Közigazgatási eljárás szabályai az ügyiratok tartalmi és formai követelményi, szociális intézmények létrehozásának, működésének dokumentumai.

Közigazgatási eljárás szabályai az ügyiratok tartalmi és formai követelményi, szociális intézmények létrehozásának, működésének dokumentumai. A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatot látnak el és jogszabályokat hajtanak végre. A helyi közügyekben az önkormányzati igazgatás, az országos jelentőségű ügyekben a központi közigazgatás jár el. A közigazgatási eljárás a közigazgatási szervek jogszabályokban meghatározott és szabályozott eljárása. A közigazgatási eljárás általános szabályait Magyarországon jelenleg A közigazgatási eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004.évi CXL. Törvény (Ket) szabályozza és számos területen az anyagi jogi szabályozás mellett a jogszabályok tartalmazzák a speciális eljárási szabályokat is. A közigazgatási eljárás célja valamilyen hatósági engedély vagy hozzájárulás kiadása, valaminek a megtiltása. A közigazgatási szervek eljárásainak általános szabályai A közigazgatási eljárás leggyakrabban egy személy ( vagy szervezet) kérelmére indul, és többnyire határozattal zárul. Indulhat azonban hivatalból is, tehát a közigazgatási szerv oldaláról, valamint lehet olyan eljárás,melyet mind kérelemre, mind hivatalból egyaránt meg lehet indítani. A Ket elődje a 1981.évi.I. törvénnyel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 1957.évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól, röviden Áe. A Ket döntéseit két csoportba sorolja: Végzés - az ügyben nem születik döntés Határozat a közigazgatási szerv az ügy érdemében (egyetlen)határozattal dönt. A közigazgatási eljárások többsége kétfokozatú, az első fokon eljáró közigazgatási szerv döntését fellebbezési eljárás keretében a másodfokon eljáró szerv megváltoztathatja vagy megsemmisítheti. 1

A közigazgatási eljárás alapelvei A törvényben meghatározott alapelveket két csoportra osztjuk: I. az általános (más eljárási jogokra is jellemző) II. speciális (kifejezetten az államigazgatási eljárásra jellemző I. Általános elvek: a törvényesség elve: a hatóság az eljárás során köteles megtartani és másokkal megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit, hatáskörével nem élhet vissza; demokratizmus és humanizmus érvényesítése az eljárásban, törvény előtti teljes egyenlőség: egyenlő bánásmód követeleménye; anyanyelv használatának joga, a tájékoztatáshoz való jog, jogorvoslathoz való jog. hivatalból való eljárás elve a hatáskör gyakorlásával való visszaélés tilalma szabad bizonyítás elve (nincsenek meghatározott bizonyítékfajtákhoz kötve) költségtakarékos eljárás kötelezettség II. Speciális elvek: a jogok érvényesülésének, a kötelességek teljesítésének és az állampolgári fegyelem megszilárdításának elősegítése; a lakosság tevékeny közreműködésének biztosítása az eljárásban; a hatóság, az ügyfelek, az eljárásban részt vevő más szervekés személyek együttműködése; ügyfelet megilleti a nyilatkozattétel joga; a jóhiszemű közreműködés kötelezettsége; a gyors és egyszerű eljáráshoz való jog; a jóhiszeműen szerzett jogok védelme Egyéb alapelvek: elektronikus ügyintézés ösztönzésének elve, költségtakarékos eljárás kötelezettsége, tisztességes ügyintézéshez való jog, határidőben hozott döntéshez való jog, az ügyfél kártérítéshez való joga 2

A Ket. hatálya: Területi hatály: Magyar Köztársaság Személyi hatály: ügyfél: - természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, - akit hatósági ellenőrzés alá vontak, - akire nézve tulajdonát, jogait, vagyontárgyait ideértve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz közigazgatási hatóság: államigazgatási szerv, helyi önkormányzat képviselő testülete, annak szervei, jegyző (főjegyző, körjegyző) képviselő-testület hivatalának ügyintézője, kerületi hivatal vezetője, hatósági igazgatási társulás, törvény feljogosítása alapján más szervezet, köztestület vagy személy. egyéb résztvevők (tanú, szakértő, tolmács) Időbeli hatály Tárgyi hatály: közigazgatási hatósági ügy Hatósági ügy/tárgyi hatály: minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság: ügyfelet érintő jogot vagy kötelezettséget állapít meg az ügyben valamely közigazgatási hatóság jár el és az ügyfelet érintő: adatot, tényt, vagy jogosultságot igazol, jogot vagy kötelességet állapít meg, hatósági nyilvántartást vezet, hatósági ellenőrzést végez, tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel illetve törlés (kivéve fegyelmi és etikai ügyek), kamarai hatósági ügyek - hatósági bizonyítvány: olyan közigazgatási irat, amelyet a hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására ad ki - hatósági igazolvány: az ügyfél adatainak és jogainak rendszeres igazolására adja ki a hatóság 3

Joghatóság: az ügyek országok közötti megosztását jelenti általános joghatósági szabály: az MK területén a magyar ügyfél, Mo-on nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet hatósági ügyében a magyar hatóság jár el joghatóságot meghatározó/befolyásoló tényezők: 1.) állampolgárság 2.) területi elhelyezkedés (ingatlan, tevékenységi helyszín) 3.) nemzetközi szerződések a joghatóság hivatalból való vizsgálatának kötelezettsége az eljárás minden szakaszában Hatáskör: ahhoz, hogy az ügyek szakszerűen és gyorsan elintéződjenek, az ügyeket bizonyos szempontok szerint el kell osztani a hatóságok között Eloszthatjuk: tárgyuk szerint (pl.: gépjármű-vezetői engedély kiadása, házasságkötés) földrajzi, területi ügyelosztás (az ügyfél hol lakik, az ingatlan hol fekszik) - megmutatja, hogy adott közigazgatási ügyben milyen típusú, milyen szintű szer járhat el, és mit tehet - mindig jogszabály állapítja meg - azt is megállapítja, hogy első fokon ki jár el, ki a fellebbezést elbíráló hatóság Illetékesség: meghatározza, hogy a sok azonos hatáskörű hatóság közül melyik a konkrét ügyben eljáró szerv Leggyakrabban előforduló általános illetékességi okok: az ügyfél lakó vagy tartózkodási helye (lakcíme), szervezet esetében a székhelye, ingatlan fekvése, tevékenység gyakorlásának helye, jogellenes magatartás elkövetésének helye Speciális ügyek: kiemelt jelentőségű ügyben országos illetékesség, tartós külföldi tartózkodás, lakcím ismeretlen: utolsó ismert lakcím megelőzés 4

I.) ALAPELJÁRÁS, AZ I. FOKÚ ELJÁRÁS Főbb szakaszai: 1.) eljárás megindítása, értesítés az eljárás megindításáról kérelemre: - kérelem - bejelentés - más hatóság kezdeményezése - nyilatkozat - panasz hivatalból: kötelező!!! - jogszabály alapján - felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése, - életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet Kérelem benyújtása: kérelem benyújtása a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez a hatóság feladata: a kérelem ellenőrzése, felhívás hiánypótlásra írásban, természetes személy szóban, az eljárási hatáskörrel rendelkező illetékes állami szerven kívül a lakóhelye, munkahelye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti (aki 5 napon belül átteszi az eljárás lefolytatására jogosult szervhez). Az eljárás megindításáról az ügyfele(k)et 5 napon belül értesíteni kell jegyzőkönyvbe mondva, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben telefonon is, nyomtatványon (jogszabály írja elő) vagy elektronikus úton Az eljárás megindításának feltétele, hogy: rendelkezzék hatáskörrel és illetékességgel Értesítés az eljárás megindításáról Tartalmaznia kell: ügy tárgyát, iktatási számát, eljárás megindításának napját, és ügyintézési határidőt ügyintéző nevét, hivatali elérhetőségét (hivatali helyét, postacímét, telefonszámát) iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást, hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét, 5

elektronikus ügyintézés lehetőségét Történhet: levélben, faxon, elektronikus úton, közvetlen megkereséssel döntéshozatal: hatósági határozat (az ügy érdemében hozott döntés) hatósági végzés (egyéb, eljárási kérdésekben hozott döntés) - formai és tartalmi követelményei vannak döntés közlése: postán, elektronikusan, hirdetményekben, kézbesítő útján lezárul az közigazgatási hatósági eljárás első szakasza, az alapeljárás A szociális igazgatás általános szabályai A szociális igazgatás szervei Az 1993/III törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a települési önkormányzat polgármestere, a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző), a szociális hatóság gyakorolja, együtt: szociális hatáskört gyakorló szerv A jegyző szakmai irányítását a szociális hatóság látja el. A szociálisan rászorulók részére személyes gondoskodást nyújt, amelyek szociális alap és szakosított ellátások. Egy szolgáltatónak, intézménynek egy fenntartója van, amely biztosítja a szociális intézmény folyamatos működését,és annak feltételeit. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója (Önkormányzat) meghatározza az intézményi térítési díjat; ellenőrzi az intézmény működésének törvényességét jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében a házirendet ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét; gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről; az intézmény vezetője tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat;) gondoskodik az érdekképviseleti fórum megalakításáról; kikéri az ellátottak országos érdek-képviseleti szervezete területileg illetékes szervének véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala 6

előtt. Lényeges döntéshozatalnak minősül különösen az intézmény megszüntetése, az intézményi típus, forma megváltoztatása; szolgáltatástervezési koncepciót készít az általa működtetett szociális szolgáltatások és intézmények vonatkozásában. Az állami fenntartó a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, valamint a szakmai program jóváhagyását megtagadja, ha az nem felel meg az e törvényben, valamint a külön jogszabályban előírt feltételeknek. Az állami fenntartó ha az intézmény működésének ellenőrzése során jogszabálysértést állapít meg, intézkedik annak megszüntetéséről. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény egyházi, illetve nem állami fenntartója e feladatokon túl gondoskodik az intézmény szervezeti és működési szabályzatának, szakmai programjának, szakosított ellátást nyújtó intézmény esetében házirendjének elkészítéséről, biztosítja az intézmény gazdálkodásának és működésének törvényességét. Ha a tartós bentlakást nyújtó egyházi és nem állami fenntartású intézmény ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy az intézmény fenntartója nem tesz eleget az intézmény működésére vonatkozó jogszabályi követelményeknek, a szociális hatóság intézkedik a normatív állami hozzájárulás visszatartása iránt. A működési engedély kiadásáról - a fenntartó kérelmére - a működést engedélyező szerv dönt. A működési engedély kiadásával, módosításával és visszavonásával kapcsolatos eljárások illetékmentesek. A működést engedélyező szerv ellenőrzi, hogy a szociális szolgáltató, illetve intézmény működése megfelel-e a működési engedélyben és a jogszabályokban foglaltaknak. (4) A működést engedélyező szerv - külön jogszabályban foglaltak szerint - a működési engedélyt visszavonhatja, és kötelezheti a fenntartót a szociális szolgáltatás abbahagyására, ha működése nem felel meg a jogszabályokban, illetve a működési engedélyben foglaltaknak. A fenntartó a működési engedély kiadása, módosítása és visszavonása iránti kérelmet a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a működést engedélyező szervek honlapján, valamint a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújthatja be. A működést engedélyező szerv a működési engedély kiadásáról, módosításáról és visszavonásáról a határozat jogerőre emelkedésétől, a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat meghozatalától, illetve a végzés meghozatalától számított öt munkanapon belül értesíti a szociális szolgáltatást ellátó ónkormányzat jegyzőjét, főjegyzőjét,az ellátottjogi képviselőt, a módszertani intézményt, a szociális szolgáltató, 7

intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes települési jegyzőt, támogató szolgáltatást, közösségi ellátást vagy jelzőrendszeres házi segítségnyújtást nyújtó szociális szolgáltató, intézmény esetén az FSZH-t, hozott jogerős vagy a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát, végzését közli a Magyar Államkincstárnak a normatív állami támogatás ügyében illetékes regionális igazgatóságával A működési engedély kiadása A fenntartó az alábbi iratokat csatolja a működési engedély iránti kérelemhez, illetve mutatja be a működést engedélyező szervnek. A fenntartóval és a szociális szolgáltatóval kapcsolatos iratokat Szociális szolgáltatással kapcsolatos iratokat: Alapító okirat Szakmai Program SZMSZ Házirend, Megállapodás Költségvetés Szervezeti ábra (organogramm) Személyi feltételeket igazoló dokumentumok (létszám, képesítés) Előzetes szakhatósági hozzájárulás Használatbavételi engedély Ha a jogszabály előírja: felelősség biztosítási szerződés, vezetői engedély, kötelező biztosítás, forgalmi, Ellátási szerződés,) Falugondnoki, tanyagondnoki támogató szolgálat). A Kormány a működési engedély kiadására irányuló eljárásban: Étkeztetés, nappali ellátás keretében meleg étkeztetés nyújtása és meleg étkeztetést nyújtó lakóotthon esetén, továbbá más bentlakásos intézményi ellátás esetén - az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében - első fokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal első fokú szakhatóságként eljáró szervét, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal másodfokú szakhatóságként eljáró szervét, 8

Nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén - az intézményre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével, valamint a bentlakásos intézmény külön jogszabály szerinti kötelező szolgáltatásai körébe tartozó egészségügyi ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétével kapcsolatos szakkérdésben - első fokú eljárásban az ÁNTSZ a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét, Nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén - az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülése kérdésében - első fokú eljárásban a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, nappali ellátás és bentlakásos intézményi ellátás esetén, ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki - az intézményre vonatkozó építéshatósági követelmények érvényesítése szakkérdésében - első fokú eljárásban a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét, Egyházi vagy nem állami fenntartású, tanköteles korú vagy annál fiatalabb fogyatékos személyeket is ellátó, ápolást, gondozást nyújtó intézmény esetén - a korai fejlesztéshez és gondozáshoz, valamint a fejlesztő felkészítéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek teljesítése kérdésében - első fokú eljárásban a szociális intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes megyei, fővárosi főjegyzőt, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét szakhatóságként jelöli ki. A szakhatóságok ügyintézési határideje huszonkét munkanap. Külső férőhelyek engedélyezése során szakhatósági állásfoglalást nem kell beszerezni. A szakhatóság a fenntartó kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a működési engedélyezési eljárásban akkor használható fel, ha a fenntartó a működési engedély iránti kérelmét az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadását követő hat hónapon belül benyújtja. A szakmai programot a módszertani intézmény - a kirendeléstől számított huszonkét munkanapon belül - szakértőként véleményezi. A működést engedélyező szerv a határidőt - a módszertani intézménynek a határidő letelte előtt benyújtott indokolt kérelmére - egy alkalommal, legfeljebb tíz munkanappal meghosszabbíthatja. 9

A működést engedélyező szerv ellátást nyújtó székhely engedélyezése esetén, a székhelyen, telephely engedélyezése esetén,a telephelyen, a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló lakásban (lakrészben), az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségben, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szakmai központban és szükség esetén a diszpécserközpontban, valamint a támogató szolgáltatáshoz használni kívánt gépjármű vizsgálata céljából helyszíni szemlét tart. A működést engedélyező szerv a működési engedélyt kiadja, ha - a szociális szolgáltató, intézmény megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, és az egyházi, nem állami fenntartó a kérelem benyújtásának időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül, továbbá - a nem állami fenntartású tartós bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan - ide nem értve a külső férőhelyeket - - a fenntartó kizárólagos, haszonélvezettel nem terhelt tulajdonában van, vagy - olyan helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv kizárólagos tulajdonában, illetve vagyonkezelésében van, amellyel a fenntartó a szociális intézmény által nyújtott tartós bentlakásos intézményi ellátásokra legalább a férőhelyek fele tekintetében ellátási szerződést kötött. A működési engedélyben fel kell tüntetni : A fenntartó nevét Székhelyét Adószámát A fenntartó típusát A szociális szolgáltatás típusát Ellátási területét A működési engedély hatályát (ideiglenes, határozott idejű határozatlan idejű) A szociális szolgáltató,intézmény működésének kezdő időpontját(határozat jogerőre emelkedésénél nem lehet korábbi) Az alapszolgáltatás ellátási területe - a falugondnoki és a tanyagondnoki szolgáltatás, valamint a nappali ellátás kivételével - legfeljebb - a fővárosra és két - vele szomszédos - kistérségre, vagy - négy szomszédos - a fővároson kívüli - kistérségre terjedhet ki, amelyet az ellátást nyújtó székhely és a telephelyek engedélyezése során külön-külön kell vizsgálni. E szociális szolgáltatások esetén ellátási területként csak olyan terület határozható meg, ahol a szociális szolgáltató, intézmény a biztosított feltételek alapján az alapszolgáltatást nyújtani tudja. - A szociális szolgáltató, intézmény alapszolgáltatást nyújtó székhelyének, illetve telephelyének, valamint az ellátottak számára nyitva álló egyéb 10

helyiségeknek, továbbá jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szakmai központoknak az alapszolgáltatás ellátási területén, vagy - fővárosban nyújtott utcai szociális munka esetén - a fővárosban kell lennie. - Ha a nappali, illetve a bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan használatának joga határozott időre szól -, a működést engedélyező szerv a működési engedélyt legfeljebb arra az időre adja ki, ameddig az ingatlan a szociális intézmény használatában van (határozott idejű működési engedély). Ha a szakhatóság a hozzájárulását határozott időre adta meg, a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott időre ideiglenes működési engedélyt kell kiadni. Ha a szakhatóság a hozzájárulását ismét határozott időre adta meg, az ideiglenes működési engedély hatálya meghosszabbítható. Ha az adott szociális szolgáltatásra a működési engedély több különböző hatállyal is kiadható, a működési engedélyt a legrövidebb hatállyal kell kiadni. A fennmaradt időre - ha a feltételei egyébként fennállnak - az ideiglenes működési engedély hatálya is meghosszabbítható. A szociális szolgáltató, intézmény - ha a határozat későbbi időpontot nem állapít meg - a működési engedélyt kiadó határozat jogerőre emelkedésétől kezdődően működtethető. A működési engedély módosítása A fenntartó köteles kérelmezni a működési engedély módosítását, ha a működési engedélyben feltüntetett adatok megváltoznak. A működési engedély módosítását - az ok bekövetkeztétől számított egy hónapon belül kell kérelmezni - a fenntartó adataiban bekövetkező változás miatt, - a szociális szolgáltató, intézmény nevének, adószámának megváltozása, illetve telephely működési engedélyében a székhely megváltozása miatt, -közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás miatt, - az ellátási szerződés adataiban bekövetkező változás miatt, - be nem töltött férőhelyek megszüntetése miatt, valamint házi segítségnyújtás esetén az ellátható személyek számának, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a kihelyezhető jelzőkészülékek számának csökkentése miatt, ha ez intézményi jogviszony megszüntetésével nem jár, -fenntartóváltozás miatt, ha az új fenntartó a korábbi fenntartó jogutódlással történő megszűnése révén jött létre, vagy a fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységet özvegye vagy örököse folytatja, vagy a fenntartó egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, illetve átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, és a szociális szolgáltatót, intézményt az egyéni cég veszi át; 11

A működési engedély módosítása fenntartóváltozás miatt naptári évenként egyszer kérelmezhető, a kérelmet a korábbi és az új fenntartónak együttesen kell benyújtania. A működési engedély módosítására a működési engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy - a kérelemhez csak a változással összefüggő körülményekkel kapcsolatos iratokat kell csatolni, - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak a változással összefüggő körülményeket kell vizsgálni, és ezekkel kapcsolatban kell bizonyítási eljárást lefolytatni, - a szakmai program véleményezésére a módszertani intézményt akkor kell szakértőként kirendelni, ha a módosítás új szociális szolgáltatás, ellátotti csoport vagy alapszolgáltatás esetén - ide nem értve a nappali ellátást - új ellátási terület engedélyeztetésére irányul, - helyszíni szemlét kell tartani, ha az ellátást nyújtó székhely, telephely megváltozik, a férőhelyszám emelkedik, a nappali vagy bentlakásos intézményi ellátásba a szociális intézmény elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, a nappali vagy bentlakásos intézményi ellátásból korábban erre a célra szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak kivonni, a támogató szolgáltatáshoz másik gépjárművet kívánnak használni, illetve a módosítás célja külső férőhelyek engedélyezése vagy az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségnek a működési engedélyben történő feltüntetése, valamint ha a helyszíni szemle tartása egyéb okból indokolt, - csak fenntartóváltozás esetén feltétele a működési engedély módosításának, hogy a kérelem benyújtásakor a szociális szolgáltatót, intézményt átvevő egyházi, nem állami fenntartó köztartozásmentes adózónak minősüljön, - feltételeknek való megfelelést csak a tartós bentlakásos intézményi ellátást nyújtó székhely, telephely megváltozása esetén, fenntartóváltozás esetén, valamint abban az esetben kell vizsgálni, ha a módosítás célja tartós bentlakásos intézményi ellátás engedélyeztetése olyan ellátást nyújtó székhelyen, telephelyen, ahol tartós bentlakásos intézményi ellátást nem nyújtanak. - A működési engedélyt módosító határozatban fel kell tüntetni -azt az időpontot, amelytől kezdődően a szociális szolgáltató, intézmény a módosításnak megfelelően működtethető, nem lehet korábbi, mint a működési engedélyt módosító határozat jogerőre emelkedésének időpontja, valamint -a működési engedélynek a módosítást követően hatályos valamennyi adatát. - A határozott idejű működési engedély hatálya meghosszabbítható vagy határozatlan idejűre módosítható, ha a nappali, illetve a bentlakásos 12

intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan használatának joga meghosszabbodik, illetve határozatlan idejűre módosul. - Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ideiglenes működési engedély a hatályának megváltoztatása nélkül módosítható, feltéve, hogy az ellátás színvonala nem romlik. Ha a fenntartó azelőtt igazolja, hogy a szociális szolgáltató, intézmény megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, mielőtt az ideiglenes működési engedély hatályát vesztené, a működési engedélyt határozatlan, illetve,határozott idejűre kell módosítani. Az ideiglenes működési engedély hatálya csak akkor hosszabbítható meg, ha azt jogszabály lehetővé teszi. Tanúsítvány A működési engedélyt kiadó határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt munkanapon belül az első fokú működést engedélyező szerv a fenntartó részére a miniszter által erre a célra rendszeresített formában, a szükséges számú példányban tanúsítványt állít ki. A tanúsítványt a szociális szolgáltató, intézmény székhelyén, telephelyén és az ellátottak számára nyitva álló egyéb helyiségeiben jól látható módon ki kell függeszteni. - A működési engedélynek a tanúsítványban foglalt adatokat érintő módosítása és visszavonása esetén az első fokú működést engedélyező szerv a tanúsítványt bevonja, és módosítás esetén új tanúsítványt állít ki. A működési engedély kiadása, módosítása és visszavonása iránti kérelem benyújtására szolgáló adatlapok és elektronikus űrlapok adattartalma A fenntartó neve, székhelye, szervezeti formája, adószáma és elérhetősége; 2. a fenntartó képviselőjének és kapcsolattartójának neve, beosztása és elérhetősége; 3. a szociális szolgáltató, intézmény, telephely vezetőjének neve és elérhetősége; 4. a szociális szolgáltató, intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének ágazati azonosítója; 5. működési engedély kiadása iránti kérelem esetén azok az adatok, amelyekkel a fenntartó a szociális szolgáltató, intézmény (ellátást nyújtó székhely, telephely) engedélyeztetését kéri, valamint az annak 13

megállapításához szükséges adatok, hogy a jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi és egyéb feltételeket teljesítik; 6. működési engedély módosítása iránti kérelem esetén a változások, valamint az annak megállapításához szükséges adatok, hogy a jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi és egyéb feltételeket teljesítik; 7. működési engedély visszavonása iránti kérelem esetén a visszavonás feltételeinek teljesítésére vonatkozó adatok; 8. a kérelem elbírálásához jogszabály alapján szükséges egyéb adatok 2010. március 12. Horváth Gáborné 14