AGROKÉMIA Dr. Füleky György Talajtani és Agrokémiai Tanszék
AZ AGROKÉMIA oktatásának célja: azoknak a törvényszerűségeknek és tapasztalati összefüggéseknek a megismertetése, amelynek a tápanyag-visszapótlás tevékenységét irányítják. KÉRDÉS: mennyi tápanyagot kell a talajba juttatni? FELADAT: minél kevesebb műtrágyával minél nagyobb termést elérni! Alapozó tárgy? Szaktárgy?
Műtrágyázási szaktanácsadás 4. Műtrágyák Szervestrágyák 1. Növény kémiai összetétele 6. Kölcsönhatás a növénnyel (mesterséges tápanyagpótlás) (mennyiség, minőség) 7. Elvei Módszerei -növényanalízis - talajvizsgálat 5. Kölcsönhatás a talajjal 3. Tápanyagfelvétel 2. Tápanyagok a talajban (természetes tápanyag szolgáltatás)
A növények kémiai összetétele Víztartalom Szárazanyag tartalom (105 o C-on) C: 45-50% H: 5-6% Friss % O: 40-42% burgonya gumó: 75% egyéb elemek: 2-10% cukorrépa gyökér: 78-80% kukorica szem: 15-25% Szervesanyag tartalom Hamutartalom széna: 15-16% szénhidrátok Nélkülözhető Nélkülözhetetlen zsiradékok tápelemek tápelemek fehérjék nukleinsavak (ballaszt) (N eltávozik) alkaloidák Si P (P 2 O 5 ) Na K (K 2 O) Se Ca, Mg S, B Fe, Mn Zn, Cu Mo
Néhány növény fő termésének átlagos kémiai összetétele (a nyersanyag %-ában) Növény Szénhidrátok Zsírok Fehérjék cukrok keményítő cellulóz ------------------------------------------------------------------------------------------------------ Búza 3,0 58,0 2,5 1,8 15,0 Rozs 5,0 60,0 2,0 1,6 12,0 Zab 2,0 45,0 13,0 5,0 11,0 Kukorica 2,5 65,0 1,8 4,0 9,0 Borsó 6,0 40,0 5,0 1,0 25,0 Bab 4,0 45,0 3,5 1,5 22,0 Szója 8,0 3,0 4,5 20,0 35,0 Napraforgó 5,0 2,0 5,0 50,0 25,0 Burgonya 1,0 16,0 1,0 0,1 1,2 Cukorrépa 18,0-1,2 0,1 0,6 Sárgarépa 7,0 0,5 1,6 0,2 0,7 Alma 12,0-0,7 0,1 0,3
Növényi tápelemek A növények növekedéséhez, zavartalan fejlődéséhez szükségesek, funkciójukat más elemek nem tudják ellátni: C, H, O, N, P, S, K, Ca, Mg Makroelemek 0,1% (sz.a.) Fe, Mn, Cu, Zn, Mo, B Mikroelemek 0,1% (sz.a.)
Növényi fajonként, fajtánként, részenként különböző a mennyiségük: N, K 2,0-6,0 % Ca, P, S 0,3-1,5 % Mg, Na 0,2-0,6 % Fe, Mn 20-200 ppm Zn 20-100 ppm Cu 5-10 ppm B (egyszikű) 10 ppm B (kétszikű) 20 100 ppm Mo 1 ppm Ionantagonizmus Ion szinergizmus (A tápanyagfelvétel akadályozása vagy serkentése) Az abszolút tápelem tartalom mellett azok egymás közötti aránya is döntő a növények normális fejlődése szempontjából.
Növényi tápelemek csoportosítása kémiai tulajdonságuk és élettani funkciójuk alapján Nemfémes elemek Elemek Felvétel és szállítás Szerepük C felvétel gáz alakban Szerves vegyületek CO 2, O 2 legfontosabb C felvétel HCO - 3 formában is építőkövei O részben H 2 O-ból H H 2 O-ból N Oxokomplex formában Szerves vegyületek NO 3-, NH + 4 fontos építőkövei, P H 2 PO 4-, HPO 2-4 NO - 3 és SO 2-4 S SO 2-4 stb. Redukció után atomos kötéssel kapcsolódnak a szénvázhoz. S és N atomok szabad elektronpárjai kelátkötést tesznek lehetővé. Foszfát, borát, szilikátionok észtereket képeznek alkoholos csoportokkal.
Növényi tápelemek csoportosítása kémiai tulajdonságuk és élettani funkciójuk alapján Elemek Felvétel és szállítás Szerepük Nemfémes elemek B Szállítás szervetlen ion vagy Si szerves molekula formában is pl. aminosav, amid, foszfolipid vagy észter alakjában Alkálifémek, alkáliföldfémek K Túlnyomóan adszorpciós Na Felvétel és szállítás úton, szerves anyaghoz Mg kation formában kötve. Könnyen kicseré- Ca lik, kiszorítják egymást. Enzimekre nem specifikus kolloidkémiai hatást gyakorolnak. A Mg részben kelátként kötve, ebben a formában specifikus hatást fejt ki, enzimaktivátor.
Növényi tápelemek csoportosítása kémiai tulajdonságuk és élettani funkciójuk alapján Nehézfémek Elemek Felvétel és szállítás Szerepük Fe Felvétel a Mo kivételével Többnyire enzimek kationként vagy fémkelát fémkomponensei. Mn formában. Hatásuk gyakran a fém vegyérték- Cu Mo felvétel MoO 4 2- formában. változásán alapszik. A Mn és Zn szerepe Zn Szállítás fémkelátban vagy részben hasonlít a Mg Mo vagy szervetlen ionként. szerepére: elősegíti az enzim és szubsztrátum reakcióját. Kelátkötés uralkodó.
Növényanalízis Elvi alapja az, hogyha valamely tápanyag felvehető mennyisége a talajban megnő, akkor ennek a tápelemnek a mennyisége a növényben is növekszik. Segítségével a növény meghatározott fejlődési stádiumában, adott helyről, szintről vett, jól fejlett fotoszintetizáló levél vagy levél funkcióját betöltő egyéb zöld növényi rész összes tápelem tartalmának pontos meghatározását végezzük el laboratóriumi viszonyok között.
A növényi rész szárazanyag hozama és elemkoncentrációja közötti összefüggés
- a növény adja a legpontosabb információt a talaj tápanyag-szolgáltató képességéről - finomabb képet ad, mint a talajvizsgálat - mérés után a beavatkozás is elvégezhető - talajvizsgálattal együtt alkalmazható
A gazdasági növények ( növénycsoportok ) fajlagos tápelemtartalma kg/t főtermés + hozzá tartozó melléktermék N P 2 O 5 K 2 O Rozs 26 10 24 Őszi búza 25 11 18 Ősziárpa 27 10 26 Tavasziárpa 24 10 22 Rizs 22 10 20 Zab 27 10 25 Kukorica 22 9 20 Hüvelyes mag ( borsó, bab, stb.) 60 15 40 Cukorrépa 4 1,5 6 Burgonya 6 2 9 Olajosok ( napraforgó, repce ) 50 30 80 Dohány 45 15 80 Rostlen rostkender 14 6 14 Lucernaszéna 25 7 20 Vöröshere széna 21 6 20 Egyéb pillangós széna 20 5 15 Füveshereszéna 18 5 20 Silókukorica 2,5 1 3,5 Csalamádé 4,0 1,5 3,5 Rét 17 6 18 Legelő 20 7 22
1. mintafeladat fajlagos tápelem tartalom Hány tonna P 2 O 5 ot viszünk el a 100ha-os tábláról, ha a kukorica szemtermése 6t/ha, a száraz szem P tartalma 0.4%, a száraz szalma P tartalma 0.1% volt, a szem/szalma arány 1/1.3 a termés és a szár nedvességtartalma 12%? A feladatot táblázat segítségével oldhatjuk meg legkönnyebben: Szem Szalma Nedves tömeg 6t x 100ha = 600t Száraz tömeg P tartalom P 2 O 5 tartalom
1. mintafeladat fajlagos tápelem tartalom A szalma nedves tömegét a szem/szalma aránya alapján számítjuk 1 : 1,3 Szem Nedves tömeg 600 t Száraz tömeg P tartalom P 2 O 5 tartalom Szalma 600t x 1,3 / 780 t A tápelemtartalmat mindig száraz tömegre vonatkoztatjuk, így a nedvességtartalom alapján száraz tömeget kell számolni. A nedvességtartalom 12%, így a szárazanyagtartalom 88%.
1. mintafeladat fajlagos tápelem tartalom Nedves tömeg Száraz tömeg P tartalom Szem 600t 600/ 100 x 88 = 528 t Szalma 780t 780 / 100 x 88 = 686,4 t P 2 O 5 tartalom Nedves tömeg Száraz tömeg P tartalom P 2 O 5 tartalom Szem 600t 528t 528 / 100 x 0,4 = 2,112t Szalma 780t 686,4t 686,4 / 100 x 0,1 = 0,6864t
1. mintafeladat fajlagos tápelem tartalom A P átszámítása P 2 O 5 -é a következő elven alapul: 142 g azaz 1mol P 2 O 5 tartalmaz 62 g (2 mol P) X g tartalmaz 2,112 g X = 4,83 g 4,83 t a szem esetében 142 g azaz 1mol P 2 O 5 tartalmaz 62 g (2 mol P) Y g tartalmaz 0,6864 g - Y = 1,57 g 1,57 t a szalma estében
1. mintafeladat fajlagos tápelem tartalom Nedves tömeg Száraz tömeg P tartalom P 2 O 5 tartalom Szem 600t 528t 2,112t 4,83t Szalma 780t 686,4t 0,6864t 1,57t
1. mintafeladat fajlagos tápelem tartalom Tehát a kukorica terméssel (szem + szalma) összesen 4,83t + 1,57t = 6,4t P 2 O 5 -t viszünk el.
2. mintafeladat fajlagos tápelem tartalom Hány tonna N viszünk el a 20 ha-os táblából, ha az őszi búza szemtermése 5 t/ha, a szem N tartalma 2,0%, a szalma N tartalma 0,4%, a szem/szalma arány 1/1,3 és a termés nedvességtartalma 15%? 20 ha Nedves tömeg Száraz tömeg N tartalom Szem 100t 85t 1,7t Szalma 130t 110,5t 0,442t A kérdés, hogy mennyi N-t viszünk el a területről, attól függ hogy a szalmát beszántjuk vagy pedig a növény minden részét elvisszük-e a területről.
2. mintafeladat fajlagos tápelem tartalom Első esetben a válasz: 1,7 t N-t viszünk el (ami csak a szemtermés N tartalmát jelenti). Második esetben N-t mind a szemmel mind a szalmával elvisszük, vagyis 1,7 + 0,442 =2,142 t N-el csökken aratás után a 20 ha talaj N tartalma.
3. mintafeladat fajlagos tápelem tartalom A búzanövény K tartalma április 5.-én átlagosan 2.1%, tömege 35g. Április 30.-án tömege 45g és K tartalma 2.0%. A két időpont között felvett vagy leadott a növény káliumot, mennyit és milyen sebességgel? Április 5-én: Április 30-án: Tömeg (száraz) K tartalom 35g 35 / 100 x 2,1 = 0,735g Tömeg (száraz) 45g K tartalom 45 / 100 x 2 =0,9g A növény szárazanyagra vonatkoztatott K tartalma nőtt 0,165 g al. A vizsgált növekedés időtartama 25 nap. A K felvétel sebessége : 0,165g / 25 nap = 6,6 10-3 g/nap
Növénymintavétel Terület: 12 ha, 2 db átlagminta átlósan 1 minta: 50-100 db növény vagy növényi szerv (levél, szár stb.) Gabonaféléknél: 16 x 0,5 m egy átlagminta Fejlődési stádium meghatározása: Búza bokrosodáskor, föld feletti teljes növ. Kukorica 6 leveles korban, föld feletti teljes növ.
Növénymintavétel Burgonya virágzás kezdetén, a legfelső, éppen kifejlett levél Napraforgó négyleveles: föld feletti teljes növ. virágzáskor: tányér alatti teljesen kifejlett levél Ültetvényeknél: 6 ha, 2 párhuzamos minta
Növénymintavétel alapján szükséges eljárások Trágyaigény: kielégítő ellátottságtól lefelé 30% nem trágyázunk (fejtrágya) alacsony ellátottság, közepes adaggal Tápelem arányok kölcsönhatásokat jelez (pl.: K / Mg, N / P)
5-6 leveles kukorica tápelem ellátottságának megítélésére szolgáló optimális, vagy kielégítő tápelem koncentráció és az abból számított arányok Ellátottság a tápelemkoncentráció alapján Ellátottság a tápelemkoncentráció alapján Elem alacsony megfelelő magas alacsony megfelelő magas N% < 3,5-5,0 < N/P alatt 10-20 felett K% < 3,0-4,0 < K/P alatt 8-10 felett Ca% < 0,3-0,7 < K/Ca felett 10-6 alatt Mg% < 0,2-0,2 < K/Mg felett 15-7 alatt P% < 0,3-0,5 < N/P felett 12-10 alatt Fe ppm < 50-250 < P/Fe felett 60-25 alatt Mn ppm < 30-300 < P/Mn felett 100-17 alatt Zn ppm < 20-60 < P/Zn felett 160-83 alatt Cu ppm < 5-20 < P/Cu felett 600-200 alatt B ppm < 5-25 < K/B felett 6000-1600 alatt
Az egyes elemek növényélettani szerepe
N - fehérjék felépítése - sötétzöld szín - gyors növekedés, vegetatív tömeg nő - növekszik a fehérjetartalom - túl bő adagolás hátráltatja az érést P - serkenti a korai gyökérképződést és növekedést - erőteljes kezdeti növekedést biztosít - elősegíti a virágzást és a szemképződést - sietteti az érést - a generatív szervekben halmozódik fel - az ellenálló képességet (megdőlés, tél, stb ) növeli K - legnagyobb mennyiségben a fiatal szövetekben - vegetatív részekben dúsul - fokozza a szénhidrát felhalmozódást (cukor, keményítő) - növel az életképességet és a betegség-ellenállást - erős, szilárd szárat biztosít
Ca - a magvak csírázásakor szükséges - elősegíti a korai gyökérképződést és növekedést - a vegetatív részekben halmozódik fel - serkenti a mag és a szemképződést - javítja a növények életképességét és szalma szilárdságát Mg - a klorofill alkotórésze - elsősorban a magvakban S - a gyökérnövekedést javítja - sötétzöld színt biztosít - elősegíti a pillangósok gümőképződését - serkenti a zsírok és olajok képződését
Mikroelemek:( B, Fe, Mo, Zn, Cu, Mn) - stimulálják a növekedést, meggyorsítják a fejlődést, javítják a külső közeggel (hőm., nedv., só, betegség, stb ) szembeni ellenálló képességét. Fe: - fotoszintézishez - nem mozog az egyes növényi részek között - klorózis fiatal leveleken Mo - fontos szerepet játszik a N anyagcserében. (nitrát reduktáz enzimben) - középső és idősebb leveleken - levélszélek összetöpörödnek - savanyú talajokon Cu - kevéssé mozgékony - enzimaktivátor
Mn Zn B - Mg-hoz hasonló szerep - katalizálja a redoxi folyamatokat (NH 3 NO 3- ) - hiánytünetek erek között - P / Zn antagonizmus - N anyagcsere - almafa törpeszártagúsága, kis levelek, gyér lombozat) - idősebb alsó leveleken; erek között - vízáramlással mozog, hajtáscsúcsokhoz - gumóképződésnél - virág megtermékenyülésénél - cukorrépa: szívrothadás
Hiánytünetek a levél fakó világossárga N idős leveleken S fiatal leveleken a levél piszkoszöld, kékes P világos, zöld foltok K levél szélétől elhalás (felkunkorodó) Ca levélcsúcstól fehéredés (összesodródás) Cu levélcsúcstól klorózis, sárga foltok Mg idős levélen klorózis, sárga foltok Fe fiatal levélen elhalás B hajtáscsúcs
N hiány tünetei szőlőlevélen
N hiány tünetei kukorica levelén
P hiány tünetei búzanövényen
P hiány tünetei kukorica levelén
K hiány tünetei szőlőlevélen
K hiány tünetei cukorrépa levelén
Ca hiány tünetei cukorrépán
Ca hiány tünetei mustár levelén
Mg hiány tünetei kukorica levelén
Mg hiány tünetei szőlő levelén
Mg hiány tünetei napraforgó levélen
Mg és P hiány tünetei kukorica levelén
S hiány tünetei burgonyán
Fe hiány tünetei szőlő levelén
Fe hiány tünetei őszibarack levelén
Mo hiány tünetei karfiolon
Cu hiány tünetei zabon
Cu hiány tünetei burgonyán és cukorrépán
Cu hiány tünetei fiatal almafán
Mn hiány tünetei takarmányrépán
Zn hiány tünetei szőlőlevélen
B hiány tünetei takarmányrépán (Beta vulgaris) és édesrépán (Brassica rapifera)
B hiány tünetei salátán
Műtrágyák
Szerves és műtrágya felhasználás, 1931-2000 * szántó+kert+szőlő+gyümölcs Évek Szerves trágya, millió t Műtrágya felhasználás t/év N P 2 O 5 K 2 O Összesen Mg. művelt területre* kg/ha/év 1931-1940 22,4 1 7 1 9 2 1951-1960 21,2 33 33 17 83 15 1960-1965 20,6 143 100 56 299 57 1966-1970 22,2 293 170 150 613 109 1971-1975 14,8 479 326 400 1205 218 1976-1980 14,3 556 401 511 1468 250 1981-1985 15,4 604 394 495 1493 282 1986-1990 13,2 559 280 374 1213 230 1991-1995 6,0 172 25 26 223 44 1996-2000 4,8 235 40 42 317 63
Szilárd műtrágyák
SZILÁRD (Por, szemcsés kristályos) FOLYÉKONY egyszerű összetett oldat szuszpenzió (egy- és többkomponensűek)
Nitrogén műtrágyák Ammónium-nitrát NH 4 NO 3 34% N, higroszkópos HNO 3 + NH 3 = NH 4 NO 3 oldatból bepárlással, kristályosítással; gyors hűtés hűtőtoronyban; szárítás 0,5% nedvességig Tapadás csökkentésére védőréteggel vonják be. Tárolása!!! 6 réteg hőhatás szerves anyag 170 o C-on: NH 4 NO 3 = NH 3 + HNO 3 185 o C-on: heves bomlás 400-500 o C-on: NH 4 NO 3 = N 2 O + 2 H 2 O 2 NH 4 NO 3 = 2 N 2 + O 2 + 4 H 2 O
Nitrogén műtrágyák Mészammon salétrom NH 4 NO 3 + CaCO 3 pétisó: 25% N új: 27-28% N + 2% Mg CaCO 3 csökkenti a higroszkóposságot, CaCO. 3 MgCO 3 robbanásveszélyt; savanyító hatás ellen (Ca 2+ ) NH 4 NO 3 olvadék + mészkőliszt
Ammónium-klorid NH 4 Cl 24-26% N Ammónium-szulfát Nitrogén műtrágyák (NH 4 ) 2 SO 4 20-21% N visszaszorult, savanyító hatású, ezért lúgos kémhatású talajon ajánlott 2 NH 3 + H 2 SO 4 = (NH 4 ) 2 SO 4 kénsavban nyeletik el az ammóniát, bepárlás, kristályosítás
Mésznitrogén Nitrogén műtrágyák CaC 2 + N 2 CaCN 2 + C hidrolízis karbamid Nátrium-nitrát NaNO 3 16% N Chilei salétrom Kilúgozzák a sótartalmat, átkristályosítás.
Nitrogén műtrágyák Kalcium-nitrát Ca(NO 3 ) 2 11,9-14% N a víztartalomtól függően, higroszkópos 2 HNO 3 + CaCO 3 = Ca(NO 3 ) 2 + CO 2 + H 2 O Magyarországon nyersfoszfátok salétromsavas feltárása során melléktermék.
Nitrogén műtrágyák Karbamid A legkoncentráltabb N műtrágya: 46,6% N Higroszkópos, vízben jól oldódik: - talajtrágya - permetezőtrágya Előállítása: 2 NH 3 + CO 2 = NH 4 O. CO. NH 2 NH 4 O. CO. NH 2 = NH 2. CO. NH 2 + H 2 O Bepárlás 100 0 C alatt.
Mérgező biuret képződés: Nitrogén műtrágyák NH 2 NH 2 hevítés C O 2 C O NH 2 + NH 3 NH 2 C O Tárolás: - száraz helyen, 6 rétegben NH 2 - szemcsés karbamid kevésbé higroszkópos Előnyei: - szállítás, raktározás, kiszórás költsége kisebb - növények levélen is képesek hasznosítani - növényvédőszerekkel is, öntözővízben is kipermetezhető - kémiailag semleges, nem károsít, repülőgéppel is kiszórható
Nitrogén műtrágyák Hátrányai: - csírázásgátló hatás CO(NH 2 ) 2 ureáz, víz CO 2 + NH 3 víz (NH 4 ) 2 CO 3 hőmérséklet: 20-25 0 C, nedvesség kedvez, aerob Mérgezést okozhatja: ammónium-cianát H 4 N O C N (Wöhler) KARBAMIDOT 1-2 HÉTTEL VETÉS ELŐTT KELL KIJUTTATNI!!!
Lassan ható nitrogén műtrágyák Karbamid-aldehid kondenzátumok karbamid-formaldehid Ureaform, Nitroform stb. legalább 38% N NH 2 NH 2 C O C O NH 2 H NH + C O víz CH 2 NH 2 H NH C O C O NH 2 NH 2 Oldhatóság függ: - mólaránytól (>2:1) - lánchosszúságtól - körülményektől (ph, hőmérséklet)
Lassan ható nitrogén műtrágyák Aktivitási index: Nh% N f % A i = * 100 N % h ahol: - h = hideg vízben oldhatatlan - f = forró vízben oldhatatlan Kívánatos: A i > 40 Izobutilén-dikarbamid (IBDU) 32% N, nem higroszkópos, A i ~ 100 Előállításuk költséges.
Bevonatos műtrágyák - karbamidot bevonják tapadást gátolja - 30-36% N - kén - egyéb szervetlen anyagok (Mg-ammónium-foszfát) - polimer bevonat (zsírsavak glicerinészteréből és diciklopentadiénből), ureaform, aszfalt, bitumen
Inhibitoros műtrágyázás Karbamid hidrolízise ureáz inhibitorokkal pl.: fém-ditiokarbamátok Cu vegyületekkel NH 3 átalakulása nitrifikációgátlókkal lassítható gyakorlatban is alkalmazott: N-serve: 2-klór-6-(triklór-metil)-piridin 0,5 10 ppm hatására a nitrifikáció több hétre gátolható DLD: dicián-diamid N C C NH 5-10%N NH2
Foszforműtrágyák Nyerfoszfátok, apatitok: - primer: magmatikus kőzet (Kola -fsz) - szekunder : foszforit, üledékes kőzet ( USA, Észak - Afrika) Ca 5 (PO 4 ) 3 F Ca 5 (PO 4 ) 3 OH 25-40% P 2 O 5 Ca 5 (PO 4 ) 3 Cl - savas feltárás ( H 2 SO 4, H 3 PO 4, HNO 3 ) - hőkezelés
Szuperfoszfát Ca(H 2 PO 4 ) 2. H 2 O + CaSO 4 Foszforműtrágyák 2 Ca 5 (PO 4 ) 3 F + 10 H 2 SO 4 = 6 H 3 PO 4 + 10 CaSO 4 + 2 HF (gyors) 2 Ca 5 (PO 4 ) 3 F + 14 H 3 PO 4 = 10 Ca(H 2 PO 4 ) 2 + 2 HF (lassú, utófeltárás napokig) - Foszforsav: 3-5% - Savas, higroszkópos - Kénsavhiány lokálisan: feltáratlan maradhat 2 Ca 5 (PO 4 ) 3 F + 4 H 2 SO 4 + 12 H 2 O = 6 CaHPO 4. 2 H 2 O + 4 CaSO 4 + 2 HF
Foszforműtrágyák 6 CaHPO 4. 2 H 2 O dikalcium-foszfát (kalcium-hidrogénfoszfát) - Vízoldhatóság P 2 O 5 17-18-20% - Szabadsav 3-5% - Nedvesség 15% - Őrölt granulált (előnyei, feltáródás) (kémiai-fizikai)
Koncentrált (kettős és hármas) szuperfoszfát Ca(H 2 PO 4 ) 2. H 2 O H 3 PO 4 előállítása: - extrahálással - lepárlás 1400 1600 0 C koksz kemencében 1. fázis: 2 Ca 5 (PO 4 ) 3 F + 5SiO 2 + 15C = 9CaSiO 3 + CaF 2 +15CO+6P 2. fázis: 2Ca 5 (PO 4 ) 3 F + 14H 3 PO 4 + 10H 2 O = 10Ca(H 2 PO 4 ) 2. H 2 O +2HF Hatóanyag: 36-48% P 2 O 5 50% triplefoszfát import nem higroszkópos, jól szórható, nem csomósodik
Koncentrált (kettős és hármas) szuperfoszfát Ammonizált szuperfoszfát A szabad foszforsavat semlegesítik a szuperfoszfátban NH 3 val: NH 3 + H 3 PO 4 = NH 4 H 2 PO 4 MAP NH 3 + Ca(H 2 PO 4 ) 2 = CaHPO 4 + NH 4 H 2 PO 4 P 2 O 5 : 17 18% N: 3 4% szárítás, osztályozás, őrlés, hűtés, púderozás jobb fizikai tulajdonságok
főleg citrátoldható P 2 O 5 Termofoszfátok 1. hőkezelés olvasztás nélkül ( Na 2 CO 3 vagy Na 2 SO 4 -tal) pl: Rhenánia foszfát: CaNaPO 4 P 2 O 5 : 24-28% 2. Olvasztással: P 2 O 5: 64% Nyersfoszfát Olvasztás pl: Ca(PO 3 ) 2 üvegszerű bevitele P 2 O 5 Ca metafoszfát 3. Thomas salak nyersvas finomítása 14 20% P 2 O 5 (citrátoldható) 5CaO. P 2 O 5. SiO 2 savanyú talajon
Kálium műtrágyák Magmatikus kőzetek tengervíz sótelepek (rétegek) K- só fedősó Tisztítás: - átkristályosítás - flotálás - fajsúly szerinti osztályozás K 2 O% Szilvin ( KCl) 63 Szilvinit (nkcl.mnacl) 12-22 Karnallit ( KCl-MgCl 2 6H 2 O) 17 Kainit ( MgSO 4. KCl. 3H 2 O) 19 Langbeinit ( K 2 SO 4. 2MgSO 4 ) 23 Polihalit ( K 2 SO 4. MgSO 4. 2CaSO 4. 2H 2 O) 15,5 Kálisalétrom (KNO 3 ) 46,5
Kálium műtrágyák KCl : - fehérszürkés és kissé vörös színű műtrágyák - jól oldódnak, semlegesek, de fiz. savanyúak - kissé higroszkópos, de helytelen tároláskor csomósodik - finom kristályos anyag - klórra érzékeny növények: dohány, komló, bogyósok 40%-os ( 38-42%) K 2 O 50 és 60%-os kálisó ( 50-60% K 2 O) K 2 SO 4 : - 48-52% K 2 O káliumagnézia v. pateat-káli 30% 2KCl + 2MgSO 4 + 6H 2 O = K 2 SO 4. MgSO 4. 6H 2 O + MgCl 2 K 2 SO 4. MgSO 4. 6H 2 O + 2KCl = 2K 2 SO 4 + MgCl 2 + 6H 2 O kálikamex
Összetett műtrágyák Minden molekulájábann több (2) tápanyag komplex Monoammónium-foszfát 62% P 2 O 5, 12% N, Mo. nem gyártja NH 3 + H 3 PO 4 = NH 4 H 2 PO 4 - vízben jól oldódnak - kedvezőtlen P/N Diammónium foszfát: 54% P 2 O 5, 21%N 2 NH 3 + H 3 PO 4 = (NH 4 ) 2 HPO 4 NH 4 H 2 PO 4 + NH 3 = (NH 4 ) 2 HPO 4
Összetett műtrágyák Ammonizált szuperfoszfát: NH 4 H 2 PO 4 13-15% P 2 O 5, 6-7% N túlzott ammonizálás foszfátreverzió (Ca 5 (PO 4 ) 3 OH) Nitrofoszfátok Nitrofoszka salétromsavas feltárás 2 Ca 5 (PO 4 )F + 14 HNO 3 =3 Ca(H 2 PO 4 ) 2 + 7 Ca(NO 3 ) 2 + 2HF (nitroszuperfoszfát) 2 Ca 5 (PO 4 ) 3 F + 20 HNO 3 = 6 H 3 PO 4 +10 Ca(NO 3 ) 2 + 2 HF
Összetett műtrágyák Ca(OH) 2 + H 3 PO 4 = CaHPO 4 + 2 H 2 O H 3 PO 4 + Ca(NO 3 ) 2 + 2 NH 3 = CaHPO 4 + 2 NH 4 NO 3 Ca(NO 3 ) 2 + 2 NH 3 + CO 2 + H 2 O = CaCO 3 + 2 NH 4 NO 3 (péti mész) 2 NH 3 + H 3 PO 4 + Ca(NO 3 ) 2 + KCl minden szemcsében CaHPO 4,, Ca(H 2 PO 4 ) 2, NH 4 H 2 PO 4, NH 4 NO 3, NH 4 Cl, KNO 3 stb.
Összetett műtrágyák Magnézium-ammóniumfoszfát vízben kis mértékben oldódik lassan ható H 3 PO 4 +MgSO 4 +3 NH 4 OH = MgNH 4 PO 4 + (NH 4 ) 2 SO 4 + 3 H 2 O H 3 PO 4 + NH 4 OH + MgCO 3 = MgNH 4 PO 4 + 2 H 2 O + CO 2 Kálium-metafoszfát KPO 3 60% P 2 O 5 40% K 2 O kis oldhatóság, lassan ható 2KCl +P 2 O 5 + H 2 O = 2 KPO 3 + 2 HCl Iparilag kevert műtrágyák: bármilyen arány; kémiai-fizikai feltételek
Peremarton Összetett műtrágyák Megvásárolt egyszerű műtrágya komponensekből összetétel kívánt karbamid, triplefoszfát, 60% -os kálisó, cseppfolyós NH 3, ammónium-nitrát szemcsés, Peretrix, pl.: 12-24-24 9-20-28 segédanyagok (magnezit, perlit)
Mintafeladat műtrágyák savanyító hatása Hány kg CaCO 3 semlegesíti 100 kg 40%-os kálisó savanyító hatását? A kálisó hatóanyagtartalma 40%, így: 100 kg kálisóban van 40 kg K 2 O van 94 kg K 2 O 78 kg K ot jelent 40 kg K 2 O X kg K ot jelent ----------------------------------------- X = 33,19 kg K egyenértékű a 40 kg K 2 O val.
Mintafeladat műtrágyák savanyító hatása Hány kg CaCO 3 semlegesíti 100 kg 40%-os kálisó savanyító hatását? A kálisó hatóanyagtartalma 40%, így: 100 kg kálisóban van 40 kg K 2 O van 40 kg K 2 O X kg K ot jelent 94 kg K 2 O 78 kg K ot jelent ----------------------------------------- X = 33,19 kg K egyenértékű a 40 kg K 2 O val.
Mintafeladat műtrágyák savanyító hatása 33,19 kg K= 33 190 g K 39 g K 1 mol 33 190 g K Y mol --------------------------------- Y = 851 mol K Tehát a 40 kg K 2 O egyenértékű 851 mol K-mal.
Mintafeladat műtrágyák savanyító hatása A fiziológiai savanyító hatásnak köszönhetően 851 mol K felvételekor ezzel egyenértékű H + kerül a talajba. Így 851 mol H + talajba kerülésével kell számolnunk. A talaj savanyúsága nagyon jól semlegesíthető meszezéssel, amely folyamat a következő reakcióegyenleten alapul: 2H + + CaCO 3 = H 2 CO 3 + Ca 2 + 2 mol H + 1mol CaCO 3 2 mol H + 100 g CaCO 3
Mintafeladat műtrágyák savanyító hatása Az egyenletek alapján 851 mol H + közömbösítéséhez 851/2 = 425,5 mol CaCO 3 szükséges, ami 425,5 mol x 100 g/mol = 42 550g = 42,55 kg CaCO 3 ot jelent.
Szilárd műtrágyák minőségi követelményei 1. Felhasználás: szállítás, raktározás, keverés, kiszórás, hasznosulás, stb. - hatóanyagforma és hatóanyag koncentráció kísérő elemek - oldhatóság (vízoldhatóság) - savasság, szabad savtartalom-kémiai savanyúság (fiziológiai-, biológiai-sav) - mészindex, sóindex - higroszkóposság, tapadás - kikészítés módja és formája (por, szemcsés kristály, folyadék) - a szemcse mérete, szilárdsága és eloszlása - a műtrágyák keverési lehetőségei
Szilárd műtrágyák minőségi 2. Kísérő elemek követelményei 3. Fiziológiai savasság NH 4 + és K + műtrágya felvétel szelektív felvétel Biológiai savasság 2 NH 4 + + 4 O 2 2 NO 3 - + 4 H + + 2 H 2 O 4. Kritikus relatív légnedvesség: Nem higroszkópos: KRL = 75 80 Higroszkópos: KRL < 50-60 keverés csökkenti 5. Púderanyagok (dolomit, kovakő, bentonit, stb.)
Műtrágya keverés követelményei Üzemben: száraz keverés ami keverhető keverési táblázat! kiszórás előtt Kémiai feltételei: - Szuperfoszfát nem keverhető Ca-tartalmú műtrágyával és javító anyagokkal - Szabad sav tartalmú szuperfoszfát nem keverhető NH 4 NO 3 -tal, mert nitrózus gáz képződik - NH 4 sók nem keverhetők bázikus hatású műtrágyákkal (pl. Thomas salakkal), mivel NH 3 képződik - Karbamid nem keverhető szuperfoszfáttal és NH 4 NO 3 - tal, mert nedvszívó vegyületet képez
Műtrágya keverés követelményei Kémiai összeférhetőség: Nedvességtartalom reakció Ca(H 2 PO 4 ) 2 + (NH 4 ) 2 SO 4 2 NH 4 H 2 PO 4 + CaSO 4 CaSO 4 +2 H 2 O CaSO 4. 2 H 2 O (gipsz) 2 NH 4 NO 3 + CaCO 3 = Ca(NO 3 ) 2 + (NH 4 ) 2 CO 3 (NH 4 ) 2 CO 3 2 NH 3 + CO 2 + H 2 O
Műtrágya keverés követelményei Fizikai kémiai tulajdonság: Cserebomlás higroszkóposság nő Karbamid Ammónium-nitrát keverék KRL: 75 59 18 Biztonság technikai követelmény: NH 4 NO 3 + KCl robbanásveszély!
Műtrágya keverés követelményei Fizikai feltételei: - Nem keverhető különböző formájú és szemcse összetételű műtrágya, mivel szétválnak (pl.: por -kristály, apró szemcse - normál szemcse stb.) - Hasonló szemcseméretekből lehet homogén keverék - Ne legyen a komponensek hatóanyag tartalma nagyon különböző - Nem lehet nedves, tapadós, csomós a keverni kívánt műtrágya - Figyelni kell a műtrágya higroszkóposságát
A főbb műtrágyák kísérőelemei és néhány fizikokémiai tulajdonsága Műtrágyák megnevezése Kísérőelemek kg/100kg CaO MgO S Na Cl Mész index CaCO 3 Sóindex NaNO 3 = 100% KRL % 30 0 C- on Mészammon salétrom 10-20 2-7 -10 75 61 Ammónium nitrát -60 61 59,4 Ammónium szulfát 23,5-100 69 79,2 Kálcium nitrát 27 2,5 +60 53 46,7 Karbamid -80 31 75,2
A főbb műtrágyák kísérőelemei és néhány fizikokémiai tulajdonsága Műtrágyák megnevezése Kísérőelemek kg/100kg CaO MgO S Na Cl Mész index CaCO 3 Sóindex NaNO 3 = 100% KRL % 30 0 C-on Szuperfoszfát (egyszerű) 25-30 12-14 +20 10 93,7 Termofoszfát 30 1 15 2-10 +50 97 Kalcium klorid 40%-os 1 2 1,5 10 45-40 46 84 50%-os 0,5 0,7 0,5 3,8 47 60%-os 1,1 46 Kálium szulfát 1 17 0,5 1,5-20 32 96,3 Monoammónium foszfát Nitrofoszka 16-16-16 Ipari kevert 10-10-10-40 35 91,6 10-30 35 50 20 8 45 Triplefoszfát 10 +30 94
MÉSZTRÁGYÁK CaCO 3 tartalom, javító anyagok mészkő dolomit mésztufapor gipsz mésziszapok - cukorgyári - péti mész - lápi mész
MIKROELEM TRÁGYÁK - a talajkémhatásától függ az érvényesülésük: savanyú talajon nagy a túladagolás veszélye, lúgos talajon mérsékelt hatás lekötődhetnek ( oldatban vegyületekké alakulnak) - permetező trágyázással ( vízoldható )
MIKROELEM TRÁGYÁK 1. Gyorsan ható mikroelem trágyák a. Szervetlen, vízben oldható vegyületek - permettrágyaként, talajba kis mennyiség - Fe: lúgos talajon FeSO. 4 7 H 2 O MnSO. 4 7 H 2 O CuSO. 4 5 H 2 O ZnSO. 4 5 H 2 O H 3 BO 3 Na 2 B 4 O. 7 10 H 2 O (NH 4 ) 6 Mo 7 O. 2 4 H 2 O Na 2 MoO. 4 H 2 O Co(NO 3 ). 2 6H 2 O 9,8 % Fe 27,0 % Mn 25,4 % Cu 22,8 % Zn 11,3 % B 11,3 % B 54,4 % Mo 39,6 % Mo 20,4 % Co
MIKROELEM TRÁGYÁK b. Kelátok: - sajátos szerkezetű fémkomplexek, - datív kötés, kismértékű disszociáció - permettrágyaként és talajtrágyaként - EDTA ( etiléndiamin tetraecetsav ) - Fe: lúgos talajon, szőlő, őszibarack Sequestren ( Fe, Mn, Zn, Cu EDTA) - néhány kg/ ha talajon - 0,1 0,2 % permettrágyaként
MIKROELEM TRÁGYÁK EDTA szerkezeti képlete: HOOC CH 2 N CH 2 CH 2 - N HOOC CH 2 CH 2 - HOOC CH 2 - HOOC
MIKROELEM TRÁGYÁK EDTA térszerkezete: CO 2- O CH 2 CO CH 2 O N CH 2 Zn O N CH 2 CO CH 2 CH 2 O CO
MIKROELEM TRÁGYÁK c. Mikroelem tartalmú N és NPK oldatok - vízoldható hatóanyagok - komplex hatás Wuxál - folyékony 9 % N, 9 % P 2 O 5 Mikramid - szilárd 7 % K 2 O Fe, Mn, Zn, Cu, B, Mo, kelátok 45 % N, 0,4 % H 2 O Fe, Mn, Zn, Cu, B, Mo, kelátok
MIKROELEM TRÁGYÁK d. Mikroelem tartalmú szuperfoszfát - 1-2% mikroelem - keveréssel, szabad sav old. 2. Lassan ható mikroelem trágyák - Fém ammónium foszfátok - mikroelem tartalmú ammonizált - Szuperfoszfát - mikroelemtartalmú kálium metafoszfát - egyéb - lassan oldódó bevonat - adszorbenséhez kötött mikroelemek
MÉSZTRÁGYÁZÁS Mésztrágyázás: 2 t/ha nem nagyobb CaCO 3 adag - rendszeres kisadagú meszezés: Ca ellátottság javítása - vetés körül 5 10 cm mélységre, káros savanyúság megakadályozása - KA < 35 y 1 = 4 6 ill. KA > 35 y 1 > 8 esetén - ph KCl < 5,6 Elsőbbség: - homok talajok ( ph KCl < 6) y1>4 - agyagbemos. barnaerdőtalajok ( ph KC l < 6 ill. y 1 >8) - Ramann-féle erdőtalajok Pozitívan reagáló növények: lucerna > cukorrépa > hüvelyesek >repce > kukorica > őszibúza > burgonya
CaCO 3 hatóanyag t/ha MÉSZTRÁGYÁZÁS NH 4 NO 3 karbamid 0,16-0,18 KCl 100 kg/ha t/ha (NH 4 ) 2 SO 4 0,54
MÉSZTRÁGYÁZÁS KA ph KCl 5,6 6,0 hidrolitos aciditás <5,6 4-8 8-12 12-16 16 < 38 1,0 0,4 0,6 1,0 1,5-38 50 1,5 0,4 0,6 1,5 2,0 20 x >50 1,5 1,0 1,5 2,0 20 x
Folyékony műtrágyák Előnyük: - műtrágyagyártás közbenső termékei (pl.: cseppfolyós NH 3) - Kevesebb kézimunkaerő jobb technikai feltételek (szállítás, tárolás, szórás) - Vízben oldott tápanyagok egyenletes kijuttatás Felhasználásuk növekszik.
Folyékony műtrágyák 1. Cseppfolyós ammónia: 82,2 % N nagy nyomású nyomásálló, acéltartályok ( 20 atm) 12 15 cm mélyre injektálják Talajban gázzá alakul adszorbeálódik Magyarország: 5000 t/év 2. Vizes ammónia, ammóniakátok : 20 % N alacsony nyomáson (0,15 atm) tárolják öntöttvas kis koncentráció nagy szállítási költségek Dúsítás: NH 4 NO 3 ill. karbamiddal - 40-50%-os N Fémeket korrodálják; Magyarországon nem használják
Folyékony műtrágyák 3. Karbamid -, ammónium-nitrát oldatok (UAN) - szabad NH 3 -at nem tartalmaz - töményebb oldat készíthető: 0 o C: - NH 4 NO 3 telített old.:19%n - Karbamid telített old.: 18%N - Együtt telített old.: 28 32%N - korrozív tulajdonság - előállításuk egyszerű Forró, tömény oldatokat elegyítik Pét.: Nitrosol 28 ( + Ca, Mg,Fe, Mn, Zn) 4. Ortofoszforsav alapú NP oldatok: H 3 PO 4 + NH 3 8% N, 24% P 2 O 5 dúsítás UAN-nal 13 13 0 16 8-0
Folyékony műtrágyák 5. Polifoszforsav alapú NP oldatok: O OH P OH ortofoszforsav H 3 PO 4 piro foszforsav H 4 P 2 O 7 O = P O P = O OH OH OH OH OH Tetra polifoszforsav: O O O O O P P P P HO OH O OH O OH HO OH Alapoldat: ammónium- polifoszfát oldat + UAN 10 34 0 11 37 0 12 44 0 komplexképző sajátságok miatt mikroelemekkel egészítik ki.
6. NPK oldatok: Folyékony műtrágyák NP oldatok kiegészítésével 60 % KCl - karbamid UAN, NH 4 NO 3 rontják az oldhatósági viszonyokat - pl. 10 10 10, 15 5 5 7. Szuszpenziós műtrágyák: ( össz. hatóanyag 40 50 %) - részben oldott, részben szuszpendált telített oldat kolloid ill. makrokristályos alap: - UAN, NP oldatok, P: dikalcium foszfát is, K : KCl - MAP + UAN + KCl - követelmény: szuszpenzió stabilitása adalékanyagok kristályképződését, ülepedését megakadályozzák (melasz, bentonit)
Mg trágyázás Mg hiány savanyú, homokos, erősen kilúgozott talajokon Dél Somogy, Nyírség Mg igényes növények: burgonya, cukor takarmányrépa, lucerna lóhere, kukorica, répa, stb. Mésztrágyázás esetén: dolomitliszt Ca Mg karbonát
Mg trágyázás Mikroelem trágyázás: csekély mennyiség, egyenletes kiszórás vivőanyagokkal keveredik ( műtrágya) permettrágya; toxikus lehet!!! 5 400 g/ha Növényvédelemmel együtt, korai fejlődési állapotban takarmány Termés minőségét javítja ( cukortartalom, szín) fagyállóságot, betegségellenálló képességet javítja Talajvizsgálat és növényanalízis együttesen jelzi jól az Igényt.
Szerves trágyák
A háziállatok ürülékének átlagos összetétele % Megnevezés Víz Szárazanyag N P 2 O 5 K 2 O Bélsár Szarvasmarha 80-85 13-18 0,3-0,6 0,2-0,3 0,1-0,2 Sertés 75-85 13-20 0,5-0,7 0,4-0,6 0,3-0,5 Juh 60-70 25-35 0,5-0,7 0,3-0,4 0,1-0,2 Ló 73-77 20-23 0,5-0,6 0,3-0,4 0,3-0,4 Vizelet Szarvasmarha 90-93 3-6 0,6-1,0 0,1-0,15 1,0-1,5 Sertés 94-97 2-3 0,5-0,6 0,05-0,15 0,8-1,0 Juh 87-91 7-8 1,4-1,6 0,1-0,15 1,5-2,0 Ló 89-93 5-7 1,2-1,4 0,01-0,05 1,5-1,8
Az istállótrágya minősítése Tápanyagtartalom Jó Közepes Gyenge Nitrogén, N% 0,7-1,0 0,5-0,7 0,3-0,5 Foszfor, P 2 O 5 % 0,4-0,7 0,3-0,4 0,2-0,3 Kálium, K 2 O% 0,8-1,0 0,5-0,8 0,3-0,5 Szerves anyag % 18-22 15-18 10-15 C/N arány 15-20:1 20-25:1 25-30:1
Sertés- és szarvasmarha hígtrágyák átlagos összetétele Tápanyag, szerves anyag (kg/m 3 ) Sertés Szarvasmarha N 0,8-2,6 0,9-3,5 P 2 O 5 0,3-1,2 0,3-1,5 K 2 O 0,9-2,3 0,5-2,5 Szerves anyag 5,9-31,2 35-40
Komposztálás Komposztálás: egy olyan ember által irányított folyamat, amely során a szervesanyagok az aerob mikroorganizmusok (elsősorban gombák és baktériumok) segítségével oxigén jelenlétében lebomlanak, átalakulnak, belőlük az érés során nagymolekulájú humuszanyagok épülnek fel. Komposztok: olyan szervestrágyák, melyek szilárd vagy folyékony szerves hulladékból, illetve a célszerűség szerint hozzájuk kevert ásványi anyagokból, irányított lebomlási folyamatok (komposztálás) útján készülnek. Komposztálás előnye: - hulladék mennyiség csökkentése - kártevők és kórokozók elpusztítása - Stabil szervesanyag humusz előállítása
A komposztálás nyersanyagainak biológiai bonthatósága Könnyen bonthatók: cukrok, keményítő, hemicellulóz, fehérjék Lassan és bizonyos körülmények esetén bonthatók: zsírok, néhány fehérje Biológiai bontásnak ellenálló anyagok: lignin, keratin Biológiailag inertek (nem bonthatók): ásványi szén, koksz, gumi, cserzett bőr, legtöbb múanyag
Ismerni kell a komposztálás nyersanyagainak jellemzőit: - tápanyagtartalom (C/N arány, egyéb makro- és mikroelemek) - nem kívánatos anyagok jelenléte: ~ idegen anyagok (kő, műanyag, fém) ~ szervetlen szennyeződések (nehézfémek) ~ szerves szennyeződések ( növényvédőszerek, PAH-ok)
Segédanyagok a komposztálás során Segédanyagok hatásai: ~ tápanyag veszteség csökkentés ~ nedvességtartalom szabályozás ~ mikroelem kiegészítés ~ érés gyorsítása ~ kémhatás beállítása Használatos segédanyagok: ~ agyagásványok (bentonit 20-30 kg/m 3, magas agyagtartalmú talajok 5-10 tf%/m 3 ) ~ kőzetlisztek (zeolit, alginit, 20-40 kg/m 3 ) ~ szaru-, vér-, csontliszt (10-50 kg/m 3 ) ~ mész CaCO 3 (20-150 kg/m 3 ) ~ oltóanyagok
A komposztálás szakaszai 0 C 70 60 50 40 30 20 10 0 1 3 4 7 11 lebomlás átalakulás érés
TDK TÉMÁK AZ AGROKÉMIA TÁRGYHOZ KAPCSOLÓDÓAN 1. Tápelemek felhalmozódásának mérése a talajban, szántóföldi kísérletekben és tenyészedényben. 2. Talajok és talajvíz nitrát szennyeződése 3. Gödöllői szántóföldi műtrágyázási kísérletek adatainak feldolgozása 4. Talajok tápelem-szolgáltató képességének vizsgálata biológiai és kémiai módszerekkel 5. Tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadás történeti feldolgozása 6. Agroerdő tápanyagellátása, ellenőrzése talajvizsgálatokkal 7. Új talaj tápelem vizsgálati módszer (HWP) alkalmazása a műtrágyázási gyakorlatban és az elméleti kutatásban. 8. Mustár növény tápanyagígényének vizsgálata 9. Fenntarthatóság a tápanyaggazdálkodásban 10.Részvétel a talaj vizsgálatára alkalmas autómatizált műszerfejlesztésben. (Dr. Czinkota Imre)
A talaj tápelem-szolgáltatásának folyamata
Tápelemek mozgása a talajban a gyökér felszínéhez
A tápelem koncentrációja a gyökérkörnyezetben
A tápelem-koncentráció függése a tápelem mozgás és a növényi felvétel sebességétől
A makroelemek mozgékonysága a talajban
Talajból történő tápelem felvétel két modellje
A talaj tápelem pufferkapacitása
Mintafeladat: pufferkapacitás számítás Mennyi a talaj foszfor pufferkapacitása, ha 1 ha területre 100 kg P 2 O 5 -ot adtunk és a talaj foszfor (P) koncentrációja 0,05-ről 0,1 mg/literre növekedett? A szántott réteg vastagsága 20 cm, a talaj sűrűsége 1,2 t/m 3.
Mintafeladat: pufferkapacitás számítás b = ΔQ ΔC ahol: Q a talaj által megkötött anyag mennyisége mg kg-1 vagy mmol kg-1 C a talajldatban lévő mennyiség mg dm-3 vagy mmol dm-3
Mintafeladat: pufferkapacitás számítás C 0,1 0,05 = 0,05 mg dm -3 P Q 1 ha terület 20 cm mélységben 10 000 m 2 0,2 m 1,2 t/m 3 = 2400 t talajt tartalmaz.
Mintafeladat: pufferkapacitás számítás 2400 tonna talajra kerül 43,7 kg P a kiszórt 100 kg P 2 O 5 -al (P 2 O 5 = 2,29 x P) 2400 kg talajra kerül 43,7 g P 1 kg talajra X g P X = 0,018 g kg -1 = 18mg kg -1 = Q Így a talaj P pufferkapacitása: b = 18 mg kg -1 / 0,05 mg dm -3 = 360 dm 3 /kg -1
Mintafeladat: pufferkapacitás számítás Mennyi foszfort (P 2 O 5 ) adtunk 1 ha talaj 0-20 cm-es rétegéhez ha a foszfor pufferkapacitása 100 l/kg és a talajoldat foszfor (P) koncentrációja 0,1 mg/liter értékről 0,2 mg/liter értékre növekedett? A talaj sűrűsége 1,2 t/m 3?
Mintafeladat: pufferkapacitás számítás 1 ha terület 20 cm mélységben 10 000 m 2 0,2 m 1,2 t/m 3 = 2400 t talajt tartalmaz. b = ΔQ ΔC C = 0,2 mgp/dm 3-0,1 mgp/dm 3 = 0,1 mgp/dm 3 Q = b C = 100 l/kg 0,1 mgp/dm 3 = 10 mgp/kg
Mintafeladat: pufferkapacitás számítás Vagyis 10 mg P-t adtunk 1 kg talajra 10 g P-t adtunk 1 t talajra X g P-t adtunk 2 400 kg talajra -------------------------------------------------- X = 24 000 g = 24 kg P = 54,96 kg P 2 O 5 Tehát 54,96 kg P 2 O 5 ot adtunk ki 1 ha területre.
Nitrogén körforgalom
Pentozán hatás
Foszfátok ph függő oldhatósága
Kicserélhető K + ionok a talajban
A K mérleg és a talaj felvehető K tartalmának összefüggése Gödöllőn
Talajmintavétel szántóföldön és állókultúrában
KÉMIAI TÁPELEM VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
HIVATALOS MAGYAR MÓDSZER: AL Ammónium-laktát-acetát ecetsavas oldata ph = 3.7 A talaj könnyen oldható foszfor és káliumtartalmának meghatározására szolgál Mérési eredmény: AL-P 2 O 5 mgkg -1 talaj AL-K 2 O mgkg -1 talaj
P: Savanyú kémhatásánál fogva elsősorban a különböző oldékonyságú Ca-foszfátokat oldja. Vizsgálati eredmények korrekciója ph illetve CaCO 3 tartalom alapján. K: Az NH4+ ionok nagy mennyisége leszorítja a talajkolloidok felületéről az ott adszorbeált K+ ionokat. Vizsgálati eredmények korrekciója a talaj kötöttsége (K A ) alapján.
Termő hely K A I. <42 >42 II. <42 43-50 >50 Igen gyenge < 150 < 200 < 120 < 140 < 160 AL-oldható K 2 O mg/1000g gyenge Közepes megfelelő jó sok 151-200 201-250 121-150 140-170 160-190 201-240 251-300 151-180 171-200 191-220 241-280 301-340 181-210 201-235 221-255 281-320 341-380 211-250 236-275 256-300 321 < 381 < 251 < 276 < 301 < III. < 150 151-210 211-300 301-380 381-450 451 < IV. <30 31-38 < 50 < 75 51-75 76-100 76-110 101-140 111-170 141-200 171-250 201-280 251 < 281 < V. 38-50 > 51 < 150 < 180 151-200 181-225 201-275 225-300 276-365 301-380 366-445 381-480 446 < 481 < VI. <42 >42 < 120 < 160 121-160 161-200 161-200 201-240 201-250 241-290 251-300 291-340 301 < 341 <
AL-oldható P 2 O 5 mg/1000g Termő hely CaCO 3 % vagy Igen gyenge gyenge Közepes megfelelő jó sok ph KCl I. <1% >1% II. <5,5 ph 5,5-6,5 >6,5 < 80 < 120 < 45 < 60 < 75 81-110 121-160 46-90 61-110 76-120 111-150 161-200 91-130 111-150 121-170 151-190 201-240 131-180 151-200 171-220 191-250 241-300 181-200 201-240 221-280 251 < 301 < 201 < 241 < 281 < III. <1% >1% < 60 < 100 61-100 101-140 101-140 141-180 141-180 181-220 181-220 221-260 221 < 261 < IV. <1% >1% < 50 < 80 51-80 81-110 81-120 111-150 121-160 151-190 161-200 191-230 201 < 231 < V. <6,5 ph >6,5 VI. <5,5 ph 5,5-6,5 >6,5 < 50 < 100 < 4 < 75 < 100 51-100 101-150 46-75 76-110 101-140 101-140 151-180 76-100 111-145 141-175 141-180 181-220 101-145 146-190 176-235 181-220 221-260 146-180 191-230 236-276 221 < 261 < 181 < 231 < 276 <
A talaj humusztartalmának határértékei (a N ellátottság megítéléséhez) Szántóföldi termőhely K A Humusz % Igen gyenge Gyenge Közepes Megfelelő jó Igen jó I. -42-1,50 1,51-1,80 1,81-2,30 2,31-2,80 2,81-3,25 3,26-42- -2,00 2,01-2,30 2,31-2,80 2,81-3,30 3,31-3,75 3,76- II. -38-1,00 1,01-1,25 1,26-1,60 1,61-2,00 2,01-2,50 2,51-38- -1,25 1,26-1,50 1,51-2,00 2,01-2,50 2,51-3,00 3,01- III. 38-50 -1,25 1,26-1,75 1,76-2,55 2,56-3,20 3,21-3,75 3,76-51-60-1,50 1,51-2,00 2,01-2,50 2,51-3,25 3,26-4,00 4,01-61- -1,75 1,76-2,25 2,26-2,75 2,76-3,50 3,51-4,25 4,26- IV. -30-0,50 0,51-0,75 0,76-1,00 1,01-1,40 1,41-1,75 1,75-31-38 0,75 0,76-1,00 1,01-1,50 1,51-2,00 2,01-2,50 2,51- V. 38-50 -1,6 1,61-1,90 1,91-2,25 2,26-2,80 2,81-3,60 3,61-51-60-1,80 1,81-2,10 2,11-2,45 2,46-3,00 3,01-3,80 3,81-60- -2,00 2,01-2,30 2,31-2,75 2,76-3,20 3,21-4,00 4,01- VI. -42-1,00 1,01-1,35 1,36-1,75 1,76-2,15 2,16-2,75 2,76-42- -1,30 1,31-1,75 1,76-2,15 2,16-2,75 2,76-3,25 3,26-
Az EUF készülék elvi felépítése
A forróvizes extrakciós berendezés
KCl és EDTA kioldás 1 M KCl: NH 4+ -N, NO 3- -N, SO 4 -, Mg 2+ meghatározására EDTA + 0,1M KCl Zn, Cu, Mn, (Mo, B) komplexképzés
Biológiai módszerek
Üzemi táblákról mintavétel Növényanalízis Üzemi kísérlet (ha) tábla felosztása, kezelése, betakarítása nagy parcella kevés tápelem kezelés Kezelések, Ismétlések, Elrendezés Például: 1. kezelés: Kontroll (N,P,K = 0) 2. kezelés: N 50, K 50, P 0 3. kezelés: N 50, K 50, P 25 4. kezelés: N 50, K 50, P 50 1 2 3 4 5 Kezelések 5. kezelés: N 50, K 50, P 75
Kisparcellás kísérlet sok kezelés, üzemihez hasonló (100 m 2 ) viszonyok, természetes viszonyok, adott termőhelyre érvényes Mikroparcellás kísérlet (1 m 2 ) Főleg nemesítési célokra Liziméter öntözés és tápelem mozgás, párolgás, (1 m 2 1m) párologtatás vizsgálata Tenyészedénykísérlet Több talajjal, szabályozott (1-10 kg tömegű talaj) körülmények, kis talajtömeg, kedvező vízellátás
Klimatizált növénynevelő (Fitotron) Szabályozott körülmények fény, hő, páratartalom Vízkultúra kutatás, termelés
Üzemi kísérlet
Kisparcellás kísérlet /1
Kisparcellás kísérlet / 2
Kisparcellás kísérlet / 3
Mikroparcellás kísérlet / 1
Mikroparcellás kísérlet / 2
Tenyészedény kísérlet/1
Tenyészedény kísérlet / 2
Tenyészedény kísérlet / 3
Tenyészedény kísérlet / 4
Liziméter
Fitotron
Vízkultúra (hydroponika)
MŰTRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁS
MŰTRÁGYAADAG SZÁMÍTÁS 1. Talajtípus temőhely (I-IV) 2. Növény tervezett termése 3. Tápanyagellátási kategóriák 4. Fajlagos műtrágya hatóanyagígény megállapítása 5. Műtrágyahatóanyag mennyiség kiszámítása 6. Korrekciók 7. Műtrágyázás módja és ideje
Talajtípus temőhely (I-VI)
Termőhelyi csoportok I. Csernozjom talajok mély termőrétegűek kiváló a vízgazdálkodásuk jó a tápanyag-szolgáltató képességük viszonylag könnyű a művelhetőségük a legigényesebb szántóföldi növények is sikeresen termeszthetők rajtuk II. Barna erdőtalajok jó a tápanyag- és vízgazdálkodásuk megfelelő a művelhetőségük igényesebb szántóföldi növények is sikeresen és biztonságosan termeszthetők rajtuk az eróziós károk agrotechnikai eljárásokkal megakadályozhatók
III. Kötött réti talajok jó tápanyagkészlet, gyenge tápanyag-feltáródás víztartó képességük nagy, vízvezetésük kedvezőtlen felmelegedésük lassú a növénytermesztést az évszakonkénti, főleg a tavaszi magas talajvízállás, valamint a nagyobb esők utáni túltelítődés kedvezőtlenül befolyásolja művelhetőségük kedvezőtlen kora tavaszi vetésű, valamint a tartósan magas talajvízállást és vízborítást nem tűrő növények termesztése nem ajánlatos, de a nagy vízigényű növények biztonságos termesztése is korlátozott IV. Laza, homoktalajok könnyű művelhetőség kedvezőtlen vízgazdálkodás, kis víztartó képesség, tápanyagok túlzott mozgékonysága gyakori a széleróziós kártétel az elérhető termésszint általában kicsi, a termésbiztonság ingadozó a biztonsággal termeszthető növények száma kevés
V. Szikes talajok fizikai és kémiai tulajdonságaik kedvezőtlenek víz- és tápanyag-gazdálkodásuk szélsőséges a viszonylag sikerrel termeszthető növényfajok száma erősen korlátozott a termésingadozás nagy leginkább az őszi gabonaféléket (búza, árpa), a késő tavaszi vetésű növényeket és lucernát, esetleg a repcét termeszthetjük viszonylag biztonságosan gyakran szükséges a kémiai talajjavítás VI. Sekély termőrétegű talajok kevés a tárolható víz mennyisége a termesztés korlátozó tényezője a víz kevés vizet igénylő, rövid tenyészidejű, nyár elején betakarítható növényfajok termeszthetők viszonylag biztonságosan
Növény tervezett termése
Termésszinthatárok az I. termőhelyen (t/ha) Növény I. II. III. IV. V. VI. VII. Búza -4,0-4,7-5,7-6,2-6,9-7,7-8,5 Kukorica -5,0-5,7-6,5-7,4-8,3-9,2-10,0 Cukorrépa -30,0-36,0-42,0-48,0-55,0-62,0-70,0 Burgonya -15,0-17,5-20,0-22,0-25,0 -,27,5-30,0 Borsó -2,0-2,3-2,7-3,1-3,5-4,0-4,5 Szója -1,5-1,7-2,0-2,3-2,6-3,0-3,5 Bab -0,8-0,9-1,2-1,4-1,6-1,8-2,0 Lucerna -20,0-23,3-26,6-29,9-33,2-36,6-40,0 Napraforgó -2,0-2,3-2,6-3,0-3,4-3,9-4,4 Repce -1,8-2,0-2,3-2,6-3,0-3,3-3,6 Olajlen -1,5-1,7-2,0-2,3-2,7-3,0-3,4 Silókukorica -26,0-28,0-31,0-34,0-38,0-42,0-46,0 Egynyári szálas -15,0-19,0-23,0-27,0-31,0-35,5-40,0 A VII. termésszint kategória felső hatását meghaladó termések a VIII. kategóriába tartoznak.
Tápanyagellátási kategóriák
A talaj humusztartalmának határértékei (a N ellátottság megítéléséhez) Szántóföldi termőhely K A Humusz % Igen gyenge Gyenge Közepes Megfelelő jó Igen jó I. -42-1,50 1,51-1,80 1,81-2,30 2,31-2,80 2,81-3,25 3,26-42- -2,00 2,01-2,30 2,31-2,80 2,81-3,30 3,31-3,75 3,76- II. -38-1,00 1,01-1,25 1,26-1,60 1,61-2,00 2,01-2,50 2,51- III. 38-50 38- -1,25 1,26-1,50 1,51-2,00 2,01-2,50 2,51-3,00 3,01-51- 60-1,25 1,26-1,75 1,76-2,55 2,56-3,20 3,21-3,75 3,76- -1,50 1,51-2,00 2,01-2,50 2,51-3,25 3,26-4,00 4,01-61- -1,75 1,76-2,25 2,26-2,75 2,76-3,50 3,51-4,25 4,26- IV. -30-0,50 0,51-0,75 0,76-1,00 1,01-1,40 1,41-1,75 1,75-31- 38 V. 38-50 51-60 0,75 0,76-1,00 1,01-1,50 1,51-2,00 2,01-2,50 2,51- -1,6 1,61-1,90 1,91-2,25 2,26-2,80 2,81-3,60 3,61- -1,80 1,81-2,10 2,11-2,45 2,46-3,00 3,01-3,80 3,81-60- -2,00 2,01-2,30 2,31-2,75 2,76-3,20 3,21-4,00 4,01- VI. -42-1,00 1,01-1,35 1,36-1,75 1,76-2,15 2,16-2,75 2,76-42- -1,30 1,31-1,75 1,76-2,15 2,16-2,75 2,76-3,25 3,26-
A talaj AL-oldható P tartalmának határértékei (a felvehető P ellátottság megítéléséhez) Szántóföldi termőhely CaCO 3 vagy ph KCl Igen gyenge AL-P2O5 mg/kg Gyenge Közepes Megfelelő Jó Igen jó I. -1% -80 81-110 111-150 151-190 191-250 251-1% -120 121-160 161-200 201-240 241-300 301- II. ph 5,5- -45 46-90 91-130 131-180 181-200 201-5,5-6,5-60 61-110 111-150 161-200 201-240 241-6,5- -75 76-120 121-170 171-220 221-280 281- III. -1% -60 61-100 101-140 141-180 181-220 221-1%- -100 101-140 141-180 181-220 221-260 261- IV. -1% -50 51-80 81-120 121-160 161-200 201-1%- -80 81-110 111-150 151-190 191-230 231- V. ph 6,5- -50 51-100 101-140 141-180 181-220 221-6,5- -100 101-150 151-180 181-220 221-260 261- VI. ph 5,5- -45 46-75 76-100 101-145 146-180 181-5,5-6,5-75 76-110 111-145 146-190 191-230 231-6,5- -100 101-140 141-175 176-235 236-275 276-
A talaj AL-oldható K tartalmának határértékei (a felvehető K ellátottság megítéléséhez) Szántóföl di termőhely K A Igen gyenge AL-K2O mg/kg Gyenge Közepes Megfelelő jó Igen jó I. -42-150 151-200 201-240 241-280 281-320 321-42- -200 201-250 251-300 301-340 341-380 381- II. 42- -120 121-150 151-180 181-210 211-250 251-43-50-140 141-170 171-200 201-235 236-275 276-50- -160 161-190 191-220 221-255 256-300 301- III. - -150 151-210 211-300 301-380 381-450 451- IV. -30-50 51-75 76-110 111-170 171-250 251-31-38-75 76-100 101-140 141-200 201-280 281- V. 38-50 -150 151-200 201-275 276-365 366-445 446-51- -180 181-225 226-300 301-380 381-480 481- VI. -42-120 121-160 161-200 201-250 251-300 301-42- -160 161-200 201-240 241-290 291-340 341-
Fajlagos műtrágya hatóanyagígény megállapítása
Növénycsoport N P 2 O 5 K 2 O Őszi búza 25 10 18 Kukorica 22 9 20 Hüvelyesek 60 15 40 Napraforgó 50 30 150 Cukorrépa 40 15 60 Burgonya 60 20 90 * A N-igény egy részét a N-kötő mikroorganizmusok fedezik
Őszi búza fajlagos műtrágya igénye hatóanyagban kg/t terméshez Szántóföldi termőhely Nitrogén A talaj tápanyag ellátottsága Igen gyenge Gyenge Közepes Megfelelő jó Igen jó I. 32 30 28 24 20 15 II. 34 32 30 27 21 16 III. 33 31 29 26 22 17 IV. 38 36 32 28 24 20 V. 36 34 32 28 23 17 VI. 36 34 32 28 23 18 Foszfor I. 24 22 20 16 11 7 II. 26 24 22 18 14 9 III. 27 25 22 17 13 8 IV. 30 28 26 21 16 9 V. 30 28 26 22 18 10 VI. 29 27 24 21 18 10 Kálium I. 21 20 19 15 11 7 II. 24 22 20 15 11 8 III. 25 23 20 15 11 7 IV. 28 26 24 20 15 9 V. 26 24 22 18 14 8 VI. 26 24 22 19 16 9
Kukorica fajlagos műtrágya igénye hatóanyagban kg/t terméshez Szántóföldi termőhely Nitrogén A talaj tápanyag ellátottsága Igen gyenge Gyenge Közepes Megfelelő jó Igen jó I. 34 32 29 26 21 16 II. 36 34 31 27 22 18 III. 37 35 32 28 22 17 IV. 36 34 32 29 24 19 V. 37 33 30 27 22 17 VI. 36 34 31 28 23 18 Foszfor I. 24 22 20 15 10 7 II. 26 24 21 18 12 8 III. 28 24 22 17 11 7 IV. 27 24 22 18 12 8 V. 28 25 23 18 13 8 VI. 25 23 21 18 12 8 Kálium I. 30 28 25 21 16 11 II. 31 29 27 23 18 13 III. 32 29 26 23 17 12 IV. 34 32 30 24 18 12 V. 33 30 26 24 19 13 VI. 30 27 25 21 16 12
Burgonya fajlagos műtrágya igénye hatóanyagban kg/t terméshez Szántóföl di termőhely Nitrogén Igen gyenge Gyenge A talaj tápanyag ellátottsága Közepes Megfelel ő I. 6,0 5,5 5,0 4,5 3,5 2,5 II. 7,0 6,5 6,0 5,0 4,0 3,0 III. 8,5 7,5 7,0 6,0 5,0 3,7 Foszfor I. 5,0 4,0 3,3 2,7 1,8 0,8 II. 5,2 4,2 3,5 2,8 2,0 1,1 IV. 6,0 5,2 4,0 3,2 2,2 1,4 Kálium I. 10,0 9,5 9,0 7,5 6,0 4,5 II. 11,5 11,0 10,5 9,5 9,0 7,0 IV. 12,0 11,5 11,0 10,0 9,0 7,0 jó Igen jó
Szója fajlagos műtrágya igénye hatóanyagban kg/t terméshez Szántóföl di termőhely Nitrogén Igen gyenge A talaj tápanyag ellátottsága Gyenge Közepes Megfelel ő I. 66 63 60 55 45 28 II. 70 66 62 56 50 30 III. 72 70 67 63 55 35 Foszfor I. 58 55 50 43 33 20 II. 60 57 53 45 37 24 III 60 55 50 45 40 25 Kálium I. 60 56 52 45 35 22 II. 65 60 55 47 40 24 III. 60 55 50 45 40 25 jó Igen jó
Őszi káposztarepce fajlagos műtrágya igénye hatóanyagban kg/t terméshez Szántóföldi termőhely Nitrogén A talaj tápanyag ellátottsága Igen gyenge Gyenge Közepes Megfelelő jó Igen jó I. 60 56 52 48 44 25 II. 70 67 64 60 50 35 III. 60 56 53 49 45 25 IV. 70 68 65 61 52 35 V. 65 60 55 52 45 35 Foszfor I. 50 46 43 39 34 30 II. 52 47 44 40 36 34 III. 55 50 47 43 39 35 IV. 56 52 49 46 40 35 V. 45 43 40 37 33 28 Kálium I. 56 48 44 40 36 20 II. 58 53 47 42 39 30 III. 70 60 55 50 45 30 IV. 58 53 47 44 40 30 V. 56 53 50 44 40 30
Korrekciók
ELŐVETEMÉNY HATÁSA - Pillangós növények N igényt csökkenti IV és VI kivételével közepes és annál jobb humusz esetén a számított N hatóanyag Csökkenthető: - egyéves pillangós 30 kgn/ha - évelő pillangós 50 kgn/ha - lucerna 2 éves 30 kgn/ha - Nagy tömegű szervesanyag leszántásakor Kukorica szár 5-10 kg/k 2 O/t szemtermésenként csökkenti Napraforgószár 20-30 kg/k2o/t kaszattermésenként csökkenti Őszi búza szalma 5-10 kg/k2o/t szemtermésenként csökkenti - IV, V és VI termőhelyeken 1 t szárazanyaghoz 8 kg N ha N<150 kg/ha - Pozitív NPK mérleg a fel nem használt NPK 50% -a
AZ ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS HATÁSA 1 év 18 kg/10t N, 20 kg/10t P 2 O 5, 40 kg/10t K 2 O 2 év 12 kg/10t N, 15 kg/10t P 2 O 5, 20 kg/10t K 2 O Hígtrágya hatás: N 1,5 kg/m 3, P 2 O 5 0,6 kg/m 3, K 2 O 0,9 kg/m3
Műtrágyázás módja és ideje
A %- os szórás és a részminták számának összefüggése a talaj tápelemtartalmának függvényében
Tápelemvisszapótlás
Liebig-Sprengel törvény Fe Ca K P Zn Mg N
TERMÉS c b TALAJ TÁPANYAG TARTALOM TERMÉS = a + b Talaj Tápanyag Tartalom
Mitscherlich törvény y A-y Termés y A e2 e3 e4 x x e1 A törvény a következő formulával írható le: dy dx c( A y) kg / N ahol dy/dx = egységnyi hatótényezőre jutó termésváltozás (A-y) = a maximális terméshez még hiányzó rész
A műtrágyázás termésnövelő hatásának valószínűsége a talaj tápelem-ellátottságától függően
Relatív termés 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 A talajtápelem-vizsgálatok kalibrálása Határérték Talaj tápelem vizsgálati érték
1 t őszi búza megtermesztéséhez javasolt P műtrágya hatóanyag
Tápanyag-gazdálkodási módok
Műtrágya/szerves trágya hasznosulás Az adott műtrágya hány százalékát veszik fel a növények az adott évben. Hasznosulás% = Műtr. növények tápa. felv. NEM Műtr növények tápa. felv. *Levonódik a talaj tápanyagszolgáltató képessége! X 100 Műtrágya hatóanyag Műtrágyák hasznosulása % Év N P 2 O 5 K 2 O 1. év 60-70 15-35 60-70 2. év 8-6 15-10 15-10 3. év 2-4 10-5 10-5 Összesen 70-80 40-50 80-90
A műtrágyák tápelemtartalmának érvényesülése az időben
Szerves trágya hasznosulás AZ ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS HATÁSA 1 év 18 kg/10t N, 20 kg/10t P 2 O 5, 40 kg/10t K 2 O 2 év 12 kg/10t N, 15 kg/10t P 2 O 5, 20 kg/10t K 2 O HÍGTRÁGYA HATÁS N 1,5 kg/m 3, P 2 O 5 0,6 kg/m 3, K 2 O 0,9 kg/m 3
N min módszer A talaj 1 m-es rétegében lávő ásványi (min) N mennyiségét 150 kg/ha értékre kell műtrágya vagy szerves trágya nitrogénnel kiegészíteni az Őszi Búza tápanyagellátásához! min N = NO 3 - + NO 2 - + NH 4 +
NITRÁT A TALAJBAN
Hígtrágya tárolása EU Nitrát Direktíva!!
A nitrát N-koncentráció változása a talajban
16 évi N-műtrágyázás hatása a talajszelvény nitrát N-tartalmára
A N-mérleg és a talaj felvehető nitrát N-tartalmának összefüggése Gödöllőn
A P- mérleg és a talaj felvehető P tartalmának összefüggése Gödöllőn
A K-mérleg és a talaj felvehető K-tartalmának összefüggése Gödöllőn
Tápanyag-gazdálkodási módok
A talaj AL-oldható Ca-, Mg- és Mn tartalma 14 évi műtrágyázás után
Műtrágyák tápelemtartalmának érvényesülése időben 100 80 60 40 20 0 0 5 10 15 20 25 Év
Mintafeladat műtrágyák savanyító hatása Hány kg CaCO 3 semlegesíti 100 kg 40%-os kálisó savanyító hatását? A kálisó hatóanyagtartalma 40%, így: 100 kg kálisóban van 40 kg K 2 O van 40 kg K 2 O X kg K ot jelent 94 kg K 2 O 78 kg K ot jelent ----------------------------------------- X = 33,19 kg K egyenértékű a 40 kg K 2 O val.
Mintafeladat műtrágyák savanyító hatása 33,19 kg K= 33 190 g K 39 g K 1 mol 33 190 g K Y mol --------------------------------- Y = 851 mol K Tehát a 40 kg K 2 O egyenértékű 851 mol K-mal.
Mintafeladat műtrágyák savanyító hatása A fiziológiai savanyító hatásnak köszönhetően 851 mol K felvételekor ezzel egyenértékű H + kerül a talajba. Így 851 mol H + talajba kerülésével kell számolnunk. A talaj savanyúsága nagyon jól semlegesíthető meszezéssel, amely folyamat a következő reakcióegyenleten alapul: 2H + + CaCO 3 = H 2 CO 3 + Ca 2 + 2 mol H + 1mol CaCO 3 2 mol H + 100 g CaCO 3
Mintafeladat műtrágyák savanyító hatása Az egyenletek alapján 851 mol H + közömbösítéséhez 851/2 = 425,5 mol CaCO 3 szükséges, ami 425,5 mol x 100 g/mol = 42 550g = 42,55 kg CaCO 3 ot jelent.
A forróvizes extrakciós berendezés (HWP)