MŰTRÁGYÁK. Az a szélsőséges nézet, hogy a műtrágyák mind veszélyes mérgek, szakmailag elfogadhatatlan!!

Átírás

1 MŰTRÁGYÁK MŰTRÁGYA: - a kultúrnövények tápanyag-ellátására, a termés növelésére, - a talajból termésekkel felvett tápelemek hatékony pótlására, - a talajtermékenység növelésére, fenntartására alkalmas anyag. A műtrágyák nem természetidegen anyagok, megnevezésük a mesterséges előállítást jelzi: - Természetben található anyagokból (pl. a levegő nitrogénje) szintézissel - Nyersanyagokból (pl. nyersfoszfátok, kálisók stb.) feltárással Pl. az angol fertilizer szó = a talaj termékenységét növelő anyag Az a szélsőséges nézet, hogy a műtrágyák mind veszélyes mérgek, szakmailag elfogadhatatlan!! A termésnövelő anyagok köztük a műtrágyák forgalomba kerülésének és tárolásának feltételeit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 8/2001. (I.26) rendelete tartalmazza.

2 A műtrágyák csoportosítása: - halmazállapot szerint (szilárd és folyékony) - összetétel szerint (egy vagy több tápelemet, hatóanyagot tartalmazó) - a kijuttatás helye szerint (talaj- és levéltrágyák) Szilárd halmazállapotú (por, kristályos, granulátum) műtrágyák 1. Egy hatóanyagú (egyszerű, egyedi vagy mono) műtrágyák 2. Több hatóanyagú (összetett, kevert) műtrágyák két vagy több tápelemet tartalmaznak Összetett komplex = valódi összetett műtrágyák (egy képlettel leírható) Összetett kevert = technológiai vagy ipari kevert (nem írható le egy képlettel)

3 Nitrogén műtrágyák ammónium-n tartalmúak nitrát-n tartalmúak mészammon-salétrom (MAS, pétisó, Linzi-só) amid-n tartalmúak (karbamid és származékai) lassú hatású N műtrágyák Foszfor műtrágyák egyszerű szuperfoszfátok dúsított (kettős) szuperfoszfátok koncentrált (hármas vagy triplefoszfát) ammonizált szuperfoszfátok, mikroelemes szuperfoszfátok termofoszfátok (pl. Thomas-salak, Rhenánia-foszfát) Kálium műtrágyák kálisók (40, 50, 60 %-os KCl) kénsavas káli K 2 SO 4 káliumnitrát

4 Összetett műtrágyák NP műtrágyák: ammónium-foszfát, nitrofosz, karboammofosz NPK műtrágyák: ammofoszka, nitrofoszka, karboammofoszka NK, PK vagy NPK + Ca-, Mg-, S + mikroelem-tartalmú műtrágyák Mikroelem-tartalmú műtrágyák: B-, Mn-, Mo-, Zn-, Cu- stb. sók vagy ipari melléktermékek Műtrágya-családok: változó összetételben, a kultúrák igénye szerint Folyékony halmazállapotú műtrágyák a) valódi oldatok N-tartalmú: cseppfolyós vizes ammónia, ammóniakát és nyomás nélküli oldatok, UAN oldat stb. b) szuszpenziók Összetett szuszpenziós műtrágyák (NP- vagy NPK + további tápelemek)

5 A műtrágyák minőségi követelményei A műtrágyák minőségi követelményei (fizikai, kémiai paraméterek), hatóanyag-tartalom, a kísérővegyületek megengedhető mennyisége, a mintavételezés szabályai és a vizsgálatok módszerei az érvényes Magyar Szabványokban (MSZ) találhatók. A felmerülő kérdésekben, jogvitákban a vizsgálatokat az erre akkreditált laboratóriumok végezhetik el.

6 A műtrágyák fontosabb fizikai és kémiai tulajdonságai - a műtrágya formája, halmazállapota (szilárd: por, kristályos, szemcsés = granulátum; folyékony: oldat, szuszpenzió) - hatóanyagforma és hatóanyag-koncentráció (N%, P2O5%, K2O%) - oldhatóság, (vízoldhatóság) - a szemcse mérete, szilárdsága és eloszlása - savasság (kémiai = szabad savtartalom, fiziológiai, biológiai savasság stb.) - mészindex, sóindex - higroszkóposság (KRL érték), tapadási hajlam - a műtrágyák keverhetősége - fő hatóanyagok (és kísérő vegyületeik) növénytáplálkozási hatásai

7 A műtrágyák fontosabb tulajdonságai a) Halmazállapot: szilárd vagy folyékony b) Forma: por, kristályos, granulátum /méret, eloszlás/ c) Hatóanyag vegyületforma, koncentráció d) Szemcseszilárdság e) Tapadási hajlam f) Vízoldhatóság g) Keverés lehetősége h) Savasság (különböző módon érvényesül i) Higroszkóposság KRL érték (kritikus relatív légnedvesség) j) Kísérő vegyületek és ezek növénytáplálkozási hatásai k) Mészindex (a savanyító hatás közömbösítéséhez szükséges CaCO 3 mennyisége kg/ha) l) Sóindex (a NaNO 3 károsító hatásához viszonyítva, NaNO 3 = 100%)

8 b) A granulálással a műtrágyák tulajdonságai kedvezőbbé tehetők e) Tapadási hajlam Higroszkóposság csökkentése adalékok púderanyagok szemcsék bevonása (felületkezelés) zsíraminok stb. f) A magyar műtrágya szabvány (MSZ ) a műtrágyák hatóanyagtartalmát általában a vízoldható vegyületformákra adja meg. g) A műtrágyakeverés feltételei Szempontok: - kémiai összeférhetőség (kompatibilitás) - fizikai kémiai tulajdonságok - biztonságtechnikai követelmények - alkalmazástechnológiai követelmények - gazdaságosság (keverési mód, berendezés típusa)

9 Kémiai összeférhetőség - kedvezőtlen kémiai reakciók (gipsz kiválás, hatóanyag-veszteség, oldhatatlanság, elfolyósodás) - robbanásra hajlamos elegy képződése - szabad savtartalom (oldhatóság, veszteségek!) Fizikai összeférhetőség - KRL érték (Kritikus Relatív Légnedvesség) - szemcseösszetétel, szilárdság - térfogattömeg, tapadási hajlam, tömörödés Bulk blending keverési eljárás: a keverőből közvetlenül kijuttatják a keveréket. Feltétele: a műtrágyák szemcseméretének, fajsúlyának stb. azonosnak kell lennie.

10 Egyszerű műtrágyák keverésekor felmerülő problémák Keményedés (gipszesedés) Ca(H 2 PO 4 ) 2 + (NH 4 ) 2 SO 4 2 NH 4 H 2 PO 4 + Ca SO 4 CaSo 4 + H 2 O CaSo 4. H 2 O Hatóanyag-veszteség 2 NH 4 NO 3 + CaCO 3 = Ca(NO 3 ) 2 + (NH 4 ) 2 CO 3 NH 3 +CO 2 +H 2 O Elfolyósodás Ca(H 2 PO 4 ) NH 4 NO 3.nH 2 O Ca(NO 3 ) 2.nH 2 O + 2 HN 3 H 2 PO 4 Robbanásveszély NH 4 NO 3 + KCl Robbanásra hajlamos! Oldhatatlanság Ca(H 2 PO 4 ) 2. H 2 O + NH NH 4 H 2 PO 4 + CaHPO 4 + H 2 O 2 CaHPO NH 3 + CaSO 4 Ca 3 (PO 4 ) 2 + (NH 4 ) 2 SO 4 3 CaHPO NH 3 Ca 3 PO 4 + (NH 3 ) 2 H PO 4

11 h) A savasság formái Kémiai Fiziológiai - (szabad savtartalom pl. H 2 SO 4, H 3 PO 4 okozza), a szabvány szerint max. 3,5 % lehet. - a gyökerek szelektív ionfelvétele pl. (NH 4 ) SO 4 okozza Biológiai - pl. NH 4 -N és NH 2 -H nitrifikáció HNO 3 Adszorpciós - kolloidokon (fiziko-kémiai) Kilúgzási - jól oldódó vegyületek a csapadékkal kilúgzódnak i) Higroszkóposság = nedvszívó képesség KRL = kritikus relatív légnedvesség, higroszkóposság elfolyósodás 30 o C-on

12 Egyes műtrágyák higroszkóposság szerinti osztályozása Higroszkóposság KRL érték Műtrágya Nem higroszkópos > 80 KCl, konc. szuperfoszfát Gyengén higroszkópos Karbamid Higroszkópos MAS, pétisó Erősen higroszkópos < 60 NH 4 NO 3, Ca(NO 3 ) 2 A műtrágyák keverésekor a keverék higroszkópossága mindig nő, tehát a KRL-érték drasztikusan csökken! karbamid + ammónium-nitrát = keverék KRL: 75,2 59,4 18,1 Mészindex Sóindex ph pl. (NH 4 )a SO % 4,6 Szuperfoszfát % 3-4 NH 4 NO % 4,5 Ca(NO 3 ) % 8,7 KCl % 7,0

13 Ammónium-szulfát SP, TSP, DAP, KCl, KN, KS U, MAS, CaN Pétisó (MAS) KCl, MAS CaN, KN, AS SP, TSP, U Karbamid (U) KS, U, AS KCl, SP, TSP, DAP Szuperfoszfát (SP) Triplefoszfát A leggyakrabban alkalmazott műtrágyák keverési lehetőségei Kálium-klorid Kálium-szulfát KCl, KS, SP, TSP, AS KCl, KS, SP, TSP, DAP, AS KCl, KS, SP, TSP, DAP, AS, MAS KCl, KS, SP, TSP, DAP, U, AS, KN Jelzés: korlátozás nélkül keverhető keverhető, de nem tárolható nem keverhető KN CaN, MAS, KN U, CaN, MAS U, KN CaN, MAS U MAS, CaN CaN

14 Műtrágya ÖSSZETÉTEL N% AMMÓNIUM-VEGYÜLETEK Ammóniumnitrát (AN) NH 4 NO 3 34 Mészammonsalétrom (mas), pétisó NH 4 NO 3 +CaCO Dolomitos pétisó NH 4 NO 3 +CaCO 3 * MgCO 3 28 Ammóniumszulfát (AS) (NH 4 ) 2 SO 4 21 NITRÁT-VEGYÜLETEK (fémnitrátok) Káliumnitrát (KN) KNO 3 13 Nátriumnitrát (NaN) NaNO 3 16 Kalciumnitrát (CaN) Ca(NO 3 ) 2 * H 2 O 12 AMID-NITROGÉNT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK (karbamid és származékai) Karbamid (U) CO(NH 2 ) 2 46 KarbamidAldehid-kondenzátumok (Formurin- Mg, Ibdu, Cdu) NITROGÉN MŰTRÁGYÁK Formaldehid-kondenzátum Izobutil-, kroton-aldehid - kondenzátumok stb Bevonatos-karbamid Változó bevonattal Paramid Paraffin-zsírsav bevonat 41

15 FOSZFOR MŰTRÁGYÁK Műtrágya Összetétel Közvetlenül hasznosítható + P 2 O 5 % Szuperfoszfát (sp) Ca(H 2 PO 4 ) 2 + CaSO Dúsított szuperfoszfátok Triple szuperfoszfát (Tsp) Ammonizált szuperfoszfát Ca(H 2 PO 4 ) 2 + CaSO Ca(H 2 PO 4 ) CaHPO 4 + NH 4 H 2 PO % N Termofoszfátok* CaNaPO Thomas salak* Változó *Magyarországon nem forgalmazzák + A közvetlenül hasznosítható foszfor hatóanyag a vízben, ill. ammóniumcitrátban oldható formákat tartalmazza.

16 KÁLIUM MŰTRÁGYÁK Műtrágya K 2 O % 60 %-os kálisó (KCl) Min.60 Káliumnitrát (KNO 3 ) 45 Patentkali (K 2 SO 4 ) 30 Magnesia Kainit (nyers kálisó +Mg) 11 40%-os kálisó (KCl) %-os kálisó (KCl) Káliumszulfát(K 2 SO 4 ) Káli-kamex Korn-Káli (KCl) 40

17 Összetett műtrágyák 1) Valódi összetett = komplex műtrágyák oammónium foszfátok NP tartalmú műtrágyák MAP, DAP, MgNH 4 PO 4, stb. okálium-metafoszfát - KPO 3 2) Összetett kevert a)technológiailag kevert b)iparilag kevert 1. Összetett komplex műtrágyák Műtrágya Összetétel Hatóanyag-tartalom % Monoammónium foszfát NH 4 H 2 PO 4 52 % P 2 O 5 és 11 % N Diammónium foszfát (NH 4 ) 2 HPO 4 54 % P 2 O 5 és 21 % N Mg-ammónium foszfát MgNH 4 PO 4 40 % P 2 O 5, 8 % N és 14 % Mg Kálium metafoszfát KPO 3 60 % P 2 O 5 és 40 % K

18 2. a.) Összetett technológiailag kevert műtrágyák NP vagy NPK tartalmúak + mikroelem kiegészítés Nitro-ammo-fosz (nitro-ammo-fosz-ka), karbo-ammo-fosz (karbo-ammo-fosz-ka) Nitro-fosz-ka + mikroelem kiegészítés A nyersfoszfátok salétromsavas vagy kevert savas feltárásával állítják elő, majd KCl hozzáadás.

19 Néhány ismert összetett technológiailag kevert műtrágya Műtrágya Összetétel Hatóanyag-tartalom % Mikramid N + K + Mg + mikroelemek Kemira Power műtrágyák Kemira Cropcare Műtrágya Család TC teljes szántóföldi trágyák TC teljes kertészeti trágyák Volldünger (linz, ausztria) NPK + CaMgS mikroelemek NPK + CaMgS mikroelemek NPK + CaMgS mikroelemek NPK + CaMgS mikroelemek NPK + Mg + mikroelemek 45 % N, 0,5 % K 2 O és 3 % (Mg, Fe, Cu, Zn, Mo, B) Változó összetételben Változó összetételben Változó összetételben Változó összetételben 14 % N, 7 % P 2 O 5, 20 % K 2 O (szulfát) és 1 % (Fe, Cu, Mn, B stb.)

20 2. b.) Összetett iparilag kevert műtrágyák Az iparilag kevert műtrágyákat kevés víz hozzáadásával, majd granulálással ( hideg v. meleg granuálás) állítják elő. Pl. AN, TSP és KCl vagy AN, DAP és KCl stb. A gyártás során lejátszódó folyamatok: a.) fizikai oldódás, kristályosodás b.) kémiai -- a komponensek kémiai reakciói c.) szerkezeti stabilizálás -- granulálás (szemcsézés) Az egyre gyakoribb melegen granuláló eljárás előnyei: a)változtatható hatóanyag-arányok*, b.) kedvező fizikai paraméterek** b)egyenletes hatóanyag-eloszlás a szemcséken belül c)jobb kijuttathatóság *Igény szerinti hatóanyag-összetétel tápelem arányok **Az adalékanyagokkal (dolomit, alginit, bentonit stb.) a tulajdonságok kedvezőbbé tehetők

21 Néhány ismert összetett iparilag kevert műtrágya Műtrágya Összetétel Hatóanyag-tartalom % Péti Kevert NPK NPK 16,5 :16,5:16,5 15:15:15 NPK Kevert Műtrágya Család (Tiszamenti Vegyiművek, Szolnok) KEMIRA KEMISTAR- OPTIMA MŰTRÁGYÁK PERETRIX (Agroterm Kft. Peremarton) PERETRIX XYZ MIKROELEMES PERMETTRÁGYA CSALÁD (Agroterm Kft. Peremarton) NPK + CaMgS + mikroelemek NPK + CaMgS + mikroelemek NPK NPK + CaMgS + mikroelemek Változó összetételben Változó összetételben Változó összetételben Pl. 8:21:21 Változó összetételben

22 A MŰTRÁGYÁZÁS AGRONÓMIAI SZEMPONTJAI NPK műtrágyázás módja és ideje Alkalmazási mód ill. idő -alaptrágyázás -kiegészítő trágyázás A., Alaptrágyázás P és K műtrágyákkal A/1 Évenkénti rendszeres adagolás a növény igénye szerint A/2 Tartalékoló trágyázás (előtrágyázás) 2-3 évre előre A/3 Feltöltő trágyázás - Ellátottság megnövelése Pl. K műtrágyánál 500kg K 2 0/ha -> melioratív K adag, hat az agyagásványok átalakulására is (illitesedés)

23 B., Kiegészítő trágyázás Vetéssel egyidejűleg vagy tenyészídő alatt B/1 Sor vagy fészektrágyázás Pl. starter P trágyázás B/2 Fejtrágyázás -> állománykezelés Pl. gabonák tavaszi N-trágyázása Öntöző oldattrágyázás (FERTIGATION pl. KNO3-al) B/3 Levéltrágyázás (permetező trágyázás) -Kis koncentrációban! Max. 1-2%-os -Növényvédőszerekkel kombináltan -Főleg N és mikroelemek utánpótlására (pl. Mikramid)

24 A műtrágyázás agrokémiai alapjai 1. Növény biológiai sajátossága a tápanyagformák szerint a tápanyagfelvétel dinamikája tenyészidőben átlagos tápanyagforgalma tápanyagigénye, trágyaigénye 2. Talaj tápanyagtartalom összes felvehető (oldható) tulajdonságai: fizikai (szemcseméret, víz, levegő) kémiai (ph, összetétel) biológiai (mikrobiológiai tevékenység)

25 3. Műtrágya oldhatóság higroszkóposság hatóanyag-tartalom kísérő anyagok 4. Talaj műtrágya kölcsönhatása talaj hatása a műtrágyára: átalakulás (NH 4 NO 3 N 2 ) veszteség (gáz, kimosódás, fixáció) oldhatóság megváltozása műtrágya hatása a talajra: savanyító hatás sókoncentráció mozgékony vegyületek képzése

26 Műtrágya hasznosulás Műtrágya- hatóanyag hasznosulása, érvényesülése (a kijuttatott hatóanyag %-ában) Legpontosabban: izotópjelöléssel Számítással: az ún. különbségmódszerrel 1. Hasznosulási koefficiens számítása Függ: a műtrágya mennyiségétől a talaj tápanyagtartalmától a talaj tápanyag-szolgáltató képességétől a talaj ph-tól, CaO 3 - tartalmától a talaj adszorpciós viszonyaitól Hasznosulási % = [(A-B)/C] * 100 ahol A= trágyázott növény tápanyagtartalma kg/ha B= trágyázatlan növény tápanyagtartalma kg/ha C= alkalmazott műtrágya ( v. szerves trágya) hatóanyag mennyisége kg/ha

27 Ezzel az ún. különbségmódszerrel a látszólagos hasznosulás számítható, mert nem azonosítható, hogy a trágyából vagy a talajból vették-e fel a tápanyagot a növények. 100kg hatóanyagból átlagosan hasznosul: N P 2 O 5 K kg 15-35kg 40-70kg (Debreczeni Béla 1972,1988) 2. A tervezett termés tápanyagigénye és hatóanyagszükséglete alapján A kijuttatott tápanyagok érvényesülése -> utóhatás figyelembevétele Általában: 3 éves hasznosulás

28 Nitrogén műtrágyák alkalmazása Felhasználás: - alaptrágyaként - kiegészítő műtrágyázással (fejtrágyázás, levéltrágyázás) Szempontok: - hatóanyagforma - kémiai és fiziológiai hatás (savas, semleges, lúgos) (NH 4 ) 2 SO 4 CO(NH 2 ) 2 Ca(NO 3 ) 2 - a talaj kötöttsége - felhasználandó adag - növény specifikus igénye

29 Általános javaslat: Műtrágya Alaptrágyázás Kiegészítő trágyázás AN, MAS (Pétisó) Vetés előtt AS U Ca(NO 3 ) 2 Vetés előtt Vetés előtt talajba munkálva Vetés előtt Fejtrágyázással Megosztva ill. fejtrágyázással Fejtrágyázással Levéltrágyázással Öntözővízzel is KNO 3 Vetés előtt Öntözővízzel is Intenzív kultúráknál tápoldatként Tavaszi N fejtrágyázás: - a talaj ásványi N tartalma ill. - növényanalízis (levélanalízis) eredmények ismeretében

30 Karbamid felhasználása: - Alkalmazható szilárd (talajba) és folyékony (levélre) halmazállapotban egyaránt - Célszerű néhány héttel vetés előtt kijuttatni a lebomláshoz ( ammonifikáció átmeneti ph növekedés nagy ammónia-koncentráció csírázásgátló hatás nitrifikáció ph csökkenés ) - Gyorsan be kell munkálni a talajba. - Élénk mikrobiológiai tevékenységű talajokon alkalmazzuk! - Bomlásakor ( > 100 o C) mérgező biuret képződik A MSZ szerint a biurettartalom max. 1,5 % lehet! - K-műtrágyákkal jól keverhető szuperfoszfáttal csak közvetlenül kijuttatás előtt!

31 Foszfor műtrágyák alkalmazása Felhasználás: főleg alaptrágyaként (kisebb mértékben kiegészítő trágyaként) Szempontok: - hatóanyag oldhatóság, szemcseméret - talajtípus (kötöttség, ph stb.) - erőteljes lekötődés immobilizáció - növény specifikus ill. fejlettségi stádiumtól függő igénye Javaslat: - Őszi egyenletes kiszórás alapműveléssel (szántás, tárcsázás) bedolgozás - Tartalékoló trágyázás ellátottság növelésére (nemcsak vízoldható formák alkalmazhatók!) - Starter trágyaként sorba adagolás Lokális kijuttatás sor alá 4-5 cm-re Vízoldható hatóanyagforma célszerű Növény igénye szerint csírázáskori P-szükséglet fedezésére (általában ~ 5 20 kg P 2 O 5 /ha)

32 Kálium műtrágyák alkalmazása Felhasználás: főleg alaptrágyaként (kismértékben kiegészítő) pl. starter Szempontok: - hatóanyag (forma + kísérőionok) - talajtípus (kilúgzódás, fixáció) - felhasználandó adag, pl. feltöltő trágyázás - növény specifikus igénye - talajsavanyodás kilúgzási savasság: Ca-ban szegényedés Általános javaslat: - Őszi egyenletes kijuttatás alapműveléssel való bemunkálás - Homoktalajokon tavaszi kijuttatás - Klorid-érzékeny növényeknél K 2 SO 4, KNO 3 vagy őszi kijuttatás! - Tartalékoló trágyázás ellátottság növelésére (Agyagásványok telítése, kedvező visszaalakulása szmektitek +K illitesedés!) 2 3 évre előre történő adagolás Melioratív K adag : kg K 2 O/ha

33 Összetett műtrágyák alkalmazása Felhasználás: - Agrokémiai - Agronómiai szempontok - Ökonómiai - Növény specifikus igénye - Technikai-műszaki adottságok Általános javaslat: Tápanyag-arányok figyelembevétele! N:P:K Kiegészítés: egyedi műtrágyákkal Keverés feltételeit figyelembe kell venni! (Bulk-blending) Előny: kedvezőbb tápanyagfelvételi lehetőség a növények számára Korszerű, összetett műtrágyák alkalmazása (az adott kultúra specifikus igényei szerinti tápelem-arányokat tartalmazó műtrágya (pl. kalászosok, cukorrépa, szőlő stb.) vagy igény szerinti összetételben műtrágya-családok

34 Folyékony műtrágyák alkalmazása Rendszerint alaptrágyaként Felhasználás: kb. 50 km-es körzetben gazdaságos Szempontok: előnyösebb mozgatás előnyösebb kijuttatás kombinálhatóság: - növényvédelmi - agrotechnikai egyenletesebb kijuttatás Több lehetőség az igény szerinti tápelem-arány beállítására.

35 A NITROGÉN MŰTRÁGYÁK ÉS A TALAJ KÖLCSÖNHATÁSA 1. Ca al jól ellátott talajokon Ca 2+ Ca 2+ talaj H + Ca NH 4 NO 3 talaj NH Ca(NO 3 ) 2 vagy HNO 3 NH 4 + lemosódás 2. Ca-al kevésbé jól ellátott talajokon, H + túlsúlynál H + Ca 2+ TALAJ Ca 2+ + (NH 4 ) 2 SO + 4 TALAJ NH 4 + H 2 SO 4 VAGY CaSO 4 H + + NH 4

36 3. A karbamid és a talaj kölcsönhatása CO(NH 2 ) 2 H 2 O 2 NH 3 CO 2 + NH3 + UREÁZ CO2 CO2 2 NH 3 + CO 2 + H 2 O ENZIM (NH 4 ) 2 CO 3 CO2 CO2 (NH 4 ) 2 CO 3 + H 2 O NH 4 HCO 3 + NH 4 OH CO2 CO2 (LOKÁLIS LÚGOSÍTÁS) nitrifikáló (NH 4 ) 2 CO O 2 2 HNO H 2 O + CO 2 baktériumok Ca-al jól ellátott talajokon 2 HNO 3 CaCO 3 + Ca(NO 3 ) 2 + H 2 O CO 2 + CO2 CO2 CO2

37 A FOSZFOR MŰTRÁGYÁK ÉS A TALAJ KÖLCSÖNHATÁSA A műtrágya lekötődése immobilizáció 1. SEMLEGES ph-jú TALAJOKON Ca(H 2 PO 4 ) 2 + Ca(HCO 3 ) 2 2 CaHPO 4 * H 2 O + CO 2

38 2. LÚGOS ph-jú TALAJOKON Ca(H 2 PO 4 ) 2 + 2Ca(HCO 3 ) 2 Ca 3 (PO 4 ) 2 *4H 2 O + 4 CO 2 Ca 2+ Ca 2+ Ca 2+ Ca(H 2 PO 4 ) 2 CaHPO 4 Ca 3 (PO 4 ) 2 APATIT F, Cl, OH Ca 2+ Ca 2+ TALAJ Ca 2+ + Ca(H 2 PO 4 ) 2 TALAJ H + H CaHPO 4 Ca 2+ H + TALAJ Ca 2+ + CaHPO 4 TALAJ H + H + + Ca 3 (PO 4 ) 2

39 3. SAVANYÚ TALAJOKON Ca(H 2 PO 4 ) Al(OH) 3 2 AlPO 4 + Ca(OH) H 2 O Ca(H 2 PO 4 ) 2 + Fe(OH)3 FePO 4 + CaHPO H 2 O JÓL OLDÓDÓ P VEGYÜLETEK TALAJ EGYRE KEVÉSBÉ OLDÓDÓ P VEGYÜLETEK SAVANYODÁS OLDHATATLAN P VEGYÜLETEK IMMOBILIZÁCIÓ

40 IMMOBILIZÁCIÓ EGYENSÚLYI MOBILIZÁCIÓ FOLYAMAT A mobilizációt elősegítő folyamatok A ) BAKTÉRIUMOK NITRIFIKÁCIÓ 2 HNO 3 TEVÉKENYSÉGE HNO 3 Ca 3 (PO 4 ) 2 Ca(H 2 PO 4 ) 2 + Ca(NO 3 ) 2 LEMOSÓDÁS, KILÚGOZÓDÁS

41 B ) TIOBAKTÉRIUMOK 2 H 2 SO 4 H2SO4 Ca 3 (PO 4 ) 2 CaHPO 4 + CaSO 4 H 2 SO 4 2 CaHPO 4 Ca(H 2 PO 4 ) 2 + CaSO 4 C ) CELLULÓZBONTÓ BAKTÉRIUMOK 2 H 2 CO 3 H 2 CO 3 Ca 3 (PO 4 ) 2 2 CaHPO 4 + Ca(HCO 3 ) 2 + CaCO 3 H 2 CO 3 2 CaHPO 4 Ca(H 2 PO 4 ) 2 + Ca(HCO 3 ) 2 + CaCO 3

42 A KÁLIUM MŰTRÁGYÁK ÉS A TALAJ KÖLCSÖNHATÁSA Ca 2+ Ca 2+ TALAJ Ca KCl TALAJ K + K + + CaCl 2 LEMOSÓDÁS, KILÚGZÁSI SAVASSÁG H + TALAJ H + Ca 2+ K + + K 2 SO 4 TALAJ Ca 2+ + H 2 SO 4 K + H + Ca 2+ TALAJ H + Ca 2+ + KNO 3 + HNO 3 TALAJ K + K +

43 A K műtrágyák talajsavanyító hatása számos kísérlet eredménye szerint erősebb, mint a N vagy P műtrágyáké, ezért a meszezésről gondoskodni kell!