2008. évi XLVI. törvény

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletér l Az Országgy lés felismerve, hogy az emberek biztonságos élelmiszerrel történ ellátásához a teljes élelmiszerlánc egységes és folyamatos hatósági felügyelete szükséges, az Európai Unió szabályozásával összhangban a következ törvényt alkotja: Egészen a közelmúltig a világ országaiban az élelmiszerek ellen rzése, illetve nyomon követhet ségének biztosítása az élelmiszer-el állítók, illetve forgalmazók ellen rzésében merült ki. Az EU tagállamaiban különösen nagy hangsúlyt kapott az áruk szabad áramlása elv biztosítása mellett a fogyasztók védelme; azonban ezen fogalom alatt nem a klasszikus, hazánkban fogyasztóvédelem -ként emlegetett tevékenység (a fogyasztó gazdasági érdekeinek védelme) eredményét értik, hanem annak biztosítását, hogy például az élelmiszerek esetében a fogyasztóhoz biztonságos, az el állító által garantált összetétel élelmiszer kerülhessen. Ennek megvalósításához nem elégséges csupán az el állítás és forgalmazás területén vizsgálni a higiéniai és min ségi követelmények betartását, megfelel ismeretekkel kell rendelkezni az el állítás el tti és a forgalmazás utáni tevékenységekr l, nyomon kell követni az alapanyagok útját a szántóföldt l az asztalig a teljes élelmiszer-láncban. Az élelmiszerlánc ellen rzése A teljes élelmiszerlánc felügyelete a szükséges garanciák biztosításának igénye miatt már nem oldható meg hatékonyan a korábbi, sz k szakterületeket felügyel elkülönült hatóságokkal (állat-, növény-, közegészségügy), a teljes nyomon követhet séghez egységes, a lánc minél nagyobb részét megfelel en képzett szakemberekkel lefedni képes hatósági szervezet szükséges. A Kormány felismerve ezt az igényt, nemzetközi mércével mérve is élen járva, egységes élelmiszerbiztonsági szerv létrehozására adott utasítást az agrárpolitikáért felel s miniszter felügyelete alatt. A Mez gazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) 2007. október 1-jét l Igazgatóságai útján a talajtól az el állításon és forgalmazáson át a vendéglátás egy részéig látja el ellen rzési feladatait. Feketegazdaság az élelmiszerláncban Az Európai Unió élelmiszerjogának alapelve, hogy a biztonságos és egészséges élelmiszer szabad mozgása biztosított legyen a bels piacon. Ez nagymértékben hozzájárul az állampolgárok egészségéhez és jó közérzetéhez, valamint szociális és gazdasági érdekeihez. A jogalkotó az élelmiszerjog els dleges betartásának felel sségét az élelmiszeripari vállalkozóra telepítette. Az élelmiszeripari vállalkozónak az egy lépés vissza, egy lépés el re elven m köd nyomon követhet ségi rendszerrel kell rendelkeznie. A tagállamok felügyelik és ellen rzik azt, hogy a vállalkozók a termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában, vagyis a szántóföldt l az asztalig elvnek megfelel en eleget tesznek a követelményeknek, és tevékenységük nem sérti a versenyszabályokat. A nem engedélyezett tevékenységgel a vállalkozók: - veszélyeztetik a fogyasztók egészségét; - sértik a fogyasztók gazdasági érdekeit; - jelent s járványügyi kockázatot jelentenek; - versenyel nybe kerülnek a szabályosan m köd vállalkozásokkal szemben; - eltitkolt jövedelemre tesznek szert; - adó- és járulékfizetés nélkül tevékenykednek. Az élelmiszerlánc ellen rzése és a feketegazdaság visszaszorítása Az illegális tevékenységek elleni küzdelemben - különösen az agrárszektor területén - az élelmiszerbiztonsági szerv sajátos lehet séggel bír alaptevékenységéb l kifolyóan. Egyrészt nyomozati jogköre nem révén, más hatóságok jogsegélyére és közrem ködésére van utalva a felderítések során, másrészt - társszerveit l eltér en egyedülállóan - az élelmiszerbiztonság szempontjából fontos nyomon követhet ség biztosítása révén nem csak pontszer, célzott ellen rzéseket végez, hanem folyamatában felügyeli a lánc egészét. Ebb l következ en önállóan képes az illegális el állító, forgalmazó, hamisító tevékenységek visszaszorítására, a társhatóságokkal együttm ködve az ezekb l a tevékenységekb l származó jövedelmek felderítéséhez pedig hatékony segítséget jelent. Mindezt oly módon, hogy közvetlenül a legális tevékenységet

végz el állítók, forgalmazók, illetve végs soron az állampolgárok (fogyasztók) jól kommunikálható érdekeit is szolgálja, alaptevékenységének alapvet állampolgári igényb l fakadó társadalmi elfogadottsága révén. A hatékonyabb ellen rzés az élelmiszerláncban együtt jár a feketegazdaság visszaszorulásával. A Kormány a szántóföldt l az asztalig elv szerint figyelembe vette, hogy a talajvédelem, növényegészségügy, növényvédelem, takarmányozás, állat-egészségügy, állatgyógyászat, élelmiszer-biztonság, élelmiszer-min ség alapvet kérdései nem választhatók szét egymástól. Az egy kézben lév direkt irányítás (egyenes utasítási lánc) biztosítja, hogy az élelmiszerlánc bármely pontján jelentkez probléma esetén az ellen rz hatóság hatékonyan és gyorsan reagálni tud, és az eredményes intézkedést nem akadályozza más hatóság megkereséséb l származó esetleges id veszteség. A szervezeti átalakítás lehet vé teszi, hogy a felmerül élelmiszerbiztonsági veszély el zményeit és következményeit az ellen rz hatóság végig tudja követni a teljes élelmiszerláncon. Az élelmiszerlánc-felügyeleti törvény megalkotásának alapja, hogy szükségessé vált az élelmiszerláncfelügyeletet érint szakmai jogszabályok egységes szemlélettel történ áttekintése annak kapcsán, hogy az élelmiszerláncot érint szabályok egységes jogi környezetben jelenjenek meg, segítve a fogyasztókat és élelmiszer-vállalkozókat az élelmiszer szabályozás jobb áttekinthet ségében. A Kormány döntött továbbá arról is, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti törvénynek összességében három kiemelt szabályozási célt kell teljesítenie, ezek a következ k: - meg kell er síteni az élelmiszer-biztonsági ellen rzés és szankcionálás eszköztárát, - a hatósági jogköröket egységesen a teljes élelmiszerlánc tekintetében eljáró élelmiszer-biztonsági hatóságra kell telepíteni, valamint - meg kell határozni az élelmiszer-biztonsági célból nyilvánosságra hozható és kötelez en nyilvánosságra hozandó adatok körét. A törvény megvalósítja, hogy a teljes élelmiszerláncot átfogó ellen rz szervezet hatásköre, feladatai, eljárásrendje egy törvényben, egységesen legyen szabályozva. A törvény egységesíti a szankcionálás és bírságok alkalmazásának eljárásrendjét is. Az élelmiszerláncot korábban szabályozó négy törvény (a növényvédelemr l szóló 2000. évi XXXV. törvény, a takarmányok el állításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény, az élelmiszerekr l szóló 2003. évi LXXXII. törvény, az állat-egészségügyr l szóló 2005. évi CLXXVI. törvény) helyett egy egységes jogszabály szabályozza majd a teljes területet, egységes szemlélettel. A korábbi, mintegy 32 000 szavas szabályozás a felére csökken, egységes szerkezetben, egységes eljárásrendben foglalva össze az el írásokat. Átláthatóbbá, egyszer bbé válik mind a jogalkalmazó, mind az el állító számára, és a fogyasztó is könnyebben tájékozódik majd az alapvet el írások között. A részletes szabályok alacsonyabb rend jogszabályokban kerülnek, így rugalmasabban kezelhet vé válnak, és az újabb közösségi, vagy az újonnan felmerül problémák kezelését szolgáló el írásokat gyorsabban lehet átvezetni a hazai szabályozásba. A teljes élelmiszerláncra kiterjed egységes hatósági környezet önmagában könnyíti a lánc résztvev inek mindennapjait, hatósági ügyeik intézését. Az egyablakos ügyintézéssel a vállalkozók engedélyezési ügyei ugyanolyan mértékben egyszer södnek, mint a fogyasztók panaszainak kivizsgálása. A törvény egységesíti a szankcionálási gyakorlatot a figyelmeztetést l a pénzbírságon át a tevékenység megtiltásáig. A büntetések kiszabásánál figyelembe veszi a vállalkozó gazdasági erejét, a vállalkozásé mellett a személy felel sségét. A nyilvánosságra hozatali kötelezettséggel, a bírság azonnali behajthatóságával és a büntetés megfizetéséért való személyes vezet i felel sség megállapításával is er södik a hatóság eszköztára. Az élelmiszerlánc ellen rzésében felmerül élelmiszerlánc-felügyeleti események, kérdéskörök elválasztása a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmével kapcsolatos feladatoktól tisztább feladatelhatárolást tesz lehet vé, csökkenti a más hatóságokkal közös felületeket. A párhuzamosságok megszüntetésével javul az ellen rzések hatásfoka, másrészt a fogyasztók is könnyebben el tudják dönteni, mely hatóság illetékes panaszuk kivizsgálásában. A törvény kitér az élelmiszerlánc-eseményekkel kapcsolatos közérdek információk körére, illetve nyilvánosságra hozataluk módjára, egyértelm környezetet teremtve a hatóság számára. Biztosítja annak a lehet ségét, hogy a fogyasztók és vállalkozók széles körét érint esetben az országos f állatorvos a biztonságos élelmiszer-fogyasztáshoz szükséges ismereteket közérdek közleményben azonnal megjelentethesse, így az információátadás mellett a hatósági intézkedések sebessége is felgyorsul. Az egységes, átfogó adatbázis rendszer üzemeltetésével a termék útja végigkövethet az alapanyagel állítástól (növénytermesztés, állattartás) a bolt polcáig, illetve az étterem konyhájáig.

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. A törvény célja az élelmiszerlánc szerepl ire vonatkozó követelmények megfogalmazásával és egységes hatósági felügyeletének megteremtésével a) a végs fogyasztók egészségének, a fogyasztók és az élelmiszer-vállalkozások érdekeinek védelme, valamint a biztonságos, illetve a megfelel min ség élelmiszer el állításához, továbbá az élelmiszerek nemzetközi kereskedelméhez szükséges garanciák biztosítása; b) az élelmiszerláncban a lehetséges kockázati tényez k számának csökkentése érdekében - figyelemmel a lakosság egészséges és biztonságos élelmiszerrel való ellátására - a helyi, illetve regionális kistermel i élelmiszerel állítás és értékesítés el segítése; c) az állatok egészségének meg rzése, az emberek egészségét is veszélyeztet, valamint nagy gazdasági kárt okozó járványos állatbetegségek megel zésének és leküzdésének biztosítása, az él állatok és állati eredet termékek nemzetközi kereskedelmének biztosításához szükséges garanciák elérése, továbbá az állatgyógyászati termékek biztonságos el állításának, kereskedelmének, felhasználásának biztosítása; d) a növények, növényi termékek megóvása a károsító szervezetekt l, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megel zése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségét, a környezet és a természet védelmét szolgáló intézkedések els bbségének biztosításával, valamint a növényvédelemmel összefügg biztonsági szabályok betartásával; e) az emberi fogyasztásra kerül, valamint az élelmiszerek alapanyagául szolgáló, továbbá a takarmányozásra szánt növények szennyezésekt l mentes term földön történ termesztésének elérése; f) az állatok, közvetve az ember egészségét nem veszélyeztet, biztonságos és megfelel min ség takarmány felhasználása révén a takarmányfelhasználók érdekeinek, a végs fogyasztók biztonságának védelme, a környezetvédelmi szempontok érvényre jutásának el segítése. Egészen a közelmúltig a világ országaiban az élelmiszerek ellen rzése, illetve nyomon követhet ségének biztosítása az élelmiszer-el állítók, illetve forgalmazók ellen rzésében merült ki. Az Európai Unió tagállamaiban különösen nagy hangsúlyt kapott az áruk szabad áramlása elv biztosítása mellett a fogyasztók védelme; azonban ezen fogalom alatt nem a klasszikus, hazánkban fogyasztóvédelem -ként emlegetett tevékenység (a fogyasztó gazdasági érdekeinek védelme) eredményét értik, hanem annak biztosítását, hogy például az élelmiszerek esetében a fogyasztóhoz biztonságos, az el állító által garantált összetétel élelmiszer kerülhessen. Ennek megvalósításához nem elégséges csupán az el állítás és forgalmazás területén vizsgálni a higiéniai és min ségi követelmények betartását, megfelel ismeretekkel kell rendelkezni az el állítás el tti és a forgalmazás utáni tevékenységekr l, nyomon kell követni az alapanyagok útját a szántóföldt l az asztalig a teljes élelmiszer-láncban. Az élelmiszer-biztonság ily módon alakult át élelmiszerlánc-felügyeletté. A Kormány felismerve ezt az igényt, nemzetközi mércével mérve is élen járva, egységes élelmiszerláncfelügyeleti törvény létrehozására adott utasítást az agrárpolitikáért felel s miniszter el terjesztésében. A törvény ezen szakasza a korábbi, ezen területeket szabályozó törvények preambulumaiból tartalmazza felsorolásszer en azokat a garanciális igényeket az élelmiszerlánc teljes területét átfogóan, melyek biztosításához -a közösségi joggal összhangban - tartalmazza a törvényi kereteket. A törvény hatálya és alkalmazási köre 2. (1) E törvény hatálya kiterjed mindazon természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkez gazdálkodó szervezetre, aki (amely) az élelmiszerlánc szerepl je. (2) A törvény alkalmazási köre kiterjed a) az élelmiszer termelésére, el állítására, szállítására, tárolására és forgalomba hozatalára; b) a vadon él növény begy jtésére, a kifogott hal és az elejtett vad szállítására és felhasználására; c) az élelmiszerrel érintkezésbe kerül termék, csomagolóanyag, eszköz, gép el állítására és forgalomba hozatalára; d) az élelmiszer-, takarmány és él állat-szállító járm vekre, azok fert tlenítésére; e) az állat tartására, forgalomba hozatalára, szállítására, levágására, leölésére, gyógykezelésére, egészségi állapotának vizsgálatára;

f) az engedélyköteles termék, állatgyógyászati termék, külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettség mellett forgalomba hozható élelmiszer importálására, el állítására, kiszerelésére, forgalomba hozatalára, tárolására, szállítására, felhasználására, valamint az ezekkel összefüggésben történ szaktanácsadásra; g) az él állat, növény, ezek szaporítóanyagának, állati vagy növényi terméknek, takarmánynak az ország területére történ behozatalára, az ország területér l történ kivitelére, valamint az ország területén - a leszállás nélküli légi forgalom kivételével - történ átvitelére; h) a term föld, erd - és egyéb növényi vegetáció számára alkalmas terület, vagy olyan dolog (eszköz, berendezés) birtoklására, használatára, amelyben növény fenntartható, továbbá az ezeken történ növénytermesztésre, növény, növényi termék hasznosítására (beleértve a legeltetést is), feldolgozására, forgalomba hozatalára, tárolására, szállítására és felhasználására; i) a növényi, valamint állati eredet melléktermék birtoklására, gy jtésére, tárolására, ártalmatlanítására, szállítására, kezelésére és forgalomba hozatalára; j) a laboratóriumok tevékenységére, valamint az állatbetegségeket, illetve az élelmiszer-fert zéseket okozó kórokozókkal folytatott egyes tevékenységekre; k) a növényvédelmi gép, növényvéd szer kijuttatására szolgáló szóróberendezés (a továbbiakban együtt: növényvédelmi gép) forgalomba hozatalára és üzemeltetésére; l) az állatok etetésére szánt takarmány el állítására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására; m) az élelmiszerlánc-eseményekkel összefügg tájékoztatásra. (3) Nem terjed ki a törvény alkalmazási köre az élelmiszerek magánháztartásban, kizárólag saját fogyasztásra történ el állítására, valamint - takarmányhigiéniai szempontból - a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005. január 12-i 183/2005/EK rendelete 2. cikke (2) bekezdésének a)-d) pontjában szabályozott tevékenységekre. A törvény alkalmazási köre - a saját fogyasztásra, magánháztartásban történ el állítás kivételével - a Magyarországon el állított (beleértve az exportra készültet is), valamint forgalomba hozott (beleértve az importból származót is) élelmiszerekre, takarmányokra, illetve ezek termelésére, el állítására, forgalmazására biztonsági, valamint min ségi szempontból bármilyen hatással lev (vagy annak lehet ségével bíró) körülményekre, az állat-, illetve növény-egészségügyi kérdésekre, továbbá az élelmiszerlánc felügyeletével kapcsolatos hatósági eljárásokra és tájékoztatásokra terjed ki. A törvény - az Európai Unió rendszeréhez igazodva, valamint a hatályos speciális, külön törvényi szabályozás megléte miatt - nem tartalmaz részletes szabályokat az egyébként az élelmiszerlánchoz tartozó, term föld védelmének nem talajvédelemmel kapcsolatos területeire, a borra, valamint dohánytermékekre vonatkozóan. Értelmez rendelkezések 3. E törvény alkalmazásában a mellékletben szerepl kifejezések alatt az ott meghatározott fogalmakat kell érteni. A törvényben el forduló fogalmak egy része közösségi rendeletekben meghatározásra került. Csatlakozásunkat követ en ezen fogalmak újradefiniálására nem, csak a közösségi rendeletek adott el írásaira való hivatkozásra van lehet ség. A felölelt terület nagyságára, valamint az ezzel kapcsolatos fogalmak nagy számára tekintettel a fogalmak pontos jogszabályhelyével történ meghivatkozása jelent s mértékben megnövelte a fogalommagyarázat méretét, ezért az a törvény végén került beszerkesztésre. Ahol nincs az Európai Unióban definíció, ott a törvény más, széleskör en ismert nemzetközi szervezetek meghatározásait használja. Tekintettel arra, hogy a közösségi élelmiszer-, illetve takarmányjog alapdefiníciói rendeleti szint ek, míg a növényvédelemmel kapcsolatos el írások jelenleg irányelvekben találhatóak, a törvény fogalmai között a súlyához képest lényegesen több növényekkel kapcsolatos definíció szerepel. Az ilyen fogalmak meghatározásánál a hatályos törvényi megfogalmazásokat veszi át a törvény. Az élelmiszer, és takarmány vállalkozás (vállalkozó) közösségi jogból származó fogalmak, ezek alkalmazása elengedhetetlen még akkor is, ha a nem szerencsés hivatalos fordítás ipari jelz vel illeti, bár valójában nem feltétlenül takar ipari méreteket, mint ahogy az eredeti angol fogalmak sem: food/feed business operator. A felhasználó fogalmába a végs fogyasztó mellett (aki az élelmiszert elfogyasztja) a törvény beleérti azt az élelmiszer-vállalkozót is, aki egy élelmiszert egy újabb élelmiszer készítéséhez felhasznál (pl. a lisztb l kenyeret készít péket). Az élelmiszerláncban biztonsági szempontból betöltött azonos szerepük és hasonló kötelezettségeik miatt a földterülettel rendelkez ket (valamint az azt használókat) egységesen termel ként definiálja a törvény, csak azokban az esetekben sz kíti le ezt a kört a föld használójára, ahol kifejezetten szükséges, például a parlagf elleni védekezés szabályainál. Tekintettel arra, hogy az élelmiszerlánc egységes jogi környezetben történ szabályozása a nemzetközi jogban is újdonság, az ezzel kapcsolatos fogalmi rendszerek (élelmiszerlánc, élelmiszerlánc-felügyelet) kialakítása során a nemzetközi élelmiszerjog alkalmazásakor általánosan használt - de nem definiált - meghatározásoknak a hatályos törvényekben szerepl fogalmakkal történ összevetéséb l indult ki az el terjeszt.

Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete 4. Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed a) a term föld védelmét szolgáló, a term földr l szóló törvényben, valamint a term föld védelmér l szóló törvényben nem szabályozott, élelmiszer-biztonsággal összefügg tevékenységekre; b) a növényvéd szerek és termésnövel anyagok forgalombahozatalára, tárolására és felhasználására; c) a növények termesztésére, a növények, növényi termékek és egyéb anyagok hasznosítására, feldolgozására, tárolására, szállítására és forgalomba hozatalára; d) a növényvédelmi gépek forgalomba hozatalára és m ködtetésére; e) a zöldség és gyümölcs termesztésére, tárolására és forgalomba hozatalára; f) a takarmányok el állítására, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására; g) az állatok tartásának, szaporításának, tenyésztésének, szállításának és forgalomba hozatalának állategészségügyi vonatkozásaira; h) az állatok állat-egészségügyi ellátására és felügyeletére; i) az élelmiszer-termelés, -el állítás, -feldolgozás, -tárolás, -szállítás és -forgalomba hozatal minden szakaszára; j) az állatgyógyászati termékek el állítására, kereskedelmére, és felhasználására; k) a növényi és állati eredet melléktermékek gy jtésére, kezelésére, tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára, felhasználására; l) az ökológiai termeléssel kapcsolatos felügyeleti feladatok ellátására. Tekintettel arra, hogy az élelmiszerlánc-felügyelet egységes jogi környezetben történ szabályozásának sem a hazai, sem a nemzetközi jogi szabályozásban nincsenek hagyományai, csupán elérend szemléleti célkit zésként említik, szükséges a fogalmi meghatározáson túl részletesen összefoglalni azon területeket, melyeket magába olvaszt. A fogalommal általánosan társított term földt l az asztalig (from farm to table) szlogen miatt ehelyütt azon területeket is meg kell jeleníteni, amelyek egyéb speciális szabályozás miatt (föld, bor) a külön törvényi keret fenntartását indokolttá tették. Alapvet rendelkezések 5. (1) Élelmiszerként, illetve takarmányozási célra használt növény termesztése nem folytatható az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációban toxikus anyagot tartalmazó term földön. (2) Az integrált növényvédelem gyakorlatának betartása, az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmének szigorú figyelembevétele és a technológiai el írások betartása mellett a növényvédelmi tevékenység célja a) a növények egészségének és a növényi termékek min ségének meg rzése aa) megel z intézkedésekkel, ab) a károsítók behurcolásának vagy elterjedésének megakadályozásával, ac) a károsítók elleni hatékony védekezéssel; b) az olyan veszélyek elhárítása, amelyek a növényvéd szerek alkalmazása, tárolása és az azokkal való egyéb tevékenység miatt léphetnek fel; c) a növények, illetve a növényi eredet élelmiszer közvetlenül emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-el állításra alkalmassá tétele. (3) A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és id ben okszer módon és eszközzel kell végezni. Ennek során tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelent szervezetek pusztítása, életterük rombolása, elterjedésük növényvédelmi eszközökkel való akadályozása. A növényvédelmi szempontból hasznos él szervezetek (beleértve a méheket is) minden fejl dési alakját védeni kell. (4) Tilos forgalomba hozni olyan növényt, növényi terméket, amely a megengedett határértéknél magasabb növényvéd szer-maradékot vagy toxikus vegyi anyagot tartalmaz. (5) Növények termesztése során növénytáplálási, illetve talajvédelmi céllal csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértéket meg nem haladó szennyez anyag-tartalmú termésnövel anyag használható fel. (6) Engedélyköteles terméket Magyarországon csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által kiadott engedély alapján, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint lehet forgalomba hozni és felhasználni. (7) A növényvédelmi gépeket az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint típusmin sítés alá kell vetni forgalomba hozatalukat megel z en, továbbá a használatuk során kétévente id szaki felülvizsgálatnak kell alávetni. 6. (1) Állatot tartani csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban el írtaknak megfelel helyen és módon szabad. Az állati eredet élelmiszer el állítása céljából az állattartáshoz olyan, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti állattartó helyet kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési és állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehet vé teszi az állatok egészségének megóvását, valamint azt, hogy az így nyert állati eredet élelmiszer emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-el állításra alkalmas legyen.

(2) Az állatok tartása nem veszélyeztetheti az emberek és állatok egészségét, jólétét, nem károsíthatja a környezetet. (3) Az állat itatására csak az állat és közvetve az ember egészségét nem veszélyeztet min ség vizet szabad felhasználni. (4) E törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglalt kivételekkel tilos az állat tartása során - különösen az állat szaporodási vagy termelési eredményeinek növelésére - hormontartalmú, -hatású vagy más olyan anyagot felhasználni, amely az ember vagy az állat egészségére káros. (5) Állat tartását csak állat-egészségügyi, közegészségügyi, állatjóléti, környezetvédelmi, illetve természetvédelmi indokkal lehet korlátozni. 7. A takarmány el állítása, forgalomba hozatala és felhasználása során a takarmány a) az állat termel képességét károsan nem befolyásolhatja, közvetlenül az állat vagy közvetve az ember egészségét nem veszélyeztetheti, illetve károsíthatja; b) e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tiltott anyagot, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mennyiségnél nagyobb mértékben nemkívánatos anyagot nem tartalmazhat; c) min ségét, illetve az állat termel képességét károsan befolyásoló, valamint a takarmány nem megfelel min ségét elfed technológia vagy anyag nem alkalmazható. 8. (1) Élelmiszer-vállalkozás csak olyan helyen és módon létesíthet, amely esetében biztosított, hogy az élelmiszer az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-min ségi el írásoknak, valamint a környezet és az állatok védelmére vonatkozó külön jogszabályok szerinti követelményeknek megfelel. Az élelmiszer-vállalkozás m ködéséhez az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti élelmiszer-ipari szakképesítés megléte szükséges. (2) Hatósági eljárás során az élelmiszernek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban foglaltak szerinti emberi fogyasztásra való alkalmasságára vonatkozó hatósági döntést csak az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hozhat. 8/A. (1) Vadon termett gombát étkezési céllal forgalomba hozni vagy feldolgozni csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerinti gombaszakellen ri min sítést követ en lehet. (2) Az (1) bekezdés szerinti gombaszakellen ri tevékenységet üzletszer gazdasági tevékenység keretében az a személy végezheti, aki rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (3) Aki az (1) bekezdés szerinti gombaszakellen ri tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelent természetes személyazonosító adatait. 8/B. (1) Ionizáló energiával kezelt élelmiszert a Magyar Köztársaság területén els alkalommal forgalomba hozni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével lehet. (2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni az Európai Unió valamely tagállamában (a továbbiakban: tagállam) vagy az Európai Gazdasági térség valamely szerz d államában jogszer en forgalomba hozott termékre. (3) Élelmiszernek ionizáló energiával történ kezelését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével rendelkez élelmiszer-vállalkozás végezheti. 9. Él állatot, növényt vagy ezek szaporítóanyagát, állati eredet vagy növényi terméket harmadik országból az ország területére behozni, onnan kiszállítani - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott feltételekkel és kivételekkel - csak állat-egészségügyi, illetve növény-egészségügyi határállomáson keresztül lehet. Tájékoztatási szabályok 10. (1) Az élelmiszer csak akkor hozható forgalomba, ha jelölése magyar nyelven, közérthet en, egyértelm en, jól olvashatóan tartalmazza az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott információkat az ott meghatározottak szerint (a továbbiakban: élelmiszer-jelölési el írások). (2) Az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer, továbbá az élelmiszerek megjelenítése (formája vagy alakja, csomagolása, bemutatásának módja, kellékei) nem tévesztheti meg a végs fogyasztót a) az élelmiszer tulajdonságai - így különösen az élelmiszer természete, azonossága, jellemz i, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási helye vagy eredete, illetve el állítási vagy termelési módja - tekintetében, b) azáltal, hogy az élelmiszernek olyan hatást vagy tulajdonságot tulajdonít, amelyekkel az valójában nem rendelkezik, c) annak állításával vagy olyan benyomás keltésével, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik. (3) Az élelmiszer-jelölés és az alkalmazott jelölési módszer - ha jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktus eltér en nem rendelkezik - nem tulajdoníthat az élelmiszernek betegség megel zésére, gyógyítására vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti ezen tulajdonságok meglétének benyomását. (4) A (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit megfelel en alkalmazni kell az élelmiszerekre vonatkozó reklámra.

(5) A (2)-(4) bekezdés rendelkezései a fogyasztóvédelemr l szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. A termékekr l a felhasználók a termékek jelölésén keresztül tájékozódnak els sorban. Az (1) bekezdés azokról a jelölésekr l rendelkezik, amelyek feltüntetése az élelmiszeren, illetve azzal kapcsolatban minden esetben kötelez. Az e jelölési szabályokon túl - összhangban a vonatkozó közösségi jogi követelményekkel (2000/13/EK irányelv) - szükséges külön rendelkezni arról, hogy az alkalmazott jelölés, illetve az élelmiszer megjelenítése nem tévesztheti meg a végs fogyasztót. Az élelmiszerek esetében ezen - az Országgy lésben e törvénnyel párhuzamosan tárgyalt, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben foglalt általános tilalmakhoz képest valamelyest (alapvet en a mögötte fekv uniós jogi el írások folytán) speciális rendelkezéseket - e törvényben indokolt elhelyezni. Erre tekintettel biztosítandó, hogy a lényegében mégis ugyanazt a tárgykört szabályozó két szabályrendszer alapján ugyanaz a hatóság járjon el, a 25. megfelel rendelkezése biztosítja a fogyasztóvédelmi hatóság számára, hogy az élelmiszerek esetében a megtévesztés tilalmának megsértése esetén eljárhasson a vonatkozó külön törvény szabályai szerint. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatáskörével való átfedések csökkentésére a 25. szerinti kölcsönös értesítési kötelezettség biztosítja a kett s eljárás elkerülését oly módon, hogy ellen rizetlen terület nem marad. Az érintett rendelkezéseinek fogyasztóvédelmi rendelkezések -ként való deklarálására azért van szükség, mert a fogyasztóvédelemr l szóló 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelmi hatóság eljárását (hatáskörét és a jogkövetkezmények alkalmazását) a fogyasztóvédelmi rendelkezések -hez kapcsolja. Ezért az Fgytv.-t l eltér jogszabályokban ilyenként nevesíteni kell azokat a rendelkezéseket, amelyek tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása indokolt. 10/A. Az ökológiai termelésre utaló kifejezéssel csak olyan élelmiszer vagy takarmány hozható forgalomba, amely rendelkezik a termelési módszereknek az ökológiai termelésr l és az ökológiai termékek címkézésér l és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezésér l szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Öko EK rendelet) szerinti tanúsítvánnyal, és megfelel az e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott feltételeknek. 11. Takarmány csak akkor hozható forgalomba, ha csomagolóeszközén, címkéjén, illetve ömlesztve vagy tartályban való szállítás esetén a kísér okmányon, jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul - a Magyarországon forgalomba hozatalra kerül takarmányok esetén magyar nyelven is - feltüntetésre kerülnek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott információk az ott meghatározottak szerint (a továbbiakban: takarmányjelölési el írások). Az európai takarmányjog az élelmiszerjoghoz nagyon hasonló szabályokat állapít meg az élelmiszerláncba bekerül gazdasági haszonállatok takarmányaira vonatkozóan. Ezt az irányt er síti a takarmányokra is az élelmiszerek vonatkozásában az el z szakaszban megállapított kötelez tájékoztatási alap szabályok takarmányokra való kiterjesztése. A takarmány min sége, illetve biztonságossága kihathat az állati eredet élelmiszerekre, azon keresztül pedig a fogyasztók egészségére is. 12. (1) Növényvéd szer csak akkor hozható forgalomba, ha, a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon, attól elválaszthatatlanul rögzített eszközön magyar nyelven feltüntetésre kerülnek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott információk az ott meghatározottak szerint. (2) A növényvéd szer (1) bekezdés szerinti jelölése nem tartalmazhat olyan kifejezést vagy megjelölést, amely a termék veszélyességének nem megfelel értékelését eredményezheti, így különösen nem utalhat a termék ártalmatlanságára vagy veszélytelenségére. A reklámozásra vonatkozó különös szabályok 13. (1) A növényvéd szer reklámjának tartalmaznia kell a reklámozott termék emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt veszélyének egyértelm megjelölését. Mérsékelt környezeti veszélyességre kizárólag az ökológiai termesztésben engedélyezett vagy az integrált, környezetkímél növényvédelemben alkalmazhatónak besorolt készítmény vonatkozásában lehet utalni. (2) A növényvéd szer reklámjának összhangban kell lennie az engedély tartalmával. A tájékoztatás speciális formája a reklám. Az ezzel kapcsolatos szabályokat a tisztességtelen kereskedelmi magatartással kapcsolatos külön jogszabályok tárgyalják, általában ennek hatósági felügyelete nem tartalmaz élelmiszerbiztonsági kérdéskört. A növényvéd szerek felhasználása azonban közvetlenül kihat az élelmiszerek, a felhasználók és a környezet biztonságosságára, így az ezzel kapcsolatos tájékoztatásra (reklámra) vonatkozó részletes szabályokat, és betartásuk hatósági felügyeletét e törvény keretei között kell el írni. Ugyanakkor e termékcsoport reklámozásának egyéb, általános kereskedelmi el írásait természetesen e törvény nem tartalmazza.

Forgalomba hozatali és felel sségi rendelkezések 14. (1) A takarmány biztonságosságáért és min ségéért a takarmány el állítója, nem hazai el állítású takarmány esetében pedig az els magyarországi forgalomba hozó - az etethet ségi, illetve a min ségmeg rzési id tartam lejártáig - felel s. (2) Az élelmiszer biztonságosságáért és min ségéért az élelmiszer el állítója, nem hazai el állítású élelmiszer esetében pedig az els magyarországi forgalomba hozó - a fogyaszthatósági, illetve a min ségmeg rzési id tartam lejártáig - felel s. (3) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható, ha a hibát az el állító által javasolt tárolási és raktározási feltételek be nem tartásával más okozta. (4) Az élelmiszer-, illetve a takarmány-vállalkozás felel s a takarmány, illetve az élelmiszer biztonságosságáért és min ségéért, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró hibát okozta, vagy az általa is felismerhet lett volna. A hibáért a magyarországi els forgalomba hozó akkor is felel s, ha azt nem okozta, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró hiba a magyarországi els forgalomba hozatalt megel z en keletkezett. (5) Az élelmiszer, illetve a takarmány e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó vonatkozó jogi aktusában el írt, az élelmiszerbiztonsági, élelmiszermin ségi, takarmánybiztonsági, illetve takarmánymin ségi el írásoknak való megfelelését igazoló okiratok hiánya esetén vélelmezni kell, hogy a forgalmazó a forgalomba hozatalt kizáró hibát felismerhette. (6) A 10. (1) bekezdése szerinti jelölésért az élelmiszer el állítója, illetve valamennyi forgalmazója felel s. (7) A 11. rendelkezéseinek betartásáért felel s a takarmány el állító vagy az a takarmány-vállalkozás, amelynek neve a jelölésen kötelez en feltüntetend adatok között szerepel, illetve a takarmány valamennyi forgalmazója. (8) A 12. rendelkezéseinek betartásáért az els magyarországi forgalomba hozó felel s. (9) A 13. rendelkezéseinek betartásáért a gazdasági reklámtevékenység alapvet feltételeir l és egyes korlátairól szóló törvényben meghatározott reklámozó felel. A közösségi élelmiszer- és takarmányjog a rendkívül hasonló követelményrendszer miatt egységes. A törvény ennek megfelel en együttesen kezeli az élelmiszeripari-, valamint takarmányipari vállalkozásokra vonatkozó el írásokat (természetesen a szakterület sajátosságainak figyelembe vételével). A jogterület az Európai Unióban határozati szinten részletesen szabályozott, így ezen szakaszokban a jelenleg is hatályos hazai eltéréseket írja le a törvény, els sorban a szankciókhoz szükséges felel sségi viszonyokat, illetve a jelentési és dokumentációs kötelezettség tekintetében. A közösségi joggyakorlatot követve az els dleges felel sséget az el állító, illetve az els hazai forgalomba hozó viseli, de bármelyik élelmiszeripari- vagy takarmányipari-vállalkozás felel ségre vonható, ha a hibát okozta, vagy nyilvánvalóan észre vehette volna. Ha hiányos dokumentáció mellett észleli a hatóság a hibát, akkor vélelmeznie kell, hogy tudott a vállalkozó a hibáról, hiszen az el írt dokumentáció hiányában nem is vehette volna át a terméket (ami önmagában is jogsértés). Az ily módon megállapított felel sségi viszonyok alapján kerülnek a szankciók - els sorban a bírságok - megállapításra. 15. (1) Az élelmiszer fogyaszthatósági vagy min ségmeg rzési id tartamának megállapítása az el állító felel ssége. (2) A fogyaszthatósági, illetve min ségmeg rzési id lejárta után az élelmiszer nem hozható forgalomba. (3) A takarmányt küls behatásoktól védetten, olyan módon (csomagolóeszközben, tartályban vagy ömlesztve) lehet forgalomba hozni, hogy az biztosítsa a takarmány állat-egészségügyi szempontból biztonságos felhasználhatóságát és a takarmány min ségének megóvását. (4) Az etethet ségi, felhasználhatósági vagy min ségmeg rzési id lejárta után a takarmány az élelmiszerláncfelügyeleti szerv engedélyével hozható forgalomba. (5) A felhasználhatósági id lejárta után a növényvéd szer az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv engedélyével hozható forgalomba. (6) Növényvéd szer csak az ember egészségét, valamint a környezet veszélyeztetését kizáró biztonságos csomagolásban hozható forgalomba. E szakasz a termékek forgalomba hozatalának és felhasználhatóságának felel sségi szabályait határozza meg a min ségmeg rzési-, fogyaszthatósági-, etethet ségi-, illetve felhasználhatósági id tartam megállapítása tekintetében, továbbá a csomagolási alapel írásokkal. Élelmiszerek vonatkozásában néhány ország gyakorlatától eltér en a lejárt min ségmeg rzési idej termékek forgalmazása, illetve a min ségmeg rzési id újra meghatározása tilos. Ezzel a törény egyrészt az átcímkézéseket kívánja megel zni, másrészt az el állítókat rákényszeríteni, hogy minél jobb min ség, tovább eltartható termékeket hozzanak forgalomba, és a valós min ségmeg rzési id megállapítására fordítsanak nagyobb figyelmet.

II. Fejezet AZ ÉLELMISZERLÁNC SZEREPL INEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A nyomon követhet ség rendszere 16. (1) Az élelmiszer-el állítás folyamatának nyomon követhet sége és - a szükséges esetekben - az élelmiszer forgalomból történ visszahívhatósága érdekében az élelmiszerlánc valamennyi szerepl jének az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott nyomon követhet ségi eljárást kell létrehoznia, és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell m ködtetnie az élelmiszerek, a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamint az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerül vagy vélhet en bekerül egyéb anyagok tekintetében. (2) Az élelmiszerlánc valamennyi szerepl je köteles az (1) bekezdés szerinti dokumentációs rendszer adatait felhívásra az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendelkezésére bocsátani az élelmiszer-biztonságot és azzal összefüggésben az állatvédelmet közvetlenül vagy közvetve befolyásoló veszélyelemzés és a nyomon követés biztosítása érdekében. A közösségi élelmiszer-, illetve takarmányjogban már megfogalmazott elvárás a vállalkozások felé, hogy lánc-szer en egy lépéssel vissza és el re nyomon lehessen követni az alapanyagok, illetve a kész termékek útját. A hazai szabályozásban eddig is megkövetelt nyilvántartások egységes rendszerbe történ foglalása az élelmiszerlánc valamennyi szerepl jénél biztosítja, hogy az élelmiszer útja elfogyasztásától az alapanyagainak el állításáig visszakövethet és ellen rizhet legyen a lánc teljes hosszában. (3) Az állatgyógyászati készítmény forgalomba hozója az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tartalmú nyilvántartást köteles vezetni, amely a személyes adatok védelmér l és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkörben tartalmazza az állatgyógyászati készítmény beszállítójának és vev jének nevét és címét. A termel, a földhasználó és a növényvéd szer-engedély jogosultjának kötelezettségei 17. (1) A termel, illetve a földhasználó köteles a) a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni; b) a zárlati károsítók okozta fert zést vagy annak gyanúját haladéktalanul az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni; c) az a) pont alá nem tartozó egyéb károsítók ellen védekezni, ha azok más, különösen a szomszédos termel k növénytermelési, növényvédelmi biztonságát vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált növénytermesztés alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét. (2) A termel, illetve a földhasználó köteles a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi, valamint a tevékenységével összefügg nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek eleget tenni; b) az állami és közérdek védekezéssel megbízott személyek munkavégzését t rni és el segíteni. (3) A termel, illetve a földhasználó tevékenysége során köteles a) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban számára el írt, a méhek védelmére vonatkozó el írásokat betartani és ezekkel kapcsolatos bejelentési és tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni; b) a term földet a talaj szennyezését okozó anyagoktól megóvni, a földhasználat során környezetkímél tápanyaggazdálkodást folytatni. (4) A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagf virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követ en ezt az állapotot a vegetációs id szak végéig folyamatosan fenntartani. (5) A növényvéd szer felhasználására és forgalomba hozatalára vonatkozó engedély jogosultja (a továbbiakban: engedélyes) évenként március 1-jéig az el z naptári évre vonatkozóan magyarországi növényvéd szer-forgalmáról jelentést köteles készíteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére. A jelentésnek tartalmaznia kell a növényvéd szer tételes megnevezését és mennyiségét, a felhasznált csomagolóeszköz mennyiségét és fajtáját. (6) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint az (5) bekezdés szerinti jelentéstételi kötelezettséget írhat el egyes termésnövel anyagokra vonatkozóan is. (7) Az engedélyezett engedélyköteles termékkel kezelt növényt, növényi terméket élelmezési és takarmányozási célra csak az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban el írt élelmezés-egészségügyi várakozási id lejártát követ en szabad betakarítani, forgalomba hozni és felhasználni, kivéve, ha az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az általa végzett vizsgálat alapján igazolta, hogy a növény, illetve növényi termék megfelel a forgalomba hozatal

követelményeinek. Harmadik országba a vizsgálatköteles szemes termények az élelmezés-egészségügyi várakozási id letelte el tt kivitel céljából feladhatók, amennyiben a célország el írásai azt lehet vé teszik. Az állattartó és az állatorvos jogai és kötelezettségei 18. (1) Az állattartó köteles a) állata rendszeres ellátásáról és felügyeletér l gondoskodni; b) e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-nyilvántartást vezetni, továbbá e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint az állatok állat-egészségügyi felügyeletét magán-állatorvossal kötött írásbeli szerz déssel biztosítani; c) az állat állat-egészségügyi felügyeletét ellátó magánállatorvost a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyér l az állattartó tevékenység megkezdését l számított öt napon belül tájékoztatni; d) az egyedi jelölésre kötelezett állatok esetében az egyedi jelölésr l az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott határid n belül és módon gondoskodni; e) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben az állatok tartását, tartási helyét, jelölését és mozgatását bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek; f) állata betegségér l vagy annak gyanújáról haladéktalanul értesíteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, illetve a magánállatorvost, a beteg, illetve betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, járványos állatbetegség esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, illetve a magánállatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait végrehajtani, az elrendelt járványügyi intézkedésben foglalt kötelezettségeket teljesíteni; g) állatának az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által elrendelt vizsgálatát, kezelését, véd oltását, elszállítását, levágatását, illetve leölését t rni, ezen feladatokat ellátó állatorvos részére segédszemélyzetr l gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének megfelel en közrem ködni; h) az állat elhullását vagy kényszervágását az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, illetve a magánállatorvosnak - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint - bejelenteni, és az állati testet vizsgálatra bemutatni; i) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak szerint a levágott állatát az élelmiszerlánc-felügyeleti szervvel, illetve a magánállatorvossal megvizsgáltatni; j) állatának az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott állat-egészségügyi vizsgálata elvégzésér l - amennyiben jogszabály másként nem rendeli - saját költségén gondoskodni. (2) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott kötelezettség vonatkozik a) az állattenyésztésre, szaporításra, vadászatra, halászatra jogosult személyre, illetve szervezet vezet jére; továbbá arra, aki b) a tulajdonos képviseletében az állattartó telepet (üzemet) vezeti; c) az állatot felügyeli; d) az állatot gondozza, ápolja, takarmányozza, rzi; e) szállításkor az állatot kíséri. (3) Az állat levágása, valamint az állat, az állati eredet termék vagy az állati eredet melléktermék szállítása alkalmával az állattartó köteles a közrem köd állatorvost a forgalomba hozatalt befolyásoló körülményekr l, így különösen az állat egészségi állapotáról, gyógykezelésér l, takarmányozásáról megfelel en tájékoztatni, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban el írt nyilvántartásokat bemutatni. (4) Az (1) bekezdés f) és h) pontjában el írt tájékoztatási, illetve bejelentési kötelezettség vonatkozik minden olyan - nem állatorvos - személyre, aki állatok gyógykezelésével, vizsgálatával, mesterséges termékenyítéssel, embrióátültetéssel, állatszállítással, állatkereskedelemmel, húsvizsgálattal, a levágott, leölt vagy elhullott állatok, illetve a bel lük vagy t lük származó termék értékesítésével, szállításával, feldolgozásával, ártalmatlanná tételével foglalkozik, vagy ezekben közrem ködik. (5) Az állattartó az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén köteles bejelenteni az állattartó hely meghatározott adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek engedélyezés, illetve nyilvántartásba vétel céljából. (6) A méhész köteles a méhállományok tartásának helyét, vándoroltatását nyilvántartásba vétel céljából az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint bejelenteni a letelepedés helye szerint illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervnél. 19. (1) Az állati eredet melléktermék - így különösen az elhullott állat tetemének - tulajdonosa saját költségén köteles annak elszállításáról, ártalmatlanná tételér l az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban el írt módon gondoskodni, az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet - annak felhívására - az állati eredet melléktermék ártalmatlanná tételének jogszabályban meghatározott módon történ végrehajtásáról e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint tájékoztatni. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség

a) ha az állati eredet melléktermék tulajdonosa ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik, az állati eredet melléktermék fellelési helye szerint illetékes települési (f városban kerületi) önkormányzatot, b) közterületen a települési (f városban kerületi) önkormányzatot, c) közúton a közút kezel jét terheli. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a tulajdonos a felmerült költségeket köteles az önkormányzatnak, illetve a közút kezel jének megtéríteni. (4) Bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség (a továbbiakban: bejelentend állatbetegség) megel zése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati eredet melléktermék ártalmatlanná tételér l az élelmiszerláncfelügyeleti szerv intézkedik. 20. (1) Az állattartó - e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltér rendelkezése hiányában - eldöntheti, hogy az állatorvosi szolgáltató tevékenységet mely - arra m ködési engedéllyel rendelkez - magánállatorvostól veszi igénybe. (2) A magánállatorvos köteles az állattartó részére az állat tartásával, takarmányozásával, egészségi állapotával, a megteend intézkedésekkel, ezek várható anyagi és jogi kihatásával kapcsolatos legjobb tudása szerint felvilágosítást adni. (3) A magánállatorvos köteles t le elvárható módon els segélyt nyújtani, és az állattartót a további állatorvosi szolgáltatás igénybevételének lehet ségér l, illetve kötelezettségér l tájékoztatni. (4) Az állatorvos az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jogosult a törzskönyvezett, valamint a hatályos Európai, illetve a Magyar Gyógyszerkönyvben szerepl készítmények és anyagok rendelésére. 21. (1) Az állattartó az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott esetekben állata forgalomképességének igazolására köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott okiratot (marhalevelet) kiállíttatni és érvényesíttetni. (2) Az (1) bekezdés szerinti okirat (marhalevél) kiállítása el tt az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban el írtak szerint az állatot tartósan meg kell jelölni. Ezen paragrafusok az állattartással összefügg állat-egészségügyi követelményrendszert állapítják meg a korábbi szabályozás továbbvitelével, úgymint: az állatok rendszeres ellátása, állat-egészségügyi felügyelete, a beteg, illetve az elhullott állatok állatorvosi vizsgálatának kötelezettsége, stb. A törvény markánsan megkülönbözteti a kizárólag magán-állatorvosi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkez magánállatorvosi feladatokat azoktól a kötelezettségekt l, melyek teljesítése állatorvosi végzettséghez kötött ( állatorvos ), de külön végrehajtási jogszabály határozza meg a tevékenység végzésére felhatalmazott állatorvosi kört. A törvény meghatározza az állattartó, az állatorvos, valamint a hatóság kapcsolatrendszerének alapvet elemeit, a járványok kialakulásának megel zése érdekében követend eljárást. Törvénynek kell meghatároznia az állattartó számára azokat az általános érvény viselkedésformákat, amelyek megalapozzák a biztonságos állattartási gyakorlat folytatását. A járványvédelmi rendszer m ködésének gyakorlati el feltétele, hogy az állattartó köteles a külön jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén az állatorvosi ellátást írásbeli szerz déssel biztosítani, amely megteremti a nagy gazdasági kárral járó betegségek gyors és hatékony felismerésének lehet ségét. Az állattartás helyes gyakorlatának kialakításában jelent s szerepe van állatorvosnak, aki köteles az állatok tartásával, takarmányozásával, egészségi állapotával, az adott helyzetben szükséges intézkedésekkel, ezek várható anyagi és jogi kihatásával kapcsolatos teljes kör felvilágosítást adni az állattartónak. A méhekkel történ letelepedés bejelentése a vonatkozó növényvédelmi (a méhállományokat véd ) el írások miatt külön hangsúlyt kap, a nyilvántartáshoz, illetve az értesítéshez szükséges helyismeret a települési önkormányzatoknál található, ezen kötelezettség nem ruházható át az élelmiszerlánc-felügyeleti szervre. Járványvédelmi, de különösen közegészségügyi és közbiztonsági jelent sége van az állati eredet melléktermékek (beleértve az állati hullák) ellen rzött körülmények közötti megsemmisítésének. Ezen feladat felel sségét a nemzetközi joggyakorlat is egyértelm en azok birtokosára terheli. Az élelmiszer- és takarmány-vállalkozások kötelezettségei 22. (1) Az élelmiszer-vállalkozás m ködése során a) a küls és a bels környezetnek, az elhelyezésnek, az elrendezésnek, a méreteknek, a berendezéseknek, az eszközöknek, a technológiáknak, a termelési és tárolási kapacitásnak, a felhasznált élelmiszer, illetve élelmiszerösszetev k biztonságosságának, min ségének, az alkalmazott csomagolóanyagok és fert tlenít szerek megfelel ségének, illetve biztonságos alkalmazásának, az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-min ségi el írások betartásának folyamatos garantálására;