. Korábbi nagy múltú vállalatok megszűnésével, gazdasági visszaesés következett be, melynek következtében megnőtt a munkanélküliség és kényszervállalkozások jöttek létre. A KKV-k mellett megjelentek azonban a nagy multinacionális vállalatok, jelentős tőkebefektetéssel. Az utóbbi években nőtt az infrastrukturális ellátottság, különösen a kommunális-közüzemi infrastruktúra terén, a vezetékes ivóvíz-ellátottság 95% feletti, a csatornázás helyzete rosszabb, 58,4%, vezetékes gáz a lakások 76,6%-ban van bekötve. Hat regionális kommunális hulladéklerakó található a megyében. Közlekedésföldrajzi helyzete kedvező, itt halad át a 4-es főútvonal, a 100-as, 120-as villamosított vasútvonal. Szolnokon található a legjelentősebb folyami kikötő. 11

2. Hazai és európai uniós energiastratégiák 2.1. Nemzeti energiastratégia Az EU direktívák hazai jogszabályokba való átültetésével a nemzeti szabályozások gyakorlatilag követték Európa egészének jogalkotását. Elkészült a gazdasági tárca 2020-ig szóló Energiapolitikai Stratégiája, amelynek az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság áll a középpontjában. Újra kell gondolni a hosszú távú energiastratégia alapjait, mert minden tekintetben megváltozott a helyzet a legutóbbi, 1993-as koncepcióhoz viszonyítva. Véget ért az olcsó energia korszaka, megtörtént az ágazat privatizációja, beléptünk az Unióba, miközben Magyarország a földgáz tekintetében az EU országai között a leginkább importfüggővé, így kiszolgáltatottá vált. Meg kell valósítani az energiaimportunk diverzifikációját. 2007-ben fogadták el az új villamos energia törvényt (2007. évi LXXXVI. Tv.), melynek során teljes piacnyitásra került sor a villamosenergia-kereskedelemben. Ez azt jelenti, hogy azok a villamosenergia-felhasználók, akik nem jogosultak az egyetemes szolgáltatásra, azok versenypiaci feltételekkel vásárolhatnak villamos energiát. A villamos energia ára, államilag nem szabályozott, így a felhasználó a versenypiacon tetszőleges számú, alternatív kereskedőtől kérhet ajánlatot, bármilyen időintervallumra, fogyasztási helyre. Igaz, hogy a villamos energia piac liberalizálása megtörtént, de anomáliákkal, mivel a kínálati oldalon nincs éles verseny a kevés szereplő és koncentráltság miatt, azaz az MVM Zrt. nagy piaci részesedése miatt. A stratégia az elmúlt öt évben készült koncepciókhoz képest előrelépést jelent, mert jelzi, hogy piaci alapokra kell helyezni az energiaellátást. A koncepció mégis a bírálatok kereszttüzébe került. A bírálók szerint ez a koncepció inkább egy számvetés, egy aktuális energiapolitikai helyzetkép, mint egy hosszú távú stratégia. Az anyagban többek között az szerepel, hogy véget ért az olcsó energia korszaka, pedig e helyett az egész világon az olcsó energiaforrásokat keresik. Az is olvasható az anyagban, hogy kialakult a versenypiac, de az igaz, hogy ez a verseny még koránt sem tökéletes. Sokkal többet kellene az energiatakarékossággal foglalkozni, főként a lakosság körében, a rossz hőszigetelésű házak kapcsán. Az új erőművek alapvetően mind földgázbázisúak lesznek, ennek az oka, hogy a beruházók (akik főként magán beruházók) jelenleg a versenyképes technológiát választják, hiszen egy gázerőműnek kisebb a beruházási igénye, nagyobb a hatásfoka, kisebb a fajlagos 12

CO 2 kibocsátási költség, mint egy szenes erőmű esetén, és habár a gáz GJ-onként drágább, összességében kisebb költséggel állít elő egy MWh-t. Ezen kívül a megújulók magas fajlagos költségűek, ha növelni akarjuk az arányukat, az jelentős támogatást igényel. Létezik a tiszta szén stratégia keretében többféle lehetőség az erőműépítésekben, pl. a CCS, azaz Carbon Capture and Stroge (szén-dioxid leválasztás és tárolás) technológia, amivel a szenes erőművek CO 2 kibocsátását akár 90%-kal is csökkenthetik, viszont ezek nagyon drágák, és az Európai Unióban is csupán demo projektek várhatóak 2020-ig. Magyarországon igaz, hogy csak orosz gáz jön (egyelőre) két vezetéken, de vannak stratégiai és magán gáztározóink, ami az ellátásbiztonságot növeli. Az orosz gáz esetén a legnagyobb kockázat abban van, hogy Ukrajnán keresztül jön a gáz, és gyakoriak az oroszukrán viták, melyek azonban eddig egy-két hónap alatt mindig megoldódnak, addig pedig bőven kitart a tárolt mennyiség. Az oroszoknak alapvető gazdasági érdeke, hogy gázt értékesítsenek az EU országoknak, így a gázzsarolás politikai kockázata valamely extrém politikai helyzet kivételével elhanyagolható. Mindennek ellenére természetesen a diverzifikáció kívánatos, de nem bármilyen áron. A villamosenergia-rendszer rugalmatlansága főképp amiatt jelenthet problémát, hogy korlátozza a nem szabályozható, nehezen előre jelezhető megújuló energiaforrások rendszerbe való integrálását, illetve minden kötelező átvétel keretében hálózatba táplált MWh, szabályozható egységek termelését szoríthatja ki. A hidrogéngazdálkodással összefüggő kérdések hiányoznak a stratégiából, azonban hidrogén nagyon távlati, 2020-ig legfeljebb kisebb demoprojektekről beszélhetünk, a tömeges terjedése nem valószínű. Elkészült Magyarország energiahatékonysági cselekvési programja is. A tagállamoknak hivatalosan be kellett nyújtaniuk a Nemzeti Akciótervet az Európai Bizottságnak. Hazánkban - úgy tűnik - társadalmi vita nélkül születik meg az Akcióterv. A Nemzeti Akciótervek jogi alapját az energiahatékonyságról szóló zöldkönyv ( Doing more with less ) képezi. Olyan, Magyarország számára kulcsfontosságú kérdések, mint amilyen pl. a lakások hőszigetelése, a panel-program vagy a távfűtés, bekerültek a jogszabályba. 13

2. ábra. A hőtermelésre fordított megújuló energiaforrások megoszlása az EU-15-ben Az Európai Unióban, ahogy hazánkban is, a hőtermelésben legnagyobb arányban a biomassza kerül felhasználásra, ezek közül is legnagyobb arányban tüzifát használnak fel. Hazánkban a hőtermelésre használt megújulók nem részesülnek támogatásban. 2006-ban ez az érték 35,7 PJ volt. 3. ábra. A hőtermelésre fordított megújuló energiaforrások megoszlása Magyarországon 14

Nem meglepő, hogy a megújuló alapú hőtermelés az energiapolitika mostohagyermeke, hiszen a hő piac egésze is igen alacsony prioritást élvez. Pedig Magyarország 2005. évi 926,5 PJ volumenű közvetlen (végső) energiafelhasználásának több mint felét (mintegy 490 PJ-t) hőigények ellátására fordították. A hőigények nagy részét a hazai éghajlati viszonyok által determinált épületfűtés (illetve egyre növekvő hűtés), és az ún. használati meleg víz készítés összesen ~330 PJ volumenű hőigénye teszi ki. Ebből ~291 PJ a decentralizált hő piacon (azaz az egyedi fűtés és használati meleg víz), ~39 PJ pedig a centralizált, vagyis távhő piacon jelentkezik. Az ezek fedezésére fordított végső energiafelhasználás ~376 PJ. Annak ellenére, hogy a hőpiac volumenében igen jelentős, a hőenergia a végső energiafelhasználás statisztikailag rejtőző szegmense, miután a hőtermelés jellemzően (kb. 5/6 részben) helyileg, a végfelhasználóknál decentralizáltan történik. 2003-tól 2006-ig Magyarországon a megújuló energiafelhasználás 38 PJ-ról 55 PJ-ra nőtt, ezen belül: a hőtermelési célú energiafelhasználás 35 PJ-ról 33 PJ-ra csökkent, a villamos energia célú energiafelhasználás pedig 3 PJ-ról 22 PJ-ra nőtt. Ez utóbbi növekedés szinte kizárólag a tűzifa felhasználásának a következménye. 2.2. Nemzeti szabályozások az energia szektorban A magyar jogrendszer rendelkezik az energetikai szektor működéséhez szükséges jogszabályok mindegyikével. Ezek szemelvényét a mellékletek tartalmazzák. 2.3. Európai Uniós szabályozások az energia szektorban Az Európai Uniónak eddig nem volt illetékessége energiaügyekben, nincs közösségi energiapolitikája. Ennek hiányában az energiapolitikai döntések a tagországok nemzeti politikájának részét képezik, a döntések nem összhangban, hanem egymástól függetlenül, de egymásra hatva születtek. Az egységesség hiánya megnehezítette az EU tárgyalási súlyát nemzetközi energiaügyekben, ami súlyos gondot jelent, hiszen az EU saját erőből energia szükségleteinek csak a felét tudja biztosítani, így ő a világ legnagyobb energiaimportőre. Ha az energiafogyasztás szerkezete változatlan marad, akkor tovább fog nőni az EU energiaimport-függősége; 2020-ig a kőolaj import 90%-kal, a földgáz import pedig 70%-kal is növekedhet. Közben 2020-ig a világ energiafelhasználása várhatóan 52%-kal, azon belül a kőolaj felhasználás 25%-kal, a földgáz felhasználás 84%-kal nő. Hazánk szénhidrogén bázisú. 15

Energiafelhasználásából a közlekedés részaránya várhatóan közel 30%-kal nő, amit az épületek energiafelhasználási arányának 20% körüli csökkentésével lehetne ellensúlyozni. Az EU-ban az épületek energiafelhasználásának aránya megközelítően 40%, hazánkban is hasonlóan, kb. 400 PJ/év, az 1100 PJ/éves energiafelhasználásból. Ezzel együtt ugyanilyen arányban növekedhet a CO 2 és más üvegházhatást okozó gázok kibocsátása is, ami lehetetlenítené az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Kiotói Jegyzőkönyv értelmében tett EU vállalást, hogy 2008-2012 között az 1990-es bázisévhez képest meghatározott százalékkal csökkentik az üvegháztartást okozó gázok kibocsátását. Az USA 7%-ot, az EU 8%-ot, Japán 6%-ot vállalt, míg Magyarország szintén 6%-ot, de az 1985-87-es bázisévhez képest. Az EU-nak lépnie kellett, hogy: a fenntartható fejlődéssel összhangban álló energiapolitikát folytasson, növelje az energiaellátás biztonságát a külső energiafüggőség csökkentésével, növelje a közösség versenyképességét az energiapiac együttműködésével. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés előírja a természeti erőforrások körültekintő hasznosítását és a környezetvédelmi követelményeket, beilleszti a közösségi politikába. Mivel a közösség szűkében van a saját energiaforrásoknak, a felhasználói oldalon kell elérni a megtakarítást. Legfőbbképpen energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrások széleskörű alkalmazásával. Ezért született meg 2002. december 16-án, és lépett hatályba 2003. január 4-én a 2002/91/EK irányelv, amely az épületek belső klimatikus viszonyait szándékozik javítani, költséghatékonyabbá tenni, kevesebb energia felhasználásával. Az irányelv szerint a tagországoknak hatályba kellett léptetniük azokat a jogszabályokat, és megtenniük azokat az intézkedéseket, hogy az irányelvnek legkésőbb 2006. január 4-ig megfeleljenek. Az irányelvben foglaltak végrehajtása a tagországok számára kötelező, a szabályozás módját nemzeti keretekben lehet meghatározni. A 2002/91/EK irányelv döntéseinek helyességét igazolja az a tény, hogy 2006. március 8-án az EU bizottságának elnöke és az energiaügyi biztos egy Zöld Könyvet mutattak be Brüsszelben, amely szerint megérett az idő egy új európai energiapolitikára, amelynek fő célja a fenntartható fejlődés, a versenyképesség és az ellátásbiztonság. Ezek megegyeznek az irányelv megalkotásának előzőekben ismertetett céljaival. Az EU energiapolitikai célkitűzései is jelzik, hogy az elkövetkező évtized egyik legfontosabb eszköze az energiahatékonyság növelése. 16

Az irányelv kiemeli az energiatudatos szemlélet kialakításának és az ezzel kapcsolatos felvilágosításnak a szükségességét. E célból, a nagyobb középületek tulajdonosainak, üzemeltetőinek az emberek által használt tér jól látható helyén láthatóvá kell tenniük az épület energetikai minőségét bemutató tanúsítványt. A fenntarthatóság érdekében a megújuló energiaforrásoknak egyre nagyobb részt kell elfoglalniuk az energiaellátásban. Az irányelv nagyobb épületek tervezésénél előírja az alternatív energiaellátó rendszerek alkalmazásának kötelező vizsgálatát. 17

3. Helyzetkép 3.1. A regionális energiafelhasználás struktúrája A régió energiafelhasználása struktúrájában nem tér el az országos átlagtól. Az elektromos energia és a vezetékes ivóvíz ellátás közel teljes körű. A szennyvíz hálózat kiépítettség térségenként eltérő, de összességében 80% körüli. A vezetékes gáz jelenti a domináns primer energiát. Ez adja a fűtési célú energia felhasználás 50%-át. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hagyományos tüzelőanyaga a tűzifa. A nagyvárosokban jellemzően a vezetékes gáz jelenti a fűtési primer energiát, és ez mondható el a nagyközségekről is, a kis településeken a tűzifa jelenti a fő primer energiát. Ennek kiegészítésére gyakran elektromos forróvíz tárolóval állítják elő a használati meleg vizet. Ezeken a településeken jellemzően palackos gázt használnak, főzési célra. A kisebb településeken, a világítás terén a hagyományos izzószálas égőket használják, a nagy városokban terjed az energiatakarékos fogyasztók használata. Az elektronikai, szórakoztató elektronikai berendezések, és az elektromos háztartási gépek használata általánosnak mondható. A használat mértéke és a korszerűsítés erősen életkorfüggő, de általánosságban a település nagysága is befolyásolja ezt. 3.2. Az Észak Alföldi Régió energiafelhasználása és összehasonlító elemzése A felhasználásra vonatkozó számokat a szolgáltatóktól nem lehet beszerezni, arra vonatkozó helyes adatokat egy népszámlálás esetén lehetne beszerezni, megfelelően összeállított kérdéssorral. Jelen vizsgálat során szerzett adatok csak a fogyasztás jellegének, és tendenciáinak megállapítására voltak alkalmasak. Jellemzőnek mondható, hogy az utóbbi másfél évben az emberek csak úgy tudnak a válság helyzeten enyhíteni, hogy alig fűtenek, a lakás egyetlen helyiségét fűtik, vagy egyáltalán nem fűtenek. A tisztálkodásra való vizet nem melegítik meg, vagy ha igen, akkor azt biomasszával teszik. Sokkal több közülük a munkanélküli, aki otthon tartózkodik, és alkalmi tüzelőberendezéssel, gyűjtögetett tüzelőanyaggal próbál elviselhető körülményeket teremteni. Ez nem csak a kis településeken történik így, hanem még a nagy városokban is, még ha kisebb számban is. De még ha tudtunk volna is adatokat gyűjteni, azokat nem lehetne jellemzőnek tekinteni, hiszen most rendkívüli helyzet van és ennek adatai normál körülmények között nem lennének felhasználhatóak. Azt viszont valószínűnek tartjuk, hogy 18

akik rászorultak a megújuló energia használatára és a takarékoskodásra, azok részben meg fogják tartani ezt a szokásukat. Ez meg fog mutatkozni a primer energiák struktúrájában. A régió energiafelhasználását megvizsgáljuk egyrészt az ország többi régiójához viszonyítva, másrészt megnézzük, hogy a régión belül milyen jellegzetességeket mutatnak az adatok. Energiatermelés 6. táblázat. A hazai régiók erőműveinek beépített teljesítménye (MW) 2008 (Forrás: Energia Központ Kht.) Erőművek beépített teljesítménye régiónként (MW) Régiók Fosszilis Megújuló Nukleáris Összesen Dél-Alföldi Régió 0 1 0 1 Dél-Dunántúli Régió 133 50 1910 2093 Észak-Alföldi Régió 95 25 0 120 Észak-Magyarországi Régió 2350 153 0 2503 Közép-Dunántúli Régió 531 115 0 646 Közép-Magyarországi Régió 2471 29 0 2500 Nyugat-Dunántúli Régió 0 113 0 113 Összesen 5580 486 1910 7976 A 6. táblázatból és a 4. ábrából is világosan látszik, hogy a hazai energiatermelésben a fosszilis erőművek dominálnak, több mint 2/3 arányban, és hogy a megújulók aránya még mindig igen kicsi. Azt is láthatjuk, hogy milyen fontos szerepe van a Paksi Atomerőműnek, ugyanis a beépített erőművi teljesítményeknek kb. a negyedét adja. 19

4. ábra. A Magyarországi erőművek beépített teljesítményének aránya (Forrás: Energia Központ Kht.) 5. ábra. A hazai fosszilis erőművek beépített teljesítménye régiónként (MW) (Forrás: Energia Központ Kht.) 20

6. ábra. A hazai megújuló erőművek beépített teljesítménye régiónként (MW) 2008 (Forrás: Energia Központ Kht.) Megújuló energiaforráson alapuló erőművet ma már az ország összes régiójában találunk, míg fosszilis erőművek a Dél-Alföldi és a Nyugat-Dunántúli Régióban nem működnek (6. táblázat). Az egyetlen nukleáris erőművünk a Dél-Dunántúli Régióban működik. Az Észak Alföldi Régióban a hazai fosszilis erőművek teljesítményének mindössze 2%-a (5. ábra) található, míg a megújulók közül 5% (6. ábra). Ez részben a természetföldrajzi viszonyokra vezethető vissza, azonban a megújuló energiaforrások fejlesztésében még nagy lehetőségek rejlenek a régiónkban. Hogy pontosan hogy oszlik meg területileg, azt a 7. táblázat mutatja. A konkrét számok azt mutatják, hogy igaz, hogy az ország erőműveinek a teljesítményén belül a megújulók nagyobb arányban vesznek részt, azonban a fosszilis erőművek teljesítménye sokszorosa a megújulóknak országosan is és a régióban is. Az Észak Alföldi Régió fosszilis erőműveinek teljesítménye majdnem négyszerese a megújuló erőművek teljesítményének, és míg a 95 MW energiát egyetlen szénhidrogén erőmű termeli meg, addig a 25 MW-ot 10 erőmű, melyek többsége biogázra települt, két szélerőmű (igaz 6 projekt keretében 28 MW teljesítményű szélerőműre adtak be pályázatot a régióban), egy biomassza alapú erőmű és majdnem a felét a 25-MW-nak a Tiszalöki Vízerőmű adja. 21

7. táblázat. Az Észak Alföldi Régió erőművei 2008 (Forrás: Energia Központ Kht.) Település Beépített teljesítmény (MW) Az Észak-Alföldi Régió erőművei Orsz. % Tüzelőanyag Fosszilis erőművek Debrecen 95 1.1914 Szénhidrogén Település Beépített teljesítmény (MW) Megújuló erőművek Erőmű neve Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Üzemeltető Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű Orsz. % Típus Gép (db) Üzemeltető Tiszalök 11,400 0,143 Vízerőmű 3 Martfű 3,600 0,0451 Biomasszabázisú erőművek Nyírbátor 2,600 0,0326 Biogáz-erőmű 4 BÁTORTRADE Mezőtúr 1,500 0,0188 Szélerőmű 1 Törökszentmiklós 1,500 0,0188 Szélerőmű 1 Nyíregyháza 1,174 0,0147 Biogáz-erőmű 2 Debrecen 1,160 0,0145 Biogáz-erőmű 3 Kenderes 1,050 0,0132 Biogáz-erőmű 1 Debrecen 0,510 0,0064 Biogáz-erőmű 1 Nyíregyháza 0,510 0,0064 Biogáz-erőmű 1 Összesen (fosszilis+megújulók) 120,004 2 Debreceni Vízmű Cívis Biogáz- Debr. Nyíregyháza Orsós 22

Energiafelhasználás 8. táblázat. Az Észak Alföldi Régió összes energiafelhasználása szektoronként, megyékre lebontva (TJ) 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) Az Észak-Alföldi Régió összes energiafelhasználása szektoronként (TJ) - 2007 Megyék Ipar Kommunális szektor Lakosság Mezőgazdaság Összesen Szabolcs-Szatmár-Bereg 3377 3709 11651 955 19692 Hajdú-Bihar 3548 6158 11410 2061 23177 Jász-Nagykun-Szolnok 5625 6132 8559 1969 22285 Észak-Alföldi Régió 12550 15999 31620 4985 65154 A régióban a legtöbb energiát a lakosság használ fel, kb. kétszer annyit, mint az ipar vagy a kommunális szektor (8. táblázat, 7. ábra). Azt azonban nem mondhatjuk, hogy ez az arány nagyjából megegyezik az ország többi régiójával, jelentős eltéréseket találhatunk az arányokban és persze a mennyiségekben is. A 9. táblázatban láthatjuk az ország többi régiójában a szektorok energiafelhasználását. 9. táblázat. Az ország régióinak összes energiafelhasználása szektoronként (TJ) 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) Az ország régióinak összes energiafelhasználása szektoronként (TJ) - 2007 Régiók Ipar Kommunális szektor Lakosság Mezőgazdaság Összesen Dél-Alföldi Régió 9 490 11 867 27 624 5 499 54 480 Dél-Dunántúli Régió 5 732 8 806 18 504 3 245 36 287 Észak-Alföldi Régió 12 550 15 999 31 620 4 985 65 154 Észak-Magyarországi Régió Közép-Dunántúli Régió Közép-Magyarországi Régió Nyugat-Dunántúli Régió 42 521 9 103 24 936 2 431 78 991 57 427 8 213 23 252 3 343 92 235 17 593 65 737 73 495 1 482 158 307 12 470 7 887 19 524 2 152 42 033 Összesen 157 783 127 612 218 955 23 137 527 487 23

Az Észak Alföldi Régió energiafelhasználása a régiók közül a 4. helyen áll, az ország összes energiafelhasználásának kb. a 12%-át teszi ki. A régión belül a mezőgazdaság használja fel a legkevesebb energiát, viszont még így is az ország régiói közül a második legnagyobb ez az érték. A lakosság energiafelhasználása szintén a második helyen van, ami érthető, ugyanis a régió állandó népessége is a második legtöbb. A kommunális szektor energiafelhasználása is a második legnagyobb a régiók közül. 7. ábra. Az Észak Alföldi Régió összes energiafelhasználása szektoronként 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) 10. táblázat. Az Észak Alföldi Régió összes energiafelhasználása energiahordozók szerint, megyékre lebontva (TJ) 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) Az Észak-Alföldi Régió összes energiafelhasználása energiahordozó szerint (TJ) - 2007 Megyék Villamosenergia Szabolcs- Szatmár- Bereg Hajdú- Bihar Jász- Nagykun- Szolnok Észak- Alföldi Régió Egyéb Folyékony Földgáz Szilárd Tűzifa Hőenergia Pbgáz Összesen 748 605 9462 2048 193 524 1077 5035 19692 49 968 13313 2123 388 271 951 5114 23177 1434 935 12994 474 222 605 1053 4568 22285 2231 2508 35769 4645 803 1400 3081 14717 65154 24

8. ábra. Az Észak Alföldi Régió összes energiafelhasználása energiahordozók szerint 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) 11. táblázat. Az ország régióinak energiafelhasználása energiahordozók szerint, megyékre lebontva (TJ) 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) Az ország régióinak összes energiafelhasználása energiahordozók szerint (TJ) - 2007 Régiók Pbgáz Dél-Alföldi Régió Dél- Dunántúli Régió Észak- Alföldi Régió Észak- Magyarorsz ági Régió Közép- Dunántúli Régió Közép- Magyarorsz ági Régió Nyugat- Dunántúli Régió Egyéb Folyékony Földgáz Hőenergia Szilárd Tüzifa Villamos -energia Összesen 410 1787 33955 2348 1472 306 967 13235 54480 913 1605 17192 3407 1099 1875 1387 8809 36287 2231 2508 35769 4645 803 1400 3081 14717 65154 2649 9472 32897 10333 1449 2027 1288 18876 78991 4859 2044 31206 8599 607 24194 1750 18976 92235 676 943 97242 18082 474 1517 1493 37880 158307 872 1380 19880 2767 840 690 2131 13473 42033 Összesen 12610 19739 268141 50181 6744 32009 12097 125966 527487 25

9. ábra. Az ország összes energiafelhasználása energiahordozók szerint 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) A régió (8. ábra) és az ország (9. ábra) összes energiafelhasználását összehasonlítva energiahordozók szerint, jelentős eltérést nem látunk, azaz a régió szerkezete a felhasznált energiahordozók szerint az országos átlagnak megfelelő. Ha a régióban, ahogy az várható, a földgázfelhasználás a legnagyobb arányú (10. táblázat), ahogy az egyes megyékben is. Azonban az egyes megyék közt már jelentős eltéréseket láthatunk (10. táblázat). Az egyéb energiahordozó esetén Hajdú-Bihar megyéhez képest Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint tízszeres, Jász-Nagykun-Szolnok megyénél pedig majdnem harmincszoros eltérést láthatunk. Hőenergia felhasználásban Jász-Nagykun- Szolnok megye kb. harmad annyit használ fel, mint a másik két megye. Szilárd energiahordozókban Hajdú-Bihar megyéhez képest kb. háromszor annyit használ fel SzSzB és JNSz megye. 26

12. táblázat. Az Észak Alföldi Régió összes energiafelhasználása szektorok és energiahordozók szerint (TJ) 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) Az Észak-Alföldi Régió összes energiafelhasználása szektorok és energiahordozók szerint (TJ) - 2007 Szektorok Egyéb Folyékony Földgáz Hőenergia Pbgáz Szilárd Tüzi -fa Villamos energia Összesen Ipar 2231 521 5303 778 69 47 0 3601 12550 Kommunális 0 0 10748 815 203 3 1 4229 15999 Lakosság 0 0 18204 3035 465 1321 2882 5713 31620 Mezőgazdaság 0 1987 1514 17 66 29 198 1174 4985 Összesen 2231 2508 35769 4645 803 1400 3081 14717 65154 Az egyes szektorok energiahordozók szerinti energiafelhasználása tükrözi a sajátosságaikat (12. táblázat). Az ipar legnagyobb mennyiségben földgázt és villamos energiát és jelentős mennyiségű egyéb energiahordozót használ, a kommunális szektorban is a földgázfelhasználás dominál, a villamos energián kívül a többi energiahordozó szinte jelentéktelen. A lakosságnál ahogy várható volt, a földgáz, a hőenergia és a villamos energia a meghatározó, a mezőgazdaságban pedig a folyékony energiahordozók, a földgáz és a villamos energia. Említésre méltó, hogy a lakosság viszonylag nagy mennyiségben használ fel tűzifát. Gáz A régiók gázfogyasztását a 13-14. táblázat foglalja össze. A második legnépesebb régióban a régiónkban a gázfelhasználás is a második helyen van. 13. táblázat. A vezetékes gázzal rendelkező lakások aránya régiónként 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) Vezetékes gázzal rendelkező lakások aránya régiónként 2007 (%) Régiók Adatok Dél-Alföldi Régió 80,9 Dél-Dunántúli Régió 60,3 Észak-Alföldi Régió 73,2 Észak-Magyarországi Régió 72,7 Közép-Dunántúli Régió 68,2 Közép-Magyarországi Régió 86,0 Nyugat-Dunántúli Régió 72,7 27

14. táblázat. A gázzal fűtött lakások aránya régiónként 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) Gázzal fűtött lakások aránya régiónként 2007 (%) Régiók Adatok Dél-Alföldi Régió 69,4 Dél-Dunántúli Régió 51,2 Észak-Alföldi Régió 69,2 Észak-Magyarországi Régió 63,4 Közép-Dunántúli Régió 57,8 Közép-Magyarországi Régió 66,7 Nyugat-Dunántúli Régió 59,7 A vezetékes gázzal rendelkező lakások aránya és a gázzal fűtött lakások aránya kismértékben eltérő, átlagosan 10%-kal kisebb a gázzal fűtött lakások aránya, kivéve az Észak Alföldi Régiót, ahol kevesebb, mint 5% az eltérés, azaz azok a lakások, ahova a vezetékes gáz be van vezetve, a fűtésre is a gázt használják. A távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya átlagos, ezt két régió haladja meg jelentősen, a Közép-Magyarországi és a Közép-Dunántúli Régió, ez a 10. ábrán jól kirajzolódik, több mint az 50%-a a távfűtéses lakások számának ebben a két régióban található. Az Észak Alföldi Régió a 4. helyen áll a régiók sorában. 15. táblázat. A távfűtésbe bekapcsolt lakások száma régiónként 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma régiónként 2007 (db) Régiók Adatok Dél-Alföldi Régió 49 323,0 Dél-Dunántúli Régió 60 052,0 Észak-Alföldi Régió 63 017,0 Észak-Magyarországi Régió 64 884,0 Közép-Dunántúli Régió 102 842,0 Közép-Magyarországi Régió 260 884,0 Nyugat-Dunántúli Régió 51 560,0 Összesen 652 562,0 28

Ezekből az adatokból viszont azt nem tudjuk, hogy a távhőt pontosan milyen arányban, milyen energiahordozóból állítják elő, de legnagyobb részben minden régióban gázt használnak. 10. ábra. A távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya régiónként 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) A melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (16. táblázat, 11. ábra) hasonló adatokat mutat, mint a távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya, a legtöbb itt is a Közép-Magyarországi Régióban található. 16. táblázat. A melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások száma régiónként 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások száma régiónként 2007 (db) Régiók Adatok Dél-Alföldi Régió 47 008,0 Dél-Dunántúli Régió 56 521,0 Észak-Alföldi Régió 62 170,0 Észak-Magyarországi Régió 59 093,0 Közép-Dunántúli Régió 87 597,0 Közép-Magyarországi Régió 247 429,0 Nyugat-Dunántúli Régió 42 382,0 Összesen 602 200,0 29

11. ábra. A melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakások aránya régiónként 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) A 17. táblázatban láthatjuk a gázcsőhálózat hosszát az egyes régiókban a 12. ábra pedig a jól mutatja az arányokat, ami nagyjából kiegyenlített az országban. Az Észak Alföldi Régióban lépnek be az országba az ellátásbiztonság szempontjából fontos olaj és gázvezetékek. 17. táblázat. Az összes gázcsőhálózat hossza régiónként 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) Összes gázcsőhálózat hossza régiónként 2007 (km) Régiók Adatok Dél-Alföldi Régió 14 077,0 Dél-Dunántúli Régió 8 411,0 Észak-Alföldi Régió 12 978,0 Észak-Magyarországi Régió 10 669,0 Közép-Dunántúli Régió 9 349,0 Közép-Magyarországi Régió 15 006,0 Nyugat-Dunántúli Régió 9 797,0 Összesen 80 287,0 30

12. ábra. Az összes gázcsőhálózat hossza régiónként 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) Villamos energia A villamosenergia-felhasználást a 18. táblázat foglalja össze, külön bontásban a háztartások részére és a nem háztartások részére szolgáltatott mennyiséget. 18. táblázat. A szolgáltatott villamos energia mennyisége régiónként 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) A háztartások és a nem háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége 2007 (ezer kwh) Régiók Háztartások Nem háztartások Összes Dél-Alföldi Régió 1 406 191,0 2 416 422,0 3 822 613,0 Dél-Dunántúli Régió 1 100 043,0 1 409 319,0 2 509 362,0 Észak-Alföldi Régió 1 521 895,0 2 505 463,0 4 027 358,0 Észak-Magyarországi Régió 1 157 494,0 4 088 232,0 5 245 726,0 Közép-Dunántúli Régió 1 242 095,0 4 129 989,0 5 372 084,0 Közép-Magyarországi Régió 3 456 168,0 7 122 937,0 10 579 105,0 Nyugat-Dunántúli Régió 1 060 863,0 2 707 367,0 3 768 230,0 Összesen 10 944 749,0 24 379 729,0 35 324 478,0 31

A háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége jól korrelál a lakónépesség számával, a nem háztartások esetén viszont ez az arány nem áll fenn, bár a Közép- Magyarországi Régió kiemelkedik ebben az esetben is, ami a fővárosnak köszönhető. Az arányok jól kirajzolódnak a 13. ábrán. 13. ábra. A háztartások és a nem háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) 19. táblázat. A kisfeszültségű villamosenergia-hálózat hossza régiónként 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) Kisfeszültségű villamosenergia-hálózat hossza régiónként 2007 (km) Régiók Adatok Dél-Alföldi Régió 17 392,0 Dél-Dunántúli Régió 10 039,0 Észak-Alföldi Régió 12 133,0 Észak-Magyarországi Régió 9 908,0 Közép-Dunántúli Régió 10 310,0 Közép-Magyarországi Régió 18 836,0 Nyugat-Dunántúli Régió 9 216,0 Összesen 87 834,0 32

A kisfeszültségű villamosenergia-hálózatok olyan hálózatok, ami 1 kv-nál nem nagyobb névleges feszültségű hálózatok, és a fogyasztókhoz továbbítják a villamos energiát. A régiókban viszonylag kiegyenlített a hosszuk (14. ábra), egyedül a Közép-Magyarországi Régió és a Dél-Alföldi Régió emelkedik ki, viszont a harmadik helyen ott van az Észak Alföldi Régió is. 14. ábra. A kisfeszültségű villamosenergia-hálózat hosszának aránya régiónként 2007 (Forrás: Energia Központ Kht.) 3.3. Pályázati forrásból eddig megvalósult és megvalósítás alatt álló projektek KIOP A KIOP (Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program) 2004-2006 között Európai Uniós forrásokból támogatott környezetvédelemi és energetikai projekteket. A KIOP 1.7 az Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése körében támogat projekteket. ( A komponens: megújuló energiaforrások felhasználásának növelése; B komponens: az energiahatékonyság növelése.) A 20. táblázat foglalja össze, hogy a régióban milyen projektek nyertek. Országosan 44 pályázatot hagytak jóvá (15. ábra), ebből a régióban Debrecenben és Mezőtúron valósult meg két projekt, az előző esetben távhőszolgáltatást újították fel, míg Mezőtúron szélerőművet telepítettek. A két támogatás összege 353 millió Ft volt, míg a beruházás meghaladta az 1,2 milliárd Ft-ot. 33

20. táblázat. Az Észak Alföldi Régióban jóváhagyott KIOP 1.7. projektek (Forrás: Energia Központ Kht.) Az Észak-Alföldi Régióban jóváhagyott KIOP 1.7 projektek listája (MFt) Település Projekt Támogatás Beruházás Debrecen Debrecen város távhőszolgáltatási rendszerének felújítása 231,4 578,6 Mezőtúr 1,5 MW-os szélerőmű telepítése Mezőtúron 121,6 633,1 15. ábra. Régiónként megvalósult KIOP projektek száma és jellege (Forrás: Energia Központ Kht.) A 15. ábrán összehasonlíthatjuk az Észak Alföldi Régiót ország többi régiójával a megvalósult KIOP 1.7 projektekkel kapcsolatban, és láthatjuk, ebben a régióban valósult meg a legkevesebb beruházás, komplex program (energiahatékonyság és megújulók) pedig egyáltalán nem volt, igaz az országban csupán két régióban, a Dél-Alföldön és a Közép- Magyarországi Régióban történtek ilyen jellegű beruházások. Az utóbbi régió energiahatékonyság területén, a Nyugat-Dunántúl pedig megújulók alkalmazásában kiemelkedő. A legtöbb komplex program a Dél-Alföldön született. 34

KEOP Az ÚMFT Környezetvédelemi és Energetikai Operatív Program (KEOP) 7 évre szól, 2007-2013 között kerül sor a megvalósítására. A hosszú távú feladatokat két évre szóló Akciótervekben fogalmazzák meg, jelenleg a 2009-2010-es Akcióterv keretén belül lehet pályázni. Az aktuális akcióterv szerint a programban kiemelt szerepet kap a vállalakozások által működtetett épületek és a középületek energiafogyasztásának a csökkentése, valamint a harmadik feles finanszírozás (ESCO) feltételeinek javítása. A KEOP célja hazánk fenntartható fejlődésének elősegítése, a környezet- és természetvédelmi, vízügyi feladatok megoldása, és az erőforrások takarékosabb használata. A KEOP prioritási tengelyeket fogalmaz meg, melyek a fő fejlesztési irányvonalakat mutatják meg. 8 prioritási tengelye van, ezek a következők: 1. Egészséges tiszta települések (szennyvíz, hulladék, ivóvíz) 2. Vizeink jó kezelése (árvízvédelem, vízgazdálkodás, kármentesítés, rekultiváció) 3. Természeti értékeink jó kezelése 4. Megújuló energiahordozók növelése 5. Hatékonyabb energiafelhasználás 6. Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése 7. Projekt előkészítés 8. Technikai segítségnyújtás Ezek közül az energiastratégia megvalósításához a 4. és 5. prioritási tengely pályázatai nyújthatnak segítséget. A 4. prioritási tengely elsősorban az önkormányzatok és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (pl. távhőszolgáltatók), vállalkozások által megvalósítható hő és/vagy villamosenergia-termelés, bioetanol előállítás megvalósítását támogatja, melynek eredményeképp nő a hazai energiafogyasztáson belül a megújuló energiaforrásokból és hulladékból előállított hő és villamos energia részaránya, ezáltal csökken a kibocsátott CO 2 mennyisége is. A támogatásnál figyelembe veszik a projekt jövedelemtermelő képességét, a megtérülését, költséghatékonyságát, ill. az adott energiaforrás fenntartható módon történő használatának igazolhatóságát. A támogatás aránya 10-80% közötti. Az 5. prioritási tengely foglalkozik külön az energiahatékonyság növelésével. A prioritás célja az épületek (különösen a központi és helyi költségvetési szervek épületei, középületek, vállalkozások üzemi és irodaépületei), a távhőszolgáltatók és termelők energiatakarékosság növelése, az energiahatékonyság javítására irányuló beruházások támogatása. A támogatás aránya 10-70% közötti. 35

21. táblázat. Nyertes KEOP pályázatok az Észak Alföldi Régióban Kistérségek Balmazújvárosi kistérség Berettyóújfalui kistérség Nyertes energetikai pályázatok az Észak-Alföldi Régióban (db) KEOP- 4.1 KEOP- 4.2 KEOP- 4.4 KEOP- 5.1 KEOP- 5.2 KEOP- 5.3 KEOP- 5.4 Összesen 1 1 1 1 Csengeri kistérség 1 1 Debreceni kistérség Fehérgyarmati kistérség Hajdúböszörményi kistérség Hajdúszoboszlói kistérség Jászberényi kistérség 5 1 1 7 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 Karcagi kistérség 1 3 4 Kisvárdai kistérség Kunszentmártoni kistérség Nagykállói kistérség Nyírbátori kistérség Nyíregyházai kistérség 1 1 2 2 1 1 1 1 2 3 1 1 5 Polgári kistérség 1 1 Szolnoki kistérség 2 1 3 1 7 Tiszafüredi kistérség Tiszavasvári kistérség Törökszentmiklósi kistérség Vásárosnaményi kistérség 2 2 2 2 1 2 3 1 1 Összesen 9 10 2 3 21 1 1 47 A pályázatokat hét területen adták be, melyek a következő területeket fedik le: - KEOP 4.1 Hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása megújuló energiaforrásból 36

- KEOP 4.2 Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal - KEOP 4.4 Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamos energia-, valamint biometán termelés - KEOP 5.1 Energetikai hatékonyság fokozása - KEOP 5.2 Harmadik feles finanszírozás - KEOP 5.3 Épületenergetikai fejlesztések - KEOP 5.4 Távhő-szektor energetikai korszerűsítése A legtöbb nyertes pályázat a Debreceni, Szolnoki és Nyíregyházai kistérségben született, ill. a régió 28 kistérségéből 20-ban legalább egy. Magasan a legtöbb pályázatot a KEOP 5.2 konstrukcióra adták be, ezek az ún. ESCO típusú beruházások. A legkevesebb, azaz egy-egy pályázatot adtak be a KEOP 5.3 és az 5.4-es konstrukcióra, vagyis épületenergetikai beruházásokra és a távhő-szektor energetikai korszerűsítésére (21. táblázat). 22. táblázat. A régióban megvalósuló projektek száma és jellege (Forrás: Energia Központ Kht.) KEOP projektek száma és jellege az Észak-Alföldi Régióban (db) Kistérségek KEOP-4.1 KEOP-5.1 KEOP-5.2 Összesen Baktalórántházai Kistérség 0 0 0 0 Balmazújvárosi Kistérség 0 0 1 1 Berettyóújfalui Kistérség 0 0 1 1 Csengeri Kistérség 0 0 1 1 Debreceni Kistérség 0 1 1 2 Fehérgyarmati Kistérség 0 0 1 1 Hajdúböszörményi Kistérség 0 1 1 2 Hajdúszoboszlói Kistérség 0 0 0 0 Jászberényi Kistérség 0 0 1 1 Karcagi Kistérség 0 0 3 3 Kisvárdai Kistérség 0 0 1 1 Kunszentmártoni Kistérség 0 0 2 2 37